"Szept. 20-án ülésezett Kolozsváron a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kónya Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök beszámolója és az elnökségi határozatok megvitatása után az MKT-ülés második napirendi pontját a szakbizottságok megalakulása képezte. A jelenlévők egyöntetűen megszavazták a határozatot, amelynek értelmében a testületen belül hét szakbizottság fog működni: a politikai, gazdasági, közművelődési és egyházi, oktatási és ifjúsági, önkormányzati, szociális és mezőgazdasági bizottság. Határozatot hoztak, eszerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete minden történelmi és kulturális országos szintű rendezvényen képviselteti magát. Kónya Hamar Sándor javaslatára az ülés résztvevői a Szabadság-szoborcsoport visszaállításával kapcsolatos véleményüket is kifejtették. A tanácsosok ellenzik a kormánypárt által javasolt megbékélési emlékpark gondolatát és kitartanak az emlékmű köztéren való felállítása mellett. Határozatuk szerint támogatják az Arad megyei szervezetet és kérik a Szabadság-szoborcsoport záros határidőn belüli, köztéri szoborként való visszaállítását. A legnagyobb vitát a megyei RMDSZ-elnök azon javaslata váltotta ki, hogy a testület foglaljon állást a kettős állampolgárság ügyében. A jelenlévők zöme egyetértett az állásfoglalás szükségességével, voltak, akik ellenezték a javaslatot. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: ellenzi a kettős állampolgárság alanyi jogon való bevezetését, mivel ennek biztosítása az erdélyi magyarság még nagyobb arányú kivándorlását segítené elő. Mátis Jenő szerint a határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy melyiket akarják: a magyar igazolványt vagy a magyar útlevelet. Hosszas vita után a tanács megszavazta az állásfoglalást. Ennek értelmében: a Kolozs megyei RMDSZ szervezete üdvözli a magyarországi Országos Választmányi Bizottság azon döntését, amelyben hitelesíti a Magyarok Világszövetsége magyar állampolgársággal kapcsolatos javaslatát. /Pap Melinda: Politikai jellegű állásfoglalások születtek. Szombaton ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./"

"A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első ízben szervezett közös magyarországi programot szept. 19. és 21. között Tatán. Medgyessy Péter miniszterelnök nagyszerű kezdeményezésnek nevezte a találkozót A Magyarországi és határon túli fiatalok életlehetőségei címmel megtartott beszélgetésen a miniszterelnök kiemelte: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy Magyarország a tájékoztató anyagok szerzői jogának átadásával támogassa Románia integrációs folyamatát. Medgyessy közölte: az uniós csatlakozást népszerűsítő anyagokat átadják az erdélyi magyaroknak, és az EU-val kapcsolatos tanfolyamokon határon túli magyarok is részt vehetnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a Szövetség támogatja a kettős állampolgárság megítélésére vonatkozó minden olyan javaslatot, amely előzetesen megvizsgálja a kezdeményezésnek a határon túli magyarok szülőföldön való megtartó erejét. Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke bemutatta Medgyessy Péternek egy javaslatcsomagot, amely a romániai magyar fiatalok életlehetőségeinek a javítását célozzák. A javaslat első fejezete a határon túli magyar vállalkozókat támogató programokra vonatkozik, amelyek elsősorban kedvezményes feltételekkel folyósított mikrohitel- támogatásokra vonatkoznak, ugyanakkor kitér a kezdő fiatal vállalkozók infrastrukturális és képzési igényeit biztosító inkubátorházak létrehozására is. A fiatal önkormányzati képviselőjelöltek felkészítése is szerves része a javaslatnak. A javaslatcsomag a határon túli felnőttképzést támogató programok beindítását is tartalmazza. A háromnapos rendezvényen több mint ezer fiatal vett részt, a két szervezet tagjai mellett önkormányzati és fiatal parlamenti képviselők is. /Egy a nemzet, közös a jövő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/ "

"Razvan Theodorescu művelődési miniszter román és magyar szakemberekből álló bizottsággal együtt szept. 21-én, vasárnap számba vette a megbékélési park lehetséges színhelyeit. A látogatás után a miniszter a Duna TV-nek úgy nyilatkozott, hogy az aradi vár falán kívül eső közterületet tartaná megfelelőnek a román-magyar megbékélési park kialakítására, ahol a tervek szerint a Szabadság-szobor is helyet kapna. A szaktárca vezetője szerint a megbékélési park jövőre készülhet el. Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának vezetője úgy nyilatkozott tegnap, hogy a megbékélési parkban a Szabadság-szobor elemei mellett más szoborcsoportok kapnak helyet, amelyek az 1848-as szabadságharc személyiségeinek emlékét idézik. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke Solcanu nyilatkozatára reagálva rámutatott: a szövetség határozottan elutasítja a Brüsszelben is díjazott szobor szétdarabolását. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke - aki maga is ott volt Aradon - kijelentette: a szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren még idén felállítsák. /B. T.: Nincs végleges döntés az aradi szobor ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"

"Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./"

"Ötödik fórumát tartotta szept. 20-án Szilágysomlyón a Tőkés László királyhágómelléki református püspök nevével fémjelzett fórummozgalom, amely az erdélyi magyar önrendelkezés megvalósítását tűzte ki célul. Tőkés László püspök a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: a fórummozgalom az 1998-as Alsócsernátoni Fórumhoz nyúlik vissza. Ezek mögött elvi kérdés húzódik meg: miként lehet megszólítani a közönyössé vált erdélyi magyarságot. Alsócsernáton belefulladt a főügyészi kivizsgálásba és az RMDSZ ellenállásába. A püspök szerint a legutóbbi RMDSZ-kongresszus jelöli azt az időpontot, amikor új fejezet nyílt az erdélyi magyar közéletben. Még mindig nem sikerül kimozdítani az erdélyi magyarságot a közönynek, a kicsinyhitűségnek abból az állapotából, amiért éppen a mostani RMDSZ a felelős. A Székely Kezdeményező Testület kitűzte a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek megválasztását, másfelől ők decemberre kitűzték ugyanezt erdélyi viszonylatban. "Adott a menetrend a nemzeti tanácsok testületeinek megválasztásához, de kérdéses, hogy az emberek akarnak-e élni ezzel a lehetőséggel." - mutatott rá a püspök. Eddig három polgári alakulatot jegyeztek be Nagyváradon, Szatmáron és Székelyudvarhelyen, és bejegyzés előtt áll a marosvásárhelyi. Az erdélyi önkormányzati mozgalmat nem szabad összetéveszteni fórummozgalommal. /Makkay József: Tőkés László az erdélyi magyar önkormányzatiságban bízik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"Romániában 400 ezren igényeltek eddig a kedvezménytörvény alapján magyarigazolványt, továbbá csaknem 32 ezer diákigazolványt, 4 628 pedagógusigazolványt és 357 oktatói kártyát. A kérelmezők több mint 75 százaléka nagykorú és csaknem kétharmaduk (63,35 százalék) valamely egyházhoz tartozás, 26,34 százalékuk RMDSZ-tagsági igazolás, 9,30 százalékuk pedig nyelvtudás, és csupán nem egészen egy százalékuk valamely civil szervezethez való tartozás alapján nyújtotta be igényét magyarigazolványra. A 2002-es népszámlálás adatai alapján a romániai magyarok 27,89 százaléka igényelt magyarigazolványt, s ez az arány a székelyföldi tájékoztató irodák körzetében volt a legmagasabb, ahol esetenként meghaladta a negyven százalékot. A magyarigazolványt igénylő romániaiak megközelítőleg 85 százaléka már rendelkezik is az okmánnyal, a többiek hozzájutása folyamatban van. /Eddig 400 ezren igényeltek magyarigazolványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"A máramarosszigeti RMDSZ-szervezet az országban másodikként alakult meg 1989 karácsonyán. Kihasználva a kezdeti lehetőségeket, impozáns székházat kapott. Sikerült visszaállítani a megszüntetett magyar osztályokat a líceumban, az általános iskolában párhuzamos osztályok indultak annak köszönhetően, hogy nagyon sok román tagozatra járó tanulót magyar tagozatra írattak át. A Tanügyminisztérium engedélyezte az önálló magyar iskola visszaállítását (de az okiratot májusban a főtanfelügyelő mindenki szeme láttára összetépte). Máramarosszigeti Napló címmel hetilap indult, szigeti képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe Zonda Attila személyében, magyar alpolgármestere lett a városnak. A kezdeti lelkesedés azonban lassan lelohadt, a MADISZ tagjai, akiket magyarországi továbbképzésre, táborokba küldtek, nem tértek haza, de a cserkészmozgalom beindításával megbízott fiatalok sem, az újság anyagiak híján megszűnt. Az első nagy csapást a közösségre a Tulipán Kft. mérte, amikor befektetésre, magas kamatokat ígérve pénzt szedett össze, pedig a csőd szélén állott, így rengeteg nyugdíjas megtakarított pénzecskéje úszott el. 1992-ben Szigeti Turmix néven új hetilap indult, amely ma is él, annak ellenére, hogy a Communitas Alapítvány rendszertelenül folyósította a támogatást, egy időre pedig meg is vonta, úgymond RMDSZ-ellenes cikkek közlése miatt. A Hollóssy Simon Művelődési Egyletszékházat vásárolt az Illyés Közalapítvány segítségével. Létrejött az önálló magyar iskola, a Löevey Klára Líceum. Ma a volt székházban már a kolozsvári egyetem turisztikai kollégiuma működik, a Fő téren, a Vízművek irodaépületében kapott székhelyről az RMDSZ most leváltott elnöke önként vonult ki. Aki a Reform Tömörülés tagja lett, ellenségnek lett nyilvánítva, megkezdődött a politikai kiszorítósdit. A tagság elfordult a vezetőségtől. A Történelmi Máramaros RMDSZ-szervezete választmányi gyűlései sorra határozatképtelenségbe fulladtak, kvórum hiányában. A városi RMDSZ-elnök nincs beiktatva, mert az új választmány zöme lemondott. Takács Csaba ügyvezető elnök utazott le, hogy megpróbáljon rendet teremteni a máramarosi szervezetben. Az augusztus 30-ai küldöttgyűlésen a három jelölt közül Béres István erdőmérnök került ki győztesen. /Román János: Egy szervezet tündöklése és hanyatlása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"

"Hárommilliárd lejbe kerül az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdő utcai székháza - tájékoztatott Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ székháza esetében megállapított összeg elfogadható piaci ár. A szövetség hasonló vásárlási akcióra készül Tordán és Szamosújváron is, ott azonban jóval kisebb anyagi ráfordítást igényel majd a helyi RMDSZ-székházak megvásárlása, mivel csak két egyszobás lakrészről van szó. /B. T.: Megvásárolhatja székházát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"A bákói tanfelügyelőségen a napokban vette át egy évre szóló kinevezését az a hét fiatal magyar pedagógus, akik az állami oktatás keretében hét moldvai településen fognak magyar nyelv- és irodalomórát tartani. Közben a legnagyobb moldvai csángószervezet - a százmilliós magyarországi támogatás ellenére - alapvető anyagi gondokkal küszködik. Hegyeli Attila, a moldvai magyaroktatás irányítója, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetői bebizonyították, hogy a délutáni foglalkozások nem sértik a hazai törvényeket. Idén Pusztinán két csoport indul, Klézsén a faluhoz tartozó somoskai iskolában is megkezdik a tanítást, és egyszerre indulnak a magyarórák Magyarfaluban (két csoportban), Frumószán, Külsőrekecsinben és Lészpeden, mindenütt reggel hét órától. Barta András, az MCSMSZ elnöke nyílt levélben adta közre a szervezet anyagi gondjait. A szövetség 25 millió lejre rúgó irodaköltségeit sem tudják fedezni, ő és a szervezet alelnöke segédmunkási fizetést kap az RMDSZ-től, miközben a magyar állam összesen 100 millió forintos éves csángótámogatással számol. Az elnök három diplomával rendelkező csángó fiatalként tért haza szülőföldjére, s joggal teszi fel a kérdést: mi is vonzza haza a csángó értelmiséget, ha a legnagyobb szervezet elnöke és alelnöke kilátástalan anyagi helyzetbe kerül? /Csáky D. Tibor: Oktatás és civil szféra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"

"Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök szept. 23-án egyaránt előrelépésnek minősítette a két ország közötti megbékélés és az európai integráció felé vezető úton, hogy a nap folyamán Bukarestben aláírták a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. A két kormányfő nem tartott négyszemközti megbeszélést, a küldöttségek közötti plenáris tanácskozás mintegy ötven percig tartott, akárcsak az ünnepélyes aláírást követő sajtóértekezlet. Nastase a sajtó képviselői előtt kijelentette: ez a megállapodás Románia és Magyarország számára egyaránt siker és győzelem. "Most közösen megnyertünk egy újabb ütközetet Európáért" - állapította meg. Szerinte a dokumentum jól bizonyítja a két fél készségét, hogy az európai értékek szellemében cselekedjék, védje a nemzeti kisebbségek jogait, tiszteletben tartsa egymás nemzeti szuverenitását. Nastase szerint magyar kollégája nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor együttesen sikerült helyrehozni az előző magyar kormány idejéről származó hibákat, amelyek megterhelték a kétoldalú kapcsolatokat. Medgyessy Péter úgy vélekedett: ez a megállapodás megfelel a két ország és a magyar kisebbség érdekeinek, akárcsak az európai elvárásoknak. Szerinte a megbékéléshez a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus politika szükséges. Medgyessy Péter román nyelven is mondott néhány mondatot. Kifejtette: számára a francia-német megbékélés a jó példa. Az aradi Szabadság-szobor kérdésében ugyanakkor a magyar és a román fél nem jutott dűlőre. Egy újságírói kérdés az előzetes híresztelésre vonatkozott, miszerint Medgyessy Péter az utolsó pillanatban mégsem utazik Bukarestbe az aradi műemlékkel kapcsolatos kérdés megoldatlansága miatt. "Nem tagadom, egy miniszterelnöknek vannak olyan pillanatai, amikor sok mindent kell mérlegelnie. A kedvezménytörvény több mint másfél millió embert érint Romániában, és nagyon fontos volt, hogy aláírjuk a megállapodást. Úgy döntöttem tehát, hogy eljövök, és aláírjuk a megállapodást, hiszen ezért dolgoztunk. Küzdök, dolgozom tovább annak érdekében, hogy az aradi szobor kérdésében megállapodásra jussunk" - mondta a magyar kormányfő, hangsúlyozva: a történelmi esélyt veszítenénk el, ha nem találnánk megoldást olyan kérdésekre, mint az aradi szobor ügye. "Én nem várok többet román partnereinktől, mint azt, hogy megvalósítsuk a korábbi megállapodást" - mondta. Nastase ugyanerről a kérdésről elmondta: a megbékélést nem egy vagy két szoborparkkal lehet megvalósítani, hanem olyan megállapodásokon keresztül, mint amilyen a mostani, vagy olyan intézkedésekkel, mint amilyeneket a román kormány a romániai magyarság érdekében hoz, vagy amilyenekkel a magyar kormány a magyarországi románságot segíti. - Úgy tűnik, mintha kétoldalú kapcsolataink napirendjét az előző kormány határozta volna meg - hangoztatta Nastase, utalva a kedvezménytörvényre, az aradi Szabadság-szobor problémájára, valamint arra, hogy a magyarországi ellenzék most fölvetette az etnikai alapú kettős állampolgárságot. A román kormányfő szerint nem szabad minden energiát ezekre a témákra pazarolni, mielőbb meg kell oldani azokat, hogy utána a magyar és a román állampolgárok számára igazán fontos témákra lehessen összpontosítani a figyelmet. Szóba került az észak-erdélyi autópálya terve is, amelyről Medgyessy Péter kijelentette: szeretné, ha ezen a majdani autópályán nemcsak előre, hanem visszafelé, a közös múltba is tekintenének majd, vagyis rendeznének minden problémát. Medgyessy Péter és kísérete az RMDSZ székházában tárgyalt Markó Bélával, a szervezet elnökével. Utána még a délután folyamán elutazott Bukarestből. Lassan hozzászokunk, hogy Románia minden hónapban rituálisan megalázza Medgyessy Pétert - mondta Németh Zsolt (Fidesz) szept. 23-i sajtótájékoztatóján, amikor a magyar kormányfő és Adrian Nastase által a kedvezménytörvény kapcsán aláírt megállapodást értékelte. Mint mondta, "Medgyessy Péter önbecsülése minden bizonnyal elbírja a megaláztatást". Németh Zsolt úgy értékelte, hogy a megállapodás hátrányos a magyarság számára, és komoly visszalépést jelent a 2001-ben aláírt Orbán-Nastase-megállapodáshoz képest. Mint mondta, ez a tavaly december elsején kezdődött "koccintás-politika" látványos kudarca. Az ellenzéki képviselő úgy ítélte meg, hogy a megállapodás nyomán "légüres térbe" kerülnek a státusirodák. Kifogásolta, hogy a megállapodás kimondja: a magyarigazolvány csak Magyarországon jogosít kedvezményekre.Ugyancsak bírálta, hogy megváltozik a magyarigazolvány formája, külleme. Szerinte ez azt jelenti, hogy a későbbiekben nem szerepel majd rajta a Szent Korona. Problémaként értékelte, hogy az oktatási-nevelési támogatások folyósítása kapcsán egy konkrét, zárt mechanizmust rögzítettek. Kritizálta, hogy a megállapodásba bekerült a reciprocitás elve, amely szerinte ellentétes a modern európai jogfejlődéssel. Felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-Nastase-megállapodásban volt egy kitétel, mely szerint a 2001. okt. 19-én elfogadott kormányközi kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét végrehajtják a felek. Ebben rögzítve van az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása. Mint mondta, ez a kitétel most kikerült a megállapodásból. /Megbékélés a Szabadság-szobor nélkül. Aláírták a kedvezménytörvény végrehajtásáról szóló egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Adrian Nastase szerint a megbékélés nem egy vagy két park létrehozásával történik, hanem a maihoz hasonló megállapodások aláírásával és az autópályához hasonló gazdasági projektek révén. - A szoborcsoporttal kapcsolatos vállalás szerepel egy 2001-es SZDP-RMDSZ megállapodásban, amelynek szövegét az utolsó pillanatig tárgyalták - mondta Nastase. Kifejtette, kezdettől fogva ellenezte azt a szövegrészt, és megállapodtak, hogy ezt a kérdést más kontextusban kell megtárgyalni, az előírás pedig már nem szerepel a 2002-es és a 2003-as megállapodásokban. - Amikor megállapodásra jutunk az RMDSZ-szel a megbékélés parkját illetően, teljesülni fognak a kötelezettségek - szögezte le Nastase. A román miniszterelnök kifejtette, az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs nemzetközi jogi alapja. Inkább európai állampolgárságról kellene beszélni, tette hozzá. /Aláírták a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló egyezményt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./"

"Medgyessy Péter jött, látott, mégsem sikerült kitűznie a magyar-román megbékélés zászlaját Bukarestben. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta egyebet sem hallani, mint hogy most aztán orvoslást nyernek a két nép sérelmei. Medgyessy Péter folytatta azt a gesztuspolitikát, amelyet a tavaly december elsejei budapesti koccintás, majd a közös miniszterelnöki vadászat jellemez. A román partnert nem hatja meg az sem, ha a szomszéd ország miniszterelnöke a szó szoros értelmében egy nyelvet kíván beszélni vele. Sőt, Nastase előrebocsátotta: a kettős állampolgársággal sem ért egyet, holott ezzel a kérdéssel Budapest hivatalosan elő sem mert hozakodni. Bukarest nem várt partnerre talált hazai román és magyar értelmiségiekben, akik annak ellenére tanácsolják el az RMDSZ-t a kormánypárttal való szakítástól. /Rostás Szabolcs: Elpuskázott megbékélés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"

"A románokat és a magyarokat ma már elsősorban a gazdasági kérdések foglalkoztatják, nem pedig néhány poros szobor sorsa - írta szept. 23-i vezércikkében az Adevarul. A bukaresti napilap publicistája cikkének írásakor még úgy tudta, hogy az aradi Szabadság-szobor körüli vita miatt elmarad Medgyessy Péter miniszterelnök bukaresti látogatása. A szerző emlékeztet arra, hogy a két ország között több éven át tartó konfliktusokra tett pontot az 1996-ban aláírt alapszerződés. A magyar-román viszony Európában "sikermodellé" vált. Az újonnan keletkezett feszültségért a cikkíró szerint az évszázados szobrok a hibásak, amelyeket annak idején nem olvasztottak be, és így túléltek két világháborút. Medgyessy Péter miniszterelnöknek válaszolnia kell Orbán Viktor volt kormányfő "állandó ultranacionalista érveléseire". Az RMDSZ pedig a Markó Béla nevével fémjelzett mérsékelt európai szárnynak a véleményét igyekszik érvényesíteni Tőkés László püspök szélsőséges kijelentéseivel szemben - olvasható a az Adevarulban. A napilap címoldalán idézte Ion Solcanunak, az SZDP alelnökének javaslatát. Eszerint az aradi szoborcsoport "egyes elemeit" kellene felállítani a román fél által javasolt megbékélési parkban. Hozzátette, hogy a (román) nemzeti érdekek nem képezhetik alku tárgyát. /Az évszázados szobrok a hibásak. Az Adevarul a magyar-román viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"A román nacionalisták számára kedvező légkör alakulna ki, Budapest és Bukarest között pedig feszültségek keletkeznének, ha az RMDSZ megszakítaná együttműködését a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) - fejtette ki a Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez intézett nyílt levelében három romániai közéleti személyiség. A levelet Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Bíró Béla egyetemi tanár és Ágoston Hugó újságíró írta alá. Az aradi Szabadság-szobor helyreállításának visszautasítása kétségtelenül az együttműködési megállapodás megszegését jelenti - fejtik ki a levélírók, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a magyar partnerekkel kötött korábbi megállapodásokat 1990-től kezdve a különféle román politikai alakulatok folyamatosan megszegték. Az állami magyar egyetem létrehozásának visszautasítása majdnem a fenti szövetség szétszakadásához vezetett 1998-ban. Mindezek ellenére az RMDSZ-nek sikerült fenntartania a szövetséget politikai partnereivel. A levélírók szerint az aradi Szabadság-szobor kérdése a legkevésbé fontos azok közül, amelyek valaha is az RMDSZ politikai egyezményeit veszélyeztették. A kormánypárttal fennálló megállapodás felmondása kedvezne a nacionalista erőknek, megakasztaná az RMDSZ további terveit, feszültség keletkezne Románia és Magyarország között. /Ellenzik az RMDSZ-SZDP protokollum felbontását. Romániai személyiségek nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"A kormánypárti Pruteanu szenátor a magyarellenes harc egyik fő zászlóvivője. Pártja parancsával sem törődve, ellenszavazatot adott le az alkotmány módosítására. Fő kifogása a magyar anyanyelv használata a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. "Ezzel a cikkellyel kivertétek a román nyelv szemét, a szájába pedig döglött egeret dugtatok" - ordította. Jellemző, hogy ő a tanügyi bizottság alelnöke. és most kilátásba helyezték, hogy leváltják erről a tisztségéről. A parlamentben elutasították az RMDSZ javaslatát, hogy töröljék a nemzetállam fogalmát, mert Románia többnemzetiségű állam. Azt a változtatást is elutasították, hogy az ország szuverenitása nem a román népé, hanem az ország állampolgáraié, államalkotó közösségnek sem ismerték el a másfél milliós magyarságot. /Kilin Sándor: Négyszemközt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./"

"Szept. 22-én Aradon több mint hetvenen voltak jelen a minorita kultúrházban a Szabadság-szoborról tartott vitafórumon. Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke nyitotta meg a fórumot: "Elérkezett az idő, hogy beszámoljunk arról, hol is tart a Szabadság-szobor ügye" - mondta, majd röviden vázolta a szobor körüli eseményeket, kezdve a tavaly november 26-án meghozott tanácsi határozattól. A szobor kész arra, hogy felkerüljön a talapzatra. A szobrászok hat nap alatt felraknák a szoborcsoportot, csak a munkálatok engedélyezésére várnak. Tokay György képviselő, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke amellett állt ki, hogy a Szabadság-szobor körüli munkálatokat záros határidőn belül be kell fejezni. Leszögezte: "Megsértettek bennünket, mint a jog alapján álló becsületes állampolgárokat, és megsértettek bennünket, mint magyarokat, mint jó ízlésű embereket. Ennek csak politikai okai vannak." Horváth Levente városi tanácsos közölte: Ausztráliától Szabadkáig rengeteg támogatás érkezett. /Karácsonyi Zsolt: A szobrászok hat nap alatt felraknák a szoborcsoportot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./"

"RMDSZ-fiókszervezetetet hoznak létre Szucsáván, tájékoztat a Mediafax hírügynökség, az Adriana Klara Hapenciuc alapítótag kézjegyével ellátott sajtónyilatkozatot idézve. Több, Szucsávából, Campulung-Moldovenescből, Falticeniből, Dornavatrából és Gura Humoruluiból származó magyar nemzetiségű személy úgy döntött, hogy az RMDSZ keretében működő kulturális szervezetet alapít. Szucsávában az utolsó népszámlálás adatai szerint 400-an vallották magukat magyarnak. /RMDSZ-fiókszervezet alakul Szucsáván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, illetve Borbély László, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelős ügyvezető tájékoztatta az újságírókat a hét eseményeiről. Markó Béla elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint örvendetes esemény az, hogy szept. 23-án Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase kormányfő aláírták azt a megállapodást, amely a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazását biztosítja. Az esemény üzenete tulajdonképpen az, hogy közös erőfeszítések árán, illetve az RMDSZ közbenjárásának köszönhetően, képesekké váltak arra, hogy rendezzék a két ország között felmerülő kényes kérdéseket. A két miniszterelnök az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya ügyében is megállapodott. Markó Béla szerint negatív konnotációval bír az a tény, hogy az aradi Szabadság-szobor helyreállításáról nem sikerült véglegesen megállapodni, bár a két miniszterelnök egyezséget kötött arra vonatkozóan, hogy közös megoldást találnak ebben az ügyben. A szövetségi elnök sajnálatosnak tartotta, hogy az aradi Szabadság-szobor visszaállítása körül kialakult vita miatt feszültté vált az RMDSZ és a kormánypárt közötti viszony. Hozzátette: meggyőződése, hogy ebben az esetben is képesek helyesen felmérni a legsúlyosabb problémákat, és megfelelő megoldásokat találni. Az RMDSZ támogatja az alkotmánymódosító törvény megszavazását, illetve részt vesz a népszavazást előkészítő kampányban is. /Az RMDSZ üdvözli a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodást. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Szavahihetőségünkről föltétlenül szeretném biztosítani a magyar felet és az RMDSZ-t - jelentette ki a Medgyessy Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Adrian Nastase, közvetlenül azután, hogy elmondta: már 2001-ben is az akarata ellenére került a Szabadság-szobor ügye a pártközi megállapodásba; ezért nem jelenik meg a kitétel a 2002-es és a 2003-as egyezményben. Azzal, hogy a miniszterelnök kijelenti: már az aláírás pillanatában nem értett egyet azzal, amit aláírt, tulajdonképpen saját rosszhiszeműségéről állít ki bizonylatot. Nastase lesöpörte az asztalról a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését. Közben a moldovai állampolgárok szülőföldjükön maradva szerezhették meg a román állampolgárságot. Tudatosan ferdít a miniszterelnök. Jól tudja, hogy sem a székelyföldi autonómiát, sem a kettős állampolgárságot nem kérték "etnikai alapon". /Gazda Árpád: A kormányfő szavahihetősége. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"

"Szept. 24-én Bukarestben ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, ügyvezető elnökhelyettes, Frunda György, az SZKT elnöke, Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Demeter János az OÖT elnöke, Puskás Bálint, az SZKT alelnöke, Kovács Péter az ifjúsági szervezetek képviselőjeként, meghívottként Varga Attila képviselő, az alkotmánymódosító bizottság tagja, valamint Borbély László, a kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnök. Az Operatív Tanács határozatban mondta ki: az RMDSZ támogatja a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvényt, mert a módosítások jobbítják az ország alaptörvényét, fontos előrelépést jelentenek az emberi és kisebbségi jogok területén. A testület felhívást bocsátott ki, amelyben felszólította a romániai magyar közösség tagjait, hogy okt. 19-én vegyenek részt mindannyian az alkotmányt módosító jogszabályról szóló népszavazáson, és voksoljanak igennel. Az RMDSZ vezetése országos kampányt indít az alkotmánymódosító törvény támogatására. Az ügyvezető elnök javaslatára az Operatív Tanács Nagy Zsoltot nevezte ki kampányfőnöknek. A módosító törvény eredményeként Romániában nemcsak állami és magániskolák, hanem külön felekezeti oktatási intézmények is működhetnek ezután, amiért több mint egy évtizede küzdenek az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ-szel együtt. A módosítások nyomán Romániában nem lesz kötelező a katonai szolgálat, az állam pedig szavatolni fogja a magántulajdont, nem lehet visszaállamosítani a földeket, az erdőket, az ingatlanokat. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"A Kárpátokon túl is ének magyarok, szétszórtan. Ramnicu Valceán legutóbb közel háromszázan vallották magukat magyarnak. Ramnicu Valcea városban tavaly októberben megalakult az RMDSZ területi szervezete; mára már negyven tagot számlál. Közös bennük, hogy hazavágynak. Minden érdekli őket, ami erdélyi. Könyvek, lapok, újságok és emberek. A bukaresti RMDSZ-szervezettől bútorok is érkeztek. Egy kis könyvespolc: a Ramnicu Valcea-i magyar könyvtár. Stanescu Szabó Anna, a területi RMDSZ-szervezet elnöke mesélt arról, miként kovácsolódtak közösséggé az otthonuktól messzire szakadt magyarok. 1997-ben Ramnicu Valceára érkezett Szabó Attila református lelkész. Ő volt az, aki felkutatta a magyarokat, és istentiszteleteket tartott számukra. Támogatást főként Pataki Júliától, az RMDSZ bukaresti parlamenti képviselőjétől kapnak. Ő "patronálja" a valceai szervezetet, fogadóórákat tart a magyaroknak, újságokat küld nekik. Ramnicu Valceán március 15-ét is megünnepelték. Stanescu Szabó Annakezdeményezte a magyarórákat is. Általában nyolc-tíz gyermek jön össze. /E. Ferencz Judit: Magyar sziget Olténiában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 25./"

"Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője szept. 23-án saját nevében kijelentette, hogy nem létezik törvényes alap, amely lehetővé tenné, hogy a kormány magyar karokat hozzon létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a felsőoktatási intézmény szenátusának beleegyezése nélkül, tájékoztat a Ziarul Clujeanului című napilap. A belügyminiszter álláspontja hasonló Grigore Zanc kormánypárti szenátor véleményéhez. Zanc, aki a BBTE oktatója, az egyetem szenátusának álláspontját támogatja, és kifejtette: nem érti, miért kellene módosítani a BBTE szerkezetét, ha megmaradnak ugyanazok a szakok. Az SZDP hivatalosan nem foglalt állást a magyar tannyelvű karok létrehozásáról. Markó Béla RMDSZ-elnök a napilap kérdésére elmondta: fenntartja álláspontját, miszerint a kormánynak az egyetem szenátusának döntése ellenére is lehetősége van létrehozni a két magyar kart. Markó kijelentette, a BBTE-n nem tartják tiszteletben a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos jogát, noha a kolozsvári egyetem 19 kara közül kettőn (a protestáns, illetve a római katolikus teológián) kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás, 15 karon pedig magyarul is oktatnak. Az RMDSZ elnöke szerint a hatályos törvények alapján a kormány hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulhassanak. /Politikusok a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Feloldhatónak tekintik az alkotmánymódosításra mondott parlamenti igen és népszavazási nem közötti ellentétet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének parlamenti képviselő vezetői. Szilágyi Zsolt, az EMNT KT ügyvivő testületének múlt héten megválasztott elnöke elmondta, a parlamentben is nemmel szavazott azokra a cikkelyekre, amelyek csonkítják a jogokat, vagy feltételessé teszik ezek gyakorlását. A képviselő hangsúlyozta, a végső, név szerinti szavazáson a frakciószabályzat szorításában volt kénytelen igennel szavazni. E szabályzat június óta immár az egyszerű többséggel hozott frakciódöntéseket is kötelezővé teszi a frakció tagjai számára. "Azok vádolnak most kétszínűséggel, akik a frakciófegyelem mindenáron való betartása mellett kardoskodtak. Ha akkor is ellene szavazunk, a frakciófegyelem megsértése miatt állítottak volna pellengérre." A képviselő nehezményezte, hogy az RMDSZ nem vitatta meg: mely javaslatok elutasítása teszi elfogadhatatlanná az alkotmánymódosító törvényt. Elmondta, számára sokkoló volt, amikor azt látta, hogy egyes frakciótársai is leszavazták az autonómia biztosítására vonatkozó, a Polgári Szárny által beterjesztett javaslatot. Toró T. Tibor magáénak érzi a népszavazási nemről hozott döntést, noha nem vehetett részt az ezt meghozó testületi ülésen. "A parlamenti folyamat alatt elsősorban a jogi megközelítés dominált, a népszavazás esetében viszont a politikai, erkölcsi, józan megfontolás lehet a meghatározó - jelentette ki Toró.- A nyilatkozatokból azonban már most látszik: a népszavazást egyesek arra akarják felhasználni, hogy az eredményeket lebegtetve igazolják: a magyar közösség megbékélt az alkotmány első cikkelyével, Románia nemzetállami önmeghatározásával." /Gazda Árpád: Ellentétes szavazások. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát, amely azt szolgálja, hogy "jogrendszerünk befogadó legyen a kettős állampolgársággal szemben" - mondta Dávid Ibolya pártelnök. Az ezzel kapcsolatos egyeztetésen a határon túli magyar szervezetek képviselői is jelen voltak. A javaslat ért elmében kimaradna az állampolgársági törvényből az egyéves magyarországi lakhellyel való rendelkezés. "Továbbá a megélhetés és a lakhelybiztosítás követelménye Magyarországon" - közölte az MDF a Kárpát-medencei párbeszéd címmel megrendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatón a határon túli szervezetek képviselői egybehangzóan üdvözölték az MDF kezdeményezését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt emelte ki: soha nem volt akkora szükség a konszenzuskeresésre, mint most, a határon túli magyar közösségek ügyében. Hangsúlyozta: szükséges, hogy az állampolgárság megszerzésének jelenlegi kritériumai változzanak, és ezáltal azok a határon túli magyar személyek, akik ezt kérik, könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz. A vajdasági magyarok képviselői egybehangzóan közölték, hogy mind az öt magyar párt támogatja a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Kovács Miklós, a kárpátaljai KMKSZ elnöke az MDF döntését fordulópontnak tartja, és úgy véli, a törvényjavaslat benyújtása "színvallásra fogja késztetni a meghatározó magyarországi politikai erőket". A résztvevők által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozat leszögezi: "a Kárpát-medencében működő magyar pártok és szervezetek megjelent vezetői és képviselői egyetértenek abban, hogy a határon túl élő magyarok hátrányos helyzetének megoldása nem a kivándorlás és nem az asszimiláció, hanem a szülőföldön történő boldogulás elősegítése". A nyilatkozat aláírói hangsúlyozták: a nemzeti identitás, valamint a lakó- és munkahely szabad megválasztásának európai elve azt is igényli, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének bürokratikus akadályai enyhüljenek, kivált azok számára, akik, vagy akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak. "Ez a magyar kormány és Országgyűlés felelőssége" - szögezi le a nyilatkozat. /A határon túliakkal egyeztettek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./ A rendezvényen kilenc határon túli magyar párt és szervezet képviseltette magát. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a találkozó és az MDF módosító indítványa segít abban, hogy a kettős állampolgárság ügye rendeződjön. /Magyarság és Európa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./"

"Az érdektelenség miatti távolmaradástól tart az alkotmánymódosítási referendum kapcsán Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő. Kónya szerint a választókat meg kell győzni arról, szavazzák meg az alkotmány módosításait, a hibákat később is ki lehet majd küszöbölni. A képviselő a Szabadság-szobor körül kialakult helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, Markó Béla szövetségi elnök következetesebben is eljárhatott volna. "Amikor nem írtam alá a PSD-RMDSZ protokollumot, igazam volt" - jelentette ki Kónya. Szerinte az aradi helyi szintű egyezmény be nem tartása a "nemzeti méltóságot" sérti. Megjegyezte: az aradi szoborcsoport felállítását ugyanaz a miniszter akadályozza, aki a kolozsvári főtéri ásatásokat is szorgalmazza. Arra a kérdésre, hogy fel kell-e bontani a protokollumot, Kónya nem adott egyenes választ, mint mondta, ő ezt nem írta alá. /L. P.: Kónya-Hamar: igazam volt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"Az RMDSZ Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa szeptemberi ülése alkalmával Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) nevében megkérte a küldötteket, hogy a közösségi együttakarás és a cselekvési egység alátámasztása érdekében foglaljanak állást a területi autonómia és a kettős állampolgárság kérdésében. Állásfoglalásuk ismertetését szept. 26-ra tervezték. A szept. 26-i válaszadás azonban elmaradt, mivel a TKT-tagok távolmaradása miatt nem tartottak küldöttgyűlést. Ellenben ugyanezen a napon Gyergyószentmiklóson dr. Csapó József Székelyföld - igény és cselekvés címmel ismertette a célkitűzések elérhetőségének útját. Előadását kötetlen beszélgetés követte. /Bajna György: Székelyföld - igény és cselekvés. Dr. Csapó József előadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"

"Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete elnökségének többsége szept. 15-én úgy döntött, hogy javasolja Pécsi Ferenc kizárását az RMDSZ-ből. Szerintük összeférhetetlen Pécsi RMDSZ-beli és a magyar polgári mozgalombeli tevékenysége. Pécsi Ferenc a vele készült beszélgetésben kifejtette: ő nemcsak a Szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületnek az elnöke, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének is a tagja. "Mi felvállaljuk az RMDSZ programját, beleértve az autonómiáról szóló fejezetet is, amit a Szövetség mostani vezetősége nem vállal fel" - állapította meg. El kellene érni azt, hogy a román kormány átadja kompetenciái egy részét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak kulturális vagy oktatási kérdésekben, hiszen ez jelenthetné a kulturális autonómia törvényes alapokra helyezését. Világossá vált, hogy a protokollum politikai csődöt mondott. Pécsi szerint ha tárgyalóasztalhoz ülnének, akkor az RMDSZ és az MPE jelöltjeivel közösen lehetne összeállítani a listát, és így már teljesen mások lennének a körülmények. /Princz Csaba: Pécsi Ferenc nem találgatja, hogy kizárják-e az RMDSZ-ből, vagy sem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./"

"Fodor Sándor Markó Bélához intézett nyílt levelében hangsúlyozta, hogy ő támogatja az RMDSZ vezetősége irányvonalát, "nem"-et mondott az "ellenzéki" platformoknak. Razvan Theodorescu művelődési miniszter kijelentése után Fodor tudta: az aradi tizenhárom emlékművének újrafelállításából semmi se lesz. Razvan Theodorescu miniszter ugyanis a kormány és pártja véleményét mondta. Ezek után Fodor fölöslegesnek vélte, mind a magyar kormány, mind pedig az RMDSZ "szánalmas erőlködését, hogy az emlékművet október 6-án (esetleg később) mégis felavassák Aradon". Csakhogy Adrian Paunescu kormánypárti szenátor parlamenti felszólalásában ezt mondta: "Romániának nincs szüksége a tizenhárom gyilkos emlékét megörökítő szoborra". Ezzel Fodor megértő türelmének vége szakadt. Amennyiben a kormánypárti Adrian Paunescu szenátor példátlanul arcátlan kijelentését "lenyeli az RMDSZ - akkor én kilépek a szövetségből." Fodor olyan állásfoglalást vár, amely lehetővé teszi számára, hogy továbbra is az RMDSZ-re szavazzon. /Fodor Sándor: Nyílt levél Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"A román alkotmány módosítása az erdélyi magyarság életében pozitív változásokat hozó kérdés, ezért a romániai magyar közélet szereplői között konszenzusra, és együttcselekvésre van szükség az erre vonatkozó okt. 19-i népszavazás sikerre viteléhez" jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szept. 27-én, a romániai magyar sajtó vezetőinek marosvásárhelyi tanácskozásán. A román parlament mindkét háza által elfogadott alkotmánymódosítás kimondja a kisebbségek közigazgatásban, dekoncentrált intézményekben, és igazságszolgáltatásban történő szabad anyanyelvhasználatát, garantálja a közösségi és magántulajdont, valamint önálló, államilag finanszírozott oktatási formaként ismeri el a felekezeti iskolarendszert. Az erdélyi magyarságnak nem az alkotmány egészére, hanem ezekre a kivívott jogokra kell igennel szavaznia - mutatott rá Markó Béla. A tanácskozáson a magyar sajtó képviselői kifejtették, támogatják és aktívan részt vesznek a népszavazás népszerűsítését célzó kampányban. Markó Béla kijelentette, az elmúlt időszak a magyar érdekvédelmi politizálás "forró őszeként" értékelhető, amelyet a főként az alkotmánymódosítás, majd a Szabadság-szobor ügyében, a kormánypárttal kialakult súlyos konfliktusok jellemeztek. Az elnök úgy látja, mindezekért a Szociáldemokrata Pártban felszínre törő ultranacionalizmus okolható. - Több RMDSZ-es kollegánk joggal kéri az együttműködés megszakítását, másfelől pedig jogos azoknak az értelmiségieknek aggodalma is, akik az együttműködés felbontásának következményeire figyelmeztetnek. Mindezeket az érveket az RMDSZ-nek körültekintően mérlegelnie kell - mutatott rá az elnök. A Szabadság-szobor kapcsán az elnök leszögezte, felháborítónak és veszélyesnek tartja azt a román nézetet, hogy a magyar szimbolikájú szobrok mellé kötelezően román szimbólumokat hordozó alkotásokat kell elhelyezni, ez megítélése szerint "drámai ostobaságról" tesz tanúbizonyságot. Hasonló véleményen van az elnök a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létesítendő karok kapcsán kialakult kormánypárti álláspontról is. Markó Béla "cinizmusnak, a kisebbségi jogok és az autonómia megcsúfolásának" tartja azt, hogy kormánypárti körök az egyetemi szenátus függetlenségére hivatkozva próbálják elodázni a karok létrehozását. /Markó Béla a magyar lapok vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"