Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum szerint a tanügyi törvény és az egyetemi autonómia előírásainak megfelelően bővíteni fogják a következő tanévvel kezdődően a magyar tagozati oktatást a BBTE-n. Mindenki azt gondolta, hogy a protokollumot a két félnek be kell tartania. Újból csalatkoznia kell, mint a rendszerváltás óta megannyiszor Ioan Rus belügyminiszter ugyanis kijelentette: a Babes–Bolyai Egyetemen, valamint a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen az új karok létesítését, a magyar nyelvű oktatás beindítását nem kötelező érvényűen írja elő az egyezmény. A protokollum értelmezése jellemzi a román politikai kultúrát. /Borbély Tamás: Kéz kezet mos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Febr. 15-én Ifjúsági perspektívák címmel találkozót szervezett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Kolozsváron. A konferencia célja Kolozsvár és környéke ifjúsági szervezeteinek tájékoztatása az ifjúságot érintő lehetőségekről. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva mutatta be. A román Ifjúsági és Sportminisztérium támogatási rendszeréről Nicolae Ros, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal aligazgatója tartott előadást. /-Me-: Ifjúsági szervezetek konferenciája Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Febr. 23-án tartotta évi küldöttközgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszámolt a szervezet egyéves tevékenységéről. Fontos eseményként értékelte a státustörvény életbe léptetését. A kolozsvári magyarság összeírását még nem sikerült befejezni. Lakatos András oktatási alelnök hiányosságként említette a megfelelő kapcsolattartás kiépítését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási főosztályával, valamint egy, az egész romániai magyar közoktatást átfogó stratégia kidolgozását a kilencosztályos általános oktatás bevezetését illetően. Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke úgy vélte, hogy 1996 után teljesen elfeledkeztek az autonómiatörekvésekről, az erdélyi magyarság "miniparlamentjének" tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) "báb-" és "súlytalan" intézménnyé degradálták, a szövetség pedig "hierarchikus pártként" kezdett el működni. Kónya-Hamar Sándor hanagsúlyozta: az újabb karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen konkrétumként szerepel a dokumentumban, a kormánypárt és nem az RMDSZ feladata meggyőzni az egyetemek szenátusát ezek szükségességéről. Amennyiben viszont a kormánypárt meg akarja kerülni a kolozsvári áldatlan helyzet rendezését, abból vita lesz és nem protokollum, mondta Kónya-Hamar Sándor. /Papp Annamária: Évi küldöttközgyűlését tartotta az RMDSZ. Módosították a Kolozs megyei szervezet alapszabályzatát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Kónya szerint amióta Teodor Pop-Puscas kolozsvári rendőrparancsnok rohamrendőrökkel vitette be Gheorghe Funart kihallgatásra – mivel többszöri idézés ellenére sem volt hajlandó a parancsnokságra menni – az ezredest folyamatosan zaklatja a polgármester, és már több mint 400 millió lejes bírságot rótt ki rá a városháza egy építkezése miatt. "Oda fajult a zaklatás, hogy a parancsnok kénytelen volt az RMDSZ-hez fordulni, tőlünk kérve, hogy a lehető legmagasabb fórumokon képviseljük ügyét" – fejtette ki a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A képviselő felhívta a jelen levő helyi RMDSZ-elnökök figyelmét, sürgősen egyeztessenek a helyi önkormányzatokban a magyar nyelvű helységnévtáblák ügyében. Idén 93 újabb helyi RMDSZ-szervezet jött létre a megyében. Az ülésen Bitay Levente megyei ügyvezető alelnök az RMDSZ-tagsággal kapcsolatosan elmondta, míg 1990-ben a megyében 60 ezer tagot számláltak, ez tíz év alatt 48 ezerre csökkent. Az alelnök elégedetlenségét fejezte ki a dési és tordai szervezetekkel kapcsolatban, mert tőlük soha nem kapott egyetlen kimutatást sem a tagság létszámáról. /Lázár Lehel: Politikai párt az RMDSZ? Kolozsváron ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Febr. 23-án Kolozsváron tartotta országos tanácskozását a Szociáldemokrata Tömörülés nevű RMDSZ platform, amely ez alkalommal is kifejtette: támogatják az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közti protokollumot. Kiállnak "mind a szociális-gazdasági jogok megszerzéséért és bővítéséért, mind a romániai magyar közösség jogainak elismeréséért." Politikai nyilatkozatukban kifejtették: "a tömörülés teljes egészében felvállalja az RMDSZ programját, amelyet saját elképzelései szerint tovább fog fejleszteni különös tekintettel ennek társadalmi összetevőire." Bucur Ildikó, a platform elnöke elmondta: az RMDSZ alapszabályzatának a keretei között fenntartják maguknak a jogot "a Szövetség taktikájának a befolyásolására". A platform szerint a Polgári Szárnynak a "monitorizálás monitorizálását" célzó kezdeményezése fölösleges, afféle "magamutogatás". A platform vezetői kifejezték mélységes tiszteletüket mind a történelmi egyházakkal, mind a többi felekezettel szemben, de megjegyezték: érthetetlennek és sportszerűtlennek tartják Tőkés Lászlónak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének fenyegetőzését az RMDSZ-támogatottság megvonásával kapcsolatosan. Újságírói kérdésre Bucur Ildikó kifejtette: a tömörülés kapcsolata az MSZP-vel csupán ideológiai rokonságon alapszik, amely szóbeli buzdításokban merül ki, más RMDSZ-platformoktól eltérően — mondotta. /Borbély Tamás: Szociáldemokrata alternatíva. Országos értekezletet tartott az RMDSZ-platform. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Nyugdíjba vonult Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze. Erdély egyik legaktívabb lelkipásztora volt, aki fontos szerepet játszott a 1989-es és az azutáni események alakulásában. A református egyház törvényei szerint az egyházközösség kérésére a püspök is kinevezhet lelkészt, de ugyanúgy országos pályázatot is hirdethetnek a tisztség betöltésére. A vártemplomi gyülekezet mégis a meghívásos alapon történő választást szeretné. Jelenleg Fülöp G. Dénes utódjaként mintegy nyolc-tíz lelkész neve jöhet szóba. Fülöp G. Dénes egy kisebb csoport tudomására hozta, hogy az egyik presbitert Frunda György szenátor azzal a javaslattal kereste meg, hogy a választás lehetőleg Brassai Zsomborra essen. A bejelentés még a Vártemplom főgondnokában, az RMDSZ-es alprefektus Burkhárdt Árpádban is felháborodást keltett. Brassai Zsombort rendkívül tehetségesnek tartják, amit nem csak prédikációival, hanem egyházi közíróként is bizonyított. Visszatetszést keltett, amikor az RMDSZ frissen kinevezett Maros megyei ügyvezető elnökeként kioktató hangnemben cikkezett a szövetség belső ellenzékéről. A Krónika témafelvetése felháborodást váltott ki Frunda György szenátorból is, aki már sajtóperrel fenyegetőzött. "Igen, vállalom, így történt: magánemberként felhívtam Ritz Laci bácsit, és javasoltam Brassai Zsombort. Vallásos ember és egyháztag vagyok, akinek véleménye lehet, és élhet a javaslat jogával. Ismétlem, magánemberként és nem szenátorként tettem, anélkül, hogy nyomást gyakoroltam volna valakire" – nyilatkozta Frunda György. Annak ellenére, hogy a Vártemplomhoz tartozik, a gyülekezet nyilvántartásaiban Frunda György neve nem szerepel. "Az egyházi törvények szerint mindenki abba a templomba jár, ahova óhajt, ám annak a gyülekezetnek a tagja, melyhez lakhely szerint tartozik.A szenátor nekünk mégsem nyilvántartott tagunk, és nem is láttuk a templomunkban" – jelezte Fülöp G. Dénes. /Szucher Ervin: RMDSZ-igény Fülöp G. Dénes szószékére? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Neves politikusok részvételével tartották meg Predeálon febr. 22–23-án a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti tárgyalások és megegyezések című szemináriumot. Az értekezleten az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Markó Attila helyettes államtitkár. A Szociáldemokrata Pártot többek között Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakcióvezető, Mircea Geoana külügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter képviselte. Mind a romániai felszólalók, mind a PER képviselői — Alen Kasoff elnök, Livia Plaks ügyvezető igazgató és Dan Pavel, a bukaresti iroda vezetője — úgy értékelték, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelentős befolyással volt az interetnikai kapcsolatokra. /Használ Románia külföldi megítélésének az SZDP–RMDSZ együtműködés felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ megyei elnöke bosszankodva vette tudomásul, hogy az a munka, amit a tanügyben tevékenykedőket próbált elindítani, egy felelőtlen újságírói hozzáállás miatt a visszájára fordulni látszik. Az a hír, hogy az RMDSZ megyei vezetősége aggódik, vagy esetleg egyenesen fél bizonyos dolgoktól, ami az SZDP-RMDSZ protokollumban van, például a Bolyai Farkas Líceum magyar oktatási nyelvű intézménnyé való átalakításától, az teljes mértékben valótlanság. Az ügynek csak árthatnak a nyilatkozatok. Nem kell "félni", mivel ezt döntést a miniszterelnök aláírta, érvelt Kelemen. A megyei protokollum kidolgozásában az informális beszélgetésnél tartanak. A Bolyai iskola kérdését beemelték az országosan megoldandó kérdések körébe. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Semmiféle félelemről nincs szó. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Betörések, rablások potenciális áldozataivá válnának a magas rangú köztisztségviselők, ha nyilvánosságra hoznák vagyonbevallásukat. Többek között ezzel indokolta a felsőház emberjogi bizottságának elnöke, Frunda György RMDSZ-es szenátor azt, hogy az általa vezetett testület elutasította a nagyobb átláthatóságot biztosító törvénymódosítást. A tervezet alapján a választott tisztségviselőknek, magas állami funkciót betöltőknek a nyilvánosság számára is hozzáférhető nyilatkozatot kellene tenniük ingatlanaikról, vagyontárgyaikról, a 10 ezer eurót meghaladó bankbetéteikről vagy vállalati részesedéseikről. Frunda és szenátortársai szerint viszont egyrészt a mostani mandátumuk alatt az érintettekre nem ruházhatók új kötelezettségek, másrészt pedig a tervezetben szereplő bevallandó javak – például autók, házak – amúgy is láthatók. - A Különleges Távközlési Szolgálat (KTSZ) – a romániai titkosszolgálatok egyike – teljhatalmat kapott a kormánytól a telefontulajdonosok ellenőrzésében. A kabinet legutóbb arról rendelkezett, hogy az országban működő összes – akár hagyományos, akár mobil – távközlési szolgáltató köteles átadni adatbázisát a KTSZ-nek, amely így gyakorlatilag bármely hívót bármikor azonosítani tud. Az intézkedéshez az szolgált ürügyként, hogy a "különleges távközlőkre" bízta a kormány a 112-es általános segélyhívó szolgálat üzemeltetését. A nyugaton már régóta működő szolgáltatás hazai bevezetését ekképpen összevonták egy példátlan, még a Securitate idejében sem létező ellenőrzési hálózat megteremtésével. Mi több, a kormány sürgősségi rendeletben felhatalmazta a KTSZ-t, hogy a távközlés területéhez tartozó szolgáltatásokat végezhessen magán- és jogi személyeknek, aminek bevételét saját céljaira fordíthatja. /Máté Zsófia: Hétszámra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte, a Polgári Szárny léte tény volt eddig is. Az RMDSZ képviselőházi frakciója egyszerűen l eldöntötte, hogy nincs szükség a csúcsvezetést bírálókra a parlamenti csoport vezetésében. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, s a kisebbségben maradtak közül kilenc képviselő megalakította a Polgári Szárnyat. A Polgári Szárny nem akar szavazógépezetté válni. A kormánypárttal folytatni akarják a dialógust, együtt akarnak működni vele, hogy a protokollumnak minden pozitívuma megvalósuljon. A Polgári Szárny vissza akarja hozni az alkotó dialógust a frakció munkájába. /Román Győző: Polgári értékek, magyar érdekek. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

A Nemzetépítő Platform nyilatkozatban üdvözölte a Polgári Szárny megalakulását az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül, mivel ennek révén ténylegesen is érvényesülhet az RMDSZ programjában meghirdetett politikai sokszínűség. "Mindaddig, amíg az RMDSZ csúcsvezetősége nem a konszenzusos alapon megfogalmazott célkitűzéseket veszi figyelembe a protokollum szövegének véglegesítésénél, szükségesnek tartjuk, hogy a Polgári Szárny képviselői monitorizálják az RMDSZ–SZDP-protokollum előírásainak betartását. – olvasható a nyilatkozatban. /Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

Pásztorlevelet olvastak fel Zilahon a belvárosi református templomban, miszerint Seres Dénes szenátor akadályozza, hogy a kedvezménytörvény iránt érdeklődőknek, az igazolványt igénylőknek információs irodát nyisson a helyi egyházközség. Deák László ügyvezető elnök elmondta, hogy Szilágy megyében a központi irodán kívül a városi RMDSZ szervezeténél működik információs iroda, ugyanakkor tíznél több területi információs irodát nyitottak, melyek munkatársai kihelyezett fogadónapokat is tartanak a falvakban. /(Fejér László): Seres Dénes szenátort vádolták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Febr. 26-án a képviselőház megszavazta a minősített államtitkokra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet az ellenzék és az RMDSZ kérésére tárgyalták újra a szakbizottságban, lényegesen jobb jelentést készítve a jogszabályról. Az RMDSZ javaslatára törölték azokat a cikkelyeket, amelyek szerint az állampolgárokat felelőssé tehették volna az államtitkok védelméért, így az államtitkok védelme kizárólag az illetékes intézményekre hárul. Ezt a változatot a képviselőház egyhangúlag szavazta meg. Azokat az RMDSZ javaslatokat, amelyeket nem sikerült a képviselőházi változatba belefoglalni, megpróbálják érvényre juttatni a szenátusi vita során. A törvény elfogadása a kormány törvényhozási prioritásai között szerepelt, hiszen az ország NATO-hoz való csatlakozásának egyik igen lényeges kritériuma az államtitkok meghatározása és fokozott védelme. Az alsóház ugyanakkor megszavazta a rendőrség jogállását szabályozó törvényt, amelynek képviselőházi változata előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a rendőröknek ismerniük kell az illető lakosság anyanyelvét. E cikkely elfogadása egyik kitételét képezi az RMDSZ és a kormánypárt között kötött protokollumnak. /Megszavazták a titokvédelmi és a rendőrség jogállását szabályozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A képviselőház febr. 26-án megvitatta a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt által kezdeményezett Mezőgazdaság nevű egyszerű bizalmatlansági indítványt. A beadványt a nagy-romániások is támogatták, a kormánypárt és az RMDSZ azonban ellene szavazott, így a bizalmatlansági indítványt szavazattöbbséggel elutasították. /(M. J.): Hiányoznak a mezőgazdasági alaptörvények. Elvetették az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A parlamentben a képviselők febr. 26-án esküt tettek az ország és a nép iránti hűségéről. A képviselők egyenként a szónoki dobogóra léptek és kezükkel a Biblián és az Alkotmányon felolvasták, aláírták, majd átadták a házelnöknek az eskü szövegét. A nemzeti kisebbségeket képviselő Metin Cerchez, Gelil Eserghep és Sali Negiat "Allah engem úgy segéljen!" felkiáltással zárták esküjüket, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők magyarul is elmondták az "Isten engem úgy segéljen" formulát. Hasonlóképpen, Madalin Voicu néhány szót cigányul is szólt. A képviselők hűséget esküdtek a haza iránt és megfogadták, hogy tiszteletben tartják az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédik a demokráciát, a polgárok alapvető jogait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását. A honatyák megesküdtek, hogy becsülettel és hűséggel teljesítik mandátumukat. Toró T. Tibor képviselő a Szabadságnak elmondta: az eskütétel alkalmával lényegében minden magyar képviselő "kettős fogadalmat" tett. Az egyik a hivatalos román eskü (ennek szövegét különben korábban az RMDSZ hasztalan igyekezett módosítani), a másikat pedig magában, saját maga előtt. Toró emlékeztetett arra a pillanatra, amikor 1992-ben Kolozsváron a Szent Mihály-templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai az autonómiára, a belső önrendelkezésre esküdtek, és sajnálatát fejezte ki, hogy ebből nem teremtettek hagyományt. /Képviselőházi hűségeskü-tétel . "Isten engem úgy segéljen!" — hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Az idén megkötött RMDSZ–PSD egyezmény naptári határidőket is szabott az egyezménybe foglalt célok megvalósítására. Február utolsó napja tehát az RMDSZ–PSD együttműködés első "mérlegképes" napja. Az együttműködés hat, február végi határidejéből kettő teljesült: sor került az ingatlantörvénybe foglalt kárpótlások összegének szabályozására, és kiadták az 1940 és 1945 között etnikai alapon diszkriminált személyek kárpótlására vonatkozó jogszabály alkalmazási előírásait. Nem teljesült az a határidő, melyet a felek a 2000-es földtörvény módosítására szabtak. Kérdés, hogy napirendjére tűzi-e febr. 28-án a kormány azt a további három kérdést – köztük: a himnusz- és zászlótörvény módosítását –, amely szintén határidős "feladata" az egyezménynek. Látható, hogy a partnerinek nevezett viszonyban valójában az RMDSZ a kiszolgáltatottabb fél, állapította meg Bakk Miklós. Ez nem menti fel az RMDSZ-t ama felelősség alól, hogy vitát kezdeményezzen a lehetséges stratégiákról. /Bakk Miklós: Határidők logikája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása hat pontjának jár le holnap a határideje. Ezek közül kettő teljesült, három teljesülését az utolsó napra reméli a magyar érdekképviselet, az egyik pont teljesítése várhatóan egy hetet csúszik. Az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke, Borbély László bizakodó a többi pont ügyében is. Tavaly november 21-én az RMDSZ parlamenti támogatását élvező Nastase kormány-fogadta el a román állami jelképek használatáról szóló 75/1994-es törvény végrehajtási utasításait. Borbély László szerint a febr. 28-i kormányülésen várható az 1990/100-as törvényrendeletet hatálytalanítása. Úgyszintén az utolsó napon teljesülhet a 2000/137-es diszkriminációellenes kormányrendelettel kapcsolatos kormánypárti vállalás: a diszkriminációs ügyekkel foglalkozó hivatal vezető struktúráiba a magyar kisebbség képviselőit is be kell vonni. /Gazda Árpád: Hatból két ígéret teljesült. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök "politikai indokokra való hivatkozással megtiltotta", hogy a Szövetség székhelyén kerüljön sor a püspök-tiszteletbeli elnök tervezte sajtóértekezletre. Tőkés László "elítéli Markó Béla minősíthetetlen magatartását, és azt a Szövetségen belüli érvényesülő politikai kizárólagosság, valamint a magyar szervezet posztkommunista irányba való elhajlása jeleként értékeli". Tőkés László és védőügyvédje, Kincses Előd sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökön,febr. 28-án az Associated Pressel, nevezetesen Alison Mutler AP-tudósítóval szemben folytatott rágalmazási per tárgyában. Az eseményre végül a Társadalmi Párbeszéd bukaresti székházában kerül sor. A tájékoztató központi témája a bukaresti bíróság felmentő ítélete Mutlerrel szemben. /Kizárták Tőkést az RMDSZ bukaresti székházából? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Az elmúlt napokban a szenátus kulturális és vallásügyi bizottsága fogadta az ortodox egyház öttagú küldöttségét, melyet Vincentiu Ploiesteanu pátriárka-helyettes vezetett. A találkozót Teoctist pátriárka kezdeményezte azzal a céllal, hogy figyelmeztessék a honatyákat, milyen veszélyt jelent, ha a magyar egyházak visszakapják vagyonukat. Kereskényi Sándor RMDSZ-es szenátor, nevezett bizottság tagja elmondta: Ploiesteanu szerint az elkobzott magyar egyházi vagyonok visszaszolgáltatása felboríthatná az erdélyi konfesszionális egyensúlyt, egyúttal veszélyeztetné a román nemzetgazdaság működőképességét is. A küldöttség tagjai élesen bírálták a magyar egyházak törekvéseit, mely bírálathoz Adrian Paunescu szenátor, a bizottság elnöke is csatlakozott. A találkozón az is szóba került, hogy nem lehet sokáig odázni az ortodox és a görög katolikus egyház viszonyának rendezését sem. /(Sike Lajos): Az ortodoxok félnek, hogy "felborul" Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke febr. 27-én, heti sajtóértekezletén közölte: az RMDSZ szorgalmazni fogja a magyar nemkormányzati szervezeteknek a népszámlálásban megfigyelőként való részvételét. A demokraták és a liberálisok által benyújtott Mezőgazdaság című bizalmatlansági indítványt az RMDSZ akkor is leszavazta volna, ha a kormánypárttal kötött egyezményben nem szerepelne az erre vonatkozó kitétel, szögezte le Székely Ervin képviselő. /Magyar megfigyelők a népszámlálásban? Mindenképpen a Mezőgazdaság ellen szavazott volna az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A liberálisokat igen komolyan foglalkoztatja egy RMDSZ-szel való újabb találkozó gondolata, noha parlamenti szinten nem számítanak párbeszédre, mivel az RMDSZ jelenleg a kormánypárt "szatellit-szervezete", jelentette ki Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerdán, sajtótájékoztatón. A liberális vezető szerint az új SZDP–RMDSZ együttműködési megállapodás eredményeképpen a magyar honatyák elveszítették mozgásterüket és még egy egyszerű indítvány esetében sem szavazhatnak a hatalom ellen. /Stoica: a Szövetség az SZDP "szatellit-szervezete". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tőkés László febr. 27-én a Szekuritáté Iratait Tanulmányozó Országos Hivatal székhelyén megtekintette saját dossziéjának egy részét, amely mintegy 6000 oldalt tesz ki. Tőkés az iratok megtekintése után azt nyilatkozta, hogy elborzadt a látottaktól. A megtekintett iratok alapján az 1989 előtti egyházat a Szekuritáté alegységének nevezte, hozzátéve: 1980–1989 között állandóan követték, telefonbeszélgetéseit lehallgatták, az általa látogatott helyekre pedig mikrofonokat tettek. A püspök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tanulmányozott iratokban nem talált sok utalást, nevet arra vonatkozóan, hogy kik voltak besúgói, akik annyi éven át minden lépését követték. Tőkés László az elkövetkező napokban tovább tanulmányozza a Szekuritáté által összeállított iratait. /Tőkés elborzadt 6000 oldalas szekus-dossziéjától". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében febr. 27-én Kolozsváron megbeszélést tartottak Szilágy, Kovászna, Szatmár és Maros megye magyar alprefektusai, a megyei kataszteri hivatal vezetői és az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői. A megbeszélés fő témáját a restitutio kérdése képezte. Megállapították, hogy általában mindenfelé felgyorsult a tulajdonbahelyezés folyamata: Kolozs megyében például a közbirtokossági területeket teljes egészében sikerült visszaadni. A jelenlévők kifejezték reményüket, hogy még idén sikerül az erdők és szántóföldek legalább 90 százalékát visszaadni. Az egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a jelenlévők kifogásolták, hogy jóllehet sürgősségi kormányrendeletek útján az elmúlt időszakban több ingatlant visszaadtak az egyházaknak, azokat viszont mostanáig sem sikerült tulajdonba venni, például a kolozsvári Református Kollégiumot vagy a Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlant. Bíznak abban, hogy az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás értelmében a kormány április 30-ig visszaszolgáltatási törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. Ezt a törvényhozás remélhetőleg szeptember 30-ig elfogadja. /Teljes restitúciót sürgetnek. Jó úton halad az erdők és földek visszaadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A népszámlálás megkezdése előtt három héttel az RMDSZ ügyvezető elnöksége egyeztetésre hívta össze Kolozsvárra a szövetség megyei elnökeit és alelnökeit febr. 26-ra. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke elmondta, a közelgő népszámlálás kapcsán arról is tárgyaltak, hogy a számlálóbiztosok között sokkal kisebb arányban vesznek részt magyar nemzetiségű személyek – még a magyar többségű helységekben is –, mint ahogyan azt a lakosság számaránya megkívánná. Gondot jelent a megtévesztő "székely nemzetiség" elnevezés a népszámlálási űrlapokon. A népszámlálással kapcsolatos problémákkal foglalkozó RMDSZ-es munkacsoport vezetőjévé Kerekes Gábor önkormányzatokért felelős alelnököt nevezték ki. /Salamon Márton László: Kerekes Gábor az RMDSZ megbízottja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

A háromszéki protokollum folyamatában az RMDSZ áruba bocsátja a megyei tanács egyik alelnöki tisztségét: lemondott György Zsolt eddigi alelnök, helyére pedig, ugyebár, mindenképp választani kell valakit. A háromszéki RMDSZ-vezetés kizárólag 10-12 intézményigazgatói tisztség birtokában képzeli el a jövőt, ennek viszont a kormánypárt helyi korifeusai szabják meg az árát. Azonbanaz alelnöki tisztség kiárusításával veszélyes játékba keveredhet az RMDSZ, figyelmeztetett Csinta Samu. A tanácstagokat ugyanis az RMDSZ szavazta a testületbe. A megyei tanácsi alelnök lemondása nyomán több kérdőjel is felsorakozik a protokollum-tárgyalások folytatása mellett. /Csinta Samu: Oltári áldozat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Király András Arad megyei RMDSZ elnök a megyei protokollumról tájékoztatott: eddig kétszer tárgyaltak, az aláírásra márc. 15-e előtt nem kerül sor. Az aradi Szabadság-szoborról szakértői szinten akarnak tárgyalni. /Balta János: Mit hozhat az SZDP—RMDSZ Arad megyei egyezménye? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Febr. 26-án Budapesten, a Jobboldali Ifjúsági Közösség, illetve a Rákóczi Szövetség közös rendezvényén beszélt az erdélyi magyarság helyzetéről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, febr. 27-én Bukarestben, a Társadalmi Dialógus székházában készül beszámolni arról a perről, melyet Alison Mutler, az AP tudósítója ellen indított rágalmazásért, s amelyben Kincses Előd ügyvéd képviselte az ügyét. Mint ismeretes, a bukaresti bíróság felmentő ítéletet hozott a hírügynökség tudósítójával szemben s az erkölcsi károk jóvátételét célzó anyagi kártérítés kifizetése alól is mentesítette.

A Magyar Ifjúsági Tanács febr. 24-én Székelyudvarhelyen tartotta küldöttgyűlését, melyen a jelenlévő tagszervezetek (OMDSZ, MISZSZ, IKE, ODFIE, IFINET, RMCSSZ) elemezték az elmúlt időszak eseményeit, meghatározták a szervezet 2002-es cselekvési tervét és jóváhagyták költségvetését. A MIT elhatározta egy kolozsvári központi iroda működtetését. Megszavazták a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagfelvételi kérelmét. A Küldöttgyűlés emlékeztette az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, hogy szabályzatellenes az a tény, miszerint többszöri felszólításunkra sem foglalt állást a MIT beadványaival kapcsolatosan. A MIT elítéli Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, az Itthon fiatalon mozgalom jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt, olvasható a MIT közleményében. Válaszul az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM) visszautasította a vádat, közölve, hogy az IFM semmiféle lépést nem tett a MIT nevének levédésére. /Ifjak harca? Közleményekben nincs hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

A Nagy-Románia Párt újra benyújtotta az Erdély elárulása című egyszerű indítványt, miután Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke közölte, hogy az indítvány nem a kormány tevékenységére, hanem egy pártok között (az SZDP és az RMDSZ közt) létrejött politikai megállapodásra vonatkozik, így a plénum erről nem vitázik, mivel ez ellenkezik a házszabályzattal. /Nem hagyja magát az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 28-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az érintett magyar egyházaknak megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal javaik visszaszolgáltatásáról. A püspök szerint az RMDSZ-nek nem kellene közvetítői szerepet játszania a magyar egyházak és a kormány között. Bírálta az RMDSZ-t, mivel szerinte a szövetség "kompromisszumokat" köt egy, a nemzetközi intézmények által is támogatott cél, az egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében. Rámutatott: az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása "igen homályosan fogalmazza meg" az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. "Kifogásolom azt a magas politikai árat, amelyet az RMDSZ fizet bizonyos kis kompromisszumokért és eredményekért", tette hozzá Tőkés. Mindezek ellenére Tőkés László nem kíván lemondani tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mivel ezáltal "az RMDSZ elveszítené egyik támaszát". - Tőkés László kijelentette, saját szekuritátés dossziéjából "hiányoznak a besúgók nyilatkozatai" és hozzátette, hogy kérni fogja az egykori politikai rendőrség irattárát felügyelő testülettől (CNSAS), hozza nyilvánosságra mindazok neveit, akik róla információt szolgáltattak a Szekuritáténak. Tőkés püspöknek nem volt lehetősége a 13 kötetet (10 000 oldalt) kitevő, róla szóló titkosszolgálati dokumentációt teljesen átlapozni. - Tőkés László védőügyvédje, Kincses Előd bejelentette: fellebezni fog az Alison Mutler, az Associated Press újságíróval folytatott rágalmazási perben kihirdetett ítélet semmissé nyilvánításáért. Kincses azt sérelmezi, hogy noha az átvilágító bizottság igazolta, hogy Tőkés László nem működött együtt az egykori román politikai rendőrséggel, a bíróság pedig első fokon 700 millió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte Alison Mutler újságírót, a Bukaresti Törvényszék 2001. november 2-án felmentette a tudósítót. Kincses szerint Multer asszony bűnössége nyilvánvaló és amennyiben az ügy nem rendeződik az országban, ő és védence a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. A tiszteletbeli elnök ismét felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök megtiltotta, hogy a sajtóértekezletet az RMDSZ bukaresti székházában tartsák. /Tőkés: a magyar egyházaknak is megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./