Az RMDSZ parlamenti csoportja több (a parlamentben lecserélt) kocsit adományozott egy egész sor erdélyi magyar középiskolának. Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium és a Református Líceum kapott ezekből a személygépkocsikból a három Szatmár megyei parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, Varga Attila és Erdei D. István jóvoltából. /Újabb autó-ajándék az RMDSZ képviselőitől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Reizer Pál római katolikus püspök körlevelet adott ki a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos igazolásról. A magyar igazolványt kérő híveknek a kérés benyújtásakor bizonyos igazolást kell bemutatniuk, melyet egyházaktól, az RMDSZ–től vagy valamelyik civil szervezettől szerezhetnek be. /Püspöki körlevél a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos igazolásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). jan. 21./

Jan. 22-én Gheorghe Funar polgármester szerint összefüggés van a bukaresti politikai és pénzügyi botrányok (Armagedon) és a státustörvény között. — A bukaresti hatóságok utóbbiakkal próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy Erdély-szerte teljes gőzzel beindult a magyar igazolványok kibocsátása. A szóban forgó dokumentumot a Magyarországhoz lojális román állampolgárok veszik majd kézbe. Funar már rég kérte a felügyelő testület azonnali feloszlatását. Bejelentette: az elkövetkező napokban a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület és más "hazafias erők" önkéntesei sztrájkőrséget szerveznek az RMDSZ Fürdő utcai székháza előtt. Funar kilátásba helyezte, hogy a "lakbérleti szerződés egyes kitételének megszegése miatt" a polgármesteri hivatal az RMDSZ kilakoltatását fontolgatja. Segítenünk kell a magyaroknak abban, hogy anyaországukba jussanak. A kilakoltatásra jan. 24-e körül kerül sor - jelentette be Funar. Pop Eugen nagy-romániás városi tanácsos bejelentette: a Nagy-Románia Párt monitorizálni fogja az RMDSZ és a státusiroda működését. /K. O.: A megyei RMDSZ kilakoltatásával fenyegetőzik Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Ismét összeült a kormánypárt és az RMDSZ tárgyalóbizottsága, ám "körvonalazódó" együttműködés máris ugyanolyannak látszik, mint amilyen az eddigi volt: teli nagyon távoli és homályos ígéretekkel, állapította meg Kiss János. Jellemzően, "szerződést felügyelő bizottságot hoznak létre." Közben Funar tevékenységét még a helyi RMDSZ sem tekinti vizsgálatra méltónak. A tévéműsorokban bemutatott polgármesteri szövegek egyértelműek, bizonyítják, hogy Funar visszaél e város lakóitól kapott hatalmával, különösen abban a fenyegetésében, hogy nemzetiségük vállalásáért kívánja felbontani a tisztviselők munkaszerződését. Kolozsváron a polgármesteri hivatalnak a mintegy hetvenezer magyar polgárnak és adófizetőnek is a szolgálatában kellene állnia, méghozzá anyanyelvű ügyintézéssel a közigazgatási törvény szerint. /Kiss János: Ígéretes blöffök. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A Magyar Kultúra Napját ünnepelték január 20-án, vasárnap Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezésében. Díszvendégként jelen volt dr. Vonza András magyar földművelési és vidékfejlesztési miniszter, illetve Cseh Áron magyar főkonzul, valamint Tempfli József püspöke. A Himnusz születése napját megünnepelni az anyaországban honosodott meg, de a határon túl is egyre inkább kiterjedőben van. Kölcsey Ferencre, az egyházkerület szülöttjére emlékeztek, aki nemzeti imánkat 1823. január 22-én írta. Tőkés László püspök emlékeztetett: "December óta Romániában tilalom alá esik a Himnusz eléneklése." A magyar himnusz eléneklőjének büntetése 25-50 millió lej lehet, illetve 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki érte. Mivel az RMDSZ SZKT-ülésén nemrégiben elénekelték, a román legfőbb ügyész eljárást indított a törvényszegők ellen. "Lehetünk-e otthon, ahol nem szabad elénekelni nemzeti imánkat?" - tette föl a kérdést a püspök. Dr. Vonza András hangsúlyozta, hogy a határon túl élők nélkül nem lehet teljes a magyar kultúra. Múlt, jelen és jövő nem gondolható el a Kárpát-medencei magyarság nélkül - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány üzenetét hozó miniszter kifejtette: a magyarság egységét a kedvezménytörvény révén épp úgy erősíteni kívánják, mint a magyar gazdaságot az Európai Unió révén. Szomorú, hogy sokan a magyart a magyarral próbálják szembeállítani. /(Balla Tünde): Ünnepség az egyházkerületben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A jún. 22-i román lapok többsége rövid tényhírben számolt be arról, hogy Romániában is megnyíltak a magyar igazolványok igénylésében közreműködő helyi irodák. Egyes lapok azonban az irodák tevékenysége miatt a román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat megsértésével vádolták a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. A magyarellenes támadásokban élenjáró Curentul a szerint az RMDSZ "tudatosan megsérti" az egyetértési nyilatkozatot azzal, hogy szerepet vállal a kérvények begyűjtésében. A román sajtó idézte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Kónya- Hamar Sándort, aki elmondta, hogy szó sincs az egyetértési nyilatkozat megsértéséről, mivel az iroda csak információkkal segíti az igénylőket a kérelmek kiállításában, az RMDSZ emellett csak azt teszi, hogy igazolást ad a szövetségi tagságról. Gheorghe Funar polgármester, aki egyben a PRM főtitkára, kilakoltatással fenyegette meg a kolozsvári területi irodát. Dan Canta Kolozs megyei alprefektus úgy nyilatkozott, hogy a prefektúra képviselői tárgyalásokat kezdenek az RMDSZ vezetőivel, majd megteszik a szükséges intézkedéseket, amelyekbe "beletartozhat az RMDSZ székhelyén nyitott irodák bezárása". A Curierul National című lap szintén a Kolozs megyei prefektustól kérte számon, miként nyílhatott meg a közreműködő iroda, amikor a prefektus korábban arról beszélt, hogy irodák nem lesznek a megye területén. A Jurnalul National Horia Grama Kovászna megyei prefektust idézte, aki hivatalosan bejelentette, hogy az illetékes állami hatóságok ellenőrizni fogják a megye területén nyitott irodák tevékenységét, külön is figyelve arra, hogy közpénzeket ne használhassanak az irodák működtetéséhez. /Egyeseket ingerel a magyarigazolvány igénylése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Jan. 22-én Dan Canta alprefektus találkozott Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnökkel. A prefektus-helyettes tisztázni akarta a státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs iroda működésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. Dan Canta elmondta, építő jellegű megbeszélést folytatott az RMDSZ tisztségviselőjével. Az iroda tevékenysége nem szegi meg a megállapodást. Szerinte Kolozsváron nincs szükség mesterséges feszültségkeltésre még akkor sem, ha a szóban forgó irodában több történik, mint útbaigazítás. /K. O.: Tisztázzák a félreértéseket státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A tájékozatlan gyulafehérvári román lapok szerint az információs irodákat a Fehér megyei RMDSZ hozza létre s ezek Gyulafehérváron, Nagyenyeden, Balázsfalván és Marosújváron fognak működni. Ugyanakkor hangoztatták, hogy a prefektus szerint a megye területén szóba sem jöhet az infóirodák megnyitása. Az ügy tisztázása végett jan. 17-én az RMDSZ megyei, valamint helyi szervezeteinek vezetőivel találkozott a megyefőnök a prefektúrán. A találkozóról a prefektus így nyilatkozott: "A megbeszélésről tájékoztatni fogom a kormányt, és a Bukarestből érkező válasz értelmében fogunk eljárni Fehér megyében. Nem tudjuk elképzelni, hogy Romániának Magyarországgal való kapcsolatai egy etnikai párt közvetítése által bonyolódjanak le. Mindezekhez kétoldali kormányszintű, valamint helyhatósági beleegyezés szükséges. Az lenne a normális, ha a magyar igazolványt igénylő állampolgárok a magyar konzulátusokhoz, és Magyarország nagykövetségéhez fordulnának kérelmükkel. Az RMDSZ esetleg konzultációs szerepet vállalhatna a Memorandum előírásának ismertetése végett." Octav Cosmanca közigazgatási miniszter szintén törvénytelennek minősítette az irodák megnyitását. Köble Csaba enyedi irodavezető másképp látja a dolgokat. Szerinte hasznos, tájékoztató jellegű találkozó zajlott a prefektúrán. A prefektus nem tiltakozott, azonban a konzulátusok és nagykövetség szerepét igyekezett előtérbe hozni. Köble hangsúlyozta: igenis működni fog a nagyenyedi és a gyulafehérvári iroda – mindkettő a helyi RMDSZ-székházban. A rajtolás pedig pozitív volt: már az első napon szépszámmal jelentkeztek az enyedi irodában. /(Györfi Dénes): Prefektus és irodavezető-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsváron. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = RMDSZ Tájékoztatót, jan. 26., 2126. sz./

A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Székelyudvarhelyen a városi tanács január 11-i ülésén, az idei költségvetésben majdnem felére csökkentette a város kulturális intézményeinek fenntartására szánt összeget. A döntés legsúlyosabban a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO) érintette: ők semmi költségvetési támogatást nem kapnak. A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, mint az országos ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen. Jakab István, a szervezet elnöke elmondta: a csökkentett költségvetési támogatás a helyi múzeum, színház és könyvtár számára csupán az alkalmazottak fizetését fedezi, nincs lehetőségük javítások elvégzésére vagy egyéb beruházásokra. A SZINFO számára pedig gyakorlatilag az iroda megszűnését jelenti. A SZINFO irodában önkéntesek dolgoznak, működési költségeiket a Megyei Tanács támogatásából fedezik. Munkanélkülieknek munkahelyekről, felvételire készülőknek pedig egyetemekről nyújtanak felvilágosítást. Szolgáltatásukat eddig mintegy 23 000-en vették igénybe. Az elnök szerint a döntés az RMDSZ által az ifjúsági és civil szféra irányába indított támadás. Az egység megbontása a cél. A nyilatkozat kiadásával szeretnék az RMDSZ helyi önkormányzati képviselőit "jobb belátásra bírni". Jakab István szerint a támogatás megvonásának köze van a MIT és az RMDSZ között másfél éve fennálló feszült helyzethez. /Rácz Éva: Támadás az ifjúsági és civil szféra ellen. A MIT az RMDSZ-t vádolja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A Moldvai Magyarság folyóirat decemberi számában közölték a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége RMDSZ-hez intézett felhívását. A Bandinus-kódexről is szó esett a kiadványban, továbbá emlékeztek a 90 esztendeje született Lakatos Demeter csángó költőre (1911–1974). /Moldvai Magyarság/december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Tanácsi határozattal 2000. márciusában irodahelyiséget kapott a Városháza épületében a Székelyudvarhelyi Madisz ifjúsági szervezet, azonban nem tudták azt elfoglalni. Ugyancsak ebben az épületben tanácsi határozattal kijelöltek 11 irodahelyiségből álló székhelyet az RMDSZ, illetve a parlamenti és szenátori fogadóirodák számára. Szász Jenő polgármester a sajtótájékoztatón kifejtette: régen átvehették volna fogadóórák számára, azonban a státusirodák megalakítása ürügyén az RMDSZ úgy szeretné átvenni az egész emeleti részt, hogy onnan kilakoltassák az ott székelő Udvarhelyi Fiatal Fórumot és az Udvarhelyi Polgári Egyesületet. Az épület ügyében a jan. 24-i rendkívüli tanácsülés dönt. /Bágyi Bencze Jakab: Székhelyvita Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Segesváron az RMDSZ helyi tanácsosai újra felvetik a többnyelvű, mindenekelőtt a magyar helységnévtábla kihelyezésének kérdését. A helyi közigazgatási törvény a 20 százalékos arányt elérő településeken most már kötelezővé teszi a kisebbségek nyelvén is kiírt helységnévtábla kihelyezését, csakhogy Segesvár különleges határhelyzetben van. A tulajdonképpeni városban elérik ezt az arányt a magyar ajkúak, azonban ha statisztikailag vesszük a közigazgatásilag ide tartozó környékbeli falvakat, akkor a legutóbbi népszámlálás adatai szerint mindössze 19,6 százalékban laknak magyarok Segesváron. Frunda György szenátor legutóbbi segesvári látogatásán kifejtette, hogy a törvény tulajdonképpen településekre vonatkozik. A Hivatalos Közlönyben is megjelent Segesvár magyar neve, így az előírásokat ennek megfelelően végre kell hajtani. /Napirendre kerül a helységnévtábla ügye. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Puskás Bálint szenátor Márton Árpád kovásznai képviselővel együtt tavaly törvénytervezetet dolgozott ki az egyházi javak visszaszolgáltatására. Puskás Bálint, aki tagja a gyulafehérvári Római Katolikus Egyházkerület vezetőtanácsának, leszögezte, hogy az RMDSZ egymagában folytatja a küzdelmet az egyházi javak visszaszolgáltatásáért, egyetlen parlamenti párt sem állt melléje. Puskás Bálint tervezete úgy rendelkezik, hogy a törvény elfogadásának pillanatától megtiltja a visszaigényelt épület, egyéb ingatlan eladását vagy privatizálását. Ahol kórház, iskola, múzeum, diplomáciai testület stb. működik, az az épület is visszakerül az egyház tulajdonába, de az illető intézmény öt év haladékot kap a helyzet rendezésére, erre az időre pedig szerződést kell kötnie a régi-új tulajdonossal. A magyar történelmi egyházak vezetői egyetértettek ezzel a rendelkezéssel. A tervezetet a püspöki konferencia is elfogadta. /Barabás István: Puskás Bálint szenátor szerint egyházaink újra reménykedhetnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

Jan. 24-én ülésezett az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács, napirendjén a Szociáldemokrata Párttal való együttműködési szerződés megkötése szerepelt. Markó Béla az RMDSZ jan. 24-i bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a napokban véglegesítik a protokollum szövegét. A hét végén Slanic Moldován találkozik mindkét politikai alakulat küldöttsége. A kétnapos megbeszélésen mind a kormánypárt, mind az RMDSZ mintegy 20–20 tagú küldöttséggel vesz részt - ez szenátorokból, képviselőkből, önkormányzati tisztviselőkből, valamint több helyi szervezet képviselőjéből áll. A hétvégi találkozón szerepel majd az integrációs kérdések megvitatása, a gazdasági reform felgyorsítása, a tulajdonkérdés tisztázása, a visszaszolgáltatások, valamint az érvényben lévő törvények alkalmazása. A tárgyalások során természetesen külön hangsúlyt fektetünk az egyházi, illetve a tanügyi problémák megoldására - hangsúlyozta Markó. Ugyancsak a kétpárti egyezmény, az Operatív Tanács határozatainak a jóváhagyása lesz az egyik fő témája a febr. 2-ra, Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának is. /Folytatódnak a tárgyalások az együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Erdélyben a legnagyobb rendben, különösebb problémák nélkül folyik a magyar kedvezménytörvénnyel, a magyar igazolványokkal kapcsolatos tájékoztató, felvilágosító és eligazító tevékenység - jelentette ki jan. 24-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta: az RMDSZ székházakban működő információs irodákba naponta 1000–1500 személy kér és kap tájékoztatást és eligazítást a magyar kedvezménytörvényről, a magyar igazolvány megszerzéséhez szükséges iratokról és tudnivalókról. Markó Béla ugyanakkor "vitathatónak" nevezte a csángók külön kisebbséggé nyilvánítását, utalva a román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) jelentésére, mely szerint meg kell állítani a csángómagyarok "asszimilációját" és "létfontosságú" nemzeti kisebbségi státusuk elismerése. - A mi megközelítésünk és a szakemberek véleménye szerint a csángók külön csoportot alkotnak, de a magyar közösséghez tartoznak - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a csángók anyanyelvű oktatásra vonatkozó kérelmére a hatóságok kedvezőtlen választ adtak. Kijelentette: nem tanulmányozta át a Helsinki Bizottság csángókról készített jelentését, de nagyon jól ismeri a kérdést, szerinte létezik egy mesterségesen keltett "ellenálló tendencia" a csángók "magától értetődő" kérelmeivel szemben. /Erdélyben minden rendben. Az egyetértési nyilatkozat szellemében folyik a munka a státusirodákban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsvárott. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 24-én döntött arról, hogy támogatja az RMDSZ és az SZDP között tervezett együttműködési megállapodás megkötését és elfogadta a megállapodás tervezetét, amelyről a hét végén tárgyalnak a kormánypárttal. Egyhangú döntés született. A tanácskozásról hiányzott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: az elkövetkező napokban a két politikai alakulat véglegesíti az együttműködési megállapodásba foglalandó célkitűzéseket, és lehetséges, hogy már a jövő hét folyamán aláírják a dokumentumot. /Döntöttek az egyezmény felújításáról. Az RMDSZ és az SZDP már jövő héten aláírhatja az új megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Az információs irodákban végzett tevékenység teljes mértékben megfelel a román–magyar megállapodásban rögzítetteknek. Az RMDSZ továbbra is ezt az álláspontot képviseli a Szociáldemokrata Párttal folytatott tárgyalásokon - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Jan. 25-én is volt egy ilyen jellegű beszélgetés a kormánypárt képviselőivel. Takács hangsúlyozta: a kormánypárttal folytatott további egyeztetések azonban semmilyen formában nem fogják módosítani az információs irodák által ellátott feladatokat. - Az RMDSZ szívesen ad tájékoztatást arról, hogy milyen tevékenységet folytatnak a közreműködő irodákban. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy mindenféle ellenőrzésekkel zaklassák a különböző RMDSZ-szervezeteket. Az RMDSZ politikai szervezet, s az nagyon kényes és veszélyes kérdés, hogy mindenfajta ellenőrzést akarnak végezni nálunk - jelentette ki az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Sz. K.: Takács: Betartják az egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A kedvezménytörvény megalkotását nem a magyar kormány kezdeményezte, hanem a határon túli legitim magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezleten — hangzott el pénteken Budapesten a Magyar–Amerikai Koalíció, valamint a Duna Televízió szervezte nemzetközi sajtótájékoztatón. Az eseményen jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki elmondta: a törvénynek nincs diszkriminatív jellege, a magyar közösségekkel szemben alkalmaztak diszkriminációt az elmúlt 80 évben Romániában, Csehszlovákiában és a Szovjetunió egyes tagországaiban. Megemlítette: Magyarországon "keresztyénellenes kurzus" kezdődött és az "utódkommunisták nyílt levelekben oktatják ki az egyházakat". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Deáky András /Gyimesbükk/ RMDSZ-elnök jelezte, hogy a jan. 24-i bákói Monitorul szerint Csíkszeredából két RMDSZ-megbízott készült Gyimesbükkbe átvenni az addig előjegyzett 70 igénylő kéréseit magyar igazolványra. A lap szerint az igénylők életkora 3-75 év között van, s legtöbbjük érzelmi okokkal indokolja igényét. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének is joga van kéréseket elfogadni, de Borto Andrei, a bákói szervezet elnöke szerint még senki nem tett le igénylést az irodájukban, bár sokan érdeklődtek, mit kell tenniük az igazolvány megszerzéséhez - így a Monitorul. Kóstelekről jelentkezett Salamon Antal plébános, hogy egyházközségben is léteznek igénylők, de nincs kihez forduljanak. Gyimesbükkön több mint 150-en jegyeztették elő magukat magyar igazolványra. /Magyar igazolvány igénylők Bákó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A kormánypárt és az RMDSZ közötti protokollum megközelíthető kétséggel is, reménnyel is. A tavalyi megállapodásból ugyanis nem sok valósult meg. Az RMDSZ tartotta magát hozzá, és ennek köszönhetően a kormánypárt /PDS/ úgyszólván mindent keresztülvitt, amit csak óhajtott. Ezzel szemben a PSD nem tartotta magát a megállapodáshoz, és ígéreteiből jóformán semmi sem vált valóra. Reménykedni lehet, vélekedett Ágoston Hugó, mert a PSD és az RMDSZ ezután megyei szinten is együttműködik, továbbá hetente összeülő vegyes bizottság fogja figyelemmel követni, mi valósul meg és mi nem a megállapodásból. /Ágoston Hugó: Kétség is, remény is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

Temes megyében is nőtt a magyar igazolványt igénylők száma. Vetési Zoltán, a megyei koordinációs iroda vezetője közölte: a telefonos bejelentkezés nagyon jól működik, ezzel sikerült megelőzni a sorok kialakulását. A kérelmezők 60%-a a magyar nyelvű oktatásban való részvételt igazolja. A többiek zömmel az RMDSZ-től vagy az egyháztól hoznak igazolást, civil szervezetektől alig egy-kettő. /(Pataki Zoltán): A legtöbben iskolai bizonyítvánnyal igazolják magyar nyelvtudásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A Reform Tömörülés Partiumi Regionális Választmánya jan. 26-án a nagyvárad-olaszi körzeti RMDSZ-székházban tartotta alakuló ülését, az aradi, a bihari, a nagybányai, a máramarosszigeti, a szatmári valamint a temesi területi szervezetek képviselőinek részvételével. A jelenlevők megválasztották a Regionális Választmány és a Regionális Ügyvivő Testület képviselőit, valamint e testületek elnökét.

Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./