A Romániai Magyar Pedagógusszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából ápr. 6-án a besztercei Művelődési Házban átadták a Beszterce-Naszód megyei pedagógusoknak odaítélt RMPSZ-életműdíjakat. A megye új pedagógusszövetségi elnöke, Borsos K. László meleg szavakkal méltatta annak a 16 díjazott pedagógusnak a sokéves tevékenységét, akik nélkül a megye magyar nyelvű oktatása talán már nem is létezne Erdély ezen vidékén. Ugyancsak ápr. 6-án felavatták Besztercén a Magyar Házat. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az impozáns épület a megye magyarsága 12 éves kitartásának, összetartásának és közös munkájának eredménye. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője ünnepi beszédében meleg szavakkal biztatta a megye magyarságát, és biztosította őket, hogy fáradozásaik, harcaik a HTMH-nál nem találnak süket fülekre. Szilágyi János megyei RMDSZ elnök elmondta: a Magyar Ház megszületésével egy álom valósult meg Besztercén. /Szabó Csaba: Közösségi ünnepek Besztercén. Átadták az RMPSZ-életműdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Nem választották újra Éder Ottót az Arad megyei oktatás támogatásában kiemelkedő szerepet játszó Alma Mater Alapítvány élére az ápr. 6-i közgyűlésen. Az Arad megyei magyar oktatás egyik legfontosabb intézménye az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány. Király András, az RMDSZ megyei elnöke ? aki maga is pedagógus ?kifejtette: Éder nem lehet egyszerre a Csiky Gergely Iskola igazgatója és a jelentős pénztámogatásokat elosztó alapítvány elnöke. A 26/2000. számú kormányrendelet megtiltja, hogy az alapítványi támogatást élvező intézmények vezetői az alapítvány vezetésében is szerepet vállaljanak. Az elmúlt másfél évben az Alma Mater erőfeszítései kétségtelenül a Csiky Gergely Iskola s főként a visszakapott bentlakás felújítására irányultak. Király András szerint fontos, hogy az alapítvány jogszerűen működjék, és szeretnék, ha az RMDSZ-nek nagyobb betekintése lenne az Alma Mater vezetésébe. A közgyűlésen megválasztották a kilenctagú kuratóriumot. Az RMDSZ által javasolt három személy közül csak egynek sikerült bekerülnie a kuratóriumba. A kuratórium által megválasztott új elnök, Pálfi Sándor kijelentette: ?Nem tartom szerencsésnek, ha a politikum beavatkozik a civil szervezetek működésébe.? /Nótáros Lajos: Tisztújítás két menetben. Éder Ottót leváltották, mégsem nyert az aradi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Aki azt gondolja, hogy a magyarországi országgyűlési választás bizonyos szempontból nem a mi ügyünk is, az nagyon téved, szögezte le Máthé Éva. Nálunk, Romániában, sőt Európában is fontos az, hogy a leendő magyar miniszterelnök kinek, minek nevezi magát. Néhai Antall József egyszerre 15 millió magyart ölelt keblére, majd Horn Gyulára ?hűvösen eltaszított minket magától?. Nagy a valószínűsége annak, hogy Medgyessy Péter alakít majd kormányt. És Medgyessy csak tíz millió magyar ember miniszterelnöke akar lenni. A ?következő kormánytól nagy érzelmi kilengésekre irányunkba nem számíthatunk.? Egy-két szocialista politikuson kívül (lásd: Tabajdi Csaba) ?a korábban négy évig hatalmon levők részéről nem tapasztalhattunk túl sok empátiát irányunkba.? Az SZDSZ hűvös egykedvűséggel figyelt. ?Az a közeljövőben derül majd ki, hogy az uniós csatlakozás oltárán milyen státustörvény adta jogainkat nyirbálja majd meg az újonnan létrejövő magyar kormány.? A választás hatása az RMDSZ-en belüli erővonalak alakulásnál lesz figyelemreméltó. /Máthé Éva: Itt és most. Ismét mostoha gyerekek leszünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

A szenátus ápr. 8-i ülésén Eckstein-Kovács Péter szenátor Gheorghe Funar kolozsvári polgármester néhány utóbbi nyilatkozásával kapcsolatban mondott politikai nyilatkozatot. A szenátor megemlítette, hogy a nagy-románia-párti tisztségviselő továbbra is makacsul elzárkózik a többnyelvű hivatalos feliratok rendjére vonatkozó jogszabály előírásainak alkalmazásától. Funar bejelentette ugyanakkor, hogy a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő jelképek nyilvános használatát tiltó, 2002. évi 31. számú kormányrendelet értelmében fog eljárást indítani a Magyar Köztársaság kolozsvári Főkonzulátusára hivatalosan kitűzött zászló levétetése céljából. Éppenséggel az a köztisztviselő minősíti habozás nélkül ekképpen a magyar felségjelet és követeli eltávolítását, a külképviseletekre vonatkozó nemzetközi jogszabályoknak fittyet hányva, aki a városháza egyik díszteremében - pályázatra szánt Antonescu szobor-makettekkel a háttérben - avatta a város díszpolgárává március 22-én Razvan Theodorescu művelődésügyi minisztert. /RMDSZ Tájékozató, ápr. 9. ? 2181. sz./

Annak ellenére, hogy Kolozsváron a városi tanács több ízben elvetette az elképzelést, a polgármesteri hivatal továbbra sem hajlandó lemondani a Mátyás-szoborcsoport helyreállítási tervéről. A polgármester szerint a szobrok egy részét nem a helyszínen, hanem külön műhelyben kell rendbetenni. Pálffy Károly RMDSZ-frakcióvezető, a városi pénzügyi bizottság tagja kijelentette: nem mennek lépre. Nem bíznak Funarban. Ameddig ő a polgármester, a városháza nem állíthatja helyre a szobrot, mert nem akarnak mást, mint a műépítészeti alkotás leleplezésének századik évfordulójára építőteleppé alakítani a Főteret. Pálffy szerint a Mátyás-szobrot román?magyar államközi megállapodás, és nem polgármesteri kezdeményezés során kellene helyreállítani. /Kiss Olivér: A Mátyás-szobor állítólagos helyreállítási terve. Az RMDSZ nem bízik abban, hogy nem szállítják el a helyéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere heti sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a szerződés mellékletében szerepel minden egyes, a táblákra vonatkozó adat, az RMDSZ-tanácsosok pedig aláírták azt. Akkor most mit akarnak, mit akadékoskodnak? Szerinte az utcatáblák kihelyezése megfelel a tanácsi határozatnak. Benedek István, az RMDSZ-frakció vezetője elmondta, hogy abszolút valótlanság, amit a polgármester állít. A szerződés szerint a táblákat kell kihelyezni két nyelven. Az RMDSZ nem írt alá semmit a színekre vagy a tartalomra vonatkozóan. Amit a polgármester tett, a város magyar lakosságának cinikus sértegetése. Milyen dolog odaírni románul az utca nevét és utána azt, hogy "utca"? Nem elég, hogy nem tartja be a tanácsi határozatot, még ráadásul gúnyolódik a város magyar lakosságával. A frakcióvezető-helyettes és a városrendezési szakbizottság elnöke levélben hívta fel a prefektúra figyelmét arra, hogy a polgármester ismét törvénytelenséget követett el. /A. I.: Kiújul a táblaháború? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

Rácz Levente, illetve Ioan Rus elnökök ápr. 6-án aláírták a Fehér megyei RMDSZ?SZDP megállapodást. A megegyezés 8 fejezetbe foglalja a két politikai szervezet 2002-es évi együttműködési irányelveit és módozatait, amelyek a magyar iskolahálózat anyagi és szervezési támogatásával, a magyar kulturális értékek megőrzésével, a státustörvény alkalmazásával, közösségi javak visszaszolgáltatásával, a megyei úthálózat javításával kapcsolatosak. A megállapodás értelmében támogatni fogják a nagyenyedi középkori vár, valamint a magyar történelmi egyházak templomainak renoválását, illetve az elhagyott templomok, udvarházak (Martinuzzi-kastély, alvinci, szentimrei, magyarigeni templomok) állagmegőrzését. A magyarlapádi népi együttesek és az enyedi Nemzetközi Művésztábor támogatása is biztatónak ígérkezik. Egy kérdés a Batthyaneum Könyvtárral kapcsolatosan, így szólt: az SZDP visszavonja-e törvényszéki keresetét? A prefektus szerint e kérdés megoldását az országos monitorizáló bizottság hatáskörébe utalta át a két tárgyaló fél. /Krecsák-Bakó: Megszületett a Fehér megyei RMDSZ?SZDP megállapodás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Kincses Előd ügyvéd szerint vitatható és elavult gondolkodásmódra vall az a döntés, amit az Alkotmánybíróság márc. 5-én hozott az általa kezdeményezett "egylejes perben". Mint ismeretes, a neves ügyvédet - hathatós RMDSZ-segédlettel, egy feljelentés alapján - a választási törvényre hivatkozva kettős állampolgársága miatt törölték a 2000-es parlamenti választások jelöltlistájáról. A hivatkozási alapul szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítve, Kincses ? amiként a hasonló elbánásban részesült liberális Dinu Zamfirescu is ? beperelte a román államot, egylejnyi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, és jogszerűnek találta Kincsesnek a jelöltlistáról való törlését, mivel a kettős állampolgárságúak nem lehetnek a törvényhozás tagjai Romániában. Ilie Ilascu ugyan kettős, román és moldovai állampolgárként lett szenátor a Nagy-Románia Párt színeiben, de őt nem jelentette föl senki emiatt, ügye nem került bíróságra. Kincses alkotmányellenesnek nevezte a 10-es számú, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, mivel az nem vonatkozik az egyházi és kisebbségi közösségi javakra is. Véleménye szerint az említett jogszabály sérti a tulajdonformák egyenlőségének elvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A premontreiek jogi képviselőjeként eljáró Kincses ? a szerzetesrend egyebek mellett egykori félixfürdői ingatlanjait követeli vissza ? beadványának helyt adva a területileg illetékes Bihar Megyei Törvényszék az Alkotmánybírósághoz utalta az ügyet. Kincses elmondta még, hogy a Tőkés László püspök által az Associated Press tudósítója, Allison Mutler ellen indított, az alsóbb fokokon megnyert, de felsőfokon végül elveszített rágalmazási per után memorandumban kérte a szaktárca vezetőjét, indítványozza a határozat semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy bepanaszolta az RMDSZ Etikai Bizottságánál Markó Attilát, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnökét. Kincses elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett testület elnöke már húsz hónapja halogatja a Maros megyei szervezet elnöki tisztségéből történt szabálytalan eltávolítása kapcsán beadott panaszának kivizsgálását. /(szentgyörgyi): Kincses nem adja fel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Az RMDSZ kérte annak a pernek az Alkotmánybíróságra utalását, amelyben a Nagy-Románia Párt a szövetség feloszlatását követeli. A bukaresti 2. kerületi bíróság ápr. 30-án hoz döntést az RMDSZ azon kéréséről, hogy a Nagy-Románia Pártnak a szövetség feloszlatására vonatkozó követelését utalják-e át az Alkotmánybíróságra, vagy sem. Az RMDSZ képviselői arra hivatkoztak, hogy a kerületi bíróság nem illetékes egy politikai pártra vonatkozó ilyen követelés elbírálásában, szerintük a döntés az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Tavaly decemberben Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párt-elnök bejelentette, hogy pártja kérni fogja az RMDSZ törvényen kívül helyezését és feloszlatását. A szövetséget "terrorista szervezetnek" nevező CV Tudor szerint az NRP lépése "összeegyeztethető a terrorizmus elleni nemzetközi intézkedésekkel". /Alkotmánybírósági döntés az RMDSZ feloszlatásáról? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban a magyarországi választás első fordulójáról leszögezte: e választásnak van egy nagyon pozitív üzenete, éspedig azáltal, hogy az a szélsőséges párt, amely mostanig ott volt a magyar Országgyűlésben, , nem jutott parlamenti képviselethez. Mi, az RMDSZ egyébként gratulálunk a Magyar Szocialista Pártnak sikeréhez, ugyanakkor ama reményünknek adunk hangot, hogy amennyiben az MSZP a második forduló után a Szabaddemokraták Szövetségével kormányt alakít, akkor azzal jól együtt tudunk működni. Emlékeztetnék ugyanis mindenkit arra, hogy Szövetségünk megléte óta mindig azt vallotta, arra törekedett, hogy a határon túli magyarság helyzete ne legyen pártpolitikai kérdés, ideológiák függvénye.? - Egyébként személyes viszonyunk is jó, tette hozzá. A kormánypárttal megkötött együttműködési egyezmény szerint negyedévenként közösen kell megvonni az együttműködés mérlegét. Markó a legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy leszámítva három megyét: Kolozst, Kovásznát és Bihart ? megszülettek a megállapodások. Sikernek tartja, hogy a földtörvény végleges formát öltött. A kisebbségek használhatják jelképeiket. Markó szerint a népszámlálásra igazán nem a visszaélések voltak a jellemzőek. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Vasile Soporan prefektus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei szervezetének első alelnöke csupán általánosságokat mondott az RMDSZ-el kötendő protokollum helyi vonatkozásáról. Még nem kapta meg az RMDSZ változatát, így nem tud véleményt mondani. Az SZDP és az RMDSZ közötti eddigi együttműködésről szólva Soporan elmondta: rendkívül jó, normális viszonyról beszélhetünk. A helyhatóság célkitűzése közül szinte valamennyi az érdekvédelmi szervezet képviselőinek támogatásával valósult meg. /K. O.: Soporan elégedett az eddigi együttműködéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Továbbra sincs előrelépés az RMDSZ és a kormánypárt Kolozs megyei szervezete közti együttműködési megállapodás véglegesítése terén. Ioan Rus megyei elnök nem siet leülni az RMDSZ-vezetőkkel, hogy pontot tegyenek a protokollum végére. A megyei együttműködési megállapodások megkötésének határidejét ápr. végéig hosszabbították meg. megyei RMDSZ szerint a két szervezet közti együttműködés Kolozs megye valamennyi kiemelten fontos problémájára kiterjedne. A kormánypárt helyi szervezetének el kellene köteleznie magát az elkobzott földterületek visszaszolgáltatásának felgyorsítása mellett; anyagi támogatást kellene biztosítania az egyházaknak, ugyanakkor ígéretet tenne, hogy az egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását felgyorsítja, azok az ingatlanok pedig, amelyeknek visszatérítéséről már van sürgősségi kormányrendelet, ápr. végéig visszakerülnek a jogos tulajdonoshoz; a két párt monitorizálná a helyi közigazgatási, illetve a rendőrségi törvény gyakorlati alkalmazását a megyében; a kormánypárt ugyanakkor biztosítaná a magyar kisebbség arányos képviseletét az állami intézmények helyi és területi fiókszervezeteinek vezetőségében stb. A megállapodás többek közt leszögezi: külön figyelmet kell fordítani a szórványban élő magyar közösségekre, illetve meg kell előzni, hogy különböző polgármesterek túlkapásai megmérgezzék a kisebbség és a többség közötti együttélést. Az RMDSZ kéri a minden szintű anyanyelvi oktatás fejlesztését az igényeknek megfelelően, a magyar pedagógusok arányos képviseletét a különböző oktatási intézményekben, illetve hogy a megyei iskolahálózat átszervezésekor vegyék figyelembe a magyar oktatási szakértők véleményét is. A szöveg külön hangsúlyt fektet a felsőfokú anyanyelvi oktatásra is, kérve az országos protokollum erre vonatkozó részeinek az alkalmazását /a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a kolozsvári Zeneakadémián és az Agronómián létesítendő magyar karok és katedrák ügyét/. Az RMDSZ továbbá kéri a megyei tanács hatáskörébe tartozó kulturális intézmények művészeti vezetése függetlenségének biztosítását; a Kolozs megyei műemlékek, hagyományos utcanevek tiszteletben tartását; külön pénzalap biztosítását a Mátyás-szobor 100 éves évfordulójának megünneplésére. /Sz. K.: Várat magára az RMDSZ?SZDP megállapodás. A kormánypárt nem érti a szövetség türelmetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén a magyarországi választások kapcsán Markó Béla egyértelmű sikerként könyvelte el a szélsőséges MIÉP-nek az Országgyűlésből való kiszorítását. Borbély László ügyvezető alelnök és a Képviselőház titkára a kormány március 28-i, több magánegyetem működési struktúráját akkreditáló határozatáról tájékoztatta az újságírókat. A fenn említett kormányhatározat értelmében a Sapientia Egyetem is akkreditálást nyert. /Nem formalitás a Sapientia működési engedélye

Markó Béla ápr. 8-án, a magyarországi parlamenti választások első fordulójának eredménye tudatában, igen melegen gratulált a győztes szocialistáknak és eszdéeszeseknek, s ama reményének adott hangot, hogy az itt is szocialista, ott is várhatóan szocialista hatalom igen eredményesen fog majd együtt munkálkodni. Ez hazai magyar körökben igen vegyes, mérhető ellenérzést váltott ki. Markó nyilatkozata felháborította az erdélyi magyarok igen jelentős részét, a szövetség elnöke azonnal lecsatlakozott a Kovács?Medgyessy?Kuncze-trióhoz. Markó részéről az első fordulós győzelem lelkes köszöntése több volt, mint bűn, szögezte le Simó Erzsébet. Lehet, hogy két hét múlva valóban szocialista?szabaddemokrata kormány veszi kezébe Magyarország sorsának intézését, de ez nem menti Markót, nyilakozatát az RMDSZ csúcsvezetésének opportunizmusaként értékelik, s annak jeleként, hogy nyilvánvaló, jobban szót értenek Kovács Lászlóval vagy Medgyessy Péterrel, vagy Kuncze Gáborral, s mit sem érdekli őket, hogy az erdélyi magyarság zöme ezt másként gondolja. ? A határon túl rekedt magyarság hatalmas kudarcként éli meg az esetleges kormányváltást, Magyarország balra fordulását. /Simó Erzsébet: Fölösleges nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy a népszámlálási biztosok összegzésének feldolgozása alapján Kolozsvár magyar lakosságának aránya 18,83 százalék. Közvetlenül a népszámlálás befejezése után a polgármester bejelentette: a városban 18,45 százalék a magyar. Korábban Vasile Soporan prefektus azt nyilatkozta, a hivatalos adatokat kizárólag a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. - A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie - tette hozzá a prefektus. A polgármesteri hivatal adatai szerint Kolozsváron 59 781 magyar él, a város állandó lakossága 317 379. Ebből 252 334 román nemzetiségű. Funar szerint 1992-höz képest a többségiek száma nőtt. A fenti szám a lakosság arányának 79,5 százalékát jelenti. (Az 1992-es népszámlálás végleges adatai szerint Kolozsvár lakossága 328 602 volt. Ebből 74 871 magyar, 3 201 roma, 1 149 német és 344 zsidó volt.) Funar "párhuzamos" népszámlálása azt mutatta ki, Kolozsváron 2 982 roma, 587 német, 194 zsidó, 108 ukrán, illetve 62 olasz nemzetiségű polgár él. A többi nemzetiséghez tartozók száma 50 alatti, 104-en pedig nem voltak hajlandók elárulni etnikai hovatartozásukat. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az eredeményhirdetés újabb bizonyíték arra, hogy az adatoknak semmi közük a valósághoz. Az RMDSZ szerint a kolozsvári magyarság aránya "nem csökkent lényegesen" az elmúlt tizenegy év alatt. Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, az RMDSZ adatbázisa még nem teljes, hiányoznak a Pata?Györgyfalvi negyed, a Belmonostor és a Tóköz adatai, de már így is több mint 50 000 kolozsvári magyart vettek nyilvántartásba. Ha a hiányzó adatok is bejönnek, akkor könnyen bizonyíthatóvá válik, hogy a kolozsvári magyarok száma nem esett 20% alá. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint a közvélemény tudatos és sorozatos félrevezetéséről van szó. Javasolni fogja az RMDSZ vezetőségének, hogy a polgármestert jelentsék fel az ügyészségen. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri eredményhirdetés. A népszámlálás hivatalos eredményeinek nincs közük ezekhez az adatokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Az RMDSZ Brassó megyei szervezetének Szakál András ügyvezető elnök reagált George Roscának, a városi népszámláló bizottság elnökének kijelentésére, hogy az RMDSZ által továbbított, népszámlálási visszaélésekre vonatkozó óvások valótlanok voltak, kijelentve: írásban kérték a bizottságot, ismertesse, hogyan ellenőrizték az óvásokat, s hogyan juthattak ama következtetésre, hogy a feljelentésekben jelzett visszaélések hamisak. Továbbra is érkeznek a kézzel írott feljelentések. Legutóbb a Berzei utcából volt egy ilyen, ahol a számlálóbiztos a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó adatokat nem az űrlapra, hanem saját jegyzetfüzetébe jegyezte fel, azzal az indoklással, hogy felsőbb utasításra teszi ezt. - Ismeretlen tettesek a négyfalusi helységnévtáblán a magyar megnevezést lefestették. /(Tóásó Áron Zoltán): Mégis valósak az adatok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyilatkozatában elégedetlenségét fejezte ki a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum körül kialakult helyzet miatt. A MIÉRT támogatja az Oktatási Minisztérium, illetve a megyei szintű felelős szervek azon elhatározását, mely szerint életbe ültetik az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt között született megyei szintű egyezmény erre vonatkozó fejezetét. /Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 11. ? 2183. sz./

Bukarestben eldöntötték, hogy Ioan Toganel volt Maros megyei prefektus főjegyző lesz, és ebbe éppen annak a Virág Györgynek volt a legkevesebb beleszólása, akinek ? megyei önkormányzati elnöki pozíciójából adódóan ? javaslatot kellett volna tennie a főjegyzői tisztség betöltésére. Virág György úgy találta: ?új helyzet alakult ki az RMDSZ és PSD közötti alkuban?. /Salamon Márton László: Kádercsere PSD-módra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) ápr. 6-án Kolozsváron választmányi ülést tartott. A találkozón jelen volt Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági előadója. A Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia Intézet és a MAKOSZ idén is megszervezi közös képzéssorozatát. A MAKOSZ szórványtalálkozóját ápr. 12?14. között tartják Besztercén a Besztercei Magyar Diáktanács és a megyei MADISZ szervezésében. Az elnökség napirendi pontjai között szerepelt az elnökségi beszámoló, a tagfelvétel, MAKOSZ fórum, költségvetés, MAKOSZ honlap és bemutató füzet, pályázatok és nyári táborok. A MIÉRT képviseleti testületében a MAKOSZ számára fenntartott helyre Debreczeni Sándort, a MAKOSZ elnökét jelölték. /MAKOSZ Választmány ülés Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 11. ? 2183. sz./

Az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének márc. 9-i ülésén Hajdú Áron, a szervezet elnöke ismertette a szövetség tavalyi pénzügyi mérlegét, valamint az idei eredményekről számolt be. A szervezetnek eddig nem volt önálló irodája. Most havi 250 ezer lej havi bérért Vígh Ádám a Petőfi utcában ajánlott fel székhelyet a szervezetnek. /(Daczó Dénes): Új székházba, a város szívébe költözik az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Ápr. 9-én Dettán, az RMDSZ székházban gyűlt össze a helyi magyarság, hogy a Nyugati Jelen munkatársaival megossza gondolatait. Dettán az a veszély fenyeget, hogy megszűnik a magyar tagozat. A szülők nem íratják gyermekeiket magyar iskolába. A magyarság fogy, 1990 óta csak öt magyar gyermeket kereszteltek, 200 időset pedig temettek. A vegyesházasságban élők gyakran feladják magyarságukat, a gyermeket román iskolába járatják. Egy gyermeken múlik, lesz-e még magyar tagozat vagy sem. Jelenleg öt magyarul tanuló van, melyből kettőt a szülők át akarnak íratni román tagozatra. Dettán több mint ezer magyar lakos él. Szabó Ferenc helyi RMDSZ-elnök közölte, hogy a fiatalság nem olvas. A dettai könyvtár, ahol rengeteg magyar nyelvű kötet is van, tavaly ősz óta zárva, de senki sem érdeklődik felőle. /Laslavic Tímea: Találkoztunk dettai olvasóinkkal. Veszélyben a magyar tagozat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Ápr. 10-én tüntetést szerveztek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum román tagozatos diákjai, akik trikolorszínű karszalagokkal és az órákon való részvétel megtagadásával tiltakoztak az iskola "elmagyarosítása" ellen. Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum a következő tanévtől kezdődően kizárólag magyar nyelvű tanintézménnyé válik. A kérdés igen kényes, mivel éppen az iskola ügye jelentette a fekete március eseményeinek kiváltó okát. Akkoriban a tanárok és a diákok tüntetései mély érzelmeket kavartak fel, de amint kiderült, ez most sincs másként. A diákok tiltakozó akciója éppen azon a napon zajlott, amikor Ovidiu Natea, a megye újonnan kinevezett prefektusa nyilvánosan bemutatta a protokollum szövegét. Natea kijelentette: az egyezmény Románia integrációs törekvéseinek a politikájához tartozik, neki kötelessége alkalmazni. A Transilvania Jurnal tudósítója magyar nyelvű diákoktól megtudta, a nap folyamán a magyar nemzetiségű tanárok türelemre intették őket, figyelmeztették, hogy ne válaszoljanak semmilyen fajta provokációra. Az egyik magyar diák arról panaszkodott, hogy a tüntető román diákok megfenyegették, és a román zászló megcsókolására kényszerítették. Jelenleg 13 román osztály működik a Bolyaiban, amelyeket más iskolákba helyeznének át, osztálycsere folytán. Kelemen Attila képviselő azt nyilatkozta: "Erről az oszálycseréről nem beszélni kellene, hanem cselekedni. Én elhiszem, hogy érzelmeket kavar fel ez, de mindenféleképpen egy európai megoldást szeretnénk keresni. Ebben az európai megoldásban a szociáldemokratákkal meg is egyeztünk, tulajdonképpen az 1960-ban felborított rendnek a visszaállításáról lenne szó. Én remélem, hogy előbb vagy utóbb a kedélyek le fognak higgadni, és meg tudjuk oldani ezt a gondot." Emil Boc demokrata képviselő elítélően nyilatkozott az SZDP-RMDSZ protokollum alapján a Marosvásárhelyen folyó "etnikai szegregacionizmusról". A másik "Bolyai-ügyben" BBTE magyar karainak a létrehozásáról Kelemen hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a következő tanévtől megalakuljon a két új kar. Azonban arra figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz elegendő számú diák a helyek betöltésére. Kása Zoltán rektor-helyettes a Szabadságnak nyilatkozva határozottan cáfolta Kelemen Attila képviselő feltételezéseit, hiszen csupán a most működő tanszékeknek az átcsoportosításáról van szó, tehát helyek száma ezáltal nem is fog növekedni. /Borbély Tamás: "Múltidézés" Marosvásárhelyen? Tüntettek a román diákok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Ápr. 10-én mederben folyt az oktatás, csend volt a Bolyai Farkas Líceumban. Annál "hangosabb" a helyi és a bukaresti román sajtó, a román tévék, a román rádióadások. Munkatársaik tiltakozást hoztak a tegnap nyilvánosságra, amiért négy órán át a Bolyai kapuján kívül tartották őket. A ferdítés természetesen nyilvánvaló. Azt ugyanis nem írták meg, hogy az iskola vezetősége a prefektusnál volt, visszatértét és a főtanfelügyelő odaérkezését kellett megvárniuk. A román lapok szerint a bolyais román diákok beadvánnyal fordultak a kormányhoz iskolájuk "magyarosítása" ellen, s ha nem teljesítik kérésüket, miszerint abban az iskolában akarnak érettségizni, ahova felvételiztek, akkor utcára vonulnak, és tüntetni fognak. /Máthé Éva: Negatív sajtókampány - Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Ápr. 11-i ülésén a szenátus megszavazta a rendőrök jogállására vonatkozó, a képviselőház által már elfogadott törvénytervezetet. A rendőrség demilitarizálásának és a közbiztonság fenntartásában játszott eurokonform szerepének szabályozása szempontjából fontos előrelépést jelentő törvényben szentesítést nyer az az RMDSZ által kiharcolt előírás, amely szerint ott, ahol a lakosság 20 százalékát elérő vagy meghaladó nemzeti kisebbségi közösségek élnek, a rendőrség kötelékében alkalmazni kell az azok anyanyelvét értő rendőröket. /Eurokonform a rendőrök jogállására vonatkozó törvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Viorel Stanca, a PD Szilágy megyei elnöke, volt belügyi tiszt a PSD és RMDSZ megállapodást kommentálva arra a következtetésre jutott, hogy Romániának nem kell minden áron a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoznia. A ?minden ár" pedig a PSD és az RMDSZ közötti együttműködés, mely a románok büszkeségét sérti a vidéki politikus szerint. A sértő együttműködésre példaként hozta fel, hogy a szociáldemokrata prefektus március 15-én a Wesselényi szobornál koszorúzott az ünneplő magyarokkal. A volt belügyi tiszt elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar nemzetiségűek magas tisztségeket kapjanak a külügyi tárca keretében. Basescu szerint a protokollum a román nép nemzeti érzelmeit sérti. /(Fejér László): Basescu pártja magyarellenes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Ápr. 12-én írják alá Szatmárnémetiben az RMDSZ és az SZDP megyei szervezetei között a protokollumot. A protokollum tartalmáról Ilyés Gyula megyei RMDSZ?elnök tájékoztatott. Prioritásként jelölték meg az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának ügyét, továbbá a kisebbségi nyelvhasználatot is szabályozó helyhatósági törvény előírásának betartását minden polgármesteri hivatal részéről. Megegyeztek abban, hogy a tanügyben a magyar nyelvű osztályok ügyében ne történjenek intézkedések az RMDSZ megkérdezése nélkül. Várhatóan folyamatosan lesznek átszervezések, nem fogadjuk el, hogy nélkülünk történjenek intézkedések. A Hám János Líceum visszakerül a következő iskolai évben a püspöki konviktus épületébe. /(szilágyi): Szatmár megye. Ma írják alá a SZDP?RMDSZ közti protokollumot! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 12./

Elcsendesültek a kedélyek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban. A román tagozat diákjai trikolórok lobogtatásával is felhagytak. Stefan Somesan főtanfelügyelő úgy véli, az ügy eltúlzásában jelentős szerepet játszott a román nyelvű sajtó is. A helyi román nyelvű napilap, a Cuvintul liber is ápr. 11-i számában hét magyar-, illetve RMDSZ-ellenes cikket közölt. Iliescu: nincs szükség a cserére Nincs szó arról, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban megszüntetnék a román tannyelvű osztályokat ? reagált a sajtóvisszhangra Ion Iliescu elnök csíkszeredai sajtótájékoztatóján. /Szucher Ervin: Csituló kedélyek. Már nem tüntetnek a Bolyaiban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

A választási matematika az MSZP-nek kedvez, amelynek a kormányzási szerepvállalást fontolgató SZDSZ a ?tartaléka". Kinek lenne jó az MSZP győzelme Romániában? Jó lenne mindenekelőtt a jelenlegi román kormánypártnak, amellyel már csak világnézeti alapon is hagyományosan jó volt a magyar szocialisták kapcsolata. Azután jó lenne az RMDSZ-nek. Az RMDSZ legerősebb belső ellenzéke, a Reform Tömörülés veszítené el legfőbb támaszát. Ezt a lehetséges alternatívát Kovács László már az első forduló után megerősítette, amikor kijelentette: nem fognak beavatkozni az RMDSZ belügyeibe, és nem támogatnak a szövetség legitim vezetésével szemben álló csoportokat, emlékeztetett Vásárhelyi D. Miklós. A várhatóan kialakuló politikai háromszög (MSZP-PSD-RMDSz) együttműködésének eredményeképpen a következő négy esztendőt (de legalábbis a romániai választásokig még hátralévő időszakot), valószínűleg egy langyos-meleg politikai hangulat, egy mosolygós, de formális kormány- és pártközi kapcsolatrendszer jellemezné. Másrészt ha maradnak Orbán Viktorék, négy év alatt várhatóan végleg süllyesztőbe kerül a tagadhatatlan politikai tapasztalattal és tudással rendelkező, ám fél lábbal még a múlt zsákutcájában lebzselő elit, az előző rendszer eltorzult mentalitását, nézeteit hordozó Horn Gyulák és Kovács Lászlók nemzedéke. /Vásárhelyi D. Miklós: Mi lenne? Hétfő! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 12./

Közgyűlést tartott ápr. 10-én az érmihályfalvi RMDSZ. A megbeszélésen részt vett dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Szabó Ödön, a szervezési és területi ügyekért felelős alelnök.Hamarosan az Érmelléki Területi Szervezet megalakulására terelődött a szó. Dr. Földes Béla k elmondta, a megbeszélés napjáig sem érkezett meg a megyei szervezethez a kezdeményezők szándéknyilatkozata, így az ügyvezetés nem is tárgyalta a kérdést. /Rencz Csaba: Érvek ütköztek Mihályfalván. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

Az RMDSZ és SZDP országos vezetősége bevonásával tárgyaltak Bukarestben a két párt háromszéki vezetői, és így sikerült elmozdítani a holtpontról a Kovászna megyei egyezmény kérdését, sőt, ápr. 15-én a helyi protokollum aláírására is sor kerül. Sikerült vagyoni kérdésekben is dűlőre jutni, Kovásznán és Baróton bíróság létrehozására kapott zöld utat az RMDSZ, és két hét múlva megszűnik az alprefektus ideiglenes kinevezése, Olosz Gergelyt megerősítik tisztségében. A kért vezetői tisztségeket illetően megállapodtak, hogy minden személycserét megelőzően egyeztessenek. Demeter János megyei tanácselnök szerint, ha nem is nagyon jó, de ?kielégítően jó" szöveg született meg Bukarestben. /Éltes Enikő: Hétfőn írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./