Oláh István ironikusan írt a Székelyudvarhelyen dúló ellentétről, az RMDSZ és Szász Jennő polgármester közötti csatározásokról, az előbbiek pártján állva. /Oláh István: Háborúk és haldoklások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Jan. 28-án az RMDSZ parlamenti frakcióiban a jelenlevők szűkszavú tájékoztatást hallgathattak meg a hétvégén Slanic Moldován véglegesített RMDSZ–SZDP egyezményről. A Szabadság által megkérdezett politikusok, valamennyien egy-egy RMDSZ platform vezetői, többnyire a sajtóból merítették információikat, s nem tudtak érdemben nyilatkozni arról, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-n megszavazzák-e a ma aláírásra kerülő kétpárti egyezményt, vagy sem. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke kifejtette: az általa vezetett platform tagjai konzultálni fognak az SZKT előtt, hogy lehetőleg egységes álláspontot fejtsenek ki a kétpárti egyezmény "ratifikálásakor". Amennyiben az RMDSZ-kívánságlista nagy részére a kormánypárt pozitív választ ad, akkor meg fogja szavazni az egyezmény jóváhagyását. A sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint az RMDSZ arra kötelezte volna magát, hogy a parlamentben minden esetben együtt szavazzon az SZDP-vel. "Erre szerintem nem szabad elkötelezni magunkat"- mondotta Eckstein-Kovács Péter. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője elvárta volna, hogy jan. 28-án kézhez kapják az egyezmény szövegét. A képviselő szerint csak akkor lehet pozitívan viszonyulni az egyezményhez, ha az alapkérdésekben — az egyházi ingatlanok, illetve az egyetem helyzetében — előrelépés várható. Ehhez viszont pontos határidőket és garanciákat kell szabni, hozzátéve, hogy felfüggesztik az együttműködést, amennyiben nem tartják be az egyezményeket. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke sajnálta, hogy az a csapat, amelyik a tárgyalásokat folytatta, csak az indulásnál vette igénybe az RMDSZ pluralizmusát, és a tárgyalások folyamán nem konzultált velük arról, hogy esetleg hogyan lehetne javítani az egyezségen. /Székely Kriszta: Aláírásra vár az RMDSZ–SZDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Az SZDP és az RMDSZ vezető politikusainak hétvégi találkozójáról beszámoló jan. 28-i román lapok úgy értékelték a kétnapos tanácskozás eredményét, hogy az igazi nyertes a román kormánypárt, amely anélkül tud újabb egy évre kényelmes parlamenti többséget biztosítani magának, hogy lényegében túllépett volna a tavalyi megállapodás megkötésekor tett ígéreteinél. A Jurnalul National szerint az RMDSZ követeléseinek "lesöprése" azért volt lehetséges, mert a kormánypárt a tárgyalásokat megelőzően komoly nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a kedvezménytörvény ügyében. A Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy az újabb SZDP–RMDSZ együttműködési megállapodás a kormánypárt változata lesz majd. A lap szerint az RMDSZ már a tárgyalásokon elszenvedte az első kudarcát azzal, hogy az egyik legfontosabb követelésének számító kérdésben — az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében — a megoldás nem az RMDSZ által már előterjesztett törvényjavaslat lesz, hanem a kormánypárt dolgozza majd ki a törvényi rendezés kereteit. A kormánypárt és az RMDSZ együttműködését kezdettől fogva támadó Curentul úgy látta, hogy az RMDSZ politikai téren legyőzte az SZDP-t, s a kormánypártnak most azzal a veszéllyel is szembe kell néznie, hogy a magyaroknak tett engedmények miatt az SZDP koalíciós partnere, a Román Humanista Párt a kormányból való kilépéssel fenyegetőzik, ha az ő követeléseit nem teljesítik. A Curierul National hosszú kommentárban fejtegette, hogy a SZDP súlyos politikai árat fog fizetni ezért az együttműködésért. A kommentár szerint az RMDSZ-nek tett engedmények egyik következménye, hogy Magyarországon "Csurka István szélsőjobboldali, nyíltan revizionista programmal fellépő pártja az idei választásokon a szavazatok 15–20 százalékára számíthat". /Nastaseék "lesöpörték" az RMDSZ követeléseit? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A mai napon Szaláncfürdőn aláírják az újabb, egy esztendőre szóló SZDP-RMDSZ-protokollumot. A tavalyi protokollum végrehajtásában nem nagyon jeleskedtek Nastase ,,szocialistái", a kormánypárt nem állta a szavát. - A korábbi protokollum megkötésének pillanatában tudhattuk, hogy a balkáni mentalitás ősi logikája fog érvényesülni: ígérj minél többet, aztán adj minél kevesebbet, állapította meg Magyari Lajos. Az RMDSZ megfeledkezett azt az elemzést elvégezni, hogy mi valósult meg, mi maradt ígérgetés szintjén. Az RMDSZ vezetése mégis azzal vigasztalja magát, hogy némi eredményecskék mégis születtek. A most elkészült protokollumban az RMDSZ elvárásai-követelései ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. A háromszéki románság ,,képviselői" szerint az itteni vezetők háromnegyedének románnak kell lennie ahhoz, hogy kézben tudja tartani a 75 százalékos renitens magyar többséget. /Magyari Lajos: Az adott szó becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Az elmúlt tíz év tapasztalata alátámasztja az RMDSZ-nek azt a megítélését, amely szerint szükséges az alaptörvény több szakaszának jelentős módosítása, ugyanakkor Románia NATO és uniós csatlakozása sem képzelhető el az alkotmány felújítása nélkül, mondotta Eckstein-Kovács Péter szenátor a Horia Rusu Alapítvány által jan. 28-án Bukarestben rendezett értekezleten, amelynek témája az alkotmány módosítása volt. A szenátor emlékeztetett rá, hogy 1991-ben az RMDSZ nem szavazta meg az alkotmányt, mivel annak első szakasza kimondja, hogy Románia nemzetállam, ez pedig megtévesztően hat a kisebbségekkel szembeni politizálást illetően. Az Alkotmánybíróság volt elnöke, Lucian Mihai az értekezleten kijelentette, hogy módosítani kell az állampolgárok szavazati és megválaszthatósági jogáról, a pénzügyi rendszerről és tulajdonjogról szóló előírásokat, továbbá tisztázni kell az említett bíróság jogkörét, hiszen ennek az intézménynek a döntéseit jelenleg politikai szavazattal megszegik. /Alkotmánymódosító szándék RMDSZ-részről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Egy hét alatt közel tízezren igényeltek magyar igazolványt Erdélyben, mintegy háromszor ennyien fordultak be csupán tájékozódni az irodákba. Az érdeklődők és a kérvényezők száma közötti különbség elsősorban a tájékozatlanságból fakad. Sokakban csak az irodában tudatosul, hogy fényképet is kellett volna hozniuk magukkal, és hogy az RMDSZ-tagság vagy az egyháztagság kizárólag erre a célra kiállított bizonylattal igazolható. A magyar lakosság számához viszonyítva Szatmár megyében töltötték ki a legtöbb kérvényt, de jól vizsgáztak a csíkiak, a bihariak és a Maros megyeiek is. A múlt heti nyitáskor a 21 területi iroda közül csupán négy rendelkezett az információk továbbításához szükséges ISDN telefonvonallal. /Gazda Árpád: Tízezren kérvényeztek. Elkészült a státusirodák első heti mérlege. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Vasile Soporan prefektus bejelentette: a miniszterelnök utasítására Kolozs megyében is megalakult a kedvezménytörvény alkalmazását monitorizáló bizottság. A bizottság tagja Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, illetve Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány. /Kiss Olivér: RMDSZ-jelenlét a monitorizáló bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya csatlakozott "a székelyudvarhelyi értelmiség egy csoportjának nyilatkozatához, amelyben több, az aktív politizálástól független helyi személyiség is megdöbbenéssel vette tudomásul Verestóy Attila szenátor saját magyar igazolványával kapcsolatos álláspontját" - olvasható közleményükben. "Emlékeztetni szeretnénk a hazai magyar közvéleményt, hogy Verestóy Attila szenátorként az Operatív Tanács tagjaként, a szenátusi frakció elnökeként, olyan köztisztségeket visel amelyek által az RMDSZ jelenlegi politikai vezetésének egyik legmeghatározóbb szereplője. Jogos tehát a kérdés: hogyan tudja képviselni a romániai magyar közösség érdekeit egy olyan személy, aki a fent említett tisztségei mellett az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület elnökeként a maga részére nem tartja fontosnak a magyar nemzet határmódosítások nélküli egyesítésének stratégiáját, ugyanakkor az elsősorban szimbolikus jellegénél fogva történelmi jelentőségű státustörvény lejáratásától sem riad vissza?" /Bármiféle tisztség betöltésére méltatlan… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Az RMDSZ-es tanácsosok javaslatára a zsombolyai tanács úgy döntött: Petőfi mellszobrot avatnak március 15-én a határmenti Zsombolya városka főterén. Kaba Gábor polgármester és a zsombolyai RMDSZ szervezet felkérte a helyi magyarságot, elsősorban a cégtulajdonosokat, hogy akár szerény összeggel is, járuljanak hozzá a szobor kivitelezési költségeinek fedezéséhez. /Petőfi szoborra gyűjtenek Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke jan. 29-én Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. - Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttműködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben - hangsúlyozta Adrian Nastase. - Nem egyszerű adok-kapok alkut kötöttünk - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a mostani megállapodás új vonásaként emelte ki, hogy sokkal pontosabban és konkrétabban határozták meg az együttműködés módozatait. Sikerült áttörést elérni olyan lényeges kérdésekben, mint például az egyházi és a közösségi ingatlanok ügye, mivel a megállapodás előírja, hogy az idén törvény születik erről a kérdésről - mondta. A megállapodása részletesen megfogalmazza a két szervezet közötti együttműködés alapelveit, céljait és formáit. Mindkét szervezet a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírásának korrekt végrehajtását szorgalmazza. Országos szinten ellenőrző bizottság alakul, amelyben helyet kapnak az RMDSZ képviselői is. A kormánypárt és az RMDSZ annak érdekében cselekszik, hogy az év végére fő vonalaiban befejeződjön az erdők és a termőföldek visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A román kormány április 30-ig törvényt terjeszt elő a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról. A megállapodás szerint a törvényt a román parlament szeptember 30-ig elfogadja. Június 30-ig törvény születik azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény alapján jogosultak lennének, de természetben nem kaphatják vissza ingatlanaikat. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvű karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény előírásainak megfelelően. Megvizsgálják annak lehetőségét, hogy magyar nyelvű oktatás induljon a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerész egyetemen, hogy magyar nyelvű oktatási csoportot hozzanak létre a kolozsvári Zeneakadémián és agrártudományi egyetemen, valamint a marosvásárhelyi műszaki egyetemen. Biztosítani fogják a magyar nyelv tanulásának lehetőségét az állami iskolai rendszerben. (Ez a megegyezés a szórványban élő magyarság és a csángómagyarok problémájának megoldását szolgálja.) Az együttműködési dokumentum kitér arra, hogy román és magyar nyelvű televíziós stúdiót létesítenek Marosvásárhelyen. Megteremtik a magyar nyelvű rádió- és televíziós programok összekapcsolásának műszaki feltételeit. A dokumentum szerint intézkedéseket hoznak az egyházak jelentősebb támogatására. Létrehozzák a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó intézetet. A parlament június 30-ig megfelelő formában ratifikálni fogja a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A román nyelv védelméről szóló törvényt olyan formában fogadja el a parlament, hogy azzal együtt biztosítsák a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is. Biztosítják a nemzeti kisebbségi kiadók, kiadványok, kulturális események kiegyensúlyozott finanszírozását. Ugyancsak biztosítani fogják, hogy a nemzeti kisebbségek arányos képviselethez jussanak országos, területi és helyi szinten az intézményekben, beleértve a döntéshozó funkciókat is. 30 napon belül megyei és helyi szinten is együttműködési megállapodást kötnek, ahol ezt szükségesnek tartják. A két szervezet felkéri a helyi hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a romániai magyar kultúra szempontjából értéket hordozó emlékműveket. Brassóban együttműködnek abban, hogy megfelelő elhelyezést kapjon az Áprily Lajos Gimnázium, a Bolyai Farkas Gimnázium ismét magyar nyelvű középiskola legyen. Megoldják az aradi Szabadság-emlékmű ügyét. A megállapodások betartásának ellenőrzésére közös értékelő bizottságot hoznak létre. Hasonló bizottságok jönnek létre területi szinten is. Az SZDP kötelezettséget vállal arra, hogy a román bel- és külpolitika minden nagy fontosságú kérdésében előzetes konzultációkat folytat az RMDSZ-szel. A két szervezet csúcsvezetése háromhavonként értékeli a megállapodás végrehajtását. /Aláírták a kétpárti egyezményt Markó: nem egyszerű adok-kapok alkuról van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A protokollum öt fejezete több konkrét célt és több határidőt tartalmaz, s az együttműködést megyei szintekre is kiterjeszti. A dokumentum első fejezete a PSD és az RMDSZ közötti politikai kapcsolatokra vonatkozik. Tíz pontja közül hat lényegében az együttműködés módozatait és általános céljait fogalmazza meg. További négy fontos politikai részcélokra vonatkozik. Ezek szerint a felek támogatják "a határokon túl élő románok érdekeit, különösen a magyarországi román kisebbségét". Ugyanakkor leszögezik, hogy tekintettel lesznek a magyar többségű megyékben élő "román kisebbség" problémáira is. A kisebbségvédelem terén az egyezmény egyrészt a jelenlegi keretek bővítését, másrészt a kisebbségek szórványközösségeire való fokozottabb odafigyelést helyezi kilátásba. A második fejezet a PSD és az RMDSZ parlamenti frakciói közötti együttműködést szabályozza. A megállapodás szerint a két frakció a parlamenti határozathozatal minden szintjén (bizottságok, állandó bizottság) együttműködik, sőt, még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is keresik az együttmunkálkodás módozatait. A legtöbb konkrét részcélt és határidőt a harmadik fejezet tartalmazza, mely a kormányprogram közös támogatásához szükséges lépéseket fogalmazza meg. A restitúciós törvényekre vonatkozóan a felek megállapodtak abban, hogy a kormány az év végéig befejezi a föld- és erdőtulajdonra vonatkozó tulajdonosi bizonylatok kiállítását. Április 30-ig kell benyújtania a kormánynak a parlamentben az egyházi és kisebbségi közületi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó törvény tervezetét, amelyet a törvényhozó testületnek ez év szeptember 30-ig kell elfogadnia. Június 30-ig – kell elfogadnia a parlamentnek azt a kárpótlási törvényt, amely a 10/2001-es ingatlantörvény alapján vissza nem szolgáltatható vagyontárgyak után juttat az egykori tulajdonosoknak méltányos kártérítést. A felek növelni kívánják a helyi önkormányzatoknak visszajuttatott adóbevétel hányadát. A lakosság-nyilvántartást áthelyezik a helyi önkormányzatok hatáskörébe június 30-ig, az útlevél-kibocsátó szerveket pedig a prefektúrhoz /október 30-ig). A megegyezés szerint a kormánynak figyelemmel kell követnie a 215-ös helyhatósági törvény kétnyelvű feliratokra vonatkozó előírásainak alkalmazását. A csángók magyar nyelvű oktatása inkább csak utalásszerűen van jelen az egyezményben. Az oktatási célokra vonatkozó alfejezet egyik pontja szerint biztosítani kell a magyar nyelv oktatását az oktatási törvény 121. cikkelyének (az anyanyelv fakultatív oktatása), valamint az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően, ott, ahol erre valós igény van. A dokumentum a felekezeti gimnáziumok helyzetét az eddigi beiskolázási számoknak megfelelően rendezi.

Az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt egyezmény szerint új karok és tanszékek létesülnek az év folyamán a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Kása Zoltán rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy létezett egy, a magyar fél által kidolgozott tervezet, amely három új kar létrehozását tűzte ki célul. A tervezett természettudományi, a bölcsész-, valamint a gazdaság- és jogtudomány kar megalakulása azonban politikai akarat híján meghiúsult. A most aláírt protokollum tartalmát a rektorhelyettes nem ismerte a részleteiben, ezért semmilyen konkrét tervről nem tudott beszámolni. Verestóy Attila szenátor elmondta: az egyezmény nem tér ki pontosan az új karok és tanszékek létrehozására. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester tiltakozott a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött egyezmény miatt., mondván, ezzel "megszűnt az erdélyi románok nyugalma". /Borbély Tamás: Csak általánosságok az új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A magyar kedvezménytörvény, illetve a kormánypárt és az RMDSZ közötti megállapodás eseményeit a romániai magyar sajtó egyaránt tárgyilagosan tükrözte, megfelelő volt az együttműködés sajtó és politikum között, hangsúlyozta Markó Béla jan. 30-án Marosvásárhelyen, a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésén. Az elnök kiemelte: a magyar sajtó szempontjából az RMDSZ fontos előrelépésnek tekinti azt, hogy a megállapodásban rögzítették a marosvásárhelyi közszolgálati televízióstúdió újraindítását is. Elmondta: ez évben számos helyi jellegű célkitűzés is megoldást nyer majd, köztük a marosvásárhelyi Bolyai középiskola, a brassói Áprily Lajos Líceum vagy az aradi Szabadság-szobor ügye, a helyi célok nagytöbbsége azonban a két politikai alakulat területi szervezetei által kötendő helyi megállapodásokban kapnak majd helyet. A kedvezménytörvényről szólva az elnök megerősítette, az RMDSZ jónak tartja a román és magyar miniszterelnök között létrejött megállapodást, amelynek kidolgozásában és elfogadtatásában az RMDSZ-nek is meghatározó szerepe volt. /B. Á.: Marosvásárhelyi találkozó a magyar sajtó vezetőivel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A kedvezménytörvény végrehajtásában közreműködő irodák tevékenységükkel semmiben nem sértik a román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírását — szögezte le Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az elnök arra reagált, hogy a Kovászna megyei prefektúra közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a román közigazgatási minisztérium képviselői a megyében folytatott helyszíni vizsgálat során azt állapították meg: az irodák tevékenységükkel sértik az egyetértési nyilatkozatot. Markó hangsúlyozta, hogy feltehetően olyan értelmezési gondról van szó ebben az esetben, amelyre az egyetértési nyilatkozat végrehajtását ellenőrző bizottság megoldást talál majd. Az említett minisztériumi vizsgálat ugyanakkor megállapította: a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tanácstermében a román mellett kitették az EU-lobogóját, valamint a piros-fehér-zöld zászlót is. A prefektusi közlemény szerint a magyar zászló jelenléte sérti a román nemzeti jelképek használatát szabályozó törvényt. /Jogosan működnek a területi információs irodák. Minisztériumi kivizsgálás kezdődött Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Az RMDSZ megszavazza a minősített államtitkok védelméről szóló törvény tervezetét, bár a jogszabály több kitételével nem ért egyet. A rendkívüli ülésszakra összeült képviselőház jan. 30-án cikkelyenként elfogadta a tervezetet, a végszavazást azonban a rendes ülésszakra halasztotta. A demokraták és a liberálisok azt állítják, jelenlegi formájában a tervezet veszélyezteti az információhoz való szabad hozzáférés alapvető jogát. A képviselőházi változat szerint titkosnak minősül minden információ, adat és dokumentum, melyek érintik a nemzetbiztonságot. Székely Ervin csatlakozott az ellenzékhez, amikor a képviselők a hivatali titokról szóló fejezetet tárgyalták. Megpróbálták kiiktatni a hivatali titkok közül azokat, melyek nyilvánosságra hozatalukkal ártanának köz- vagy magánjogi személyeknek. A honatyák indoklásukban kifejttették, hogy ez a meghatározás ellentmond az információhoz való jogot szavatoló törvénynek, és nem képezi a jelen jogszabály tárgyát. Székely és Boc kijelentették, ebben a formában a jogszabály "a szólásszabadság és a közérdekű információhoz való jutás elleni merénylet".

Megjelent az Udvarhelyszéki RMDSZ Tájékoztató idei első száma. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke írásában leszögezte: "A mi helyzetünk bonyolult, sok árnyalata van kisebbségi sorsunknak... Közösségeinknek sajátos gondjait a román törvénykezés kell megoldja, mind szellemileg, mind anyagilag. Politikailag és kulturálisan olyan törvényes keret kell ezt biztosítsa, melyet – ha tetszik, ha nem – még mindig Bukarestben, a román parlamentben fognak eldönteni, többségi szavazással." Az értesítő közölte az RMDSZ-ben kifejtett tevékenységükért emléklapot kapott udvarhelyiek névorát. Íme: Bíró Tamás, Máthé Zoltán, Máthé Margit, Szabó Lenke, Balla Márton, Jakab Emil, Barkóczy István, Cseke Mózes, Mihály Márta, Gálfi Árpád, Simon Károly, László Etelka és Barabás Károly. /(oláh): Tetszik vagy sem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Azt felelte Borbáth István, a székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezetője Elekes Gyulának, a kulturális intézményét féltő vezetőnek, amikor az kérte, látogasson el a Művelődési Házba, felmérni, hogy döntésükkel mégis mit sodortak a megszűnés szélére, hogy hát Elekes sem jár ki futballmeccsre. Vajon szó nélkül hagyhatja-e az efféle megnyilvánulást az az érdekvédelmi szervezet, mely tudja, hogy az identitás megőrzésében a kultúra, illetve a kultúrát életre hívó, felmutató intézmények a döntő tényezők? Ha nincs kultúra, nincs közösség, és ha nincs közösség, képviselőre sincs nagyon szüksége. /Papp Sándor Zsigmond: A temetőig és vissza. Görbe tükör. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

A prefektusokkal tartott jan. 31-i videokonferencián Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely tiltja, hogy a városi tanácsosok vezette cégek üzleti kapcsolatban álljanak a helyhatósággal. Az önkormányzatokkal fenntartott üzleti kapcsolatok tilosak a fent említett személyek férje, felesége és másodfokú rokonai, valamint a helyhatóságok és a hatáskörükbe tartozó, illetve az általuk létrehozott cégek vagy közüzemek alkalmazottai esetében is. - Adrian Nastase úgy vélte, az RMDSZ-szel kötött együttműködési egyezmény javítja Románia külföldi megítélését, az országban pedig politikai stabilitást teremt. A dokumentum nem jelenti azt, hogy a kormánypárt tárgyalást folytatott a kormányzati alapelvekről. A miniszterelnök szerint a felek megállapodtak a reform folytatásában, a szociális stabilitás biztosításában, a szociális intézkedések meghozatalában, a tulajdonjog kérdésének rendezésében. A kedvezménytörvény alkalmazására létrehozott információs irodák működését monitorizáló bizottságról szólva, a kormányfő elmondta: az RMDSZ képviselői is részt vesznek ezekben, mivel "egyes megyékben működő irodák túllépték hatáskörüket". /Nincs szó újabb kormányzati szerepvállalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt új együttműködési megállapodás leginkább egy mini kormányprogramnak tűnik, nem csak a politikai együttműködés tervének - írta jan. 31-i kommentárjában az Adevarul című napilap. A megállapodással az RMDSZ a kormányon lévő szociáldemokraták szövetségese lett. Adrian Nastase kisebbségi kormányából az egyezménynek köszönhetően a törvényhozás mindkét házában kényelmes többséggel rendelkező kabinet lett. A kommentár szerint a megállapodással az RMDSZ "jelentős revansot vett azért a vereségért, amelyet Orbán Viktor csapatával együtt szenvedett el a magyar igazolványok ügyében". A budapesti imperialista kísérletek ellen tett határozott bukaresti lépések óriási mértékben visszakozásra késztették a magyar kormányt és romániai üzenetközvetítőit. A magyar igazolvány a jelenlegi formájában egyszerű fecni a jó magyarság igazolására— hangsúlyozta a kommentár. /Mini kormányprogramnak tűnik a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A jövő héten esedékes a minősített államtitok védelméről szóló törvénytervezet végleges megszavazása a képviselőházban, nyilatkozta Toró T. Tibor, a képviselőház nemzetvédelmi bizottságának tagja. A nemzetbiztonságot veszélyeztető államtitoknak minősítették az államvédelemre, hadászatra (térképek, kodifikációs rendszerek), külföldi és belföldi hírszerzésre, tudományos kutatásokra, a Nemzeti Bank adataira stb. vonatkozó információkat, amelyek terjesztéséért bűnvádi eljárás indítható. A hivatali titok a különböző hivatalok és cégek értékeit veszélyeztető adatait jelenti. A képviselő hangsúlyozta: az RMDSZ-frakció megszavazza a törvénytervezetet annak ellenére, hogy néhány módosító indítványát elvetette a szakbizottság, valamint a plénum. Toró ezt a változatot sokkal jobbnak tartja, mint a kormány által annak idején kibocsátott rendeletet, mivel szerinte sikerült pozitív irányba elmozdítani a törvényt. A Demokrata Párt szerint, a törvénytervezet megszegi a nemzetközi normákat, valamint meghiúsíthatja Románia NATO-csatlakozási esélyeit. /Borbély Tamás: Végső szavazás előtt a titokvédelmi törvénytervezet. Az RMDSZ fenntartásokkal megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan jan. 28-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az általa irányított intézményen belül létrejött egy bizottság, amelynek feladata a státustörvény gyakorlatba ültetésének, illetve a magyar–román egyezmény tiszteletben tartásának felügyelete. Arra a kérdésre, hogy konkrétan miből is áll majd a tevékenységük, Vasile Soporan csak annyit válaszolt, hogy a kolozsvári RMDSZ-székház megfigyelése. A kincses város szövetségi székházában létesített információs irodát éjjel-nappal katonák, rendőrök és a Romániai Hírszerző Szolgálat /SRI/ emberei figyelik. /Éjjel-nappal figyelik a székházat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

Az Udvarhelyszéki RMDSZ közleményben kelt vezetője, Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Verestóy Attila szenátor védelmébe. A szenátor azt nyilatkozta, hogy nem váltja ki a magyarigazolványt: "..nem vagyok rászorulva azokra a kedvezményekre, amelyeket ez a törvény biztosít. Inkább azok igényeljék, akiknek valóban szükségük van erre, vagyis a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok..." Ezen nyilatkozata miatt támadta Verestóyt az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja. Közleményükben Verestóy Attila leváltását követelték: "A magyarigazolvány kiváltása nem gazdasági rászorultság kérdése, hanem az egész nemzettel való azonosulásé". A nyilatkozatot aláírók szerint a kedvezménytörvényben az egész magyar nemzet egységesítő erejét látják. – Saját szervezete viszont védelmezte vezetőjét, Verestóyt. /Az Udvarhelyszéki RMDSZ sajtóirodája: Közlemény. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

A magyarországi kormányellenes média egyik ideológiai zászlóshajója, a 168 óra c. hetilap a Transindex vitafórumainak résztvevőit két ügyben faggatta, azzal a céllal, hogy a válaszokból, melyek múlt hétfőig kellett beérkezzenek, majd egy összeállítást készít. A két kérdés a következő: "1) Vajon milyen érdekek motiválhatták az RMDSZ-t, amikor támogatta és elfogadta a kedvezménytörvényt módosító, román-magyar egyetértési nyilatkozatot? 2) Vajon Orbán Viktort motiválták-e az erdélyi magyarság érdekei, amikor megkötötte az egyetértési nyilatkozatot?" Mit sugall a két kérdés? Nyilván azt, hogy az RMDSZ a magyar kormány nyomására helyeselt, Orbán Viktor meg önös érdekből írta alá az egyezségokmányt. Borbély Zsolt Attila szerint az RMDSZ nyilván azért támogatta az egyezséget, mert a román hatalommal való bármi áron megkötött kompromisszumra tett fel mindent. Ez az egyezség, amint azt egyébként Markó el is mondotta ismételten, megteremtette egy új RMDSZ-PSD megállapodás légkörét. Orbán Viktort ugyan mi más motiválhatta egy ilyen, kétségkívül megalázó egyezség aláírásában, mint az erdélyi magyarság érdeke, a státusztörvény minél zökkenőmentesebb életbeléptetése? /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Érdekek és értékek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 1./

Markó Béla RMDSZ elnök jan. 31-én fogadta Michael Guestet, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetét. A nagykövet gratulált az RMDSZ-nek ahhoz, ahogyan a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megegyezés létrejöttéhez hozzájárult, ugyanakkor egyértelműen fontos eredményként értékelte az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt által megkötött megállapodást. A találkozó során áttekintették a megállapodásba foglalt lényegesebb célkitűzéseket. /Markó Béla fogadta az Egyesült Államok nagykövetét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az egyezmény létrejöttének körülményeiről beszélgetett Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Makkai megjegyezte, hogy ezúttal a kölcsönös bizalmatlanságról volt szó /a kedvezménytörvény alkalmazásának kormányzati ellenőrzésére, a csángók ügyében tapasztalható magatartás stb./ Markó szerint "az elmúlt év első felében a kormánypárt megbízhatóbbnak bizonyult, mint egykori koalíciós partnereink bármikor. A közigazgatási törvényt meg néhány más jogszabályt gyakorlatilag zökkenőmentesen fogadtuk el." - Az év második felében következett a súlyos bizalmatlanság időszaka. Markó szerint vannak olyan közös célok, amelyekkel kapcsolatosan nem alkut kellett kötni, hanem megállapodni. Az integráció közös törekvés. A főszerkesztő úgy látta, az egyezmény túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Markó jelezte: Slanic Moldován már nem volt szövegről szóló tárgyalás, de szóba került a megállapodás minden témája. Markó január folyamán hosszú, négyszemközti megbeszélést folytatott Adrian Nastaséval, és számára világossá vált, hogy "például az egyházi ingatlanok kérdésének rendezését a miniszterelnök is halaszthatatlannak tartja." Makkai megjegyezte: Alig néhány napos a megállapodás, s az egyetemi autonómia címén máris megjelentek az értelmiségihez méltatlan tiltakozások. Markó szerint ez az elutasító, elzárkózó magatartás éppenséggel az önálló állami magyar egyetem iránti igényt erősíti, hiszen erről nem mondtak le. A napilap főszerkesztője ítélkezett: honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy "értelmiségiek egy csoportja" címen pálcát törjenek mások fölött? Itt Makkai Verestóyt vette védelmébe, inkvizítorkodásra való hajlamról beszélt. Markó elítél mindenféle intoleranciát. Ő maga is kiváltja a magyar igazolványt, de senkinek sincs joga bárkinek is a zsebébe nézni, hogy a másiknak van-e. /Makkai János: Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

A minapi tévécsevegésében az egyik RMDSZ-vezető már első mondatával ingerültséget keltett a stúdióban: a romániai magyarságot mint "comunitate nationala", vagyis nemzeti közösségként említette. Cristian Tudor Popescu dühödten kiáltott: - Mi az, hogy nemzeti közösség?! Az európai normák szerint csak nemzeti kisebbségekről lehet beszélni. Alig telt el néhány nap, mikor a Romania Libera jan. 19-i számában egész oldalas írásműnek már első mondatában a kijevi hatóságok és az ukrajnai "nemzeti közösségek", köztük a románok viszonyáról volt szó. Az újságíró várta, hogy Cristian Tudor Popescu tiltakozik a nyilvánosság előtt: a határokon kívül nem léteznek román nemzeti közösségek, csak kisebbségek, Bukovinában meg csak román ajkú ukránok. A Romania Libera cikke /fordításban: Ellenséges magatartás az ukrajnai románokkal szemben címmel/ az ottani román "nemzeti közösség sérelmeit tartalmazza. Szerzője Stefan Broasca, az ottani csernovici /Cernauti/ Plai Romanesc főszerkesztője. Broasca szerint az ukrán hatóságok meghamisították a legutóbbi népszámlálás adatait, hogy a román nemzeti közösséget minél kisebb létszámúnak tüntessék fel. Az ukrán hatalom úgy osztja meg a román nemzeti közösséget, hogy hivatalosan elismeri az úgynevezett moldován kisebbséget az úgynevezett moldován nyelvvel (Sztálin találmánya), és csak ennek árnyékában vesz tudomást egy jelentéktelen kisebbségről, amely "tévesen" románnak vallja magát. Ez ismerős, hiszen a bukaresti extrémizmus hirdeti, hogy a székelyek nem magyarok. Ezt hirdeti a Nagy-Románia Párt és Ion Coja professzor, a Vatra Romaneasca alelnöke, a legionárius fasiszta mozgalom szerecsenmosdatásának élharcosa. Stefan Broasca leszögezte, hogy a nemzeti autonómia megilleti az ott élő románságot. A nemzetiségi jogok követelése a hivatalos ukrán álláspont szerint egyfajta ukrajnai Koszovóhoz vezethet. Broasca cikke szerint a román élharcosok minden próbálkozását az anyanyelv hivatalos használatára szeparatista törekvésnek tüntetik fel. Ukrajnán kívül hol hallottuk még a szeparatizmus rémét ugyanígy emlegetni? – tette fel a kérdést Barabás István. /Barabás István: Bantusztánok a szomszédban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Állandó Bizottsága febr. 1-jén tárgyalta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) viszont csak a későbbiekben dönt arról, hogyan alakítsa alkupozícióját. Ilyés Gyula megyei elnök elsősorban keretszerződésnek képzeli el a megegyezést, amit azonban a későbbiek folyamán bármikor bővíteni lehet. Vannak olyan területek, ahol mindenképpen érvényesíteni kívánja akaratát az RMDSZ. Ilyen a tanügy és a kultúra, továbbá az ingatlan–visszaigénylés és a földtörvény témaköreit lebontják helyi szintre is. Megoldást kell találni a Hám János Katolikus Iskolaközpont átköltöztetésére is. Nincs szükség külön egyeztetésre a két– vagy többnyelvű névtáblák ügyében, szögezte le Ilyés Gyula, hiszen ezek kihelyezésére törvény létezik. /Princz Csaba: Ilyés: A többnyelvű táblák kérdése nem kérdés többé. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./

Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselői /Borbély László és Kelemen Atilla/ nemtetszésüket fejezték ki Marosvásárhely önkormányzatának jan. 31-i döntése miatt. A polgármester nyomására ugyanis a helyi tanács nem döntött a színház átvételéről, így továbbra sem megoldott a színház alkalmazottainak fizetése. Virág György megyei tanácselnök is felháborodott. /Szucher Ervin: Rendkívüli tanácsülés színházügyben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./