Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. február 2.
Gyulafehérváron, az RMDSZ székhelyén táncház indult. Fiatalok kezdeményezték, fiatalok járnak ide, egy kolozsvári táncos pár irányításával. Sokan vannak a Gyulafehérváron tanuló egyetemisták, de vannak helybeliek is, akik kíváncsiak és meg akarnak tanulni egy-két magyar táncot. /Völgyi Marcell: Híres lett a gyulafehérvári táncház. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2002. február 4.
Jóváhagyta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti megállapodást a febr. 2-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetségi képviselők név szerinti szavazással döntöttek a múlt hét elején aláírt megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés mellett az SZKT 78 tagja, ellene 11 képviselő szavazott. Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában leszögezte: az RMDSZ-ben kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs, illetve a kooperatív stratégiai elképzelések. Markó szerint csakis a kooperációs stratégiának köszönhetően születhetett meg a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos román–magyar egyetértési nyilatkozat is. Az egyezmény létrejöttében döntő szerepe volt az RMDSZ közvetítésének. Markó úgy vélekedett: a protokollum közös, széles körben lebonyolított munka eredménye, amelyről mind a képviselő, illetve a szenátusi frakció, mind pedig a Területi Képviselők Konzultatív Tanácsának volt alkalma véleményt mondani, és nem maradt el az egyházi vezetőkkel való konzultáció sem. Az egyezmény szorosabb kötelezettségvállalást jelent mind a két párt részére. Tokay György úgy vélekedett: a protokollum jó politikai megoldás, amiben semmi olyasmi nem található, ami ellenkezne az RMDSZ programjával. Borbély Zsolt Attila szerint a mérce csak az lehet, hogy az egyezmény mennyivel visz közelebb az autonómiához. 1996-tól fogva az autonómia kérdése azonban teljesen lekerült az RMDSZ napirendjéről, holott továbbra ez kellett volna hogy legyen a fő üzenet — mondotta. Birtalan Ákos úgy értékelte: bár formailag jobb, mint az előző, lényegét tekintve ez az egyezmény sem múlja felül a tavalyit. A protokollum holmi "magunkra erőltetett béklyó", "szájkosár", egy évre szóló "bianko csekk" a kormánynak. Birtalan a megállapodás egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem szabályozza, mi is történik akkor, ha a kormánypárt nem tartja tiszteletben ígéreteit. Székely Ervin felszólalásában válaszolt Birtalannak, kifejtve: magától értetődik, hogy ha az egyik szerződő fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, az érvényét veszti. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő is elismerte, hogy a megállapodásnak számtalan pozitív vonása van, a kulcskérdésekben azonban — egyházi ingatlanok, oktatás — a szöveg nem jobb a tavalyinál, pontatlan, pongyola, számonkérhetetlen — mondotta. Szilágyi Zsolt elsősorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ olyan párttal kötött együttműködést, amely üldözi a csángókat. Szerint ennek a protokollum-politikának a legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSZ feladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-frakció elnöke az együttműködési megállapodás pozitívumaként emelte ki a konkrét határidők megállapítását, a monitorizálás lehetőségét. Toró szerint is biankó csekkről van szó, és maga is osztja a külpolitikáról való lemondás miatti aggodalmakat. Kelemen Attila képviselő kiállt a protokollum mellett. Markó Béla igyekezett felvázolni a szerződés azon pontjait, amelyek összhangban vannak az RMDSZ autonómiatörekvéseivel, és határozottan visszautasította a biankó csekk vádját. Jóllehet a felszólalásra jelentkezők névsorának fele még hátra volt, a testület korábban úgy döntött: ez a vita nem ér meg többet egy óránál. Ezért Frunda György SZKT-elnök — akinek sajátos ülésvezetői stílusát e tanácskozás alkalmával is többen kifogásolták — szigorúan berekesztette a vitát kiváltva ezzel az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnökének, Katona Ádám tiltakozását is, aki a szavazás bojkottálására szólította fel mindazokat, akik méltánytalannak tartják az eljárást. - Az SZKT elhalasztotta a romániai magyar felsőfokú oktatás helyzetéről tervezett vitát. Szilágyi Zsolt felszólította Markó Bélát, fejtse ki álláspontját Verestóy Attila szenátor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint ő maga nem fogja kiváltani a magyar igazolványt. A szövetségi elnök válasza elmaradt, Verestóy pedig azzal védekezett: csupán annyit mondott, személy szerint nincs rászorulva a státustörvény biztosította kedvezményekre, ezért nem tolakszik. Az SZKT által elfogadott állásfoglalás szerint erkölcsi kártérítés illeti meg a szekuritátéval való együttműködéssel vádolt, később ártatlannak bizonyult Bárányi Ferenc és Rákóczi Lajos volt képviselőket. /Székely Kriszta: Jóváhagyta az SZKT a megállapodást. Markóék cáfolták, hogy "biankó csekket" írtak volna alá. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Febr. 2-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa nyolcvannyolc százalékos többséggel megszavazta a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Tőkés László református püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke nem vett részt az ülésen, de egy nappal korábban Nagyváradon kijelentette: a dokumentum aláírásával az RMDSZ közelebb került a jelenlegi kormányhoz, mint amennyire közel állott ahhoz, amelynek a tagja volt, s ebben csakis a hatalommal történő elvtelen, a neptuni irányvonalat folytató egyezkedést lehet felfedezni. A püspök azzal fenyegette szövetségét, hogy amennyiben az nem hajlandó az egyházakkal párbeszédet folytatni, egyházkerülete felülvizsgálja az RMDSZ-hez fűződő viszonyát, és a többi magyar egyházat is erre fogja ösztönözni. Bírálták a protokollumot Marosvásárhelyen mások is. Tibori Szabó Zoltán szerint a tizenkét százalékos kisebbséget semmilyen érvvel nem lehetett meggyőzni. "A kisebbség hajlíthatatlan: a protokollum nem jó a magyarságnak, és punktum." Az újságíró nagy hévvel védte a protokollumot. Szerinte Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentéseiből arra következtethetünk, hogy az egyház a konfrontációt preferálja. "Pedig éppen az egyháznak kellene a békét és a párbeszédet szorgalmaznia." Tibori, a Népszabadság tudósítója kirohant a magyarországi vezetés ellen: "Az anyaországban újra élettérről (hatvan éve Lebensraum-nak mondták) beszélnek, s kijelentik, hogy a státustörvény azért fontos, mert növekedése fenntartásához Magyarországnak friss és olcsó munkaerőre van szüksége. Ezért kell tehát a határon túli magyarság. Ilyen körülmények között össze kell fognunk, és itt kell megteremtenünk a magunk élet(ter)ét." /Tibori Szabó Zoltán: Protokollum és élettér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Négy román értelmiségi felhívást intézett az RMDSZ-hez, amelyben kéri a szövetséget, ne szavazza meg a minősített államtitkok védelméről szóló törvény tervezetét, amelyet a képviselőház már múlt héten elfogadott. Gabriel Andreescu, Doina Cornea, Smaranda Enache és Renate Weber szerint a titoktörvény elfogadása jelenlegi formájában gyakorlatilag hatástalanítja a közérdekű információkhoz való hozzájutást biztosító törvényt, tagadja a közösségi érdekek felsőbbrendűségét, gátolja az állampolgári jogok gyakorlását, és sérti a sajtószabadság eszményét. /Sz. L.: Felhívás az RMDSZ-hez. Román értelmiségiek a titoktörvény elutasítását kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2002. február 4.
Fennállásának 500. évét ünnepelte Kisgörgény febr. 1-jén. Kisgörgény Ákosfalva községhez tartozik. Zsúfolásig telt a kultúrház. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Osváth Csaba polgármester üdvözölte a vendégeket: Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Kelemen Atilla megyei elnököt, Borbély László és Makkai Gergely képviselőket, Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosát. Kisgörgény példája rendkívül fontos, hangsúlyozta Markó Béla. Volt olyan helyzetben 1989 előtt, amikor saját létéért kellett megküzdenie. Az elmúlt években megkezdődött a lassú felemelkedés. A találkozó kultúrműsorral zárult. Baranyai Ibolya tanítványai Markó Béla verseiből adtak elő, Elekes Gyöngyvér karnagy pedig táncos-dalos műsort tanított be a kisgörgényi ifjaknak. /Mózes Edith: Kisgörgény 1501 – 2001. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
2002. február 5.
Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Az ülésszakot megelőzően az RMDSZ szenátusi frakciójában új titkárt választottak Kereskényi Sándor Szatmár megyei képviselő személyében, aki Sógor Csaba helyét veszi át. Itt nem került sor frakcióvezető választásra, Verestóy Attila mandátuma továbbra is érvényes. A szenátus állandó bürójában az RMDSZ-t ezen az ülésszakon egy titkári hely illeti meg, erre a tisztségre Puskás Bálintot javasolták, akit a plénum meg is szavazott. A képviselőházi RMDSZ frakció elnökének ismét Kelemen Attilát választották. Az alelnöki tisztséget Márton Árpád és Varga Attila tölti be, a titkárit pedig Pataki Júlia. Újdonság a frakciószóvivői tisztség, amit Tokay György tölt be. A frakció ismét Borbély Lászlót jelölte az állandó bizottság titkári tisztségére, akit a plénum szintén elfogadott. /Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
A Krónikának adott exkluzív interjúban Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-nek most nem a fenyegetőzés a dolga, hanem a cselekvés annak érdekében, hogy a kormánypárttal kötött megállapodás minden pontja a határidők lejárta előtt teljesüljön. Markó leszögezte: számára volt néhány kulcskérdés, amelyek nélkül nem tudtak volna megállapodni. Az egyik az egyházi ingatlanok kérdése, a másik, az egyetemi oktatásé. Készített-e az RMDSZ olyan elemzéseket, hogy mi lett volna, ha nem születik meg az egyezség, hangzott a kérdés. Markó leszögezte: az volt az érdekünk, hogy mi működjünk együtt a kormánypárttal és ne más. Megállapodás nélkül ellenzékben, "eléggé elszigetelten kellett volna működnünk egy bizonyos ideig". Mi lesz, ha megállapodás pontjai nem teljesülnek?Markó szerint most arról kell beszélni, mit tesz az RMDSZ azért, hogy minden pont a határidők lejárta előtt teljesüljön. "Nem az a dolgunk, hogy most elkezdjünk fenyegetőzni. Úgy kell politizálnunk, hogy betartsák a megállapodást." – Nem tart attól, hogy az év végén ismét kiderül, az csak részben teljesült? "Annak azonban, ismétlem, semmi értelme, hogy most, év elején elkezdjünk fenyegetőzni. Most az a dolgunk, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amikor arról kell gondolkozni, mit csináljunk, ha egyik vagy másik cél nem teljesül. Ha mégis oda jutnánk, majd eldöntjük, mit teszünk."/Gazda Árpád: Markó: nem kell fenyegetőzni. Az RMDSZ-elnök a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
Az RMDSZ csúcsvezetése – a tiszteletbeli elnök Tőkés László kivételével – egy újabb egyéves protokollum aláírása mellett döntött, általában mellőzve a szélesebb körű konzultációt az erdélyi magyar társadalom különböző rétegeivel, illetve csak formális egyeztetést folytatva a történelmi magyar egyházakkal, egyes közösségi szerveződésekkel. Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőinek tartott tájékoztatóján, a szerződés jan. 29-ei ünnepélyes fővárosi aláírása utáni napon elismerte: a protokollumban gyakorlatilag semmivel sincs több, mint amit a kormányzó párt hajlandónak mutatkozott belefoglalni, bizonyos "magyar elvárások" irányában az SZDP nem volt receptív. Az RMDSZ-en belüli ellenzék a szűk körű pártvezetés szintjén folytatott elvtelen, a szövetség programját mellőző, alapszabályzatát megkerülő, személyi és klikkérdekeket érvényesítő paktumpolitikát felemlegetve és azt elutasítva, vehemens kritikával illette eme újabb együttműködési szerződést hiányosságai, illetve megkötésének körülményei miatt. /Előnyös szerződés vagy biankó csekk?. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 5./
2002. február 5.
Sokan hiányoztak a Kolozs megyei SZKT-tagok közül a szövetségi képviselők hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásról. A Szabadság megkérdezett több Kolozs megyei SZKT-tagot arról, hogy mi a véleménye az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodásról. Eckstein-Kovács Péter szenátor megszavazta az egyezményt. Hasonlóan cselekedett Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök egészségügyi okok miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Kifejtette: az egyezmény valóban több a tavalyihoz képest, de felháborítónak tartja, hogy a tárgyalást ezúttal is csak egy szűk csoport végezte, illetve hogy az SZKT-nak ismét a "bólogató János" szerepét szánták, utólag kellett tudomásul venni azt, amit aláírtak. Vekov Károly jelen volt az ülésen, de nem szavazott. Elmondta: a protokollumot ebben a formában felelősen nem lehet megszavazni. Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés alelnöke, az RMDSZ-platform többi jelenlevő tagjához hasonlóan a dokumentum ellen szavazott. Szintén nemmel szavazott Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke is. Hangsúlyozta: nincs meggyőződve arról, hogy a kormánypárt, amelyik két-három hónappal ezelőtt még ádáz magyarellenes kampányt folytatott, állni fogja a szavát. Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke sem volt jelen a tanácskozáson. A lap érdeklődésére azt válaszolta: maga sem járult volna hozzá az egyezmény "ratifikálásához", mivel azt nem tartja elég konkrétnak. /Székely Kriszta: Kolozs megyei SZKT-tagok az egyezményről. Kónya-Hamar: Nyilvánosságra kellett volna hozni azt is, ami kimaradt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
Febr. 4-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester élesen bírálta a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodást. Az elöljáró szerint 1918 óta Románia területén nem született ilyen jellegű dokumentum. Szerinte abszurdum magyar tagozatokat létrehozni az agronómián úgy, ahogy azt a kétpárti egyezmény előírja, mivel "a teheneket nem lehet magyar nyelven etetni", mi több "a szántást sem lehet magyarul végezni" — érvelt Kolozsvár polgármestere. Funar úgy véli, a protokollumnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó előírása etnikumközi konfliktusokhoz vezet. Biztosra mondta, hogy a kolozsvári románok semmiképp sem fognak beleegyezni a hajdani Ady-Sincai Líceum visszaszolgáltatásába. Bejelentette: a protokollum aláírása miatt a Nagy-Románia Párt Árulás néven még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be. /K. O.: Polgármesteri kirohanás a megállapodás ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
Az utóbbi hónapokban agresszív támadás indult a magukat csángómagyaroknak vallók és mindenki ellen, aki érettük egy szót ki mer ejteni. A támadás nem kíméli azokat a prominens román személyiségeket sem — a Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga képviselőit például —, akik hivatalos jelentésben emelték föl szavukat a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen. A hírek szerint Klézsén házkutatási engedély nélkül a rendőrség behatolt Hegyeli Attila lakásába, és a fakultatív magyar oktatást felvállaló pedagógusokat felszólították a térség elhagyására. Régi, primitív és alantas módszer felújítása, hogy csángó eredetű egyházi és világi potentátokat szólaltatnak meg az ügyben, jellemezte a helyzetet Sylvester Lajos. A Formula AS egyik januári számában Stefan Erdes bákói dékánt, prof. dr. Anton Cosát és Gheorghe Bejant, a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesületének elnökét szólaltatta meg a riporter. Stefan Erdes szerint a 264 000 Bákó környéki római katolikus mind románul beszél, azt is, hogy a csángó név, amellyel őket illetik, sértő. Prof. Anton Cosa ,,tudósként" közelített a témához. A csángó etnikum dialektusa szerinte az arománokéval és isztrorománokéval azonos, és semmiképp a magyarokéval. Akik Erdély felől érkeztek, azokat ott, helyben elszékelyesítették. Onnan a sok magyarosított név. A nyilatkozók központilag szervezett és irányított propaganda szószólói. Andronic miniszter asszony egyre-másra nyilatkozik. Legújabban egy tudományos bizottságot állíttatott fel, amely ki fogja deríteni, hogy a csángók román vagy magyar eredetűek-e. Nos, ha az előbb említett illusztris személyiségekből és társaikból állt össze ez a bizottság, amely egyszerűen kiiktatja hétszáz év dokumentumokra alapozott magyar és nemzetközi szakirodalmát, akkor várható, hogy a csángók származása is a dákoromán eredetmonda része lesz, s ez a jelentés kerül a nyugatiak asztalára. "Az RMDSZ most mozduljon, s ne csak a kormány körül sündörögjön, hanem a nyugati fórumoknál is, mert most fogjuk a csángókat végleg elveszíteni, s Moldva valóban az egykori magyarság temetője lesz. A legfrissebb egyezményből is tetten érhetően kiderül, hogy ott kell biztosítani az anyanyelv fakultatív oktatását, ahol erre reális igény van." – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Eltemetjük-e a csángókat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./
2002. február 5.
Az RMDSZ a következő állásfoglalást adta ki: "Az SZKT megelégedéssel állapítja meg, hogy az RMDSZ megalakulásától következetes öntisztogatási törekvései őszintének és eredményesnek bizonyultak. Ennek egyenes eredménye, hogy az Átvilágító Bizottság Dr. Bárányi Ferenc (Temesvár), Aranyosi István (Brassó megye) és Rákóczi Lajos (Bihar megye) személyével kapcsolatban megfogalmazott, a volt politikai rendőrséggel való állítólagos együttműködésre utaló bejelentése alaptalannak bizonyult, amit a bíróságok állapítottak meg. Sajnálatunkat fejezzük ki a fentnevezettek alaptalan meghurcolásáért, és elvárjuk, hogy az Átvilágító Bizottság szolgáltasson erkölcsi elégtételt nekik". /Erkölcsi elégtételt! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2002. február 6.
Febr. 5-én tárgyalta a bukaresti bíróság a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az RMDSZ törvényen kívül helyezésével kapcsolatos kérését. Tudor pártelnök tavaly decemberben jelentette be, hogy az NRP kérni fogja az RMDSZ törvényen kívül helyezését és felszámolását. Szerinte az RMDSZ terrorista szervezet és pártjának kérése összhangban van a terrorizmus felszámolására irányuló nemzetközi törekvésekkel. Tudor szerint az RMDSZ az elmúlt tizenkét évben nem tett egyebet, mint csendben aláásta az egységes román nemzetállam alapjait Erdély gazdasági "gyarmatosítása" és Romániától való elszakítása érdekében. Az NRP elnöke ugyanakkor felszólította az erdélyi román polgármestereket, alpolgármestereket és tanácsosokat, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a magyar státustörvény alkalmazását Románia területén. Javasolta Hargita és Kovászna megye militarizálását: első lépésként a honvédelmi minisztérium keretében működő tiszti iskolák, a belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat idetelepítésével — mondotta az NRP szenátora. Leszögezte: az RMDSZ törvényen kívül helyezésének kéréséhez csatolni fogják "Az RMDSZ fekete könyve" című dokumentumot, amelyet az NRP kongresszusa is megszavazott. /Az RMDSZ törvényen kívül helyezését tárgyalta a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2002. február 6.
Visszakerült a képviselőház jogi, illetve védelmi bizottságához a titoktörvény tervezet. Ezt Razvan Ionescu kormánypárti képviselő, az alsóház védelmi bizottságának elnöke javasolta, a honatyák végül egyhangú szavazással döntöttek úgy, hogy a végső szavazás helyett visszaküldik a jogi, illetve a védelmi bizottságnak a tervezetet. Toró T. Tibor képviselő, a védelmi bizottság tagja elmondta: az RMDSZ is megtette módosító indítványait a törvénytervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ indítványozza: ne lehessen megbüntetni azt, aki a titkosított információ birtokába jut, csak abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy rosszhiszeműen használta fel. Doinea Cornea, Smaranda Enache, Renate Weber, és Gabriel Andreescu nyílt levelet intézett az RMDSZ-hez, amelyben felszólította a szövetséget, hogy ne szavazza meg a törvénytervezetet, mert az ellenkezik a demokrácia szellemével. "Meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a haladó szellemiségűnek, demokrácia-pártinak ismert RMDSZ szavazata is hozzájárult a törvénytervezet cikkelyenkénti megszavazásához. Az RMDSZ-nek ez a fajta partnersége a kormánypárttal aggasztó, és teljesen ellentmond az RMDSZ által az elmúlt 12 évben vallott elveinek, programjának" - áll a nyílt levélben. /Sz. K.: Visszakerült a bizottsághoz a titokvédelmi törvény. A civil szervezet és a média nyomásának köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2002. február 6.
Az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött együttműködési szerződés értelmében a román–magyar egyetértési nyilatkozat előírásainak betartását felügyelő bizottságba Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ részéről Kelemen Hunor képviselőt, a SZET elnökét és Birtalan Józsefet, a közalkalmazottak ügynökségének alelnökét javasolta. /Kelemen Hunor és Birtalan József a felügyelő bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2002. február 6.
Hints Miklós reagált Tibori Szabó Zoltán Protokollum és élettér /Szabadság, febr. 4./ című cikkére, mondván, szeretné, ha jövőre optimizmusa beigazolódna. Hints megjegyezte: "nem volt elég nyolc évtized hitegetése a románság részéről, hogy meggyőződjünk arról, hogy a Balkánon nem lehet a párizsi diplomácia szerint politizálni?" Ezért megkérdezte: "nem lett volna jó, ha tényleg visszakapjuk a ingatlant? Nem lett volna jó, ha megalakul a Petőfi–Schiller állami egyetem? Nem lett volna jó, ha Kolozsváron is alkalmazzák a helyhatósági törvényt? Nem lett volna jó, ha a vezető tisztségekben részarányunkat megközelítve lettünk volna jelen?" Tibori cikkében számonkérte az ellenzékiektől az alternatíva hiányát. Van alternatíva! A külföldi nyomás — amelynek lehetősége egy ilyen egyezmény után megszűnt. Félő, hogyha Tibori úr optimizmusa nem igazolódik, az egyházak tényleg elfordulnak az RMDSZ-től, akkor pedig Markóék kereshetnek új tagságot –fejezte be Hints Miklós reagálását. /Hints Miklós: Van alternatíva. Visszhang. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./Tibori Szabó Zoltán azonnal replikázott a cikk után közölt néhány sorban. A sérelmi-deklaratív politizálásnak nem volt eredménye. Ő csupán az életképes alternatíva hiányát és az összefogás szükségességét tette szóvá.
2002. február 6.
Rendkívül súlyos vádakkal illette sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács elnökét főként azért, mert mindenképpen a város "nyakába akarja varrni" a nemzeti színházat, de nemcsak azért. "Virág György politikai zsarolás, olcsó kompromisszum révén lett megyei tanácselnök, s azóta alapvető hibákat követett el" – állította. Florea hangsúlyozta: a város túl szegény a színház fenntartásához. Az RMDSZ-PSD megállapodásról kifejtette: a román partnereknek fogalmuk sincs az erdélyi valóságról. Olyan ígéreteket tettek, melyek már létező dolgokra vonatkoznak, mint például a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar részlegének létesítése. /(Máthé Éva): Újabb NEM színház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
Király András Arad megyei RMDSZ-elnök helyben szeretné hasznosítani a protokollumot, amelyet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az SZDP-vel aláírt. A helyi megegyezés érdekében már tartottak egy előzetes tárgyalás az SZDP helyi képviselőivel. Az aradi Szabadság-szobor ügyét rendezni akarják, lehetőleg ebben a választási ciklusban. Az RMDSZ öt helyszínt ajánl, ebből négy a város központjában, a színház közelében van, egy pedig a várban, amennyiben azt átadnák a civil szférának. /Andó András: A színház körül vagy a demilitarizált várban? Öt helyszínt ajánl az RMDSZ a Szabadság-szobor felállítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2002. február 6.
A RMDSZ Temes megyei szervezetének vezető testülete nem helyeselte az SZDP—RMDSZ megállapodás megkötését. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök szerint az ilyen megállapodással az RMDSZ beszűkíti saját mozgásterét. Ráadásul olyan egyezségről van szó, amely a kormánypártot semmire sem kötelezi. Lassan az országos közvélemény szemében az RMDSZ az "SZDP magyar szárnya". /Sipos János: Az SZDP—RMDSZ megállapodás visszhangja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2002. február 6.
Székelyudvarhelyen a tanács nem hagyta jóvá a helyi színház, a néptáncműhely és a művelődési ház előterjesztett költségvetését. Oláh István újságíró a tanács mellé áll, helyeselve a döntést, hiszen ebből az összegből lakásokat lehetne építeni, ingyenkonyhát segíteni stb. Az újságíró sorolta, milyen fontos dolgokra ment inkább a pénz. Oláh csak arról nem írt, hogy a színházat és a többi intézményt a város RMDSZ-es tanácsosai hozták ilyen helyzetbe, hogy lehetetlenné tegyék Szász Jenő polgármestert. /Oláh István: A helyzet urai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
A désiek kegyelettel őrzik városuk jeles festőművészének, Incze János Désnek /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./ az emlékét.febr. 3-án, halálának harmadik évfordulóján megkoszorúzták a művész sírját. A református egyház, a dési EMKE és RMDSZ valamint a megemlékezést szervező Amicitia Baráti Társaság képviselői egyaránt jelen voltak. /Incze János Dés festőművész emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2002. február 6.
A marosvásárhelyi RMDSZ SZKT utáni napon Tőkés László püspök a kormánypárttal megkötött egyezségről nyilatkozott. "Véleményem szerint csak két egyenrangú párt köthet alkut kölcsönös előnyök elérése érdekében. Egy kisebbségvédelmi szervezet az elnyomó hatalommal semmiképpen sem köthet méltányos alkut" Az egyezmény támogat egy nyilvánvalón magyarellenes kommunista utódpártot. Az RMDSZ a román utódkommunista pártot "bebetonozza" a hatalomba. Az egyházi ingatlanok ügyében a püspök leszögezte. "n Európában hiszek, nem a protokollumban. Azt gondolom, nincs más lehetőség, minthogy visszaadják az ingatlanokat." Nem került be a protokollumba az a szó, hogy csángó. Az viszont bekerül, hogy a székelyföldi román kisebbséget védeni kell. "Nagyon hazardíroz az a politikus, aki politikai alku tárgyává teszi a Bolyai Farkas Líceum helyreállítását, de hallgat a csereháti botrányról." /(Pataki Zoltán): Elő-ítélet egy protokollumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az újságírókat a hétvégén megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) üléséről, amelyen a képviselők döntő többségben elfogadták a kormánypárttal kötött együttműködési szerződést. Az RMDSZ elnöke szerint a közelmúltban tapasztalt éles nézetkülönbségek ellenére Kovászna megyében is létrejön egy ilyen kétoldali megállapodás. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának szóvivője beszámolt a minősített államtitkok törvénytervezetének alsóházi vitájáról, illetve a tervezetnek a védelmi bizottsághoz való visszautalásáról. Tokay elmondta, hogy az RMDSZ képviselői kérték az újratárgyalást, az RMDSZ ugyanis nem engedheti meg, hogy egy törvényt hasonló, demokráciaellenes cikkelyekkel fogadjanak el. /Az RMDSZ a titoktörvény újratárgyalását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2002. február 7
A bukaresti 2. kerületi bíróság febr. 6-án kezdte tárgyalni a Nagy-Románia Pártnak az RMDSZ törvényen kívül helyezésével és feloszlatásával kapcsolatban benyújtott keresetét A szövetség jogi képviselői perrendtartási kifogással éltek, a bírósághoz benyújtott kereseten ugyanis az RMDSZ a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége néven szerepel, míg a helyes név a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A bíróság márc. 12-re halasztotta a döntést arról, hogy beindítják-e a pert, vagy sem. Az Európa Tanács figyelemmel követi a Nagy-Románia Párt által az RMDSZ betiltására és feloszlatására indított pert, jelentette ki Frunda György. A szenátor szerint az NRP lépése "megalapozatlan, elfogadhatatlan" és politikailag erkölcstelen, mivel egy olyan párt részéről jön, amelyet az európai fórumok szélsőséges alakulatként tartanak számon és amelyet az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyetlen csoportjába sem vettek fel. /RP kontra RMDSZ: Márciusban döntenek a perről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/
2002. február 7
Febr. 6-án az RMDSZ képviselőházi frakciójának keretén belül megalakult a Polgári Szárny. A kezdeményező és támogató Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly nyilatkozatában többek között kifejtette: "Célunk a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek következetes képviselete az európai polgári-keresztény értékrend és az erdélyi haladó hagyományok alapján. A Polgári Szárny a politikai életben, elsősorban a törvényhozásban kifejtett tevékenységével kívánja ellátni a romániai magyarság közképviseletét az RMDSZ programjának érvényesítésével. (…) Nem akarunk szavazógépezetté válni, nem akarunk közösségünk érdekeivel ellentétes döntések meghozatalában részt venni! Együtt kívánunk működni mindazokkal, akik a fenti elvek és értékek alapján tevékenykednek. Kötelességünknek tartjuk, hogy felemeljük szavunkat, ha a Szövetség programjától vagy belső szabályaitól eltérést tapasztalunk." /Polgári Szárny az RMDSZ képviselőházi frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/
2002. február 7
Újabb felmérést készített jan. 26–31. között a CURS, amelyben a lakosság életmód-felfogására, pártpreferenciáira, valamint a kormánnyal szembeni állásfoglalására derít fényt. Idén a megkérdezettek 34%-a szerint Románia jó irányba halad, míg tavaly még 36%, 38%, valamint 44% nyilatkozott optimistán Románia jövőjéről. A megkérdezettek 38%-a hasonló életszínvonalon tengődik az elmúlt évhez viszonyítva, míg 35% valamivel rosszabbul, és 15% sokkal rosszabbul él. A válaszolók 45%-a szerint a jelenlegi kormány képes javítani a gazdasági-szociális helyzeten, tavaly a megkérdezettek 57%-a értékelte optimistán a kormány tevékenységét. Ha választásokat szerveznének a jövő vasárnap, a megkérdezettek 47%-a szavazna a kormánypártra. Tavaly az alanyok 56%-a adta volna voksát az Adrian Nastase által vezette pártra. A Nagy-Románia Pártra szavazók száma nem változott, 16% szavazna Vadim Tudor pártjára. A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt esetében sincs komoly mértékű változás, 11% voksolna külön-külön mind a két pártra. Az RMDSZ a megszokott 7%-t támogatja, míg a többi párt az 5%-os választási küszöböt sem érné el. A 2000-es választások óta először csökken 50% alá a kormánypárt támogatottsága. /Borbély Tamás: Fogy a lakosság optimizmusa. Csökkent a kormánypárt támogatottsága is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/
2002. február 7
Balló Áron a Szabadság főszerkesztője emlékeztetett: a múlt év végén arról cikkezett e hasábokon, hogy ajánlatos lenne a sajátos kolozsvári követeléseket az RMDSZ-nek a kormánypárttal kötendő megállapodásba bevonnia. RMDSZ-es városi elöljárók beletörődve nyilatkozták a Szabadságnak, hogy a kétnyelvű feliratokra vonatkozó törvényt Kolozsváron úgysem hajtják végre, mert "nem akarja a polgármester". Vasile Soporan prefektus több hónapja megígérte, hogy a közigazgatási törvény életbe léptetéséről polgármesterünket "meggyőzi". Szomorú a helyzet egy olyan országban, városban, ahol valakit a törvények tiszteletéről meg kell győzni. - Az Erdélyben kiadott hét magyar nyelvű napilap közül hat piacvezető. Azaz a megjelenésének a helyén a megye legnagyobb példányszámú napilapja. Ez a helyzet nemcsak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, de Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és — Kolozsváron is. A helyi tanácsok, megyei tanács, prefektúra, hivatalok, igazgatóságok, ügynökségek, nemkevésbé a közvetlenül Bukarestből irányított közintézmények helyi fiókjai csak elvétve irányítják a helyi magyar napilapok felé hirdetéseiket. Markó Béla RMDSZ-elnök értesült az erdélyi magyar sajtó ezen megalapozott kívánalmáról, és ígéretet tett a megoldás keresésére a helyi egyezmények szintjén. /Balló Áron: Jó helyi megállapodást! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/
2002. február 8
Puiu Hasotti liberális képviselő febr. 7-én élesen bírálta az RMDSZ-SZDP protokollumot. Véleménye szerint a megállapodás több pontja elítélendő, ezek közt mindenekelőtt a rendőrök jogállását szabályozó törvény módosítását, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban tett kormánypárti ígéreteket, a magyar nyelvű felsőoktatás kiszélesítését említette. Elmondta: amikor majd a Nemzeti Liberális Párt 2004-ben átveszi a hatalmat, nem érzi majd magára nézve kötelezőnek azokat az egyezményeket, amelyek ellentétesek a nemzeti érdekekkel. Traian Basescu azt jósolta: az RMDSZ–SZDP egyezménynek semmi esélye, tekintettel a két párt szavazótábora közt húzódó mélységes szakadékra. Ennek a megállapodásnak a motorja nem más, mint néhány RMDSZ-es szenátor és képviselő, az RMDSZ-klientúra személyes érdeke. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Ezzel a protokollummal nem csak a Szociáldemokrata Pártot támogatjuk, hanem Románia integrációját is, hozzájárulunk egy olyan légkör megteremtéséhez, amelyben Traian Basescuék például nyugodtan ellenzékiskedhetnek. Markó határozottan visszautasította az RMDSZ-klientúrára vonatkozó bírálatokat. /Ellenzéki támadás a protokollum ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/
2002. február 8
Szociáldemokrata Párt elemzi az alkotmánymódosítás lehetőségét abban a értelemben, hogy az államfőt — több nyugati országhoz hasonlóan — a parlament válassza. A liberálisok üdvözlik, hogy a kormányfő elsajátította javaslatukat, az RMDSZ is a parlamentáris köztársaság elvét vallja, a demokraták és a Nagy-Románia Párt azonban hallani sem akar az Alkotmány ilyenszerű módosításáról. /Parlament által választott államfő? Újra fellendült az alkotmánymódosítás körüli vita. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/