"A június eleji, Tübingenben (Németország) megtartott ülésen megegyezés született az elmúlt négy évben végzett, a sváb kultúrát, településeket és történelmüket illető etnográfiai kutatások folytatásáról. Az eddigi kutatások a népviselet, az építészet, a vallás és a gazdaság kérdésköreit ölelték fel. Az anyagi támogatást ezután is a Baden-Württemberg tartomány kormánya, valamint a romániai Kultuszminisztérium biztosítja. Az eddigi munkálatok eredményeinek bemutatására szeptemberben kerül sor Szatmárnémetiben. A régióban még jelentékeny a sváb származásúak száma, akik kompakt közösségekben élve identitásuk megőrzéséért küzdenek. Ezen közösségek fontos kapcsolópontot jelentenek Románia és Németország között - hangzott el Tübingenben. A romániai küldöttség a szatmári svábok idei, ulmi találkozóján is részt vett. /(Josef Hölczli): Tovább kutatják a szatmári svábok kultúráját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 21./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyház vezetői a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalást hoztak nyilvánosságra. A dokumentumot Pap Géza, az Erdélyi és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus, valamint Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek írta alá. Ebben az egyházfők leszögezték, hogy következetesen ragaszkodnak a kedvezménytörvény eredeti tartalmához és formájához. - Annak mégis szükségesnek mutatkozó módosítása tekintetében a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 2002 novemberében, konszenzussal elfogadott szövegváltozatát, illetve alapelveit tartjuk irányadónak. Véleményünk szerint a MÁÉRT alkalmával, akkor kialakult egyetértés már maga is kompromisszum, következésképpen a törvény további módosítása a kompromisszum kompromisszumát, vagyis végső soron a státustörvény feladását jelentené - fogalmazott az állásfoglalás. A dokumentumot aláíró egyházfők azzal a kéréssel fordultak a magyar Országgyűlés tagjaihoz, hogy a törvény küszöbönálló módosítása során tételesen maradjon meg a preambulumban az egységes magyar nemzetre való utalás.A törvényben rögzített kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyarigazolvány vagy a hozzátartozói igazolvány, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. A törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illessék meg. Illessen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató személyt diákkedvezmény, a határon túli magyar pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagógus-kedvezmény; a kialakított és jól működő magyarországi továbbképzésnek ne legyen feltétele nemzetközi szerződés. A törvény biztosítsa minden, magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz-támogatást kaphasson. Az egyházfők sürgették, hogy az egészségügyi és a szociális vonatkozások ne kerüljenek ki a törvényből. A törvény hatálya alá tartozó személyek számára a Magyarországra történő beutazás és az ott-tartózkodás tekintetében feltétlenül érvényesüljön - a nemzetközi jogi és uniós tagságból eredő kötelezettségek figyelembevételével - a lehető legkedvezőbb elbánás elve. A törvény alkalmazásánál figyelembe kell venni az Európai Közösségek teljes joganyagát, beleértve annak - az Európai Unió országai által is gyakorolt - pozitív diszkriminációt rögzítő elvét is. A törvény hatálya egyik, Magyarországgal szomszédos ország esetében se szűnjön meg, annak az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozása után - hangsúlyozta a dokumentum. /Kedvezménytörvény. Magyar történelmi egyházak felhívása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"Jún. 21-én felszentelték Schönberger Jenő kinevezett szatmári megyés püspököt. Megtelt a szatmárnémeti székesegyház, valamint a park jelentős része. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntőjében a szent életű Hám János és a vértanúhalált halt dr. Scheffler János munkásságának folytatását javasolta az új Schönberger Jenő püspöknek, aki az 1804-ben felállított szatmári egyházmegye tizenötödik vezetője. Szatmár és Máramaros megye minden részéről érkeztek a hívek a nem mindennapi eseményre. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Jean-Claude Périsset címzetes érsek, bukaresti pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi megyés püspök celebrálta, és sor került az április 30-án kinevezett Schönberger Jenő püspökké szentelésére. Az érsek beszédét követően az új püspök fogadalmat tett az egyház szolgálatára, majd dr. Jakubinyi György és a jelen levő összes püspök kézrátételével szentelte fel Schönberger Jenőt, azt követően pedig krizmával kenték meg, ami Krisztust jelképezi. "Nem uralkodni, hanem szolgálni akarok, a jelszavam pedig: Gratia et Pax, azaz Kegyelem és Béke" - mondta székfoglaló beszédében Schönberger Jenő püspök. /Simon Levente: Szombaton a Székesegyházban. Felszentelték az új szatmári püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"Jún. 21-én több százan vettek részt Szinérváralján, a Sylvester János bibliafordító születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen, amelyet a helyi református gyülekezet szervezett. Tőkés László hirdetett igét. Beszédében az ősök tiszteletére és megbecsülésére hívta fel a figyelmet, azokra akik mindent megtettek nemzetünk, anyanyelvünk és kultúránk megőrzéséért és ápolásáért. Sylvester János életútjáról és pályájáról dr. Andrásfalvy Bertalan, volt magyarországi kultuszminiszter beszélt, majd Carabat Gheorghe polgármester szólt a résztvevőkhöz. Rövid beszédében elmondta: büszkeség tölti el, hogy jelen lehet a rendezvényen, és hogy annak a településnek a polgármestere, ahol egy olyan nagy egyéniség született mint Sylvester János. Beszédet mondott dr. Szűrös Mátyás, a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke. Dr. Antall Józsefné elmondta, nem vendégként érkezett az ünnepségre, hiszen azt abban a templomban rendezték meg, ahol őt és négy lánytestvérét megkeresztelték. A lelkésznő felolvasta Bocskai István végrendeletét. Ebből egy idézet: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemségek alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak..." Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke ismertette a szövetség alapszabályzatát és azt, hogy milyen elvek szerint ítélik oda a Bocskai-díjakat. Minden évben olyan személyeket és intézményeket részesítenek elismerésben, akik igyekeznek megtartani Bocskai hagyatékát, és tesznek valamit a magyarság sorsának a jobbításáért. Nem úgy, mint a magyar parlament, amelyik törölte a Kedvezménytörvényből az egységes magyar nemzet fogalmát. "Meghagyták az ingünket és a kenyerünket - mondotta Kreczinger -, de elvették a hitünket." Ebben az évben Böjthe Csaba dévai Ferenc-rendi szerzetes, az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete és dr. Andrásfalvy Bertalan volt magyar kultuszminisztere vehette át a díjat. A rendezvény a templomkertben folytatódott, ahol megkoszorúzták Sylvester János emlékoszlopát. Ez az emlékmű 1926-ban még a főtéren állt. Az akkori hatalom eltávolíttatta onnan, a hívek bevitték a templomkertbe. Ebben az évben új talapzatra helyezték. Amikor megbontották a talapzatot, megtalálták benne az 1926-ban született tanácsi határozatot, valamint az akkori tanácsosok és a református gyülekezet azon tagjainak a nevét, akik az emlékművet megmentették, és adományaikból a templomkertbe elhelyezték. Sylvester Jánosról Szinérváralján ma már teret neveztek el, a jelenlegi tanács kétnyelvű táblát helyezett el a téren elhaladó út mellett, figyelmeztetve arra, hogy ez a hely őrzi a bibliafordító emlékét. /Elek György: Ötszáz éve született Sylvester János. Ünnepi megemlékezés Szinérváralján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"A Wass Albert rehabilitálására vonatkozó kérelmet olvasatlanul és a tanúk meghallgatása nélkül utasította el a bíróság - nyilatkozta a Wass család ügyvédje, Frunda György RMDSZ-es szenátor. Wass Albertet 1946-ban egy kolozsvári népbíróság háborús bűnösnek ítélte, ennek megsemmisítését kérte a legfőbb ügyészségtől a család ügyvédje. Indoklásában arra hivatkozott, hogy az amerikai emigrációs iroda és a Wiesenthal Alapítvány is cáfolta, hogy háborús bűnös lett volna az Egyesült Államokban letelepedett magyar író, akit az amerikai Pen Club vezetőségébe is beválasztottak. A közelmúltban eltávolíttatták vagy letakartatták Erdélyben a Wass Albert- szobrokat, a nevét viselő iskolát névváltoztatásra kötelezték. A rehabilitációs kérelem elutasítása ellen a Wass család ügyvédje óvást nyújt be. /(simon): Elutasították Wass Albert rehabilitálásának kérelmét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök a vele készült beszélgetésben elmondta: az isteni küldetés végrehajtását tekinti legfontosabb feladatának, és folytatni szeretné a néhai Reizer Pál püspök által elkezdett oktatói munkát, hiszen az oktatás és az evangelizáció elválaszthatatlanok egymástól. Püspökké szentelésén mellette állt Feigli és Kirner atya, akik már a pappá szentelésén is jelen voltak. Kirner atya Túrterebesen a plébánosa volt, Feigli atya pedig falujabeli. A legnagyobb probléma talán az, hogy paphiánnyal küszködnek, kevés az utánpótlás, és őket is szorongatja a nincstelenség. /Simon Levente: "Aki az első akar lenni, az legyen a legutolsó". Beszélgetés Ft. Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspökkel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./"

"Ismeretlen tettesek fekete festékkel bemázolták Patóháza település névtábláján a magyar feliratot. Patócs Sándor patóházai tanácsos az ügyben feljelentést tesz a községi rendőrőrsön. Évekkel ezelőtt megszületett a tanácsi határozat, hogy Aranyosmeggyes község két érintett falujában, Patóházán és Józsefházán kiteszik a kétnyelvű helységnévtáblát, erre csak két héttel ezelőtt került sor. /(fodor): Összemázolt helységnévtábla. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./"

"Vita van a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Határon Túli Magyarok Hivatala között az egyházkerületnek nyújtott több mint egymillió dollár értékű soron kívüli támogatás elszámolásáról - derül ki az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap legfrissebb számából. A lap emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány 2001 decemberében hozott határozatának értelmében, a Református Világszövetség Európai Területi Tanácsa 2002. augusztusi nagygyűlésének megrendezésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 242,5 millió forint soron kívüli támogatást kapott a magyar költségvetésből. Az Erdélyi Riport birtokába jutott azoknak az iratoknak, amelyek a támogatás megítélésének körülményeit, valamint az elszámolás jelenlegi helyzetét dokumentálják. A független mérlegképes könyvelői jelentés szerint mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolása nem tekinthető véglegesnek, miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő idén február 28-án lejárt. Miközben Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy meggyőződése szerint előbb-utóbb a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is teljes mértékben el tud számolni a 2001 decemberében megítélt s a HTMH által továbbított támogatással, az egyházkerület illetékese leszögezte: a végleges elszámolás már idén áprilisban megtörtént. - A HTMH elnöke elnézte az időpontokat. Most hallom először, hogy 25 millió forint hibádzik - jelentette ki a lapnak Hermán M. János lelkész. Amikor a magyarországi és a romániai magyar sajtó tavaly nyilvánosságra hozta, hogy a nemzetközi református találkozó megrendezése kapcsán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyobb támogatást kapott, mint amekkora összeg tavaly, az egész évben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának rendelkezésére állt, Tőkés László, az egyházkerület püspöke úgy nyilatkozott: ezek az írások részét képezik annak az összehangolt politikai támadásnak, amellyel őt kiszorítani igyekeznek a közéletből. /Vita egy magyarországi támogatás elszámolásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./"

"A jún. 25-i alkotmánymódosító parlamenti vita során a prefektus hatáskörének kérdéséről is egyeztettek. Toró T. Tibor arra vonatkozó módosító indítványt nyújtott be, miszerint a prefektus által bírósági úton megóvott tanácsi döntéseket ne függeszthessék fel azonnal. A képviselő rámutatott arra, hogy indokolatlan a prefektus és bármely más állampolgár közötti megkülönböztetés, hiszen amennyiben egy állampolgár kíván közigazgatási bírósági úton elégtételt nyerni, a sérelmezett döntést csak a bíróság határozata nyomán függesztik fel. Ezzel ellentétben, a prefektusi óvás benyújtásának pillanatától kezdve érvényét veszti a határozat. Toró T. Tibor javaslatát a plénum 175 szavazattal 64 ellenében elutasította. /(simon): Nem szűkült a prefektusi hatáskör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./"

"Sárközújlak Napjainak megnyitásakor egyetlen szó sem hangzott el magyarul a túlnyomóan magyar lakosságú Sárközújlakon. A községháza tanácstermében a helybeli MADISZ, valamint a Szent István Kör szervezésében a Don-kanyarban történt eseményekről tartottak előadást Danku Pál és Thoroczkay Sándor történészek. /Sárközújlak Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./"

"Krasznabélteken a római katolikus egyház a domináns, Ákoson alig akad ilyen vallású, tehát Ákoson a római katolikus a leányegyház, Krasznabélteken pedig a reformátusság van szórványban. A két felekezet igen jól megegyezik egymással. Az ökuménia szellemének gyakorlása már-már példaértékű, hiszen a más vallású maroknyi gyülekezeteknek templomukban biztosít kölcsönösen helyet az igehirdetési alkalmakra a két egyház. Krasznabélteken 22 református él, ebből nyolcan-tízen járnak el rendszeresen a katolikus templom hittantermében tartott istentiszteletekre. Ugyanúgy a maroknyi, tíz-tizenöt fős ákosi katolikusság a református templomban misézik, havonta egyszer. Ez több mint tíz éve így működik. /(fodor): Példaértékű ökuménia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./"

"A rettegés idején, Ceausescu Romániájában 1986-ban bombaként robbant, hogy Magyarországon megjelent a háromkötetes Erdély története. A mű, amely a történelem előtti idők településeinek bemutatásától a trianoni békeszerződés megkötéséig tudományos alapossággal tárta fel Erdély korszakait, óriási fejtörést okozott a román diplomáciának éppúgy, mint a politikai rendőrségnek. Túlzás nélkül mondható, az életét kockáztatta az, aki a történelmi igazság terjesztése végett megkísérelte átcsempészni a határon a Köpeczi Béla akadémikus-történész főszerkesztésében megjelent munkát. A román politikai diplomácia hatalmas erőfeszítésekkel elérte, hogy a világ valamennyi nagy enciklopédiájában Erdély mint ősi román föld szerepel. A közelmúltban, a nyugati szórványmagyarság anyagi áldozatvállalásával és némi anyaországi szellemi hozzájárulással megjelent e tekintélyes történelmi munka angol nyelvű változata. Kevéssel az Erdély története I. kötetének megjelenését követően Keith Hitchins, az Illinois-i Egyetem (USA) történész-professzora máris kedvező recenziót írt a műről. Kifejtette, hogy bizonyítottnak találja Makkai Lászlónak az archeológiai leletekre és a földrajzi nevek etimológiájára támaszkodó érveit. Nem helytálló az a román hivatalos álláspont, miszerint e Erdély területén a római birodalom bukása után visszamaradt úgynevezett "romanizált lakosság" vert tanyát. Makkait helyeselve a történész-professzor a románok megjelenését e térségben a XIV. századra teszi, amikor a tatárjárás, majd a törökök elleni harcok a magyarokat és a székelyeket nagyon megritkították. Akkoriban kezdődött meg a románok fokozatos betelepülése a még lakatlan, vagy azzá vált területekre. A tudományos munka angol nyelvű kiadását a torontói egyetem keretében működő Magyarságkutató Intézet kezdeményezte. Az előfordítás munkálatait a Debreceni Egyetem angol tanszékének munkatársai végezték Szafkó Péter professzor irányításával. A fordítás véglegesítését a torontói egyetem politikatudományi tanszékén végezték Kovrig Bencének, a tanszék nyugalmazott vezetőjének közreműködésével. A mű lektorálását ugyancsak Kovrig Bence látta el. E hatalmas, 2635 oldalas munka fordítása valamivel több, mint egy évtizedet vett igénybe. A kiadáshoz szükséges anyagiakat a Kanadai Magyarságért Alapítvány, a Calgary-i Széchenyi Társaság és a torontói Rákóczi Alapítvány állták. Az ezer példányban megjelent munkát az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány (USA) irányításával, Király Béla professzor felügyeletével a New York-i Columbia Egyetem könyvműhelyében nyomtatták ki. 2003 áprilisában a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen egy konferencia keretében a Magyarországra akkreditált külföldi nagyköveteknek mutatták be a munka angol nyelvű változatát, s a résztvevőket a mű egy-egy példányával (ára 300 kanadai dollár) is megajándékozták. A terjesztés és népszerűsítés további folyamata a magyar politikai diplomácia egyik legfontosabb feladata. Paizs Tibor hozzátette: hetekkel ezelőtt az egyik tv-csatornán egy francia diplomata mint szláv népcsoportról beszélt a magyarokról. /Paizs Tibor: Megjelent az Erdély története című mű angol fordítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. "

"Fátyol Rudolf számtalan hazai és nemzetközi díj, elismerés birtokosaként, előadóművészi pályája legsikeresebb éveiben elhatározta, hogy elnyeri a doktori tudományos fokozatot. Jún. 28-án kitűnő minősítéssel védte meg Mozart szonátáiról és hegedűversenyeiről szóló disszertációját. Fátyol Rudolf az első romániai hegedűszólista, aki e tudományos fokozat megszerzésével büszkélkedhet. /(muzsnay): Fátyol Rudolf ledoktorált. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./"

"Jún. 28-án a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének kilenc első-, illetve másoddiplomás diákja érkezett Csanálosra. A határon kívüli magyaroknál kutatnak néphagyományt azzal a céllal, hogy amikor az európai uniós csatlakozással felbontják a jelenlegi közigazgatási megyerendszert, a határok ne képezhessék akadályát a közös régió kialakításának. Korábban Gömörben kutattak. Trianon után Gömör vármegyének 21 falva esett Magyarországra, a többi Szlovákia, illetve korábban Csehszlovákia területére. A térségben az általuk végzett, publikációkban közzétett sikeres kutatások nyomán másfél hónappal ezelőtt a két állam köztársasági elnökének Putnokon történt találkozóján megállapodás született arról, hogy az Európai Unióban ott közös régió lesz. Ugyanezzel a szándékkal jöttek most Szatmárba. A történelmi Szatmár megyéből lényegében kis csonka rész tartozik Magyarországhoz, a nagyobb rész Romániába esik, és ők azt szeretnék bizonyítani, hogy történelmileg, kulturálisan egységes régióról van szó. /Boros Ernő: Néprajzkutatók Csanáloson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./"

"Júl. 1-én Tasnádon Tempfli József nagyváradi megyés püspök felszentelte a helyi római katolikus templom frissen felújított orgonáját. A munkát Molnár József nagyváradi mester végezte, aki szintén híres orgonaépítő család leszármazottja. /(boros): Orgonaszentelés Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./"

"Júl. 6-án Újtasnádon, Jézus Szíve tiszteletére felszentelik az újonnan elkészült római katolikus templomot. Újtasnádon nincs külön pap, az ottani plébánia a tasnádi filiájaként működik. A közel 150 helybeli római katolikus mostanáig egy kis imaházba járt istentiszteletekre. A vasárnap felszentelendő templom építését 2000. június 13-án kezdték el. Az eltelt három év alatt szinte közmunkával készült el, amiben nemcsak felnőttek, de gyerekek is részt vettek. Az újtasnádi templom felszentelésén Tempfli József nagyváradi megyés püspök is részt vesz. /(boros): Újtasnád: Vasárnap templomszentelés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./"

"Júl. 6-án Újtasnádon felszentelték az újonnan elkészült római katolikus templomot. Tempfli József nagyváradi megyés püspök meghatottan köszöntötte a megjelenteket. A püspök hisz abban, hogy Újtasnád népe gyarapodni fog, és eljön az idő, amikor ez a település Tasnáddal összeépül, akkor pedig szükség lesz ilyen nagy templomra. A három évvel ezelőtt elkezdett építkezés több mint 4 milliárd lejbe került. Két németországi, illetve egy amerikai segélyszervezet segített. A templom építésénél sokan ingyen dolgoztak. /Boros Ernő: Templomszentelés Újtasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./"

"Júl. 6-ától Szamoskóród is felkerült a Petőfi-emlékhelyek térképére. Júl. 6-án felavatták a szamoskóródi református parókia falára elhelyezett emléktáblát. A templom falai között került sor két előadásra. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke arról beszélt, hogy milyen szerepet játszott a nemesi osztály a polgárosodás küzdelemében, valamint a szellemi élet megerősödésének a küzdelmében. Bura László, a Babes-Bolyai Egyetem Tanítóképző Főiskola igazgatója Az oktatás múltja, jelene és jövője címmel tartott előadást, ebbe belefoglalva azt is, hogy miként alakult Szamoskóród közel kétszáz éves múltra visszatekintő oktatási rendszere a múltban. A parókia udvarán összegyűltek előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes mondott ünnepi beszédet. Ugyanezen a napon alakult meg a Szamoskóródi Petőfi Könyvtár. /Elek György: Szamoskóród: Petőfi-emléktáblát avatott a faluközösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./"

"Együtt Európában a kirekesztés ellen! mottóval második alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált Sepsiszentgyörgyön július 5. és 13. között - jelezte Hanti Vilmos az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Budapesten. A fesztivált szervező Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke beszámolt arról is, hogy a fesztiválon 90-100 magyarországi, illetve romániai 12-16 év közötti gyermek vesz részt. Hanti Vilmos kifejtette: a fesztivál célja, hogy a magyarországi és a határon túli magyar és más nemzetiségű gyermekeket kulturális programokon, beszélgetéseken keresztül ismertesse meg a közös gondolkodás, a kirekesztés elleni fellépés fontosságával. A programok között szerepel júl. 9-én egy konferencia, amelyen megnyitó beszédet mond Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. /II. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./"

"A kormánypárt júl. 7-én fúziós megállapodásokat írt alá a Szocialista Munkáspárttal és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártjával. A megállapodások szerint a két párt képviselői helyet kapnak a párt országos és helyi vezetésében. /Balra! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./ Minden, a kormánypártban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) viselt tisztségéről lemondott Cozmin Gusa, a szervezet főtitkára, sőt megvált pártbéli tagságától is. A központi sajtónak adott indoklásában Gusa elmondta: nem tartja előnyösnek a Szocialista Munkáspárttal (PSM) kötött egyezséget, mivel ezt a Kommunista Párt (PCR) utódjának tartja, és hibának érzi azt is, hogy Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea továbbra is a PSD alapembereiként dolgoznak. A volt pártfőtitkár szerint ezeket a politikusokat mellékvágányra kellett volna terelnie a párt vezetőinek. /Mert másképp képzeli el a PSD-t: Lemondott Cosmin Gusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"

"A most módosított kedvezménytörvényen nem szükséges tovább változtatni, a végrehajtási utasítások elfogadását megelőző konzultációkkal lehet elérni, hogy nemzetközi téren végre nyugvópontra jusson a sokat hányatott törvény ügye - jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Romániai Magyar Szó júl. 7-i számában megjelent interjújában. A magyar javaslat szerint a vegyes bizottságok a törvényben szereplő kedvezmények igénybevételének módjáról tanácskoznának. Ez magával hozhatja a kérdésről folyó belpolitikai (párt)viták elcsitulását, de legalább hangnemük enyhülését is - mondta. A HTMH elnöke szerint a végrehajtási utasítások elkészítését megelőző konzultációkra azért is szükség van az érintett országokkal, mert a jogszabály néhány helyen alternatív megoldásokat tartalmaz, amelyeket éppen azzal a szándékkal iktattak a törvénybe, hogy az érintett ország számára elfogadható, konkrét megoldást lehessen kiválasztani. Bálint-Pataki József hangsúlyozta: a módosított törvény ahhoz nyújt támogatást a határon túli magyarságnak, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, megőrizhessék magyarságukat, nyelvüket, kultúrájukat. Ez egyetlen szomszédos ország legitim érdekeit sem sérti, és nem is sértheti. A módosítás során kikerültek a korábbi törvény szövegéből mindazok az utalások és rendelkezések, amelyek sérthették a szomszédok érzékenységét, félreértésekre vagy félremagyarázásokra adhattak okot, illetve nem voltak összhangban az európai intézmények, mindenekelőtt az EU normáival - jelentette ki. /Kedvezménytörvény. A HTMH elnöke nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"

"Július 7-én ért véget a Szilágyi Domokos Napok idei, VII. rendezvénysorozata. A július 4-i irodalmi tanácskozás után a meghívottak és a résztvevők Szatmárnémetiben megkoszorúzták Szilágyi Domokos mellszobrát. Szabó Vilmos, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkára, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, az RMDSZ ügyvezető alelnöke mondott beszédet. Július 6-án istentisztelet keretében került sor a Szilágyi Domokos-megemlékezésre és a református parókia falára elhelyezett emléktábla megkoszorúzására. /E. Gy.: VII. Szilágyi Domokos Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"

"Júl. 5-én Nagysomkúton, a református templomban emlékeztek Szilágyi Domokosra. Székelyhidi Ágoston ünnepi beszédében a költő európaiságát emelte ki, aki ezzel a magatartásával is a kisebbségi közösség erősödését és összetartását kívánta szolgálni. Az egykor 300, ma már csak 66 református lelket tömörítő gyülekezet abban a felújított templomban emlékezett, amelyben egykor Szilágyi Domokos édesapja hirdette az igét, és amely mellé ő építtette a parókiát, amelyben költő fia meglátta a napvilágot. Nagysomkúton ma már csak a templomban hallanak magyar szót, amikor a berkeszi lelkész beszolgál, iskola már nincs a községben a magyar diákok számára. "Az emléktábla és az évente megszervezett emlékező ünnepségek tudatosítják a még itt élő és egyre fogyatkozó magyar közösség tagjaiban, hogy élt itt valaki, aki sokat tett a magyar kultúráért", hangzott el a szülőház tornácán elmondott beszédek során. "Bár élete vereséggel végződött, költészete győzött a körülmények fölött. Emberként igen, de költőként nem szenvedett vereséget" - fogalmazott Pomogáts Béla. A koszorúzás után az emlékszoba tárgyainak megtekintése közben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke arra hívta fel a család és ismerősök figyelmét, hogy még mindig gyűjtik az emléktárgyakat, akinek birtokában van bármi a költő által használt vagy vele kapcsolatos tárgyakból, ajánlja fel a nagysomkúti emlékszoba számára. /bi: Ünnepi istentisztelet és koszorúzás Nagysomkúton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"

"Ezt a könyvet nem nekem kellett volna megírnom" - ezzel a meghökkentő mondattal indítja a 2002-ben a csíkszeredai Státus Kiadónál megjelent könyvét Beke György, a másodikat, amely Magyarországra való áttelepülése, 1989 óta Romániában megjelent. (Előzőleg a kolozsvári NIS Kiadó jelentette meg, 1994-ben, a Hadi utak Erdélyben - Barangolások magyar katonák nyomában című "kései hadijelentéseket".) A magyarázat sem késik: "Magunk védelmében, de közös hasznunkra szólítanám azokat a román írókat, költőket, akik a szellem jobbik felét jelentik a rosszabbik felével szemben, és akik éppen a nemzeti önvizsgálat, a nemzeti önbecsülés jegyében - akárcsak a magyar Ady Endre - ítélkezzenek az utóbbi idő kisebbségellenes, magyarellenes és ilyképpen nyilván emberellenes román hatalom politikája fölött." Nicolae Balcescu jó százötven évvel ezelőtti keserű kifakadását - "Ó, mennyi szerencsétlenséget okozott a nacionalizmus ezeken a területeken" - azóta sem szívlelték meg, az őszinte önvizsgálat továbbra is késik. Pedig a történelem román vonatkozásban is kínált megoldási lehetőséget. Gondolhatunk a nemzetiségi jogok tekintetében 1918-ban meghirdetett gyulafehérvári határozatra, az együttélő népek számára meghirdetett "teljes nemzeti szabadság"-ra - de az írott malaszt maradt. Az 1945-ben kidolgozott Nemzetiségi Statútumot sohasem tartották tiszteletben. Pontosan elhatározott koncepcióról van szó. Beke György - Kocsis István A meztelen igazságért (A magyar-román viszony megromlásának története) című könyve szerint az állami függetlenségét elnyert Románia értelmisége, miközben az egyesülést tűzi zászlajára, már megfogalmazza azt is, hogy "egységes államukat "tiszta" nemzeti államként képzelik (...) kisebbségek és a kisebbségi kérdés nélkül". Bratianu kijelentette: Románia a nemzetiségi kérdést a kisebbségek beolvasztásával fogja megoldani. 1945-ben vámunióról, a határok légiesítéséről szólt Petru Groza miniszterelnök, a párizsi béke után mindent a visszájára fordítottak, később pedig a német és zsidó közösségeket kiárusították, diszkriminatív intézkedéseikkel a magyarok újabb tízezreinek szétszóratását idézik elő. Beke György könyve a nemzetiségi elnyomás hol burkolt, hol nyílt kibontakozását, gyakorlatát követte nyomon. A gyűlölet elhintett magvaiból tragédiák sora sarjadt. Enyed és környékének felperzselése 1849-ben..., kétszázezer erdélyi magyar kiűzetése 1918 után..., újabb százezer 1944 őszén..., a Maniu-gárdisták vérengzései..., az anyanyelvi iskolák önállóságának felszámolása..., marosvásárhelyi összetűzés 1990-ben..., a demokratikus román parlamentben 1991-ben a székelyek elítéltetését megfogalmazó vádirat... Beke György írásai az okokat keresik, a tényeket tárják fel, állítják olvasói elé. /Máriás József: Beke György: Gyulafehérvár árnyékában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 9./"

"Szatmár megyében a román lakosság lélekszáma 216 077, míg a magyaroké 129 234. Huszonnégyen vallották magukat székely etnikumúnak és 10 csángó van a megyében. A roma etnikumhoz 13 478 személy sorolta magát. A magyart, mint anyanyelvet 143 457 személy beszéli, tehát 13 459-cel többen, mint ahány magyar nemzetiségű van. Román anyanyelvű lakos is több, mint ahányan román nemzetiségűnek jegyezték be magukat: 218 181. Cigány, illetve roma nyelvet 2520-an beszélnek a 13 478 roma etnikumú közül. /(benedek): Népszámlálás 2002-végleges Szatmár megyei adatok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 9./ Szatmár megye 367 275 lakosából 185 895 ortodox hitvallású és csupán 29 200 görög katolikus. A római katolikusok száma a megyében 66 246, a reformátusoké 68 619. Kevesebb evangélikus van, mint 1992-ben volt, számuk 147, és van 119 unitárius. Nőtt a pünkösdisták száma az előző népszámláláshoz viszonyítva (1992-ben 6062 pünkösdista volt, a mostani adatok szerint 8517-en tartoznak ehhez a felekezethez.) és a baptisták száma is, miután 1721 személy vallotta annak magát. (1992-ben számuk 1299 volt.) Az adventisták száma 903. /(benedek): Népszámlálás 2002 - Végleges Szatmár megyei adatok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"A következő évadban a szatmárnémeti Északi Színházon belül a Brighella Bábszínház is megkezdi működését, ugyanis négy bábszínésszel és egy bábtervezővel bővült a színház személyzete. 1998 szeptemberében alakult meg a szatmárnémeti Brighella Bábszínház. Sok előadást tartottak, de egyik napról a másikra éltek, míg végül a 2000-2001-es évadban az Északi Színház segédszínészként alkalmazta a bábos társulatot. Az évad végét követően országszerte megszüntették a civil szerződéses státust, a bábszínészek munka nélkül maradtak. A bábozók megmentője a Szatmár Megyei Tanács és az Északi Színház lett, ugyanis a tanács az idei költségvetésből engedélyezett négy bábszínészi és egy bábtervezői munkahelyet - a színház keretein belül. A bábszínház irányítója, Szilágyi Regina közölte, a négy bábszínész és a bábtervező el tudja látni a kicsinyke bábszínház feladatait. A tervek szerint színi évadonként két előadást tartanak és mindkét előadást románul és magyarul is előadják majd. /C. L.: Évadonként két bábelőadás, magyar és román nyelven is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Júl. 10-én Szatmárhegyen tartotta kihelyezett ülését a Szatmári Református Egyházmegye lelkészértekezlete, mely alkalommal a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára is emlékeztek a megye lelkészei. Dr. Hegedűs Lóránt, a Magyar Egyetemes Zsinat elnöke hirdetett igét, aki elsősorban a magyarságot leginkább fenyegető veszélyre, a népesség apadására hívta fel a figyelmet. Kifejtette: a gyermekáldás vállalásával, a Rákóczira való emlékezéssel, és példája követésével párosuló istenhittel ki lehet törni a morális depresszióból, amely jelenleg fenyegeti a magyarságot. A nagyságos fejedelemről dr. Hegedűs Lóránt tartott előadást, elmondva: II. Rákóczi Ferenc "a legszentebb, a legfénylőbb, a leglelkesítőbb, a legvonzóbb magyar", és példája a 21. században a megalkuvás nélküli helyes, igaz utat mutatja a számunkra. A helybeli Krüzselyi Erzsébet verseit Szilágyi Zoltán és Muntán Csilla szavalták, a szatmárnémeti Gyulay István tárogatón kuruc kori nótákat játszott. /Fodor István: A nagyságos fejedelem emlékét idézték. Ünnepi lelkészértekezlet Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 11./"

"Júl. 11-én a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ dísztermében az Identitas Alapítvány, a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium szervezésében került sor az Ifjúság és kultúra című tanácskozásra. Dr. Bura László művelődéstörténész, főiskolai tanár szerint a mai fiatalokban él az igazmondás szándéka, ha ez a gyakorlatban nem is mindig nyilvánul meg. A fiatalok nem olvasnak. Az iskolások nem olvassák el a kötelező olvasmányokat, nagyon sok főiskolára jelentkező fiatal internetről vagy rövid leírásokból készül a felvételire. Dr. Kovács Zoltán adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézetének igazgatója Nevelés és önnevelés - érték és választás az ifjúsági művelődésben címmel tartott előadást. Ezt követte Kovács András Ferenc költő és irodalomtörténész, valamint Visky András költő és esztéta előadása. /E. Gy.: Ifjúság és kultúra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"

"A júl. 12-én megtartott XII. Véndiáktalálkozó díszvendége Kovács András Ferenc költő, a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat versrovatának a szerkesztője, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium egykori diákja volt. Kovács András Ferenc megjegyezte: "Nem szeretem a már életükben önszobraikká váló embereket". /E. Gy.: Író-olvasó találkozó Kovács András Ferenccel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"A politikai üldözöttek, kényszermunkára, vagyis az úgynevezett "koncsentrára" behívott középkorú férfiak rémálma volt annak idején a hírhedt Duna-csatorna. A hadadnádasdi Sipos András sok borzalomnak szemtanúja volt. Dési katonai alakulatától 1985-ben, három hónapos alapkiképzést követően 109 társával együtt vezényelték ki Poarta Albára, amely Konstancától körülbelül 35 kilométerre található. Amikor megérkeztek, csak a nagy pusztaságot találtak. A kaszárnya vékony falú barakkokból állt, ezekben aludtak, fűtés, minden nélkül. Szerencséjére ő a gépkocsivezető lett, nem kellett csákányolnia. A rakodókocsik éjjel-nappal dolgoztak, egyetlen perc megállás nem volt. A kemény munka velejárója lett egy idő után a szinte mindennapos balesetek bekövetkezése. Ezen a helyen köztudottan sokan vesztették életüket. Később Sipos András sok elhunytat vitt haza a katonaság gépkocsijával a szeretteihez. A csatornai munkatelepen előre előkészített koporsók is voltak, amelyeket az ott dolgozók is láthattak. Senki sem érezhette biztonságban magát. Az embereket felküldték hetven-nyolcvan méter magasra, a sziklára, sokan a mélybe zuhantak. Rengetegen fúltak bele a vájás alatt lévő csatorna gödrébe. Nem engedték a hozzátartozóknak, hogy felnyissák a koporsót. Sipos András a nyolcvanas évek elején Zilah főterén - akkor még itt élt - piros-fehér-zöld szalagot magára tűzve sétált az utcán, egykettőre behívatták a szekuritátéra. Úgy elverték, hogy két hétig szinte járni se tudott. /Fodor István: Duna-csatornai rémségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"