"Folytatódik a politikai háború a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban: az Albert Álmos polgármester által tett ,,feljelentés" ellen foglalt állást a tegnapi tanácsülésen a Magyar Polgári Frakció (MPF) kilenc tagja. Nyilatkozatukban többek között ez áll: ,,Tiltakozunk Albert Álmos polgármester eljárása ellen: magyar városvezetőként a magyar tanácstagot, Tulit Attila frakcióvezetőt jelentette fel a prefektusnál. A feljelentés egyébként - amely semmiképpen sem hivatali kötelesség - a törvényesség rosszhiszemű értelmezése, illetve csupán a törvényre hivatkozó ürügy." ,,Úgy értékeljük, hogy a támadás nem egy személyt, hanem azt a frakciót is érte, amely nyíltan felvállalja a székelyföldi autonómia létrehozását. A polgármester, aki egyben az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke is, elvtelen támadásával kárt okozott a város magyarságának. Eljárását politikai leszámolási kísérletnek minősítjük. A Magyar Polgári Frakció kiáll Tulit Attila mellett, s őt támogatásáról biztosítja." A tanácsülésen Albert Álmos polgármester elmondta, a ,,feljelentésről" a sajtóból értesült, ő csupán a város jegyzőjének juttatta el annak a két szerződésnek a másolatát, amelyek az önkormányzat és a Tulit Attila képviselő édesapja által vezetett Consic cég között fennállnak, arra kérve a jegyzőt, ellenőrizze, hogy ebben az esetben összeférhetetlenségről van-e szó. Kulcsár Tünde jegyző a maga során a prefektúra tudomására hozta az esetet, ,,feljelentés" tehát nem történt. Albert Álmos szerint ,,az ügy annál inkább érdekes, mert a Consic most kérte az egyik szerződés felbontását". A polgármester azt is szóvá tette, hogy bár személy szerint nem ért egyet az összeférhetetlenségi törvényben foglaltakkal, neki felelőssége a jogszabályok alkalmazása. /(vop): Nem történt feljelentés (Polgármester kontra képviselő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"

"Sajtóértekezletet tartott a hét végén az RMDSZ szatmári képviselőcsoportja és megyei elnöke, Ilyés Gyula. Ilyés Gyula beszámolt a szervezet tevékenységéről, az új SZKT megalakulásáról és a most felálló új megyei választmányról. Az elmúlt hónapokban 275 törvényt fogadtak el a honatyák. A legtöbb megfelel az EU elvárásainak, s ebben nagy szerepe van az RMDSZ parlamenti csoportjának. Az ipari bizottság, melynek ő is tagja, nem kevesebb, mint 1332 módosítási javaslatot nyújtott be, ezek közül több százat az RMDSZ képviselője. A román sajtót érdekelte, mi a véleményük Pécsi Ferenc egy nappal korábban tartott sajtóértekezletéről, amelyen a képviselő több dolgot felrótt az RMDSZ-nek, például azt, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatos tárgyalásokon nem vette követelései közé Andreas Gross-nak az EU-ban előterjesztett autonómiával kapcsolatos ajánlását. Varga Attila szerint az utolsó pillanatban ez már nem volt lehetséges, másrészt a Gross-javaslat sem teljesen egyértelmű. Ilyés Gyula megyei elnök a közelgő választásokkal hozta kapcsolatba Pécsi Ferenc mind harciasabb RMDSZ-ellenességét. Attól sem riadt vissza, hogy hazug vádakkal megrágalmazza és feljelentse a megyei szervezet vezetését. /Sike Lajos: Sajtóértekezlet Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

"Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerint az RMDSZ városi tanácsosaiszabotálással és zsarolással akarják megnyerni a jövő évi választásokat. Kijelentette, szorgalmazni fogja a közigazgatási törvény megváltoztatását. Ülésdíj helyett munkakönyvvel való alkalmazást javasol a polgármester. Florea szerint az RMDSZ akadályozza az ipari park kialakítását, a szeméttelep kérdésének megoldását, a somostetői terelőút építését, a központ korszerűsítését és a vár turisztikai forgalomba való iktatását. Szerinte át kellene építeni a főteret, emellett panziókat, vendéglőket kell a várba telepíteni. "Nyilvánvaló, hogy a polgármester célja teljesen kiölni mindazt, ami a magyar kultúrához fűződik. Különben miért akarna állítólagos dák leletekkel díszített római sétányt a Borsos Tamás által épített középkori várba? Ami pedig a többi tervét illeti, nem igaz, hogy abban, ami jó és megalapozott, mi ne támogatnánk. Csak azt szeretnénk tudni, mit milyen pénzalapokból szándékszik megoldani, mert az eltelt három év alatt egyetlen újabb pénzforrásra sem tett szert" - nyilatkozta Benedek István. /Szucher Ervin: Tanácsosokból köztisztviselők? Florea törvénymódosítást javasol. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"

"Július 7-én ért véget a Szilágyi Domokos Napok idei, VII. rendezvénysorozata. A július 4-i irodalmi tanácskozás után a meghívottak és a résztvevők Szatmárnémetiben megkoszorúzták Szilágyi Domokos mellszobrát. Szabó Vilmos, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkára, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, az RMDSZ ügyvezető alelnöke mondott beszédet. Július 6-án istentisztelet keretében került sor a Szilágyi Domokos-megemlékezésre és a református parókia falára elhelyezett emléktábla megkoszorúzására. /E. Gy.: VII. Szilágyi Domokos Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"

"A napokban ismét Aradon járt Dinyés László budapesti szobrászművész, aki aradi kiállítása után egy-egy Kossuth-domborművel ajándékozta meg az RMDSZ helyi szervezetét, illetve a Csiky Gergely Iskolacsoportot, a belvárosi református templom Kazinczy Lajos-emléktábláját kiegészítette az Aradon kivégzett honvéd ezredes bronzarcképével, s a Kölcsey Egyesület számára emlékplakettet készített. Dinyés most bronzplakettet és bronzdomborművet tervez a Szabadság-szobor újrafelállítására. A plakett érem alakú, előlapján a központi alakkal, a hátoldalon pedig a teljes szobor és az újraállítás dátuma. A dombormű, amelyet az elképzelések szerint a minorita templom előcsarnokában helyeznék el, azt a három aradi vértanút ábrázolja, akik kevésbé ismertek, és akik neve nem került fel se a vesztőhelyi obeliszkre, se a szoborra: Lenkey Jánosról, Ormay Auffenberg Norbertről és Hauck Alajosról van szó. /Puskel Péter: A Szabadság-szobor új élete. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./"

"Hosszú idő kell még, hogy a levéltári tevékenységet (újra)szabályozó törvénytervezet elfogadják. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő sikerként emelte ki, hogy hosszú hetek munkája nyomán két kollégájával és szakértők konzultálásával végleges formába öntötték a tervezetet. A törvénytervezet alapmotívuma a közlevéltár-hálózat megteremtése, olyan szabályozás létrehozása, mely a dokumentumok védelmét biztosítva, a hozzáférhetőséget, a kutatást és feltárást segíti. A jelenlegi szabályozások az "okmányvédelmet" tekintik elsődlegesnek, nehézkessé téve az okmányok tanulmányozását. Lényeges változást jelentene a megyei levéltárak szerkezeti felépítése, amelyek a megyei önkormányzatok felügyeletébe kerülnének. Feltételeket teremtenek az egyházi, egyetemi avagy magán-levéltárak hatékony működtetésére is. Az RMDSZ három parlamenti képviselője készítette el a törvénytervezetet. /Flóra Gábor: Hozzáférhető - közjót szolgáló - levéltárakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A megyei RMDSZ elnöksége kezdeményezésére júl. 8-án a székház aradi és Arad megyei magyar civil szervezetek, alapítványok vezetőivel, küldötteivel telt meg. A meghívásra 18 szervezet válaszolt. Az oktatással, közművelődéssel, fiatalokkal, szociális, vállalkozói és gazdasági problémákkal foglalkozó önkéntes munkatársak a szórvány legfontosabb problémáinak a kapcsolattartást, az információcserét, a pályázati lehetőségek kihasználását és az önképzést tartották. /Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke: Arad megyei magyar civil szervezetek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./"

"Az erdélyi magyarság nem vette figyelembe a romániai valóságot, és olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek a közeljövőben elérhetetlenek. Rá kellett jönni arra, hogy a magyar kormánynak nincs eszköze jogos követelések valóra váltására. A szakmai felkészültségben is tapasztalhatók hiányosságok, nemrégiben 500 állást ajánlottak fel magyar szakembereknek, akik majd az EU-csatlakozás során akár Brüsszelben, akár Bukarestben, akár a helyi közigazgatási egységben dolgozhatnak. Négy hónap alatt csak húsz jelentkezőt találtak, akik megfeleltek a követelményeknek. "Jelenleg a magyarországi minta alapján megpróbáljuk kissé fejre állítani a romániai magyar közösség értékrendjét" - mondta Takács. Szerinte az RMDSZ-nek a Székelyföldön elsősorban nem az ellenjelöltek az ellenfelei, hanem a demagógia, amivel megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy az RMDSZ nem tett értük semmit. Nem lehet települést fejleszteni, miközben patikamérlegen állapítják meg, hogy ki a jó és ki a rossz magyar. "Az udvarhelyieknek megígérték a kettős állampolgárságot, a csereháti épület visszavásárlását, de egy dolgot elfelejtettek megmondani nekik: hogy Romániában élnek, és nem lesz légifolyosó Székelyudvarhely és Budapest között." /Borbély Tamás: Túl sok vitát közvetített az RMDSZ. Interjú Takács Csabával a szövetség régi-új ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"Benedek István marosvásárhelyi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető sajnálatosnak tartja, hogy Dorin Florea polgármester folyamatosan "összeugrasztja" a román és magyar tanácsosokat. Florea az utóbbi két hétben másodjára jelentette ki, hogy a városi tanács már nem számít reprezentatívnak. Dorin Florea szerint az RMDSZ szavazóbázisa kettészakadt, ezért a frakció nem képviseli teljes mértékben a vásárhelyi magyarságot. Máskor az etnikai arányok megfordulását is felemlegette. Marosvásárhelyen 13 magyar és csak 12 román tanácsos van, holott szerinte a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a román félnek kellene többségben lennie. Nem szabad mindenből etnikai kérdést csinálni, mert ez hosszú távon nem csak a magyarságra, hanem az egész városra kihat. Floreának sikerült az önkormányzatban létrejött egyensúlyt megbontani. /Szucher Ervin: Benedek: Florea hergeli a tanácsosokat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./"

"A Szarkaláb néptáncegyüttes számára a városi tanács által megszavazott támogatás ellen tiltakozott közleményében a Funar polgármester. A tanács a táncegyüttes németországi és ausztriai vendégszereplésére ítélt meg egy 120 millió lejes támogatást. Gheorghe Funar nehezményezte, hogy Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke a városi tanács tagjaként igényelte az összeg kiutalását. Funar hozzátette: egy nem létező város néptánccsoportja kapná az összeget, mivel a két említett országból érkező meghívókon a Kolozsvár megnevezés szerepel, ilyen nevű város pedig szerinte Romániában nincs. Pálffy Károly RMDSZ-es városi tanácsos kifejtette: a tanács jóváhagyta a támogatást az Apáczai Líceum Szarkaláb együttese számára. A városnak magyar nemzetiségű adófizetői is vannak, a tanács sok tánccsoportnak, illetve különböző rendezvényeknek vagy iskoláknak, egyházaknak szavaz meg pénzösszegeket. Létezik egy bizonyos keret, amit erre a célra használnak fel. A polgármesternek mint végrehajtó szervnek egyetlen feladata van: hogy kifizesse ezt az összeget, ha minden formaság megfelel a pénzügyi törvényeknek. Funar mindig akadékoskodik, többek között például nem fizeti a tanácsosok járandóságát már több mint egy éve. Ezt most bírósági úton próbálják megoldani. /S. B. Á.: Nem kapja meg pénzét a Szarkaláb? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"A következő évben sorra kerülő romániai helyhatósági választásokon a bőség zavarával kell megküzdeniük a székelyföldi magyar választóknak, mivel eddig már több magyar szervezet jelezte, hogy saját jelölteket kíván indítani, választási lehetőséget kínálva az RMDSZ-ből kiábrándultaknak. Egyik ilyen szervezetként határozta meg magát a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kifejtette: az MPSZ a székelyföldi polgári körök tevékenységének összehangolásához próbál megfelelő szervezeti keretet biztosítani. Civil szervezet, amely a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozza meg önmagát. Nyolc tagú vezető testület irányítja a szervezetet. A szervezet bejegyzett, ugyanis az MPSZ az Udvarhelyért Polgári Egyesületből nőtte ki magát. A polgári szerveződések képezik az MPSZ sejtjeit. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács /EMNT/ az erdélyi magyar nemzeti közösség parlamentje kíván lenni. Az MPSZ tagdíjakból akarja fenntartani magát. Mindenkitől elfogadnak támogatást, aki a szövetség céljait pártolásra érdemesnek találja. Programjaik között van például a Wass Albert rehabilitációját szorgalmazó Wass-akarattal program, továbbá az Ábel-program, amelynek segítségével tehetséges fiatalokat és elesett időseket szeretnének támogatni. Év végéig elkészül a Székelyföld Fehér Könyve, amelyre a későbbi jövőépítő közép- és hosszú távú stratégiát alapozzák. Az MPSZ első alkalommal a 2004-es évi helyhatósági választásokon Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát. Egyelőre nem gondolkodunak a parlamenti választásokon. /Borbély Tamás: Törekszünk, hogy ne sérüljön a magyar képviselet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12/"

"A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a Marosvásárhely határában lévő Weekend Telepen idén másodszorra szervez diákfesztivált. A Félsziget Ifjúsági- és Diákfesztivál keretében sorra kerülő Igen! Irány Európa! című konferencia szinte egy időben zajlik a több éves múltra visszatekintő Bálványosi Szabadegyetem (azaz Tusványos) programjával, amelynek egyik társszervezője idéntől a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). A szabadegyetem szervezésében eddig részt vevő Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), sokak számára meglepetésszerűen, idén átigazolt, és a MIÉRT-hez társult a szervezésben. A MIT eddig résztvevőként volt jelen a Bálványosi Szabadegyetemen, idén viszont társszervezővé lépett elő. Jakab István MIT-elnök leszögezte, hogy az erdélyi magyar társadalmat nem éppen a közös megegyezés jellemzi, inkább a meg nem egyezés. Ez a közösségen belüli ellentét, széthúzás a gyümölcse az elmúlt tíz évben folytatott RMDSZ-politikának. Jelenleg Erdélyben két jelentős ifjúsági rendezvényre kerül sor egy időben, ezek a Félsziget és a Tusványosi Szabadegyetem, amely szintén nagy veszteség mindenki számára. Tusványos olyan rendezvény, amely bizonyított, értékeket gyűjtött be. Itt ült le először tárgyalni a román és a magyar miniszterelnök, itt beszéltek első ízben a státustörvényről. A MIÉRT politikamentes rendezvényt ígért, a konferenciával viszont kemény politikai összejövetel lesz. Mindez a MIÉRT valaminek a kárára szervezi. Lehetett volna más időpontban is. A MIT az újságból értesült arról, hogy lesz a Félsziget, annak ellenére, hogy a tél folyamán voltak közös megbeszélések a MIÉRT-tel. Erről viszont ott nem tettek említést. Mindennek az erdélyi magyar közösség a vesztese, elsősorban azok a fiatalok, akik kiábrándulnak mindenből, és elmennek. Megfigyelhető, hogy megpróbálják lejáratni a Bálványosi Szabadegyetemet. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke szerint minden tevékenységüket "ellenrendezvényként" könyvelik el. Kovács kijelentette, hogy ők nem a jobboldali vagy a baloldali pártokat hívják meg, hanem a döntéshozókat. /Köllő Katalin: Két úton Európába? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12/"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 10-én hivatalában fogadta Budapesten az erdélyi Partium magyarságának képviselőit. A találkozón az RMDSZ partiumi szervezeteinek vezetői, köztük a román parlament szenátorai és képviselői, megyei és önkormányzati tisztségviselői vettek részt. Nagy jelentőségű eseménynek nevezték, hogy az anyaország miniszterelnöke - kisebbségbe kerülésük óta először - hivatalában fogadta a térségben élők küldötteit, lehetőséget biztosítva számukra közvetlen véleménycserére és együttgondolkodásra. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a küldöttség tagjai a régió magyarságának helyzetét ismertetve azokról a tervekről és elképzelésekről szóltak, melyek a Partium gazdasági és társadalmi megerősödésének esélyeit hivatottak növelni. Szóba került a kelet-magyarországi és a partiumi térséget összekötő közutak, vasutak és határátkelők fejlesztése. A kormányfő felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, melyek a Corvinus Befektetési Társaságnál, illetve más, a szomszédos országokban történő befektetések és beruházások támogatását segítő intézmények révén rendelkezésre állnak. Áttekintették a régió jelentős műemlékeivel kapcsolatos teendőket - áll a közleményben - és megállapodtak arról, hogy ezekről közös középtávú intézkedési terv készül a Magyar Állandó Értekezlet illetékes szakbizottsága számára. /(Guther M. Ilona): Medgyessy Péter találkozója a partiumi magyarság képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Híre kelt, miszerint lemondott Albertini Zoltán, az alig pár hónappal ezelőtt kinevezett Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, hogy beadtam felmondását. Közölték vele, hogy felmondását nem fogadják el. Végül Albertini vállalta, hogy bizonyos feltételekkel folytatja tevékenységét. Dáné Károly, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke szerint Albertini Zoltánt a főtanfelügyelő részéről érte igazságtalanság. /"Belső" dolog? Megy vagy marad a főtanfelügyelő-helyettes? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"

"Az Illyés Alapítvány egyforma támogatásban részesíti a Bálványosi Szabadegyetemet és az ellenrendezvénynek is mondott Félszigetet, mindkettő 1,5 millió forintot kap. Azonban a magyar minisztérium /Gyermek - Ifjúsági és Sportminisztérium/ azonban a Bálványosi Szabadegyetemet csak félmillió forintos, míg a Félszigetet 4,5 millió forinttal támogatja. Az RMDSZ alapítványa, a Communitas Bálványosnak nem hagyott jóvá támogatást, a Félszigetet viszont 120 millió lejjel támogatta. /Salamon Márton László, Lepedus Péter: Dúskáló Félsziget, szerénxy Tusványos. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./ A Krónikának ez a száma nem jelent meg az interneten."

"Többnapos erdélyi látogatásra érkezett Szabados Tamás, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár júl. 14-én megnyitja a csíkszeredai Művelődési Házban a XI. Bolyai Nyári Akadémiát. A politikai államtitkár találkozik továbbá Markó Béla RMDSZ-elnökkel, és meglátogatja a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karát, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Oktatási Központját. /Szabados Tamás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/"

"Az RMDSZ és a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium közötti együttműködési megállapodás értelmében először vettek részt romániai magyar középiskolások a szaktárca által Baján, júl. 7-10-e között szervezett szemléletformáló, az információs társadalom témakörét és aktuális társadalmi témákat feldolgozó táborban. A Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) által kijelölt 35 csíkszeredai, kolozsvári és nagyváradi gyerek közül közel száz magyarországi társával együtt a különböző csoportok szerepét vizsgálta a társadalomban, illetve Magyarország kapcsolatait a környező országokkal és az Európai Unióval. /Erdélyi gyerekek informatikai táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/"

"Úgy lépked Európa felé a kormányzó Szociáldemokrata Párt, hogy menet közben kommunista és fasisztoid pártokat - a Szocialista Munka Pártját és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártját - fogad soraiba, egyikük-másikuk vezetőjét alelnökévé is megválasztja. Igaz, a párt már amúgy is enyhén szólva heterogén volt, Paunescu, Neacsu, Roibu, Pruteanu jelenléte eleve sugallta, bárkit bevesznek maguk közé, aki gyors megalkuvásra, elvei feladására és Nastase vagy Iliescu feltétlen szolgálatára kész. S ebben a pártban elképesztő átváltozásokon mentek át emberek, Hrebenciuc például, aki korábban főként korrupciós ügyleteitől híresült el, européer tárgyalópartnerré változott, Cozmanca, aki már Ceausescu alatt fő-fő KISZ-aktivistaként szolgált, ebben a pártban meglelte helyét, meglehetősen durva hangon instruálta főnöke árnyékából a hanyag megyei vezetőket. Az Európai Unió nem reagált a szélsőségesekkel paktáló román kormánypártra, Günther Verheugen hetente biztosítja Bukarestet, hogy a 2007-es tagság biztos, csak már iparkodjanak egy kicsit a gazdasági reformok terén is. Az RMDSZ ezzel a társasággal működik együtt, holott nem egy közülük egy kanál vízbe fojtana valamennyiünket, állapította meg Simó Erzsébet. /Simó Erzsébet : Máról holnapra: Együtt a fasisztákkal és a kommunistákkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./"

"Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/"

"Csak a nagy múltú Kölcsey Főgimnázium /Szatmárnémeti/ diákjai remekeltek az érettségin (a kétszázból mindössze hatan buktak meg), a megye többi magyar líceumának és középiskolai magyar tagozatának végzősei bukdácsoltak. Volt, ahol a vizsgára jelentkezők 60 százaléka nem kapott átmenő jegyet. Mintegy 400-500 nyolcadikos sem ment át a kisérettségin. A líceumokban még 132, a szakiskolákban nem kevesebb, mint 438 hely vár betöltésre. Félő, hogy sok hely üresen marad, hiába harcolt, lobbizott érte az RMDSZ. /(Sike Lajos): Még 560 betöltetlen hely várja a magyar fiatalokat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a többi romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetekkel együtt évente jelentős pénzösszeggel részesül a román költségvetésből. Az alapítvány idén a tavalyi összeghez képest a dupláját kapta, összesen 37,3 milliárd lejt (1,14 millió dollárt). Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Communitas elsősorban a magyarországi támogatások aránytalanságának kiegyensúlyozására törekszik. Példaként Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét említette, aki több milliós nagyságrendű pénzösszeget kapott Magyarországról. Takács szerint azok az ifjúsági szervezetek, amelyek mindig az RMDSZ ellen léptek fel 2002-ben 48 millió forintot kaptak a magyarországi támogatásokból, míg azokat, amelyek nem voltak hajlandók ezt tenni, csak 2 millió forinttal támogatták. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak tavaly szeptemberben 39 850 000 forintot ítéltek oda a székelyföldi Civil Központ és Médiacentrum vételárának támogatására a 2002-es központi keretből. Takács Csaba elmondta, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány tavaly 144,4 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítványtól, és hozzátette, hogy ez a székelyudvarhelyi polgármester által pályázati úton Magyarországról elnyert összegek csak egy része. A Transindex romániai magyar internetes újság szerint a román költségvetésből a Communitas Alapítványon kívül jelentősebb összeghez jut a Szociáldemokrata Roma Párt, amely 24 milliárd lejt kap, ezt követi a Romániai Ukránok Szövetsége 17 milliárd lejjel, míg a Német Demokrata Fórumnak 16,6 milliárd lej jár. A román költségvetésből legkevesebbet, 4 milliárd lejt a rutének és az olaszok kapnak. A Communitas Alapítvány a többi romániai kisebbséget képviselő szervezetekkel ellentétben pályázati rendszer alapján támogatja a romániai magyar ifjúságot, a romániai magyar művelődési és kulturális életet. Így az alapítványnak van sajtó, művelődési, ifjúsági, szórvány, könyvkiadás és ösztöndíj-bizottság szaktestülete, amelyek elbírálják a beérkezett pályázatokat. A sajtószaktestület 2 964 300 000 lejből, az ifjúsági szaktestület 1 067 500 000 lejből, a művelődési szaktestület 2 492 000 000 lejből, a szórvány szakbizottság 1 158 000 000 lejből, az ösztöndíj-bizottság 432 000 000 lejből, a könyvkiadás szaktestület 1 493 000 000 lejből gazdálkodott. A pénzalapból az EMKE is kapott 500 millió lej normatív támogatást. A szaktestületek által pályázat útján kiutalt összegek elérik a 10,1 milliárd lejt. A fennmaradó 27,2 milliárd lejből a Communitas ingatlanépítések és felújítások árát, illetve a szövetség működési költségeit fedezi, emellett a belső pályázaton a kuratórium által megítélt pályázatokat támogatja. A Transindex szerint az ingatlanberuházásokra körülbelül 10 milliárd lejt költ az alapítvány. Jelenleg a legjelentősebb beruházás Marosvásárhelyen a Majális utcai elnöki hivatal mögött épülő ingatlan, amelyet szeptemberben terveznek átadni. Az épület költségei körülbelül 6 milliárd lejt tesznek ki. A földszinten 35-70 személy befogadására alkalmas tárgyalóterem lesz, az emeleten pedig irodák. Ide költözik majd az RMDSZ művelődési, oktatási, szórvány- és ifjúsági főosztálya. A pénzalapból a marosvásárhelyi elnöki hivatal felújítását is finanszírozzák mintegy 1,5 milliárd lejjel. /Borbély Tamás: /Kifogásolják a támogatások aránytalanságát. Takács Csaba sokallja a Szász Jenőnek ítélt pénzösszeget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/"

"Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere közölte, hogy a város határában lévő Víkendtelep üdülőhely nem alkalmas az olyan nagyméretű fesztiválok megrendezésére, mint amilyen a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által hétvégére tervezett Félsziget. Marosvásárhely történetében először 2000-ben választott a város román polgármestert. A függetlenként induló Dorin Florea együttműködése az RMDSZ-többségű tanáccsal az elmúlt három évben nehézkes volt, állandó vita folyt az önkormányzatban. Dorin Florea kijelentette, hogy nem engedélyezi a rendezvény megszervezését. /Borbély Tamás: "Kolozsvári" hangulat Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/"

"Az RMDSZ képviselői júl. 15-i sajtótájékoztatójukon reagáltak Dorin Florea. Marosvásárhely polgármestere Félsziget- fesztivállal kapcsolatos nyilatkozataira is. Kelemen Atilla meglepőnek nevezte a polgármester álláspontját, annál inkább, hogy nem egy alkalommal személyesen beszélt vele a rendezvényről. A képviselő ezután arról tájékoztatott, hogy válságstáb felállítását kérte a mezőgazdasági minisztertől, az aszály következményeinek kezelésére. A kár az ország lakosságának mintegy a felét érinti. Borbély László a sajtó támogatását kérte, hogy népszerűsítsék a belügyminisztérium által kibocsátott felvételi tájékoztatót, hogy minél több magyar fiatal jelentkezzen rendőrnek. /Mózes Edith: RMDSZ-sajtótájékoztató. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./"

"Családias hangulatú találkozó színhelye volt júl. 16-án Kolozsváron a Donát úti református egyházközség udvara. Az RMDSZ Donát negyedi körzete bográcsgulyásra hívta meg tagjait, az RMDSZ képviselőit és szenátorát, a megyei vezetőséget, a kolozsvári Magyar Opera és a magyar színház több művészét, a sajtó képviselőit. 115 ember jött el a hangulatos találkozóra. /(m. j.): Kerti ünnepség a Donát úton. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/"

"Az Erdélyi Riport hetilap megírta, hogy az egyik napilap /a Krónika volt/ közölte Dúskáló Félsziget, szerény Tusványos című cikkében, hogy a budapesti Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a Félszigetnek 4,5, Tusványosnak pedig 0,5 millió forint támogatást ítélt meg. A Communitas Alapítvány 120 millió lejjel járul hozzá a Félsziget költségeihez, de Tusványosra nem adott semmit. A magyar ifjúsági tárca és az RMDSZ szemet szúróan bőkezűnek mutatkozott az egyik javára. Az Erdélyi Riport feltette a kérdést: a magyar kormánynak kellene finanszíroznia azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktorék majd jól lekommunistázzák őket? Az Erdélyi Riport elismerte: mindkét ifjúsági rendezvény esetében kőkemény politikáról van szó. A hetilap szerint előre látható volt, hogy előbb-utóbb létrejön a keresztény, konzervatív, nemzeti és polgári jelzőkkel meghatározott szekértáborrá változott fórum alternatívája. "A Félszigetet bizonyára azok hozták létre, azoknak szól, akik már nem találták a helyüket Tusványoson." - írta a hetilap. /A választás szabadsága. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 17./"

"Júl. 17-én Romániába érkezett Kovács László külügyminiszter és küldöttsége. A hivatalos látogatás alkalmával Mircea Geoana külügyminiszter és Kovács László elnökletével Bukarestben ülésezik a román-magyar kormányközi vegyes bizottság. A tanácskozás keretében a két fél a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról tárgyal. Ezt megelőzően Kovács László magyar külügyminiszter és küldöttsége az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélést folytat Markó Béla szövetségi elnökkel és a szövetség vezetőivel. /Bukarestben ülésezik a kormányközi vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Az európai uniós belépésben reménykednek címmel tekintette át júl. 17-i számában a romániai magyarság helyzetét a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német napilap. Az újság bukaresti tudósítója ismertette a Romániában élő magyarság területi megoszlását és számbeli arányait, utalt Markó Bélának az RMDSZ mérsékeltként jellemzett elnökének politikai irányvonala és a Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke nevével összefonódó radikális törekvéseknek az eltérésére. Markót idézve vázolta a romániai magyarság politikai lehetőségeit. Markó Béla Karl-Peter Schwarz újságíróval beszélgetve rámutatott: "mi nem vagyunk agresszívak, a politikai radikalizmusnak nincs hagyománya a Kárpát-medencében". Az autonómia kérdéséről szólva Markó megjegyezte, hogy "a radikálisok beszélnek róla, mi pedig csináljuk". Valamennyi magyar vezető, még a mérsékelt Markó is, egyetért abban, hogy a területi autonómia lépések sorával elérhető, idézte Vasile Dincut, Románia nemzeti kisebbségekért felelős miniszterét a német lap. /A romániai magyarság helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

"Marosvásárhelyen a főtanfelügyelő-helyettes lemondását követően összeült a PSD és az RMDSZ és nyilvános bocsánatkérésre kényszerítették a lemondást okozó személyeket és visszahelyezték tisztségébe a magyar főtanfelügyelő-helyettest. Nem ez történt Nagybányán, ahol elnökségi határozat ellenére sem volt elég elnökségi akarat és készség Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes tisztségbe való visszahelyezésére. A történteknél már csak a 46% -os érettségi "siker" lehet csak szomorúbb. /Jaklovszky György: Újra szót kérek! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"

"A román és magyar külügyminiszter társelnöklete alatt júl. 18-án Bukarestben ülést tartott a magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Megérkezése után Kovács László megbeszélést tartott Mircea Geoana külügyminiszterrel. Román részről a jogszabály módosítását követően is több fenntartás hangzott el annak a reménynek a hangoztatásával, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében sikerül megegyezésre jutni a törvény romániai alkalmazásának módjáról. A két külügyminiszter bejelentette: sikerült olyan megállapodást kötni, amely az utolsó fenntartásokat is eloszlatja a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Kovács László bukaresti programja Nagy Imre snagovi emlékművének megkoszorúzásával zárult. - Azzal számolok, hogy külügyminiszteri szinten megállapodás születik a módosított kedvezménytörvény romániai végrehajtásáról, de az egyezmény aláírására később, kormányfői szinten kerül majd sor - jelentette ki Kovács László, miután Markó Bélával és az RMDSZ több vezető politikusával folytatott megbeszéléseket. Kovács leszögezte: most semmiképpen nem változik a magyarigazolvány külső megjelenése, az oktatási-nevelési támogatásra beadott pályázatok elbírálása, a támogatás folyósítása pedig egy romániai alapítványhoz kerül. 700 ezer magyar igazolványt már kiadtak, ezeket nem fogják visszavonni. Véleménye szerint a változtatással kapcsolatos román igényt legfeljebb akkor lehet majd mérlegelni, ha a most kiadott igazolványok érvényessége lejár. "Addigra már Magyarország az Európai Unió tagja lesz, lehet hogy Románia is bekerül az unióba. Akkor lehet, hogy az új magyarigazolvány úgy fog majd kinézni, mint egy személyi- vagy bankkártya. Semmilyen valóságalapja nincs tehát az olyan híreknek, miszerint Budapesten már eldöntötték, hogy lekerül a korona a magyarigazolványról"- jelentette ki. Az oktatási-nevelési támogatás esetében az az elképzelés, hogy a Romániában működő Iskola Alapítványnál pályázhatnak az érintettek. Ez az 1995-ben létrehozott alapítvány bírálja el majd a pályázatokat, és a kedvezően elbírált pályázatokra a magyarországi Illyés Közalapítványtól igényli majd a pénzt. A pedagógus- és diákigazolványokkal kapcsolatban Kovács László hangsúlyozta, hogy ezek Magyarországon járó kedvezmények igénybe vételére jogosítanak. A módosított törvény szerint ezek a kedvezmények azoknak a román anyanyelvű pedagógusoknak és diákoknak is járnak, akik magyar nyelvet oktatnak vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra tárgykörében folytatnak oktatói, tanulmányi tevékenységet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ számára elfogadható a körvonalazódott megállapodás. /Román-magyar kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar és a román fél megállapodott a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról - jelentette be közös sajtóértekezleten Mircea Geoana román és Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestben. Mircea Geoana úgy fogalmazott, hogy kétévi, időnként feszültségekkel terhes vita végére sikerült most pontot tenni úgy, hogy a magyar kedvezménytörvényből kikerült minden olyan elem, amely a román fél és a nemzetközi szervezetek véleménye szerint nem felelt meg az európai normáknak. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén megegyezés született arról, hogy felgyorsítják a Magyarországon tervezett, közös stratégiai partnerségi intézetként működő Gozsdu Alapítvány létrehozását. Bejelentették, hogy mindkét fél szükségesnek tartja új határátkelők megnyitását, illetve a meglévők bővítését és átadását a nemzetközi forgalomnak. Várhatóan rövid időn belül legalább egy határátkelőhelyen megkezdődik a közös vámintézés is. Kovács László közölte: a magyar fél nemcsak támogatja az Erdélyt átszelő autópálya építését, hanem kész ennek kapcsolódási szakaszát kiépíteni Debrecen és Nagyvárad között. Kovács Lászlót és küldöttségét az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, Niculescu Tóni, integrációért felelős ügyvezető alelnök, dr. Verestóy Attila szenátor, és Márton Árpád képviselő. /Megállapodás a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./ A két fél különbözőképpen értékeli a megállapodást. A román külügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a magyar igazolványokról valamikor majd csak lekerül a Szent Korona, a magyar diplomácia vezetője pedig azt, hogy egyelőre nem kerül le. Markó Béla rácsodálkozott, hogy a vita elsősorban ilyen "nevetséges" részletek körül folyik, mintha nem tudná, milyen fontosak a szimbólumok mindkét fél számára. A román kormánynak a közeli választások hatására kell minél kevésbé engedékenynek mutatkoznia dominánsan nacionalista szavazóbázisa előtt, a Medgyessy-kabinetnek pedig a magyarországi ellenzék és főleg a határon túli magyar szervezetek nyomására kell határozottságot mutatnia jelképes értékű elvi kérdésekben. Szintén nem tűnik egyértelműnek, hogy valóban sikerült-e elfogadtatni a román féllel azt az áthidaló megoldást, mely szerint az oktatási-nevelési támogatásért az erdélyi családok az Iskola Alapítványhoz pályázhatnak, az Illyés Közalapítvány pedig az Iskola Alapítványnak utalja át a nyertes pályázóknak járó összeget. Hogy a még mindig értelmezhető megállapodás mennyire lesz végül az erdélyi magyarság javára, nagymértékben függ Kovács László külügyminiszter júl. 19-i, szlovákiai tárgyalásainak sikerességétől. /Salamon Márton László: Szimbólumok harca. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára erdélyi látogatása során részt vett a Csíkszeredában szervezett Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján, felkereste a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem csíkszeredai karait, meglátogatott több székelyföldi iskolát és tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. Az államtitkár elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium határon túli főosztályán most állítják össze a jövő évi költségvetést. A hangsúly a szórványban élő magyar családok gyermekeinek oktatásán van, létre kell hozni egy olyan kollégiumot, ahol összegyűjthetik a tehetséges fiatalokat és megfelelő szakoktatásban részesítik őket. Az államtitkár azt a reményét fogalmazta meg, hogy jut majd pénz a felsőoktatásban dolgozók fizetésének kiegészítésére, a pedagógusok továbbképzésére. A határon túli magyar pedagógusokra is kiterjesztik az évi 14 ezer forintos szakkönyv-vásárlási támogatást és a háttérintézményeken keresztül nyújtanak támogatást a magyar tannyelvű állami oktatásának. A Sapientia egyetemmel kapcsolatban hangsúlyozta: remélhetőleg több jut majd az eddigi évi 2 milliárd forintos költségvetési támogatásnál. Idén a határon túli magyar oktatás támogatására valamivel több mint 5 milliárd forintot fordítanak, ebből 3,5 milliárd forint a romániai magyar oktatásra jut. Mindent megtesznek azért, hogy a gyermekenként járó évi 20 ezer forint Romániában a családokhoz jusson el. /Szabados Tamás a romániai magyar oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"