"Ha nem sikerül megegyezniük az RMDSZ belső és külső ellenzékével, akkor saját polgármester-jelöltet indítanak Marosvásárhelyen a szabaddemokraták - jelentette ki Kiss Kálmán, a Szabad Magyar Szövetség elnöke. Kiss szerint a Polgári Mozgalom túlértékelte erejét, jelentőségét. Arra a kérdésre, milyen valóságalapja van a Markó Béla által kifogásolt, állítólagos Tőkés-Kiss-féle "szörnyűséges szövetségnek", Kiss kitérő választ adott, a manővert az RMDSZ valós vagy potenciális ellenfeleinek lejáratására tett vérszegény kísérletként értékelte. /Sz. L.: A szabaddemokraták elégedetlenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Az Udvarhelyi Híradó Levélbontás rovarában a levélíró emlékeztetett Verestóy Attila szenátor állítására, aki "Verestóy Attila szenátor megerősíti: az RMDSZ nem hajlandó a baloldallal szövetkezni (UH, 2000. aug. 15.). című interjúban leszögezte: "az RMDSZ jövendő szövetségesei semmiképp nem a baloldal táborából kerülnének ki." A következő kérdés arra vonatkozott, hogy Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kijelentette, az RMDSZ-en belüli posztkommunista erők az RTDP-vel szeretnének szövetségre lépni. Erre reagált a cikkben Verestóy szenátor a következőképpen: "Erről a kérdésről mostanig csak Toró T. Tibort hallottam beszélni, így lehet, hogy az RMDSZ-en belüli posztkommunista erőket maga körül véli felfedezni. Az RMDSZ eddigi politikai hozzáállása egyértelműen azt mutatja, hogy az RTDP-vel ellentétben a szövetség egy demokratizálódó, egy decentralizálódó, az európai integráció útján lévő politikát képvisel."Az olvasó megjegyezte, Torót, már csak korát tekintve is, furcsa posztkommunistának nevezni. Az olvasó végül megkérdezte, hogy Verestóy miért nem foglalt állást, legalább egy mondat erejéig, a városi, és főleg a széki RMDSZ, a bögözi iskola kálváriája esetében, vagy Wass Albert-névtábla levételekor az ügyről? /Forrai Tibor: Számolunk... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./"

"Jakab Sámuel oroszlánrészt vállalt a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának felállításában, tíz esztendeje vezeti fáradhatatlanul a főiskolát, de közreműködött a marosvásárhelyi Sapientián tavaly beindult kertészeti szak megszervezésében is. Jakab professzor a romániai agrárium s benne az erdélyi magyar gazdatársadalom helyzetét kétségbeejtőnek látja. Az életképtelen törpegazdaságok sokasága, a korszerűtlen, sok esetben a középkorira emlékeztető gazdálkodási módszerek, a szövetkezeti hálózat kialakításának elmulasztása, pénzhiány, az ágazat jövőjével kapcsolatos összefüggő stratégia hiánya ezt erősíti meg. Szerinte változás nem lesz addig, amíg le nem lép a színről az a generáció, amelynek képviselői még a múlt rendszerben szocializálódtak s emiatt képtelenek a mentalitásváltásra. Egyelőre a különböző vezetői szinteken sokan vannak azok, akik a mostani állapotok konzerválásában érdekeltek. Ezt nem kell ölbe tett kezekkel várni. A gazdatársadalom felvilágosítása, képzése, korszerű ismeretekkel való ellátása, a szakmai utánpótlás nevelése kiemelt fontosságú. A főiskola, mely a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem kihelyezett tagozataként működik, hiánypótló intézményként jött létre. Főiskolaként a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. A vállalkozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A végzettek mintegy 80 százaléka a szakmában vagy azzal rokon területen helyezkedett el. Durván számítva mintegy 200 szakemberrel gazdagították az erdélyi magyar gazdatársadalmat. A Sapientián induló kertészeti szak kapcsán felvetődött a kérdés, szükség van még a főiskolára? Jakab határozottan válaszolta: mindkettőre szükség van, Nyárádszeredában a gyakorlati képzésre fektetik a hangsúlyt, a Sapientián pedig elitképzés folyik. Ez utóbbi különlegesen fontos, mert 1959 óta, az egyetemegyesítés óta szünetel a magyar nyelvű agrárszakember-képzés. - A politikum nem viseli szívén az agrárium sorsát. Sajnos az RMDSZ teljesítménye is igen sokban kifogásolható. A nyárádszeredai főiskolai oktatás beindítását nem támogatta, igaz, nem is akadályozta. Azt viszont be kell ismernünk: érdekérvényesítő potenciálja igencsak korlátozott. /Szentgyörgyi László: A mellényt újra kell gombolni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"A besztercei MADISZ háromnapos ifjúsági tábort szervezett augusztus végén a kolibicai üdülőtelepen, ahol 13 helységből több mint 45 fiatal vett részt. A rendezvényt a Communitas Alapítvány és a megyei RMDSZ támogatta. A tábor főszervezője, Gönczi Irénke megyei ifjúsági alelnök kifejtette: Jelenleg Besztercén és Bethlenben működik MADISZ-szervezet, és a februári Ifjúsági Szórványtábor után, Magyardécsében is alakult ifjúsági szervezet. Támogatnak minden próbálkozást, segítenek pályázatokat írni. /Bencze Anna: Háromnapos Ifjúsági Tábor Kolibicán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"A képviselőház szept. 2-án kinevezte képviselőit az alkotmánymódosítást egyeztető bizottságba, a testületből kizárták a Nagy-Románia Párt (NRP) tagjait. A bizottságnak van egy RMDSZ-es tagja, Varga Attila. A szenátus részéről is kinevezték a tagokat az egyeztető bizottságba, az RMDSZ-t Eckstein-Kovács Péter szenátor képviseli. /Kinevezték az alkotmánymódosítást egyeztető bizottság tagjait. A nagy-romániásokat kizárták a testületből. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnök a z aug. 30-i polgári fórumon mutathatta be először a Magyar Polgári Egyesületet (MPE) a nagyközönség számára. Regionális szervezet lett az MPE-ből, amely Szatmár megyében szeretné kifejteni tevékenységét. A politikai közéletbe annyiban lépne be, amennyiben az érdekképviseleti teendők nem kerülnek veszélybe. A helyhatósági választásokon saját jelöltlistát állítanak a városi és községi polgármesteri, illetve tanácsosi tisztségekre. Felmérések szerint a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka mára eltávolodott az RMDSZ-től. Ebben a helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy ezek az állampolgárok legközelebb nem mennek el szavazni. Az MPE megjelenése nem megosztást, hanem egészséges versenyhelyzetet teremt. Az RMDSZ-nek nem kell attól félnie, hogy az egyesület megjelenésével veszélybe került a magyar érdekképviselet a román parlamentben, hiszen az MPE egyelőre csak a helyi érdekvédelmet tartja szem előtt. /Princz Csaba: "Politikai versenyhelyzetet teremt az MPE" - Interjú Pécsi Ferenc parlamenti képviselővel, a Szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"Kereskényi Sándor szenátor hangsúlyozta: kiderült, hogy azok az egységek, melyekkel az 1946-os békekötés utáni Románia területét alkották, nem voltak funkcionálisak. A nagyobb egységet le kell bontani kisebb egységekre. Ilyen értelemben Románia mai térképe mindenképp változtatásokra szorul. Moldva és a déli részek felosztásával nincs gond, ez elképzelhető tetszés szerint, mert nincsenek hagyományai regionalizmusnak. Erdélyben lesznek gondok, hisz itt már vannak hagyományai a területrendezésnek. A konfliktus oka az, hogy ha a történeti, földrajzi szempontokat vennénk figyelembe, akkor eltűnnének a román szupremácia jelei, tudnillik a románok úgy kerültek be Erdélybe, hogy átmentek bizonyos szűrőkön, és akkor fokozatosan szétterjedtek. A hegyvonulatok mentén jelentek meg, de csak akkor mentek le a síkságra, amikor már nagyon muszáj volt. Ezért például a Bánságban, vagy a Partiumban csak az utóbbi években jelentek meg, ellenben már elég korán ott voltak a Nyugati-Kárpátokban és beékelődtek a Szászföldre is. A román vezetők olyan területi felosztást akarnak, ahol a román szupremácia dokumentálható és megőrizhető. Ezért például ki akarnak alakítani egy olyan régiót, mely magába foglalja a jelenlegi Szatmár, Máramaros, Szilágy és Bihar megyéket. Azokat a részeket emelik ki a Nagyvárad-Nagybánya tengely mentén, ahol erős román etnikum él. Céljuk, hogy Nagybányát ipari, Nagyváradot pedig kulturális központtá tegyék. Nagybányát már nem kell elrománosítani, de Nagyváradot még lehet. Ebből a játékból kihagynák Szatmárnémetit és Zilahot, remélve, hogy minél inkább visszavidékiesednek. Ez az elképzelés beleütközik egyrészt az európai uniós elképzelésekbe, másrészt az itteni magyarság elképzeléseibe. Az RMDSZ-nek ezt nem kell megengednie. Szatmárnémetiben szükséges a gazdasági struktúra fellendítése. Tudni kell, hogy mi volt régen, ebben óriási szerepet játszhat egy olyan helytörténeti tanácskozás, melyre a Partiumi Magyar Napok keretében került sor. - Az erdélyi magyarság számára az autonómia lenne a legjobb megoldás. Románia keretén belül, de megőrizve azokat a kultúrtörténeti sajátosságokat, amelyek nélkül Erdély eljellegtelenedik. Erdélynek, a mainál korszerűbb román alkotmányos keretek között, ismét önmagának kellene döntenie saját sorsáról./Túrós Lóránd: Erdélynek ismét önállóan kell döntenie sorsáról - Beszélgetés Kereskényi Sándor szenátorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"A Babes-Bolyai román tanárai elutasítják a magyar karok létrehozását, a román nyelvű felsőoktatás kolozsvári hagyományait hangsúlyozó közleménnyel érveltek a magyar karok létrehozása ellen. A kolozsvári román egyetem Erdély Romániával való egyesülése nyomán jött létre, és megmaradása a helyi vagy pártérdekeken túlmutató, nemzeti jelentőségű ügy - áll a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tagozatának szept. 2-i állásfoglalásban. A Nicolae Bocsan, Vasile Cristea rektor-helyettesek és 12 dékán által aláírt dokumentum szerint: "Az egyetem román tagozatának oktatói mindig is támogatták ennek a multikulturális jellegnek a kialakítását, amelynek révén 52 szakon történik magyar nyelvű és 13 szakon német nyelvű képzés, a 88 román nyelvű szak mellett. Ezért a román oktatási vonal képviselői az európai szellemmel ellentétesnek tartják, és határozottan elutasítják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerint történő átszervezését, a BBTE rovására történő politikai tranzakciók következtében megjelent szeparációs törekvéseket". Szerintük a magyar fakultásoknak az RMDSZ és a PSD közötti együttműködési megállapodásban rögzített létrehozása etnikai feszültségeket keltene az egyetemen. Kása Zoltán rektor-helyettes uszító hangvételűnek nevezte a közleményt, amelyen Andrei Marga aláírása nem szerepel. Elmondta, hogy az egyetem magyar tagozatának képviselői szept. 4-én találkoznak, megvitatni a román kollégák uszító hangvételű állásfoglalása utáni teendőket. Kása szerint első alkalommal történik meg, hogy az egyetem sajtóirodája a három - román, magyar és német - oktatási vonal valamelyikének oktatói által megfogalmazott közleményt úgy hozza nyilvánosságra, mint hivatalos BBTE-állásfoglalást. Andrei Marga rektort - akinek aláírása a tegnapi közleményen nem szerepel - a lap nem tudta szóra bírni. Marga ezt azzal hárította el, hogy a karokról beérkező véleményeket a rektorátusnak figyelembe kell vennie. "A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának döntése nélkül az oktatási tárca nem léphet - nyilatkozta a Krónikának Radu Damian miniszterhelyettes, a felsőoktatásért felelős államtitkár. Ismeretes, hogy a a szaktárca több ízben is felkérte a BBTE vezetőségét: tűzze a szenátusi ülés napirendjére a kérdést. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, elvileg nincs is szükség a szenátus jóváhagyására ahhoz, hogy a kormány elrendelje a magyar karok létrehozását. /S. M. L.: Etnikai viszállyal riogatnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

""Súlyos politikai és szakmai hibát követett el az oktatási minisztérium, amikor arra kérte a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorát és szenátusát, hogy tűzze napirendre a két, etnikai alapon létrehozandó karról szóló határozattervezetet" - közölte Valentin Naumescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei alelnöke. Naumescu az RMDSZ "régi rögeszméjének" nevezte a BBTE-n belüli "etnikai enklavizálási" törekvéseket. Mint ismeretes, Andrei Marga rektor néhány hónappal ezelőtt belépett a liberális pártba. /L. P.: Liberális tiltakozás a magyar karok ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

"Aug. 30-án Ifjúság és kisebbségpolitika címmel szervezett kerekasztal-megbeszélést Szatmárnémetiben a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés. A megnyitón Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a szakképzett fiatalok szerepének fontosságát hangsúlyozta. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja kiemelte az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét. Az RMDSZ-en belüli ifjúságpolitika, valamint a regionalizáció hiányára hívta fel a figyelmet Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) ügyvezető alelnöke. Kifejtette, hogy az RMDSZ ifjúságpolitikája kimerül a fiatal politikusok, ifjúsági vezetők integrálásában, de hiányzik a fiatal generációt érintő valós problémák feltérképezése, megoldása. A valós ifjúságpolitika komoly kutatási eredmények alapjain megfogalmazott kérdésekre ad választ. Ehhez pedig úgy országos szinten, mint az RMDSZ-en belül hiányoznak a megfelelő intézmények. Varga Attila jogász, parlamenti képviselő a diákjogok kodifikálásának szükségességéről beszélt. Az anyaországi ifjúság- és kisebbség-politikájáról tartott előadást Arató Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője. A MIÉRT és az RMDSZ viszonyáról tartott előadást Kovács Péter, a MIÉRT elnöke, aki szerint bár az RMDSZ-nek valóban nincs hatékony ifjúság-politikája, tudatosan törekszik annak kialakítására. /T. L.: Ifjúság és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"Fodor Sándor nem tekinti tragédiának, ha a fiatalok egy része Magyarországon kíván boldogulni, ahol a lakosság létszáma évenként 30-40 000-rel csökken, és ahová kínaitól ukránig minden nemzet gyermekei bevándorolhatnak, letelepedhetnek (lehetőleg a környező országok magyarjai kivételével), hogy száz év múlva már utódaik tekintsék "betolakodóknak" a még megmaradt magyarokat. Az anyanyelvüket még őrző, ahhoz ragaszkodó moldvai csángómagyarokra gondol, akik közül mintegy 30-40 ezren még nem olvadtak be a román nemzetbe, akik még magyarul szeretnék a szentmisét hallgatni. Akikre ráfigyel az RMDSZ, akiket támogatnak külföldi alapítványok is - csakhogy a támogatásukra szánt összegek elapadva jutnak el rendeltetési helyükre, inkább bizonyos magánvagyonok gyarapodását szolgálják, erre célzott aug. 31-én, vasárnap a moldvai csángómagyarság egyik, lemondani készülő vezetője, a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A csángók teljes beolvadása a román nemzetbe- csak idő kérdése. 50 évvel ezelőtt létszámuk még megközelítette a százezret! Egyébként romániai látogatása alkalmával II. János Pál sem látogatta meg hűséges római és görög katolikus híveit. Alexandru Todeát, a mártírsorsú görög katolikus érseket súlyos betegen hurcolták-szállították le Szászrégenből Bukarestbe, és a boldog emlékezetű Márton Áron püspök sírját sem kereste fel Róma püspöke Gyulafehérváron. Fodor a maradék moldvai római katolikus, magyarul beszélő csángókat mentené át Magyarországra, amíg még van kit. Ők ugyanis - mély vallásosságuk következtében - nem "egykéznének", nem zárkóznának el a gyermekáldástól. Sajnos már kevesen vannak, de talán még mindig többen, mint Szlovénia és Horvátország magyarsága együttvéve. Ám ezt a keveset jó lenne áttelepíteni, természetesen csak azokat, akik szívesen, önként vállalkoznának erre. /Fodor Sándor: Töprengés jövőnkről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Vége a pótkisérettséginek, az összesített eredmények szerint 767 (húszas létszámmal számolva 38 osztályra való) magyar tagozaton végzett gyerek maradt képességvizsga nélkül. Számuk tavaly is hasonlóan magas volt, s ez az arány állandósulni látszik. Maros megyében a nyolcadik osztályt magyar tagozaton járt 2355 gyermek közül mindössze 1568-nak sikerült a képességvizsgája. A legtöbben románból véreztek el, elsősorban azokon a vidéki településeken, ahol kevés román szót hallanak. És nem voltak túl jók az eredmények Románia földrajzából vagy történelméből sem, amely tantárgyakat szintén román nyelven tanulták. Román irodalomból a magyar gyermekeknek ugyanazt a tételt kell megoldaniok, mint román társaiknak. Az RMDSZ-nek, valamint a pedagógusszövetségnek megoldást kell találnia a nyolcadik osztályt végzők gondjára. /(b. gy.): Így is késő! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Szept. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy az alkotmány módosításával bizonyos területeken pozitív változások történtek, az RMDSZ ezért döntött úgy, megszavazza az alaptörvény módosítását. Az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére, ugyanakkor jelentősen kibővült a kisebbségek anyanyelv-használatának joga a közigazgatási hatóságokkal, és a helyi intézményekkel való kapcsolattartásban, valamint az igazságszolgáltatásban. Az igazságszolgáltatás esetében tulajdonképpen kompromisszumos megoldás útján sikerült bevezetni az anyanyelvhasználat jogát. Markó Béla úgy vélte, hogy az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodásnak teljesítetlen pontjai is vannak, ezek közül a legfontosabbak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem beiskolázási számának kérdése, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében létrehozandó két magyar kar problémája. /Továbbra is támogatják a kormánypártot. Markó Béla beismerte, vannak teljesítetlen ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közleményeinek a lényege az, hogy a magyar karokat ne hozzák létre. Állapíttta meg Kása Zoltán professzor, a BBTE prorektora a vele készült beszélgetésben. A minisztérium írásban jelezte, vállalja a két magyar kar létesítését és anyagi fedezetét. Markó Béla RMDSZ-elnök ekkor nyilatkozott a Romania Libera c. lapnak, amit sokan félreértettek. Markó ugyanis kijelentette, hogy Marosvásárhelyen többet értek el, mint Kolozsváron. Nyilvánvaló, ez a protokollum szövegére vonatkozik. E kijelentésre az egyetem rektora és helyettesei úgy gondolták, ez az egyetem elleni támadás. A másik kifogás az volt, hogy Markó hangoztatta, a tanügyi tárca a szenátus döntése ellenére hozott kormányhatározatot a két karra vonatkozólag. Erről azt mondták, hogy ez sérti az egyetem autonómiáját, annak ellenére, hogy az egyetem rektora Andrei Marga is úgy nyilatkozott, hogy lévén állami egyetem a miniszternek joga van dönteni e dologban. Most viszont úgy tett, mintha nem nyilatkozott volna ekképpen. Etnikai feszültségről beszélnek, a könyvtárak felosztásáról. Mindenki tudja, hogy a könyvtárat nem osztják föl. Az egyetemen az utóbbi 13 évben legalább 14 új kart hoztunk létre, és soha nem volt probléma, hol lesz, milyen tanteremben, milyen épületben. Kása hangsúlyozta, hogy az egyetem jelenleg nem multikulturális, csupán több nyelvű. /(Csomafáy Ferenc): Mi lesz veled, Babes-Bolyai? A magyar karok követelése jogos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

"Külön épületben kezdi a tanévet Brassóban a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium és a román 6-os Számú Általános Iskola - erősítették meg a érintett két tanintézet vezetői. Ezzel lezárult a két iskola között tizenhárom éve zajló vita. A román tannyelvű általános iskola saját, új otthonának elkészültéig marad "vendégségben" a magyar iskola udvarán levő B épületben. Az Áprily Lajos Gimnáziumnak otthont adó épületegyüttesben működött egykoron a Római Katolikus Főgimnázium, amelyet a kommunisták 1948-ban államosítottak, majd 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték. Azóta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola osztályai közösen használtak négy iskolaépületet a város különböző pontjain. A brassói magyarság 1990 elején kérte, az oktatási tárca pedig jóváhagyta az önálló magyar gimnázium újbóli létrehozását, a döntést azonban nem sikerült kivitelezni. A kormányzópárt, a PSD és az RMDSZ közötti egyezményben külön tételként szerepel az Áprily Lajos Gimnázium önállósulása. Ősztől több mint 700 tanulója lesz a magyar gimnázium 1-12. osztályának, valamint a két posztliceális osztálynak. /Benkő Levente: Otthon az Áprily Lajos Gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./ Megoldódott a brassói magyarok egyik legégetőbb gondja, végre ismét önálló gimnáziuma lehet a város és a környék magyarságának. Egy melléképületen és az iskolaudvaron egyelőre továbbra is osztozkodnia kell a magyar és a kiköltöző román tanintézetnek, mivel a román osztályok befogadására épített vadonatúj iskola még nem készült el. Miért csak most, tizenhárom évvel a rendszerváltás után sikerült mindezt elérni? A marosvásárhelyi Bolyai és a brassói Áprily Gimnázium esete egyaránt jól példázza, hogy bizonyos román nacionalista körök képtelenek elviselni a már megszerzett területek "feladását". Ezért szerveztek tüntetéseket mindkét tanintézetben, álságos módon az "etnikai szegregáció" fölöttébb káros mivoltát hangoztatva. Hasonló a helyzet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok ellenzőinek érvei mögött is. A magyarellenes román értelmiségi körök meghátrálásként értékelik a magyaroknak tett engedményeket. /Balogh Levente: Érdekek és ellendrukkerek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szept. 4-én megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A találkozón áttekintették a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ megállapodásába foglalt célkitűzéseket és a következő időszak prioritásait. A politikusok az aradi vértanúk emlékét megörökítő Szabadság-szobor köztéri visszaállításáról is tárgyaltak. Egyetértettek abban, hogy mielőbb ki kell alakítani a megfelelő megoldást. Addig is folytatódnak a Szabadság-szobor köztéri felállításának előkészületei - mondta Markó Béla. /Nastase-Markó megbeszélés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./"

"Elérkezett a számvetés, a kiértékelés ideje - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Zilahon megrendezett, a partiumi megyék RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek szept. 5-6-i konferenciáján. Az RMDSZ kampányban van, az elkövetkező egy évben azonban még számos tennivaló van, mint például az aradi Szabadság-szobor ügyének rendezése, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül a magyar beiskolázási szám meghatározása. Markó az alkotmánymódosításról szólva kiemelte az anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzatokban, dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban, valamint a felekezeti oktatásra vonatkozó jogot. Megjelent és előadást tartott Persányi Miklós magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter is, a környezetvédelem kihívásait, illetve az Európai Unió által támasztott követelmények megfontolását ajánlotta a konferencia résztvevőinek figyelmébe. Románia komoly fejlődés kezdetén áll, Magyarország készen áll e területen szerzett tapasztalatai átadására, illetve az elkövetkezőkben hangsúlyos szerepet kell kapnia a határvidéken létrejövő együttműködésnek. Demeter János, Országos Önkormányzati Tanács elnöke az önkormányzatok tízéves történetét áttekintve, a változásokra hívta fel a figyelmet. Közösen kell megtanulnunk élni az új lehetőségekkel, utalt az előcsatlakozási folyamat során igénybe vehető pénzalapokra az előadó. Eckstein Kovács Péter szenátor az Európai Unión belül a kisebbségek helyzetéről tartott előadást. Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára a magyarországi önkormányzati reform irányait vázolta, a küszöbön lévő európa uniós csatlakozás tükrében. /Partiumi Önkormányzati Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./"

"A magyar kormány a kettős állampolgárság megadásával kapcsolatban nem szeretne illúziókat kelteni, de érdemben foglalkozik a kérdéssel - mondta Szabó Vilmos, a határon túli magyarság ügyeiért felelős államtitkár az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ szept. 5-i számában. Beszámolt arról, hogy nemrég tárgyalt a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elnökével a kettős állampolgárságról. Szabó Vilmos a kormány nevében megígérte, hogy Budapesten alaposan megvizsgálják a kérdést. Meglehetősen érzékeny a kérdés a kárpátaljai magyarság számára, hiszen Magyarország Ukrajna esetében kénytelen vízumkényszert alkalmazni. A legkedvezőbb feltételek az Európai Unióhoz Magyarországgal együtt csatlakozó országok - Szlovákia és Szlovénia - esetében vannak, hiszen az ottani magyarok egyenrangú uniós állampolgárok lesznek. Szabó Vilmos szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is vizsgálni kívánja, mi lenne a kettős állampolgárság hozadéka, mi szól mellette és ellene. Szabó Vilmos határozottan leszögezte: minden politikai pártnak és minden politikusnak kellő felelősséggel kell nyilatkoznia erről a kérdésről. "Semmiképp sem szeretnék olyasmit megígérni, amiről még nem tudjuk, hogy teljesíthető-e vagy sem. Könnyű illúziókat kelteni, de ez az első kormány, amely érdemben foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével" - fejtette ki Szabó Vilmos. Az államtitkár szerint a kettős állampolgárság témájában nincs semmilyen nézetkülönbség a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal között. /Kettős állampolgárság: Szabó Vilmos interjúja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./"

"Az Oktatási Minisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellentmondó nyilatkozatokban egymásra mutogatnak a magyar karok létrehozásának elhúzódó ügyében. A román szaktárca szept. 5-i közleményében azt állította, hogy a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény továbbra sem küldte el a minisztériumnak azt a határozatot, amely a magyar oktatók által kért karok létrehozásáról szóló szenátusi döntést tartalmazza. A BBTE cáfolta a minisztérium állítását, és közölte, hogy aug. 18-án iktatták be az egyetem azon szenátusi határozatát, amely Alexandru Athanasiu oktatási miniszter átiratára adott választ tartalmazza. A szept. 5-i egyetemi szenátusi ülésen egyhangú döntés született. E szerint az intézmény oktatói továbbra is érvényesnek tekintik a június 10-én elfogadott szenátusi határozatot, és továbbra is várják a megfogalmazott feltételek teljesítését /a minisztérium anyagi és jogi felelősséget vállalja a karok átszervezéséért/. Az egyetem magyar oktatói szerint a BBTE vezetőség jogosan kifogásolta az oktatási minisztériumból érkezett átiratok tartalmát, mivel az anyagi fedezet tartós biztosítására legalább egy miniszteri rendeletre van szükség. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 5-én kijelentette: meggyőződése, hogy mihamarabb sikerül megoldani ezt a problémát. /Borbély Tamás: Egymásra mutogat a BBTE és az oktatási minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"A Gyergyószentmiklóson zajló Kisebbségi Színházak Kollokviuma című rendezvény keretén belül szept. 4-én Találkozás az RMDSZ-szel című programban a magyar színházak, bábszínházak és néptáncegyüttesek vezetői tanácskoztak a csúcsvezetőséggel. Az eseményre az RMDSZ Művelődésügyi Főosztálya meghívta az Erdélyben működő összes művészeti intézmény vezetőjét. A rendezvényen az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József, oktatás- és egyházügyi főosztályvezető, Kelemen Hunor, Márton Árpád parlamenti képviselők, Zsombori Vilmos Hargita megyei tanácselnök és Gyergyószentmiklós polgármestere. Markó Béla szövetségi elnök elismerte, rendszeresen kellett volna találkozni az elmúlt időszakban, ez nagyrészt az RMDSZ mulasztása, de a másik részről sem érkezett konkrét igénylés. Leginkább a nehézségekről szóltak az intézmények vezetői. Szóba került az is, szükség van egy színházi szervezet létrehozására, valamint működtetni kellene egy, a művészetekkel foglalkozó szakfolyóiratot is. A néptáncegyüttesek jelenlévő vezetői nehezményezték, hogy nincs felsőfokú táncképzés. Meg kellene szüntetni a színházak és a néptáncegyüttesek közötti megkülönböztetést. A jelenleg zajló kollokviumnak a jövőben nagyobb teret kellene biztosítani, az RMDSZ-nek nagyobb anyagi támogatást kellene megítélnie. /Köllő Katalin: Művészeti intézményvezetők találkozása az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Viszonylag nagy azon pedagógusok száma, akik szeptembertől fizetés nélküli szabadságra mennek. Hétéves időszakonként három év tanulmányi szabadságra van joguk, tízévenként pedig egy évre, amelyet személyes okokból kérhetnek, különösebb indoklás nélkül. Ezenkívül egész tevékenységük alatt hat hónap fizetett szabadságra jogosultak azok, akik tankönyvet írnak vagy doktorálnak. Hargita megyében mintegy száz pedagógus kért idén fizetés nélküli szabadságot. Közöttük vannak olyanok, akik egyetemen első évet kezdenek olyan szakmában, amelyet a tanügyben tudnak majd hasznosítani, mások - akik személyes okokra hivatkoznak - egy része boldogulását keresi - külföldön. Akik felelősek a romániai társadalom helyzetének alakulásáért, közöttük az RMDSZ-nek, az érdekvédelmi szervezetnek, ideje volna tenni is végre valami érdemlegeset, írta Takács Éva. /Takács Éva: Pedagógusok fizetés nélküli szabadságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"

"Désen az augusztus végi tanácsülésen 16-4 arányban a román tanácsosok megszavazták, hogy a református egyházi javak felkerüljenek az eladásra javasolt üzlethelyiségek listára. Az RMDSZ-es tanácsosok érvelését nem vették figyelembe: 1964-ben a román államnak adományozott dési református egyházi javak nem az 1948-as református egyházi statútum szellemében kerültek át, így ez semmisnek tekinthető. Még azt a kérést sem teljesítették, hogy napolják el a döntést addig, amíg a visszaszolgáltatási bizottság választ nem ad a dési református egyházközség kérésére. /Balogh Zoltán: Eladják a református egyházi javakat? Elutasították az iskolák támogatási kérését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Szept. 6-án a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány kezdeményezésére több helyszínen emlékeztek Kemény János író, irodalomszervező, mecénás életművére, születése századik évfordulója alkalmából. A Teleki Tékában nyílt centenáriumi kiállítás. Kemény János örökségét könyvei, fényképek és jellegzetes dokumentumok tükrében mérhették fel az érdeklődők. Marosvécsen a Budapestről érkezett Kemény unokák, a többi vendég /köztük Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke/ csatlakozott a népviseletbe öltözött vécsiek hosszú menetéhez, akik református papjukkal az élen vonultak koszorúzni. Nagy Miklós Kund, a Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriumának alelnöke idézte meg Kemény Jánost, író barátainak szavaival jellemezve: "Az igazi ember volt, az igazi helyen" (Tamási), akinek "elévülhetetlen és legnagyobb alkotása a Helikon" (Molter), de megannyi más maradandót is köszönhetünk neki. Pomogáts Béla megemlékezésének A fejedelem címet adta. Az, akit most megidézünk, "fejedelmek utóda - mondotta. - Kettős értelemben is: Kemény Jánosé, a tragikus sorsú erdélyi fejedelemé és Kemény Zsigmondé, a magyar irodalom egyik fejedelméé. Maga is fejedelem, azaz szuverén úr, de ő már a kultúra és az erkölcsiség világában." Végül a Helikon- Kemény János Alapítvány, a Magyar Írószövetség, a szászrégeni Kemény János Közművelődési Egyesület, illetve a városi RMDSZ szervezet, a maroshévízi Kemény János Líceum és Alapítvány és mások koszorúi, virágai lepték be a sírt. Délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban nyílt kiállítás, Hunyadi László plakettjei kerültek a közönség elé, 34 író és szellemi kiválóság arcmása domborműként tekint le a falakról. Hunyadi László arra vállalkozott, hogy megmintázza mind az 55 egykori helikoni író arcképét. A művész novemberben tölti 70. életévét, alkotóereje teljében van, keményen, rendszeresen dolgozik, nagy, köztéri feladatai mellett a portrékat is készíti. A Kultúrpalotában ünnepi műsor következett. A Kilyén Ilka színművésznő vezette műsorban Adamovits Sándor kuratóriumi elnök beszélt a Helikon-Kemény János Alapítvány eddigi megvalósításairól, Pomogáts Béla felidézte az íróval lezajlott két személyes találkozásának élményét. Sütő András, a Helikon-Kemény János Alapítvány tiszteletbeli elnöke hosszabb eszmefuttatásban mondotta el, mit jelentett számára egykor és ma az a kitűnő ember, akit most ünnepelnek. Színvonalas művészi műsorral ért véget az emlékezés. /N. M. K.: Centenáriumi ünnepségsorozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"

"Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa is ellátta kézjegyével azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Állami Építkezési Felügyelőség regionális irodája állított ki. A jegyzőkönyv, amelynek értelmében leállíttatták az aradi Szabadság-szobor újrafelállításának munkálatait Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője szerint törvénysértő és az egész romániai politikai élet stabilitását veszélyezteti. Tokay a vele készített interjúban beszámolt arról, hogy szept. 5-én megjelent az Állami Építkezési Felügyelőség váradi, regionális kirendeltségének munkatársa, az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozótól bekérte az építkezési engedélyt. Ellenőrizték és kijelentették, hogy az engedélyt bevonják, lévén, hogy hiányzik a Művelődési Minisztérium engedélye. A leállítást azzal magyarázzák: a városrendezési tervben szoborcsoport (grup statuar) szerepel, az építési engedélyben pedig emlékmű (monument). Tokay kifejtette: az országos hatóságnak akkor van joga leállítani egy szobor felállítását, ha az szerepel az A kategóriájú szobrok listáján, a Szabadság-szobor azonban helyi érdekű B kategóriájú szobornak számít. A miniszter túllépte hatáskörét, mert hiába emelt esztétikai kifogásokat a szobor kapcsán, ezek ebben az esetben csak egyszerű véleménynek számítanak. A felügyelőség súlyosat vétett, a törvény ugyanis kimondja, hogy a munkát csak a bíróság állíthatja le. Dan Ungureanu prefektus felsorakozott az illegális aktus megvalósítói mellé. Becitálta és arra kényszerítette a munkálatokat végző magánvállalkozót, hogy aláírja a betiltás tényét rögzítő jegyzőkönyvet, ami nem azonos szövegű azzal, amit a törvényszéken beiktattak. A prefektus eljárási módja elfogadhatatlan. Tokay szerint az lenne a helyes ha a kormánypárt, az SZDP elhatárolná magát ettől a lépéstől. Amennyiben az SZDP felrúgja az RMDSZ-szel kötött megállapodást, akkor a Nagy-Románia Pártot segíti. Szept. 8-án lesz az SZDP és az RMDSZ kapcsolatát vizsgáló bizottság ülése. /Karácsonyi Zsolt: Dan Ungureanu prefektus veszélyezteti a román politikai élet stabilitását. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./ Szept. 5-én a Partiumi Önkormányzati Konferencián telefonon értesítették Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét arról, hogy leállították az aradi Szabadság-szobor talapzatának építési munkálatait. A helyi tanács 17 szavazattal elfogadott határozatát és az engedélyt most felülről próbálják érvényteleníteni. Bognár Levente a munkálatok azonnali leállítását prefektusi túlkapásnak tartja. Minden politikai, illetve adminisztratív eszközt igénybe vesznek a terv kivitelezésére. Az október 6-i ünnepségeket mindenképpen megtartják, akár a felállított szoborral, akár a csonka talapzat előtt. /Józsa László: Leállították az aradi Szabadság-szobor munkálatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Nagyszalontán Sinka István Kossuth-díjas költő (1897-1969) szülőházán eddig tábla állott. Idén márciusban korábbi tulajdonosa eladásra szánta az ingatlant, a város magyarsága pedig elhatározta: megmenti a portát az utókornak és emlékszobát, tájházat rendez be. Tavasszal a nagyváradi Mecénás Alapítvány vette meg a 150 millióért kínált ingatlan, majd korlátlan használatba adta a nagyszalontai RMDSZ-nek, amely a porta felújítását kezdeményezte. Balogh Árpád a Sinka István Művelődési Egyesület létrehozásán fáradozó bizottság tagja közölte: a Sinka emlékegyesület vállalná föl az ingatlan felújítását és az emlékház berendezését. Eddig 50 millió lejnyi felajánlás érkezett, főként helyi vállalkozóktól. Makovecz Imre ígért segítséget a vert falú, száz évvel ezelőtti apró parasztház, a Sinka-porta korhű felújítására. /Felújítják a Sinka-házat Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8."

"Negyedik alkalommal szerveztek Bethlenben ifjúsági szórványtalálkozót a helybeli magyar szervezetek. Évről évre egyre többen vesznek részt a találkozón, melynek lényege a magyarságismereti történelmi vetélkedő, tájékoztatott Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A rendezvényt a Bethleni Tulipán Egyesület, a Bethleni Teleház, a helyi MADISZ szervezte, a Communitas Alapítvány, a NKÖM és az Illyés Alapítvány támogatták. Közel 200 fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. /Bencze Anna: Egyre népszerűbb a bethleni Ifjúsági Szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Szept. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /SZNT KT/. Azt szeretnénk, ha a Székelyföld eurorégióvá válna - hangzott el az SZNT KT ülésén. A résztvevők szerint a román politikai elit sem ellenezheti a kezdeményezést, hiszen az autonómia Európai Uniós elvárás. Az ülésen megerősítették: munkadokumentumként fogadják el Csapó József volt RMDSZ-szenátor Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Csapó József a tanácskozáson az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es határozatát idézte, amely hatékony eszköz lehet a román politikai vezetés ellenvetéseinek "kivédésében".Az említett határozat előírja, hogy az Európai Unió országaiban hatalmat, illetve hatásköröket adjanak a kisebbségeknek saját ügyeik intézésére. A volt szenátor hozzátette, a szubszidiaritás elve alapján az állami költségvetésnek is segítenie kellene a térséget, amíg megteremtődnek a teljes anyagi önállósulás feltételei. A volt szenátor hozzátette: a létrehozandó testületek nem veszélyeztetnék a már létező politikai alakulatok esélyeit a választásokon, hiszen a létrehozandó tanácsok nem lesznek önálló jogi személyek, így nem indíthatnak önálló jelölteket a helyhatósági választásokon. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete és az RMDSZ viszonyával kapcsolatban Csapó kijelentette: "Az RMDSZ programjában mind a háromféle autonómiatörekvés benne van, így - remélhetőleg - a Szövetség támogatja a székelyföldi kezdeményezést." /Bakó Zoltán: A régióautonómia EU-s elvárás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ A zárt ajtók mögött folyó tanácskozásról Izsák Balázs soros szóvivő és Csapó József, a Székelyföld autonómia-statútumának kidolgozója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Csapó József elmondta, a cél, a Terra Siculorum eurórégióként való elismertetése. A román törvényhozás esetleges elutasító határozata esetén az európai fórumokhoz lehet majd fordulni, de mindezt csak azután, ha maga a Székelyföld lakossága is kifejezte autonómiaigényét. /Sz. L.: Decemberre véglegesítik a Székelyföld autonómiájának statútumát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

"Kétségessé vált, hogy fel lehet-e állítani okt. 5-én Aradon a 13 vértanú tábornok emlékét megörökítő Szabadság-szobrot, miután a helyi szakhatóság leállította az emlékmű talapzatának építését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a múlt héten személyesen tárgyalt Adrian Nastase miniszterelnökkel a Szabadság-szobor kérdéséről. Akkor abban maradtak, hogy tartják magukat a szobor felállításáról az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között mind országos, mind pedig helyi szinten született megállapodáshoz. Nastase azt javasolta: keressünk olyan formát, üzenetet, amely a történelmi megbékélés eszméjét és 1848 közös szellemiségét idézi - tette hozzá Markó. Az RMDSZ-elnököt meglepte, hogy másnap Nastase felhívta őt, és közölte: a kormányülésen rendkívül éles vita folyt erről a kérdésről, a kormányon belül megoszlanak a vélemények. Ezért a miniszterelnök azt indítványozta: a Szabadság-szobrot egy szoborpark keretében kellene felállítani. Markó válasza az volt: azon lehet gondolkodni, hogy milyen formát válasszanak, de a szobrot most ismét köztérre kell állítani, arról pedig később lehet majd tárgyalni, hogy milyen legyen annak környezete. Ezek után Markó Béla megdöbbenve fogadta a hírt, hogy az aradi hatóságok leállították a munkálatokat. "Ezt nem tudjuk elfogadni, ez súlyosan érinti az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést" - szögezte le Markó. /Kétséges a Szabadság-szobor felállítása. Markó Béla megdöbbenéssel fogadta a hírt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Az Építési Felügyelőség bevonta az aradi Szabadság-szobor felállítási munkálataira kiadott építkezési engedélyt, ugyanakkor 30 millió lejjel, azaz a kiszabható maximális pénzbírsággal sújtotta az Aradi Polgármesteri Hivatalt, továbbá eljárást indított ellene az Aradi Törvényszék mellett működő Közigazgatási Bíróságon. Szept. 8-án roma gyerekek a Szabadság-szobor talapzatának a közelében a következő román feliratú szórólapot osztogatták: "Statuia Ungariei in Ungaria!", azaz Magyarország szobra Magyarországra! /(b): Ma döntés? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"

"Szept. 8-án késő este, 23 óra után jelezte Markó Béla szövetségi elnök: "A Szabadság-szobor visszaállításának meggátolása kapcsán kezdett egyeztető tárgyaláson az RMDSZ-SZDP csúcsvezetősége felvázolt néhány lehetséges kiutat a patthelyzetből." Megegyeztek abban, hogy szept. 10-én, amikor Adrian Nastase miniszterelnök is itthon lesz, közösen találnak elfogadható megoldást. Az RMDSZ-t a szövetségi elnök mellett Tokay György, Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László képviselte. Tokay György parlamenti képviselő kijelentette: "Most is azt mondhatom, mint legutóbb, a szobor állni fog!" /Balta: Éjszakába nyúló egyeztetés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"