"Bízzák a megyékre a pedagógusok versenyvizsgájának megszervezését, vagy a minisztériumban fordítsák le a tételeket - jegyezte meg a Krónikának adott interjújában Dáné Károly, a megyei RMDSZ-szervezet oktatási alelnöke. Maros megyében nagy bonyodalmat okozott, hogy a pedagógusok versenyvizsgájának tételeit nem fordították magyarra. Az biztos, hogy az előző években ilyen jellegű gond nem volt. Most a minisztériumból olyan utasítás érkezett: a tételeket nem kell lefordítani. Sok tanár emiatt megtagadta a vizsgán való részvételt.Dáné nem ért egyet azokkal, akik megtagadták, hogy kitöltsék a románul megfogalmazott kérdőívet. Szerinte románul is válaszolniuk kellett volna. /Farczádi Attila: "Román nyelven is bizonyítanunk kell". = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Megütközést váltott ki Temesváron a Prefektúra és a Megyei Tanács által szervezett szimpózium, melynek témája a helyi közigazgatás legutóbbi 35 éve volt, az 1968-as megyésítés óta eltelt időszak. Temes megye jelenlegi formában való létrehozásának jubileumát ünnepelték, amelyre az egykori párttitkárokat is meghívták. Bodó Barna, az RMDSZ megyei tanácsosa elmondása szerint „hál Istennek" őt meg sem hívták erre a szimpóziumra. Az ünneplést értelmetlennek tartja. Az 1968-as kommunista megyésítés rengeteg elégedetlenséget szült. Nem szerencsés a 89 előtti és utáni politikai események összemosása, a két közigazgatási forma egymás mellé helyezése, mert ez a folytonosság látszatát kelti. /(Pataki Zoltán): "Nem szabad összemosni a 89 előtti és utáni politikai eseményeket". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alapítóbizottsági tanácsának az elnöke azt nyilatkozta júl. 19-én Illyefalván, a "Határok nélküli magyar fiatalok" nyári egyetemen, hogy a Tanács legfontosabb feladata az összes romániai magyar politikai és civil szervezet egybefogása lesz. " Idézve drága elnökömet, Markó Bélát, aki többször is azt nyilatkozta, hogy miközben egyesek beszélnek, mások dolgoznak, kénytelen vagyok kiemelni, hogy elérkezett a munkálkodás pillanata. Párbeszédet kell kezdeményeznünk a román társadalom képviselőivel, tudatosítanunk kell bennük, hogy mi igenis autonóm közösség vagyunk" - szögezte le Toró. A megbeszélés résztvevői egyetértettek viszont abban, hogy függetlenül a különféle magyar táborok képviselői között a helyi választások során dúló politikai csatározásoktól, a parlamenti választások során mindannyian összefognak annak érdekében, hogy minél jobb parlamenti képviseletet biztosítsanak a magyar közösség számára. /Az EMNT-nek a magyar közösség szolidaritásáért kell fellépnie. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/ és a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között együttműködési megállapodás jött létre, amelyet Sebestyén Csaba elnök és dr. Németh Imre miniszter írt alá júl. 8-án. Kilenc pontban fogalmazták meg az együttműködés céljait, azok megvalósításának módozatait. A felek közötti együttműködés többek között a mezőgazdasági szakoktatásra és képzésre, a szaktanácsadó-hálózat kiépítésére és működtetésére, közös gazdasági programok megvalósítására, az agrár- és élelemiszer-gazdaság képviselői közötti szakmai kapcsolatok felvételének elősegítésére, a műszaki-tudományos és termelési együttműködések fellendítéséhez szükséges kölcsönös információnyújtásra és a két ország családi gazdaságai és azok szakmai szervezetei közötti partnerkapcsolatok kialakításának elősegítésére terjed ki. Júl. 20-án Marosvásárhelyen, az RMGE székházában keretszerződésnek is nevezett együttműködési megállapodás kapcsán megbeszélésre került sor, amelyen részt vett dr. Solymosi József, a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri főtanácsadója, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő, Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Máthé László, az RMGE országos alelnöke, Csomós Attila és az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. Dr. Solymosi József kifejtette: a minisztériumnak megvannak a lehetőségei, hogy továbbra is támogassa az RMGE tevékenységét, főleg a szakoktatás fejlesztését, és támogatni fogja az RMGE részvételét a Magyarországon szervezett kiállításokon. /Erdélyi körúton a magyar agrár- főtanácsadó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./"

"Félsziget elnevezéssel ifjúsági és diákfesztivál kezdődött júl. 19-én Marosvásárhelyen. A szervezők arra számítanak, hogy az ötnapos rendezvénysorozaton legalább húszezer fiatal vesz majd részt. Ezzel párhuzamosan Tusnádfürdőn júl. 20-án kezdetét vette a XIV. Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem. A Félsziget fesztivált a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezi magyarországi és romániai alapítványok, a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal támogatásával. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke elmondta: a rendezvény neve tükrözi, hogy a marosvásárhelyi esemény a budapesti Sziget fesztivál "kistestvére" akar lenni, noha nem tudja felvenni a versenyt azzal. A fesztiválon több vezető romániai és magyarországi politikus tart majd előadást. A Félsziget fesztivál rendezési költségeihez a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 4,5 millió forinttal, az Illyés Közalapítvány 1,6 millió forinttal járult hozzá. A szervezők szerint a rendezvény várható költségei 1-1,5 milliárd lejt - 6-10 millió forintot - tesznek ki. A bálványosi tábor a csíkszeredai Role együttes koncertjével kezdődött, s azt felkeresi Orbán Viktor volt magyar kormányfő is. A Tusványos egyes résztvevői azt nehezményezik, hogy míg a magyar kormány a Félszigetet hétmillió forinttal támogatta, a tusnádi tábor megrendezésére mindössze másfél millió forintot biztosított. Az RMDSZ vezetősége ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy tavaly az RMDSZ ellen fellépő ifjúsági szervezetek 48 millió forintnyi magyarországi támogatásban részesültek, miközben azokat a szervezeteket, amelyek ezt nem voltak hajlandók megtenni, csupán kétmillió forinttal támogatták. /Félsziget Marosvásárhelyen, Tusványos Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Júl. 19-én Marosvásárhely mellett elkezdődött a Félsziget fesztivál. Az István, a király rockopera levetítése után elhangzott a himnusz. Ez nem volt benne a programban, de a közönség beiktatta. Az Igen! Irány Európa! című konferencián Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vasile Puscas, főtágyaló, Bársony András politikai államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár és Újhelyi István /MSZP/, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának alelnöke beszélt. A fiatalok közül legtöbben a szórakozást, a bulizást választották. /Simon Virág: Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./"

"Júl. 20-án kezdődik a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyet mióta Tusnádfürdőre költöztettek, Tusványosnak nevezték el. A magyar–román párbeszéd legőszintébb formája valósult meg a táborban. Évek óta ezrek gyűlnek össze a kemping területén, hogy politikusokat, közéleti személyiségeket hallgassanak meg, adott esetben pedig vitába is szálljanak velük. Sokoldalú témákban jártas előadókat hívtak meg, akik a nyilvánosság előtt Romániában addig szokatlan gondolatokkal rukkoltak elő. Ilyen volt, például, több mint tíz évvel ezelőtt az a szenzáció, amikor román történészek a kontinuitás elméletének ostobaságát és tudománytalan jellegét hangoztatták. Hasonló volt az is, amikor felvetették a román alkotmány első pontjának ("nemzetállam") tarthatatlanságát. A "bálványosi folyamat" néven ismertté vált sátoros-szabadtéri magyar–román párbeszédsorozaton mindig részt vettek az RMDSZ csúcsvezetésének tagjai is. Azonban Markóék a bálványosi folyamat kisiklatását vették célba. Ellentáborozást, ellenszabadegyetemet, ellenbulit szerveztek Marosvásárhelyen, hangsúlyozta Ördög I. Béla, a lap munkatársa. Markóék neves rockegyütteseket hívtak meg, hogy azokkal a fiatalságot tartsák távol Tusványostól. Budapesten közbenjártak az anyagi támogatás megvonása érdekében. Annyit elértek, hogy a Félsziget elnevezésű marosvásárhelyi rendezvényük négyszer többet kapjon, mint a tizennegyedik alkalommal színre lépő Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A cél világos: kifogni a szelet a sikeres és közösségi szempontból hasznos tömegrendezvény vitorlájából, átszervezve a jelenlegi magyarországi baloldali politikai hatalom szájaíze szerint. /Ördög I. Béla: Meghasonlás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"A romániai magyarság nagy élet- és jövőesélye az európai integráció - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 20-án a marosvásárhelyi Félsziget ifjúsági és diákfesztivál keretében rendezett konferencián. Az Igen! Irány Európa! elnevezésű konferencián az RMDSZ elnöke mellett Bársony András, magyar külügyi politikai államtitkár, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkára, Újhelyi István, a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (FIBISZ) elnöke, valamint Vasile Puscas tárca nélküli miniszter, Románia EU főtárgyalója és Victor Ponta, a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (SZDP) ifjúsági szervezetének elnöke tartott előadást. Markó Béla szövetségi elnök szerint egyszerre kell integrálódni és megmaradni. - Magyarország NATO és EU-tagsága Románia, valamint az itt élő magyarság számára egyaránt nagy lehetőséget jelent - hangsúlyozta Vasile Puscas. Bársony András külügyi államtitkár úgy vélekedett, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozása után a két ország közös érdekcsoportot fog alkotni az unión belül. A konferencia alkalmat adott arra, hogy Újhelyi István, a FIBISZ elnöke, Victor Ponta, az SZDP-ifjúsági szervezetének elnöke és Kovács Péter, a mintegy 230 romániai magyar ifjúsági szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács vezetője a három ifjúsági szervezet háromoldalú együttműködési megállapodásáról tárgyaljon, illetve elkezdje ennek előkészítését. /Félsziget - Igen! Irány Európa!-konferencia. Markó: A jővőesély az európai integráció. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"A csendőrség megbírságolt egy férfit, aki magyar nemzeti lobogót lengetett a Marosvásárhelyen zaljó Félsziget fesztiválon júl. 20-án rendezett koncerten. A csendőrség vezetése túlkapásnak nevezte az esetet, mondván, hogy a bírságot kiszabó csendőrök összetévesztették a zászló kifüggesztésének, illetve lengetésének fogalmát. A csendőrök elkobozták a zászlót és megbírságolták a férfit, a jegyzőkönyvet azonban hivatalos úton meg lehet támadni - mondta a csendőrparancsnok. A büntetést végül nem kellett kifizetni: Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökének közbelépésére a csendőrök visszavonták a bírságot. Borbély szerint a rendfenntartó erők túllépték hatáskörüket és jogellenesen cselekedtek, mivel a törvény nem tiltja, hogy könnyűzenei koncerten más állam zászlóját lobogtassák. /Büntetés a magyar lobogóért. Aztán meggondolták. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./"

"A jelenlegi magyar kormány az integráció nevében kész lemondani az erdélyi magyarságról - jelentette ki júl. 21-én Tőkés László református püspök, az erdélyi Tusnádfürdőn kezdett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott megnyitó beszédében. Ennek igazolását a kedvezménytörvény módosításában látta. Válságos helyzetben az egyház nem hallgathat, jelentette ki. Feleslegesnek és visszalépésnek nevezte a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román megállapodást Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a határon túli magyarság egy része úgy érzi, hűtlenné vált hozzá Magyarország. Ez csak részben igaz, hisz mi itt vagyunk, mindig van anyaországa a határon túli magyarságnak, még akkor is, ha nem azonos az ország és a kormány - fogalmazott. Németh Zsolt szerint fölösleges a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött magyar-román megállapodás, mivel véleménye szerint a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat már megnyitotta az utat a törvény alkalmazásához. A magyarigazolvány formájának lehetséges változását visszalépésnek, az oktatási-nevelési támogatás célba érésének lehetőségét kérdésesnek nevezte. A 14. éve megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fontosságáról szólva Németh Zsolt leszögezte: a résztvevők próbálják meghatározni a világhoz való viszonyukat, folyamatos harcot folytatnak az elzárkózás, a befelé fordulás és a butaság ellen. Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője beszédében kitért arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött az idén a szabadegyetem szervezése. Ugyanakkor fontos eredménynek nevezte, hogy az idei rendezvényhez társszervezőként kapcsolódott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem is. A kolozsvári egyetem rektor-helyettese, Paul Serban Agachi a párbeszéd iskolájának nevezte a bálványosi szabadegyetemet. Nemzetpolitikák az Európai Unióban címmel tartott előadást Bába Iván, a Fidesz külügyi hivatalának vezetője és Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója. /Visszalépés a magyar nemzetpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"A parlament tavaszi ülésszakának befejeztével Szatmárnémetiben elsőként Pécsi Ferenc képviselő osztotta meg a helyi sajtóval gondolatait az alkotmánymódosításról, egy nappal később pedig Varga Attila és Erdei D. István tartott sajtótájékoztatót, amelynek ugyancsak ez volt a legfontosabb témája. Havi háromszáz helyett csak mintegy ötven határozatot ír alá az egyházi vagyon visszaszolgáltatása körüli papírmunka elvégzésével megbízott bizottság, figyelmeztetett Pécsi képviselő. Pécsi Octav Cozmanca volt közigazgatási minisztert interpellálta meg az egyházi ingatlanok ügyében. Jelenleg 7568 visszaigénylési kérvény van az illetékesek asztalán, amiből 2570 ingatlant a romániai magyar egyházak tulajdonába kellene visszajuttatni. Az Adrian Marasoiu vezette bizottság válaszlevelében azt írta, hogy júniusban háromszáz visszaszolgáltatási döntést fognak meghozni, közölte Pécsi, azonban a képviselő szerint az elmúlt hónapban csak ötven ilyen papír látott napvilágot. Pécsi szerint a 2002-ben megindított alkotmánymódosító kezdeményezés főleg az RMDSZ parlamenti csoportja miatt halódik. Az Európa Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Frunda György nem hívta fel idejében az itthoniak figyelmét az ott történő pozitív változásokra. Pécsi hangsúlyozta: ki lehetett volna használni azt, hogy Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselője és egyben alelnöke kidolgozott egy olyan jelentést, amelyben a regionális autonómia elveinek kodifikációját kéri. Az ET parlamenti közgyűlése ezt a kezdeményezést el is fogadta. A Polgári Szárny azt szeretné, ha az RMDSZ s azon belül az SZKT illetékesei elemeznék a kialakult helyzetet, s ennek nyomán a kormánypárttal való további együttműködés középpontjába helyeznék a kulturális és regionális autonómia megvalósítását. Pécsi tájékoztatóját követő napon Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnökkel közösen Varga Attila és Erdei D. István állt a sajtó elé. Elmondták, hogy 275 törvényt fogadtak el összesen az alsóházban, ezekbe 1400 módosítás került bele. Ilyés főleg a Pécsi által elmondottakra reagált, nevetségesnek találva az RMDSZ-szel szembeni kritikákat. Ilyés szerint nem jött még el az ideje annak, hogy helyt adjanak az RMDSZ által is pártolt autonómia-törekvéseknek. Varga Attila képviselő később írásban cáfolta, hogy ő olyan kijelentést tett volna, hogy "nincs még itt az ideje az autonómiatörekvéseknek", amit különben a szatmári román és magyar sajtó egyaránt ilyen formában közölt. /Princz Csaba: Eltérő álláspontok az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"Politikai nyomást gyakoroltak Budapestről a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére (RMPSZ) amiatt, hogy a szervezet szovátai oktatási központjának igazgatója, Márton Zoltán részt vesz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének munkájában. Többek között erről nyilatkozott Lászlófy Pál RMPSZ-elnök. Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter hét végi megállapodása szerint a jövőben nem az RMPSZ, hanem az Iskola Alapítvány juttatja célba az oktatási-nevelési támogatásokat. Lászlófy nem tartaná jónak, ha felszámolnák a pályázati irodákat, ahol a fiatalok dolgoznak. Jó lenne, ha a pályázatokat továbbra is ők gyűjthetnék össze, s továbbíthatnák az Illyés Közalapítványnak, ahogyan eddig történt. Lászlófy elmondta: felhívták telefonon Budapestről, és megkérdezték, ez a Márton Zoltán azonos-e azzal, aki tagja a Kezdeményező Testület, majd a következő telefonáskor már arról érdeklődtek, hogy ez a tisztség összeegyeztethető-e az RMDSZ társszervezeteként működő RMPSZ-ben folytatott munkájával? Lászlófy leszögezte: Márton Zoltán kiválóan teljesít szakmájában, s azért nem vonható felelősségre, hogy hol politizál. Az RMDSZ-szel való viszonyukban is fordultak elő sajnálatos jelenségek, félreértések. Az RMPSZ szakmai szervezet, mindenkivel összefognak, aki az oktatás ügyét szolgálja. /Rédai Attila: "Hűségnyilatkozatot ne várjon senki". = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület véglegesítette pénzügyi elszámolását azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az Orbán-kormány utalt ki a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavalyi megszervezésére. Bálint-Pataki József HTMH-elnök elmondta: a hivatal lezártnak tekinti a 242 millió forintos támogatás ügyét. Mint ismeretes, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) számára az Orbán-kormány idején utaltak ki 242 millió forintos támogatást a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavaly augusztusi megszervezésére. Néhány hónappal ezelőtt a Népszabadság arról írt, hogy az összeg túlságosan magas egyetlen rendezvény megszervezésére, ráadásul - a budapesti napilap szerint - a KREK több millió forinttal nem tud elszámolni a támogatás felelőse, a HTMH felé. Noha az egyházkerület több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a támogatás és az elszámolás ügyét lezártnak tekinti, az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap, majd az Adevarul napilap nemrég azt állította: miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő február 28-án lejárt, mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolása nem tekinthető véglegesnek. Bálint-Pataki József elmondta, a HTMH valóban megfogalmazott bizonyos kérdéseket a támogatás elszámolásával kapcsolatban, a kiegészítő elszámolások alapján azonban a hivatal megnyugtató választ kapott ezekre.Tőkés László úgy véli, az egyházkerületet nemtelen támadások érték a korábbi magyar kormánytól kapott támogatás miatt, és szerinte a "kampányolásban" a hazai és a magyarországi sajtó egy része, valamint az RMDSZ Bihar megyei és országos vezetősége is részt vett. A püspök hozzátette: aggodalommal tapasztalja, hogy a kedvezménytörvény oktatási-nevelési támogatását az RMDSZ Iskola Alapítványa osztja el, szerinte ugyanis ezáltal még inkább megnövekszik a politikum beleszólása a pénzek elosztásába. "Ezzel szemben megnyugvással fogadtam Medgyessy Péter felvetését, miszerint önálló alapot kívánnak létesíteni a határon túli magyar egyházak támogatására. /Rostás Szabolcs: Tőkésék elszámoltak... = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban jelezte, hogy Kovács László külügyminiszterrel három nappal korábban tárgyalt és egyeztetett Budapesten a kedvezménytörvény alkalmazásáról. A magyar kormány bármely képviselője konzultál az RMDSZ-szel, lehetőleg mielőtt a román féllel sor kerülne a megbeszélésekre. Az RMDSZ mára stabil részese a Románia és Magyarország közötti kapcsolatrendszernek. A kedvezménytörvény mostmár megfelel a különböző igényeknek, és tárgyalni már csak az alkalmazásáról lehet. Van néhány olyan kulcskérdés, amiről még csak vitázni sem szabad, például arról, hogy az oktatási támogatás közvetlenül a gyermekekhez, illetve a szülőkhöz jusson el. Terítékre került az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, ezt Markó az utóbbi évek egyik legnagyobb eredményének tekinti. A gazdasági kérdések mind nagyobb súlyt képviselnek az RMDSZ tevékenységében. Markó leszögezte, az autómia felépíthető, elérhető, decsak az érintett felek közötti tárgyalásos megegyezéssel. Európára jelenleg az a jellemző, hogy nagyon nagy különbségek vannak a kisebbségi kérdés kezelésében, megoldásában. /Gyarmath János: Tálcán nem kaptunk semmit Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ "

"Sylvester Lajos Csupa csapás az élet /Háromszék Lap- és Könyvkiadó Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000/ Az elsorvadt moldvai magyar oktatás és a csángó szétrajzások emlékkönyve alcímmel írt riportkönyve arra a háttéranyagra épül, amelyet 1996- 99 között a Voltunk mük es hatvanperces történelmi dokumentumfilmhez a Kárpátok külső lábánál, Csángóföld ön és a Kárpát-medencében a Barcaságtól Sopronig gyűjtött. Sylvester felfigyelt az elmúlt napokban a csángóföldi magyarórák tárgyában közölt, többnyire euforikus hangvételű írásokra. Az eddigi csángómentő erőfeszítések óvatosságra intenek, figyelmeztetett Sylvester.A papság agresszívebbé vált magyarellenessége, és a helyi hatóságok jelenlegi támadása is erősebb minden ellen, ami a csángók magyar identitástudatát alakíthatná vagy megtarthatná. A helyi sajtó hajmeresztő hamisítás pedig egyszerűen példátlan. A hírek szerint júl. 3-án Bákóban egy olyan megbeszélésre került sor, amelyen a csángószervezetek vezetői, Markó Béla RMDSZ-elnök és kísérői társaságában jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus és Gheorghi Iorga megyei főtanfelügyelő. A megbeszélésen a magyar részvevők meglepetésére elvben megállapodtak, hogy szeptembertől magyar nyelvet tanuló csoportok indulhatnak a szülők közjegyző által hitelesített kérése alapján Frumószán, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Magyarfaluban és Somoskán is. Ekképpen a heti néhány órányi magyaroktatás Klézsével és Pusztinával együtt hét déli csángó településre terjedne ki. Ez a magyarkönyvmáglyákhoz, a gyermekek és szülők meghurcoltatásához és megfélemlítéséhez, a papság intoleráns viselkedéséhez viszonyítva üdvözlendő lépés. A csángókérdés kapcsán viszont nem szabad megfeledkezzünk alapvetően fontos dolgokról, írta Sylvester Lajos. A moldvai csángóság ősztől összesen 140 gyermekre kiegészülő heti néhány órás anyanyelvi oktatása nem helyettesíti a teljes értékű anyanyelvű oktatást. A mostani ígéret elsősorban gesztus- és szimbólumértékű. A mostani néhány órás magyar nyelvű oktatás és képzés, az anyanyelvi nevelés az első lépés a moldvai magyarság teljes értékű anyanyelvi oktatásának megszervezése felé. A csángó fiatalok erdélyi és magyarországi oktatását fenntartó támogatásra és ennek bővítésére alapvetően szükség van. /Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./ "

"A Félsziget Fesztivál harmadik, júl. 21-i napján a marosvásárhelyi víkendtelepen Frunda György szenátor, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, valamint Niculescu Tóni, az RMDSZ integrációs főosztályának a vezetője találkozott az érdeklődőkkel. Frunda György arra hívta fel a figyelmet: Románinak be kell látnia, hogy nem folytathat kétkulacsos politikát: a nemzetközi fórumokon demokrata, itthon nacionalista, retrográd. Emiatt veszített el fontos tulajdonjogi pereket az EU Emberjogi Bíróságán. A kisebbségi jogok terén csak 1998 után kezdődött el a nyitás, mert a román politikai elit is belátta, hogy saját érdeke a toleráns magatartás. Elkezdődött az EU-s tisztségviselők kiválasztása, és jó lenne, ha legalább 10 százalékuk a hazai magyarok sorából kerülne ki. A soron levő európai parlamenti választásokon is el kell érni, hogy a 33 romániai hely közül 2-3 magyar politikusoké legyen. Borbély László a munkaerőnek az EU-ban történő szabad vándorlásával foglalkozott. Kb. 500 új állás keletkezik Romániában azok számára, akik a minisztériumokban a csatlakozással kapcsolatban ténykednek majd. A magyar fiatalokat arra biztatta: jelentkezzenek, pályázzanak. Niculescu Tóni arra figyelmeztetett: majd Románia csatlakozása után jönnek az igazi gondok. Megszűnnek az uniós, PHARE, SAPARD és más támogatások. A romániai magyar fiataloknak többszörösen annyit kell tudniuk, mint hazai román társaiknak, vagy mint az uniós francia, német stb. fiataloknak. /(Máthé Éva): Félsziget. Fesztivál-napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Továbbra is kiemelt fontosságú marad a határon túli magyar fiatalok oktatásának ügye a magyar kormány számára - jelentette ki júl. 22-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Marosvásárhelyen. A HTMH elnöke a Félsziget fesztivál keretében elmondta, a magyar költségvetésből évi 2 milliárd forintot fordítanak a romániai magyar nyelvű oktatás támogatására, amely egyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem évi költségvetése is. Emellett az Apáczai Csere János Alapítvány idén 247,5 millió forintot fordít hasonló célra. Az RMDSZ által létrehozott alapítványok közül az 1996-ban alapított Iskola Alapítvány költségvetését kizárólag a romániai magyar oktatás fejlesztésére fordítják. Az alapítástól az idei évig az alapítvány összesen 115,7 millió forintot fordított erre a célra. Ez a támogatás tartalmazza az Apáczai Alapítványtól elnyert Apáczai Hallgatói Ösztöndíjakat is. Szintén az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány évente 21,3-25,3 millió forint nagyságú összeggel támogatja a romániai magyar oktatást. /Félsziget fesztivál - romániai magyar oktatás-támogatások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"Tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amely fokozatosan Tusványosi folyamatként honosodik meg a köztudatban. A szervezők váratlan akadályokba ütköztek. Az akadályok egyikeként a támogatások elapadását említették. Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő a nagy szembesülés évének nevezte a 14. tábort. Németh Zsolt szerint sokan vannak, akik úgy érzik, hogy az anyaország eltávolodott a határon túli magyaroktól, azonban ez nem így van, hiszen az anyaország nem azonos a magyar kormánnyal, a politikus szerint a történelem során ez többször volt így. A státustörvény módosítását fölöslegesnek nevezte, véleménye szerint a mostani megállapodás visszalépés az Orbán-Nastase megállapodáshoz képest. Tőkés László püspök Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel tartotta meg nyitóbeszédét. Előadásában a magyar és román kormány ténykedését bírálta. Tőkés szerint "a mostani magyar kormány az integráció fejében késznek mutatkozik lemondani rólunk. Gondoljunk a magyar szomszédságpolitikára és a kedvezmények aprópénzére váltott státustörvényre. A román kormány integrációs érdekből a kisebbségi engedmények morzsáival etet bennünket". Tőkés az RMDSZ-t is bírálta. Szerinte "magyar nemzetiségű érdekszövetségünk - az RMDSZ - ehhez a román-magyar "elvtársi" politikához csupán asszisztál. Példának okáért a XIV. Bálványosi szabadegyetemünkre rászervezett marosvásárhelyi Félsziget Irány Európa! című konferenciáján, mely a nemzeti kérdés teljes kikapcsolásával, "eurokonform" szórakoztató programjaival - a román és a magyar kormányzatok masszív támogatásával - hivatott magához édesgetni a pénztől, ragyogástól és "Európától" megbóduló ifjainkat." /(Daczó Dénes): 14. Tusványosi Nyári Szabadegyetem. Kritikus hangvétel, az örök folyamat részeként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Kézdivásárhely önkormányzata, az RMDSZ helyi szervezete és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete kezdeményezésére a Kossuth és az Ady utca kereszteződésénél júl. 22-én ezerötszáz fős ünneplő tömeg jelenlétében avatták fel Vetró András bronzba öntött Kossuth-mellszobrát. Ezzel a város polgárainak több mint százéves álma teljesült.Ünnepi beszédet Török Sándor polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikusa mondott. A szobrot Deutsch Tamás és Tamás Sándor leplezte le, majd Bodó Imre kézdiorbaiszéki római katolikus főesperes és Szőcs László kézdiorbaiszéki református esperes megáldotta és megszentelte. A magyar és a székely himnusz eléneklése után közéleti személyiségek megkoszorúzták a szobrot. /Iochom István: Kossuth szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./"

"A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői júl. 23-án országos premierként választási együttműködési megállapodást írtak alá. Az egyezményben a Bihar megyei SZDP és RMDSZ elkötelezték magukat, hogy a választási kampány idején nem támadják egymást, és a legnagyobb eséllyel rendelkező jelöltet támogatják. ,,Nem állítunk jelölteket azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya mondjuk 70 százalék, támogatni fogjuk az RMDSZ jelöltjeit" - nyilatkozta Florin Serac, a Bihar megyei SZDP elnöke. A Bihar megyei SZDP képviselői azt is megígérték, hogy támogatni fogják magyar szakértői posztok létrehozását a rendőrség, a levéltár, valamint más intézmények keretében. /SZDP-RMDSZ megállapodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./"

"A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szó esett a székelyföldi gazdasági régió esélyeiről, az egyház és a politika viszonyáról. A székelyföldi régió gazdasági életképességéről Bodó Barna politológus, a BBTE adjunktusa, Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő, Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány ügyvezető elnöke, Kolumbán Gábor, a csíkszeredai Sapientia tanára és Bakk Miklós politológus beszélt. Ráduly Róbert szerint nem lehet még eldönteni, Székelyföld gazdasági szempontból működőképes régió lenne-e. Hajdó Csaba arra figyelmeztetett, hogy a székelyföldi régió létrehozásának egyik legfontosabb politikai feltétele az, hogy megegyezés szülessen a térség románsága és a többségi magyarság között. Demeter János a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrejöttének szükségességét vázolta. Kolumbán Gábor nagy gondnak vélte, hogy a Székelyföldön élő embereknek nincs meg az a hivatástudatuk, amellyel a 17. és 18. században a székelyek még rendelkeztek. Az egyik legizgalmasabb kérdés az volt, hogy kell-e a régiónak egy erős központ, és ha kell, hol legyen az. Marosvásárhely is aspirálhat erre a szerepre, jóllehet e város és Maros megye székely része igazából még nem döntötte el, hova akar tartozni. Kolumbán szerint a kérdésbe az autópálya is beleszólhat, amely - ha a most tervezett nyomvonalon épül meg - Sepsiszentgyörgyöt, illetve az Udvarhely-Székelykeresztúr térséget részesíti előnyben, és Csíkot, illetve Gyergyót hátráltatja majd. Az előadók úgy értékelték, az RMDSZ jelenlegi politikai stílusa és stratégiája nem alkalmas arra, hogy megszülessen egy - a székelyföldi régió kialakítását célzó - politikai terv és menetrend. Az egyházi értékek és javak címen szervezett vita során abban egyetértettek a résztvevők, hogy az egyháznak részt kell vállalnia a politikában. Szabó Árpád unitárius egyházfő úgy vélte, csak egy nemzethez tartozás által lehet ember lenni. A legnagyobb tapsot Tőkéczki László politológus aratta, aki úgy vélte, a tökéletes szabadság mindig az erősek diktatúráját eredményezi. A politológus szerint az az egyház, amelyik nem politizál, átengedi a terepet az egyházellenes politikai tényezőknek. Tőkéczki László szerint az Európai Uniónak még 15-20 éve van, azután felbomlik. - Azok a közösségek, amelyekben a tagok csak az előnyöket nézik, és az áldozatokra nem vállalkoznak, előbb-utóbb felbomlanak, érvelt Tőkéczki. Az újak belépési és felzárkóztatási költségeit senki nem akarja vállalni. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Taps és zápor a Tusványoson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készített interjúban kifejtette: mindig arra törekedett, hogy egyforma közelséget tartson fenn az erdélyi magyar közösség legkülönbözőbb intézményeivel. A főkonzul augusztusban távozik posztjáról, utódja jelenlegi helyettese, Cseh Áron lesz. Alföldi húsz évvel ezelőtt kezdte el munkáját diplomataként a kolozsvári főkonzulátuson. Ceausescu rendeletére 1988 júniusában bezárták a főkonzulátust, két nap alatt kellett távozniuk Romániából. Két év múlva bukaresti első beosztottként térhetett vissza Romániába. A nyugati diplomaták csupán 90 után érzékelték, hogy a kisebbségi kérdés európai jelentőségű politikai probléma a két ország között. Kolozsváron az ember más nézőpontból látja a dolgokat, mint Bukarestből, itt sokkal mélyebb és intenzívebb emberi, munka- és hivatalos kapcsolatot tud kialakítani. Alföldit négy évvel ezelőtti nevezték ki főkonzulnak, Funar polgármester még aznap Alföldi kiutasítására szólította fel a román kormányt. Alföldi megemlítette, hogy rajta kívül most sincs olyan diplomata a magyar külügyi tárcánál, aki húsz évig folyamatosan Romániával foglalkozna, ebből pedig tizenötöt itt töltött volna el. Jelenleg több mint húsz alkalmazottal működő a konzulátus. Van külgazdasági attaséjuk, megmaradt a szakkonzuli tevékenység, és az első beosztotthoz tartozik a kultúra, a sajtó és a nemzetpolitika területe. Évente már 23 ezres vízumforgalmuk van. Felesége, Kopacz Mária festőművész marosvásárhelyi származású, sok száz barátot szerzett, így teljes rálátása nyílt Erdélyre. A szemléletváltás, amelyet a két nép közötti megbékélés, egymás elfogadása és a másság tisztelete jellemez, nem valósul meg olyan ütemben, ahogy azt a romániai magyarság szeretné. Naponta tapasztalható, milyen ellenállásba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A korábbi merev elutasítás ellenben megszűnt, amiben az RMDSZ-nek kétségtelenül nagy szerepe van. Kérdés, mekkora mozgásteret jelent ez, milyen korlátai vannak, mennyit lehet vállalni egy ilyen típusú együttműködésből. Alföldi várja, hogy húsz év után a Külügyminisztériumban milyen feladatot kap. /Rostás Szabolcs: Kiemelten fontos az erdélyi misszió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével folytatódott júl. 25-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében zajló előadássorozat. Az exminiszterelnökön kívül Shöpflin György politológus, egyetemi tanár, Emil Constantinescu volt román államfő és Adrian Severin képviselő, az EBESZ Parlamenti Közgyűlés tagja tartott előadást az európai integráció és nemzeti érdekek témakörben. Schöpflin György londoni egyetemi tanár szerint az európai integráció elsősorban a sokféleség veszélyét igyekszik megakadályozni. Az iraki háború során megrendült az az elképzelés, miszerint Európa megoszthatatlan, hiszen az Amerikai Egyesült Államok új stratégiai elgondolást vezetett be, miszerint Európa igenis megosztható. Schöpflin úgy összegezett: létre kell jönnie egy új Európának, amelynek időnként az Egyesült Államokkal szemben kell fellépnie. A nagy tapssal fogadott Orbán Viktor arról beszélt, mi az, amit a magyarság s elvár az európai integrációtól, illetve mit kellene tenni azért, hogy az integrációban rejlő esélyeket megragadhassák. Elsőként a modernizációs folyamat sikerére tért ki, melynek kapcsán kifejtette: amikor benyújtották a csatlakozási igényt, úgy gondolták, hogy Magyarország olyan fejlesztési forrásokra tesz szert az uniós költségvetésből, amelyek hozzásegítik az országot a fejlett államokhoz való felzárkózáshoz. Ez a támogatás azonban az eredeti elvárásokhoz képest kisebb mértékben érkezik, ennek tekintélyes része pályázható fejlesztési forrás. Amennyiben Magyarország nem politizál ügyesen, az is megtörténhet, hogy több pénzt fog befizetni a közös költségvetésbe, mint amennyit pályázati úton megnyer. Jelenleg Magyarország gazdasága alkalmatlan arra, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket kihasználja, ugyanis szerinte az EU nem alkalmas a gazdasági válságok kezelésére. Mint mondotta, ma Magyarországon válsághoz közeli állapot figyelhető meg, elsősorban gazdasági növekedésre, fejlesztésre és beruházásra lenne szükség, ezzel szemben azonban megszorításokra készülnek. A határokon átívelő nemzetegyesü1ésről szólva, Orbán Viktor elmondta, amikor a csatlakozási igényt benyújtották, azt gondolták, hogy Európában megszűnik az abszolút területiség elve, és szabad emberek és közösségek uniója lesz, államnemzetek helyett pedig inkább kultúrnemzeteket képzeltek el. Sokan azonban manapság már másképpen gondolják: azok, akik területeket szereztek, nem akarják tudomásul venni, hogy a területekkel "emberek" is jöttek, akiknek van nemzettudatuk, és amelyhez joguk van. Emil Constantinescu beszédében a román-magyar kapcsolatok rendszerváltás utáni alakulását vette számba, jelezve, hogy az 1990 márciusi események ezen a téren szomorú kezdetet jelentettek, azonban a későbbi történések nem igazolták be a román-magyar konfliktus kitervelőinek az elképzeléseit. A volt államelnök sikeresnek nevezte az államelnöksége idején bekövetkezett román-magyar együttműködést, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Románia EU-integrációjáról szólva, elmondotta: a felzárkózásnak négy nagy akadálya van. Románia gazdasági, szociális, politikai és tömegtájékoztatási rendszere jelenleg nem kompatibilis az unióéval. Adrian Severin beszédében az európai értékek fontosságát hangsúlyozta. /Papp Annamária: Az integráció magyar-román közös érdek. Nemzeti felzárkózásról a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Magyarországon összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy az európai integrációban rejlő előnyöket kihasználhassuk - jelentette Orbán. A volt miniszterelnök az Integráció és nemzeti érdek címmel tartott fórumon leszögezte: Az Európai Unió a mozgásban lévő gazdaságoknak tud további lendületet adni, Magyarországon pedig válsághoz közeli helyzetben van a gazdaság. A gazdaságban élénkítésre, fejlesztésre, beruházásokra lenne szükség. Csökkenteni kellene az adókat, fejleszteni az infrastruktúrát, támogatni a vállalkozókat, miközben jelenleg éppen ennek az ellenkezője történik. - A hajbókolás, a moszkovita reflex, a mindenkinek mindenáron történő megfelelés kényszere konkrét, kézzelfogható károkat okoz az országnak - szögezte le. Véleménye szerint az Európai Unión belül új szövetségesi politikára lesz szükség. - Az Európai Unió nem szociális intézmény, az unión belül nemzetállamok folytatnak érdekeik védelmében könyörtelenül kemény vitát - jelentette ki. Kifejtette, hogy Európában nem lehet helyük az olyan, a benesi dekrétumokhoz hasonló törvényeknek, melyek a kollektív bűnösség igazolhatatlan elvén alapulnak. Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a kedvezménytörvény módosításával a jogszabály magyartalanítása történt meg. Ennek ellenére mindenkit arra biztatott, hogy igényeljen magyarigazolványt, mert szavai szerint rövid időn belül ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb igazolványa. Orbán Viktor szerint a magyar nemzetnek nem az a problémája, hogy kicsi, hanem az, hogy csonka. Helyre akarja állítani az elszakított családi, kulturális, gazdasági szálakat, egységesíteni akarja a közéletet. Példaként említette, hogy a vajdasági magyarok bejelentették igényüket a kettős állampolgárságra. - A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - fogalmazott. Orbán Viktor azt javasolta, hogy jöjjön létre az egész Kárpát-medencében egy olyan összefogás ezért az ügyért, amelyet semmilyen magyar kormány nem hagyhat figyelmen kívül. A volt miniszterelnök leszögezte: nem hajlandó nyílt színen bírálni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Hangsúlyozta, Erdélyben erős kis magyar világra és nem erős pártra van szükség. Ha az erdélyi magyarság az egységes képviselet mellett döntött, ennek vállalni kell következményeit, ezzel a döntéssel összeférhetetlen, hogy kiszorították a szövetség tiszteletbeli elnökét, kiszorítják a bírálatokat megfogalmazókat. - Az erdélyi magyaroknak maguknak kell eldönteniük, hogy együtt maradnak-e, vagy külön-külön úton indulnak - mondta, hozzátéve: véleménye szerint az volt az "őshiba", hogy nem tartották meg a belső pluralizmust ténylegesen kifejező belső választásokat. /Orbán Viktor: Magyarországon összefogásra van szükség az unióban rejlő előnyök kihasználásához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./"

"Visszaszolgáltatták Arany és Sinka szülőházát Nagyszalontán. Arany János szülőházát az Arany János Művelődési Egyesületnek (AJME) szolgáltatták vissza, ám a tényleges birtokbavétel még nem történhet meg, ugyanis laknak az épületben. A hatályos törvények értelmében a visszaszolgáltatott ingatlanok lakóit csak akkor lehet kiköltöztetni, ha másik lakást biztosítanak számukra. Legutóbbi erdélyi látogatása alkalmával Makovecz Imre Kossuth-díjas építész megtekintette az épületet, és ígéretet tett arra, hogy visszatér Nagyszalontára, felmérni, mit lehet kezdeni az Arany-házzal. A hajdúvárosiak elképzelése szerint mindkét ingatlant Makovecz Imre terve alapján fogják felújítani. Hosszas huzavona után sikerült megszerezni a hajdúváros másik neves szülötte, Sinka István házát is. Az épületet - amelyben a költő született és nevelkedett - az RMDSZ próbálta megvásárolni, ám nem sikerült összegyűjtenie a 150 millió lejre rúgó vételárat. Az ingatlant végül a Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Kiss Sándor vezette Mecénás Alapítvány vásárolta meg, majd adta át ingyen az RMDSZ nagyszalontai szervezetének, azzal a kikötéssel, hogy az épületet kizárólag közösségi célokra használják fel. A távlati cél az alakulóban lévő Sinka István Emlékegyesület veszi meg a házat a Mecénás Alapítványtól. /Pengő Zoltán: Tájmúzeumot terveznek az Arany-portán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./"

"Júl. 28-án, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem utolsó napján Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke megállapította: az Amerikai Egyesült Államoknak sikerült hatékonyan megosztani az európai szövetséget. Schöpflin György, az University of London professzora előadásában arról beszélt, hogy az EU-hoz most csatlakozó országok "rosszkedvű tagállamok lesznek", mivel gazdasági problémáik nem fognak egyik napról a másikra megoldódni, ellenben számos feltételnek lesznek kénytelenek megfelelni. Egyértelművé vált, az USA teljesen magának akarja a világhatalmi szerepet. Michael Gahler, az Európai Néppárt tagja, a CDU képviselője, aki az Európai Néppártban a magyar ügyek referense leszögezte: inkább az európai államok maguk osztották meg az addigi egységet, Amerika szerepe ebben másodlagos. Michael Mates, az USA romániai konzulja a kommunista rezsim által eltulajdonított egyházi ingatlanok kérdésében élesen bírálta a román államot. Meglátása szerint a Román Ortodox Egyház visszaél azzal, hogy az ország lakosainak 86,7 százaléka tartozik ehhez a felekezethez: 2001-ben 1,67 millió dollár értékű állami támogatást, a sorban következő római katolikus egyház pedig csak az ortodox egyháznak juttatott összeg 3 százalékát kapta. Mates rámutatott, a görög katolikus egyház által visszaigényelt 2600 államosított és az ortodox egyháznak adományozott ingatlanból összesen 150-et vehetett újra birtokba, a magyar történelmi egyházak által benyújtott 1791 tételes igénylistájából csak 113 esetében született megoldás. Orbán Anita külügyi szakértő szerint amerikai támaszpontok létesítésére Románia a legesélyesebb a térségben, földrajzi elhelyezésénél fogva. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező csoportjának ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő az autonómia problematikáját kapcsolta a világpolitikai dimenziókat elemző előadások megállapításaihoz. Az RMDSZ a román külpolitika után kötötte az erdélyi magyarság szekerét, állapította meg. (Tusványos Press) /Látott már valaki demokratikus birodalmat? "Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Trianon óta az első Árpád-szobrot avatták fel júl. 26-án a felső-háromszéki Altorja községben. A két és fél méter magas műkő szobrot a marosvásárhelyi Miholcsa József szobrászművész készítette az Apor Péter Művelődési Egyesület megbízásából. A szoborállítás terve az egyesület elnökétől, Bokor Béla alpolgármestertől származik, aki erre az alkalomra jeles közéleti és egyházi személyiségeket hívott meg. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Jeszenszky Géza volt amerikai nagykövet, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a nemrég alakult Magyar Polgári Szövetség elnöke. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nem tudott részt venni az ünnepségen, helyette dr. Zétényi Zsolt és Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagjai jöttek el. Az ünnepségen több száz helybeli és felső-háromszéki vett részt az altorjai katolikus templom mellett, a jelenlevőket Bokor Béla üdvözölte. A szobrot az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza és Tőkés László püspök leplezte le, ezután Jeszenszky mondott ünnepi beszédet, majd Tőkés László püspök szólt az egybegyűltekhez. Szász Jenő polgármester beszéde után az MVSZ elnökségi tagjai Rákóczi-emlékzászlót nyújtottak át Bokor Bélának. A közel háromórás ünnepség koszorúzással és a székely himnusz eléneklésével ért véget. /Bartos Lóránt: Trianon óta az első. Felavatták az Árpád-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./ Alig pár nappal a kézdivásárhelyi Kossuth-szobor avatása után júl. 26-án Altorján gyűlt össze több száz fős tömeg együtt ünnepelni Erdély egyetlen Árpád-szobrának a felállítását. Luka Medárd torjai kisiskolás a Honfoglalás című film betétdalát adta elő. A szobor jobb és bal oldalán hét székely ruhás lovas jelent meg, majd a himnusz hangjai mellett felvonták a piros-fehér-zöld zászlót, az összmagyarság szimbólumát. Köszönetet mondtak Miholcsa József szobrászművésznek, akinek negyedik műalkotását avatták fel Torján. Bokor Béla elnök, az RMDSZ torjai szervezetének alelnöke kemény hangnemben ítélte el - szavait idézve - ,,a Markó-bandát, akik hitelüket veszítették, és megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől Temesvár hősét". Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa Bokor Béla felkérésére verset írt a szoborállító torjaiaknak. Az Árpád című verset maga a költő olvasta fel.. Tőkés László püspök hangsúlyozta: ,,Nagy jelentősége van annak, hogy Trianon óta az első Árpád-szobrot avatjuk fel itt, Altorján. Illesse elismerés ezért a szoborállítókat. Jó helyen áll ez a szobor, hiszen valamikor nem messze, Brassóban a Cenk tetején állott a millenniumi emlékmű, az Árpád-szobor." Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Mozgalom elnöke szólt hangsúlyozta, hogy a megmaradás egyetlen biztosítéka a kulturális autonómia az erdélyi magyarság részére, valamint a területi autonómia a Székelyföldnek. A szoboravatás a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /Iochom István: Árpád-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./"

"Júl. 27-én a Petőfire való emlékezés az Ispánkútnál kezdődött, de a megyeszékhelyről indulók a Kossuth utcai Petőfi-szobornál is koszorúztak. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöke mondott beszédet. Az unitárius templomban dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszélt, majd Galán Géza előadóművész következett. A múzeumkertben leleplezték a kiskunfélegyháziak újabb ajándékát, Lantos Györgyi domborművét, amely Petőfi Sándor olasz fordítójának, Giuseppe Cassano költőnek (1843-1910) állít emléket. /Bölöni Domokos: Emlékezés Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./"

"Sikeres volt Pusztadaróc Napja júl. 26-án, volt tésztasütő verseny a sportrendezvények mellett. szombati falunapon. A rajzversenyt két korosztályban bonyolították le. A kaplonyi fúvószenekar végigvonult a település összes utcáján, majd az iskolaudvaron került sor a kulturális műsorra. Felléptek: a szamosdarai mazsorettek, a helyi RMDSZ kultúrcsoportja, a pusztadaróci citerazenekar, a szamosdarai, mikolai és pusztadaróci teleház. A falunap alkalmából bemutatták a település kismonográfiáját, amelyet Sike Lajos készített. /Fodor István: Pusztadaróc. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./"

"Valóban hasznos lenne, ha a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikában Románia és Magyarország kölcsönösen alkalmazná a jó tapasztalatokat - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek. Az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a román alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elvével. Markó Béla leszögezte: nehezen képzelhető el, hogy az alkotmányban szerepeljen a kölcsönösség elve, mivel ez ahhoz a jogi helyzethez vezethetne, hogy az alaptörvény elvárásokat fogalmaz meg más államokkal szemben. Markó hozzátette: Nagyon örülnék, ha Romániában is léteznének valamilyen formában a nemzeti kisebbségek önkormányzatai, az a lehetőség, hogy a nemzeti kisebbségek helyi és országos szinten saját önkormányzatokat választhatnak. Tudjuk, hogy a magyarországi gyakorlatnak vannak hiányosságai, de ezzel együtt érdemes lenne ezt az önkormányzati formát Romániában is megvalósítani - jelentette ki. /Nehezen képzelhető el a kormányfő javaslata. Markó Béla a kormányfő javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"