"Dec. 6-7-én tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben, a színházban. Idén a nagykanizsai Nagy Timea bizonyult a legjobb szavalónak. A második díjat szatmárnémeti versenyző, Bessenyei-Gedő István nyerte. Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke elsősorban Gellért Sándor szabadság iránti szeretetét emelte ki. Dr. Lovas János, a Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa a költővel kapcsolatos személyes élményeit elevenítette fel. Gellért Sándor rendületlenül kitartott elvei mellett, az asztalfióknak is írta műveit. A legnépszerűbb költőnek, az eddigi évekhez hasonlóan, továbbra is Szilágyi Domokos bizonyult. A közönségdíjas Bessenyei-Gedő István lett. /Fodor István: Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny, tizennegyedjére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./"

"Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./"

"Dec. 6-7-én népművészek és kézművesek, valamint az első alkalommal megrendezett ünnepváróra meghívott iskoláscsoportok népesítették be Mikola kultúrotthonát. Az Ünnepelj velünk elnevezésű fesztivál megálmodója és főszervezője Ungvári Erzsébet, a mikolai Hozomány Egyesület ügyvezető igazgatója volt. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes elismerően szólt arról, hogy Mikolában civil szervezet jött létre a népi és kézműves mesterségek népszerűsítésére. /(anikó): Kétnapos ünnepváró fesztivál Mikolában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./"

"Szakértői vegyes bizottságot állít fel a magyar és a román agrártárca. Erről Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatta az újságírókat Budapesten azt követően, hogy megbeszéléseket folytatott román kollégájával, Ilie Sarbu román mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszterrel. Magyarországnak uniós csatlakozását követően kiemelt fontosságú lesz a két ország állategészségügyi szolgálatainak zökkenőmentes együttműködése. A két szolgálat kapcsolata hosszú idő óta jó. Magyarország EU-csatlakozását követően az átmeneti időszakban a magyar állategészségügyi szolgálat csak Nagylakon lesz jelen. Az EU területére belépő szállítmányok ellenőrzésére csak ezt az egy határállomást kívánja az előírások szerint fejleszteni Magyarország. A múlt évben a Romániába irányuló magyar agrár-élelmiszeripari kivitel 130,44 millió dollárt tett ki, míg a Romániából származó import 32,2 millió dollár volt. Az idei év első kilenc hónapjában az agrárkereskedelmi forgalom már elérte a 185,66 millió dollárt, míg az import csak 17,41 millió dollárra rúgott. Az emelkedés a szakértők szerint a nagyarányú liszt- és gabonaszállításoknak, továbbá az állati takarmányok és a hús, valamint húskészítmények exportjának köszönhető. Magyarország és Románia monitoring bizottságot hozott létre a határon átfolyó vizek megfigyelésére. /Magyar-román agrártárgyalások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 9./"

"Az Academia Catavencu nevű folyóirat fogja folytatásokban közölni annak az 1500 volt szekuritátés tisztnek a nevét, akiket az Újkori Történeti Intézet és a Horia Rusu Alapítvány segítségével sikerült felkutatni - jelentették be a kezdeményezés elindítói. A kutatásban nagy segítségükre voltak azok az állampolgárok is, akik hozzáférhettek saját dossziéikhoz, hiszen azokban szerepel szekuritátés tisztek neve is. /(fi): Közzéteszik 1500 volt szekustiszt nevét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./"

"A román történészek számára is hiánypótló információkat nyújt az a négy kötet, amelyben Varga Andrea magyar történész társszerzőivel együtt a romániai magyar, zsidó és cigány kisebbség történetét dolgozza fel, s amelyet a napokban mutattak be Bukarestben. A Romániában immár kilenc éve kutatásokat folytató magyar történész két román kollégájával, Andreea Andreescuval és Lucian Nastaséval együtt állította össze az elmúlt két esztendő szorgalmas munkájának gyümölcseként a Magyarok Romániában című, kétkötetes munkát, amely az 1945 és 1968 közötti időszakot öleli fel. Ugyanígy feldogozták a romániai cigányság 1919 és 1944 közötti történetét, és külön kötet szól a romániai zsidók 1945 és 1965 közötti sorsáról. A négy vastag kötet román nyelven íródott. Varga Andrea különböző filmek révén is ismertté vált. Ő volt az alkotója a romániai - zsidókat és romákat sújtó - holokausztot feldolgozó három kísérleti játékfilmnek. Dokumentumfilm formájában dolgozta fel a romániai utcagyerekek helyzetét, akárcsak Nagy Imrének és társainak az 1956 utáni snagovi száműzetését. Hamarosan befejezi annak a produkciónak a forgatását, amely a román-magyar labdarúgó-mérkőzések politikai hátterét próbálja megvilágítani az 1945 és 1989 közötti időszakban. /Magyar történész romániai könyvei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./"

"Minél hitelesebben és teljesebben megy végbe Románia európai uniós integrációja, annál jobban kiteljesednek az erdélyi magyar autonómia lehetőségei - írta Pomogáts Béla az Erdélyi Riport legújabb számában Autonómia és integráció című írásában. Romániában máig fennmaradt az az államnemzeti-nemzetállami ideológia, amelyet a XIX. század második felében kialakult román államiság, a két világháború közötti nacionalista kurzus és a kommunista hatalom mindig is töretlenül képviselt. A bukaresti kormányok mindig is csak a kényszerítő körülmények (a magyar kisebbségi közösség politikai küzdelmei, illetve az európai uniós követelmények) hatására szánták el magukat a kisebbségpolitikai reformok bevezetésére - írta Pomogáts Béla, aki szerint mindennek ellenére az erdélyi magyar önigazgatás ügye, mindenekelőtt a Székelyföldön, szemlátomást előrehaladt. Joggal lehet bízni abban, hogy Románia európai integrálódásának folyamata bővíteni fogja az erdélyi magyar önigazgatás lehetőségeit. /Pomogáts az autonómiáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./"

"Dec. 11-én Balcescu-Petőfi nevét vette fel a 4-es iskola, ez Szatmárnémeti első tanintézménye, melynek falán kétnyelvű felirat hirdeti: az iskolában román-magyar tagozat működik. Az ünnepségen Lutas Lenuta igazgató Balcescut méltatta, Muszka Sára aligazgató pedig Petőfi Szatmárhoz kötödő életszakaszáról beszélt. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elismerően szólt az iskolavezetés munkájáról, akiknek volt bátorságuk a névválasztás mellett kiállni. /(anikó): Szatmárnémeti. Balcescu-Petőfi nevét vette fel a 4-es iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./"

"Váratlanul elhunyt dr. Török István /sz. Szatmárnémeti, 1951. júl. 29./ fogszakorvos helytörténész, tudományos kutató. Az egyetem elvégzése után kihelyezték Jászvásárra (Iasi), majd Avasújvárosba, 1989-től élt Szatmárnémetiben. A Szent-Györgyi Albert Társaság aktív tagja volt. Megírta Szatmár megye fogászatának történetét. Elkészítette az Irgalmas rend szatmári kórházának történetét. Számos szakdolgozat szerzője, melyek egy része szaklapokban jelent meg, illetve tudományos ülésszakokon mutatta be azokat. A helyi könyvtárak és levéltárak mellett kutatott a kolozsvári, nagybányai, debreceni, szentendrei, budapesti intézményekben is. Évtizedes munkával összehordott hatalmas orvostörténeti kötete kéziratban készen áll. Címe: Szatmári orvosok az évszázadok folyamán. Ebben az anyagban fellelhető a megye területén 1948-ig tevékenykedő összes orvos és a róluk összegyűjtött minden adat. A szerző tervei szerint jövőre lett volna a közel ötszáz oldalas könyv bemutatója, így tervezte ezt, alig egy hónapja. /Csirák Csaba: Búcsú dr. Török Istvántól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./"

"Szatmárnémetiben bemutatták az Ifjúság- és kisebbségpolitika című tanulmánykötetet. A Partiumi Magyar Napok keretén belül megszervezett ifjúsági kerekasztal-megbeszélés előadásait feldolgozó kiadványt a szerkesztők, dr. Kereskényi Gábor és Kovács Máté mutatták be. A könyvet a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Profundis Kiadó adta ki, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet támogatta. /Könyvbemutató: Ifjúság- és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./"

"Benkő Levente a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagypapája sokat mesélt neki a második világháborúról, a fogságról, ő pedig már tizenévesként mindezt feljegyezte. Benkő Levente 1991 júniusában lett a Háromszék erdővidéki tudósítója. Elvégezte a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot. Első könyvében /Szárazajta, H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995/ a szárazajtai tragédiának állított emléket. 1944. szept. 26-án az úgynevezett Maniu-gárdák vérengzést hajtottak végre Szárazajtán, tíz magyart agyonlőttek, kettőt lefejeztek, fejszével, középkori stílusban. A második könyve 1998-ban jelent meg, Volt egyszer egy 56 címmel, az 1956-os erdélyi elítéltek kálváriájáról szólt. Következő könyvében a földvári fogolytáborba, továbbá Foksányban, Tîrgu Jiuban, Tighinában vagy Szibériába elhurcoltaknak állított emléket. Ez Fogolykönyv címmel jelent meg 1999-ben. Könyvritkaság, mivel a kiadója szó szerint belebukott, és a szerződött ezer példányból csak 250 darabot nyomott ki. Jó lenne újranyomni, hogy minél több emberhez eljusson. - Erdővidéken a szénbányászat a kilencvenes évek elején összeomlott, az alkalmazottak nagy részét elbocsátották. Összegyűjtöttem az erről szóló írásait, Hová mennek a bányászok? címmel. Ezek a szocioriportok hiányoznak a mai erdélyi magyar sajtóból. Ez a kis könyvecske egyfajta fényképet jelent az erdővidéki társadalom 90-es évekbeli állapotáról. Közben tovább gyűjtöttem az anyagot a földvári táborba hurcoltakról. Munkája Muszáj volt élni valahogy címmel jelent meg, amelyben 12 magyar ember mesél arról, hogy a második bécsi döntés után milyen volt az élet Észak- és Dél-Erdélyben, a háborús körülmények között. Hatodik kötete: Bűn volt a szó, olyan embernek a tragédiájáról szól, aki zseni volt, atomfizikától elkezdve a magas szintű matematikáig, folklórkutatástól találmányokig mindennel foglalkozott. Bezárták, ellehetetlenítették, halálba kergették. Ő volt Moyses Márton, aki Brassóban a Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Benkő Levente adósságot törlesztett hetedik könyvével /Székely golgota/. Tartozott ezzel az előtte járóknak, akiknek nem adatott meg, hogy saját kezűleg papírra vessék a velük történteket. Ez a földvári fogolytáborról szóló kötet. Ezek az emberek huszonévesként a fronton harcoltak, majd hazamentek, tehát nem hadifoglyokról van szó, hanem otthonukból elhurcolt észak-erdélyi magyar civilekről. Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa szintén összegyűjtötte a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar férfiak és asszonyok visszaemlékezéseit. Az ő kötete Minden nap eljött a halál címmel 2002-ben jelent meg. Néhai kollégája, Daróczi Ferenc pedig Maros megyében gyűjtött össze sok visszaemlékezést. Egyszer ezt a három gyűjtést egy kötetben érdemes lenne kiadni, hogy érzékelhetővé váljon, mi is történt Észak-Erdélyben a magyarokkal. /Sándor Boglárka Ágnes: Ideje van a szólásnak - vallja Benkő Levente újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 17-én fogadta a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a budavári Sándor-palotában. Az államfő köszönetet mondott az egyházi elöljáróknak a nemzeti erkölcs megerősítése, a nemzeti identitás megőrzése érdekében végzett szolgálataikért - mondta Tőkés László. A püspök elmondta: az immár hagyománnyá vált adventi fogadáson szó esett olyan kiemelkedően fontos kérdésekről, mint a magyar államfő szerepvállalása a határon túli magyar közösség életében, a kettős állampolgárság és az egyes országokban folyó felekezeti oktatás. Tőkés László szavai szerint az egyes országokban alig, vagy egyáltalán nem támogatják a felekezeti iskolákat, ahol "papíron" támogatják őket, valójában ott is diszkriminációt szenvednek el. Ezért kérték a köztársasági elnököt, hogy a kormánnyal együtt nyújtson támogatást a romániai tanügyi törvénymódosítás ügyében - tette hozzá. Tőkés László a megbeszélésen felvetette az erdélyi autonómia kérdését, amely meglátása szerint a megmaradás, a fejlődés egyetlen útja; ehhez is kérte az államfő támogatását. Kitért arra: hasznosnak bizonyult, hogy a problémák alaposabb megbeszélése érdekében az idei esztendőben az államfő külön fogadta a határon túli és külön az anyaországi egyházi vezetőket. Pénzes János, Szabadka római katolikus püspöke az MTI-nek elmondta: egyházmegyéjében az anyagiakat illetően van egy kis fellendülés, de a fiatalok számára nincs meg az a lehetőség, amely miatt "biztonságosan a szülőföldön maradnának". A kulturális élet véleménye szerint szépen fejlődik a Vajdaságban, ahol "a nemzetek és a vallások megfelelő egyetértésben élnek A szabadkai egyházmegyében 116 plébános és mintegy 100 pap tevékenykedik. Az egyházmegye 320 ezer katolikus hívőjének háromnegyed része magyar ajkú, egynegyede horvát. Az anyaországi alapítványok sokat segítenek templomok renoválásában, építésében - tette hozzá. A püspök szólt arról, hogy Tótfalun megkezdődött az első kilencosztályos katolikus iskola építése, a püspöki palota mellett pedig tehetséggondozó gimnáziumot létesítenek. /Mádl Ferenc határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./"

"Dec. 18-án a Kisebbségek Napja alkalmából szervezett ünnepségre került sor Szatmárnémetiben, a Ioan Slavici Főgimnázium dísztermében. A rendezvényen a megye minden középiskolája képviseltette magát. Gál Gyöngyi magyar szakos és a kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő Szatmár megye kisebbségeinek oktatási hálózatát mutatta be. Eszerint a megyében több mint 18 ezer diák tanul magyar tagozaton, összesen 70 önálló és 140 tagozatos intézményben, német tagozatra 1203 diák jár, 2 önálló intézményük van, és 19 iskolában működik tagozat, cigány nyelven pedig 232 gyerek tanul. /(anikó): A Kisebbségek Nemzetközi Napját ünnepelték a középiskolások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./"

"Megjelent a temesvári Heti Új Szó szerkesztősége által kiadott 2004-es Mindenki Kalendáriuma. /(fi): Mindenki Kalendáriuma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 22./"

"Az Illyés Közalapítvány Gazdasági és Tudományos Szaktestületének támogatásával a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület szeptemberben kezdte meg a megye turisztikai vonzerő-leltárának a készítését. Az EKE tagjai közel 43 települést jártak eddig végig, feltérképezve a műemlékeket, emlékhelyeket, népszokásokat, természeti különlegességeket és egyéb látnivalókat. A 2004-es év tavaszára teljes egészében elkészülő adatbázis tartalmazza majd a megye szálláslehetőségeit a megyeközponttól a legkisebb vidéki településig. A tervek szerint az adatbázist CD-lemezen rögzítik majd, sok képpel. /(cl): Erdélyi Kárpát Egyesület. Szatmár megye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 23./"

"Bereczki András paptamási lelkipásztor szerkesztésében és Csűry István egyházkerületi főjegyző előszavával jelent meg az érdekes olvasmányokat tartalmazó 2004-es Református Kalendárium. /E. Gy.: Megjelent a Református Kalendárium. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 23./"

"Új szívet adj... címmel CD-t és kazettát jelentetett meg a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség kórusa. 1995-ben, amikor Nagykárolyban a református egyház kertvárosi és belvárosi gyülekezetre oszlott, kórus is kettő lett. A kertvárosit, amely idén vette fel a Pro Ecclesia nevet, 1999 óta vezeti Kun Tibor kántor. Ennek az énekkarnak jelenleg 30 tagja van. Alkalomadtán kórustalálkozókon is szerepelnek. A most megjelent CD és kazetta elkészítésének két legfőbb ok, hogy Az énekkar nemrég ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, aki vásárol a CD-ből, az a nagykárolyi új református templom és szeretetotthon építésének az ügyét támogatja. /Boros Ernő: Nagykároly: CD-t és kazettát jelentetett meg a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség kórusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 24./"

"Varga Attila képviselő beszámolt éves tevékenységéről. Teendői oktatási tevékenységgel bővültek, ugyanis ez évtől kezdődően három helyen tanít alkotmányjogot és polgárjogot: a szatmári közigazgatási főiskolán, Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia és újságírói, valamint a Sapientia Egyetem kommunikációs szakán. Megállapította, hogy egyre inkább a törvényerejű sürgősségi kormányrendeletek megvitatása teszi ki a parlament jogalkotási tevékenységének majdnem kilencven százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kormány meghozza ezeket a rendeleteket, a parlamentet emiatt az esetek nagy többségében kész tények állítja. Az alkotmánymódosítás az RMDSZ-frakciók és az egész parlament számára is a legfontosabb jogalkotási tevékenység volt. Az RMDSZ megbízásából Varga Attila Eckstein-Kovács Péter szenátorral vett részt mind az előkészítő munkálatokban, a szövegező különbizottság munkálataiban és az általános, illetve cikkelyenkénti vitáiban. Varga Attila az Identitás Alapítvány elnöke, munkatársaival szervezte meg a II. Partiumi Magyar Napokat, illetve támogattak különböző rendezvényeket. Az Alapítvány jelentette meg Gúzs Imre "Elsüllyedt évek hordalékai" című önéletrajzi kötetét és a Status Kiadóval közösen Darvay Nagy Adrienne "Címszerepben Ács Alajos" című kötetét. /Varga Attila: Év végi képviselői beszámoló. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 27./"

"A Máltai Segélyszolgálat szatmárnémeti önkéntesei rendszeresen támogatnak 270 rászorulót, dec. 24-én pedig csaknem kétezer töltelék káposztát és 120 kiló kenyeret osztottak ki a város legszegényebbjei között. Az akció sikerét lehetővé tette a Máltai Segélyszervezet kolozsvári vezetősége, a szatmári római katolikus püspökség és mások segítsége. /B. É.: A Máltai Segélyszolgálat szatmárnémeti önkéntesei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 27./"

"Nemrég tartotta alakuló ülését a Szamoskrassói Ifjak Szövetsége (SZISZ) a helyi református gyülekezeti házban. Megválasztották a szervezet ideiglenes vezetőségét: Madarász Csaba - elnök, Sípos Előd - alelnök személyében. Az alakuló ülésen meghívottként részt vettek a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviselői. /Megalakult a Szamoskrassói Ifjak Szövetsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 27./"

"Dec. 27-én évbúcsúztatót tartott Szatmárnémetiben, a Corso étteremben az RMDSZ megyei szervezete, melyre meghívta polgármestereit és alpolgármestereit, valamint a parlamenti képviselőket, tanácsosokat. Ilyés Gyula megyei elnök köszöntőbeszédében kiemelte: a választásokra való felkészülés az egyik legfontosabb feladat. Az elnök úgy értékelte, hogy nem voltak komolyabb gondok a szervezet működésében. Egyértelműen az RMDSZ sikere a Csanálos-Vállaj határátkelő megnyitása. A Hám János és az Élelmiszeripari Iskolaközpontok épületének cseréje december végére megoldódott. A Hám János Iskolaközpont a püspökség felújított épületszárnyába kerül, s ezáltal akár az ország első számú önálló felekezeti tanintézményévé válhat. A nemrég nyugdíjba vonult Muzsnay Árpádot köszöntötték, méltatták a tizenhárom év alatt szervezett kulturális események, megemlékezések, szoborállítások terén kifejtett tevékenységét. /(bi): Évbúcsúztató az RMDSZ-nél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./"

"Schupler Tibor atyát Schönberger Jenő megyés püspök nevezte ki a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági igazgatójává, aki a Caritasnál gazdag tapasztalatokra tett szert ezen a téren. Legfontosabb feladatának tartotta a gazdasági egyensúly megtartását. Vannak olyan közösségek, amelyek önerőből nem tudnának megmaradni, ezért szükség van a méltányos pénzelosztásra. Nagy hangsúlyt fektettek a szórványpasztorációra. A nagyobb közösségek támogatásával létrehoztak egy szórványalapot, amelyet pályázati úton osztottak el a kis közösségek számára. Népszámláláskor a szatmári római katolikus egyházmegyében 100 ezer személy vallotta magát római katolikusnak, de az egyházi nyilvántartásban csak 70 ezer személy szerepel. Tehát 30 ezer római katolikus nem tartozik semmilyen egyházközösséghez. - Még Reizer Pál püspök indította el az egyházi zsinatot, amely 2004-ben fog befejeződni. 2004 jubileumi év az egyházmegye számára. Egész évben rendezvényekkel ünnepelik meg az egyházmegye megalakulásának 200. évfordulóját. Elkezdődött a Hám János Iskolaközpont költöztetése és az új épület renoválása. Az egyházmegyében még 150 ingatlan vár visszaadásra. A Hám János Iskolacsoport és a nagykárolyi egyházi iskola mellett nagy szükség lenne a Cecil épületének visszaszolgáltatására, hogy az egy ifjúsági központ szerepét töltse be. /Elek György: "A 2003-as év második felében a legfontosabb feladat a gazdasági egyensúly megtartása volt". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./"

A Szatmári Friss Újság szóvá tette, hogy Nagykárolyban és a kórház övezetébe tartozó településeken a magyar anyanyelvűek élnek többségben, legutóbb a nagykárolyi kórházba került hat orvos közül csupán egy beszéli a magyar nyelvet. /Boros Ernő: Szabó Károly szenátor szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 19./

Farkas E. Zoltán indulatosan reagált a lap múlt heti számában megjelent Bizalomgeseft c. írásra. Kifejtette, hogy az RMDSZ nem saját magának akar lapot, „hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat, különböző értesítéseket” lehozni. Az új napilap indítására pályázott 6 millió forintot nem az RMDSZ, hanem a Szatmári Friss Újság tulajdonosai kezdeményezték. Farkas E. Zoltán azt írta, hogy a Teleki Magyar Házban „földalatti tevékenység folyik, napról napra fogyó magyar közösségünk megosztása irányában.” /Farkas E. Zoltán: Ajándékgeseft?! avagy válasz egy sértő, spekulatív magánvéleményen alapuló irományra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./ Dávid Lajos válaszolt Farkas írására. Miért nem tájékoztatta az olvasókat, esetleg a Romániai Magyar Szó olvasóit az új napilap kezdeményezéséről? A hetilap hiába várt erre, amit megtudott, más forrásokból tudta meg és hozta nyilvánosságra, mert egy hatmillió forintos alapítványi támogatásról tudnia kell a nagybányai, Máramaros megyei magyarságnak. Dávid Lajos szomorúan olvasta „a Teleki Magyar Házra utaló zavaros fejtegetéseket.” A Teleki Magyar Ház a nagybányai magyarság, a civil szervezetek és egyesületek érdekét szolgálja. Ezért szorgalmazta Dávid Lajos, hogy az alapító szervezetek sorában az RMDSZ is helyet kapjon. Azonban megszületett az elutasító döntés: az RMDSZ nem támogatja – 17 szervezet, egyház ellenében sem– egy Magyar Ház létesítését Nagybányán. Dávid nem érti, mit jelent a Teleki Magyar Házban folyó „földalatti tevékenység", „közösségünk megosztása". /Dávid Lajos: Egy tisztességtelen magyar válasza. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./

Vita folyik a Bányavidéki Új Szóban a Nagybányára tervezett új napilapról. Pál Teréz visszautasította, hogy közreműködött volna a magyarság megosztásában, ehelyett a Teleki Magyar Házban a különböző klubtevékenységeket szervezte. /(Pál Teréz): Érdekvédelmi „iromány"/ A Szatmári Friss Újság kiadója tisztázta, hogy egy új napilap beindításnak semmiképpen nem lehet célja a Bányavidéki Új Szó hetilap megszüntetése. / A Bányavidéki Új Szó „beszüntetése" nem feltétel!!/ Farkas E. Zoltán kiállt a több hozzászólásban vitatott megállapítása mellett: „az RMDSZ nem SAJÁT MAGÁNAK akar lapot, hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat” közölni. A Teleki Magyar Ház politikamentes tevékenységre kötelezte el magát a Ház. Farkas E. Zoltán szerint viszont földalatti tevékenység és aknamunka a Reform Tömörülés, a nagybányai Polgári Kör tevékenysége. /Farkas E. Zoltán: Egy szintén tisztességtelen magyar tisztázó viszontválasza/ Varga Károly visszautasította Farkas E. Zoltán minősítését. Az RMDSZ egyik korifeusa, amely úton-útfélen „megosztással" vádolja a másként gondolkodókat, most tisztességes, és értelemszerűen tisztességtelen magyarokra osztja nemzettársait. „Aki felemeli a kezét a Markó Béla újraválasztására tett javaslatkor, az kap pénzt az egyháznak megítélt keretösszegből, aki nem, dörzsölje a szemét, hogy ilyen is megeshet.” „Aki bátorkodik lapjában az "érdekvédelmi szervezetünket" bíráló cikkeket lehozni, az hiába pályázik a Communitas Alapítványnál. (lásd: Erdélyi Napló). Aki hajlandó a balliberális irányzatot felvállalni, az lapot indíthat. (lásd: Erdélyi Riport) /Varga Károly: Hatalmi arrogancia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 6./

Akárcsak nyomtatott formában a megyében, a világhálón a Szatmári Friss Újság egész Erdély legolvasottabb magyar nyelvű napilapja. Ez év januárjában összesen 261 107 alkalommal töltötték le a világ 59 országából, 14 682 számítógépen a honlapot, amelyet a http://www.hhrf.org/frissujsag/ címen lehet elérni. Ami az országokat illeti, a vezető helyen az amerikai egyesült államokbeli szerverek vannak, a .net típusú honlapokról 75 717, a .com típusúakról pedig 42 295 alkalommal keresték meg az internetes változatot. Magyarországról 46 172, Németországból 15 683, Kanadából 9100, Ausztriából 1545, Ausztráliából 1299, Finnországból 487, Izraelből 344 alkalommal voltak kíváncsiak a Friss Újságra. Ami az amerikai székhelyű, Hámos László által vezetett Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által tárolt honlapokat illeti, a magyar nyelvű napi– és hetilapok között is az élbolyban van a lap. A magyar nyelvűek közül csupán a Pozsonyban megjelenő Új Szót olvasták valamivel többen, mint a Szatmári Friss Újságot. /Simon Levente: Akárcsak nyomtatott formában a megyében: A világhálón is a Szatmári Friss Újság Erdély legolvasottabb napilapja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./

Megjelent a Csirák Csaba által szerkesztett Otthonom Szatmár megye című helytörténeti sorozat 20. köteteként Muhi Sándor Képzőművészeti élet Szatmáron című kismonográfiája. A könyv anyagának jó részét Szatmári Friss Újság közölte a 90–es évek második felében. /Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./ A kiadványról Csirák Csaba, a Szent–Györgyi Albert Társaság elnöke beszélt a február 20-án tartott könyvbemutatón. Elmondta, hogy az "Otthonom Szatmár megye" sorozat elsődleges célja az önismeret. A sorozat első kiadványa 1993–ban jelent meg, és néhány Szatmár megyei település rövid történetét tartalmazta. A 10 év alatt megjelentetett 20 kötet 39 szerző munkáját dicséri. Többen – mint például Muhi Sándor, Tempfli Imre, Csirák Csaba – büszkélkedhetnek azzal, hogy több dolgozatuk tartozik ebbe a sorba. Muhi Sándor könyve a szatmári képzőművészetet bemutató eddigi legátfogóbb kiadvány. Olyan, nevek, adatok, időpontok sokaságát tartalmazó könyv ez, amelynek figyelembevétele nélkül ezt követően nem írhat senki a szatmári képzőművészet múltjáról és jelenéről. /(fodor): Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./

Az utóbbi években Szatmár megye svábok által lakott településein olyan könyvek jelennek meg, amelyek szerzője, Ernst Hauler minden, ezen a tájon a szatmári svábokat valaha ért vélt vagy valós sérelmet a magyarok nyakába varr. A Hauler úr által sorozatban erre a kaptafára gyártott "művek" legfrissebb példánya: A szatmári svábok árnyéka. "Passau 2003, Editura Bion Satu Mare, Szatmármegyében élt svábok emlékére, A szerző kiadása”. Kapható Szatmáron, Németországban a szerző címén, Passauban. A mostani recenzió szerzője, Boros Ernő régen felfigyelt Ernst Haulerre, a Szatmári Friss Újság 1997. nov. 7–i számában Ernst Hauler: a sváb Funar címmel art róla, melyre több német ajkú szatmári sváb is írásban reagált. Boros Ernő most saját cikkéből közölt részleteket, majd a visszhang–levelekből. 1997-ben megírta, hogy a sváb Funart Ernst Haulernek hívják. Hauler botcsinálta történész. A szatmári svábok egyike üdvözölte Boros Ernő írását: Végre akadt valaki, aki meg merte írni a valóságot. Haulerből csöpög a fajgyűlölet mérge. Hauler falujában, Nagymajtényban, alig beszéltek svábul. Hauler németül csak Nagykárolyban tanult meg. A sváb levélíró hozzátette: láttam Haulert a Hitlerjugend uniformisában... Hauler 1971–től kezdődően a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának volt a Szatmár megyei elnöke. Egyébként Hauler Romániát útlevéllel hagyta el, nem pedig a zöldhatáron át. És ki kapott annak idején útlevelet? /Boros Ernő: Haulerül szólva. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

Az 1989-es változás után megjelent a Szatmári Friss Újság négyezredik száma. 1990–ben még négyoldalas volt a napilap, most 12 oldalas, csütörtökön pedig 16 oldalas a heti Műsormagazinnal. Mindebben része van a kiadó, Zotmar Press Kft. szervezőmunkájának is. 1997 óta máig mintegy 540 ezerszer látogatták meg az újság internetes honlapját az érdeklődők. Az utóbbi három–négy évben megállt a példányszám csökkenése, sőt, a legutóbbi hónapokban növekedni kezdett az előfizetők száma. /Veres István: Szatmári Friss Újság – négyezredszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

Ápr. 16-án Nagybányán útjára indult Erdély legújabb magyar nyelvű napilapja, a Gutin–melléki Friss Újság, amely Máramaros megye magyarságához kíván szólni. Elindulásában komoly szerepet vállalt mind a Szatmári Friss Újság szerkesztősége, mind annak kiadója, a Zotmar Press Kft. Indulását segítette a nagybányai területi RMDSZ–szervezet és a helyi Németh László Alapítvány is. /Új napilap Máramaros megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./