Nagykárolyban a közigazgatásilag ide csatolt telepes faluval, Szentjánossal (Ianculesti–tel) együtt 23 260 lakost írtak össze a számlálóbiztosok. Ebből 12 667-en (54,46 százalék) magyarnak, 9675-en (41,6 százalék) románnak, 286-an (1,23 százalék) németnek, 198–an (0,85 százalék) svábnak, 383–an (1,65 százalék) cigánynak, 51–en (0,22 százalék) más nemzetiségűnek vallották magukat. Ianculesti–en 403 személy lakik, valamennyien románok. E falu lakosait nem számítva a tulajdonképpeni Nagykárolynak 22 857 lakosa van, amiből magyar 12 667 (55,42 százalék), román 9272 (40,56 százalék). Vallási felekezetek szerint Nagykárolyban és Ianculesti–en összesen 8240 (35,43 százalék) római katolikus, 8092 (34,79 százalék) ortodox, 1664 (7,15) görög katolikus, 4890 (21,02) református, 374 (1,61 százalék) más vallású él. Ugyanez csak Nagykárolyban: római katolikus 8240 (36,05 százalék), ortodox 7692 (33,66 százalék), görög katolikus 1664 (7,28 százalék), református 4890 (21,39 százalék) más vallású 374 (1,62 százalék). Az 1992–es népszámlálás alkalmával Nagykárolyban a számlálóbiztosok a ianculesti–iekkel együtt 26 363 lakost írtak össze, amiből 10793–an románnak, 13 899–en magyarnak, 1755–en németnek, 413–an cigánynak, 69–en ukránnak, 12–en zsidónak, 4–en szlováknak, 22–en valamilyen más nemzetiségűnek vallották magukat. /Boros: Nagykároly: Részletes (de még nem hivatalos) népszámlálási adatok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

Máj. 8-án ballagott a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett karának első végzős évfolyama. A ballagási ünnepségen a 30 végzős hallgatót első–, másodéves társaik vidám jelenetekkel és irodalmi összeállítással búcsúztatták. A most végző évfolyamnak minden esélye megvan arra, hogy el tudjon helyezkedni a tanügyben, mert sok helyen várnak szakképzett, fiatal pedagógust. /(anikó): Ballagás a Tanítóképző Főiskolán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

Április 19–20. között zajlott le Szatmárnémetiben az RMDSZ-székházban egy kommunikációs tréning dr. Fajszi Margit kulturális és idegenforgalmi szakértő, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára vezetésével. A tolerancia, mások megértése, a kölcsönös tisztelet, a kompromisszumok fontossága, valamint különféle kommunikációs zavarok leküzdésének modelljei voltak terítéken. /K. G.: Kommunikációs training. Sikeres lenni itthon, Erdélyben, az élet minden területén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

Valamikor 68 család lakott Ponyváson, ma már alig vannak néhányan. Régen volt a faluban templom, iskola, kultúrház. A hatvanas évek végén kezdték hangoztatni, hogy az ittenieket beköltöztetik Mezőfényre, hogy aztán a belterületeket használják fel mezőgazdasági célokra. Sokan elmentek, s közülük többen visszajönnének, de nincs víz, nincs kenyér, nincs villany. /Elek György: Ponyvás: Hajdan életerős település volt, ma csupán néhányan lakják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Szekszárdon elindított Határtalan tantárgyversenyt, amelyen magyarországi, jugoszláviai, szlovákiai és romániai, erre a versenyformára felkészített tanulók vesznek részt. Idén ápr- 30.–máj. 5. között Sepsiszentgyörgy látta vendégül az 5–8. osztályos diákokat, akik matematika, fizika, valamint magyar nyelv és irodalomtudásukat mérték össze, többen közülük két tantárgyból is vállalták a megmérettetést. /Szekernyés Irén: Jól szerepeltek a temesvári diákok a Határtalan tantárgyversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 9./

Az elmúlt tizenöt év alatt mintegy felére (az 1987–es egyházi nyilvántartásban szereplő 1183 személyről 536–ra) apadt Hadad református gyülekezete. Ezek túlnyomó többsége is hatvanadik életévét meghaladott, idős ember. A falu fiataljainak nagy része külföldön vállal munkát, vagy már végleg Németországra vagy Magyarországra telepedett ki. /B. É.: Felére apadt a hadadi református gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 11./

Ion Iliescu államfő részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ-csúcson New York-ban, román újságíróknak tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon "ismert partnerek alakítanak új kormányt". A román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésére számít azt követően, hogy a magyarországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg. Iliescu felidézte, hogy 1997-ig - első két elnöki mandátuma idején - a Horn-kormánnyal alakította ki a legjobb kapcsolatokat Románia. Mint mondta, Antall József kormányával meglehetősen nehezen haladtak a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalások. Szavai szerint a román fél az akkori magyar vezetés részéről bizonyos merev álláspontba ütközött. - A Horn-kormány viszont - amikor Kovács László, a mostani választásokat megnyerő magyar párt vezetője volt a külügyminiszter - nyitottságot és pragmatizmust tanúsított, s ennek eredményeként lehetett aláírni az alapszerződést, ami kijelölte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének pozitív szakaszát - mondta. Ion Iliescu értékelése szerint az Orbán-kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetően, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetősen kedvező haladást" elérni. Iliescuban kedvező benyomást keltettek benne Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László nyilatkozatai, amelyek szerint az új magyar vezetés véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a korábbi kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikális szárnyát támogatta. /Román–magyar kapcsolatok. Ion Iliescu New York–i sajtóértekezlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

A nem hivatalos adatok szerint a népszámlálás alkalmával Csanálos községközpontban és a hozzá tartozó Csanáloserdőben összesen 1520 lelket írtak össze. Közülük 144 (9,47 százalék) román, 1036 (68 százalék) magyar, 340 (22,53 százalék) sváb. Az 1992-es népszámlálás alkalmával 1613 lelket írtak össze, amiből német 715, magyar 684, román 136, cigány 78 fő. /(boros): Csanálos: Több magyar, kevesebb német. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./

A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés támogatásával Szatmárnémetiben irodalmi kör alakul. Az alakuló ülés máj. 15-én lesz. /Kovács Máté: Irodalmi kör alakul Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./

Imaterem építése szerepel a közeljövő tervei között Sándorhomokon - tudatta Dénes József, a helyi református gyülekezet lelkésze. A létesítmény az ifjúsággal való foglalkozások színhelye lenne, és helyet kapna benne a tervek között egy konyha és egy vendégszoba is. Egy hollandiai gyülekezet, 1000 eurót ajánlott fel az induláshoz, de segítséget ígért a magyarországi testvér-egyházközség is. /Fodor István: Sándorhomok: Gyülekezeti termet tervez a református egyház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./

Szatmárnémetiben a városnapi ünnepségeken a kisebbségi lakosok több fórumon is a magyar nyelvű előadókat hiányolták. Kabai István, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke annyit mondott, hogy a városnapok nem a szövetség rendezvénye, hanem a városvezetésé, ezért nem vették ki a részüket a szervezésből. Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármester a felajánlásoktól tette függővé a magyar nyelvű programokat. Elégedetlenkedők minden téren voltak, vannak, és lesznek is, fűzte hozzá Ilyés, aki elmondta: az idei városnapi rendezvényeken százezer ember jól érezte magát, néhány tízezer pedig nem; ez hangulati és nem nemzetiségi kérdés. /Princz Csaba: Szatmárnémeti: Sokan hiányolták a magyar nyelvű műsorokat a városnapi ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./ Dancs Artur reagált Ilyés Gyula alpolgármester nyilatkozatára, hogy a városnap hangulati, s nem nemzetiségi kérdés, meg hogy mindig is lesznek elégedetlenkedők. Igenis volt igény a magyar szóra, lett volna szükség magyar rendezvényekre a fő színpadon is. Mi, szatmári magyarok nem csupán "mellékszereplői" vagyunk ennek a városnak! - írta. /Dancs Artur: Miért ne érezhette volna jól magát mindenki a városnapi ünnepségeken? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./

Máj. 17-én tartották Szatmárnémetiben az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsának rendes évi közgyűlését. Megjelent Szatmár megye három parlamenti képviselője (Varga Attila, Pécsi Ferenc és Erdei D. István), illetve két szenátora (Szabó Károly és Kereskényi Sándor), továbbá Szabó István, a megyei önkormányzat elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, valamint az országos vezetőség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök. A napirendi pontok között volt egy nyilatkozattervezet megvitatása. A nyilatkozat szerint az RMDSZ határozottan elutasítja azokat a próbálkozásokat, melyek a szervezeten belül felmerülő vitákat, elvi vagy éppen személyi konfliktusokat a szervezet és az egyház közötti konfliktusnak kívánják beállítani. A nyilatkozatot két ellenszavazattal az MKT elfogadta. A felszólalók felszólították Pécsi Ferencet, indokolja meg a központi lapokban napvilágot látott, az RMDSZ megyei szervezetét támadó nyilatkozatait. A napilapokban (például a Curentul) megjelent állítások szerint a megyei szervezet tisztségviselői korruptak. Felszólították a képviselőt, nevezze meg, kik azok a személyek, akiket ő korrupcióval vádol a megyei szervezet vezetőségében. Pécsi nem tudta érdemben megválaszolni a hozzá intézett kérdéseket, de tagadta, hogy a nyilatkozatok tőle származnának. Felszólalásában támadta Ilyést, ezután többen bírálták Pécsit. /Erdei Róbert: Pécsi Ferenc, a "fekete bárány"? = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./ Pécsi Ferenc kifejtette, hogy az egyházzal való viszonyt tisztázó nyilatkozat tervezete mellett a küldötteknek meg kellett volna kapniuk a választmány elé terjesztett korábbi vitaindító iratot is. Pécsi hangsúlyozta, hogy többszöri írásbeli kérésére sem adták ki neki a megyei és városi közbeszerzések listáját, pedig a közpénzek elköltésére vonatkozó információt kötelesek kiadni. A választmány elé terjesztett, Kereskényi Sándor szenátor által megfogalmazott korábbi vitairatban vádak érték a református egyházat, a megyei RMDSZ nyilatkozatban fogalmazta meg ezzel kapcsolatos álláspontját. /Fodor István: Botrány az RMDSZ megyei küldöttgyűlésén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

Máj. 18-án Kőszegremetén tartotta meg elnökségi ülését a budapesti Széchenyi Kör. A szeptemberben megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplő civil szervezet első alkalommal tartott vezetőségi gyűlést Magyarország határain kívül. A kőszegremetei Széchenyi–emlékműnél Sike Lajos ismertette az emlékmű történetét, bemutatta az arra elhelyezett új márványtáblát, melyre a 2002. máj. 18–i elnökségi ülés dátuma van felírva. A körnek csupán Magyarországon több mint ötven, egymástól független csoportja van. /E. Gy.: Kőszegremetén ülésezett a Széchenyi Kör elnöksége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

A szenátus Művelődési és Vallásügyi Bizottsága máj. 22-én tárgyalta a fasiszta, faj– és idegengyűlöletről tanúskodó politikai jelképek, illetve személyiségek kultuszát tiltó törvénytervezetet. A bizottság elnöke, Adrian Paunescu határozottan tagadta, hogy Romániában szervezett zsidóüldözés folyt volna a 30–40–es évek folyamán, mi több, szerinte ez az ország megakadályozta a deportálást a maga területén. Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter viszont arról értekezett, hogy Antonescu marsall — a transznisztriai program kezdeményezésével, a besszarábiai lágerek működtetésével — az akkori Romániát a kelet–európai holokauszt tevékeny részesévé tette. Kereskényi szenátor arról beszélt, hogy a törvénytervezetnek el kell határolódnia a szélsőséges nacionalizmus minden formájától. A szenátor szövegmódosítási javaslatát elvetették a bizottság tagjai. Bizonyos etnikai csoportok (cigányok, magyarok, törökök, zsidók) történelmi szerepét minősítő kifejezések hangzottak el. /Paunescu tagadta, Theodorescu bizonygatta a román holokauszt megtörténtét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./

Máj. 23-án ülésezett Nagykároly tanácsa. Az ülésen megtört a jég: a piaci árusoknak az ülésen jelen lévő egyik képviselője magyar nyelven szólalt fel. A közigazgatási törvény vonatkozó cikkelye immár több, mint három hónapja szavatolja ezt a jogot. Szebb lett volna, ha nem kívülálló, hanem valamely tanácstag töri meg a jeget. /Boros Ernő: Nagykároly. Megtört a jég: magyar szó a tanácsülésen! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

A népszámlálás nem hivatalos végeredménye szerint Mezőfény lakossága 1883 fő. Ebből nemzeti hovatartozás szerint magyar 1043 (55,3), román 53 (2,8 százalék), német 772 (40,9), sváb 14 (0,7). Anyanyelv szerint magyar 1816 (96,4), román 51, (2,7), német 14 (0,7), ukrán és angol 1–1. Vallási hovatartozás szerint a faluban 1811 (96,1) római katolikus, 13 (0,7) görög katolikus, 22 (1,1) református 37 (1,9) ortodox él. Mezőfénynek 1970-ben 2275 lakosa volt. Mezőfény község nemzetiségi összetétele az 1992-es népszámláláskor a következő volt: 941 magyar, 740 más nemzetiségű, 342 német, 52 román, összesen 2057 lakos. /Boros: Mezőfény: 174–gyel kevesebben, mint tíz éve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

Sárközújlak határában valamikor 52 család lakott, kéttagozatos iskola is volt: de jött a buldózer. Felszólítottak mindenkit, költözzenek be a faluba. Az iskolát is a buldózer tüntette el. /Fodor István: Sárközújlak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 25./

Máj. 25-26-án rendezték meg a Halmi Napokat. Román és magyar népviseletbe öltözött fiatal lányok voltak jelen a megnyitón. Szabó Károly szenátora kiemelte, hogy a politika egyre kisebb szerephez jut a hasonló rendezvényeken, és így van ez rendjén. Szabó felhívta a figyelmet, hogy a község határában nincs kitéve a magyar nyelvű névtábla. Ökumenikus istentisztelet után a helyi óvoda és általános iskola gyermekei mutattak be néhány táncot. Volt táncverseny, szabadtéri diszkó, futballmérkőzés. /Másodszor rendezték meg Halmi Napjait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 27./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Tanítóképző és Angol Nyelv Főiskolája felvételit hirdet a 2002/2003–as egyetemi évben, magyar nyelvű képzésre. A 3 éves nappali tagozaton, óvónő– és tanítóképző és angol szakon 25 államilag támogatott és 2 roma nemzetiségűek számára fenntartott hely van, valamint 10 költségtérítéses. A 4 éves távoktatási szakon, az óvónő– és tanítóképző szakon 35 költségtérítéses hely van. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Közigazgatási Kollégiumába a következő egyetemi évben 10 ingyenes és 10 költségtérítéses hellyel indul magyar nyelvű képzés. /Továbbtanulási lehetőségek Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 29./

Lucian Boia legújabb könyve (Romania, tara de frontiera a Europei. Humanitas 2002) szerves folytatása és méltó betetőzése a neves román történész eddigi munkásságának. Munkásságot gyűlölködő indulattal követik a soviniszta román történészek, de nagy tisztelettel övezi mindenki, aki hisz a történetírás tárgyilagosságában. A könyv a tavaly már megjelent - Londonban, angol nyelven. A Ziua szerint román nyelvű megjelentetése elé próbáltak akadályokat gördíteni azok, akiknek van félnivalójuk a pohárba kerülő tiszta víztől is. Könyvének nyolc fejezete közül különösen a negyedik (A román kommunizmus) és a hetedik (Séta a Pantheonban) számíthat elkeseredett kritikára a nacionalisták részéről. A román—magyar kapcsolatokról is szó esik, egészen új megközelítésben. A szerző hangsúlyozza: a két nemzetnek együtt kell élnie, sőt együtt kell működnie, mert másképp nem a maguk, hanem az őket összeugrasztók érdekeit fogják szolgálni. /Kereskényi Gábor: Könyvismertető. Újfajta román történetszemlélet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 29./

Húsz magyar, húsz román és tíz német nyelvű hellyel indítja szeptembertől az új tanévet a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti Közigazgatási Kollégiuma nappali és látogatás nélküli tagozaton. A tanítóképzőt huszonkét hellyel indítja a kollégium. /Húsz magyar hely a Közigazgatási Kollégiumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 30./

A Debreceni Zsidó Hitközség immár negyedik alkalommal hívta össze a határon túli testvér–hitközségeket. A tanácskozás alkalmával osztották ki a Debreceni Zsidó Hitközség által alapított és a zsidó–magyar közeledést ösztönző, egyházi és művelődési személyiségeknek odaítélt Tolerancia–díjat. Több neves magyarországi személyiség mellett e kitüntetésben részesült Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is. /Bokor Ágota: Muzsnay Árpád toleranciadíjban részesült. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 31./

Jún. 2-án a Nagykárolyban, a múzeumban megnyílt az a helyi kékfestés történetét bemutató kiállítás. A megnyitón dr. Németi János, a múzeum vezetője a kékfestő ipart Nagykárolyban meghonosító, majd három generáción át folytató, Lukácsovits család történetét foglalta össze. /boros: Kiállításmegnyitó Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./

Jún. 2-án, vasárnap emlékmisét tartottak a római katolikus templomban a Királydarócról 1945. januárjában a Szovjetunióba deportált római katolikus vallásúak s a deportálás idején elhunytak tiszteletére. A száztíz elhurcolt királydarócinak két nagy bűne volt: német nevet viselt, vagy római katolikus volt a vallása. Közülük tizenkettő, minden tizedik, már nem térhetett haza családjához. Nem bírták a kínzást, vagy éhen haltak. Nevüket ezentúl emléktábla őrzi a királydaróci katolikus templomban. /(bódi): Királydaróc: Emléktábla a 45–ös deportáltaknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Trianon — második Mohács. Sokáig így látta a közvélemény az első világháborút lezáró békeszerződést, de a történettudomány és a politika számára is értelmezhető párhuzam volt. Trianon is "a magyar kálvária" keserves stációjává, a nemzeti tragédia jelképévé vált. Az igazságtalan béke azonban nemcsak Magyarországot büntette, hanem az utódállamokat is, mert a Duna–völgye gazdasági, földrajzi központjának agresszív szétrombolásával saját békéjük reménye is sírba szállt. – A trianoni döntés hihetetlen egységbe kovácsolta a szétszaggatott magyarságot. Lehetett az illető ókonzervatív vagy liberális, netán szociáldemokrata, egy dologban mindenféleképpen egyetértettek: az anyaországnak minden erejével arra kell törekednie, hogy orvosolja Trianon igazságtalanságait. És az anyaország foggal–körömmel küzdött elszakított testrészeiért 1945–ig. Az ezt követő változások jó időre feledtették velünk nemcsak Trianont, hanem magát a nemzeti gondolatot is. 1990-ben megcsillant ugyan a reménysugár, az első jelentős lépésre mégis 2001–ig kellett várni. A státustörvény ugyanis de jure is eggyé kovácsolja a Kárpát–medencei magyarságot. A leköszönt Orbán–kabinet megtette a magát, s ezzel Magyarország hosszú évtizedek stagnálása után elindult a helyes úton — külpolitikája terén is. "Nekünk — a trianoni határokon kívül rekedt magyaroknak — pedig nincs más tennivalónk: kíváncsian (és reménykedve) várni a folytatást, közben pedig tovább munkálkodni a megmaradásért" – írta Kereskényi Gábor egyetemista. /Kereskényi Gábor joghallgató: 82 évvel ezelőtt írták alá a trianoni diktátumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

A református egyház Piskolton a régi iskolát és a polgármesteri hivatal épületét kéri vissza. Az iskolaépület visszaadása nem jelent problémát az önkormányzat számára, ugyanis a benne lévő két osztályt bármikor át lehet költöztetni a nagy iskolába. Dobos József polgármester úgy véli, hogy az egyházi ingatlanok visszaadása a tanácsok jó szándékán is múlik. /E. Gy.: Piskolt: A református felekezet visszakapja ingatlanainak egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

A BEZ–HUMANITAS Ifjúsági Kulturális Egyesület szervezésében a nagykárolyi Gvadányi József Színkör tagjai az elmúlt napokban Kaplonyban, Mezőpetriben és Nagykárolyban, majd Börvelyben mutatták be a Barangolás Meseországban című mesejátékot. Kiss Zita, a darab rendezője beszámolt arról, hogy egyesületüket BEZ–HUMANITAS néven bejegyeztették, és Gvadányi József Színkörként újabban ennek a keretében tevékenykednek. Szeretnének beindítani egy gyermek–színjátszó csoportot is. /Boros Ernő: Nagykároly. Színjátszó csoportból színkör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Az erdélyi történelmi magyar testvéregyházak, valamint a román görög katolikus és a szász evangélikus egyházak több mint egy évtized óta emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a kommunizmus idején önkényesen elkobzott egyházi vagyonok visszaszerzésére, a felekezeti oktatás teljes jogaiba való visszahelyezése érdekében. A kisebbségi egyházak ebben a közös küzdelmükben kormányba lépése (1996), illetve az utódkommunista hatalommal való együttműködése (2000) óta mind kevésbé számíthatnak az RMDSZ–re. Legutóbb a közösen elfogadott ingatlanügyi törvénytervezetet egyoldalúan feladta az RMDSZ. Ehhez hasonlóan, Románia Európa Tanács általi monitorizálása ügyében is az elnyomó többségi hatalom oldalára állott a Szövetség, szögezte le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Az RMDSZ egyre inkább hajlik a magyar nemzeti érdekeket sértő, elvtelen megalkuvásra. Az egyházkerület sajnálattal utal a Bihar, a Szilágy és a Szatmár megyei RMDSZ–szervezetek nem egy tekintetben már–már egyházellenes magatartására és fájlalja a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aktív RMDSZ–segédlettel történt visszaállamosítását. A közgyűlés az RMDSZ támogatását kéri elkobzott tulajdonai visszaszerzéséhez. Az egyházkerület kész bármely szintű párbeszédre az RMDSZ-szel. Az egyházkerület szerint gyökeres megújulásra, szemlélet– és irányváltoztatásra van szükség az RMDSZ–ben. A közgyűlés nevében Tőkés László püspök–elnök és Kovács Zoltán főgondnok írta alá a nyilatkozatot. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Románia Magyarország kötelességének tekinti, hogy megváltoztassa a kedvezménytörvényt - hangoztatta Mircea Geoana külügyminiszter máj. 5-én. A külügyminiszter Jurnalul National című napilapnak adott nyilatkozata szerint a bukaresti kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar fél módosítsa a törvény egyes cikkeit. Hangsúlyozta: "A Magyar Szocialista Párttal a viszony szilárd, régi, s együttműködési memorandum is szentesíti". "A magyar szocialisták némileg mérsékeltebb politikai alakulat hírében állnak, s ezt nyugati partnereink is méltányolják azzal szemben, hogy a korábbi magyar kormányzat tevékenységében nacionalistább hangsúlyok voltak". /Románia Magyarország kötelességének tekinti a kedvezménytörvény megváltoztatását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ máj. 5-i sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az előzőleg megtartott Operatív Tanács ülésének főbb napirendi pontjairól. Az ülésen elemezték az RMDSZ és a kormánypárt között fél éve érvényben lévő megállapodás megvalósításait. Megvitatták az alkotmány módosítását érintő aktuális kérdéseket, és tárgyalni fognak az új magyar kormánnyal kiépítendő kapcsolatokról is. Az RMDSZ érdeke fenntartani kapcsolatait az ellenzékbe került politikai erőkkel, és egyaránt fejleszteni kívánja mind a magyar–magyar, mind pedig a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke elmondta, hogy a két ország minél jobb együttműködésének érdekében szorgalmazni fogják a két állam parlamenti bizottságainak szorosabb együttműködését is. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban a szövetségi elnök közölte, hogy az RMDSZ kinevezte azt a négy jogászból álló tárgyalóbizottságot, amely a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait fogja fenntartani. A bizottság tagjai: Frunda György és Eckstein–Kovács Péter szenátorok, valamint Tokay György és Varga Attila képviselők. /Ülésezett az Operatív Tanács. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./