"Ezekben a napokban zajlik Illyefalván a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő Szabó T. Attila Nyelvészeti Intézet konferenciája, témája a magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medence viszonylatában. A résztvevők általában bírálták azt a módot, ahogyan a különböző Kárpát-medencei országokban magyar nyelvre fordítják a jogi és a gazdasági életben előforduló kifejezéseket. /A magyar nyelvű oktatás kérdései. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./"

"Továbbra is kiemelt fontosságú marad a határon túli magyar fiatalok oktatásának ügye a magyar kormány számára - jelentette ki júl. 22-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Marosvásárhelyen. A HTMH elnöke a Félsziget fesztivál keretében elmondta, a magyar költségvetésből évi 2 milliárd forintot fordítanak a romániai magyar nyelvű oktatás támogatására, amely egyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem évi költségvetése is. Emellett az Apáczai Csere János Alapítvány idén 247,5 millió forintot fordít hasonló célra. Az RMDSZ által létrehozott alapítványok közül az 1996-ban alapított Iskola Alapítvány költségvetését kizárólag a romániai magyar oktatás fejlesztésére fordítják. Az alapítástól az idei évig az alapítvány összesen 115,7 millió forintot fordított erre a célra. Ez a támogatás tartalmazza az Apáczai Alapítványtól elnyert Apáczai Hallgatói Ösztöndíjakat is. Szintén az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány évente 21,3-25,3 millió forint nagyságú összeggel támogatja a romániai magyar oktatást. /Félsziget fesztivál - romániai magyar oktatás-támogatások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"Képíró Gyula lelkipásztor évek óta mindent megtett Lázáriban, hogy visszakapják a helyi református egyházi iskolát. A lázári volt egyházi iskola épülete már évtizedek óta kihasználatlan, emiatt omladozik, nincs benne villany, hosszabb ideje nagypeleskei romák lakják, akik semmit sem fordítanak az épület karbantartására. Amennyiben a lázári református gyülekezet visszakapja egykori egyházi iskoláját, azt azonnal le kell bontani, mert az épület olyan állapotban van, hogy életveszélyt jelent a közelében járók számára. Fel lehet viszont használni az építőanyagok egy részét egy új épület felépítésére. /E. Gy.: Lázári község: Az egyház nem kapja vissza omladozó ingatlanját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"Szatmárnémetiben a Közigazgatási Főiskola az elmúlt évekhez viszonyítva az intézmény valamivel kevesebb helyet hirdetett meg, mint az előző évben. A legtöbb hely - szám szerint ötven - a román tagozaton van. Magyar nyelven összesen 25-en tanulhatnak majd elsőévesként az intézményben - tíz állami és tizenöt fizetéses helyet hirdettek a magyar tagozaton -, a német nyelvűn pedig összesen húszra csökkent a helyek száma. /(czinzel): Szatmárnémeti Közigazgatási Főiskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"Pettyén folyik a református templom felújítása. A 333 lelket számláló gyülekezet tagjai vállalták a költségek előteremtésének terhét. Ebben az évben csak a felújítási munkálatok felét tudja elvégeztetni a gyülekezet. A gyülekezeti tagok által végzett közmunkát Farkas Sándor gondnok irányítja. Az egyházközség visszakérte, de hivatalosan még nem kapta vissza iskoláját. /Elek György: Pettyén: Felújítás alatt a református templom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 24./"

"Júl. 24-én a kormánybiztos hivatalában találkozott Schönberger Jenő püspök és Gheorghe Ciocan prefektus. Ez volt az első hivatalos megbeszélés az egyházmegye új vezetője és a kormány képviselője között. A Prefektusi Hivatal által kiadott közlemény szerint az egyházi és világi elöljárók tájékoztatták egymást a megye lakosságát érintő terveikről, szó esett többek között a Caritas munkájáról is, melyet mindketten kiemelten fontosnak ítéltek. /T. L.: A püspök a prefektusnál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 25./"

"Egy éven belül már a harmadik jelentős díjat nyeri tényfeltáró dokumentum-riportjaival Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa, aki Romániai Magyar Szóban Kinál György néven szokott írásaival jelentkezni. Ezúttal a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány által hirdetett pályázat harmadik díját ítélték neki egy hosszabb írásáért, amely a szatmári svábok 1945 évi ukrajnai, úgynevezett jóvátételi munkára történt deportálásáról készült. Boros 42 település több száz lakosának visszaemlékezéseiből válogatott. /Boros Ernő írásainak újabb díja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Magyarországon összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy az európai integrációban rejlő előnyöket kihasználhassuk - jelentette Orbán. A volt miniszterelnök az Integráció és nemzeti érdek címmel tartott fórumon leszögezte: Az Európai Unió a mozgásban lévő gazdaságoknak tud további lendületet adni, Magyarországon pedig válsághoz közeli helyzetben van a gazdaság. A gazdaságban élénkítésre, fejlesztésre, beruházásokra lenne szükség. Csökkenteni kellene az adókat, fejleszteni az infrastruktúrát, támogatni a vállalkozókat, miközben jelenleg éppen ennek az ellenkezője történik. - A hajbókolás, a moszkovita reflex, a mindenkinek mindenáron történő megfelelés kényszere konkrét, kézzelfogható károkat okoz az országnak - szögezte le. Véleménye szerint az Európai Unión belül új szövetségesi politikára lesz szükség. - Az Európai Unió nem szociális intézmény, az unión belül nemzetállamok folytatnak érdekeik védelmében könyörtelenül kemény vitát - jelentette ki. Kifejtette, hogy Európában nem lehet helyük az olyan, a benesi dekrétumokhoz hasonló törvényeknek, melyek a kollektív bűnösség igazolhatatlan elvén alapulnak. Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a kedvezménytörvény módosításával a jogszabály magyartalanítása történt meg. Ennek ellenére mindenkit arra biztatott, hogy igényeljen magyarigazolványt, mert szavai szerint rövid időn belül ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb igazolványa. Orbán Viktor szerint a magyar nemzetnek nem az a problémája, hogy kicsi, hanem az, hogy csonka. Helyre akarja állítani az elszakított családi, kulturális, gazdasági szálakat, egységesíteni akarja a közéletet. Példaként említette, hogy a vajdasági magyarok bejelentették igényüket a kettős állampolgárságra. - A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - fogalmazott. Orbán Viktor azt javasolta, hogy jöjjön létre az egész Kárpát-medencében egy olyan összefogás ezért az ügyért, amelyet semmilyen magyar kormány nem hagyhat figyelmen kívül. A volt miniszterelnök leszögezte: nem hajlandó nyílt színen bírálni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Hangsúlyozta, Erdélyben erős kis magyar világra és nem erős pártra van szükség. Ha az erdélyi magyarság az egységes képviselet mellett döntött, ennek vállalni kell következményeit, ezzel a döntéssel összeférhetetlen, hogy kiszorították a szövetség tiszteletbeli elnökét, kiszorítják a bírálatokat megfogalmazókat. - Az erdélyi magyaroknak maguknak kell eldönteniük, hogy együtt maradnak-e, vagy külön-külön úton indulnak - mondta, hozzátéve: véleménye szerint az volt az "őshiba", hogy nem tartották meg a belső pluralizmust ténylegesen kifejező belső választásokat. /Orbán Viktor: Magyarországon összefogásra van szükség az unióban rejlő előnyök kihasználásához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./"

"Jelenleg Dél-Erdélyben, a szórványban, a csak 5-10 %-ot kitevő keresztény magyar családok magukra hagyottan küzdenek a létükért, olvasható Böjte Csaba szerzetes felhívásában. Szükséges egy olyan központ felállítása, ahol szakemberek számba vehetik a meglévő családokat és segíthetik azokat. Egy családsegítő és képzési központ létrehozásához megvannak Déván a feltételek. Munkatársakat szeretnének képezni, hogy a ferences rend által beindított gyermekvédelmi központokban szociális szülők, nevelők, nevelőnők legyenek. Képzési központjuk szeretettel vár jelentkezőket az egész Kárpát-medencéből. /Böjte Csaba: A boldog családokért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./"

"Júl. 26-án ünnepelni gyűltek össze Arad egyik külvárosában, Szilvástelepen a katolikus hívek. Ez alkalommal ünnepelték a templom külső tatarozási munkálatainak befejezését. Az ünnepi szentmisét Böcskei László, a temesvári egyházmegye vikáriusa koncelebrálta. A külső tatarozás után belátható időn belül megvalósulhat a belső is. /Kiss Károly: A kis templom szép templommá változott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./"

"Sikeres volt Pusztadaróc Napja júl. 26-án, volt tésztasütő verseny a sportrendezvények mellett. szombati falunapon. A rajzversenyt két korosztályban bonyolították le. A kaplonyi fúvószenekar végigvonult a település összes utcáján, majd az iskolaudvaron került sor a kulturális műsorra. Felléptek: a szamosdarai mazsorettek, a helyi RMDSZ kultúrcsoportja, a pusztadaróci citerazenekar, a szamosdarai, mikolai és pusztadaróci teleház. A falunap alkalmából bemutatták a település kismonográfiáját, amelyet Sike Lajos készített. /Fodor István: Pusztadaróc. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./"

"Júl. 27-é harmadik alkalommal rendezték meg Majtény napját. Gheorghe Todut a román nyelv és a nemzeti egység védelmében mondott beszédet, a kismajtényi és domahidi iskolák tanulói pedig román hazafias versekből és énekekből álló műsorral köszöntötték a meghívottakat. A műsorban miért nem szerepelt egyetlen magyar műsorszám sem? Iepure Zoltán nagymajtényi tanácsos adta meg a választ: minket nem hívott senki. Mi a magunk falunapját megtartjuk majd Nagymajtényban, a Mária-búcsún. /E. Gy.: Majtény napja a község román lakosságának ünnepe volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./"

"A bukaresti hatóságok növelték a kisinyovi konzulátus személyi állományát, mivel a román állampolgárság iránti kérelmek megugrására számítanak. A kérelmek számának növekedése aug. 1-től várható Moldova Köztársaságban, ekkor lép ugyanis hatályba a moldovaiak kettős állampolgárságát engedélyező törvény. Bukarest szeretné egyszerűsíteni az eljárás jogi menetét. A kisinyovi parlament május végén fogadta el azt a törvényt, amely lehetőséget biztosít a moldovai lakosságnak a kettős állampolgárság fenntartására. A magyar diplomácia ezzel szemben nem foglalkozik ezzel a témával a határon túli magyarok vonatkozásában. /Egyre több moldovai kap kettős állampolgárságot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"A Mol Rt. 100 százalékos tulajdonában álló Mol Románia S.r.l. megállapodást írt alá a Shell Romania S.r.l. társasággal 23 romániai töltőállomás megvásárlásáról. A tranzakcióval a Mol romániai töltőállomásainak száma 50-ről 73-ra növekszik. Ezzel a Mol Romániában a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkező nemzetközi olajtársasággá válik. /A Mol bővíti romániai töltőállomás-hálózatát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"Lelében járt az a küldöttség, amely a települést segítő hollandiai szervezet képviseletében látogatott el a tövisháti faluba. A szóban forgó szervezet több éve támogatja a vidéket a legkülönfélébb módokon, például úgy, hogy kedvezményes kölcsönt nyújt azoknak, akik a környéken kívánnak munkalehetőséget biztosító vállalkozásokat létrehozni. Két alapítványt is bejegyeztek Hollandiában: a hadadi szegénykonyhát és a lelei fóliasátrak fenntartását segítő SLB-t, illetve az említett hitelt biztosító RPD-t, amelyeknek 150-180 tagja van. A holland csoport vezetője, Otten Jan Willem, hogy jobban szót értsen az itteni emberekkel, megtanult magyarul. Minden áldott reggel azzal kezdi a napot, hogy az interneten elolvassa a Szatmári Friss Újság aznapi számát, hogy lássa, mi történik az általuk támogatott falvakban, Otten Jan Willem 1994 óta jár Lelébe, de máshol is vannak kapcsolatai, például Kolozsváron. A "Lele Barátai Alapítvány"-t azért csinálták, hogy segítsenek a szegényeken: nem csak Lelében, hanem az egész Hadad községben. A hadadi szegénykonyha költségeit ők fizetik. Lelében az egyház a hollandok támogatásával fóliasátrakat állított fel, ahol zöldséget termesztenek. A hollandok vállalkozókat, mezőgazdasággal foglalkozókat támogattak. Eddig körülbelül százhúsz személy volt részese ennek a lehetőségnek. A holland alapítvány tagjai semmiféle anyagi juttatást nem kapnak tevékenységükért. /Fodor István: Hollandok Lelében: Vannak negatív tapasztalatok, de több a pozitívum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"Alaposan felborzolta a román sajtó kedélyét az a moldovai-román szótár, amely most jelent meg a Moldovai Köztársaságban. A 19 ezer szót tartalmazó, 5 ezer példányban kiadott szótár valóban egyedülálló a maga nemében, hiszen "két olyan különböző nyelv" megértéséhez akar segítséget nyújtani, amely nyelvek beszélőinek egyáltalán nincs szükségük tolmácsra, ha egymással szót váltanak. A szótár kiadása előtt napvilágot láttak az első felháborodott cikkek, a román lapok azonnal kiderítették, hogy a munka szerzője, Vasile Stati a moldovai nacionalizmus harcos szószólója, aki már 1999-ben nagyon is ismertté tetté nevét Bukarestben egy történelmi tanulmányával. A Moldova története dátumokban címmel megjelent könyvében Stati azt az elméletet fogalmazta meg, hogy a moldovaiak a XI. század elején jelentek meg ebben a térségbe. Európa északi részéről jöttek és semmilyen kapcsolatuk nem volt a románokkal. Ezzel a történelmi háttérrel érthető, hogy Románia és Besszarábia 1918-ban történt egyesülését a szerző a Moldova ellen elkövetett román agresszióként, a bécsi döntéseket pedig a demokratikus Moldovai Köztársaság és Észak-Bukovina román megszállás alól való megszabadulásaként értékelte. A román lapok ízekre szedték a szótárt, amelyben közismert román szavak régies, ma már alig használt jelentése található. Tiltakozott a Román Akadémia, román nyelvészek írtak azonnal hosszú, felháborodott kritikákat. Román részről nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a szótár valójában azért készült el, mert jó néhány évvel ezelőtt Ion Iliescu államfő tett egy olyan megjegyzést, hogy miként lehet moldovai nyelvről beszélni, amikor nem is létezik moldovai-román szótár, a két ország vezetőinek tárgyalásain pedig nincs szükség fordításra. Azt persze senki nem állíthatja biztosan, hogy valóban ez lett volna az ok. Ion Iliescu aug. 1-jén találkozik a román-moldovai határon Vladimir Voronin moldovai államfővel. /Gózon István (MTI): Román-moldovai szótárháború. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"

"Aug. 1-3-a között rendezték meg a Szatmár Megyei Máriavölgye pihenőövezetben a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés által szervezett Partiumi Itthon, fiatalon találkozót. A találkozón az ország több megyéjéből gyűlnek össze a mozgalomhoz csatlakozott magyar ifjúsági szervezetek. A találkozó során: "Az ifjúság helye az Európai Unióban" címmel tartottak tanácskozást. /(c): Tegnap vette kezdetét a II. Partiumi Itthon, fiatalon találkozó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 2./"

"Néhány éve úgy látszott: hagyományteremtő ünnepséggé válik Hadad Napja. A hajdani mezővárosból a mostoha gazdasági körülmények miatt a lakosság jó háromnegyede települt át az ország különböző városaiba vagy éppenséggel a határon túlra. Ezért gondoltak, legyen évente egyszer egy nap - adott esetben augusztus első vasárnapja - amikor az egymástól és szülőföldjükről messze került hadadiak összetalálkozhatnak egymással. Az idén azonban hiányzott a kezdeti lelkes tenniakarás. Aug. 3-án, vasárnap benépesült az iskola egy részének otthont adó Dégenfeld-kastély udvara. Fellépett a környék két legjobb néptáncegyüttese, a bogdándi Rozsmalint és a nagykárolyi Rekettye. /Báthory Éva: Hadad: A Hazatérés Napjára a szokásosnál jóval kevesebben jöttek el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./"

"Mezőfény peremén, a Fekete szőlő nevű határrészen 1740-ben kápolna épült. Ebben Havas Boldogasszony napján eddig is minden évben misét és kis ünnepséget rendeztek. Miután a közelmúltban az épület külsejét és tetőszerkezetét felújították, aug. 3-án, vasárnap hatalmas tömeg részvételével tartott ünnepi szentmisét Merli Rudolf németországi plébános, Mezőfény díszpolgára, aki a felújított épület újraszentelését is elvégezte. /(boros): Mezőfény: Felújították és újraszentelték a 263 éves kápolnát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./"

"A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai nemrégiben fejezték be a Kőszegremetei Általános Iskola használaton kívüli és rossz állapotban levő épületszárnyának felújítását. Az épületrész felújítása 50 millió lejbe került - ez az összeg pályázati pénzekből származott -, a civil szervezet pedig a felújítás fejében több évig használhatja az épületet. A civil szervezet tagjai táborközpontot létesítenének a felújított részben, ahol bármilyen szervezett csoportot fogadhatnának majd. A felújított épületben elsőként román, magyar és roma nemzetiségű kisiskolások számára megrendezett multietnikus környezeti nevelési táborra került sor, mely a napokban ér véget. A Lázári Általános Iskola tanulói és az Erdődi Caritas napközisei táboroztak itt együtt, a szervezők pedig minden napra gondoskodtak valamiféle elfoglaltságról, melyeknek a keretein belül a gyerekek a természettel ismerkedhettek meg. /(cl): Táborozók Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 8./"

"A kettős állampolgárság lehetőségéről a Szatmári Friss Újság Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét kérdezte. "Mi mindenképpen azon a véleményen vagyunk, hogy erről a kérdésről tárgyalni kell", szükség van egy szakértői egyeztetésre. "A magyar kormány, ezen belül a HTMH is nyitott ezekre a konzultációkra, és meg vagyok róla győződve, hogy a közeljövőben sor is kerül egy olyan szakmai egyeztetésre, ahol ennek összes előnyét-hátrányát, a jogi lehetőséget, a politikai környezetet, az esetleges demográfiai következményeket is közösen megvizsgáljuk, és együttesen jutunk dűlőre ebben az ügyben." /T. L.: A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a kettős állampolgárságról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./"

"Aug. 8-án kezdődött meg Sződemeteren a hagyományos Kölcsey-megemlékezés. Varga Attila parlamenti képviselő a Himnusz költőjének politikusi pályafutását mutatta be ünnepi beszédében. Kölcsey 1832-től 1834-ig a pozsonyi országgyűlés szatmári követe volt. Bár mindössze két évig viseli e tisztséget, tevékenysége maradandó és jelentős. Kiállt a vallásszabadság mellett, a magyar nyelv egyenjogúságának biztosítását kérte, aggódott az adózó nép sorsáért, de legkövetkezetesebben az örökváltságért, a jobbágyok felszabadításáért szállt síkra. Követtársai csakhamar az ellenzék egyik vezéralakjaként tisztelték. Kölcsey így búcsúzott az országos rendektől: "Távol vagyunk a büszkeségtől magunkat csalhatatlanoknak gondolni. A velünk ellenkező véleményűektől sohasem kívántuk, hogy elveinknek hódoljanak: tőlük azt kérjük, bennünk csak a meggyőződés tisztaságát tekintsék. S ha szív és ajak egybe hangzik, egyenességünket bűnnek ne tartsák, s engedjék nékünk a vigasztalást, lelkünk üdvösségét saját hitünk szerint kereshetni. ... Mint ember, nem bántottunk senkit, mint követ elveink mellett harcoltunk, s e harc, a haza színe előtt folytatva, céljaiban szentebb vala, minthogy vétséggé válhasson. Utolsó kérelmünk ez: tartsanak fenn a Tekintetes Rendek számunkra egy kis helyet szíveikben, de csak addig, míg a hazának, a nemzetnek s az emberiségnek hívei lenni meg nem szűnünk." /Kölcsey Ferenc, az elvszerű politikus. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./"

"Boros Ernő, a Romániai Magyar Szó munkatársa elnyerte a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány III. díját. Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatokra hirdetett pályázatot az Erdély- történeti Alapítvány. Boross Ernő munkája a szatmári svábok 1945 januárjában Ukrajnába, ún. jóvátételi munkára történt deportálásáról szól, 42 település lakosainak a vallomásai- visszaemlékezései. Boros Ernő előzőleg a Szatmári Friss Újságban, illetve a Romániai Magyar Szóban dokumentumriport-sorozat formájában foglalkozott ezzel a kérdéssel. Eleinte úgy gondolta, hogy az interjúk halmozása révén a kollektív történelmi tudat alakulásáról, kialakulásáról tud meg egyre többet. Menet közben rádöbbent arra, hogy ami erről a történelmi eseményről, a szatmári svábok deportálásáról az eddig készült írott források alapján a köztudatban él - legalább részben hamis. Amikor ezen a könyvön dolgozott, sokan ígértek anyagi támogatást a könyv megjelentetéséhez. Végül csak egy támogató maradt, de az kevés volt. A kéziratot beküldte a pályázatra. Az alapítvány titkára, dr. Takács Péter közölte, hogy kiadják Boros munkáját az Erdély-történeti Alapítvány Erdély-történeti Könyvek sorozatában. Boros nem lenne elégedett azzal, ha a leendő könyv csupán 300 példányban látna nyomdafestéket, és különböző szakintézmények könyvtáraiban elhelyezve inkább csak történészek, kutatók számára lenne elérhető. Érzelmi okokból azt akarja, hogy a könyvben ne csak a csanálosi Pista bácsi, hanem külön-külön a kaplonyi, nagymajtényi stb. Pista bácsik szenvedése is szerepeljen. Még akkor is, ha ez többszöri ismétlődést jelent. /Dr. Végh Balázs-Béla: "Összevonhatóak-e" a szenvedések? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"A kedvezménytörvénynek annyiban van jelentősége, hogy a mindenkori magyar kormányt kötelezi a határon túli magyarság, illetve a szomszédos országok magyar nyelvhez, kultúrához kötődő állampolgárainak támogatására - jelentette ki Kovács László külügyminiszter az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilapnak adott interjújában. Kovács hangsúlyozta: a támogatásokhoz és kedvezményekhez nem lenne szükséges a kedvezménytörvény, ezekről kétoldalú megállapodásokat is lehetne kötni. Kovács László szerint a magyar diplomácia egy évig dolgozott azon, hogy a kedvezménytörvény ne okozzon gondokat a kétoldalú viszonyban, összhangba kerüljön az európai uniós előírásokkal. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: ez nem ügy, hiszen bármelyik vajdasági vagy romániai magyar folyamodhat magyar állampolgárságért. Az elbírálás egyénileg történik, és ha az illető megfelel bizonyos feltételeknek, így letelepedik és leteszi az állampolgársági vizsgát, megkapja a magyar állampolgárságot. - Gyermeteg elképzelés viszont, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt válnak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő. Azt jelentené, hogy mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak. Gondolkoznak azon azok, akik a határon túl vagy határon innen feszegetik ezt, hogy mit jelentene ez a magyarországi egészségügynek, a szociális ellátásnak? Szerintem az ilyen felelőtlen felvetés csak politikai hangulatkeltésre való - mondta. Kovács László visszautasította azokat a vádakat, hogy a Medgyessy-kormány lemondott volna a határon túli magyarokról. Emlékeztetett arra: a kedvezménytörvény módosításával sikerült elérni, hogy a jogszabályt nem kell majd megsemmisíteni Magyarország európai uniós taggá válása után. /Kovács László nyilatkozott az Erdélyi Riportnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./"

"Hatvanöt évvel ezelőtt, 1938. aug. 18-án alakult meg Budapesten a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világban szétszóródott, illetve az utódállamokba került magyarság szervezeti összefogásának gondolata már 1929-ben, a Magyarok I. Világkongresszusán megszületett, de megalakításáról csak kilenc év elteltével, a Magyarok Budapesten megtartott II. Világkongresszusán határoztak. A nyugati világ 26 országából mintegy 950 magyar szervezet képviselőinek részvételével megtartott, 1938. aug. 14-én kezdődött tanácskozáson aug. 18-án mondták ki a Magyarok Világszövetségének megalakulását. A szervezet elnöke báró Perényi Zsigmond főrendiházi tag, koronaőr lett. Az alakuló közgyűlés a következőképpen határozta meg az MVSZ célját: "Támogatni minden olyan munkát, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, az összetartozást ápolja, az óhaza és a külföldi magyarság között a kapcsolatokat erősítse, a külföldi magyarok életét és külföldön elért eredményeit állandóan figyelemmel kísérje." Az MVSZ 1945 után 1958-ig csak névleg működött, a nyugati országokban élő magyarság számára a Szovjetunió vezette béketábor tevékenységének propagálása volt a feladata. Hasonló volt a célja az Ortutay Gyula javaslatára 1958-ban megreformált szervezetnek is, s 1963-ig főleg a forradalom után eltávozottak hazacsalogatásával foglalkozott. Később tevékenységét kibővítette, 1970-ben létrehozta az Anyanyelvi Konferenciát, 1984-től megszervezte az egyes rétegek, csoportok találkozóit, könyveket adott ki, kiállításokat szervezett. Az MVSZ átalakulása 1988-ban, fennállásának ötvenedik évfordulóján kezdődött, amelyen első ízben ott voltak a szomszédos országok magyar nemzetiségeinek a képviselői - a romániai magyarság kivételével. A szervezet 1989. júl 10-11-i közgyűlésén - amelyen nagy szerkezeti-szemléleti változás indult meg - mintegy harminc határon túli szervezet, további ötven külföldi és ugyanennyi hazai közéleti személyiség vett részt. A közgyűlés új alapszabályban rögzítette a szövetség alapelveit, amely szerint az MVSZ demokratikus társadalmi szervezet. Ekkor az MVSZ - több mint fél évszázad után - visszanyerte azt a státust, amelyet eredetileg élvezett. A Magyarok III. Világkongresszusát 1992. aug. 19-21-e között rendezték meg Budapesten. A Magyarok IV. Világkongresszusát 1996. június 15-én és 16-án tartották meg Budapesten, a Kongresszusi Központban. A szervezet legutóbb, 2000. május 24-26. között tartott tisztújító közgyűlést. Az akkor megválasztott Patrubány Miklós elnök és az általa irányított vezetőség munkáját személyi ellentétek nehezítik. /Hatvanöt éves a Magyarok Világszövetsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./"

"Aug. 15-16-án ötödik alkalommal rendezték meg Tasnád Napjait. A műsorszámokat csak románul konferálták be, annak ellenére, hogy a polgármester megígérte, hogy magyar műsorvezetőt is fogadnak, hiszen Tasnád lakosságának közel negyven százaléka magyar származású. Felléptek a különböző román és magyar nyelvű iskolák és kulturális csoportok, továbbá a környékbeli tánccsoportok is. /Simon Levente: Tasnád Napjain az egész környék lakossága részt vett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./"

"Először rendezték meg aug. 17-én, vasárnap Csomaköz Napját. Folyamatban van Csomaköz Szaniszlótól való különválása: az önálló falunap megtartása már az önállósulási folyamat része. A falunap két fogat, a mezőfényi mazsorettek, a mezőfényi fúvószenekar, és a nagykárolyi Equus lovasegyesület lovastornászainak a település egy részén való végigvonulásával kezdődött. A nagykárolyi lovastornászok látványos produkciója következett. A rendezvény általános táncmulatsággal folytatódott. /boros: Csomaköz Napja - először. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./"

"Vass Ibolya szeretné öntudatra ébreszteni a csángómagyar gyerekeket. Idén végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia karán, elhatározta, hogy Moldvába költözik és a csángómagyar gyerekeket fogja magyar nyelvre tanítani. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének az oktatási programfelelőse volt az, aki ezelőtt 3 évvel elkezdte Moldvában a csángómagyaroknak az oktatását. A jövő héten lesz egy módszertani tábor Szépvízen (Hargita megye) azoknak a pedagógusoknak, akik a csángómagyarok tanításában részt vesznek. Heti 3 órát kell tanítania majd az iskolában, azon túl pedig 10 órát otthon. Arra gondolt, hogy Csángóföldön cserkészcsapatot alapít. Tíz éve ő is cserkészkedik, a Romániai Magyar Cserkészszövetségen keresztül jutott ki Németországba. Az oktatókat a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége fizeti, a programot pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja. A fizetés mellett szolgálati lakást is biztosítanak. /(anikó): Egy szatmárnémeti pályakezdő pedagógus merész vállalkozása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./"

"Aug. 20-án Szatmárnémetiben, a katolikus székesegyházban. Schönberger Jenő megyés püspök celebrált szentmisét az államalapító király emlékére. A főpásztor beszédében Szent Istvánról mint állam- és egyházalapítóról beszélt, aki Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát, hogy az védelmezője legyen népünknek és az egyháznak. A szentmise után István király szobra előtt Szakály Sándor történész, a Duna Televízió alelnöke mondott rövid beszédet, majd koszorúzás után a jelenlévők elénekelték nemzeti imánkat. Szakály Sándor kifejtette a lapnak: Szent István történelmünk egyetlen olyan alakja, akit egyformán ítélnek meg a magyarországi és a határon túli magyarok. "A határon túli magyarok számára talán nagyobb jelentősége van István király munkájának, hiszen hivatkozási alap is arra, hogy mikortól vagyunk itt, mit építettünk, és mit toleráltunk azon a területen, amelyen felnőttünk." /E. Gy.: Főpásztori szentmise és koszorúzási ünnepség Szent István napján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 21./"

"A Német Szövetségi Köztársaságban 2000. aug. 12-én hozott törvény hét nemzetközi szervezetet nevez meg a náci koncentrációs táborokba elhurcoltak, illetve azok örökösei kárpótlásának lebonyolítására, akik eddig kimaradtak a többlépcsős németországi kárpótlásból. A kárpótlási igényeket Romániában a nem zsidó eredetű jogosultak esetében a Nemzetközi Bevándorlási Szervezet bukaresti irodája bonyolítja, amely kérvényezési űrlapokat bocsátott az érintettek rendelkezésére - ezeket a kérvényeket 2001. aug. 11-ig kellett eljuttatni a bukaresti iroda címére. Az irodától kapott tájékoztatás szerint a kérvények elbírálása jövő év aug. 11-ig befejeződik, és e dátumot követően megkezdődik az 1000-10 000 euró közötti egyszeri kárpótlás folyósítása. /(bódi): A nácizmus áldozatainak kárpótlása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 21./"