"Az RMDSZ parlamenti csoportja keretében létrejött Polgári Szárny a törvényhozási folyamatban vállalt aktív részvételen túl egyik fontos feladatának tekinti az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követését. A protokollum pontos és időbeni monitorizálása azért is fontos, mert Szövetségünk jelenlegi vezetői csak a kormánypárttal megkötött paktumtól várják célkitűzéseink megvalósítását" - áll a Polgári Szárny szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. A protokollumban megjelölt első határidő (február 28.) lejártával a Polgári Szárny kénytelen megállapítani, hogy az előirányzott hat tételből csak kettő teljesült. Ebből is az egyik, az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlására vonatkozó törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet további kiegészítésre szorul, mert csak részben tartalmazza az RMDSZ javaslatait. A kormánypárt a vállalt határidőket nem tudja vagy nem akarja betartani, a megállapodás tartalma és megszövegezése pedig nem teszi lehetővé a Szövetség vezetői számára sem az előírások, sem a határidők betartatását. "Igazolva látjuk a Polgári Szárny azon álláspontját, hogy a megállapodás egyes pontatlan megfogalmazásai korlátozzák a Szövetség politikai cselekvéseinek terét és szavazataink megkövetelése a kormány minden kezdeményezésének támogatására valóban szavazógépezetté degradálhatja parlamenti képviseletünket. Elfogadhatatlannak és a sokszínű Szövetség plurális szellemiségével összeegyeztethetetlennek tartjuk a Polgári Szárny tagjai, valamint az őket támogató RMDSZ-szervezetek ellen irányuló megfélemlítési és lejáratási kísérleteket" — fogalmaz a közlemény. /Hatból kettő - elégedetlenkedik a Polgári Szárny. Megalapozottnak látják aggodalmaikat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

Ilie Neacsu képviselő, a Nagy-Románia Párt egykori tagja kijelentette, hogy több parlamenti képviselővel és civil szervezetekkel együtt az igazságszolgáltatáshoz fordul az NRP törvényen kívül helyezése érdekében, mivel ez a párt "szélsőséges" alakulat. Neacsu közölte, először Corneliu Vadim Tudor pártelnököt pereli be rágalmazásért. Hozzátette: ugyanezt teszik Sever Mesca, Raj Tunaru, Costel Avram és Culita Tarita képviselők is. Ilie Neacsu az NRP-vezért fasiszta propaganda és fajgyűlölet miatt is bepereli. "Ezt követően 30 napot adunk minden NRP-tagnak, hogy elhatárolják magukat Vadim Tudortól, mivel több civil szervezettel együtt kezdeményezni fogjuk az NRP törvényen kívül helyezését", mondta a képviselő. Hozzáfűzte, hogy a kérelemhez csatolni fogja az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatát is, amely szintén szélsőségesnek tartja az NRP-t. – A szenátus ma tárgyalja a Nagy-Románia Párt Erdély elárulása című bizalmatlansági indítványát. A múlt héten Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke visszautasította az egyszerű indítvány napirendre tűzését azzal az indokkal, hogy házszabályellenes, hiszen a benyújtott indítványok nem bírálhatják egy párt, jelesen a kormányzó Szociáldemokrata Párt cselekedeteit, csupán a kormányét. Másnap az NRP ezzel a címmel új indítványt nyújtott be, amely ezúttal nem az SZDP–RMDSZ protokollumot bírálta, hanem a státustörvény életbe léptetéséről szóló Orbán-Nastase egyezményt. /Neacsu az NRP törvényen kívül helyezését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

Márc. 7-én lejár a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának határideje. A lap Kolozs megye polgármesteri hivatalaihoz intézett körkérdésére adott válaszokból kiderül: a legtöbb esetben a kétnyelvű helységnévtáblákat már megrendelték, azok kifüggesztése heteken belül megtörténik. Néhány helyen a kétnyelvű táblákat már évek óta kifüggesztették. A Kolozs megyei RMDSZ kéri Gheorghe Funar kolozsvári polgármester megbüntetését, amennyiben a városatya márc. 7-ig nem hagyja jóvá a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Vasile Soporan prefektus megvárná a népszámlálásnak egy év múlva nyilvánosságra kerülő adatait, s csak azt követően lépne fel Funarral szemben, ha kiderül, Kolozsvár magyar lakosságának számaránya nem csökkent. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint törvénysértést követ el az, aki a megszabott határidőig nem tartja be a törvényt, amelynek előírásai az 1992-es népszámlálás adataira vonatkoznak. Funar szerint Kolozsváron a magyar nemzetiségű lakosság aránya alig 11 százalék. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy Kolozsvár polgármesterének ügyében lépjen közbe a kormánynál is. Gheorghe Funar határozottan kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a szóban forgó jogszabály. Kolozs megyében 84 helységben kell kétnyelvű helységnévtáblákat elhelyezni. Bitay Levente szerint a helységek nagy részében nem lesz fennakadás a törvény alkalmazásával. Kisbács már megpróbálkozott egyszer a kétnyelvű táblák kihelyezésével, a településjelzőt azonban "ismeretlen tettesek" elégették. Kolozson is megtörtént a kétnyelvű helységnévtáblák megrendelése, azok a napokban meg is érkeznek. Egeres községben már folyamatban van a táblák felszerelése. Egyes polgármesterek letagadták a magyar lakosság 20% feletti arányát, így Bonchidán és Magyarszarvaskenden. /B. T. — K. E. — K. O. — J. B. N.: Nem siettek a kétnyelvű táblákkal. Soporan vonakodik fellépni Funar ellen, a népszámlálás eredményére vár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

A magyar igazolvány átvételével felhatalmazhatnak más személyt is, két tanú jelenlétében az RMDSZ irodákban. A felhatalmazáshoz típusnyomtatványt kell kitölteni, amely az RMDSZ–székházban és általában az infóirodákban beszerezhetők. Ez a hír hatalmas könnyítés az erdélyi magyarságnak, és bizonyára meg fogja sokszorozni a magyar igazolványt igénylők számát, hiszen a legtöbben azért mondtak le igényléséről, mert nem tudják előteremteni az anyagiakat a magyarországi utazáshoz, az igazolvány személyes átvételéhez. /(Gál Éva Emese): Megbízott is átveheti a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Öt ellenőrcsapat után a hatodik érkezésére számít Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. Az ellenőri kíváncsiságot a polgármester szerint politikai ellenfelei gerjesztik. A vizsgálatok eredményei őt igazolják majd, mondta, az ellene felhozott vádaskodások alaptalanok. Büntetést ugyanis még nem róttak ki egy esetben sem. A várható rendőrségi vizsgálatról a polgármester elmondta, az RMDSZ-tanácsosok azt kifogásolták, hogy Szász Jenő részt vett a FIDESZ kongresszusán. Büszkén vállalom, hogy részt vettem a FIDESZ kongresszusán – szögezte le a polgármester. /Szüszer-Nagy Róbert: Ellenőrzések ostromában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

Márc. 7-én 69 nem, 47 igen szavazattal és két tartózkodással a szenátus elutasította a Nagy-Románia Párt által kezdeményezett Erdély elárulása című egyszerű indítványt. A vita során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt szenátorai az NRP indítványa mellett foglaltak állást. A román–magyar egyetértési megállapodás létrejöttével a határon túli magyarokról szóló törvény megszűnt eredeti formájában létezni Románia számára, jelentette ki a vita során Mircea Geoana külügyminiszter. Elmondta, a román kormány szerint az indítvány megvitatása a szenátusban "lehetőséget teremt bizonyos dolgok tisztázására, de a kezdeményezők javaslatainak támogatása nem indokolt, az indítványt pedig el kell utasítani ". Geoana rámutatott: az NRP szenátorai által támadott memorandum révén Románia néhány konkrét előnyre tett szert, mint például a magyar fél elkötelezettsége az iránt, hogy hat hónapon belül módosítja a státustörvényt, minden román állampolgár magyarországi munkavállalási lehetősége, valamint az, hogy a státustörvény nem alkalmazható a nem magyar családtagok esetében. Az indítványban megemlített csángó-helyzet kapcsán Mircea Geoana kijelentette, az Oktatásügyi Minisztérium nem regisztrált egyetlen, magyar tannyelvű osztály létrehozásával kapcsolatos kérelmet sem magánszemélyek részéről. "A román kormány eddig az aradi szabadság-emlékmű visszaállításával kapcsolatban sem vállalt semmiféle elkötelezettséget, ez az SZDP–RMDSZ protokollumban jelenik meg", szögezte le a külügyminiszter. Verestóy Attila szenátor élesen bírálta a liberálisokat és demokratákat, amiért a volt szövetségesek megszavazták az NRP által kezdeményezett egyszerű indítványt Erdélynek az úgymond elárulásáról. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szenátor fejtette ki. Kiváló alkalmat szolgáltat ez a vita arra, mondotta, hogy tisztázhassuk: a konfrontáció vagy az együttműködés stratégiáját választjuk a kisebbségi probléma megoldásához. Markó kiemelte: a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához, a magyar hagyományokhoz, a magyar nemzethez való kapcsolódás szimbólumának fogja föl az igazolványt, s nem a felkínált kedvezmények miatt folyamodott érte. Ennek az országnak nem renegátokra, hanem önazonosságukat bátran vállaló polgárokra van szükségük. Áll ez a csángókra is, nyilváníthassa ki közülük bárki, hogy kinek-minek érzi magát. /Visszautasították az NRP-indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az RMDSZ márc. 7-i bukaresti sajtótájékoztatóján bemutatták a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait, amelyeket az Iliescu államfővel folytatott márc. 7-i megbeszélésen is részleteztek. Az RMDSZ szerint az alkotmánymódosítás során az alaptörvény szövegéből törölni kell a "nemzetállam" kifejezést, újra kell fogalmazni a szuverenitás-elvet, világosan külön kell választani a parlament két házának hatáskörét, szélesíteni kell a helyi autonómiát és előírásokat kell bevezetni a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban. Az RMDSZ kéri, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a hatalom tagolásának elve: a képviselőház legyen a fő törvényhozó szerv, a szenátusnak külpolitikai és nemzetbiztonsági hatásköre legyen, alakíthasson vizsgálóbizottságokat és szűnjön meg a két ház közti közvetítés procedúrája. A szövetség javasolja a prefektusi intézmény megszüntetését is. Az államfőt a parlament válassza, a kormányfőnek pedig szélesebb hatásköre legyen. Az RMDSZ javasolja annak az alkotmányos előírásnak az eltörlését is, melynek alapján a kormány sürgősségi rendeleteket bocsáthat ki. A szövetség javasolja, hogy az alaptörvény erősítse meg a népügyvéd és az alkotmánybíróság hatáskörét, az alkotmányban pedig létezzen egy alfejezet, amely biztosítsa az anyanyelvhasználat igazságszolgáltatásbeli használatának lehetőségét azokban a térségekben, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését./RMDSZ-alkotmánymódosító indítványok. A szövetség Iliescunak is bemutatta elképzeléseit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Márc. 7-én az RMDSZ vezetőivel folytatott eszemecserét Iliescu elnök. Markó Béla hangsúlyozta: határozott erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy novemberben Prágában Romániát felvegyék a NATO-ba. Markóék hangoztatták: lényegbe vágó alkotmányreformra van szükség. Felvetődött a nemzetállam fogalmával kapcsolatos RMDSZ-elégedetlenség is. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését. /Iliescu—RMDSZ találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Funar polgármester újabb sértő megjegyzéseket tett a kolozsvári magyarságra. Értesülései szerint az RMDSZ több ízben azt kérte nőnemű tagjaitól, hogy legalább négy-öt gyermekkel járuljanak hozzá a város magyarságának gyarapodásához. A magyar nőknek tetszik a szeretkezés, de a gyermekszülés már nem - tette hozzá a polgármester. Funar ismét levelet intézett Vasile Soporan prefektushoz, amelyben kérte, intézkedjék a megyeszerte elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblák azonnali eltávolítása érdekében, hiszen a települések elnevezése "a horthysta időszakból származik". Gheorghe Funar rendhagyó ülésre hívta össze az önkormányzati képviselőket, ennek ellenére a tanácsosok mégis azonnali hatállyal összehívott rendkívüli ülést tartottak. Az ad-hoc ülésen lehetőség nyílt arra, hogy napirendre tűzzék a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó RMDSZ-tervezetet. A polgármester heves tiltakozása ellenére a testület egyszerű többséggel, titkos szavazással hozzájárult ahhoz, hogy 75 millió lejt utaljanak ki a táblák elkészítésére. A döntés ellenére Funar leszögezte: Ameddig én leszek Kolozsvár polgármestere, a város neve nem lesz kiírva magyarul. /Kiss Olivér: Tanácsi igen a háromnyelvű helységnévtáblára. A polgármester továbbra sem hajlandó betartani a törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak márc., 7-i együttes frakcióülésén elvetették Márton Árpád képviselő javaslatát, mely szerint a kormány előterjesztései ellen szavazni szándékozó RMDSZ-képviselőknek kétharmados támogatásra kellett volna szert tenniük. Nem módosítottak a frakciók működési szabályzatán. "Márton Árpád javaslatát hevesen elleneztük, mivel alapszabályzat-ellenes és frakciószabályzat-ellenes – jelentette ki a Krónikának Toró T. Tibor képviselő, a Polgári Szárny tagja. Verestóy Attila szenátor erről korábban így nyilatkozott: "Csak azok a képviselők politizálhatnak saját elképzelésük szerint, akik függetlenként indultak a választásokon; az RMDSZ listáin bejutott parlamenti képviselők azonban – akiknek választóik az RMDSZ programját szavazták meg – kötelesek alávetni magukat a többség akaratának". /Salamon Márton László: Marad az eddigi frakciószabályzat. Elvetették Márton Árpád módosító javaslatát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

A sepsiszentgyörgyi Reform Tömörülés nyilatkozatot adott ki: "nem ért egyet azzal, hogy választott tisztségek politikai alku tárgyát képezzék, mert ez a háromszéki magyar választópolgár akarat- érvényesítésének mellőzését jelentené." Ugyanis a megyei tanács egyik alelnöki széke megürült György Zsolt alelnök lemondásával, és Albert Álmos területi elnök nyilatkozata szerint az RMDSZ nem tartja kizártnak, az alelnöki szék felcserélését jónéhány igazgatói székre. A sepsiszentgyörgyi RT indokoltnak tartja "a két háromszéki területi szervezet küldöttgyűléseinek összehívását annak érdekében, hogy az RMDSZ–Szociáldemokrata Párt megyei protokolluma tartalmát megvitassák." /(éltes): Választott tisztség és alku!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Pataki Júlia, az RMDSZ bukaresti képviselője a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a parlamentben az egészségügyi szakbizottság tagja, valamint az európai integrációs szakbizottságé. Az integrációs szakbizottságon belül újraalakult az esélyegyenlőség albizottság, amelynek ebben az évben ő a vezetője. Az albizottság az esélyegyenlőséget érintő törvénytervezetek véleményezésével foglalkozik. A diszkriminációellenes törvény alapján tilos úgy meghirdetni az állást, hogy bizonyos korúak ki vannak zárva. Ugyanakkor a parlament a diszkriminációellenes törvénybe nem vitte be azt, hogy alkalmazáskor az életkor meghatározó, döntő lehet-e vagy sem; tehát e jogszabály a kor szerinti diszkriminációt nem bünteti. Az esélyegyenlőség albizottság hivatalos bemutatását márc. 6-án tartják egy országos konferencia keretén belül. /Zsehránszky István: A nőknek sikerülhet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Nem első alkalommal intézett sajtótámadást az RMDSZ és magyar közösség ellen a zilahi volt pártlap, jelenleg "független napilap". A márc. 6-i számában a cím is jellemző: "Az 1977. március 4-i földrengés után / Újabb földrengés Romániában: a PSD és az RMDSZ politikai protokolluma". Anélkül, hogy a gyanútlan újságolvasó ismerné a protokollum szövegét, a szerző kijelentette: a 9. pont hazaárulásként kerül be a történelembe. Legfőbb fájdalma a szerzőnek, hogy a helyi és központi döntéshozatalban részarányos képviselethez juthat az RMDSZ. /Fejér László: Kik alatt reng a föld? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Márc. 6-án a közelgő népszámlálással kapcsolatban tartottak megbeszélést Szatmárnémetiben a városi szervezet tagjai az RMDSZ–székházban. Többen is hangot adtak abbeli félelmüknek, hogy hamisítások történnek majd az összeírás során. A megyei szervezet a napokban minden vidéki szervezetnek és az egyházaknak elküldi azt az anyagot, ami a legszükségesebb tudnivalókat tartalmazza. /(benedek): Szatmárnémeti: A helyi RMDSZ–szervezet megkezdte a kampányt a népszámlálás népszerűsítésére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 8./

Ion Iliescu elnök márc. 7-én fogadta az RMDSZ Markó Béla vezette küldöttségét. A szövetségi elnöke a találkozó után az MTI-nek úgy nyilatkozott: az államfő két fő témáról kérte ki a romániai magyar szervezet véleményét. Egyrészt arra volt kíváncsi, miként ítéli meg az RMDSZ az ország pillanatnyi politikai, gazdasági és szociális helyzetét, s az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Másrészt pedig az RMDSZ alkotmánymódosítási indítványairól érdeklődött. Markó szerint az RMDSZ-küldöttség kifejtette a román államfőnek: mindaddig, amíg nem született döntés arról, hogy a NATO-tagjelölt államok közül melyeket kérik fel a csatlakozásra, Romániának is van esélye, hogy bekerüljön a meghívottak sorába. Az RMDSZ képviselői elmondták Ion Iliescu elnöknek: aggasztó jelzéseik vannak a lakosság szociális helyzetéről. Markó kifejtette, hogy az RMDSZ szerint a kisebbségekre nézve jogkorlátozási veszélyeket rejt magában az, hogy a jelenlegi alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát. Az RMDSZ küldöttsége konkrét ügyek megoldásában kérte az államfő segítségét. Ezek között szerepelt a kézdivásárhelyi Agache-perben elítélt Héjja Dezső megkegyelmezésének a kérdése. Ion Iliescu elnök a tárgyalás után a tévében kifejtette: az RMDSZ-nek Románia nemzetállamiságára vonatkozóan tett javaslatai tárgytalanok, hiszen kizárt, hogy más pártok is támogassák ezt a javaslatot. Az államfő szerint ennek az indítványnak az értelmetlenségére maga az RMDSZ is rájött már. Iliescu ugyanakkor elmondta: lekerül a napirendről az a módosító indítvány is, amelynek értelmében a parlament választaná meg az elnököt. /Jogkorlátozás Romániának nemzetállamként való meghatározása. Markóék javaslatát Iliescu tárgytalannak minősítette. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Kolozs megyei RMDSZ márc. 8-i sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor nemzetellenes akciónak nevezte a Nagy-Románia Párt (NRP) Erdély elárulása elnevezésű egyszerű indítványát, amelyet szenátus márc. 7-i ülésen elutasított. Kónya-Hamar Sándor képviselő az információs irodákban végrehajtott ellenőrzéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét: ez az ellenőrzés valójában csak tájékozódás volt a bizottság részéről, amely megállapította, hogy az irodák által végzett tevékenység nem érinti az ország függetlenségét. Vekov Károly képviselő üdvözölte a kormánynak a nemzeti szimbólumok használatával kapcsolatos döntését. Ami az RMDSZ Polgári Szárnyát illeti, amelynek mindkét Kolozs megyei képviselő is tagja Vekov kifejtette: továbbra is lelkiismeretük és kötelességük szerint fognak szavazni, ezzel tartoznak annak a közösségnek, amely megválasztotta őket, és semmiképpen nem függenek egyes személyek akaratától. Hangsúlyozta: a Polgári Szárny azt szeretné, ha az RMDSZ–SZDP által aláírt protokollum száz százalékban megvalósulna. A kolozsvári helységnévtábla elhelyezését illetően a jelenlevők elmondták: a helyhatósági törvény alkalmazása kötelező minden polgármester számára. /Köllő Katalin: Szabadon használhatjuk nemzeti jelképeinket. A kormány "kegyesen" módosította utasításait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Boros János alpolgármester márc. 8-án úgy nyilatkozott: törvénytelen Gheorghe Funar polgármester abbéli szándéka, hogy március 15-én két emléktáblát helyezzen el az egykori Biasini Szálló falán, ahol az RMDSZ rendez ünnepséget. Boros hangsúlyozta: a két emléktábla nem jelenik meg az idei költségvetésben, elhelyezésükhöz nincsenek meg a szükséges hatósági engedélyek. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a Nagy-Románia Párt által Funar hivatalba lépése 10. évfordulójának alkalmából tervezett ünnepségek célja valójában az RMDSZ által a magyar nemzeti ünnep alkalmával tervezett rendezvények beárnyékolása. "Ezeket a rendezvényeket és Corneliu Vadim Tudor Kolozsvárra invitálását szándékosan tervezték, mi azonban reméljük, hogy a polgármester nem akar velünk bonyodalomba keveredni, mint ahogy ezt mi sem akarjuk", fogalmazott Kónya. Funar tervei szerint március 15. alkalmából kicserélné a Petőfi Sándor emléktáblát olyanra, amelyen a költő neve Petrovics Sándorként lenne feltüntetve. Funar korábban már megpróbálkozott a táblacserével, az akkori prefektus, Alexandru Farcas azonban azt betiltotta. Emlékezetes, hogy 1997-ben Funar már feltáblázta az egykori Biasini Szállót, amelyeken emléket állít a szabadságharcban a "magyarok által meggyilkolt román áldozatoknak", akik számát önkényesen 40 000-ben állapította meg, ezt az adatot román és magyar történészek sokszorosan túlzottnak tartották. /Újabb két tábla a Biasinin? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Márc. 8-án Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel Zsombolyán. Soltész Teophil helyi és Varga Luigi István temesvári szobrászok alkotásának leleplezésénél a Szövetség részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Szép Gyula ügyvezető alelnökök, illetve Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. Az ünnepi rendezvényen Markó Béla a 17 százalékos arányban magyarok által lakott Zsombolya példaértékű üzenetét hangsúlyozta. A rendezvény záróakkordjaként Markó Béla RMDSZ-zászlót ajándékozott a zsombolyai területi szervezetnek. /Petőfi-szobrot avattak Zsombolyán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében utalt arra, hogy a vegyes lakosú Zsombolyán a magyarság Kaba Gábor személyében képes volt a saját soraiból polgármestert állítani a város élére. Petőfi szobrot állítottak a város szívében, a főutcán. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Elekes Botond, Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője is beszélt az ünnepségen. Küldöttséggel képviseltette magát Keszthely, Kőszeg, Kapuvár, Sajószentpéter, Tatabánya, Kiskőrös, Jászberény, Hajdúböszörmény, Kiskunmajsa, Budapestről a XVI. és XVII. kerület, Apátfalva, Szeged. A közönség tapssal köszöntötte Soltész Teophilt, a szobor alkotóját. /Sipos János: "Zsombolya népe a jól végzett munka örömével ünnepelhet" Petőfi szobor a költők sétányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

1990 óta hat jogszabály jelent meg a témában, az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdése ma is csupán közeledik a megoldáshoz. A kárpótlások odaítélése továbbra is a megyei nyugdíjpénztárak illetékeseinek jóindulatától függ. Az RMDSZ–PSD protokollumban rögzített célkitűzések közül mindössze kettő teljesült az első határidőig. Ezek közül is az egyik csupán félig. Az egyezmény szociális vonatkozású fejezetében a felek többek között megállapodtak abban, hogy "korrekt módon alkalmazzák" az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásáról szóló 189/2000-es törvényt; ennek érdekében a kormány febr. 28-ig kidolgozza a jogszabály végrehajtási utasításait. A 127-es kormányhatározat febr. 22-én életbe is lépett. A dokumentum azonban továbbra sem biztosítja a 189-es törvény "korrekt alkalmazását", ahogyan azt a PSD–RMDSZ protokollum megfogalmazza. Kerekes Károly képviselő, a kárpótlások témagazdája elmondta, a határozat több szempontból hiányos. "Az akkori események a mai értelmezésben úgy néznek ki, hogy Földváron hadifogolytábor volt, Targu-Jiuban pedig politikai üldözötteket tartottak fogva. Nem akarják elismerni, hogy ezek a lágerek megváltoztak egy adott pillanatban, és Földváron nem politikai üldözötteket tartottak fogva, hanem dél-erdélyi magyar értelmiségeket, Targu-Jiuba pedig nemcsak kommunistákat hurcoltak, hanem összeszedték a civil lakosságot" – magyarázta a képviselő. A jogok megállapításánál nem fogadják el az RMDSZ véleményét, holott a jogszabály kimondja, hogy az alkalmazás során a nyugdíjpénztáraknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel. Kerekes Károly elmondta, az RMDSZ nem tekinti lezártnak az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdését a 127-es kormányhatározat megjelenésével. /Szőcs Levente: Zaklatott etnikai üldözöttek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Az egykori üldözötteket kérelmeik elfogadása után is igazi kálvária várja. A lap erre hozott fel példát. /Bakó Zoltán: További üldöztetések. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Márc. 9-én Szovátafürdőn alakult meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), amely mintegy 130 ifjúsági szervezetet foglal magába. A MIÉRT megalakulásával az ifjúsági szerveztek minél szélesebb, lehetőleg teljes körű fórumának a létrehozását tűzték ki célul. Markó Béla szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság számára az összetartás mintegy alapfeltételként jelentkezik a közösségi önszerveződésben. Az elnök a MIÉRT-et az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ közötti gyümölcsöző együttműködési területnek nevezte. /B. T.: Miért a MIÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./ MIÉRT néven érdekegyeztető fórumot alapítottak azok a hazai magyar ifjúsági szervezetek, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy az RMDSZ-t támogatják, és nem találják helyüket a már több éve működő Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT). A MIÉRT tagszervezetei kinyilvánították: szoros együttműködési viszonyt fognak ápolni az RMDSZ-szel. A jelen lévő szövetségi elnök, Markó Béla a szervezeteket arra kérte, vállaljanak aktív szerepet a márciusi népszámlálás népszerűsítésében. A MIÉRT Alapszabályáról az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM), az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) küldöttei szavaztak. – Az egyetemista fiatalok többnyire az Országos Magyar Diákszövetségben (OMDSZ) tömörülnek, az OMDSZ pedig a Magyar Ifjúsági Tanács egyik tagja, Lokodi szerint az RMDSZ-szel szövetkező MIÉRT éppen azon értelmiségi csoportoktól zárja el magát, amelyektől a politikai utánpótlást várja. - Jakab István, a MIT elnöke nyilatkozatában kijelentette: "az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése." /Zilahi Imre: Megalakult a MIÉRT. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Március 19-én este, a magyarságot ért támadás évfordulóján Marosvásárhelyen egyre kevesebb gyertya kerül az ablakokba. "Jól van az úgy, hogy mi, többiek immár a jövőbe tekintünk." – írta Ferencz L. Imre.A kormányzó SZDP és az RMDSZ idei együttműködési megállapodásának sarkalatos pontja a marosvásárhelyi tanügyi intézetek sorsa. Bálint István, a Bolyai Líceum igazgatója tájékoztatott: a magyar tagozaton nyolcszáz diák tanul, a románon négyszáz. A tanárok létszáma 30 a román és körülbelül nyolcvan a magyar tagozaton. /(Ferencz L. Imre): A Bolyai Farkas Líceumban. Kormányrendeletre várnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Márc. 10-én Funar, Kolozsvár polgármestere úgy döntött, feketemisét rendel azon szociáldemokrata és parasztpárti önkormányzati képviselők ellen, akik megszavazták a háromnyelvű táblák elkészítésére vonatkozó RMDSZ-javaslatot. Gheorghe Funar szerint az RMDSZ-javaslatot támogató szociáldemokrata önkormányzati képviselők "nemzetárulók" és "vétkeztek". A polgármester szerint a magyar helységnevek a "horthysta időszakból származnak". /Kiss Olivér: A polgármester feketemisét rendel a tanácsosok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) megalakulását kezdeményező első szovátai tanácskozás után olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez az ifjúsági szerveződés tulajdonképpen a Markó Béla politikájának ellentmondó Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ellen, ennek feladatait felvállalva jött létre. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban kifejtette: a MIÉRT nem valaki ellenében, hanem valakiért jött létre. Az RMDSZ programjáért, a romániai magyarság érdekképviseletéért és érdekvédelméért kíván dolgozni ez a szervezet. Az RMDSZ-nek szüksége van arra, hogy a fiatal nemzedékkel szervezett kapcsolatot tartson. Van olyan ifjúsági szervezet is, amely nem ért egyet az RMDSZ politikájával és ezért nem tud együttműködni az RMDSZ-szel. Markó szerint az állandóan ellenvéleményt megfogalmazó MIT állásfoglalása nem vezethet eredményre. /Vajda György: Miért kell a MIÉRT? Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével a hét végén megalakult Magyar Ifjúsági Értekezletről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

Hónapok óta folyik a vita arról, melyik ifjúsági szervezet vagy csoportosulás az erdélyi magyar fiatalok legitim képviselője. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) alapszabályzata alapján a helyek 15%-a a fiatalságot illeti meg. Jó ideig a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) jelöltjei töltötték be az SZKT ifjúságot megillető 22 helyét, de 2001 elején romlani kezdett a MIT–RMDSZ viszony, ami szakadáshoz vezetett, ez 2001. július 4-én következett be. A MIT küldöttgyűlése leszögezte: nem zárkózik el teljesen a szövetségtől. Jakab István, a MIT elnöke elmondta: bátorítják a helyi szintű együtműködést ott, ahol készség mutatkozik ez irányba. Néhány helyen továbbra is felhőtlen a két fél közötti kapcsolat. Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Nagyváradon az ifjúsági szervezetek jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ területi szervezeteivel. Negatív példa Székelyudvarhely, ahol Verestóy Attila szenátor befolyása miatt nem alakult ki semmilyen fajta helyi szintű együttműködés. A MIT tagszervezetei: az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége (RMCSSZ), az Ifjúsági Információs Tanácsadói Egyesület (IFINET), a Romániai Doktorandusok Országos Szövetsége (RODOSZ). A szervezetek körülbelül 50 ezer taggal rendelkeznek.

A MIT kizárólag normatív támogatásokból él, ezenkívül pályázatokból igyekeznek bővíteni a szakadás óta megcsappant költségvetési keretet. A román állam költségvetési alapjaiból már nem részesülnek pénzösszegekkel, amelyek az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítványon keresztül érkeztek. A július 4-i küldöttgyűlés nyilatkozatában a MIT azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy nem tölti be hivatását, hivatalos politikai vonalvezetése a balkáni politizálás útjára tévedt. A nyilatkozat leszögezte, hogy a MIT nem vállalja továbbra a közösséget egy olyan pártosodó szervezettel, amely nem tekinti tárgyalópartnerének az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hiteles képviseletét, a MIT-et. A MIT legutóbbi, februárban Székelyudvarhelyen tartott küldöttgyűlésénén nyilatkozatában elmarasztaló hangnemben szólt az RMDSZ és a MIT közötti viszonyról. "Mélységesen elítéljük Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, egyben az Itthon Fiatalon Mozgalom (a MIT "ellenszervezetének" tartott) jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt" — mondotta Jakab István. A feszültségek egyik fő okaként a MIT vezetősége az Illyés Közalapítvány kuratóriuma által elosztott pénzösszegeket jelölte meg, "az alkuratórium igazságtalanul és önkényesen módosította az ifjúsági szaktestület határozatait" — állítják. Az ifjúságnak a SZET-ben is vannak fenntartott helyei. A szakadás után tavaly, tavasszal azonban a SZET — bár nem volt döntőképes — feltöltötte ezeket a helyeket saját embereivel — állította a MIT-elnök. Ezen az ülésen Korodi Attilát, az Itthon Fiatalon mozgalom elnökét, a SZET főtitkárává választották, ami a MIT szerint szintén szabálytalan lépésnek bizonyult. "A 42 SZET-tagból csupán 18 volt jelen, ezért kifogásoljuk a SZET döntését, bár ezen már nem is csodálkozunk. Bármi kitelik az RMDSZ jelenlegi vezetőségétől" — folytatta az elnök. Jakab István a hétvégén alakult Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT) az RMDSZ aljas húzásának nevezte, amelynek a távlati célja a MIT ellehetetlenítése. "Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy az SZKT-ban a fiatalság részére fenntartott 22 helyet elfoglalják, és majd az ifjúság legitim képviselőjének nevezzék magukat. A MIÉRT-nek, mint ifjúsági fórumnak a létrehozását kezdeményező Itthon Fiatalon Mozgalomnak egyébként is csak körülbelül 500 tagja lehet, ami a mi 50 ezrünk mellett eltörpül" — fejtette ki Jakab. Az Itthon Fiatalon Mozgalmat azzal vádolta, hogy RMDSZ-es honatyák csemetéi alkotják a tagságát, és a hétvégi alakuló ülést csupán "átcsoportosításnak" és "átnevezésnek" lehet tekinteni. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadója hangsúlyozta, semmiképpen nem áll szándékukban elfoglalni a szabadon maradott SZKT-helyeket. Korodi Attila elismerte, hogy Csíkszereda és Udvarhely környékén valóban vannak olyan tagok, akik RMDSZ-vezetők rokonai, de számuk elenyésző, ha figyelembe vesszük, hogy a mozgalomnak 80 tagszervezete van. – Márc. 9-én volt a MIÉRT alakulóülés Szovátafürdőn, az RMDSZ csúcsvezetőségének a részvételével. A MIÉRT elnöke Kovács Péter lett, akit a szavazati joggal rendelkező küldöttek egyhangúlag megszavaztak. A MIÉRT alakulásával egyidőben képzési programok beindítását is tervezik, amelynek célja: "a fiatalok a politikai és állami fórumokon, intézményekben felkészült jelölteként vehessenek részt a különféle megmérettetésekben." A MIÉRT képviselői elvetették a megfigyelői tagságot előíró alapszabályzati tételt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), amely az Országos Magyar Diákszervezet (OMDSZ), s mint ilyen a MIT tagja, ezáltal megfigyelőként sem vehet részt a következő üléseken. A gyűlésen jelenlevő Lokodi Csaba, a KMDSZ alelnöke nyilatkozta: "a mai szavazat értelmében a MIÉRT megkérdőjelezte nyitottságát." /Borbély Tamás: Ki a "legitim fiatal" az RMDSZ-ben? MIT-bánat, MIÉRT-alakuló ülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A Magyar Ifjúsági Tanács, a MIT nyilatkozatot adott ki, miszerint az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése. Az RMDSZ csúcsvezetősége nem tudja elfogadni, hogy a MIT a Szövetségen kívül eredményesen működik, ezért Asztalos Csaba által, aki Markó Béla elnök jogtanácsosa, előbb bejegyeztette a bukaresti elnöki hivatal címére az Itthon, fiatalon mozgalmat, majd február 14-én ugyanerre a címre megkezdte a MIT bejegyzését. - Az RMDSZ, átcsoportosítva az Itthon, fiatalon mozgalmat, létrehozza a MIÉRT-et (Magyar Ifjúsági Értekezlet), amely országos ernyőszervezet szerepét tölti majd be a MIT ellenében. Történik mindez miközben a MIT a népszámlálás, a fiatalok hazai érvényesülése, az ifjúság szakmai fejlődése, a nemzeti öntudat megerősítése és a partnerkeresés kérdéseivel foglalkozik. /Jakab István MIT-elnök: MIT-nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Az RMDSZ parlamenti csoportja keretében létrejött Polgári Szárny márc. 5-ei közleményében leszögezte, hogy egyik fontos feladatának tekinti az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követését. A február végi első határidőre a megállapodásban előírtak csak részben teljesültek. A Polgári Szárny tartja az ellenük, valamint az őket támogató RMDSZ-szervezetek ellen irányuló megfélemlítési és lejáratási kísérleteket. /Uszulnak rájuk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

A Szociáldemokrata Párt Maros megyei alapszervezete kiszemelte magának a Köpeczy–Teleki ház néven ismert ingatlant. Az ügyben a március végére összehívott rendkívüli tanácsülésen döntenek Marosvásárhely városatyái: kiutalják-e vagy sem a város egykori első múzeumát a kormánypártnak. A Köpeczy–Teleki ház a város legrégebbi polgári háza, amelyet Köpeczy Tamás építtetett. Itt volt Teleki József híres könyvtára, itt rendezték be a város első múzeumát a természetrajzi, állattani és ásványi gyűjteményből, valamint a fizikaszertárból. A ház legutolsó tulajdonosa a Marmarosch Bank zsidó származású vezérigazgatója, Ádám Lajos és neje, Janka volt, akik az auschwitzi haláltáborban pusztultak el. A hagyatéki tárgyalást 1951-ben folytatták le, az ingatlant az Ádám család négy gyermeke örökölte. A 2001/10-es törvény megjelenése után a még életben levő Ádám István és húga, Éva visszaigényelte a szülői házat. A városi tanács három kormánypárti tagja az ingatlan megszerzésében az RMDSZ-es frakció szavazataira számít, amiért cserében több olyan határozattervezetet is hajlandó támogatni, amelyet a magyar párt jónak lát. A legutóbbi tanácsülésen az RMDSZ-es városatyák kijelentették: addig, amíg a jogászok nem tisztázzák az ingatlan tulajdonjogi helyzetét, nem lenne szerencsés döntéseket hozni. Ennek ellenére a kormánypártiak kijelentették, ha az RMDSZ nem tartja be korábbi ígéretét, az SZDP sem hajlandó a szövetség határozattervezeteit támogatni. /Bereczki Réka: SZDP–RMDSZ-paktum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Marosludas és Andrássy-telep történelmi magyar egyházai, az EMKE, a Petrőczy Kata Szidónia Közművelődési Egyesület és az RMDSZ kerületi választmánya arra kéri a város és környéke magyar nemzeti közösségét, hogy március 15-ét együtt ünnepeljék. /Ünnepeljünk együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./