"Csak úgy lehetséges egymás mellett élnünk, ha a múlt szemléletében is a kölcsönösséget érvényesítjük - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az MTI-nek adott nyilatkozatában, reagálva Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként közleményére, melyben a püspök felszólította: adjon magyarázatot arra, hogy az RMDSZ képviselőházi és szenátusi csoportjának vezetője kinek a megbízásából és kiket képviselve vett részt a román nemzeti ünnep alkalmából Budapesten adott fogadáson. Markó hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság természetesen egészen másként szemléli 1918. december elsejét, mint a románok és éppen ezért nem is értett egyet 1990-ben azzal, hogy ez a nap legyen Románia nemzeti ünnepe. Hosszas mérlegelés után az RMDSZ akkori vezetősége úgy döntött, hogy a magyar politikusok részt vesznek az ünnepi rendezvényeken, s ahol erre alkalom nyílik hangsúlyozzák: a gyulafehérvári nyilatkozatnak az a kitétele, miszerint Erdély népei önigazgatási jogot kapnak, teljesítetlen maradt. Az RMDSZ ennek a döntésnek megfelelően minden évben részt vesz a román parlament december elseji ünnepi ülésein, illetve a vegyes lakosságú erdélyi megyék hasonló rendezvényein. A románok ugyancsak egészen másként szemlélik 1848. március 15-ét, amikor is a 12 pont egyike unió Erdéllyel volt - folytatta az RMDSZ elnöke. Markó emlékeztetett arra, hogy a romániai magyarság ennek ellenére 1997-től kezdődően elérte: március 15-én a román miniszterelnök vagy államelnök üzenetet intéz az ünneplő erdélyi magyarokhoz. Markó kitért arra, hogy az RMDSZ két frakcióvezetője tagja volt a Budapestre látogató román kormányfői küldöttségnek és természetes, hogy a nagykövetségi fogadáson is részt vettek. /Még mindig a román nemzeti ünnepről - Markó Béla. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./"

"Kertész Imre, a magyar irodalom első Nobel-díjasa 2002. dec. 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján vette át Stockholmban a rangos kitüntetést. Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Zsidó származása miatt alig 15 évesen, 1944-ben Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták, ahonnan 1945-ben szabadították ki. Kertész Imre első regénye, a Sorstalanság csak többévi várakozás után jelenhetett meg. Mikor a regény 1975-ben végre napvilágot látott, teljes csend fogadta. Ezt a tapasztalatot írta meg a szerző A kudarc-ban (1988). A trilógia harmadik része a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990). Más prózai műveiben is (A nyomkereső. Detektívtörténet - kisregények, 1977; Az angol lobogó - elbeszélések, 1991) Kertész a kelet-európai történelem és társadalom csapdáiba szorított, kiszolgáltatott ember sorselemzését adta. 1992-ben jelent meg a Gályanapló című kötete. A Valaki más: a változás krónikája (1997) folytatja ezt a belső monológot, 1991-95 között vezetett jegyzetek formájában. Kertész Imre előadásait és esszéit tartalmazzák A holocaust mint kultúra (esszék, 1993), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (monológok és dialógok, 1998), valamint A száműzött nyelv (2001) című kötetek. /Máté István, MTI-Sajtóadatbank: Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./"

"A kedvezménytörvény helyzetét és az uniós csatlakozás után várható perspektívákat ismertette a Le Monde dec. 11-i, 2004-ben Budapestnek le kell majd mondania a határon túl élő 3,5 millió magyar támogatásáról című cikkében. Christophe Chatelot Budapestről keltezett tudósítása szerint a szomszédos országokban lakó magyaroknak szánt anyaországi támogatás nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. A törvény a csatlakozási dátum közeledtével tartalmában fokozatosan kiürült, hogy összeegyeztethető legyen az unió törvényeivel. Medgyessy Péter új, pragmatikus szociáldemokrata kormánya mindent megtett, hogy megszabaduljon a "túlsúlyos csecsemőtől". Bársony András külügyi államtitkár tiszteletre méltónak minősítette a törvény eredeti célkitűzését, egyúttal kemény ítéletként fogalmazta meg azt is, hogy technikailag a törvény szerencsétlenül volt kivitelezve, és elmaradt az érintett országokkal való konzultáció is. A Le Monde cikkírója idézte Adrian Nastase román miniszterelnököt, aki szerint a kedvezménytörvényben megint azt rótták fel Romániának, hogy nem képes saját kisebbségeiről gondoskodni. A magyar és román kormányfő szimbolikus jelentőségű dec. 1-jei budapesti találkozója fátyolt borított a két ország közötti korábbi viharokra - írta a Le Monde. Alap szerint Mikulás Dzurinda szlovák korányfő egy héttel korábban becsapta az ajtót a Medgyessyvel való tárgyalásokon. A 2002. január 1-jén életbe lépett ambiciózus kedvezménytörvény végül is "szamárbőrként" zsugorodott össze - olvasható a lapban. /Le Monde: a határon túli magyarok támogatása nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./"

"Dec. 11-én Mikola általános iskolája ünnepélyesen felvette az egykor ott tanító Gellért Sándor nevét. Gellért Ákos, a költő fia ismertette édesapja életútját és írói munkásságát. /E. Gy.: Tegnap ünnepélyes keretek között: Gellért Sándor nevét vette fel a mikolai iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./"

"Megjelent Dr. Tempfli Imre: Sárból és napsugárból, Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892-1966 /METEM Kiadó, Budapest/ című könyve. A munka Pakocs Károly szatmári püspöki helynök életrajzának kereteit felhasználva a romániai római katolikus egyház történetével foglalkozik a 20. század elejétől kezdve egészen 1966-ig. Az olvasó megismerheti az erdélyi békepapi mozgalom történetét, a hierarchia (püspökök, helyettes és titkos ordináriusok) elkeseredett védekezését az eszközeiben nem válogató kommunista államapparátus különböző egyházellenes intézkedései ellen, a papság és szerzetesség ellenállását, a hívek hűségét az ún. "joghatósági vita" ideje alatt, amikor az állami hatóságok rájuk akartak kényszeríteni egy "állambarát" hierarchiát, és beleolvashat azokba a titkos dokumentumokba, amelyekben egyházi személyek a több mint kaotikus helyzet megoldását kérték a Szentatyától. Felvetődik a kérdés: hű maradt-e egyházához a szatmári vértanú püspök, dr. Scheffler János vikáriusa, a nagynevű költő, akit háromszor csuktak le, sőt a végén agyonvertek a kommunista pribékek? Napvilágot látott a 2003-as Szatmári Római Katolikus Évkönyv. A kiadvány összefoglalja a 2002-es év eseményeit, ugyanakkor a jövő évre is kitekint, bemutatja a különböző egyházmegyei intézmények működését, ismerteti az egyházmegye történelmi múltját. /E. Gy.: Új könyvek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./"

"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végzi a jövő évtől az államtitkokat és hivatali titkokat tartalmazó levelezés lebonyolítását - mondja ki egy kormányhatározat, amely megjelent a Hivatalos Közlönyben. A parlament, az elnöki hivatal, a kormány, a Legfelsőbb Védelmi Tanács és a minisztériumok hivatalból bekerülnek a rendszerbe és át kell adniuk az RHSZ-nek az összekötő személyek lakcímét és nevét. A kormányhatározat szerint az RHSZ biztosítja a hatóságok, közintézmények, állami vállalatok vagy egyéb személyek közti, államtitkokat vagy hivatali titkokat tartalmazó levelek, küldemények begyűjtését, szállítását, kézbesítését és védelmét. A kormányhatározat három hónap múlva lép életbe, a titkos információk védelméről szóló törvény alapján. /Belföldi krónika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./"

"Dec. 16-án a képviselőház az ellenzék vehemens tiltakozása ellenére elfogadta azt a kormánypárti módosító indítványt, amelynek értelmében a köztársasági őrezredet is adó Őrző és Biztonsági Szolgálat eddigi feladatai mellett hírszerzéssel is foglalkozzék. /Még egy hírszerző szolgálat? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./"

"A Szatmárnémetiben és Szamoskrassón megrendezett Bem-napokon előadóként vett részt dr. Bona Gábor magyarországi hadtörténész, akit foglalkozásáról kérdezett az újságíró. Bona Gábor 1973-ban végzett az akkori debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Harminc éve foglalkozik a XIX. századi magyar és egyetemes hadtörténelemmel, elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmével. Erről jelent meg két nagy összefoglalása és öt egyéb könyve a szabadságharc tisztikaráról, melyekben a honvédsereg tizenegyezer tisztjének az életrajza olvasható. Még vannak hiányosságok, de ezeket pótolni lehet. Szatmárnémetiben olyan anyagokhoz jutott, amelyek felhasználásával kiegészítheti saját kutatásait. Régen bizonyos tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoztak, ezek mind katonai helyek voltak. 1986-ban Bona lett a Történelmi Közlemények főszerkesztője, ami azt jelentette, hogy őrnagyként felvették a hadseregbe. Később egy időre intézményük bécsi levéltárának lett a vezetője 1987-1992 között, majd a Hadtörténeti Intézet igazgatójaként (ez egy tudományos kutatóintézet, ahol közel húsz ember dolgozott). 1992-ben mint katona, nyugállományba került, és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa maradt, ez évtől tanít Debrecenben, az egyetemen. Óraadóként eddig is tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és most várja a professzori kinevezését Miskolcra. /Elek György: "Szatmárnémetiben is vannak olyan történészek, akiktől érdemes tanulni". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./"

"A magyar kedvezménytörvénynek csak egyes rendelkezései vesztik értelmüket az Európai Unióhoz való csatlakozás után, az anyanyelv és a saját kultúra megőrzését szolgáló támogatások elve az unión belül is érvényesül - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilapnak adott interjújában. A lap legutóbbi számában az RMDSZ elnöke Kovács László magyar külügyminiszternek azt a kijelentését vitatta, amely szerint Magyarország EU-csatlakozását követően érvényét veszti a kedvezménytörvény. Markó Béla szerint Magyarország csatlakozása után nem veszíti értelmét az oktatási-nevelési és a kulturális támogatás. Az uniós elveknek nem mond ellent az, ha egy ország támogatni kívánja azokat a más országokban élő közösségeket, amelyek az illető állam hivatalos nyelvét beszélik, ha ez a támogatás a nemzeti kisebbséget abban segíti, hogy megőrizze anyanyelvét, s anyanyelvi oktatásban részesüljön. Markó elmondta, hogy a magyar költségvetés tervezetének összeállításakor a határon túli magyarok támogatását illetően figyelembe vették a határon túli magyar szervezetek, köztük az RMDSZ véleményét. /Határon túli magyarok támogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 21./"

"Szatmárnémetiben a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör dec. 19-én karácsonyi irodalmi estet szervezett, melyen a helyi Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai szerepeltek. /(anikó): Ünnepi hangulatteremtő irodalmi est. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 21./"

"A napokban jelent meg Varga Attila Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő kötete. Címe: Nulla pax sine iustitia /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ ami annyit jelent, hogy nincs békesség igazság nélkül. Amint arra a latin cím is következtetni enged, jogtudományi, jogfilozófiai írásokat tartalmaz a kötet. De ezt alcíme is jelzi: Írások, elemzések, töprengések a kisebbségvédelmi jogról és politikáról. /Varga Attila könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 30./"

"A spanyol rendőrség számításai szerint az ibériai országban több mint 30 ezer román állampolgárságú illegális bevándorló tartózkodik, tudósította az ABC című lap dec. 30-i száma. Jelenleg a francia-spanyol határon hetente körülbelül száz belépni próbáló román állampolgárt tartóztatnak fel, a repülőtereken pedig mintegy hatvanat. A legtöbb Spanyolországba érkező román állampolgár pusztán jobb megélhetést és munkát keres - hangsúlyozta a lap, de hozzátette: vannak azonban olyanok is, akik - általában szervezett bandákban - bűncselekmények elkövetéséből élnek. "Szakterületeik a telefonfülkék kifosztása, a hitelkártya-hamisítás, az utcai lopások, a prostituált-hálózatok fenntartása, az emberkereskedelem és a zsarolás" - írta az ABC. 2002 januárjától novemberig a spanyol rendőrség 623 emberkereskedelemmel foglalkozó bandát számolt fel, ebből 50 volt román állampolgárokból álló bűnszövetkezet, vagyis az összesnek a 8 százaléka. /30 ezer illegális román bevándorló Spanyolországban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 31./"

"Jan. 3-án Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium adott otthont a tavaly beindult, négy ország részvételével zajló környezetvédelmi együttműködés idei első konferenciájának. A mostani összejövetelre Vásárosnaményból két középiskolából, Nagykapusból (Szlovákia) és Beregszászról (Ukrajna) pedig egy-egy tanintézetből érkeztek diákok, ezenkívül a Kölcsey Ferenc Főgimnázium csapata mellett részt vett még a szatmárnémeti Gazdasági Iskolacsoport csapata is. /(anikó): Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés négy ország diákjainak részvételével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 7./"

"A téli szünet után ismét megkezdi működését a szatmárnémeti MADISZ szervezésében az ifjúsági és gyermektáncház. A táncoktatást Nagy Orbán színművész, a Harag György Társulat színésze, a Hargita Állami Népi Együttes egykori tagja vezeti, a népdalokat pedig Csipő Enikő tanárnő tanítja be. /cl: Szatmárnémeti MADISZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./"

"A doni csatáról, a 2. magyar hadsereg majdnem teljesen megsemmisüléséről több visszaemlékezés jelent meg. Gellért Sándor (1916-1988) "A magyarok háborúja" címen állított emléket az elesetteknek. Vitéz Jankovic Lőrinc (1907-1992) századparancsnok is hazajött a Dontól huszár zászlóalja legényeivel. A visszaúton a lovakat a németek elvették, vagy elpusztultak. Ekkor legényeivel nyírfaágból sítalpakat csináltatott, s azon hatoltak át a hómezőkön. A "síszázad" csodálatos meneküléséről Horváth Miklós: "A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál" (Bp. Hadtörténeti Intézet 1959) c. könyvében lehet olvasni. 1972-ben jelent meg Nemeskürty István könyve "Requiem egy hadseregért" címmel. A nyolcvanas években vetítette a Magyar Televízió a "Krónika - végjáték a Donnál" c. sorozatot. Gellért Sándor is szerepelt benne. 1996 nyarán, az oroszországi pravoszláv egyház közreműködésével gyászszertartást tartottak a Don mentén elpusztult honvédek emlékére. Szatmárnémetiben 1997. nov. 2-án tartották a Németi templomban az első megemlékezést. Újsághirdetést adtak fel, hogy jelentkezzen, ha van még életben lévő személy, aki megjárta honvédként a Don-kanyart. Ekkor jelent meg Garda József (1917-2000) nyugdíjas főkönyvelő. A fronton töltött napjaira olyan élénken emlékezett, hogy kérték, írja le. Könyvét 1999-ben adta ki a Püski Kiadó: "Kint voltam a Donnál" címmel. A Németi templom kertjében márvány emlékmű emlékeztet a világháború hős honvédjeire, akik harcoltak, fogságba estek, szenvedtek azokban a nehéz években. /Ábrám Lídia: Szatmáriak a Donnál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 10./"

"A doni katasztrófa 60. évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség, az RMDSZ szatmári szervezete, a MIK és a Szent István Kör ünnepségsorozattal emlékezik meg a hősi halottakról és a túlélőkről. A rendezvénysorozat jan. 11-én a Scheffler János Lelkipásztori Központban vette kezdetét. A résztvevőket köszöntötte Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, majd az RMDSZ szatmári szervezete nevében Kereskényi Sándor szenátor emlékezett meg az eseményekről. Jan. 25-én köszöntik a Don-kanyar veteránjait, azok számára évfordulós emlékplaketteket adnak át, ez alkalommal kerül sor a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör Gellért Sándor műsorára is. Febr. 2-án a Németi Templomban koszorúzási ünnepséggel egybekötött megemlékezést tartanak. Több községben a vidéken élő veteránok számára a helyi önkormányzatok és egyházak és adnak át emlékplaketteket, és köszöntik őket falujuk templomában. /Megemlékezés a doni katasztrófa 60. évfordulója alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./"

"A Magyar Szocialista Párt nem a népszerűségét akarja növelni, hanem a valós arcát kívánja megmutatni a romániai magyarságnak - jelentette ki Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában. Kovács László szerint a Fidesz - Magyar Polgári Párt rendkívül magas és az MSZP indokolatlanul alacsony erdélyi támogatottsága a Fidesz-propaganda hatékonyságát jelzi. Az MSZP elnöke szerint az erdélyi magyarság elsősorban a Duna Televízióból tájékozódik, amely Kovács szerint nem mndható elfogulatlannak. A Fidesz egyfajta klientúra-építéssel is befolyásolta az erdélyi magyarság véleményét. Az elmúlt négy évben a saját politikai céljainak megfelelően osztogatta a támogatásokat, amelyek útja átláthatatlan és követhetetlen volt. Kovács László elmondta, hogy az MSZP személyes találkozókkal, beszélgetésekkel akarja erősíteni erdélyi kapcsolatait. /Az MSZP a valós arcát mutatja a romániai magyarságnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./"

"Jan. 13-tól új tanfelügyelő tölti be Szatmár megyében a kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelői széket: Gál Gyöngyi magyar nyelv és irodalom szakos tanár vette át Veres József után az említett tanfelügyelői funkciót, miután elődje lemondott, és visszatért a katedrához. Gál Gyöngyi kihívásnak tekinti, hogy őt kérték fel. /(anikó): Új szaktanfelügyelőt neveztek ki a megüresedett állásba. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./"

"Tőkés László püspök jan. 15-én részt vett a Szatmári Református Egyházmegye Kálvineumban megtartott közigazgatási értekezletén, a február elsején, Szatmárnémetiben, Láncos-templomban megtartandó egyházkerületi közgyűlés előkészítésről volt szó. A püspök elmondta, rendkívüli közgyűlésről van szó, amelynek témája az egyház missziós és népszolgálata, nemzetpolitikai szolgálata lesz. Nem akar ellenkongresszus lenni. - A híradások arról szóltak, hogy január tizenharmadikán nem jelent meg a tárgyaláson, és hogy a következő tárgyalás időpontja február tizedike, közölte az újságíró, Fodor István. Ez hazugság, reagált Tőkés László. Frunda György szenátor és Tőkés László is írásban kérte, hogy a tárgyalást reggel nyolc helyett déli egy órára tűzzék ki, és a kérésnek helyt adott a bíróság. Az RMDSZ váratlan közbeavatkozására, Asztalos Csaba elnöki tanácsos közbenjárására, a kitűzött időpont előtt mégis napirendre tűzték az ügyet, és megállapították, hogy Tőkés László nincs jelen, és ezzel az ürüggyel febr. 10-ére halasztották a tárgyalást. Az igazság ezzel szemben az, hogy ügyvédem jelen volt, de tartottuk magunkat az egy órai időponthoz. Végül Kincses Előd ügyvéd elérte a törvényszék illetékeseinél, hogy a dátumot jan. 26-áre hozzák előre, mert becsapás áldozatai lettek. Arra kérdésre, hogy jelen lesz-e a kongresszuson, jelezte, eddig Markó Béla nem válaszolt levél útján előadott kérésére, hogy a vitás kérdéseket párbeszéd útján rendezzék. Nem akar szakadást, szögezte le. "Azonban ha az egységnek a törvénytelenség, a hazugság és a belső pluralizmus feladása az ára, akkor egy ilyen egységbe nem mehetek bele." /Fodor István: Tőkés László: Az egyházkerületi közgyűlést nem a kongresszus ellenében szervezik, de az időpontok egybeesése nem véletlen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./"

"Jan. 18-án Szatmárnémetiben, a Kálvineumban mutatják be Gúzs Imre "A történelem szélverésében" című könyvét. A dokumentumriportokat tartalmazó kötet az 1949-ben, Szatmárudvariban történt mészárlásról szól. /(fi): Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./"

"Szatmárnémetiben az RMDSZ-en belül megalakult Polgári Szárny az elmúlt hónapokban több száz aláírást gyűjtött azoktól, akik szeretnék, ha a városnak lenne Kossuth Lajos utcája, Kossuth-szobra és parkja visszakapná régi elnevezését, és újra Kossuth-kert lenne. Eddig egyetlen RMDSZ-tanácsos sem vállalta, hogy a testület elé vigye az utcanév-módosításról szóló tervezetet. Az RMDSZ politikusai leggyakrabban a többség érzékenységére való hivatkozással próbálják meg elkerülni az ilyen helyzeteket. Pécsi Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője is a kezdeményezés mellé állt, hiszen ezzel valamelyest enyhíteni lehetne az 1990-ben, Szatmárnémetiben történt drasztikus névváltoztatási fellángolást, amikor magyar személyiségekről elnevezett utcák román személyiségek neveit kapták. Jelenleg a város 368 utcájából 9 visel magyar nevet, 110 pedig a románság történelméhez tartozó elnevezést kapott. Közben Szatmárnémeti lakosságának több mint negyven százaléka magyar. Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke szerint a névmódosításokat nem lehet a tanácsban megszavaztatni a román többség miatt. /Princz Csaba: Lesz-e Szatmárnémetiben Kossuth utca, Kossuth-szobor és Kossuth-kert? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 18./"

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából jan. 22-én Nagyváradra látogatott. Találkozott Petru Filip polgármesterrel és Bihar megye vezetőivel, valamint Tempfli József katolikus püspökkel. A nagyváradi színházban megtekintette a Közös kultúrával Európában című ünnepi gálaműsort, amelyen mind ő, mind pedig Markó Béla, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédet mondott. A Körösvidéki Múzeumban Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kortárs magyar nagyváradi és bihari képzőművészek alkotásaiból álló kiállítást nyitott meg. /A Magyar Kultúra Napja Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"

"Kereskényi Gábor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökségi tagja leszögezte, hogy jelenleg az RMDSZ-nek nincs önálló ifjúságstratégiája, ifjúságpolitikai koncepciója. Az RMDSZ nyitott volt az Itthon, fiatalon mozgalom, később pedig a MIÉRT irányába. Megalakultak a területi ifjúsági tanácsok, melyek a területi RMDSZ partnereiként látják el régiójukban az ifjúság képviseletét. A MIÉRT huszonhárom alapszabály- és programmódosító javaslatot nyújtott be, melyekből tizenhatot az RMDSZ bizottságai elfogadásra javasolnak. Ezek között szerepel a megyei választmányok 15%-os ifjúsági képviselete. A MIÉRT javaslata komplex módon foglalja magában mind az általános ifjúsági problémákat, mind pedig a romániai magyar ifjúság kisebbségi létéből fakadó kérdésköröket. Elsődleges cél a kivándorlás okainak megszüntetése, az általános gazdasági növekedés, az anyanyelvű oktatás biztosítása révén. Be kívánják építeni az RMDSZ programjába a szórványban és vidéken élő, tevékenykedő magyar ifjúság kiemelt támogatását. A programot a Sport című fejezettel bővítenék: az RMDSZ támogassa mind a szabadidő-, mind pedig a versenysportokat. /Veres István: "A fiatalok találjanak otthonra a Szövetségben..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"

"Romániai árva és nehéz sorsú gyermekek megsegítésére közadakozásból vásárolt egy mikrobuszt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A járművet jan. 22-én adták át a dévai és szászvárosi gyermekek gondozójának. A mikrobuszt magyarországi magánszemélyek és kisvállalkozások adományaiból vásárolta a szervezet. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 2002-ben jött létre, elsősorban az erdélyi ferencesek által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, iskolák, óvodák támogatására. /Mikrobusz romániai árváknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"

"Az újságban többen a maguk módján próbálják megoldani az arad-belvárosi plébánia ügyeit. Bogdan Adamczyk plébánosa és aradi szerzetesi közösségnek elöljárója szerint méltatlan az egyház belső dolgait közéleti újságban eldönteni. Fekete Károly cikkének közléséhez senkitől nem kapott felhatalmazást. Ezzel a levéllel a vitát szeretné befejezni. /Bogdan Adamczyk OFM Conv. Arad-belváros plébánosa: Tisztelt Főszerkesztő Úr! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"

"Az egyik szatmárnémeti román lap szalagcímben hozta a hírt: a szatmári újságírók telefonjait lehallgatják! Erről kérdezte a lap munkatársa Szabó Károly szenátort, aki korábban a Román Információs Szolgálat /SRI/ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságnak volt, jelenleg pedig a szenátus védelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági bizottságának a tagja. "Kizárni persze semmit sem lehet, de jelen esetben a sajtó fújta fel hatalmasra a kérdést." - állította. Szerinte elengedhetetlen, hogy a korrupció elleni harcban titkosszolgálati módszereket is be kell vetni. Azonban csak törvényes keretek között, tehát bírósági, illetve ügyészségi jóváhagyással. /Boros Ernő: Lehallgatják a szatmári újságírókat? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./"

"Az érszakácsi Pató Zoltán hat éve végezte el az egyetemet, de még mindig helyettesítő státusban van Dobrán. A bizonytalan helyzetet a tanügyben történt átszervezések eredményezték. Az első évben ingázott. Minden hajnalban Érszakácsiból busszal utazott Tasnádra, ahonnan Ákosig vonattal jutott el, onnan Dobráig kerékpárral. Megnősült, felesége óvónő. Úgy döntöttek, nem vállalják az ingázást, albérletet kerestek Dobrán. Azóta csak minden hat hétben látogatnak haza, Érszakácsiba. Szívesen letelepednének Dobrán. Ennek az az akadálya, hogy a tanügyi reform következtében a matematikatanári katedra nem számít biztos állásnak egy ilyen településen. Dobrán fennáll a veszélye annak, hogy éveken belül tovább csökken a létszám, így nem nyilvánítják életképesnek az iskolát. Ezért nem kap végleges posztot. /Fodor István: Göröngyös életpályán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./"

"Tőkés László református püspök jan. 30-ától kezdődően felfüggesztette, illetve szünetelteti az RMDSZ-en belüli tevékenységét mindaddig, amíg a szövetségben a törvényes belső rendet helyre nem állítják. Ezt jan. 30-án Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jelentette be Nagyváradon megtartott csütörtöki sajtóértekezletén. A püspök indítványozta: a kongresszus tekintsen el a szövetségi elnök előírásszerű megválasztásától, s a tisztújítást halassza a szövetségi választások után kitűzendő rendkívüli kongresszusra. /Tőkés László felfüggeszti RMDSZ-en belüli tevékenységét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ Indítványozta, hogy kongresszus egy, a szövetségi választásokat követően kitűzendő rendkívüli kongresszusra halassza a tisztújítást, addig is Markó Béla leköszönő szövetségi elnököt ideiglenes hatállyal bízza meg az elnöki teendők átmeneti ellátásával. Tőkés felfüggeszti az RMDSZ-en belüli tevékenységét mindaddig, amíg a törvényes belső rendet helyre nem állítják, valamint az ellene folyó, kereszténydemokratának álcázott hecckampányt be nem szüntetik. Markó Béla szövetségi elnöknek semmi alapja nincsen az erkölcsi döntőbíró szerepében tetszelegni, amíg az RMDSZ sorsát egyoldalúan az utódkommunista "román" hatalomnak kiszolgáltatja. Rendhagyó, hogy a kongresszuson, az eddigi gyakorlattól eltérően, a tiszteletbeli elnökétől beszéde megtartásának lehetőségét megvonták. Tőkés László mindezzel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egységének a megőrzését kívánja szolgálni. /Tőkés László nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 31./"

"Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./"

"Az RMDSZ-kongresszus küldöttei megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, ezután kérdezte az újságíró Tőkés László püspök véleményét. A püspök rámutatott: régi törekvése az RMDSZ egyes köreinek, hogy őt lejárassák. Mára már az RMDSZ egy romániai magyar posztkommunista párttá változott. Az egyháznak mindig is feladata volt erkölcsi kontrollt gyakorolni a társadalom, a világ, a politika felett. Szerinte az RMDSZ" előbb-utóbb kénytelen lesz átadni a helyét egészséges politikai erőknek, amelyek vagy az RMDSZ-en belül kerekednek felül, vagy az RMDSZ-en kívülről érkeznek." A kongresszuson nem olvasták azt az indítványt, amelyben az egyházkerületi közgyűlés tiltakozását fejezte ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével szemben. A püspök szerint ez jelzi, hogy az RMDSZ hogyan viszonyul a demokráciához, egy demokratikus alapon megválasztott, több mint háromszázezer ember egyházképviseletét jelentő közgyűlés szavát semmibe veszi. /Fodor István: A református egyház továbbra is erkölcsi kontrollt fog gyakorolni a politika felett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./"