"Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./"

"Szent István királyra emlékeztek Zilahon aug. 17-én, vasárnap. Schek László atya prédikációjában István király életéről szólva nem a középkori államszerkezetet kiépítő uralkodót, hanem annak keresztény magatartását hangsúlyozva buzdított arra: ne csak beszéddel, hanem cselekedetekkel kövessük a nagy király példáját. A misét követően megkoszorúzták azt az emléktáblát, melyet 2000-ben lepleztek le az államalapítás ezredik érvfordulóján a városi és a megyei RMDSZ, valamint az EMKE és a Pro Zilah Egyesület képviselői. Az RMDSZ zilahi szervezete felhívással fordult tagjaihoz, hogy emlékezzenek együtt aug. 20-án a Kraszna utcai EMKE-házban tartandó műsoros rendezvényen. A Szilágyság című hetilapban László László történelemtanár, tankönyvszerző dolgozata ismerteti István király életét, uralkodását és törvényalkotói munkásságát. /Szent István-napi megemlékezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

""Tizenkilencre jött a negyvennégy, / jelentve ártatlanok vesztét, / Kupacba halomba lövette / Egyformán aggastyán és gyermek." - olvasható Zsiskú János versében. Az 1996-os Őrtornyaink című kiadványban írtak arról, hogy 1919-ban és 1944-ben Belényes vidékén többszáz magyar férfi esett a nemzeti gyűlölet áldozatául, a felbőszült románság lemészárolta őket. Eleinte csak suttogva emlékeztek a falvak, ma már nyíltan kimondják: Magyarremetén 43, Kisnyégerfalván 17, Kőröstárkányban 87, Gyantán pedig 40 magyar embert végeztek ki. Aug. 17-én erre emlékeztek Belényesben, a régió központjában, három kopjafát állítottak a református templom udvarán a Communitas Alapítvány, a belényesi RMDSZ és a református egyház közös támogatásával. Boros István református lelkész a kopjafák felavatását megelőző ünnepségen arra kérte az egybegyűlteket: megbékélve tekintsenek vissza 19-es és 44-es eseményekre. Az emlékjelhagyást kezdeményező Miklós János belényesi képzőművész kifejtette, hogy az 1830-as években iparművészek tették hagyománnyá a kopjafaállítást. A képzőművész elmondta, hogy Zsiskú János lelkész-költővel már 1996-ban, közös könyvük, az Őrtornyaink megjelenésekor szövögetni kezdték a most megvalósult tervet. A kötegyáni Ungvári Mihály, Szőke Sándor, ifj. Ungvári Mihály, Belényesből pedig Miklós János és Antal András fafaragó művészek egy hetes alkotótáborban láttak munkához, hogy kifaragják az emlékjeleket. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök véleménye szerint a Belényes-vidéki vérengzésben nem csak azok voltak a hibásak, akik meghúzták a ravaszt, hanem azok a politikai vezetők is, akik cinkos magatartással és hangulatkeltéssel előidézték, s büntetlenül hagyták ezt. "Marosvásárhely fekete márciusa intő jel azoknak, akik úgy gondolják, hogy megengedhetjük magunknak érdekvédelmi szervezetünk szétdarabolását"- fejtette ki az elnök. Az ünnepségen elszavalták Zsiskú János alkalmi versét: "...Belényes úgy, mint vidékközpont / kopjafák alól igent mond / sürgetve azt a régi elképzelt / nagy, történelmi jóvátételt, hogy legyen egyszer ez a két nép / kopjafák alatt összebékélt." /(Balla Tünde): Kopjafaállítás emlékjelhagyással. Tisztelgés a Belényes-vidéki vérengzés áldozatai előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

"A Hunyad megyei Bácsiban közel ötven éve megszűnt az anyanyelvi oktatás. Ezért határoztak úgy közel egy évtizede, hogy nyári táborozást szerveznek, fogadják a hátrányos helyzetben lévő, 6-12 éves gyermekeket. A táborozást evangélizációval, népdal a tanulással, kirándulással, fürdőzéssel kapcsolják össze. Minden évben két-három egyhetes turnust szerveznek. Az évek során gyermekeket fogadtak Vajdahunyadról, Déváról, Petrozsényból, Vulkányból, Petrilláról és máshonnan is. Az elmúlt években támogatotta őket a Diaszpóra Közalapítvány, az Illyés Alapítvány, az Iskola Alapítvány, a Communitas Alapítvány, a Hunyad megyei RMDSZ, valamint magáncégek. /Kun Árpád: Egyházi, anyanyelvápoló tábor a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"A minisztérium legutóbbi, Alexandru Athanasiu tanügyminiszter kézjegyével ellátott átiratában felkérte a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, bocsássa ismét az egyetem szenátusa elé a román, magyar és német tanárokból álló vegyes bizottság júniusi határozatát. A minisztérium az új karok működéséhez szükséges költségtöbbletet is hajlandó biztosítani, ennek ellenére a BBTE hivatalos álláspontja az, hogy a magyar oktatók kérése csak kormányrendelet vagy a parlament által elfogadott törvény útján jöhet létre. Hasonló helyzet tapasztalható a kolozsvári zeneakadémián, valamint az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Catalin Baba, az egyetem szóvivője elmondta, hogy a minisztériumi átirat semmit sem változtat a helyzeten, mivel a határozatban leszögezett feltételek alapján a minisztériumnak nemcsak felelősséget kell vállalnia magyar karok létrehozásáért, hanem kezdeményeznie is kell azt. A szóvivő szerint alaptalan a miniszter azon kérése, miszerint a felsőoktatási intézmény vezető testülete vizsgálja meg és szavazzon ismét a vegyes bizottság határozatáról, mivel ezt június 10-én már megtette. A BBTE szenátusa a határozatot csak elfogadta, de nem szavazta meg - nyilatkozta Néda Árpád rektor-helyettes. Néda úgy vélte, amennyiben az egyetem vezető testülete ismét megtárgyalja a határozatot, nagy valószínűséggel meg is szavazza azt. Néda Árpád nem értett egyet román kollégái azon érvelésével, miszerint ha létrejönnének a magyar karok, az egyetem multikulturális jellege csorbulna. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdése fontos célkitűzése az RMDSZ-nek. A BBTE-n a magyar karok létrehozása, illetve a kolozsvári konzervatórium és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tervezett magyar oktatási nyelvű csoportok megalakítása szerepel a kormány és az RMDSZ által kötött együttműködési megállapodásban. A Ziarul Clujeanului című kolozsvári lap aug. 20-i számában megszólalt a két tanintézmény rektora. Liviu Marghitas, az utóbbi egyetem vezetője elmondta: nem tud arról, hogy az általa vezetett intézmény tárgya lenne egy ilyen politikai dokumentumnak. - Nem érkezett kérés a magyar oktatás megvalósítására vonatkozóan. Különben is a mezőgazdaságot, az oktatás nyelvétől függetlenül, mindenhol ugyanúgy szervezik. Diákjaink végzik feladataikat, nem törődnek ezzel - mondta. Alexandru Farcas, a konzervatórium rektora hasonlóan elutasító hangnemben nyilatkozott, megkérdőjelezte a magyar oktatás szükségességét. /Borbély Tamás: Csak jogszabály segíthet a magyar karokon. Mások is elutasítják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Elmaradhat az aradi Szabadság-emlékmű köztéri felállítása, miután a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium nem hagyta jóvá az RMDSZ kezdeményezését. Razvan Theodorescu tárcavezető megerősítette a döntést, és elmondta, a jóváhagyás megtagadása esztétikai és történelmi okokra alapul. "A köztéri műemlékekkel foglalkozó országos bizottság július 18-i ülésén egyhangúlag a szoborcsoport elhelyezése ellen szavazott. Az alkotás esztétikai szempontból nem felel meg a köztéri emlékművek modern városi környezetbe történő beillesztésével kapcsolatos jelenlegi felfogásnak. A döntésnek másrészt történelmi oka is van: a szaktárca csak a román történelem jeles mozzanataiból ihletődött alkotásokat pártolja, támogatja és védi", közölte Theodorescu. Az RMDSZ képviselői szerint a művelődésügyi minisztérium döntése helytelen, mivel ennek alapján "az ország összes régi emlékművét le kellene rombolni". "A bíróságon támadjuk meg ezt az adminisztratív döntést, amelyet számunkra ismeretlen okokból egy hónapig titokban tartottak. Csak most szereztünk tudomást róla. A miniszter úr úgy érvel, hogy az emlékmű esztétikai szempontból nem felel meg a jelenlegi felfogásnak - ez aberráció. Ebben az esetben az ország összes régi emlékművét le kellene rombolni", nyilatkozta Tokay György RMDSZ-képviselő. Tokay szerint egyelőre nem merül fel a kormánypárttal fenntartott kapcsolatok megromlásának kérdése, mivel a döntésre remélhetőleg visszatérnek. Király Andrást, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke leszögezte, a szoborcsoport elhelyezésére beindított munkálatokat nem állítják le. "Erről önkormányzati határozat született, megvan minden szükséges engedély, a minisztériumi döntésről senki nem tudott. Szégyen, hogy az egyesült Európa perspektívájában még mindig frusztrációink vannak a százötven évvel korábban történtekkel kapcsolatban. Az emlékmű az aradiaké, történelmük részét képezi, közadakozásból állították fel, újraelhelyezése szintén közadományokból történik", nyilatkozta Király András. /Nem engedélyezik a Szabadság-emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Hiller István kulturális miniszter aug. 20-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett ünnepségen kijelentette: "szükséges, hogy ne csak országon belül, hanem a nemzet egészében tudjunk gondolkodni, s az uniós csatlakozást ne csak Magyarország szempontjából lássuk fontosnak, hanem a környező országokéból is, mert így tudjuk megvalósítani a békés nemzetegyesítést". Bejelentette ugyanezen alkalommal, hogy még október 6-a előtt ismét felállítják ismét Aradon a Szabadság-szobrot. /Még október 6-a előtt felállítják Aradon a Szabadság-szobrot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"Bognár Levente alpolgármester kijelentette: "Mivel a városi önkormányzathoz eddig semmiféle hivatalos, a visszaállítási folyamatot leállító átirat nem érkezett, a tanácsi határozat értelmében folytatjuk a munkálatokat. Végigjártunk valamennyi közigazgatási procedúrát, építkezési engedélyünk van, a szobrok pedig a város tulajdonát képezik" Véleményét osztja Dorel Popa polgármester, a kormánypárt Arad megyei szervezetének elnöke is. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője leszögezte: az RMDSZ bíróságon támadja meg az eddig titokban tartott határozatot. A képviselő szerint elképesztő a művelődési miniszter érvelése, annak alapján ugyanis a Romániában található szinte összes emlékművet, köztéri alkotást le kellene bontani. Tokay ugyanakkor kifejezte azon meggyőződését, hogy "ez a kínos tévedés, egyes bürokraták packázása nem fogja megrontani a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ kapcsolatait". Markó Béla szerint a művelődési minisztérium mondvacsinált ürüggyel próbálja lassítani vagy megakadályozni a szobor visszaállítását. "Nevetségesnek tartom, hogy egy már valamikor létezett szobor visszaállítása esetében arról vitatkozzunk, hogy művészeti vagy műemlék-szempontból érték-e vagy nem érték - nyilatkozta az RMDSZ szövetségi elnöke az aradi Nyugati Jelen napilapnak. - Tehát itt nyilvánvalóan olyan kísérletről van szó, hogy lassítsák vagy akadályozzák a felállítást, esetleg visszatántorítsák az aradiakat attól, hogy folytassák, amit megkezdtek. Itt van az esély, hogy Arad példát mutasson akár Bukarestnek is arról, hogy románok és magyarok akár a kényes kérdéseket is meg tudják oldani, ha van rá akarat."Az idei PSD-RMDSZ egyezményben nem szerepel a Szabadság-szobor visszahelyezéséről rendelkező kitétel, mivel a pártvezetők ezt a kérdést a tavalyi protokollumban tisztázni vélték. A művelődési minisztérium kizárólag abban az esetben illetékes a beleszólásra, ha a megyei művelődési igazgatóság óvását a helyhatóságok nem veszik figyelembe. Kereskényi Sándor szenátor szerint ilyen értelemben az aradi Szabadság-szobor ügye helyhatósági kérdés, amely az RMDSZ területi szervezetére és a városi polgármesteri hivatalra tartozik. /Gujdár Gabriella, Rostás Szabolcs: Nem esztétikus az aradi Szabadság-szobor? = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Szobor-kronológia. 1999. július 13. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Radu Vasile román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélése után bejelentette, kormányközi egyezményt dolgoznak ki egy aradi emlékpark létrehozásáról, melyben egy román emlékmű mellett a Szabadság-szobrot is felállítanák. 1999. szeptember 20. A román kormány határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoportot a hadsereg átadja az aradi minorita rendnek. Elemeit ideiglenesen az aradi belvárosi római katolikus templom belső udvarán helyezték el. 1999. szeptember 28. A román kormány újabb határozatban rendelte el az aradi román-magyar megbékélési emlékpark létrehozását, melyben a Szabadság-szobor mellett egy román történelmi eseményt idéző emlékművet is állítottak volna. Az emlékpark számára a város megkérdezése nélkül utalt át egy telket a város tulajdonából a művelődési minisztériumnak. 1999. október 6. Az 1989-es változások után első ízben zavarta meg szélsőséges román ellentüntetők randalírozása az aradi mártírok napjának gyászünnepét. Radu Vasile miniszterelnök és a román kormány képviselői az utolsó pillanatban lemondták részvételüket az eseményen, Orbán Viktor kormányfő csak az október 5-i gálaműsoron vett részt. 2001. október 19. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága arról határozott, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre a szobor újrafelállítása ügyében. A Budapesten aláírt emlékeztető a magyar fél kötelezettségvállalását is tartalmazza az emlékmű restaurálási munkálatainak szakmai és anyagi támogatására. 2001. december 22. Az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyetértési nyilatkozatban a felek megegyeztek arról, hogy a két kormány jóváhagyja az október 19-i jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.2002. január 29. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt 2002-es évre érvényes protokollumában a felek megegyeztek arról, hogy a két miniszterelnök megállapodásának és a vegyes bizottsági jegyzőkönyvnek megfelelően "megoldják" az aradi Szabadság szoborcsoport ügyét. A dokumentumot Adrian Nastase és Markó Béla írta alá. 2002. november 26. Az aradi városi tanács két ellenszavazat és két tartózkodás mellett elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltó téren, a Csiky Gergely Gimnázium épülete közelében állítják fel. A testület 2,2 milliárd lejt szánt a tér átalakítására.2002. november 28. Egy nappal budapesti látogatása előtt Adrian Nastase miniszterelnök Gyulafehérváron kijelentette: felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. Úgy vélte, politikai szempontból sokkal hasznosabb lenne egy olyan emlékmű felállítása, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdekeket.2003. február 19. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt aláírta a 2003-as évi együttműködésről szóló megállapodást. Ebben már nem szerepel a Szabadság-szobor felállítása. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke ezt a Krónikának azzal magyarázta, hogy az ügy már 2002-ben megoldódott. 2003. május 22. A prefektusokkal tartott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, a román kormánynak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy felállítsák a Szabadság-szobrot. "Ennek a szobornak a szimbolikája nem sugározza a megértést, a harmadik évezredbeli román-magyar barátságot és együttműködést" - jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, nem a művészi értéke, hanem a szimbolikája szempontjából értékelte a szoborcsoportot.2003. május 29. Kevesebb mint százan vettek részt a Humanista Párt aradi szervezete által összehívott néma tüntetésen, mely formálisan egy egyesülési emlékmű felállítása mellett, a valóságban azonban a Szabadság-szobor felállítása ellen szólt. 2003. július 18. A román kulturális minisztérium mellett működő Nyilvános Emlékművek Országos Bizottsága esztétikai és történelmi okokra hivatkozva elutasította az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítását. /Gazda Árpád: Jelenkori szobor-kronológia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Tizenhárom évvel a kommunista rendszer bukása után kezdetét vette a Szekuritáté átvilágítása. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) hozzáfogott a volt politikai rendőrök meghallgatásához. Az aug. 20-ra behívott kilenc személy közül azonban mindössze egy jelent meg, hogy válaszoljon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálatok a következő napokban folytatódnak. A meghallgatásokon nem kötelező a részvétel. Ha a "gyanúsítottak" nem jelennek meg, a testület a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönti el, hogy közzéteszi-e az illetők nevét a Hivatalos Közlönyben. Az átvilágító bizottság 105 olyan személyről kért adatokat a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy politikai rendőri tevékenységet folytattak. A névsort a letűnt rezsim üldözötteinek dossziéi alapján állították össze. A meghallgatások elkezdése félsikerként értékelhető. Eddig ugyanis minden ilyen irányú próbálkozás kudarcot vallott. A jelenlegi kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által jelölt tagok - a hatóságok támogatásával - meghiúsítottak mindenfajta leleplezési kísérletet, és a próbálkozás végül az átvilágító bizottság két részre szakadásához vezetett. Radu Timofte SRI-igazgató kijelentette, hogy soha semmilyen körülmények között nem adja ki a volt Szekuritáté teljes irattárát. Később módosította nyilatkozatát, és arra hivatkozott, hogy a dossziékat több intézmény tárolja. A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke börtönnel fenyegette meg a Demokrata Párt, a Parasztpárt és az RMDSZ bizottságbeli képviselőit, ha nyilvánosságra hoznak akár egy nevet is. /Szőcs Levente: Megkezdődött az átvilágítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"A Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség (RMSZSZ) etnikai szervezetként akar részt venni a jövő évi helyhatósági választásokon és saját polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen, a jelöltek személyére vonatkozó javaslatokat azonban nem hozza nyilvánosságra, hogy az RMDSZ ne gyakorolhasson nyomást rájuk, közölte Kiss Kálmán, a szervezet vezetője. A parlamenti választásokon az RMSZSZ bejegyzett politikai pártként vesz részt, a regisztrációhoz szükséges 25.000 támogató aláírásból 20.000 összegyűlt - jelentette ki Kiss. /Újabb próbálkozás a marosvásárhelyi magyarság megosztására. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./Eddig Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt néven adtak hírt magukról. "

"Dr. Szakály Sándor budapesti történész, a Duna Televízió alelnöke aug. 19-én Szatmárnémetibe érkezett a Szent István Kör meghívására és Nemzet, határokon innen és túl címen tartott előadást. Ott volt Schönberger Jenő megyéspüspök, Riedl Rudolf alprefektus, Kabai István, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke és a helyi magyarság több ismert képviselője. A vendég rámutatott, hogy Trianon után szétesett ugyan az ország, de az egységes nemzet szelleme tovább élt a templomokban, az elszakított részek magyarságának lelkében és kultúrájában. "Hiszem, hogy egységes a magyar nemzet még akkor is, ha gazdaságilag és politikailag nem ezt mutatja, hiszem, hogy egy megosztott nemzet is egységesnek tekintheti magát, hisz az elválasztó határoknál fontosabb az összetartó nyelv, a közös kultúra és a közösségi érzés. A közösség-megtartó cselekedetek, amiből mind nagyobb szükség van, különösen a szórványban, csak erősítik ezt az érzést!" - hangsúlyozta a vendég. /(Sike Lajos): Nemzet, határokon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"A Fehér megyei RMDSZ kezdeményezte, hogy a megye területén létező magyar történelmi egyházak együttműködésével, azokon a településeken, ahol nagyon kis lélekszámú gyülekezetek vannak, olyan templomokban, ahol ritkán, vagy egyáltalán nem tartanak istentiszteletet/misét, alkalmi istentiszteleteket/miséket tartsanak. Aug. 20-a alkalmából, Marosszentimrén az ökumenikus istentisztelet után ünnepi műsor volt. Marosszentimrén már csak 2-3 magyarul tudó református hívő él. Az ökumenikus istentiszteleten több mint 150-en vettek részt. Dr. Csávossy György mondott ünnepi beszédet, majd az Áprily-est irodalmi kör képviselői mutatták be az alkalmi műsorukat. A rendezvénysorozat Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban fejeződött be, ahol Koltay Gábor István, a király című filmje került vetítésre. /Kerekes Hajnal: Szent István napja Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Virágkiállítással ünnepelte a Szent István-napot a besztercei magyarság. A helyi RMDSZ által szervezett ünnepség az első ilyen jellegű rendezvény a városban. A kiállítás megtekintése után a beszterceiek teadélután keretében folytatták az ünneplést. /Pap Melinda: Szent István napja Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"A magyar nyelv fakultatív jellegű oktatásának van létjogosultsága Gyertyámoson, sőt előrelépés tapasztalható e téren - újságolta Ordódi Árpád. A községi tanácsos, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke szerint a 2003-2004-es tanévtől "intézményesített" formában folyik majd a tanítás. Az ideális a magyar tagozat visszaállítása lenne, de a jelen körülmények között ennek is örvendhetnek. Egyre több román szülő taníttatja a fakultatív magyar órákon gyerekét. /P. L. Zs.: A románok már "észbe kaptak" Haladás Gyertyámoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./"

"Elfogadhatatlan, hogy Bukarestből próbálják meghiúsítani a helyi szinten megvalósuló román-magyar megbékélést és egyetértést - jelentette ki aug. 21-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a román-magyar megbékélés, a nehezen létrejövő kölcsönös megértés rendkívül fontos példájának és gesztusának nevezte azt, hogy Aradon a helyi magyarság és románság, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ helyi szervezete egyetértett a Szabadság-emlékmű köztéren való helyreállításában. Markó a kérdést az RMDSZ felveti az SZDP képviselőivel jövő hétre tervezett találkozón, amelyen a kormánypárt és a szövetség idei parlamenti együttműködési megállapodásának eddigi végrehajtását tekintik majd át. - Az RMDSZ elvárja, hogy ebben a kérdésben az SZDP tartsa magát kettejük korábbi megegyezéséhez - hangsúlyozta. Markó közölte: a találkozón az RMDSZ azt a néhány hónappal ezelőtt hivatalosan előterjesztett kérését is felveti, hogy az önkormányzatokról szóló törvény előírásaival összhangban az érintett településeken a pályaudvarok és vasútállomások nevét az ott élő nemzeti kisebbség anyanyelvén is feltüntessék. Az együttműködési megállapodás eddigi teljesítését illetően Markó Béla komoly lemaradást az oktatás, elsősorban a felsőoktatás területén lát. Példaként említette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen tervezett magyar karok elhúzódó ügyét, valamint azt, hogy még mindig nem sikerült rögzíteni a magyar nemzetiségű hallgatók létszámát a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Markó Béla elmondta, hogy a hamarosan kezdődő őszi parlamenti ülésszak munkájában az RMDSZ az alkotmány módosítását, a költségvetést és a választási törvény módosításának ügyét tekinti prioritásnak. Az RMDSZ fenntartja a nemzetállami meghatározás, valamint a nemzeti kisebbségek státusának alkotmányos szabályozásával kapcsolatos eddigi javaslatait. /Jövő héten egyeztetnek a Szabadság-emlékműről. Bukarest meghiúsítani próbálja a helyi román-magyar megbékélést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Az aradi Szabadság-emlékmű köztéri felállítása ellen hozott művelődésügyi és kultuszminisztériumi döntés miatt kereste fel aug. 21-én Vekov Károly parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) elnöke Razvan Theodorescu tárcavezetőt. Vekov kérdésére, hogy a helyi román és magyar politikusok döntésébe beleszólhat-e a főhatóság, Theodorescu azt mondta: természetesen a bizottságnak jogában áll beleszólni, akár meg is akadályozni a szobor elhelyezését függetlenül attól, hogy a helyi hatóságok, a helyi lakosok többségének a véleményét tükröző helyi döntés és intézmények határozata miképpen szól. A bizottság véleményét tükrözi az az indoklásnak (argument) nevezett irat, amelyet a miniszter átadott Vekovnak. Az indoklás szerint a szobor elavult a jelenlegi szobrászművészet szempontjából. Vekov közbevetette, hogy az alkotás a brüsszeli világkiállításon díjat nyert. A miniszter kifejtette, az egész szoborállítást provokációnak értelmezi, mi több, Marosvásárhely-szerű eseményektől is fél, ha a szobrot felállítanák. Vekov továbbá azzal érvelt, hogy a helyi egyezségek, de még az országos SZDP-RMDSZ protokollum is egyértelműen kárt szenved. Ennek ellenére a miniszter kijelentette, hogy október 6-án nem lehet fölállítani a szobrot. A miniszter a következő kijelentést tette: ha nem értenek egyet ezzel az állásfoglalással, pereljék be a minisztériumot. Mindez mutatja, hogy az aláírt protokollumnak nincsen értelme, állapíthatta meg Vekov. Romániában a kisebbségekkel szembeni politikában lényegében nem történt változás. Ezek a döntések, akárcsak a kolozsvári gödör-kérdések, azt tanúsítják, hogy többet nyom a latban egy nacionalista indíttatású érvrendszer, mint bármi más, tehát nem lehet új, modellértékű román kisebbségpolitikáról beszélni. /Köllő Katalin: Vekov: Látszólagosak az esztétikai indoklások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"A kommunista diktatúra udvari költője, Adrian Paunescu - a kormánypártnak köszönhetően -a politika vezéregyénisége lett. Politikusként a szenátusban vív ádáz küzdelmet a "románok jogaiért", esti szabad idejében pedig a tv-csatornák műsorvezetőjeként a legaljasabb módon gyalázza a magyarokat. A Realitatea Tv-ben légből kapott vádak, a hamisított adatok tömkelegét zúdítja naiv nézői nyakába, bőven kimerítve a nemzeti uszítás, a gyűlöletkeltés valamennyi vádpontját. Az egyik olvasónk felrótta a lapnak, hogy nem reagál a Paunescu-féle történelemhamisításra, az RMDSZ a kormánypárttal kötött megállapodás dacára semmit sem tesz a magyarellenes hangulatkeltés megfékezésére. Az olvasó felháborodása jogos, hiszen az aradi vértanúk, illetve a Szabadság-szobor kapcsán például annyi valótlanság, alaptalan állítás hangzott el, hogy Tokay György RMDSZ-képviselő telefonon megpróbált ugyan azon melegében bekapcsolódni az ún. vitába, de végül kénytelen volt lecsapni a kagylót. Az RMDSZ-nek viszont lépnie kellene: az állam- és kormányfőt gyalázó OTV-t meglepő gyorsasággal sikerült felfüggeszteni, majd megszüntetni; ugyanígy Paunescut és őt dicsőítő janicsárjait le kellene tiltani valamiképpen a képernyőről. /Ferencz L. Imre: Gyalázzák a sajátjukat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"A közvélemény-kutatás szerint ha most lenne választás, az RMDSZ a szavazatok mintegy öt-hét százalékára számíthatna. Mindez nem a lejárató kampány hatása, tette fel a kérdést Gyarmath János, aki exkluzív interjút készített Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. Markó inkább megnyugtatónak tartja az előrejelzéseket, mert azt sugallják, hogy az RMDSZ támogatottsága stabil, annak ellenére hogy "hónapokon át jópár ember módszeresen dolgozott azon, hogy lerontsa az RMDSZ népszerűségét". Egyesek "egyéni sértettségből vagy ambícióból odadobnák akár az erdélyi magyarság politikai jövőjét is." Az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek egyértelműen azt kell bizonyítania, hogy nyitott szövetség, amelyben minden véleménynek helye van. A kettős állampolgárság ügyéről kifejtette: ha Magyarországnak van lehetősége, módja valamiképpen támogatást nyújtani a határon túli magyarok helyzetének javításához, akkor azt mindenképpen tegye meg. Markó szerint nem ez a kérdés foglalkoztatja az erdélyi magyarságot.A magyarság körében az utóbbi időben a legnagyobb visszhangot az észak-erdélyi autópálya megépítése tervének elfogadása keltette. Ez több tízezer embernek teremt azonnal munkahelyet, továbbá kedvezően befolyásolja számos régió gazdasági életét. /Gyarmath János: "Küszöbre" kényszeríthetik-e az RMDSZ-t? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Két nap leforgása alatt két politikai alakulat /a Humanista Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt/ országos elnöke is Marosvásárhelyen járt, mindketten ugyanazzal a céllal: előkészíteni a terepet a közelgő választásokhoz. Egyre szélesebb teret nyer a közös román nemzetiségű jelölt támogatásának gondolata az RMDSZ jelöltje ellenében. A PUR már eleve közös jelöltet javasol ott, ahol a nemzetiségi arányok kiegyensúlyozottak, míg a parasztpárt szintén hajlik erre, még akkor is (Marosvásárhely esete a példa), ha ugyanazt a jelöltet olyan kiengesztelhetetlen politikai ellenfelek, mint a PSD, vagy nemzetközileg szalonképtelen szélsőséges alakulatok is támogatják. A romániai társadalom, s különösen a politikai elit nem tudja levetkőzni a nemzeti kizárólagosság gondolatát, mely szerint az sem baj, ha adott esetben a polgármester esetleg valamely párttal homlokegyenest ellenkező ideológiai nézeteket vall - csak nehogy véletlenül magyar legyen az illető. Közben még ma sem lehet tudni, hogy az RMDSZ kit javasol a tisztségre. /Bálint Zsombor: Mindegy, hogy ki, csak magyar ne legyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./"

"Az RMDSZ újjáalakult Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) június 30-i, Marosvásárhelyen megtartott ülésén az RMDSZ Oktatás- és Egyházügyi Főosztályának vezetőjévé választották dr. Kötő Józsefet. A vele készített interjúban nyilatkozott. Az egyházi kérdések eddig a művelődési főosztályhoz tartoztak. Az oktatásban elérkezett a nagy lehetőség arra, hogy az RMDSZ politikai tárgyalásai nyomán megszülessék az önálló magyar tagozat a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. További feladat: tovább építeni éppen ennek az önálló iskolarendszernek a jegyében azt a hálózatot, ahol önálló magyar iskolákként működhetnek az oktatási egységeik, abban a sorban, ami elkezdődött Nagybányán, folytatódott Aradon, vagy Máramarosszigeten, és reméli, hogy következik az Áprily Lajos Líceum Brassóban. Rendkívül fontos az új iskolatérkép elkészítése: ét. új körzetesítések következnek be, figyelni kell arra, hogy ne maradjon magyarlakta település oktatási intézmény nélkül. Ugyancsak kiemelt feladat a szórványoktatás megszervezése, létre kell hozni a háttérintézményeket, kollégiumokat, bentlakásokat, megteremteni az ingázási feltételeket stb. Kiemelt feladat az egyházi vagyonok visszaszolgáltatása. Meg kell vizsgálni, hogyan tudnának operatívan közbeavatkozni, hogy a polgármesterek gyorsabban bocsássák ki a hiányzó iratokat (telekkönyvi kivonatok és egyéb bizonylatok), hiszen ez a leggyakoribb probléma. Tervezik az egyházvezetők meglátogatását. Kötő szerint olyan intézkedéseket kell hozni, hogy majd ha autonómiát elérik, legyenek, akik megkapják. /Köllő Katalin: Végezd el a mai feladatot, hogy legyen kinek a holnapot megváltani. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Aug. 17-én az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékművét avatták volna a Maros megyei Kerelőszentpálon. Ezt immár 1990-től kérik a helybéliek. A Szekeres Lajos parajdi népművész faragta kopjafa el is készült, az emlékmű számára az iskola előtti teret márványkővel borították, a márványtábla kétnyelvű felirata szerint pedig 1914-1919 között 16-an, míg a második világháborúban 37-en, magyarok, románok, cigányok vesztették életüket. Az utolsó pillanatban a Nagy-Románia Párt és az Antonescu Egyesület a Közigazgatási Minisztériumhoz valamint a prefektúrához fordultak azzal az indokkal, hogy diszkriminatív módon készült az emlékmű, mert a kopjafa tetejére tulipánt faragtak, ami az RMDSZ jele. Ezért a vasárnapra tervezett ünnepség elmaradt, de az önkormányzat vezetői remélik, hogy miután megszerzik a minisztérium jóváhagyását, az avatóra két-három héten belül sor kerülhet. /Mert a kopjafán tulipán volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./"

"A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ azzal vádolja a megyei tanácsot, hogy megszegte a tácsi magyar közösség múzeumának létrehozásával kapcsolatos ígéretét -, közölte Szilágyi János, a szövetség megyei szervezetének elnöke. A múzeum máig sem létezik, noha a tanács több mint egy éve jóváhagyta az intézmény létrehozását, sőt, átadta az ügyet a besztercei múzeumkomplexumnak, amely 49 évre haszonbérbe adta a régi parókia épületét, amelyben a múzeumnak működnie kellene. /Késleltetik a tácsi múzeum létrehozását. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./ "

"A magyar szabadságharc három vértanúját ábrázoló bronz-domborművet ajándékozott Dinyés László budapesti szobrászművész az arad-belvárosi római katolikus templomnak. A művész nem először adományoz Aradnak: az RMDSZ székházában lévő Kossuth és a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében elhelyezett Petőfi dombormű, valamint a Kölcsey Egyesületnek készített emlékplakett is az ő keze munkája. Auffenberg Ormai Róbert, Lenkey János és Ludwig Hauk hősök emlékére készített alkotáshoz szükséges alapanyagok költségét - mintegy százharmincezer forintot - egy önzetlen magyar építész-vállalkozó állta. "Mivel a másik tizenhárom vértanúnak már van egy emlékműve, és remélhetően a Szabadság-szobor is hamarosan állni fog, úgy gondoltam, ennek a három hősnek is illő emléket állítani Aradon. Mindhárom katolikus volt és mindhármat az aradi minorita atyák segítették, majd kísérték el utolsó útjára." - nyilatkozta Dinyés László. A templom előcsarnokának a falára elhelyezett domborművet aug. 24-én Roos Márton püspök szentelte fel. /(Sólya): Nem az első adomány Arad számára. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./"

"Ülésezett a kormánypárt /PSD/ és az RMDSZ vegyes bizottsága. Közös álláspontjuk az, hogy az aradi Szabadság-szobornak a helyi önkormányzat által kijelölt méltó helyére kell kerülnie - jelentette ki Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A szenátor hozzátette, "ez azt jelenti, hogy a szoborállítást akadályozó jelenlegi adminisztratív és egyéb döntéseket felül kell vizsgálni". Az RMDSZ tárgyalócsoportja 23 pontos listával ült le a tárgyalóasztalhoz, és a megbeszélések során áttekintették a pártközi együttműködés helyzetét, különös figyelmet fordítva a tanévkezdéssel kapcsolatos kérdésekre. Azt is rögzítették, hogy miként működnek együtt a 2004-es költségvetési törvénytervezet kidolgozásában. /Gazda Árpád: Megegyeztek a szoborállításról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"Aug. 25-én kezdte el a szenátus rendkívüli nyárvégi ülését. Az alkotmányt módosítása folyik. A felsőházba benyújtott 324 módosító javaslat közül 191-et eleve elutasítottak, 11-et visszavontak, s tulajdonképpen csak 32-őt fogadtak el a kidolgozással megbízott bizottságban. Az RMDSZ frakciója is több javaslatot benyújtott. Ismét kérte, hogy töröljék a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkelyt, javasolta továbbá, hogy a román alkotmány a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségekként ismerje el. Ezeket az alkotmánymódosító bizottság elutasította. /Kilin Sándor: Alkotmányfoltozás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a közel múltban tartotta évi ülését, Sylvester János szülőfalujában, Színérváralján. Az egybegyűltek megemlékeztek a tudós teológus és bibliafordító születésének 500. évfordulójáról, valamint megfogalmazták az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatos álláspontjukat. Az állásfoglalás értelmében a közgyűlés elégedetlen az erdélyi magyarság "jelenlegi áldatlan helyzetével" és továbbra is keresi azokat az eszközöket, amelyek révén meg lehet találni az abból kivezető utat. Miközben a román kormányzat és az RMDSZ a román-magyar kapcsolatok javulásáról beszél, a romániai magyarság "vészes pusztulása, sorvadása és térvesztése" tovább tart. Nyílt egyházi és társadalmi párbeszédet kell folytatni az ügyről. A párbeszéd célja a jelenlegi helyzet orvoslása. A közgyűlés vallja a közéleti szerepvállalás fontosságát, és elutasítja azokat a támadásokat, amelyek célja ennek megakadályozása. Határozatban kimondták a megmaradás és megépülés stratégiájának a kidolgozását, amelynek megfelelően elindítják az "Áldás, népesség" elnevezésű népességkezelő programot. Ennek kidolgozását az őszi ülés napirendjére tűzi. /Elégedetlenek az erdélyi magyarság helyzetével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Politikai célzatosságból fakadó pénzügyi lejáratás nyilvánvaló szándékának" tekinti a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a nagyváradi Erdélyi Riport hetilapnak, a tavaly augusztusban megtartott Reformátusok Világszövetsége európai nagygyűlése megszervezésére kapott magyarországi támogatásokról szóló írását, olvasható a közgyűlés határozatában. A júl. 4-én keltezett határozat szerint a magyar kormány jóvoltából elnyert 242 millió forint összegű támogatás híven szolgálta a rendezvény céljait valamint az egyházkerület és a partiumi magyarság érdekeit. A támogatási összeg túlnyomó részét, mintegy 215 millió forintot, kiemelt fontosságú egyházi és gyülekezeti beruházások megvalósítására, a fennmaradó összeget pedig a találkozó megszervezésére fordították. A közgyűlés visszautasította "azokat a múlt év augusztusa óta tartó, nemtelen támadásokat és rágalmazásokat, melyek különösképpen a sajtó egy része, másfelől a hivatalos RMDSZ oldaláról érik Egyházkerületünket, kiváltképpen pedig Tőkés László püspököt és közvetlen munkatársait" - áll a határozatban. A támogatási összegről az egyházkerület maradéktalanul elszámolt az illetékes magyarországi szerveknél, ezért nem tartja szükségesnek, hogy érdemben foglalkozzék az Erdélyi Riportban és más sajtótermékekben megjelent "vádaskodásokkal". A közgyűlés ugyanakkor elítéli az Erdélyi Riport azon eljárását, hogy az említett lapszámot "voluntarista módon szétküldte" az egyházkerület lelkészi hivatalaiba, és ennek hatására bizonyos egyházi személyek támadást indítottak az egyházkerület vezetői ellen. Ezért a közgyűlés az elszámolás tárgyában egyházkerületi körlevelet bocsát ki. /Politikai célzatosságú pénzügyi lejáratás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Tőkés László püspök sajtótájékoztatót tartott a hétvégén Nagyváradon, a magyarországi kormánytámogatásokkal kapcsolatban. Sikerült nyilvánosságra hozták az egyházkerületi közgyűlés július 4-én keltezett határozatát is, a fogalmazvány mély megdöbbenéssel beszél a Reformátusok Világszövetsége Európai Nagygyűlésének megszervezésére kapott pénz elszámolásával kapcsolatos ügy az Erdélyi Riportban való "felmelegítéséről". A püspök közölte: a HTMH-nak benyújtotta az elszámolást, majd kritizálta az RMDSZ-t, amely ne legyen a román hatalom kinyújtott karja. A püspök szerint jól halad az autonómia ügye és folytatják az önrendelkezésért való harcukat. Egy Felső Erdélyi Magyar parlament volna hivatott stratégiát kidolgozni a magyarság számára. Az autonómia kulcskérdés az erdélyi magyarság kérdései között és Trianon korrekciójának politikai eszköze. "Berozsdásodott a magyar kormány egyházpolitikája" - fogalmazott Tőkés László, mert késik az önálló egyházi pénzalap létrehozása. Az egyházkerület jogi útra tereli az Ady-központ ügyét, jelentette be, azzal, hogy írásbeli felszólítást küldtek a Magyar Miniszterelnöki Hivatalnak ügyvédeik révén. /(Balla Tünde): Az egyházkerületi elszámoltatásról időszerű lett beszélni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./lezárni azt a "sajnálatos ügyet, amit belső egyházi, politikai és RMDSZ-es erők akartak felhasználni az egyház ellenében", jelezte. "

"Az RMDSZ Hargita megyei képviselőit és szenátorait kérdezte sorozatában a lap a nyaralásról. Verestóy Attila szenátornak többször kellett találkoznia az új tanügyminiszterrel a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében megalakítandó két önálló fakultás kérdésében. Székelyudvarhely sajátos gondján, a kórház alulfinanszírozásán sikerült segíteni, ugyancsak sikerült az utakra kiadott pénzalap korrekciója is: az udvarhelyi 4,8 milliárd lejes útalappótlás. Mircea Dusa prefektussal többször egyeztettek, aminek eredményeként aláírásra készen áll a megyei protokollum. Az SZKT keretében megalakult a Székelyföldi Frakció, amelyet Verestóy kezdeményezett. Jelen volt az Egyetemes Unitárius Találkozón is, Szejkefürdőn. Verestóy az RMDSZ hivatalos küldötteként részt vett az aug. 20-i budapesti ünnepségen. Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok szervezeteinek képviselőivel. /Szász Emese: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./"