A napokban vette át a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanácstól a dossziéját Cs. Gyimesi Éva. Hangsúlyozza: nem vezeti semmiféle bosszú. Szerinte nem az a fontos, hogy ki kit súgott be, hanem „a megszüntetve megőrzött Szeku jelenlegi törekvése a hatalomra”. „Nacionalista, soviniszta, irredenta és államellenes” megnyilvánulásokat róttak fel neki kezdettől fogva. Volt olyan tanítványa, aki, miután elvégezte az egyetemet, eljött és elmondta, hogy jelentéseket írt róla. Legtöbben fedőnéven szerepeltek. A Szekuritáté eszközeként szolgált minden vezető beosztású tanár, az akkori rektor, az akkori párttitkárok és feltehetőleg a dékánok is. Cs. Gyimesi nem ismeri annyira a ma vezető funkciót betöltő román és magyar politikai elitet, hogy valakire határozottan rá tudna mutatni: akadályozza a dossziék feltárását. Cs. Gyimesi Éva 1945-ben született; a kolozsvári egyetemen szerzett oklevelet. Konzulens egyetemi tanár, a filológiai tudományok doktora; a finn Ponkkala Alapítvány díját kapta meg 1990-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét pedig 1996-ban. Tagja volt a Ceausescu-féle parancsuralommal szembeforduló magyar értelmiségiek Limes-körének. Egyik aláírója volt annak – a pártvezetéshez 1986-ban elküldött – petíciónak, amely a központi vezetés gyakorolta sovinizmust bírálta. /Debreczeni Hajnal: Cs. Gyimesi Éva: A megszüntetve megőrzött Szeku hatalomra törekszik. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Traian Basescu államfő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint befolyásolta volna a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnökségének megválasztását és Constantin Ticu Dumitrescu félreállítását. „Egy alaptalan, demagóg és felelőtlen kampány indult, amely szerint az államfő nem kívánja a Szekuritáté leleplezését” – jelentette ki Basescu. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, PNL-elnök kijelentette, hozzáállás-változtatást vár a koalíciós partner PD-től a CNSAS ügyében. A Demokrata Párt nem volt hajlandó eleget tenni annak a felszólításnak, hogy vonja meg Corneliu Turianu CNSAS-elnöktől a politikai támogatást, és kérje fel a visszalépésre. A CNSAS-dolgozókkal a civil társadalom számos jelentős képviselője is szolidaritást vállalt. Az intézményhez jött többek között Ana Blandiana költő és Mircea Toma, az Academia Catavencu vezetője is. Az átvizsgáló testületből Csendes László, Mircea Dinescu, Constantin Ticu Dumitrescu és Octavian Secasiu beadványt juttatott el a parlament alsóházához. Ebben felhívják a figyelmet, hogy sérült a testület vezetőségének megválasztási procedúrája, mivel egy testületi tag – a demokraták által jelölt és a CNSAS alelnökévé választott Dan Lazea – nem szavazott szabadon. Az átvilágító testület több tagja szerint Dan Lazea-ra a szavazás napján valakik akkora nyomást gyakoroltak, hogy a fiatal politikus, miután vélhetően Ticu Dumitrescu helyett Corneliu Turianura szavazott, azonnal beadta lemondását, és azóta senki nem tud róla semmit. /Gujdár Gabriella: Koalíciós kenyértörés következik? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Több román lap a csodálat hangján méltatta az eseményt: Fogarason megnyílt a kommunista rendszer romániai ellenállásának múzeuma. Anyagát zömében a túlélők vallomásai alkotják. A főszereplő Ion Gavrila-Ogoranu, aki a Fegyveres Ellenállás Alapítványának elnöki tisztségét is betölti. Legutóbb, március 27-én a Cotidianul mutatta be harcos múltját abból az alkalomból, hogy négy kötetben közzétette visszaemlékezéseit. Ogoranu 1923-ban született a Fogarasi-hegyekben. 1944-ben önkéntesnek jelentkezett, hogy „harcolhasson a horthysta csapatok ellen”. 1947-ben több társával a hegyekbe menekült, ahol „harcba kezdett a kommunista rendszer ellen”. Huszonegy évig majdani felesége, Ana Sabadus bújtatta, a Szekuritáté ezért nem tudta elfogni. Bővebb információval szolgált az Adevarul évekkel ezelőtt (1997. december 13.). A riporter megkérdezte Ogoranutól: igaz-e, hogy a fegyveres ellenállók döntő többsége az egykori Vasgárda soraiból került ki? A válasz: „Igaz. Harcunk egyezett az ő eszményeikkel. A Fratii de Cruce (a fasiszta mozgalom fegyveres szárnya) sok olyan partizánt küldött a hegyekbe, akik a barátság és önfeláldozás kultuszában nőttek fel.” Jurnalul National, 2004. május 10.: Dr. Gheorghe Cornea, volt partizán: „A kommunistaellenes fegyveres mozgalom az összes volt kommunista országok közül Romániában volt a legkiterjedtebb és itt tartott leghosszabb ideig.” National, 1998. szeptember 9.: Paul Goma, a Ceausescu-rendszer ellenállója, jelenleg Párizsban élő író a román nacionalizmus élharcosairól: „Nyugtalanító mindaz az ostobaság, amit szemrebbenés nélkül hangoztatnak: mi, románok voltunk a legvehemensebben kommunistaellenesek; mi, románok voltunk leghosszabb ideig ellenállók stb. Börtönéveim alatt kapcsolatba kerültem néhány ilyen harcossal, és mindannak alapján, amit elmondtak, tanúsítani tudom: a románok antikommunista harca is passzív mozgalom volt; a mi partizánjaink megelégedtek annyival, hogy bujkáljanak, hátha sikerül majd Nyugatra menekülniük. Mindazt, amit ezzel kapcsolatban írtam, igazolta Ion Gavrila-Ogoranu is.” Revital, 2004/14.: Dumitru Steanta, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének tagja idézi fel emlékeit. Egyetemi hallgatóként 1944 őszén Brassóban bekapcsolódott a Parasztpárt szervezte „anti-horthysta mozgalomba.” Zászlóalja Iuliu Maniu nevét viselte, céljául azt tűzte, hogy a front elvonulása után Észak-Erdélyben „visszaállítsa a rendet”. „A háromszéki Szárazajtán elfogtunk 13 magyart, akikről helybeliek jelentették, hogy román katonákat bántalmaztak. A háború törvényei szerint halálra ítéltük őket. A fővádlottat lefejeztük, a többit főbe lőttük. Csíkszentdomokoson hasonlóképpen jártunk el a magyarokkal, akik meg akarták tartani Erdélyt. Vezérünk egy vérbeli hős, Gavrila Olteanu volt. Mikor Maniu utasítást adott zászlóaljaink felszámolására, a hegyekbe vonultunk, hogy utolsó csepp vérünkig folytassuk a harcot. Nem akartuk hagyni a magyarokat, hogy csúfot űzzenek Erdélyből, de az oroszokat sem, hogy leigázzanak bennünket.” /Barabás István: Milyen ügy hősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Folytatódik a volt politikai foglyok, az egykori Szekuritáté által meghurcolt értelmiségiek és forradalmárok elszánt kolozsvári utcai tüntetése. Az erdélyi román kommunista ellenállás jelképe, Doina Cornea köré tömörült maroknyi csoport kiállt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöki székébe óhajtott Constantin Ticu Dumitrescu fényképével a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport elé. /Borbély Tamás: Elszánt utcai tüntetésen követelik az igazságot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Claudiu Secasiut választották meg április 4-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ élére azt követően, hogy Corneliu Turianu benyújtotta lemondását az elnöki tisztségből. Úgy döntöttek: a továbbiakban az elnöki tisztséget, felváltva hat hónaponként fogják betölteni a testület tagjai. Az ülésén részt vett Traian Basescu államfő is. Claudiu Secasiu kijelentette: Traian Basescu államfő megígérte, javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy a titkosszolgálatok vezetői találkozzanak a testület tagjaival, és egyeztessenek a birtokukban lévő összes iratcsomó átadásáról. – A válságot én oldottam meg – nyilatkozta Constantin Ticu Dumitrescu. Az ülésen javasolta Turianu lemondását az intézmény éléről, cserébe pedig megígérte, hogy nem pályázik az elnöki mandátumra. A bizottság RMDSZ-es tagja, Csendes László pozitívan értékelte a történteket. Cornel Turianu, a bizottság egy hétig megválasztott elnöke támadást intézett a kormányfő ellen: kijelentette, a rendelkezésére álló dossziékban olyan nyilatkozatok találhatók, amelyek szerint Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a Szekuritáte besúgója volt. A kormányfő határozottan cáfolta az őt ért vádakat. Claudiu Secasiu 1991-ben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) jelöltjeként lett az átvilágító bizottság tagja, majd 2000 márciusától a titkári tisztséget töltötte be. Egy évvel később azonban személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről, de továbbra is a testület tagja maradt. /P. A. M.: Kompromisszum az átvilágító bizottságban. Besúgással vádolja az elnökségről leköszönő Turianu a kormányfőt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Felmondott állásából a tavaly Irakban elrabolt Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap immár volt munkatársa. Az újságíró azzal indokolta döntését: a lap vezetősége sorozatosan megakadályozta, hogy a jelenlegi hatalmat bíráló cikkeket közöljön. A vitatott cikk szerint a három frissen kiszabadított újságíró a titkosszolgálatok felügyelete alá került, és luxusfoglyokká váltak néhány napig. Gyakori látogatójuk volt Traian Basescu államfő és vele Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetője is. Catalin Harnagea, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori elnöke megerősítette, hogy jelenleg az RHSZ kötelékében 12 ezer személy dolgozik. Ion Mihai Pacepa, az egykori Szekuritáté vezetője szerint ez kétszer több, mint ahány alkalmazottja van a francia titkosszolgálatnak, miközben Romániában csak 21 millió, Franciaországban pedig 61 millió ember él. /Felmondott állásából az Irakban tavaly elrabolt Ovidiu Ohanesian. A román sajtó Basescu és a titkosszolgálatok érdekszövetségéről cikkezett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber azt állította, hogy Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke szoros kapcsolatban volt a Szekuritátéval. Smaranda Enache sajtótájékoztatóján elmondta, bepereli ezt a lapot. Közölte, hogy egy ideje sajtókampány indult a Pro Európa Liga és őellene. Az elnök asszony emlékeztetett, hogy tizenhat éve rendszeresen támadja őt Corneliu Vadim Tudor, a Cuvantul Liber és a Flacara című lap, az utóbbi időben azonban a demokratikus sajtó /Buna Ziua Ardeal és a Ziua/ is olyan rágalmakat fogalmaz meg, hogy „idegen körök bérence”, „a magyar titkosszolgálatok pénzelik” vagy a Magyar Polgári Szövetség fizeti. Smaranda Enache kijelentette: „nem hagyom magam megfélemlíteni, sem zsarolni”. Utalt arra, hogy az egyik helyi lap képviselője azzal kereste meg, hogy nála van a szekuritátés dossziéja. A válasza az volt, hogy értelmetlen a zsarolás. A múltja közismert, itt élt Vásárhelyen. Az állítólagos írásai is úgy „születtek”, hogy intézményvezetőként (a bábszínház igazgatója volt) időnként felkérték, írjon egy-egy cikket. Smaranda Enachét kétszer akarták beszervezni, sikertelenül. /Mózes Edith: Smaranda Enache: Kétszer próbáltak meg beszervezni. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) úgy határozott, hogy a parlament jogi bizottságához továbbítják Corneliu Turianunak a kormányfőre vonatkozó állítását, hogy köze volt a Szekuritátéhoz. – Constantin Ticu Dumitrescu rámutatott, Basescu államfő vagy felhasználja a titkosszolgálatokat, vagy hagyja magát befolyásolni általuk. /P. A. M.: Turianut kizárják az átvilágító bizottságból? Ticu Dumitrescu visszautasítja Basescu vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

A képviselőház április 11-én elfogadta a Constantin Ticu Dumitrescu kezdeményezte törvénytervezet módosítását, amelynek célja a szekusdossziékhoz való hozzáférhetőség biztosítása és a Szekuritáté, mint politikai rendőrség leleplezése. Ezután a szenátusnak is meg kell tárgyalnia a Ticu-törvény módosítását. /Képviselőházi igen a Ticu-törvényre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) titkára, Constantin Buchet közölte: a bizottság megkapta Mugur Ciuvicatól Traian Basescu államfő esetleges Szekuritátéval való együttműködésére vonatkozó dokumentumokat. A testület tagjai úgy döntöttek: sürgősségi eljárással kérik a Védelmi Minisztérium archívumában lévő szekusdossziék átadását az átvilágító bizottságnak. Traian Basescu elnök tagadta, hogy kapcsolatot tartott volna fenn a Szekuritátéval, mint politikai rendőrséggel. Cecilia Morariu bíró, a Legfelső Bírói Tanács szóvivője bejelentette: az intézmény két tagja 1990 előtt együttműködött a Szekuritátéval. Erre azt követően derült fény, hogy a tanács kérte képviselőinek átvilágítását. /Ciuvica átadta a Basescura vonatkozó dokumentumokat. A szekusdossziék átadását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Traian Basescu államelnök nyilvános felszólítást intézett a volt Szekuritáté iratait kezelő valamennyi állami hatósághoz, hogy hozzák nyilvánosságra a személyét érintő összes információt. /S. J.: Basescu ismét a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ első igazgatója, Virgil Magureanu a közszolgálati televízió vitaműsorában elmondta, Romániában az eddig hatalmon lévők nem kívánták a Szekuritáté bűneinek felderítését, annak irattárát önös politikai céljaikra, ellenfeleik megzsarolására használták fel. Vannak olyan politikusok, akik – kétes múltjuk dacára – tizenhat éve zavartalanul uralják a román politikai életet. (RTV) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Radu Timofte a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Traian Basescu elnök majdnem minden nap telefonon érdeklődik a Szekuritáté dossziék átadásáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Timofte elmondta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács 1999-től nem bocsátott ki semmiféle határozatot bizonyos szekusdosziék titkosításával kapcsolatban. Előzőleg az SRI titkára, Ion Stan SZDP-s képviselő azt kérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács tegye nyilvánossá az 1999 decemberében titkosított, magas rangú állami tisztséget betöltő személyekre és politikusokra vonatkozó dossziékat. Elmondta azt is, hogy 15 percen belül megtalálható bármilyen dosszié az archívumban a digitális keresőrendszernek köszönhetően, amelyet az RHSZ adott át az átvilágító bizottságnak. Kijelentette: a titkosszolgálat csakis a külföldi gazdasági cégek tevékenységéről, a terrorizmussal gyanúsított személyekről, és kémelhárítással kapcsolatos ügyekről tárol iratokat, nem pedig romániai politikusokról. Emil Constantinescu volt államfő közleményében hevesen tiltakozott Stan vádjai ellen, miszerint a konvenciós kormány idején is titkosítottak volna egyes dokumentumokat. /Timofte cáfol: semmilyen szenzációs titkoknak nincsenek birtokában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A Pro Democratia Egyesület vitaestet rendezett Bukarestben. A rendezvényen Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke kijelentette: Ha új információk jelennek meg, bármikor módosítani lehet azokat a bizonyítványokat, amelyek azt igazolják, hogy valaki nem működött együtt a Szekuritátéval. Szerinte 1989. december 22-én a Szekuritáté sok olyan személy dossziéját megsemmisítette, aki később megjelent a hazai közélet első vonalában. Hozzátette: az általa vezetett intézmény továbbra is a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) függ; ez utóbbi dönt arról, mely dokumentumok hozhatók nyilvánosságra. Secasiu azt is sérelmezte, hogy a SRI soha nem közölte a birtokában levő dossziék pontos számát. A vitaesten Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke jelezte, komolyan kételkedik abban, hogy Romániában manapság ne működne a politikai rendőrség. /Gujdár Gabriella: Claudiu Secasiu: csak a besúgói múlt biztos. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Kihallgatásra hívták be április 19-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (SZITOB) Sógor Csaba RMDSZ-es szenátort. A politikus korábban dossziéjának megtekintését kérvényezte. Most faggatták őt, mert felmerült annak a gyanúja, hogy együttműködött volna az egykori Szekuritátéval. Sógor Csaba emlékeztetett: még 2000-ben kérte, hogy megtekinthesse édesapja és a saját dossziéját, akkor azt a választ kapta, hogy nem találtak a Sógor családra vonatkozó anyagot. Nemrég azonban szóltak, megkerült az iratcsomó. Ebben egymás mellett állt egyrészt az ellenállás egyik jelképének számító Tőkés Lászlóval folytatott beszélgetésekről szóló, Sógor által írt beszámoló, másrészt a teológiahallgatókról szóló jelentések. Előbbi megírására Sógort a Szekuritáté kényszerítette. Sógor szerint azonban egyértelmű, hogy nem jelenthette fel teológus társait, hiszen sokan közülük nála négy évvel idősebbek. Ez azt jelenti, amikor Sógor első éves hallgató volt, a megfigyelések tárgyát képező kollégái negyedévre jártak. A testület közleményében leszögezte: csak a végleges döntésüket hozzák nyilvánosságra. /B. T.: Kihallgatta Sógort a SZITOB. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Sógor Csaba szenátor kifejtette, milyen szinten állt „kapcsolatban” a volt titkosszolgálattal. „Életemben háromszor találkoztam velük: egyszer amikor ifjúsági elnök voltam, egyszer az írógépes történet miatt, harmadszor pedig 1989-ben. Ekkor írtam ugyanis egy levelet Ceausescunak, magyarul, hogy hagyjon békét Tőkésnek.” /Mihály László: Behívatta Sógort a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Április 19-én rendezték meg A kommunizmus pere – az elhalasztott ítélet című konferenciát. A Horia Rusu Alapítvány rendezte megbeszélésen neves kutatók, történészek és volt politikai elítéltek vettek részt. „A bűnösöket elő kell állítani, felelniük kell tetteikért, de hol vannak a főbűnösök?” – tette fel a kérdést Doina Cornea. Traian Basescu elnök kibúvókat keres annak elkerülésére, hogy elítélje a kommunizmust, állította Doina Cornea. Szerinte a kommunizmus legnagyobb vétke, hogy még mindig befolyásolja az emberek gondolkodásmódját, mind az áldozatokét, mind a hóhérokét. Emil Constantinescu volt államfő szerint a Szekuritaté emberei ott vannak a politikai életben, és megakadályoznak minden ilyen irányú kezdeményezést. „Meg kell rendezni a román kommunizmus Nürnbergjét, akkor mondhatjuk, hogy a múltat lezártuk, amikor minden vonatkozásban feltártuk a kommunista diktatúrák részleteit” – jelentette ki Vladimir Tismaneanu politológus, történész, az Elnöki Hivatal által létrehozott a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Bizottság elnöke. A bizottság munkája arra is szolgál, hogy visszaszorítsa a revizionista elemeket. /Isán István Csongor: Ítéletre várva a kommunizmus perében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Emil Constantinescu volt államfő kijelentette a Horia Rusu Alapítvány által szervezett vitán, hogy Románia az egyetlen olyan ország, amelyik „alázatosan” várja a kommunizmus elítélését egy olyan elnök által, aki a nómenklatúra tagja volt és együttműködött a Szekuritátéval. Constantinescu kifejtette, véleménye szerint azok, akik kétségbe vonják Basescu együttműködését a volt Szekuritátéval, semmivel sem különbek, mint maga az elnök, aki bizonyítékokat kér a kommunizmus elítélésére. Úgy értékelte, hogy a bizonyítékok nyilvánvalóak, de nem akarnak beszélni róla. /Constantinescu: Basescu együttműködött a Szekuritátéval. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

A román állam hivatalos dokumentumaként fogják tekinteni azt a jelentést, amelyet a kommunista diktatúra elemzésére létrehozott elnöki bizottság ad ki, jelentette ki Traian Basescu államfő. Április 20-án ült össze először Bukarestben a kommunista rendszert vizsgáló történészekből, politológusokból álló testület. A kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottságot Basescu hozta létre azt követően, hogy azt nyilatkozta: csakis egy szakemberekből álló csoport által, tudományos igénnyel elkészült dokumentum alapján hajlandó elítélni a kommunizmust. A kutatócsoportot Vladimir Tismaneanu történész, politológus vezeti. /Novemberre várható a kommunizmusról szóló jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a bizottság tagja elmondta, a testület kivizsgálja a romániai nemzetiségek, köztük a magyarság ellen elkövetett kommunista bűnöket is. Marius Oprea vezeti azt az intézményt is, amelyet korábban a kormányfő hozott lére, és amely szintén a kommunizmus bűneinek feltárását tűzte ki célul. /I. I. Cs.: Hivatalosan is elítélik a kommunizmust. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet elnöke, a kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottság tagja a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Szekuritátén belül létezett egy külön ügyosztály, amely a kisebbségek problémájával foglalkozott. Nemcsak a magyar kisebbségről van itt szó, hanem a zsidókról, de a többi nemzeti kisebbségről is. A nemzeti közösségeket igenis megfigyelték ezen minőségük alapján. – Doina Cornea asszony visszautasította a tagságot azzal, hogy ez a bizottság politikai játszmát szolgál. Vladimir Tismaneanu, a bizottság elnöke nem tekintheti meg a titkos bizonyítékokat, mert nem román állampolgár. A bizottság tagjai külön-külön, csak nagyon hosszadalmas folyamat végén tudják megszerezni a titkos dokumentumokat. /Isán István Csongor: Törvényességi problémákba ütközünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Váratlan eltűnése óta április 21-én először nyilatkozott a sajtónak Dan Lazea, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt demokrata párti alelnöke. Leszögezte, hogy nem tűnt el. Bukarest és Temesvár között ingázik. Az átvilágító bizottságban történt botrányos szavazás után Lazea tiltakozásképpen benyújtotta lemondását, mivel nem Constantin Ticu Dumitrescu, hanem Corneliu Turianu lett a testület elnöke. Ezt követően a fiatalember váratlanul eltűnt, kollégái közül pedig néhányan azt állították: nyomás alatt szavazott. A Cotidianul című lap szerint az interjúkészítés során érezhető volt, hogy Lazeára még mindig nyomás nehezedik. „Elsősorban olyan személyek szükségesek a bizottságba, akik le akarják leplezni az egykori Szekuritátét. A Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ megtartották azokat az embereket, akik még Onisoru idejében kerültek a testületbe. Másfél év alatt egyszer sem fordult elő, hogy Csendessel egyet értsünk. Ő csak Vadimot mocskolta”– mondta a volt alelnök. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja nem kívánja kommentálni Lazea kijelentéseit. Szerinte kollégája saját magát buktatta meg, és amit önmagáról el akart mondani, azt tetteivel kifejezte. Lazea nem is tagadta, de nem is erősítette meg azt, hogy bárki is nyomást gyakorolt volna rá. – Megfenyegették és megzsarolták, de ezt csakis a titkosszolgálatok tehették – véli Constantin Ticu Dumitrescu. /P. A. M.: Előkerült az átvilágító bizottság volt alelnöke. Csendes: Lazea saját magát buktatta meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Nem ért egyet az RMDSZ két legnevesebb jogászpolitikusa, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter szenátor. A két törvényhozó véleménye a főügyészek kinevezése kapcsán különbözik egymástól: míg Frunda módosítaná az igazságügyi miniszter elképzelését, Eckstein-Kovács helyesli Monica Macovei ötletét. Monica Macovei miniszter durván általánosított, amikor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a korrupció elleni harc kerékkötője – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kijelentette: Markó Béla szövetségi elnökkel megegyeztek, mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülni. Ha a tárcavezető nem hívja meg a szövetséget a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélésekre, akkor az RMDSZ külön találkozót kér. A szenátor kijelentette: ő maga nem ért teljesen egyet azokkal, akik az igazságügy politika-semlegességére hivatkozva a Legfelső Bírói Tanácsra bíznák a főügyész kinevezését. Ezzel szemben Frunda György a parlamentben benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben módosítaná a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Hatóság főügyészének kinevezési és visszahívási eljárást. Frunda szerint ez a hatáskör nem az igazságügyi minisztert, hanem a Legfelső Bírói Tanácsot illeti meg. Eckstein-Kovács Péter tájékoztatott: az átvilágítási törvény vitája során elfogadták egy jelentős módosító indítványát, azt, hogy a jogszabály előírásai a volt Szekuritáté minden egyes munkatársára vonatkozzanak, nem csupán azokra, akik titkosrendőrségi munkát folytattak. Eckstein úgy véli: ha valaki annak idején úgy döntött, együttműködik az állam elnyomó szervével, most tartózkodjon a közéleti szerepléstől. /B. T., E.-R. F.: Nem ért egyet Eckstein-Kovács és Frunda. Monica Macovei megosztja az RMDSZ két legnevesebb jogászát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A közvélemény-kutatás szerint Románia lakosságának mintegy 60 százaléka nem érzi különösebb szükségét annak, hogy megértse az egykori Szekuritáté 1989 előtti tevékenységét. Az interjúalanyok 13 százalékát pedig egyáltalán nem érdekli ez a téma. A felmérésből az is kiderült: a megkérdezetteknek csupán 50 százaléka támogatná azt, hogy az átvilágító törvény azonnal életbe lépjen. A megkérdezetteknek 65 százaléka véli úgy, hogy az egykori Szekuritáté valami rosszat jelentett a korabeli társadalom számára. Az emberek 72 százaléka meg van győződve, a Szekuritáté nem folytatott politikai rendőrségre jellemző tevékenységet, hanem az a Román Kommunista Pártnak (RKP) volt alárendelve. A kommunizmus rémtetteiért pedig nem a szekusokat (31%), hanem azokat terheli a felelősség, akik pártfunkciót töltöttek be (52%). A megkérdezettek többsége (63%) egyet ért azzal, hogy az RKP és a Szekuritáté archívumát tegyék nyilvánossá, a dokumentumok az interneten is legyenek megtekinthetők, és ezekhez bárki könnyen hozzáférhessen. Az átvilágítási törvénnyel kapcsolatban az interjúalanyok 50 százaléka vélekedett úgy, hogy azt azonnal életbe kell léptetni. A többség szerint Traian Basescu államfő nem kíván a titkosszolgálatokra támaszkodni hatalmának megőrzése érdekében. /Alacsony érdeklődés a Szekuritáté tevékenysége iránt. Kísért is meg nem is a múlt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A Szekuritáté közvetítői szerepet játszott Aldo Moro olasz kereszténydemokrata vezető 28 évvel ezelőtti elrablásának és meggyilkolásának történetében – mesélte el az Adevarul című bukaresti lap május 9-i számában megjelent interjújában Ion Mihai Pacepa, a Ceausescu rendszer hírhedt titkosszolgálatának volt vezetője. Pacepa szerint a Szekuritáté „mellékszereplője” volt e történetnek, Moro 1978. május 9-i elrablásának és későbbi meggyilkolásának. Pacepa azt állítja, hogy Moszkva éppen a Szekuritáté csatornáin keresztül pénzelte 1959-től egészen a Ceausescu-rendszer 1989-es bukásáig az Olasz Kommunista Pártot. Ez a csatorna tette lehetővé az említett közvetítői szerepet is. /Közvetített a Szekuritáté Aldo Moro elrablásában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Több hónapig, de esetenként akár évekig is tisztségükben maradhatnak azok a köztisztviselők és politikusok, akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy együttműködtek a Szekuritátéval és a politikai rendőrséggel – ez volt az üzenete Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke sajtóértekezletének. Secasiutól mindenki – eredeti ígéretének megfelelően – konkrét adatokra, nevekre számított, Secasiu azonban a törvényes megszorításokra hivatkozva nem közölt besúgólistát. Azzal érvelt: kénytelen betartani a törvényt, amely szigorú keretek közé szorítja a személyekre vonatkozó információk közzétételét. A 2006/16-os sürgősségi kormányrendelet olyan kiskaput biztosít a köztisztviselőknek és elöljáróknak, amelynek köszönhetően adott esetben akár nyugdíjaztatásukig is kihúzhatják jól jövedelmező állásukban. A CNSAS által végzett összes vizsgálat folyamán ugyanis tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az ártatlanság vélelmét. „Attól kezdve, hogy valaki ellen hivatalból vagy kérésre kivizsgálás indul, kötelező módon be kell tartani bizonyos szakaszokat, amelyeknek időtartamát összevetve legkevesebb 140 napba telik, míg kijelenthető, hogy az illető személy együttműködött-e vagy sem a Szekuritátéval” – fedte fel Germina Nagat, a CNSAS Kutatási osztályának igazgatója. Az érintett ugyanis óvást nyújthat be, majd beperelheti a CNSAS-t, a per pedig bármeddig elhúzódhat. Sürgősen intézkedni kell a CNSAS létszámának növelése érdekében, mert a testület képtelen a birtokában levő összes dossziét elemezni. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 22-én átadta a CNSAS-nak a mintegy hét métert kitevő, eddig nemzetbiztonsági dokumentumként kezelt dossziék első szállítmányát. Június elején a SRI – a nemzetbiztonságot érintő információk kivételével – átadja a Szekuritáté számítógépes adatbázisát is. A Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) május 30-án kezdi meg a birtokában levő dossziék első, mintegy háromezer iratcsomót és az ezekhez tartozó számítógépes adatbázist jelentő szállítmányának átadását. /Jogi kiskapu késlelteti a besúgó- és ügynöklisták közzétételét a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Amikor a repülőgép-eltérítés világszerte gyermekcipőben járt, 1971. május 27-én szenzációs hír járta be a világsajtót: látványos, kommandószerű akcióval hat erdélyi fiatalember a nagyváradi repülőtéren felszállásra kényszerítette, majd Bécsbe térítette a bukaresti járatot. Mindez hat margittai magyar fiatalember nevéhez fűződik. A kommunista rendszer csak az egész ügy kigondolójának és vezérének, Moka Bélának vágott vissza. Moka Béla Margittán él. A sors távolról sem volt kegyes hozzá. Még be se töltötte 18. évét, amikor súlyos traktor-balesetet szenvedett. A nagyváradi orvosok szinte lemondtak róla. Az fiatalember mégis felépült. Bal lábát azonban térd fölött amputálni kellett. Moka Béla nem adta föl. Előbb megtanult műlábbal járni, aztán megnősült, s egy margittai gyárban dolgozott esztergályosként. Megbízható barátait megnyerte merész tervének, melyről még feleségének sem szólt. Moka megtudta, hogy az utasok között egy fegyveres szekus is van, ami azt jelentette: szerezni kell fegyvert. Ez is sikerült. Idegességükben lövöldözni kezdtek a felszállásnál, a fedélzeti szekustól elvették a fegyvert. A másodpilótát kényszerítették a felszállásra. Sikerült Bécsbe jutniuk. A szenzációs hír futótűzként járta be a világot. A Szabad Európa, az Amerika Hangja részletesen beszámolt a gépeltérítésről, Az egész Bihar megyei Securitatét szinte teljes egészében leváltották, a milícián is sokan vesztették el állásukat. Bécsben két év börtönbüntetésre ítélték a fiúkat, Moka, mint főszervező két és fél évet kapott. A börtön kápolnájában külön magyar nyelvű istentiszteletet rendeztek számukra. Gróf Teleki Béla, a kanadai erdélyi magyarok szövetségének elnöke élelmiszer- és könyvcsomagokat küldött, a szabadulás után lakás- és elhelyezkedési támogatásáról biztosította őket Kanada bécsi nagykövetségén keresztül. Segítettek a New York-i magyar szervezetek, leginkább azonban Mindszenty bíboros. Szabadulás után Moka rendszeresen járt a bíboros szentmiséire, gyakran beszélgetett Mindszentyvel. Idehaza távollétükben egyenként 23 év börtönbüntetésre ítélték őket, családjukat meghurcolták. Szabadulása után Moka Béla Bécsben maradt. Megtanult németül, géplakatosként dolgozott, szép fizetéssel szabadon élt. Hiányzott azonban Irénke, a felesége. Úgy döntött: kihozatja valahogy Jugoszláviába, s ott találkoznak. Társai próbálták lebeszélni a jugoszláviai kiruccanásról, Moka azonban hajthatatlan maradt. 1975 augusztusában a jugoszláv hatóságok letartóztatták Mokát és néhány nap múlva átadták a román hatóságoknak. A Securitate sokat tudott róla, mindenütt voltak beépített emberei. Mokát négy hónapig a Securitate bukaresti székhelyén, föld alatti cellában tartották, majd 1975 decemberében a szamosújvári börtönbe helyezték át, 23 éves büntetése letöltésére. Később, amikor 1987 nyarán áthelyeztek Craiovára, a veszélyesek börtönébe, fürödni, a klubba, orvosi ellenőrzésre, mindenüvé megbilincselve vitték. Raboskodása élete legsötétebb korszaka volt. Pedig időnként a családja meglátogathatta, könyveket rendelhetett, sőt az Előrét, Neuer Weg-et és a Romania Liberat is járatta. A hatóságok óriási nyomást gyakoroltak feleségére, s végül válásra kényszeríttették. Szintén ez idő alatt vesztette el édesapját, és nem vehetett részt temetésén. A börtönben megpróbálták beszervezni, erre megverte a cellába beépített besúgót. Látogatások alkalmával miatta kellett magyar nyelvű tolmácsot alkalmazniuk. Az őrök sokszor mondogatták, hogy többé nem látja meg a napvilágot. 1988. január 26-án, Ceausescu 70. születésnapja alkalmával az általános amnesztia során a kis büntetésűek, valamint a nagy büntetésűek közül a büntetésük felét leültek is szabadulhattak. Moka Béla több mint 12 évet ült, így bekerült az utóbbi kategóriába. Hazatért Margittára. Hetente kellett jelentkeznie a milícián, nem hagyhatta el a várost. Munkahelyén, a textilgyárban elkülönítették a többiektől, még munkakollégáival sem érintkezhetett személyesen. Irénkét azonban újból feleségül vette. /Chirmiciu András: Moka Béla, a megtörhetetlen gépeltérítő kalandos élete. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Május 30-án járt le az a határidő, amelyet Traian Basescu államelnök az egykori Szekuritáté iratanyagának az átadására szabott meg. Május 15. és 26. között a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) 393 folyóméter iratcsomót vehetett át a Román Hírszerző Szolgálattól (RHSZ). Ebből 210 méter az ország biztonságát veszélyeztető, titkosított iratcsomó. Ezenkívül további 125 ezer ívből álló adattárat adott át a román hírszerzés a testületnek. A Védelmi Minisztérium is megvált a birtokában lévő dokumentumoktól, mintegy 15 métert kitevő 1523 dossziétól. Most az egykori titkosszolgálat elektronikus adatbázisát adják át. Ennek köszönhetően könnyebben azonosíthatják majd az archivált iratcsomókban előforduló neveket. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja úgy értékelte, hogy minden érintett intézmény adott át iratanyagokat, de ez csak a töredéke az egésznek. A továbbiakban gondoskodni kell arról, hogy e nagy mennyiségű dokumentumhalmazt hol tudják megfelelő módon tárolni. Hátra van még az anyagok felleltározása, illetve a kutatók általi feldolgozása. Constantin Buchet, az átvilágító testület titkára közölte, hogy a védelmi tárca által átadott iratcsomókra ötvenéves titkosítási kötelezettség érvényes. Így a testület tagjai nem férhetnek hozzá a dossziékhoz. Javasolta a minisztériumnak, hogy oldják fel ezt a kötelezettséget. A miniszterelnök és az államelnök többet nem nevezhet ki tagokat az átvilágító bizottságba, döntött a szenátus jogi bizottsága. /Folyamatban a szekus iratcsomók átadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Idén június 5-én, pünkösdhétfőn negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a várad-újvárosi Szent László-templom hívei, hogy szentmisén emlékezzenek meg az egykori templomvédőkről. Történt, hogy 1964. május 17-én, e napra esett pünkösd, Dászkál István felolvasta a Szent László-templom „.halálos ítéletét”, azt a tanácsi határozatot, mely szerint a hatalom lebontatja a templomot. A hívek körülállták a templomot, nem mozdultak onnan. Az eddigi hagyományhoz híven az akkori ellenálló szemtanúk közül szólaltak meg hárman. Hetzke Jenő elmondta, az akkori pünkösdkor nagy hőség volt, és a fiatal Jenő mind az őrtállásból, mind az ivóvízhordásból kivette részét. Barcza István nyugalmazott színész arra emlékezett, hogy a bontásra kirendelt utász század parancsnoka megtagadta a bontás megkezdését, mondván: a lehulló törmelék emberéleteket követelne, erre pedig senki sem kötelezheti. Más vallásúak, sőt más nemzetiségűek is vállalták az akkori hatalommal való nyílt szembeszegülést, védték a Szent László-templomot. Berinde Rozália emlékezett: természetesen féltek a védők, de az istenháza körül három napig mégis ott álltak. Hiába volt a Securitate fenyegetése, mindenki kitartott. Végül harmadnapon újra megnyitották a templomot. /Tüzes Bálint: A Szentlélek járt Nagyváradon. A testükkel védték a templomot. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 7./

A Teleki László Alapítvány Bákóban és Pusztinán szervezett csángókonferenciát. Az a tény is sokatmondó, hogy ilyen szervezésben és ott, a helyszínen kerülhetett sor erre a konferenciára. A külső szemlélő számára meglepetésszerűen hatott a fiatal csángómagyar értelmiségiek és a vélük társuló erdélyi, magyarhoni fiatalok tudományos felkészültsége. A  résztvevők a konferencia idején és utána a közvélemény ítélőszéke elé vitték a moldvai magyarok román eredetével kapcsolatos tévhiteket, a Ceausescu-rezsim alatt megrendelésre gyártott ,,elméleteket”. Ezek közül a legismertebb Dumitru Martinas hírhedt, szekuritátés megrendelésre újra kiadott könyve, amelyet egy magyar- és csángóellenes mozgalom ideológiai alapjává emeltek. Azonban a bákói értekezletre azok a fiatal román kutatók sem mentek el, akik más alkalmakkor kritikával illették Martinas könyvét. A félelem, a tudományos életből való kiközösítés veszélye tartja távol őket, hisz Martinas ,,elméletének” tagadása ahhoz hasonlatos, mintha valaki a dákoromán kontinuitás elméletét kérdőjelezné meg. A Martinas-féle elméletre egész mozgalom épült. Ennek lényege az, hogy ,,a csángó néven ismert lakosság székely környezetben elmagyarosított és katolizált románokból áll, akiknek többsége a 18. században emigrált Moldvába, és ott a magyarok által kirendelt papok folytatták elmagyarosításukat”. A könyvet, mint annyi más áltudományos fércművet, nyugati nyelveken is megjelentették, diplomáciai úton is terjesztették. A ,,tudósok” egész serege munkálkodott azon, hogy Martinas könyvének állításait aládúcolják. Jellemző, hogy az egyik ilyen tartalmú, háromezer példányban kiadott brosúrát 1998-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök jelenlé­tében mutatták be. A kutatók – elsősorban Varga Andrea történész – kiderítették és levéltári okmányokkal bizonyították, hogy Martinas könyvének újrakiadása körül a Szekuritáté szorgoskodott, olyan illusztris személyiségekkel egyetemben, mint Constantin Dragan, Ion Coja és az állambiztonságiakkal kapcsolatot tartó társaik. Moldvában minden negyedik pap együttműködött a Szekuritátéval. /Sylvester Lajos: Hamis mítoszok sárkányfeje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Radu Stroe, a kormányfőtitkárság tevékenységéért felelős miniszter cáfolta, hogy az a dokumentum, amelyet tisztségbe iktatásakor Traian Basescu államfőtől kapott, azt tartalmazná, hogy együttműködött az egykori Szekuritátéval. Úgy vélte, elképzelhető, hogy Basescu csapdát állított fel neki. A beiktatási ünnepségen az államfő Stroe kezébe nyomott egy iratot, majd rejtélyesen mosolyogva nézte végig amint Stroe arra rápillantva elsápad. Basescu megjegyezte, az irat tartalma nem titok. /Cáfolja Stroe, hogy besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Kiderült, hogy Razvan Teodorescu, Iliescu elnök kultúrembere, volt RTV-elnök, a Nastase-kabinet művelődési minisztere a Szekuritáté besúgója volt. Iratcsomóját 1989 decemberében elégették, de megmaradt az a jegyzőkönyv, mely ezt rögzítette. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Végleges döntést hozott az átvilágító bizottság Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt (KP) elnökének ügyében. Ennek tartalma azonban csak tizenöt nap múlva hozható nyilvánosságra, ugyanis ennyi idő áll az érintett rendelkezésére a határozat megóvására. Megbízható források szerint a bizottság úgy döntött, a KP elnöke együttműködött az egykori Szekuritátéval. Voiculescu a Realitatea Tv-nek határozottan cáfolta, hogy köze lett volna az egykori Szekuritátéhoz, és kijelentette, hogy amennyiben az átvilágító bizottság ezzel ellentétes döntést hoz, pártja kilép a kormánykoalícióból. Az átvilágító bizottság hivatalból kivizsgálást indított Razvan Theodorescu szociáldemokrata párti szenátor ügyében is azt követően, hogy a politikus levélben kérte erre Claudiu Secasiut, a testület elnökét. /P. A. M.: Együttműködött Voiculescu a Szekuritátéval. Kilép a kormánykoalícióból a Konzervatív Párt? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./