Megalapozatlannak és sajnálatosnak nevezték a Reform Tömörülés (RT) vezetői Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének azt a kijelentését, hogy az új magyar kormány nem fogja külön finanszírozni a határon túli magyar szervezetek törvényes vezetésével szembenálló csoportokat. A Jurnalul Nationalban megjelent nyilatkozatában Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az RT vezetője "alaptalannak és meglehetősen súlyosnak" minősítette Kovács kijelentését. Mint mondta, nem tudja, hogy az MSZP elnöke miről beszélt, hiszen a magyarországi támogatást a romániai magyar civil szervezetek kapták átlátható módon, alapítványokon keresztül, meghatározott projektekre. Ráduly Róbert parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi csoportján belül alakult Polgári Szárny tagja szintén úgy nyilatkozott, hogy átlátható módon történt a romániai magyar közösség anyaországi támogatása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ keretén belül működő különböző platformok (csoportok) más és más magyarországi pártokkal tartanak fenn kapcsolatokat. Példaként említette, hogy az RMDSZ liberális platformját a magyarországi liberálisokhoz, a Reform Tömörülést a Fideszhez fűzik ilyen kapcsolatok. A Jurnalul National megszólaltatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is, aki elmondta a lapnak, hogy nincs tudomása az ilyen külön finanszírozásról, de ez nem jelenti azt, hogy nem is történhetett ilyen. Mint mondta, a Fidesz nyílt politikai támogatásban részesítette a Reform Tömörülés képviselőit. /RT: megalapozatlanok Kovács kijelentései a "Fidesz pénzelte platformról"? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Gazda Árpád nem érti, miért mulasztotta el az RMDSZ vezetése az egyházakkal való egyeztetést, mielőtt dicsérni kezdte volna az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására javasolt kormánypárti receptet. Az RMDSZ az egyházfőkkel nyolc hónappal ezelőtt kötött megállapodás szerint az egyházi ingatlanok ügyében csak olyan megoldást fogad el, amelyet a püspökök előzetesen elfogadtak. - A tények azonban arra utalnak, a szövetség vezetői inkább vállalták ezt az elkerülhetetlen súrlódást a történelmi magyar egyházakkal, mint a kormánypárttal, állapította meg Gazda Árpád. A kisebb ellenállás irányába mozdultak. Inkább vállalták a nyolcórás konfrontációt Kolozsváron, minthogy Bukarestben kelljen órákon át farkasszemet nézni a kormányzó partnerrel. Az RMDSZ milyen érdekképviseletre vállalkozott? Arra-e, hogy Bukarestet képviselik Kolozsváron, vagy arra, hogy az erdélyi magyarságot képviselik a román fővárosban – kérdezte Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A képviselet iránya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint csángóföldi útja üzenetében lehet válasz a bukaresti szemináriumra, azoknak, akik csak egyoldalú történelemszemléletben képesek kezelni a csángók ügyét. Az RMDSZ eddig is kitartóan segítette a csángókat érdekképviseleti és érdekérvényesítési képességének erősítésében. Az újságíró kérdésére: a hatóságok feltűnő előzékenységgel fogadták az RMDSZ és a csángókat képviselők felvetéseit. Nem túl szép ez ahhoz, hogy igaz legyen? - erre érdeemben nem válaszolt Markó Béla. Markó biztató fejleménynek nevezte, hogy megteremtették a hivatalos kereteket az anyanyelv tanulásának feltételeihez, áttörésnek tekinti, hogy a Bákó megyeiek elismerik, összegyűlt a megfelelő számú törvényes kérés Pusztinán meg Klézsén is a magyar nyelv oktatásának beindításához ősztől, szabályos iskolai keretekben. /Makkai János: Veszni vagy talpra állni? Üzenet Csángóföldről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Az Erdélyi Történelmi Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete máj. 7-i rendkívüli ülésén áttanulmányozta az SZDP–RMDSZ által jegyzett, az elkobzott egyházi javak visszaadásáról szóló törvénytervezetet, melyet az RMDSZ elnöksége küldött meg. 2001 szeptemberében, közös megegyezés alapján az egyházak, az RMDSZ szakértőinek részvételével, önálló ingatlanügyi törvénytervezetet fogalmaztak meg, melyet az RMDSZ benyújtott a parlamentnek. Az egyházvezetők meglepetéssel szereztek tudomást arról, hogy az RMDSZ-szel való megegyezéssel ellentétben a kormány egy teljesen más, az érdekeltek által elkészített szöveget figyelmen kívül hagyó törvénytervezetet készített el. A magyar egyházak ragaszkodnak eredeti törvénytervezetük tartalmához, és a meghozandó törvény kiindulópontjának tekintik azt. Ezzel szemben a 94/2000. számú kormányrendelet módosított változatát jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlannak ítélik. Az RMDSZ vezető képviselőivel való tanácskozás nyomán, az erdélyi magyar történelmi egyházak elfogadják azt a célszerű lehetőséget, hogy a 94/2000. számú módosított kormányrendelet az egyházak eredeti törvénytervezetének lényeges elemeivel kiegészülve a szenátus elé kerüljön. Az egyházak különleges hangsúlyt fektetnek a következőkre: a kormány haladék nélkül szerezzen érvényt az ez ideig kibocsátott sürgősségi kormányrendeleteknek. Az egyházak ragaszkodnak ahhoz, hogy a folyamatos visszaszolgáltatás végső határidejét 10 évről 5 évre csökkentsék. A jogcím nélkül elkobzott ingatlanok visszaadása azonnal történjen meg. A törvény végrehajtási utasításait az egyházakkal egyeztetve annak elfogadásával egyidőben fogadja el a kormány. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Funar, Kolozsvár polgármestere felháborodott azon, hogy a megye egyes településein épp az ortodox húsvét idején tették ki a kétnyelvű helységnévtáblákat. Gheorghe Funar közleménye szerint a települések elnevezése megegyezik a "horthysta megszállás idején használt nevekkel". Ugyanakkor azt nehezményezi: az RMDSZ arra késztette a szociáldemokrata kollégákat, hogy elmagyarosítsák a Föld természetes szatelitjét, a Holdat. Funar kifejti: a Szászfenes (Floresti) községhez tartozó Magyarlónán (Luna de Sus) is kitették a kétnyelvű táblát. Funart fordított logikája arra a következtetésre juttatta, hogy a luna szó lónára történő lefordításával az RMDSZ és az SZDP magyarosította a Föld természetes szatelitjét. — A Hold magyarosításával az RMDSZ és az SZDP vezetői azt bizonyították be, hogy a Holdról pottyantak le, de nem akármilyenről, hanem a magyar Holdról — jegyezte meg az elöljáró. A polgármester a megyei építési igazgatósághoz és a rendőrséghez fordult a kétnyelvű táblák eltávolítása érdekében. /K. O.: A Holdon él a polgármester? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Előbb a kormánypárttal (PSD) folytatott egyeztetés útján, majd a törvényhozásban próbálja érvényesíteni az RMDSZ az egyházfők restitúciós elvárásait. Az RMDSZ már a szenátusi bizottsági vita előtt megpróbálja egyeztetni a kormánypárttal a PSD-javaslatcsomag egyházfők által kért módosításait – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az ügyvezető alelnök azt tartotta a legjelentősebb eredménynek, hogy a PSD restitúciós csomagjával tizenkét év óta először jelentette ki a kormány, hogy visszaadja az egyházi ingatlanok tulajdonjogát. Az alelnök sajnálatosnak mondta, hogy a PSD nem tartotta be a határidőt a sürgősségi kormányrendelettel visszaadott épületek ügyében. /Gazda Árpád: Képviselik az egyházak elvárásait. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Civil parlamentet hoznának létre a hét végén tartott kolozsvári Civil Fórum egyes résztvevői, amely hatékonyabban képviselné a különböző szervezetek, egyesületek érdekeit, mint az RMDSZ. A kezdeményezők szerint az erdélyi civil társadalom felnőtt oda, hogy megszervezze önmagát, valamilyen együttműködési rendszert alakítson ki, és utána tárgyaljon az RMDSZ-szel a civil szféra érdekvédelmének átvételéről. A múlt héten tartott kolozsvári Civil Fórumon felmerült, alakuljon egy ötfős munkacsoport a cél elérése érdekében. A testület tagjai: Somai József (a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke), Kató Béla (az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese), Hajdó Csaba (a Civitas Alapítvány igazgatója), Bodó Barna (a Szórványért Alapítvány elnöke), valamint Birtalan Ákos parlamenti képviselő lennének. Ma már 1450 magyar civil szervezet tevékenykedik Erdélyben, ezért felvetődik a civil szervezetek közösségi identitásának kérdése. Hajdó Csaba a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) – amely a civil társadalom egyfajta ernyőszervezete – létjogosultságáról elmondta, nem látja lényegét SZET működésének. "Nem tudom pontosan hányszor ülésezett, és általa mennyire tudott érvényesülni a civil társadalmi kontroll az RMDSZ fölött" – mondta a Krónikának Hajdó, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy különböző alapítványok révén az RMDSZ kezelje az erdélyi civil társadalomnak szánt magyarországi vagy romániai pénzalapokat. Bodó Barna szerint, különösen a kormánykoalíciós szerepvállalás óta, az RMDSZ sokkal inkább pártként jelenik meg a közéletben, semmint olyan átfogó struktúraként, ahogyan a kilencvenes évek elején elindult, s amilyennek sokan elképzelték. Véleménye szerint a civil szférának szánt összegeket egyértelműen az RMDSZ ellenőrzi. Birtalan Ákos egy úgynevezett civil alap létrehozását javasolná. "Ennek célja, hogy a különböző csermelyekben csorgó támogatásokat, amelyeke itthoni vagy külföldi forrásokból származnak, célirányosan használják fel. Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke szerint egy ilyen rendezvény, mint a civil szervezetek fóruma, nem döntéshozó, hanem egy tanácskozójoggal bíró rendezvény. Össze kellene hívni az összes létező civil szervezet elnökeit, akkor az egy döntéshozó és legitim rendezvény lehetne. /Ifj. Cseke Péter: Maguk osztanák el a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Egyre egyértelműbbé válik, hogy az RMDSZ nem képviselheti hitelesen az egyes emberek és az általuk alkotott kisebb közösségek érdekeit is, nem lehet szószólója egyszerre az egyes embereknek, a történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek is. Az RMDSZ politikájával szemben ugyanis lám, nemcsak az egyházak, hanem a civil társadalom is megfogalmazza fenntartásait. A civil parlament egyelőre csak egy ötlet, de a tendencia nyilvánvaló: a civil társadalom széles körű döntési jogot szeretne saját sorsának alakításához. Ha pedig az RMDSZ képtelen integrálni a kezdeményezést, félő, hogy elszigetelődik a civil társadalomtól. /Lukács János: Szép, komoly fiak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

A magyar igazolványt igénylők felkeresése alkalmat adott az Ókirályság déli tartományaiban (Munténia, Dobrudzsa, Olténia) élő magyar közösségek meglátogatására. Általában idősebbekről van szó, túlnyomó többségük vegyes házasságban él, gyermekeik, unokáik már nem tudnak vagy csak nagyon alacsony szinten tudnak magyarul. Ennek ellenére vállalják magyar identitásukat és legtöbbjük igényli a magyar igazolványt, egyes esetekben a vegyes házasságból született gyermekek és unokák is. Eddig 151-en igényeltek magyar igazolványt és ez a szám a közeljövőben legalább megkétszereződik. A találkozások alkalmával mindenütt igényelték, hogy nemzeti identitásuk megtartásához szükség lenne anyagi feltételeit megteremteni az együttlétüket biztosító helyiség működtetésének. Galacon létezik az RMDSZ-nek egy területi szervezete. A galaci református templom rendelkezik egy melléképülettel, ahol a lelkész lakásán és irodáján kívül még létezik egy szoba, itt RMDSZ-irodát lehetne működtetni, és alkalmas lenne a városban élő magyarok napi találkozóhelyének létrehozására. Konstancán jelenleg nincs RMDSZ területi szervezet. Egy, ezt megcélzó javaslatot eljuttattak a Szervezési Főosztályra, de még nem terjesztették az SZKT elé. A városban és a megyében (elsősorban Mangálián) élő magyar közösség létszáma a helyiek és a református lelkész becslése szerint lehet tízszerese is a galacinak, így egy magyar ház létesítésére még nagyobb az igény. Konstancában a református egyház megvásárolt egy ingatlant, ahol jelenleg egy imaház működik. Az épületben van egy helyiség, ahol RMDSZ iroda valamint egy kölcsönkönyvtár működhetne. Ramnicu Valceán is több száz, egyesek szerint ezren felüli magyar közösség létezik. A református egyház bérleti szerződés alapján használja az evangélikus szász templomot, melyet a bérleti díj ellentételeként felújítottak az Illyés Alapítvány támogatásával. A templom mellett létezik egy volt, kéttermes iskolaépület, ennek egyik szobáját a Német Demokrata Fórum használja, a másikat átadnák a református egyháznak. Amennyiben döntés születik az RMDSz Ramnicu Valcea-i szervezetének újraalakulására,, akkor az említett helyiség rendelkezésére állna. /Czédly József: Az ókirályság déli tartományaiban élő magyar közösségek helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Elhunyt dr. Zágoni Albu Zoltán /Marosludas, 1934. júl. 19. - Bukarest, 2002. máj. 5./, a bukaresti Calvineum egyházközösség vezető lelkipásztora, aki 28 évig töltötte be ezt a tisztséget, bátran kiállt a bukaresti magyar közösség érdekében. 1959 és 1974 között radnóti lelkipásztor. 1974-ben nevezték ki a bukaresti református egyház vezetőlelkészének. 1974. október 31-én szentelték fel Bukarest új református templomát. A lelkész megkezdte Bukarest református közösségének feltérképezését, több mint 400 családot látogatott meg az első esztendőben. Zágoni Albu Zoltán kezdeményezésére 1991-ben újraalakult az 1930-as években erdélyi egyetemisták által létrehozott Koós Ferenc Művelődési Kör. Azóta is az ökumenikusan szervezett Koós Ferenc Kör a bukaresti magyar értelmiség műhelye. A református templom lett 1990-ben mentsvára, lelkipásztorának kezdeményezésére, az Ady Endre Líceum szorult helyzetbe került diákjainak és tanárainak, amíg sikerült elintézni az iskola magyar jellegének visszaállítását. Az 1989-es események lehetővé tették egy, az UNESCO égisze alatt működő ökumenikus főiskola létrehozását. Ennek újtestamentumi tanszékére Zágoni Albu Zoltánt hívták meg. Évek elteltével ő kapta az ökumenikus tanszéket is és e minőségében a keresztyén vallások protestáns tanszékének tanára. Tanulmányai és cikkei a Református Szemlében, A Hétben és a Romániai Magyar Szóban jelentek meg. Zágoni Albu Zoltán doktori címet nyert ökumenéből és teológiából. /Az RMDSZ Bukaresti Területi Szervezete: In memoriam Dr. Zágoni Albu Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Máj. 9-én került végső szavazásra a parlament alsóházában a mezőgazdasági és erdőterületek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó 2001. évi 102. számú sürgősségi kormányrendelet, amely tartalmazza az RMDSZ által kezdeményezett javaslatokat. Egyebek között azt, hogy az 1945- 1959 között erőszakkal elvett, majd a téeszekbe bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerülnek vissza, illetve, hogy az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdőterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdőterületeihez. /(mózes): A képviselőház megszavazta a 102. törvényt. Tartalmazza az RMDSZ javaslatait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Ion Iliescu államfő részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ-csúcson New York-ban, román újságíróknak tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon "ismert partnerek alakítanak új kormányt". A román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésére számít azt követően, hogy a magyarországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg. Iliescu felidézte, hogy 1997-ig - első két elnöki mandátuma idején - a Horn-kormánnyal alakította ki a legjobb kapcsolatokat Románia. Mint mondta, Antall József kormányával meglehetősen nehezen haladtak a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalások. Szavai szerint a román fél az akkori magyar vezetés részéről bizonyos merev álláspontba ütközött. - A Horn-kormány viszont - amikor Kovács László, a mostani választásokat megnyerő magyar párt vezetője volt a külügyminiszter - nyitottságot és pragmatizmust tanúsított, s ennek eredményeként lehetett aláírni az alapszerződést, ami kijelölte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének pozitív szakaszát - mondta. Ion Iliescu értékelése szerint az Orbán-kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetően, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetősen kedvező haladást" elérni. Iliescuban kedvező benyomást keltettek benne Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László nyilatkozatai, amelyek szerint az új magyar vezetés véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a korábbi kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikális szárnyát támogatta. /Román–magyar kapcsolatok. Ion Iliescu New York–i sajtóértekezlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

Temes megye a sereghajtók között van a helységnevek kétnyelvű feltüntetése területén – jelezte Bodó Barna megyei tanácsos a helyi RMDSZ sajtókonferenciáján. A napokban a Temesvár melletti Újszentesen a román-magyar névtáblát kihelyezték, három nap múlva ismeretlen tettesek lefestették barna festékkel a magyar feliratokat. Bodó Barna a helyi sajtó révén szeretné felhívni a közvélemény figyelmét: a multikulturális Bánságban veszélybe került egy hagyományos érték, a sokat emlegetett interetnikus tolerancia!: Újszentesen egyszer már 1990 márciusában is lefestették a magyar nyelvű névtáblát, a temesvári Magyar Házról többször is leverték a magyar intézmények névtábláit, összetörték az első Klapka-emléktáblát, ő maga is kapott fenyegető leveleket, akárcsak a helyi magyar színház. /(Pataki Zoltán): Lefestett névtábla Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

A Szociáldemokrata Tömörülés nevű RMDSZ-platform támogatja az RMDSZ és a kormánypárt együttműködési egyezményét, ugyanakkor egységre szólít fel a protokollumba foglaltak érvényesítésének érdekében. A platform szerint a magyarság csupán így érheti el kitűzött céljait. Gajdos Balogh Attila szerint ez szinte egy az egyben egyezik az 1945–1950-es évek magyar nyelvű állampárti sajtójának szólamaival. Az RMDSZ jelenlegi szűkkörű, tényleges vezetése, mintegy négy-öt ember, szinte kivétel nélkül az egykori pártállam érdek- és karrierkommunistáiból áll. Ők, ha kell, még "konfrontálódnak" is. Akár Orbán Viktorral is. Az RMDSZ-vezetés nem tudná, hogy a szövetségnek sokkal nagyobb a súlya a világ szemében, mint a román parlamentben leadható szavazatainak a száma? Vajon nem emiatt választotta éppen az RMDSZ-t partnerül a kormánypárt? Ezt a helyzetet jobban ki lehet(ne) használni! – állapította meg a cikkíró. Megnyugtató az RMDSZ parlamenti frakcióján belül létrejött Polgári Szárny megalakulása, éppen a kormánypárttal kötött megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követésére ("monitorizálására") miatt. A Polgári Szárny elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a megállapodásba foglalt első határidő — február 28. — lejártakor, a paktumban előirányzott hat feltételből csupán kettő teljesült. Február 27-én a francia Le Monde európai személyiségek vélekedése alapján egy írást közölt arról, hogy az EU-ba lépés után kisebbségi kérdésekben megszűnik a nyomásgyakorlási lehetőség. /Gajdos Balogh Attila: Sok mindent eldöntő év. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Az RMDSZ Oktatási és Önkormányzati Főosztályának rendezésében tanácskozás tartottak Kolozs megye magyar nyelvű közoktatásáról. A megjelent politikusok, szakemberek, iskolaigazgatók, önkormányzati képviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vitáján szóba kerültek a gyenge tanulmányi eredmények, az oktatási szerkezet elavultsága, de nem utolsósorban az oktatási intézmények autonómiahiánya is. Jelenleg az önkormányzatok kötelesek finanszírozni a tanintézményeket, de nem avatkozhatnak bele az oktatási intézmények személyzet-összetételébe és a tantervbe sem. Nemsokára megszűnik ez a helyzet, az önkormányzatok iskolákra vonatkozó szélesebb hatásköre előbb-utóbb megteremti majd a tanintézmények közötti versenyhelyzetet. Kolozs megye a többi megyékhez viszonyítva élen jár a képzett pedagógusokkal való ellátottság szempontjából. Lakatos András, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke iskolatanács a létrehozását javasolta, továbbá a regionális, nagyrészt magyar nyelvű oktatást biztosító iskolaközpontok létrehozását, ezek anyanyelven történő tanulási lehetőséget adnának a szórványtelepülések gyerekeinek is. Mindez bentlakásokat és iskolabuszokat igényelne, amit magyarországi anyagi források csoportosításával lehetne megoldani. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a külkerületi iskolák válságos helyzetét, amelyeket a felszámolás veszélye fenyeget. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei RMDSZ elnöke "leterheltnek" nevezte a szövetséget, "mert a civil szervezetek és az egyházak nem látják el a dolgukat". /Borbély Tamás: Az önkormányzatok kezébe az iskolákat! Politikai-szakmai tanácskozás Kolozs megye magyar nyelvű közoktatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Egyre nehezebb helyzetben van az erdélyi magyar oktatás, a kultúra, a művészet. A marosvásárhelyi színháznál szinte egyszerre felmondó hét fiatal művész esete mutatja: erdélyi magyar, többnyire fiatal művészek körében erősödik a külföldre, főleg Magyarországra település kényszere. A művészek, pedagógusok mellett már a középiskolások, egyetemi hallgatók is tömegesen folytatják tanulmányaikat külföldön. Ha ezeknek az újszerű, az RMDSZ egyik oktatásügyi szakértője által szabadpiaci vállalkozásnak nevezett kihívásoknak nem képes helytállni a hazai politikai és szakmai elit, egyre többször hallunk még elvándorló színészekről, tanárokról, diákokról, mutatott rá Rostás Szabolcs . /Rostás Szabolcs: Szabadpiaci kihívások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Tordán a helyi RMDSZ szervezésében máj. 10-én a kisiskolások táncházának felavatására és névadó ünnepségére került sor. Az 1992–94. között létezett Tulipán táncház újraindításában nagy szerepet játszott Vincze Márta ny. tanítónő. Ádámossy Klára, az RMDSZ elnökasszonya méltatta a jelenlevő Nagy Ferenc ny. tanár munkásságát, amelynek elismeréseként a táncház a Feri Bácsi Unokái nevet fogja viselni. A 81 éves tanár sok sikert kívánt a gyermekeknek. /Pataky József, Torda: "Feri bácsi unokái" Aranyospolyánban Táncházavatás és névadó ünnepség Aranyospolyánban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A román hatalomnak egy pillanatig sem volt őszinte szándéka visszaadni az egyházak ingatlan és ingó javait. Az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződésből az utolsó pillanatban kimaradtak az egyházi ingatlanokra vonatkozó előírások. Az elmúlt tizenkét évben nem volt komoly politikai szándék a román hatalom részéről a mintegy kétezer ingatlan ügyének rendezésére. Bársony Andrással, az ET bizottság elnöke ígérte, hogy a máj. 15-i bukaresti tanácskozáson fel fogja vetni az 1997/1123-as ötpontos ajánlás teljesítésének kérdését. Ezek egyike előírja, hogy 1998-ig Romániának rendeznie kell az egyházi ingatlanok ügyét a restitutio in integrum elve alapján. Azóta nem egy, hanem öt év telt el és az ET lemaradt a saját maga megszabta feladatok ellenőrzésében. Az RMDSZ is lemaradt, hiszen képviselői ott ülnek a román küldöttség tagjaiként az ET parlamenti közgyűlésében. Mi sem lett volna természetesebb, mint hogy számon kérjék a határozat rendelkezéseinek betartását. Ehelyett Frunda György élen járt abban, hogy Románia monitorizálását felfüggesszék, éppen ennek az öt pontnak a feltételével. Az RMDSZ politikusának hivatása lett volna, hogy a számonkérést is legalább ugyanolyan következetesen szorgalmazza, mint Románia monitorizálásának a megszüntetését. Erre nem került sor. A püspökök legutóbbi strasbourgi látogatásuk alkalmával szorgalmazták, hogy kérjék számon Romániától az öt pontot, és ezen belül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elodázását. Bruno Haller, az ET parlamenti közgyűlésének főtitkára támogatásáról biztosította a magyar püspököket. Az RMDSZ-t felkérték a püspökök, hogy az egyházak által elkészített törvénytervezet minden lényeges elemét építsék be a 2000/94-es kormányrendelet szövegének módosításába. Amennyiben nem történik meg az ígért rendezés, akkor az egyházak kérni fogják Románia monitorizálásának a folytatását. - Ma már szinte minden európai dokumentumból kimarad a magyarság, annak puszta említése sem történik meg. Ezzel szemben a romákról, a homoszexuálisokról, a hátrányos helyzetű gyermekekről mindig szó van. Az, hogy a magyarságot kifelejtik, és ezt éppen az RMDSZ segédletével, ez az egyházak számára elfogadhatatlan. /Sürgős rendezést követelnek az egyházak. Máj. 15-én Bukarestben ülésezik az ET felügyelő bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Szászrégenen bosszúságot okozott a terjeszkedő városi piac. Magyar alpolgármestere van a városnak /Nagy András/, de nincs magyar polgármester, jellemezte helyzetüket Erőss Csaba főmérnök, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. Az RMDSZ frakció kisebbségben van a városban. A megyei egyezménybe a szászrégei RMDSZ javasolta, hogy a művelődési ház vezetőségébe kerüljön be egy magyar anyanyelvű személy. Javasolták az önálló magyar középiskolát, ám a pedagógusok nem voltak egyöntetű állásponton. Szinte minden régeni iskolában van magyar tagozat, csakhogy valamennyi leépülő, meglehetősen vérszegény. Nem életképesek a nyolc-tíz gyerekkel induló tagozatok. A magyar nyelv ismeretét a kórházakban kellene kötelezővé tenni, sok az idős beteg, aki nem tud orvosával megfelelőképpen kommunikálni. Négyéves a Szászrégen és Vidéke címen megjelenő folyóirat. Darvas Ignác nyugalmazott tanár emlékezett: 1999 tavaszán sikerült kihozni az első számot. Semmiféle politikai vitának, polémiának nem adnak helyet, a művelődést tartják elsődlegesnek. A lapot Csernátoni József nyugalmazott újságíró főszerkeszti. Sok helytörténeti írás jelenik meg Bíró Donát tollából, ő már többkötetes helytörténész./Lokodi Imre: Berajzolás a kockába…= Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Az elkobozott egyházi javak mielőbbi visszaszolgáltatásáról tárgyaltak máj. 13-án a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ vezetői. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: sikerült a kormánypárt képviselőivel megtárgyalni azokat a módosító indítványokat, amelyek a magyar történelmi egyházakkal folytatott múlt heti egyeztetés során felmerültek. A szövetség vezetői ígéretet kaptak arra, hogy csökkentik a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet módosító javaslatcsomagban megszabott tízéves határidőt azon visszakért épületek esetében, amelyekben jelenleg közintézmények működnek. Valószínűleg már a jövő héten megkezdik a szenátus jogi szakbizottságában a 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet és az ehhez benyújtott módosító javaslatcsomag tárgyalását. "Ez azt jelenti, hogy június 30-ig törvény lesz a sürgősségi kormányrendeletből. Reméljük, hogy a jogszabályt olyan módon sikerül majd elfogadtatni, amely megfelel mind az RMDSZ-nek, mind pedig az egyházaknak" — jelentette ki Borbély László. A találkozón megvitatták azon épületek sorsát is, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel visszaadtak az egyházaknak, de azokat a volt tulajdonosoknak a mai napig sem sikerült a birtokukba venniük. A közigazgatási miniszter aláírta azt a 13-as listát, amelynek értelmében a szóban forgó ingatlanokat a volt tulajdonosok ténylegesen is a használatukba vehetik, csupán az épületek átvételét szentesítő átadási-átvételi jegyzőkönyvet kell még aláírniuk a feleknek. Ennek értelmében visszakapott egy-egy épületet a nagyváradi római katolikus püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, három ingatlant a gyulafehérvári római katolikus érsekség Kolozsváron, Szovátán és Lupeniban, illetve négy épületet az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. Ezen kívül visszaszolgáltattak négy ingatlant a Romániai Német Demokrata Fórum kérésére Szebenben, Besztercén, valamint Temes és Arad megyében. Borbély László a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) tér 15. szám alatti ingatlannal kapcsolatban elmondta: megegyeztek abban, hogy az illetékesek még ezen a héten aláírják az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. /Papp Annamária: Kilenc ingatlan egyházi birtokba kerül. Júniusra teljes rendezést ígér a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 7-én Kolozsváron zárt ajtók mögötti tárgyaláson kompromisszumra jutottak az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ országos vezetői restitúció—ügyben: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendelet módosításával akarnak jogorvoslást szerezni az egyházaknak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kifejtette. Az egyházak is alkottak egy felterjesztést az elvárásokról, ugyanakkor az állam is készített egyet az RMDSZ-szel egyetértésben. Az volt az érzésük, állapította meg a püspök, hogy nem az egyházak elvárásait akarják beterjeszteni, hanem azt a másik tervezetet. Azt mondják: minden létező ingatlant visszaadnak megszorítás nélkül, amennyiben az egyház igényli, azonban a közhasznú rendeltetésű ingatlant jelenleg használó még tíz évet maradhat bérleti szerződés alapján. Ez a kitétel diktátum. Ebben az időszakban az egyház adót nem fizet — ez természetes, az ingatlan karbantartását a használó állja. Ez megint nagyon labilis dolog. Komoly vita volt az RMDSZ vezetőivel, már majdnem abbamaradt a tárgyalás. Végül az egyházak változtattak nyilatkozatukon, mert előtte kemény szöveget fogalmaztak meg. Az új szöveg szerint az egyházak azonnal kapjanak meg minden olyan épületet, amelyet sürgősségi kormányrendelettel adtak vissza, de eddig nem szereztek érvényt neki. Azt kérték: legalább öt évre csökkentsék le a visszaszolgáltatási időt és tartsák meg fejenként tíz ingatlanra tett ígéretüket. /(Balla Tünde): Restitúció egyházi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A Belügyminisztérium közölte, hogy semmi köze nincs a Bocskai téri 15. számú ingatlanhoz, amely az RMDSZ és a kormánypárt közötti aláírandó protokollum-tárgyalásoknak az előfeltétele. A minisztérium úgy véli, az ingatlan már a visszaszármaztatott épületek közé tartozik, ugyanis az 1998/112-es sürgősségi kormányrendelet utasítására az ingatlan újból az Erdélyi Református Egyházkerületé lett. Kónya-Hamar Sándor képviselő előzőleg azt nyilatkozta, hogy az épületet a Belügyminisztériumnak kell visszaszolgáltatnia, amit a román–osztrák tulajdonban levő cég elleni per követ, ugyanis az utóbbi illegálisan telekkönyveztette saját nevére az épületet. A képviselő hangsúlyozta, a protokollum-tárgyalások során a szövetség nem veti fel az összes ingatlannak a visszaszármaztatását, hanem csupán azokat követeli vissza, amelyek a Belügyminisztériumnak a tulajdonát képezik. /Ki adja vissza a Bocskai téri épületet? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Helyi referendum kiírását szorgalmazza a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület, hogy népszavazáson döntsenek Szász Jenő polgármester leváltásáról. Szász Jenő hívei szerint az RMDSZ irányította politikai lejáratásról van szó. Ferencz István, az egyesület elnöke jelezet, amennyiben a többség Szász Jenő távozása mellett dönt, akkor újabb polgármester-választást kell tartani. Ferencz aljas rágalomnak minősítette azt a vádat, miszerint az RMDSZ felső vezetése által elrendelt akciót vezényelne. - Referendumot szervezni valaki ellen, negatív dolog. Ráadásul rengeteg pénzbe kerülne a negativista referendum, ugyanannyiba, mint a helyhatósági választás, és mindezt a helyi költségvetésből kell fedezni – jegyezte meg Szász Jenő az aláírásgyűjtésről. Szerinte egyértelmű, hogy politikai lejárató akció indult ellene. Az RMDSZ szűk politikai elitje nemhogy visszafogná, hanem bátorítja ezt az akciót. /Szüszer-Nagy Róbert: Polgári kezdeményezés vagy politikai lejáratás Udvarhelyen? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

A Wall Street Journal Europe-ban Philip Shishkin tollából megjelent, a román Védelmi Minisztériummal kapcsolatos utalásokat tartalmazó cikk kapcsán a szaktárca sajtóirodája közleményt adott ki, mely így zárul: "Így nekünk nem marad más, minthogy köszönetet mondjunk azoknak, akik folyton másra vigyáznak és emlékeztetjük őket arra, hogy az ő életük is rövid, az egészség pedig számukra is igen értékes és nem kellene veszélyeztetniük bizonyos magas érzelmi szintű viták beindításával". Több párt, köztük az RMDSZ honatyái bírálták a minisztérium közleményét, míg a kormánypárt Cozmin Gusa főtitkár révén úgy vélekedett, hogy a közleményben szereplő kijelentéseket félreértelmezték. Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy a közleményben foglaltak nem fenyegetik a sajtót, az újságírókat. "Azokról a tisztességes viszonyokról van szó, amelyeknek a honvédelmi tárca és a sajtó képviselői között kell fennállniuk", mondta az államelnök. /Iliescu másképp értékeli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Máj. 15-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését. Megválasztották az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Döntés született a parlamenti bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról. Beszédet mondott Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, majd Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje emelkedett szólásra, akit az államfő felkért kormányalakításra. Még mindig nincs nevesítve a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkár, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának leendő elnökének személye. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Tabajdi Csaba, a Magyar Hírlap információi szerint Kocsi László MSZP-képviselők jöhetnek szóba a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárok kinevezésekor. A határon túli magyarok ügye a külügyminisztérium hatásköréből ismét visszakerült a miniszterelnöki hivatalhoz. - Bízunk abban, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) belátja, hogy a román kormány, az ügyvivő magyar kormány és az RMDSZ álláspontja helyes, és nem kell felmondani az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár máj. 15-én, miután Orbán Viktor kormányfő az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megelégedését fejezte ki az elmúlt esztendők munkájával kapcsolatban és példaként megemlítette, hogy a kedvezménytörvény új lehetőségeket nyitott a határon túli magyar közösségek számára. - A magyar kormány politikailag támogatta a határon túli magyar szervezetek erőfeszítéseit, hogy a számukra fontos dolgokat saját országaikban meg tudják valósítani - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a jövőben fontosnak tartják, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a Fidesz — Magyar Polgári Párttal, ugyanakkor megemlítette, hogy az új magyar kormány folytatni fogja a kialakult magyar–magyar együttműködési gyakorlatot. Markó Béla véleménye szerint az új magyar kormány képviselői sem szeretnék hatályon kívül helyezni az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot, és a nyitott kérdéseket kívánatos lenne a román–magyar vegyes bizottság hatáskörébe utalni. /Medgyessyt kérte fel Mádl kormányalakításra. Határon túli személyiségeket fogadott a leköszönő kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Külön és különböző helyeken koszorúzott a bal- és jobboldal. A baloldaliak Nagy Imre szobránál, a jobboldaliak a Battyhány örökmécsesnél. Ezután vonultak be a megválasztott képviselők az Országházba, ahol rendben, szabályszerűen megalakult az új országgyűlés, a rendszerváltozás óta sorban a negyedik. A romániai magyarságot Markó Béla szövetségi Elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tb. elnök, Kelemen Attila képviselő és Verestóy Attila szenátor képviselték. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt négy év eredményeiről beszélt, közülük is a kedvezménytörvényt a kiemelve. Történelmi vállalkozásnak nevezte a törvény elfogadását, amely "hitet tett a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés mellett... Olyan nemzeti célt értünk el, amely nem illeszkedik a világ kordivatjába, de határozott külpolitikával el tudtuk érni a törvény nemzetközi elfogadtatását, ráadásul hatból öt szomszédunkkal megállapodtunk" - fogalmazott. Reméli, hangsúlyozta, az új kormánynak tartalmi csonkítás nélkül sikerül a hatodikkal is megállapodnia. Medgyessy Péter beszédében hangsúlyozta, hogy 10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fog dolgozni, de 15 millió magyar iránt érez felelősséget. Ezután így fogalmazott: "Tiszta, nyugodt, kiszámítható Magyarországot szeretnék. Tiszta, barátságos szomszédi viszonyokat, melyben nemzeti érdekeink éppúgy érvényesülnek, mint erős nemzeti karakterünk, maradéktalanul, méltósággal, másokat sohasem sértve. De nem tagadtam soha, hogy a szomszédságban a legfontosabbak nekem, nekem is, és úgy gondolom, nekünk is, a véreink. Ez természetes. Értékrendemből a világ közeli és távoli magyarjainak csak előnyük lehet, hátrányuk soha. Nem azt akarom, hogy a következő négy év rólam szóljon. Szóljon tízmillió magyar emberről, tízmillió fontos emberről. Nem hiú ábránd, hogy a magyar politikai életben megjelenhet a tárgyilagosság és a lovagiasság. Szeretném, ha Európában is erről lennénk híresek. Európaiságunk magyar legyen és becsületes, megbízható, pontos, barátságos, a világ, Európa és mindenekelőtt a magyarság érdekeiről soha meg nem feledkező... Köszönjük azt a munkát, amit a mostani kormány, a távozó kormány végzett.". /(Guther M. Ilona): Feljegyzések az új magyar parlament alakuló üléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Még a nyár folyamán várható, hogy az új magyar miniszterelnök találkozik a román kormányfővel — jelentette ki máj. 16-án Bukarestben Bársony András, az MSZP parlamenti képviselője. Bársony András az Európa Tanács monitoring bizottságának elnökeként járt az elmúlt tíz napban két alkalommal is Bukarestben, az MTI-nek elmondta, hogy mindkét látogatás során találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. Emellett megbeszélést folytatott a román kormány tisztségviselőivel, a román politikai pártok képviselőivel és Markó Béla RMDSZ-elnökkel. - A két ország együttműködését ennél sokkal tágasabban kell értelmezni, a kiaknázatlan gazdasági lehetőségek széles skálája kínálkozik, amit háttérbe szorított az elmúlt másfél éves vita a kedvezménytörvényről — mondta Bársony. /Nastase–Medgyessy találkozó már a nyáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Romániában mára nagy vonalakban kialakult az óvodától az egyetemig tartó anyanyelvű oktatás biztosításának jogi kerete - jelentette ki máj. 16-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bukaresti sajtóértekezletén. Markó szerint a romániai magyar anyanyelvű hálózat kiépítése most abba a szakaszba jutott, hogy tartalommal töltsék ki a fő vonalakban kielégítőnek tekinthető jogi keretet. Az RMDSZ szövetségi elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évek folyamán a szövetség kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült kedvezően módosítani a román oktatási törvényt, amely most már lehetővé teszi az anyanyelvű oktatáshoz való jogot minden fokon és minden szakterületen. A törvény módosítását megelőzően a jogszabály bizonyos korlátozásokat tartalmazott az anyanyelvű oktatás tekintetében. Ezek a korlátozások mára jórészt megszűntek, de az RMDSZ-nek még mindig vannak bizonyos fenntartásai és elvárásai. - Az oktatási törvény bizonyos részintézkedéseit idővel módosítani kell, de ez pillanatnyilag nincs napirenden - mondta. /Nagy vonalakban adott az anyanyelvi oktatás jogi kerete? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Civil parlament létrehozását indítványozták a nemrégiben Kolozsváron megtartott Civil Fórum egyes részvevői. A kezdeményezők szerint elérkezett az ideje annak, hogy az erdélyi civil társadalom átvegye a pártként működő RMDSZ-től a különböző közösségek, szervezetek, egyesületek érdekvédelmét, beleértve a civil szférának szánt magyarországi és romániai pénzalapok kezelését, amelyet immár tizenkét esztendeje a magyar párt oszt szét a maga kénye-kedve szerint. A történtekkel kapcsolatban megszólaló Markó Béla, az RMDSZ elnöke elismerte ugyan, hogy a civil szervezetek egy része az RMDSZ-en keresztül jutott hozzá például a magyarországi pénzbeli támogatásokhoz, de – állítása szerint – a magyar párt csak kényszerűségből vállalta az osztogató szerepet. A Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban Markó azt mondta, hogy "az a román kormány által a szövetségnek mint kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek juttatott pénzekkel gazdálkodik. Az alapítvány azonban az összegből civil szervezeteknek is juttat támogatást". Arról viszont nem nyilatkozott a szövetségi elnök, hogy milyen kritériumok, feltételrendszerek alapján történik a közpénzek szétosztása. Szentgyörgyi László szerint önkényesen, preferenciális módon történik az osztogatás. /Szentgyörgyi László: Markó esete a civil társadalommal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Szatmárnémetiben a városnapi ünnepségeken a kisebbségi lakosok több fórumon is a magyar nyelvű előadókat hiányolták. Kabai István, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke annyit mondott, hogy a városnapok nem a szövetség rendezvénye, hanem a városvezetésé, ezért nem vették ki a részüket a szervezésből. Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármester a felajánlásoktól tette függővé a magyar nyelvű programokat. Elégedetlenkedők minden téren voltak, vannak, és lesznek is, fűzte hozzá Ilyés, aki elmondta: az idei városnapi rendezvényeken százezer ember jól érezte magát, néhány tízezer pedig nem; ez hangulati és nem nemzetiségi kérdés. /Princz Csaba: Szatmárnémeti: Sokan hiányolták a magyar nyelvű műsorokat a városnapi ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./ Dancs Artur reagált Ilyés Gyula alpolgármester nyilatkozatára, hogy a városnap hangulati, s nem nemzetiségi kérdés, meg hogy mindig is lesznek elégedetlenkedők. Igenis volt igény a magyar szóra, lett volna szükség magyar rendezvényekre a fő színpadon is. Mi, szatmári magyarok nem csupán "mellékszereplői" vagyunk ennek a városnak! - írta. /Dancs Artur: Miért ne érezhette volna jól magát mindenki a városnapi ünnepségeken? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./

A román hatóságok félrevezették az Európa Tanácsot az európai követelmények teljesítését illetően, hiszen nem tettek eleget a monitorizálás beszüntetéséhez szükséges jogszabályi feltételeknek - írták a máj. 17-i román lapok Románia ET-ellenőrzésének befejezéséről szóló beszámolóikban. Az Adevarul Csak hogy megszabaduljanak a monitorizálástól, a román hatóságok írásban hazudtak az Európa Tanácsnak cím alatt rámutatott: az ET számára készült hivatalos román jelentés "durva hazugságokat tartalmazott", amikor azt állította, hogy hatályon kívül helyezték, illetőleg módosították a büntetőtörvénykönyv alkotmányellenes cikkelyeit és előírásait. Viorel Hrebenciuc, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő román küldöttség vezetője ugyanis ez év március 12-én kelt bizalmas jelentésében arról tájékoztatta az ET illetékeseit, hogy a román törvényhozás törölte a hazai büntetőtörvénykönyvből a sajtó- és szólásszabadság alkotmányellenes korlátozását lehetővé tevő (a hatóságok és a hatósági személyek rágalmazását, illetőleg megsértését büntető) előírásokat. Holott a vonatkozó cikkelyek, illetőleg előírások továbbra is érvényben vannak. Bársony András, az ET monitorizáló bizottságának elnöke a sajtóértekezleten közölte az újságírókkal: a román ET-küldöttség jelentéséhez egyetlen román ellenzéki párt vagy civil szervezet sem fűzött semmilyen megjegyzést vagy kritikai észrevételt a román hatóságok által vállalt kötelezettségek teljesítésével, illetőleg be nem tartásával kapcsolatban. Ilyen körülmények között az ellenőrző bizottság kizárólag a hivatalos információk alapján hozta meg döntését. - Meglepő, hogy egyes újságírók, politikusok és az egykori hatalom "szakértői" méltatlankodnak amiatt, hogy az Európa Tanács megszüntette Románia megfigyelését - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő, aki azzal vádolta az előző kormányzást, hogy semmit nem tett az ET-vel közösen megállapított gondok megoldásáért, mint például a tulajdonjog, a büntetőtörvénykönyv, vagy a templomok visszaszolgáltatása; ez utóbbi kapcsán megemlítette, hogy 1997 és 2000 között az RMDSZ is kormányzati szerepet vállalt. /Félrevezették a román hatóságok az ET-t — állítják a fővárosi lapok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./