"A nagykárolyi Provinciart gyakran szervez kiállításokat, könyvbemutatókat a város kultúrházában. A csoportosulás egyik alapító tagja a mezőpetri illetőségű Lázin Csaba falujából ingázik nap mint nap Nagykárolyba, ahol rajzot tanít az egyik általános iskolában. Lázin Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola elvégzése után Nagyváradra került. A képzőművészekből álló "35-ös Műhely" tagja volt. Festményeit kiállította Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Debrecenben és Berettyóújfaluban. Ezután Lázin Csaba Nagykárolyba költözött. A városban barátaival megalakította a Provinciartot. Ez kulturális egyesület, amelynek keretében minden műfajt felkarolnak: képzőművészek, fotóművészek, zenészek, irodalmárok számára szerveznek kiállításokat, koncerteket, szerzői esteket. Vannak külföldi tagjaik is, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, akik általában a tavaszi és őszi tárlatok alkalmával hozzák el műveiket. Háromtagú vezetőtanács irányítja a Provinciart tevékenységét: Kádár Ferenc, Lendvai Zoltán és ő. Havonta rendeznek kiállítást, könyvbemutatót vagy koncertet. Egyetlen gondjuk a pénz. Bekő Tamás polgármester támogatja őket. /Fodor István: Lázin Csaba, a nagykárolyi Provinciart alapító tagja szerint: Vidéken is vannak értékek, amiket érdemes felmutatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./"

"Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./"

"Ecaterina Andronescu miniszter asszony ígérete szerint pár napon belül megjelenik az érettségi vizsga szervezésének és lebonyolításának módszertana, bár a törvény szerint azt legkésőbb szept. 1-ig közölni kellett volna. Jelenleg közel 200 ezer végzős diák, illetve tanáraik sem ismerik az érettségi programot, a vizsgák lebonyolítását és azt sem, hogy milyen tantárgyakból kell majd vizsgázniuk. /(anikó): Kétszázezer végzős még nem tudja miből fog érettségizni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./"

"Nits János városi tanácsos javasolta, hogy Szatmárnémetiben legyen Kossuth Lajos utca és park, továbbá állítsanak Kossuth-szobrot. Ehhez kérte az RMDSZ-frakció segítségét. Szatmárnémeti jelenlegi 368 utcájából 110 román és csak 9 viseli magyar személyiség nevét. Százalékban kifejezve a nemzetiséghez köthető utcanevek viszonylatában 90,16% román, 7,37% magyar. Szatmárnémeti legalább 40%-a magyar nemzetiségű és egyben adófizető állampolgár, akinek joga van száma és súlya arányában visszakapni az 1990-ben elvett utcanevek legalább egy részét, amelyek hagyományosak voltak a városban, és ma is sokan csak a régi néven emlegetik (Vörösmarty, Arany János stb.). Nits János javasolta még Kossuth-szobor állítását is. /Nits János városi tanácsos: Kossuth Lajosról elnevezendő utca, park és szobor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./"

"Szept. 28-án Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulójára emlékezett Gencsen a Szent István Kör. A rendezvényen Kónya László történész és megyei főtanfelügyelő-helyettes tartott előadást. /B. É.: Kossuth-megemlékezés Gencsen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./"

"Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./"

"Az Apáczai Közalapítvány által tavaly és tavalyelőtt meghirdetett hallgatói ösztöndíjak a határon túli magyar fiatalok szülőföldön folytatott tanulmányainak támogatását és az otthonmaradást célozták meg. A közalapítvány a 2000-2001-es tanévben 1420, a tavalyi tanévben pedig 1605 diáknak folyósított ösztöndíjat. A várakozásokkal ellentétben idén nem számíthatnak hallgatói ösztöndíjra a határon túli magyar diákok. /Idén nem hirdetik meg az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj-programot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./"

"Szept. 29-én Szatmárnémetiben lezajlott Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megyei szakasza. Fejér Kálmán zenetanár, az énekverseny zenei szakvezetője, hetek óta gyakorolt az Szatmár megyei versenyzőkkel. /Cs. Cs.: Lezajlott a XII. Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megyei szakasza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./"

"Okt. 6-án Halmiban ökumenikus istentisztelet után felavatták a második világháborúban elesettek tiszteletére emelt emlékművet, melyre huszonhárom helybeli és két, a faluban elhunyt magyar katona neve került fel. Kótai János háborús veterán, az emlékmű felállításának a kezdeményezője mondott beszédet. A résztvevők ezután a temetőben lévő kopjafához zarándokoltak, ahol az aradi vértanúk emléke előtt rótták le kegyeletüket. /Fodor István: Halmi. Emlékműavatás a második világháborúban elesettek tiszteletére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./"

"Sárközújlak közelében van a Meggyesgombásként ma már csak a község idősebbjei által nevezett Dumbrava. A település magyarok lakta része Magyargombás, ahol 66 ember él, de sohasem volt különálló település, a Romángombásnak is nevezett Dumbrava része. Kocsival ide nem lehet eljutni, a térdig érő sárrengetegben a traktor is elakadna. Magyargombás tanyát a kommunista rendszer halálra ítélte, sorra elköltöztek innen az emberek. Az utóbbi években pozitív folyamat kezdődött el a tanya életében. Egyre több községi fiatal lát abban lehetőséget, hogy itt letelepedjen, itt alapítson jövőt magának. A föld jó, főként zöldségtermesztésre alkalmas. Az utóbbi időben Magyargombáson több új ház épült, mégis elszigetelten, magukra hagyottan élnek a mellőzött tanyán. A magyargombásiak gumicsizmával tudnak csak a két kilométerre lévő vasútállomásig elmenni. Ilyen körülmények között járnak iskolába az itteniek gyermekei: 15 iskolás teszi meg naponta a három kilométert a romángombási iskoláig. A tanyán még mindig nem fejeződött be a villamosítás. A 66 ember jópár éve létrehozta a Helyi Közösség Egyesületét, amelynek célja az út rendbetételére és a villamosítás befejezésére vonatkozó támogatások megszerzése. Eredményt nem értek el. A vasút mellett régen nagy kultúrház és iskola is volt. Azonban az akkori párttitkár lebontatta, és a feléből kipótolták a romángombási, a másik feléből meg a sárközújlaki kultúrházat. A templomot közös munkával építette fel a falu 1961-ben. A pap csak havonta egyszer járt ki ide. A liturgia nyelve a legvadabb kommunista időkben is magyar maradt. Három-négy éve abbamaradtak a liturgiák, teljesen hívek nélkül maradt a templom. A templomban a látvány siralmas: a kegytárgyak és szentképek a helyükön, de madarak röpködnek, és mindent bepiszkolnak. A templom mennyezetén beázás nyomai láthatók. /Fodor István: Magyargombás. Egy elfeledett tanya, a világ végén (1.). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 9., (2.). = okt. 10./"

"Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./"

"Okt. 12-13-án megrendezték Szatmárnémetiben a tizenkettedik Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Az idei versenyen 22 versenyző indult, 16 megye képviseletében. A második napon tizenöten vettek részt a Kárpát-medencei döntőn, a zsűri (Almási István népzenekutató - Kolozsvár, Birinyi József népzenekutató, a KÓTA alelnöke - Budapest, Guttman Mihály zenetanár, a Romániai Dalos Szövetség tiszteletbeli elnöke - Kolozsvár, Kovács László népzenész, a Népművészet mestere - Budapest, Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke - Farkaslaka, Miskolczy Mariska népdalénekes - Budapest, Szép Gyula zenetanár - Kolozsvár) döntése alapján két első (Boros Erzsébet - Szamosújvár és Müller Borbála - Kolozsvár), egy második (Csűri Katalin - Érmihályfalva) és egy harmadik helyezett (Kiss Kamilla Bíborka - Magyarlapád) kapott díjat. /Elek György: Hajnal akar lenni - tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"

"Életének 76. évében elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ tudománynépszerűsítő író, nyugalmazott nagykárolyi pedagógus. 1950-ben végezte el a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz szakát, és Nagykárolyban a 2-es Számú Általános Iskola, majd 1953-ban az itteni középiskola földrajztanára lett. 1980-tól 1989-ig a mezőgazdasági líceumban tanított. Megjelent könyvei: A szőke Szamos földjén (1973); Az időjárás előrejelzése (1977); Vándorló kontinensek, vándorló tengerek (1977); A Szilágyságtól Új-Guineáig (1979); Az élet fejlődése a Földön (1980); A Föld élete (1980); Növény- és állatföldrajz (1988); Az ősember nyomában (1993); Nagykároly-Carei-Grosskarol (1994); Érmellék (1996); A nagykárolyi Károli Gáspár templom (1998); Nagykároly kultúrtörténete (2000); A nagykárolyi görög katolikus magyar templom (2001). Írásai, tanulmányai gyakran megjelentek a magyar és a román lapokban szakkiadványokban. Kutatási területe: volt Szatmár és Bihar megye földrajza, továbbá földrajztanítás módszertana. /Boros Ernő: Elhunyt Benedek Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"

"Okt. 19-20-án ifjúsági találkozót tartott a Szatmár-Máramarosi Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági szervezete. A rendezvényen az egyházmegye nyolcszáz fiatalja vett részt. Sillye Jenő /Budapest/ koncertjét hallhatták, Márk Attila egyházi dalokat énekelt. /E. Gy.: Egyházmegyei ifjúsági találkozó Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 21./"

"Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 1956 eredményének tartotta a rendszerváltást, Magyarország jelenét és európai jövőjét a Műegyetemen rendezett 56-os megemlékezésen. A megemlékezés után az ünnepség hagyományainak megfelelően a részt vevő hazai és határon túli fiatalok fáklyás menete indult a Műegyetem épülete elől a Bem térre. Az október 23-i megemlékezést a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány minden év október 22-én tartja meg. A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett a forradalomnak. /Október 23. - műegyetemi megemlékezés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 23./"

"Hankovszki Ferenc, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági lelkésze a II. Egyházmegyei Ifjúsági Találkozón elmondta, hogy az egyházmegyében az ifjúsági pasztoráció a 90-es évek elején indult. 1996-ban Reizer Pál püspök létrehozta a Világiak Apostolkodási Irodáját, amely bizonyos szinten magára vállalta az egyházmegyei ifjúsági élet szervezett fellendítését. Majd 1998 őszén az egyházmegye vezetése külön struktúraként létrehozta az Ifjúsági Irodát. Az egész egyházmegye fiatalságát csak a nagy találkozók tudják egybegyűjteni. Egy-két éves továbbképző tanfolyamokat szervezését tervezik. Vannak olyan szórvány falvak, ahol havonta egyszer van szentmise. Ilyen helyekre jönnek a szekták. /Elek György: Hankovszki Ferenc, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági lelkésze. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 23./"

"Csedreg alig egy kilométerre található a most Kárpátaljához (Ukrajna) tartozó Fertősalmástól. Mindössze egy kilométer választja el őket rokonaiktól, viszont nem járhatnak át egymáshoz a szomszédos települések polgárai, annak ellenére, hogy egymás kertjére nyílik a kilátásuk. /Fodor István: Ötvenhat éve nem látták az egy kilométerre lakó rokonokat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 25./"

"Ilyés Gyulát, az RMDSZ Szatmár megyei elnökét megdöbbentette, hogy csak a sajtóból tudta meg: a döntéshozók hiányzásai miatt okt. 14-én feloszlatták a Piskolti Helyi Tanácsot. Szerinte a feloszlatásra vonatkozó rendelet kibocsátása előtt a prefektus is konzultálhatott volna vele. Ki kell vizsgálni, hogy a helyzet kialakulásában milyen szerepe van a választási kampányban RMDSZ-támogatottságot élvező polgármesternek. Dobos József polgármester az RMDSZ nyilvános támogatásával nyerte meg a választásokat, majd polgármesterként sietett beiratkozni az SZDP-be, a román kormánypártba. Ilyés Gyula találkozik a piskolti tisztségviselőkkel, hogy tisztázza a történteket. /Fodor István: Piskolti tanácsfeloszlatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./"

"Egy román alapítvány Szatmár megyében tartott közvélemény-kutatása alapján ha most lennének a helyhatósági választások, a megye lakosainak 31%-a az RMDSZ-re szavazna. Messze mögötte marad a második helyezett Szociáldemokrata Párt (PSD) 11%-kal. Amennyiben most választanánk polgármestert, a voksolók 34%-a Ilyés Gyulára, 21%-a Horea Andercóra, 17%-a pedig Gabriel Lesre szavazna. Arra a kérdésre, hogy melyik megyei politikusban bíznak meg leginkább, a megye lakosainak több mint egyharmada (31,2%) Ilyés Gyulát jelölte meg. Arra a kérdésre, hogy melyik sajtóorgánumból szokott értesülni a közéleti információkról, a megkérdezettek többsége a Szatmári Friss Újságot jelölte meg, második az Informatia Zilei, hamadik pedig a ProTV. /Túrós Lóránd: A Humanista Párt által ismertetett közvélemény-kutatás szerint: A megye legolvasottabb napilapja a Friss Újság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./"

"Kovács Attila Zsigmond, az Egri Általános Iskola igazgatója nemrégiben a Csűry Bálint Néprajzi Társaság létrehozását kezdeményezte. Egri faluban, szülőfalujában Csűry Bálint nyelvésznek egy emléktáblája van, amelyet felavatása óta senki sem koszorúzott meg. A faluban létrehívott Csűry Bálint Néprajzi Társaság független lesz az önkormányzattól és az iskolától. Szeretnék, ha a kultúrotthon, a Csűry Bálint Művelődési Központ hagyományőrző rendezvények helyszínévé válna. Az egri iskolát Csűry Bálintról szeretnék elneveztetni. /E. Gy.: Civil szervezet irányítása alá kerül a Csűry Bálint Művelődési Központ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./"

"Az idei népszámlálás alkalmával az akkor Kaplony községhez tartozott két településen az alábbi eredmény született. Kaplony 3160 lakosából románnak 90-en, magyarnak 2861-en, cigánynak 100-an, németnek 56-on, svábnak 42-en mondták magukat. 80-an a románt, 3062-en a magyart, 8-an a németet vallják anyanyelvüknek. Vallási hovatartozás szerint a településen 46 ortodox, 2803 római katolikus, 40 görög katolikus, 261 református él. Kálmándon 1418 lelket írtak össze. 72-en románnak, 922-en magyarnak, 56-an cigánynak, 87-en németnek, 249-en svábnak vallották magukat. Anyanyelv szerinti megoszlás: 61 román, 1298 magyar, 27 német, 2 sváb. Vallási felekezetek szerinti megoszlás: 40 ortodox, 1304 római katolikus, 7 görög katolikus, 37 református. Okt. 10. óta Kaplony és Kálmánd különvált, jelenleg mindkét település egyben községközpont is. Azóta Máncz Dezső kaplonyi és Balogh Sándor kinevezett kálmándi polgármester szinte naponta feljárnak Szatmárnémetibe formaságokat intézni. A két falu elválása békében, barátságban történik. /Barátokként válnak el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./"

"Okt. 30-án Szilágypéren a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után, a templomkertben avatták fel Budai Ézsaiás bronzból készült mellszobrát. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök nem maradhatott ott a szobor leleplezésénél, mert néhány órával később részt vett Budapesten azon az ünnepségen, amelyen édesapjának, dr. Tőkés István professzornak a Károlyi Gáspár-díjat adták át. A szoboravatási ünnepség egyik kezdeményezője, Tolnai Ferenc református pap 1991 óta lát lelkipásztor a gyülekezetben. Budai Ézsaiás 1766-ban született Szilágypérben. Tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban kezdte, majd Göttingában és Oxfordban folytatta. Visszatért Debrecenbe, ahol élete végéig tevékenykedett a tudomány és a református egyház szolgálatában. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvtankönyv szerkesztése és kiadása is. 1822-ben, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé választották. Szilágypéri szobrát a debreceni Kövér József készítette. /E. Gy.: Szilágypér: Felavatták Budai Ézsaiás szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./"

"Nov. 3-án a szatmárnémeti MADISZ bábszínháza az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával Szatmár megye három településén is bemutatja az Irgum Burgum Benedek című bábelőadást: Tasnádszántón, Magyarcsaholyban és Érszakácsiban. /C. L.: Bábelőadás. Megyei turné az "Irgum Burgum Benedek"-kel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./"

"Tolnai Istvánt megválasztották a Nagykároly-kertváros református gyülekezet rendes lelkipásztorának, nov. 3-án sor került ünnepélyes lelkipásztori beiktatására is. Igét Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke hirdetett. Az ünneplő gyülekezet átvonult arra a helyre, ahol négy évvel ezelőtt elhelyezték a Nagykároly-kertváros református gyülekezet leendő templomának márványalapkövét, amelynek felirata a következő: "A templom alapköve immár letétetett. Kelj fel, légy erős és fogj hozzá. Soli Deo gloria. Nagykároly 1998. március 22." Eddig anyagi okok miatt elmaradt az építés, most a püspökség támogatást nyújtott az induláshoz. Tolnai István tanácsos szerint az egyházkerület 1990 óta méltán nevezhető építő egyházkerületnek. /Boros Ernő: Lelkészbeiktatás és templomépítési ünnepség Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 4./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök mellett, aki ellen összehangolt kampány folyik, hogy tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosszák és a magyar politikai közéletből végképpen eltávolítsák. Ennek egyik kirívó példája a magát Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak nevező tömörülés vezetői által aláírt erkölcstelen nyilatkozat. A román hatalmi támadássorozatnak az RMDSZ hivatalos vezetősége cselekvő részese. Júliusban Adrian Nastase miniszterelnök Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a szervezetből való eltávolítását kívánta az RMDSZ-től. Október folyamán Cosmin Gusa, a kormánypárt főtitkára folytatta Tőkés László megbélyegzését, mondván: "a Vadim Tudor-Tőkés László kettős akadályozza a reformok megvalósítását Romániában". A főtitkár "kifejezte reményét", hogy az RMDSZ döntő lépéseket tesz Tőkés Lászlóval szemben. Válaszképpen okt. 20-i nyilatkozatában Borbély László RMDSZ-alelnök kijelentette, hogy: "a Szövetség lépéseket fog tenni e kérdésben". Hamisításnak számít az elnyomott, sőt puszta megmaradásában veszélyeztetett kisebbségi magyar nemzeti közösség kiemelkedő vezetőjét, Tőkés László püspököt a többségi szélsőséges nacionalizmus egyik leghírhedtebb reprezentánsához hasonlítani. Az egyházkerület határozottan elítéli mind a kormány, mind pedig RMDSZ Tőkés László elleni nemtelen támadásait. /Állásfoglalás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./"

"A népszámlálás adatai szerint Tasnád lakosainak a száma idén tavasszal 9649 fő volt. Ez a számadat az 1992-es népszámlálás adataihoz képest 7,2 százalékos csökkenést jelez. A város lakosainak 52,5 százaléka románnak, 38 százaléka magyarnak, 8,6 százaléka cigánynak, 0,7 százaléka németnek, 0,1 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. /(boros): Tasnád: A lakosság tíz év alatt 7,2 százalékkal csökkent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./"

"Nov. 10-én Szatmárnémetiben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezetének helyi tagjai a mozgalom anyaországi elnökeivel és vezetőségi tagjaival találkoztak. Toroczkai László elnök bejelentette, hogy január elsejétől nyomtatott formában is olvashatják a partiumi magyarok, a számukra eddig csak a www.magyar-jelen.com internetes oldalon elérhető, az egyesülő magyar nemzet lapjaként jellemzett hetilapot, a Magyar Jelent. Az egyre több tagot számláló szatmárnémeti mozgalmon keresztül hamarosan a szatmáriak is jelezhetik majd az őket ért sérelmeket a szervezet központja felé, ahonnan a különböző nemzetközi fórumokhoz, jogvédő szervezetekhez továbbítják azokat. A panaszfórum főleg azok segítségére kíván majd sietni, akiket magyar voltuk miatt ért jogsérelem. Bejelentették azt is, hogy január 11-én, Kolozsváron fog lezajlani a HVIM első erdélyi nagygyűlése. Szerveződik egy, budapesti és szatmárnémeti iskolák közötti csereüdültetési program, illetve készül a szatmárnémeti magyar szaknévsor is. A szatmárnémetiek heti rendszerességgel ülnek össze, a találkozókon nemcsak a HVIM ügyes-bajos dolgairól van szó, hanem a helyi magyar közösség életében történt változásokról is. Mauer Oszkár, a HVIM tiszteletbeli elnöke további gazdasági információkat kért a helyiektől, hiszen azon dolgoznak, hogy az erdélyi magyar vállalkozókat a lehető legkorábban tájékoztathassák a Magyarországon már bevált új kezdeményezésekről, módszerekről. /pcx: Jön az egyesülő magyar nemzet lapja. Az első erdélyi HVIM kongresszusra készülnek a szatmári "hatvannégyesek". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"

"Stephan Lang (Láng István) 1945-ben Kálmándon született. Politikai okok miatt bebörtönözték. 1974-ben Hollandiába emigrált, ahol holland nyelven közlő író lett. Erdélyi menyegző című könyve jelenleg folytatásokban olvasható a Szatmári Friss Újságban. "A kálmándi hollandus" előbb Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban a Pont Kiadónál nemrég magyar fordításban is megjelent, A vakondvadász című könyvének bemutatója alkalmából találkozott olvasóival. A vakondvadász regény, fikció. Egyik fejezete három egymás melletti (egy katolikus, egy református, és egy román) falu második bécsi döntés utáni történetéről szól. 1940-ben a református falu lakói hazakergetik a román falu Trianon után kolonistákként a vidékre érkezett lakóit, baltával főbe ütnek egy román özvegyasszonyt. Egy nagykárolyi barátja megjegyezte, valójában 1940-ben Lucaceniben csak egy idős néni halt meg szívroham következtében. A vakondvadász egy másik fejezetében a földvári haláltáborról írt. Erről a témáról Mindennap eljött a halál címmel nemrég Boros Ernő jelentetett meg nívós munkát, nagyon részletes dokumentumkönyvet. /Kinál György: Találkozók a "kálmándi hollandussal". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a belső választások megtartása mellett a Szatmárnémetibe tervezett kongresszus elhalasztását is kéri. A RMDSZ Szatmárnémetiben megrendezendő kongresszusáról a Reform Tömörülés is kimondta, hogy az illegitim módon felállott SZKT miatt törvénytelen. Amennyiben tisztújító kongresszusnak szánják, akkor a választás végeredménye mindenkor megkérdőjelezhető és gyenge legitimitással rendelkező lesz. A bíróság első fokon visszautasította Tőkés László keresetét. Addig nem tudja beadni a fellebbezést, amíg nem kézbesítik a határozatot és annak indoklását. Ez még nem történt meg. A püspök szerint nagypolitikai játékok folynak, melyeknek csak függeléke az erdélyi magyarság kérdése. Valójában hatalomról és különféle nemzetközi és posztkommunista összefüggésekről van szó. /Fodor István: Tőkés László fellebbezni fog. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./"

"Az Otthonom Szatmár megye sorozat legújabb, 17. kötete: dr. Tempfli Imre A kaplonyi monostor-templom /Szent-Györgyi Albert Társaság és a kaplonyi római katolikus plébánia kiadása/ című helytörténeti tanulmánya. A feltehetőleg 1080 táján alapított Benedek-rendi monostor részletes leírását, történetét, újjáépítését, továbbá az Ybl Miklós által tervezett mostani templom történetét magyar, német és román nyelven ismertető füzetet szép kivitelezésű. Dr. Tempfli Imre Kaplonyról szóló településtörténete, a szatmári római katolikus egyházmegye író papjait bemutató kötete, illetve a dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorleveleit és utolsó írásait közreadó tanulmánya után most negyedik alkalommal szerepel az Otthonom Szatmár megye sorozat köteteinek szerzői között. /Otthonom Szatmár megye sorozat, 17. kötet. Dr. Tempfli Imre: A kaplonyi monostor-templom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./"