Ápr. 12-én Szatmár megyében is aláírták a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti protokollumot.Az eseményről nyilatkozó Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, a PSD Szatmár megyei parlamenti képviselője és Szabó Károly RMDSZ?es szenátor egyaránt egyetértettek abban, hogy a megyei szintű egyezség nemcsak politikai szinten jelent stabilitást, hanem a közéletben is. /(princz): Felemás hatást válthat ki Szatmár megyében is az egyezségkötés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

Keresztély Irmát menesztik főtanfelügyelői tisztségéből - derült ki Adrian Casunean-Vlad képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke ápr. 12-i sajtótájékoztatóján az, amit mind Albert Álmos háromszéki területi RMDSZ-elnök, mind Demeter János megyei tanácselnök elhallgatott. A kormánypárti politikus az ápr. 15-én aláírandó RMDSZ-SZDP megyei egyezmény utolsó, Bukarestben tartott alkujáról számolt be. Casunean elmondta, a Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László képviselő, illetve Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök közvetítésével zajlott le. Tárgyalási képességéért külön megdicsérte Markó Bélát, akit kiváló politikusnak tart, aki a magyar kisebbség érdekeiért harcol, ellentétben a megyei küldöttekkel, akik önérzetesen követelőztek, ugyanakkor elmarasztalta Hrebenciucot, mondván, hogy inkább az RMDSZ pártján állott. Hrebenciuc ugyanis hajlott volna az RMDSZ követelésére, miszerint most már nem 18, csupán 6 intézményvezetői tisztséget kért, azonban a megyei pártküldöttség határozottan ellenállt. Sőt, Casunean azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt elfogadtatják, ő lesz az első képviselő, aki pártja egyik minisztere ellen interpellál a parlamentben. Az egyetlen személyi követelés, amelynek engedtek, az Olosz Gergely alprefektusi tisztségében való megerősítésére vontakozik, de azt sem az RMDSZ nyomására, hanem a prefektus kérésére tették - mondta a képviselő. A főtanfelügyelő menesztését határozottan követelték. Megegyeztek fülhallgatóügyben is: a készülékek az asztalon maradnak, de a román tanácstagoknak nem kell azokat föltenniük, hanem az egyes székek mögött annyira kihangosítják, hogy az illető szabadon hallhassa a fordítást. Casunean közölte, ő maga sem tenné fel a fülhallgatót. Nem kerültek be a dokumentumba azok a tételek, amelyekben nem sikerült megállapodniuk. /Szekeres Attila: Megyei egyezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Virág György, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az SZDP és az RMDSZ közötti egyezség a lényeges, nem kibúvókat kell keresni abban a kérdésben, hogy a Bolyai Farkas Líceum magyar tannyelvű lesz a 2002-2003-as tanévtől kezdődően. Egyeseknek az a szándéka, hogy ebből botrányt kavarjanak. Az Adevarul szerint Ion Iliescu elnök nem érti az etnikai tisztogatás ügyét a Bolyai Farkas Líceumban. Sem a miniszterelnök nem hivatkozott erre, sem a prefektus. A miniszter asszony azt állította ugyanebben az újságban, hogy nem érti és nem tudja, mi történik ebben az iskolában. Virág cáfolta ezt, ugyanis a prefektus személyesen beszélt vele erről és megígérte, hogy jövő héten fogadja a küldöttséget. Az országos protokollumban is benne van a Bolyai ügye. /(mózes): Virág György: Nagyon kilóg a lóláb! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Márc. 24-én múlt egy éve, hogy Brassó megye RMDSZ-szervezetének élére országos szinten a legfiatalabb vezetőség került. Kovács Attila, a szervezet elnöke /sz. 1974/ a kolozsvári Babes?Bolyai Tudományegyetem filozófia karán szerzett diplomát, majd ugyanott elvégezte a masteratust, amely francia nyelven folyt, 98-ban végzett, ezután felvételizett a budapesti ELTÉ-re doktorátusra, tanulmányait fél év múlva fogja befejezni. A politikai filozófia érdekli. A filozófia, harcművészetek és más sportágak mind együtt vannak Kovács Attilában. 1998-ban lett a brassói RMDSZ-nél ifjúsági alelnök. Kovács Attila egyik célja volt, hogy a helyi RMDSZ-be a fiatalos lendület tudjon bevezetni. Eredmény, hogy az Áprily Lajos Középiskola kérdése tizenkét év után hivatalos szerződés tárgya lett mind helyi, mind országos szinten. Sikerült elérni a magyar nyelvű televíziózás újraindítását /szombaton kétórás műsoridő/. A megyei nyolctagú elnökségből ketten távoztak: Fülöp Károly tanfelügyelő, tanügyi alelnök és Bíró Sándor tanár, gazdasági alelnök. /Tóásó Áron Zoltán: Filozófiát tanult, karatézott, politikus lett belőle... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Harminchét pusztinai csángó követelte ápr. 12-én a Jászvásári Római Katolikus Püspökség előtt, hogy a település templomában magyar nyelven tartsanak misét. A tüntetők figyelmeztettek: amennyiben kérésüket nem teljesítik, a Vatikánhoz fordulnak. A 37 pusztinai csángó, a Szent István Egyesült tagjai, népviseletben, egy budapesti televízió forgatócsoportja kíséretében érkezett Iasi-ba. "Jogaink tiszteletben tartását akarjuk. Azt kívánjuk, hogy Eugen Diac pap magyar nyelven is misézzen, az iskola vezetése pedig vezessen be heti négy óra anyanyelvoktatást. Noha ezeket már több ízben kértük, sem a pap, sem pedig a tanárok nem vették figyelembe kérésünket. Falunkban mintegy kétezren élnek, a lakosság többsége magyar nemzetiségű, magyarnak vallotta magát a népszámláláson. Beadványt nyújtottunk be ennek kapcsán, de csak ígéreteket kaptunk", nyilatkozta Tinca Nistor, a Szent István Egyesület elnöke. A csoportot fogadta Aurel Perca római-katolikus segédpüspök. "Az emberek kéréseit továbbítom a püspöknek. Én nem vagyok illetékes a döntéshozatalban", mondta Perca. A pusztinaiak elmondták: tavaly Karácsonykor Eugen Diac helybéli pap kidobta a templomból a mise után magyar nyelven betlehemezőket. /Csángó tüntetés Jászvásárban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ Pusztina 2100 lelket számláló katolikus falu csángó közössége immár a sokadik kérvényét juttatja el a püspökségre. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, a legutóbbi kérvényt tavaly ősszel több mint 300-an írták alá. Aurel Perca segédpüspök a pusztinai küldöttségnek csupán négy tagját fogadta. Nyisztor Tinca a találkozó után elmesélte, ismét kétségbe vonták azt, hogy szükséges lenne a magyar mise bevezetése. ?Tudjuk: a Vatikán ellenzi, hogy dialektusokban misézzenek a templomokban. Mi nem dialektust, hanem magyar nyelvű misét kérünk. Pusztinában az emberek igaz magyar nyelvet, szép magyar nyelvet akarnak. Ez pedig az irodalmi magyar? ? idézte fel a segédpüspöknek mondottakat Nyisztor Tinka. Aurel Perca segédpüspök a találkozó után csak annyit mondott, hogy az egyház álláspontját írásban hozzák nyilvánosságra, miután Petru Ghergheli püspök is hazatér Rómából. Az elmúlt napokban a csángó közösségeket meglátogatta Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség művelődési ügyvezető alelnöke, aki Markó Béla RMDSZ-elnök tervezett csángóföldi látogatását készítette elő. /Gazda Árpád: Magyar nyelven imádkoznának. A iasi-i püspökségen jártak a pusztinaiak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Székelyudvarhelyen tartották meg a IV. Agrofórumot, ahol kilenc megye képviselete, minisztériumi tisztségviselők, politikusok vettek részt. A fórumot Bodó Géza, az RMGE alelnöke nyitotta meg, majd dr. Verestóy Attila szenátor kifejtette, hogy a mezőgazdasági ágazat fejlesztésére ma nagyobb szükség van, mint bármikor, melyet országos szinten nem vesznek elég komolyan. A fórumon elhangzott, hogy a kormány a diszkriminatív, kizáró jellegű támogatásokkal durván elferdítheti a mezőgazdaságban a versenyhelyzetet. Több rendelet egyenesen diszkriminatív jellegű a kis- és középméretű magán- és családi gazdaságokra nézve. Verestóy szenátor kifogásolta, hogy Hargita és Kovászna megyét hátrányos besorolásban részesítették, mely kiigazításra szorul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szenátorral együtt szorgalmazta az RMDSZ parlamenti képviseletével történő szakmai szintű összefogást és egy országos stratégia kidolgozását. Kelemen Attila, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke egy törvénytárat állított össze az RMGE részére. Rémán Domokos mezőgazdasági, élelmezésügyi és erdőgazdálkodási minisztériumi igazgató a támogatási rendszerről tartott előadást. /Bágyi Bencze Jakab: Agrofórum Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: "Mivel kapcsolatban álltunk az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is az elmúlt években, ha ők kerülnek kormányra, akkor megvan a garanciája annak, hogy velük is megfelelően együttműködjünk". De ha szövetségünk tagjainak nagy-nagy többsége nem így látja, azért persze nem haragudhat meg Markó Béla úr és senki más a világon, jegyezte meg Plesa Vass Magda.?Nekünk nem mindegy, hogy a Fidesz keresztény módon kormányoz, vagy pedig a kommunisták diktálnak újból!? ?Nekünk egyetlen jelszavunk van, amit senki be nem tilthat és szívünkből ki nem téphet: velünk az Isten.? /Plesa Vass Magda: Velünk az Isten! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Első, tavaly novemberi találkozója után a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete ápr. 6-án megszervezte a Szegények II. Fórumát. Az egyesület 2001 novemberében memorandumot fogalmazott meg, amelyben a kis jövedelműek problémáinak megoldására ? a nyugdíjazási eljárások gyorsítására, a régi és az új nyugdíjak összege közötti, szerintük igazságtalanul nagy különbségek kiegyenlítésére ? tett javaslatokat. Nagy Károly elmondta, az RMDSZ parlamenti tárgyalóküldöttsége a memorandum több pontját is szóvá tette, bár többnyire általánosan. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete javaslatait a jövő hét folyamán megfogalmazandó memorandum által ismét eljuttatja az RMDSZ és más, a kormányt támogató pártok parlamenti képviseleteihez. /Kónya Klára: Felháborodottság uralkodott a szegények fórumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

A Bukarestben megjelenő Viata Cultelor című egyházi lap március 7-i száma szerint, Klézse falu lakosai jó kétszáz éve gúnyból kapták a csángó nevet. A lap hivatkozott Zöld Péter székely pap Batthyány Ignác erdélyi püspöknek 1780-ban írt levelére, mely szerint a csángók a románokéhoz hasonló viseletben járnak. Augustin Pascaru, a 2000 klézsei katolikus lelkipásztora a Formula AS-nak márciusban adott interjújában felpanaszolta, hogy a faluból húszan beiratkoztak a Csángómagyarok Egyesületébe, az egyik házban valamiféle magyar iskolát nyitottak, néhány hónapja Magyarországról ösztöndíjakat folyósítanak. Céljuk magyar tannyelvű osztályokat kérni. Budapestről teherautók érkeznek segélyadományokkal, a falubelieknek ingyenes magyarországi utazásokat ajánlanak, pénzt adnak nekik, ígéretekkel kecsegtetik őket. Újságban, televízióban a románok által elnyomott nemzeti kisebbségként tüntetik fel a klézseieket. ?A valóság más ? állította Augustin Pascaru lelkész. ? Az emberek katolikus románoknak tartják magukat. A probléma politikai természetű, mint volt 1953-ban, amikor a MADOSZ (a romániai magyarok kommunista politikai szervezete) magyar tanárokat vitt a csángó falvakba és megtiltotta a gyermekeknek, hogy románul tanuljanak. Most is mindent kívülről mozgatnak. Nekünk pedig nincs hatalmunk mindaddig, amíg a jelenlegi kormány az RMDSZ-szel árul egy gyékényen. (?) Harcolnunk kell azokkal, akik szerint aki nem ortodox, az nem román. Pedig a mi egyházunk magasra emeli a romanizmus zászlaját, s ebben segíti a Vatikán és személyesen a szentatya.? /Román katolikusok a klézseiek? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 14./

Ápr. 14-én Vajdahunyadon Petőfi-szobrot avattak, a bronz mellszobor Balázs Tibor képzőművész munkája. Többéves álmunk válik ma valóra, teljesedik ebben az emlékműben ? hangzott el Doboly Beatrix, helyi EMKE-elnök köszöntő beszédében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nagyra értékelte ezt az összefogást, a vajdahunyadi magyarság munkáját. A Szombathelyről, Bukarestből, Magyarországról és a környékről érkező vendégek csodálattal vették tudomásul, hogy olyan szoboravatáson vehetnek részt, amelyet egy szórványban élő maroknyi közösség teljesen önerőből rendezett meg. A szoboravatáson részt vett többek között Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök és Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője. Petőfi sűrített mintavétele a magyar léleknek. Ha más népek fiai megkérdeznék tőlünk, hogy mutassátok meg magatokat, kik vagytok, milyenek vagytok, kik akartok lenni a jövőben, habozás nélkül azt válaszolnánk, hogy Petőfi Sándor ? monda Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla leleplezte le a mellszobrot. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én, a szellemet. Petőfi-szobrot avattak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Ápr. 14-én telefonon értesítették az RMDSZ Arad megyei vezetőségét, hogy valakik meggyalázták az aradi 13 vértanú vesztőhelyi obeliszkjének északi oldalát. A helyszínen járt Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Bognár Levente önkormányzati alelnök, sírhelygyalázásért a rendőrségen feljelentést kívánnak tenni ismeretlen tettes ellen /Meggyalázták a vesztőhelyi obeliszket. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Funart, Kolozsvár polgármesterét mélységesen felháborították a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban történtek. Szerinte a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ által kötött protokollum értelmében történő diák- és tanárköltöztetés megszegi az alkotmányt. Funar magyar irredentizmusról, szegregációról beszél. Azt akarja elérni, hogy a városi tanácsi döntése következtében a kolozsvári magyar tannyelvű líceumokba "visszahozzák" a román osztályokat, hogy "Kolozsváron véget vessenek a magyar és a román diákok közötti diszkriminációnak". Funar tanácsi határozat-tervezetet állított össze azért, hogy a Brassai Sámuel, Apáczai Csere János és Báthory István Líceumba "visszahozzák a magyar revizionisták nyomására 1990-ben kizárt román osztályokat". A polgármester ugyanakkor Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega tanügyi államtitkárhoz és Valentin Cuibus ideiglenes Kolozs megyei főtanfelügyelőhöz fordult kérésével. - A polgármester bármit kérvényezhet ? reagált a hírre Tőkés Elek, a Báthory István Líceum igazgatója. A beiskolázási terveket a tantestület fogadja el, és továbbítja a tanfelügyelőségnek. A Báthory István Líceum igazgatója nem hiszi, hogy a tanügyminisztérium eleget tesz Funar kérésének. A Báthory Líceumból 1993-ban távozott az utolsó román esti osztály. A Brassai Sámuel Líceum igazgatónője, Kósa Mária szerint a polgármester szélmalomharcot vív. A Brassaiban jelenleg 13 román tannyelvű esti oszály működik ? tette hozzá. Az utolsó román nappali osztály 1990-ben távozott az oktatási intézményből. /Kiss Olivér: Román osztályok kolozsvári magyar iskolákban? Jogi abszurdum a polgármester kérése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Ápr. 13-a a medgyesi magyarság ünnepe volt. Testvérvárosi kapcsolat van Sopron és Medgyes között. Jakab Elek, az RMDSZ Szeben megyei elnöke köszöntötte a nagyszámú közönséget. A találkozó motorja Iszlay László polgármester volt, aki egyben gyakorló zenetanár is. Az ő keze alatt jött létre a magyar dalárda is. A segesváriakkal közösen megjelentetett Nagy-Küküllő című közéleti hetilap rá eső részét szerkesztette a lap megszűntéig. Medgyes kórusa több mint százéves magyar énekkari hagyományra épült, mikor 1990 októberében létrehozták. A próbákat 2001. márciusában kezdték el újra, az időközben elkészült Millenniumi Házban. A medgyesi Magyar Vegyes Kórus több helyen fellépett, egyszer Sopronban is. - Öt éve működik magyar néptánccsoport is a városban. Medgyesnek vannak magyar festői, sportolói, dalosai, költője pedig Derzsi Sándor (1919-1978). /Bölöni Domokos: Mert nyers, mint az igazság. A szív meséli, hogy mit érez. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium magyar nyelvű tanintézménnyé való visszaállítását olcsó demagógiával, mesterséges etnikumközi feszültségkeltéssel megakadályozni kívánó érdekcsoportok veszélyeztetik az ország politikai stabilitását, Románia NATO-csatlakozási esélyeit, ugyanakkor megfertőzik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, valamint a békés etnikumközi kapcsolatokat ? hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Reményét fejezte ki, hogy a rendkívül veszélyes, gyűlöletet szító demagógia Marosvásárhelyen nem talál követőkre. Kifejtette, hogy tizenkét év után Marosvásárhely lakossága megérett arra, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium ügyét az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás jegyében felelősségteljesen megoldja. A magyar nyelvű tanintézmény visszaállítása a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Markó Béla továbbá sajnálatosnak nevezte, hogy egyelőre a kormánypárt sem foglalt határozottan állást, és ismét erőre kaptak a Szociáldemokrata Párton belüli nacionalista szólamok. Markó rácáfolt Ion Iliescu államfő és Ecaterina Andronescu miniszter asszony nyilatkozataira, és leszögezte: az a tény, hogy valaki nem ért egyet egy közösség igényével, nem jelenti azt, hogy az illető közösség igénye törvénytelen. Romániában jelenleg 638 önálló magyar tannyelvű óvoda működik, 313 elemi iskola (I?IV osztály), 254 gimnázium (V?VIII osztály), 55 önálló magyar tannyelvű líceum, 3 szak- és inasiskola, valamint 4 posztliceális tanintézet. A fent említettekkel párhuzamosan a román tagozatok mellett 491 óvodában működik magyar tannyelvű csoport, 382 iskolában I?VIII osztályos képzés, ugyanakkor 88 vegyes, román és magyar tagozatú líceum, 3 szak- és inasiskola és 5 posztliceális tanintézet működik országszerte. /Markó: Olcsó demagógia, mesterséges etnikumközi feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A szenátus ápr. 15-i ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén felszólaló Dumitru Petru Pop nagy-románia párti szenátor ?természetellenesnek" titulálta az SZDP-RMDSZ megállapodást, minthogy ennek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Kollégiumot kizárólag magyar tannyelvű iskolává kell visszaváltoztatni. Politikai nyilatkozatában Markó Béla szenátor rácáfolt erre a felfogásra és felemlítette, hogy több mint 30 hazai líceumban folyik országszerte tisztán magyar nyelven az oktatás. Marosvásárhelyen régebb is működött magyar középiskola és ennek visszaállítása jogos igénye az ottani magyarságnak. Corneliu Vadim Tudor szenátor ?nemzetbiztonság elleni merényletet" és ?terrorizmust" emlegetett a protokollummal kapcsolatban. Nyilatkozatában Szabó Károly szenátor a törvényhozói szólásszabadság megcsúfolásának, beteges kisiklásának nevezte ezeket a kitételeket. /A Bolyai Farkas Kollégium a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

A Fehér megyei kormánypárti vezetőség is meghajolt a megyei RMDSZ által előterjesztett protokollum tervezete előtt. Ahol a magyarság részaránya eléri a 20 %-ot, a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására is sort kerítenek. Az oktatás terén: további magyar nyelvű óvodák, elemi, gimnáziumi, líceumi osztályok, szak- és inasiskolai, posztliceális osztályok létesülnek. Iskolaigazgatók, aligazgatók és kisebbségi tanfelügyelők kinevezése az RMDSZ hozzájárulásával eszközölhető. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Szeminárium és a nagyenyedi Református Szeminárium ezután is a jelentkezők létszámának függvényében fejti ki tevékenységét. A megyei és helyi költségvetésből, a lehetőségek arányában, pénzt utalnak a Bethlen Gábor Kollégium épületeinek általános felújítására. Anyagilag támogatják a magyarlapádi népi együttest, valamint a Nagyenyeden évente megrendezésre kerülő nemzetközi festőtábort. Megfelelő pénzalapokat utalnak ki a római katolikus, református és unitárius templomok, a hatókörükbe tarozó magyar történelmi műemlékek restaurálására, karbantartására, különös tekintettel a nagyenyedi középkori vár, az alvinci Martinuzzi kastély és református templom, valamint a marosszentimrei, boroskrakkói, magyarigeni református templomok megóvására, karbantartására, tiszteletére. A tulajdonjog visszaállítása keretében a Batthyaneum sorsát a központi hatóságokra bízzák. A megyei közigazgatási hatóság viszont intézkedik, hogy a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek visszaszolgáltatott épületből mielőbb máshová költözhessen a benne székelő Fehér megyei Képzőművészek Szövetsége. /Győrfi Dénes: Fehér megyei kézfogás. A kormánypárt végre fejet hajtott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében sajnálattal megállapította, hogy az RMDSZ és személy szerint annak elnöke többszörösen megszegte múlt év augusztusában adott szavát. A püspök idézte Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett ápr. 10-i keltezésű levelét. A levél szerint tavaly augusztusban Kolozsváron tartott tanácskozáson született megegyezés szerint az egyházi ingatlanok kérdésében a szövetség teljes egészében az érdekelt egyházak álláspontját fogja képviselni, előzetes megkérdezésük nélkül semminemű elkötelező jellegű lépést nem fog tenni ebben az ügyben, és az egyházak által elkészített ingatlanügyi törvénytervezetet módosítás és fenntartás nélkül előterjesztik az illetékes állami hatóságokhoz. Ezzel szemben: az RMDSZ az egyházak előzetes megkérdezése nélkül foglalta az SZDP?RMDSZ megállapodásba az elkobzott egyházi ingatlanok ügyét, olyan formában, amely nem felel meg a 2001. augusztus 31-i közös megegyezésnek; a 2001 őszén benyújtott SZDP?RMDSZ törvénytervezet nem azonos az egyházak által elkészített, valamint az RMDSZ által vállalt ? eredeti ? törvénytervezettel; az RMDSZ ismételten nem konzultált az egyházakkal az ápr. 30-ig elkészítendő újabb törvénytervezet elkészítésében. A levél végén Tőkés László felszólította Markó Bélát, hogy igyekezzen jóvátenni az elkövetett szószegést. /Tőkés: Markó ismét megszegte szavát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Ápr. 13-án Székelyudvarhelyen zajlott az Románia Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ ötödik Agrofórum rendezvénye. 1998-ban Marosvásárhelyen, 1999-ben Besztercén, 2000-ben Nagykárolyban, tavaly pedig Aradon találkoztak a mezőgazdasági termelők. Az idei fórumon több mint 80 érdeklődő vett részt Erdély valamennyi megyéjéből. Számos érdekes információval szolgált Román Domokos, a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdőgazdálkodási Minisztérium igazgatója. Dr. Antal Attila és dr. Pürök László a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóságtól, Bagoly Tibor a Kovászna megyei igazgatóság részéről és Názmán Jenő a Maros megyei igazgatóság képviseletében az erdélyi gazdálkodás esélyeit elemezte, jelezve: átgondolt agrártámogatás nélkül a gazdáknak nincs talpon maradási esélyük. Bár a Románia Magyar Gazdák Egyesületét a kormány elismeri (az RMGE elődje, az EGE 1844-ben jött létre), mégsem hagyták jóvá, hogy az RMGE civil szervezetként, más román szervezetekhez hasonlóan, beleszólhasson a kormány támogatási elképzeléseibe. Sem Verestóy Attila, sem Kelemen Attila képviselő nem várta ki a vitafórum végét, pedig ennek teljes anyaga hűen tükrözte a romániai magyar gazdálkodók mai lelkiállapotát, azt a kilátástalanságot, amely a falu népét övezi. /Barazsuly Emil: Erdélyi magyar gazdák fóruma Az RMDSZ-honatyák a kormányhoz továbbítják a kéréseket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A kormány ápr. 30-ig benyújtja a Parlamentben az egyházi javak visszaszolgáltatásának tervezetét, nyilatkozta ápr. 17-én a Mediafaxnak Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy ezt Adrian Nastase kormányfő jelentette ki a szövetség képviselőivel folytatott megbeszélésen. Az RMDSZ delegációja, a református, római katolikus és unitárius egyházak püspökei ápr. 17-én az egyházi javak visszaszolgáltatásáról tárgyaltak a miniszterelnökkel. A magyar történelmi egyházakat Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, és Szabó Árpád unitárius püspök képviselte. Borbély László elmondta, a kormányfővel folytatott megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a bizonyos egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó, érvényben levő kormányrendeletek alapján két-három héten belül 8?10 épület visszakerüljön az egyházak tulajdonába. Ahol pedig a kommunizmus idején lerombolták a templomokat, a katolikus, az ortodox és az unitárius egyház támogatást kap a kormány segélyalapjából. A találkozón Jakubinyi György érsek fejtette ki az egyházak azon álláspontját, miszerint elkobzott javaik teljes és természetben történt visszaszolgáltatását várják, ragaszkodnak a restitutio in integrum elvéhez. Az elmúlt években a román kormányok már több rendeletet adtak ki néhány tucatnyi egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról. Az egyházi képviselők ismételten sürgették ezeknek a rendeleteknek a gyakorlati végrehajtását. Szabó Árpád püspök és Kovács Zoltán, Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka leszögezte: a kormányfővel tartott mostani találkozótól függetlenül az erdélyi magyar történelmi egyházak négytagú főpapi küldöttsége ápr. 20-án elutazik Strasbourgba, hogy az Európa Tanács illetékes fórumaival ismertessék: mi történt valójában az elmúlt 12 évben Romániában az egyházi javak visszaszolgáltatása terén. /Zöld út az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására? Strasbourgba készülnek a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén bejelentették, hogy Markó Béla szövetségi elnök ápr. 17-én a németországi kormánypárt meghívására több politikai alakulat vezetőjével találkozik Berlinben, majd a romániai kisebbség helyzetét érintő kérdésekről tart konferenciát. A romániai magyarság szeretné felgyorsítani a NATO-csatlakozás folyamatát. Ezért az etnikumközi feszültségek egyáltalán nem tesznek jót. A protokollumok közösen kidolgozott, konkrét megoldásokat tartalmaznak egy sor kérdésben, beleértve a marosvásárhelyi magyar nyelvű líceum visszaállítását is. Markó Béla hozzátette: Marosvásárhelyen a dolgok rendben lennének, ha az ebben illetékeseket hagynák megoldani a problémát. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalásban tiltakoztak amiatt, hogy az állami alárendeltségű intézmények magyar ajkú vezetőit menesztik, újabb példa erre a megyei főtanfelügyelő leváltása körüli elvtelen politikai közjáték az SZDP és az RMDSZ közti egyezmény ,,ernyője" alatt. Kovászna megye középiskoláinak igazgatói és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége nagyon jónak minősítette a tanfelügyelőség elmúlt négyévi munkáját, tehát nem állhat szakmai érv Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltása mellett. A cél a magyar nyelvű oktatás akadályoztatása. Az állásfoglalásban kiálltak Keresztély Irma főtanfelügyelő mandátumának megújítása mellett. Pál Ferenc igazgató, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Bokor Tibor igazgató, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Dimény János igazgató, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Biró Béla igazgató, Székely Mikó Kollégium, Kiss Imre igazgató, Kós Károly Iskolaközpont, Gazdag Ildikó igazgató, Kereskedelmi és Közigazgatási Iskolaközpont, Kerezsi János igazgató, Művészeti Líceum, Gábor Rezső igazgató, Gábor Áron Oktatási Központ, Bajcsi Ildikó igazgató, Bod Péter Tanítóképző, Dezső Vencel igazgató, Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpont, Delne Ferenc igazgató, Mezőgazdasági Iskolacsoport, Becsek Ede igazgató, Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport, Ravasz Erzsébet igazgató, Puskás Tivadar Iskolaközpont. /Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának sepsiszentgyörgyi szervezete a kormánypárt és az RMDSZ között készülő megyei egyezménnyel kapcsolatos állásfoglalást adott ki. A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi szervezete aggodalommal figyeli a háromszéki RMDSZ és a kormánypárt között, a két párt helyi megállapodása érdekében zajló egyezkedési folyamatot. Visszás helyzet, hogy csupán a kiszivárgó információkból szerezhetnek tudomást a konkrét kérdésekről. A Reform Tömörülés elfogadhatatlannak tart bármilyen további egyezkedést és együttműködést. Az intézményvezetői tisztségek jelenlegi, hátrányos helyzetének megpecsételése árt a magyarság megmaradásának. Újólag bebizonyosodott, hogy az RMDSZ ? lemondva az autonómiatörekvésekről, a romániai magyar közösség önálló útjáról, s ezáltal a kiváró, egyezkedő politika talajára lépve ? még konkrét kérdésekben is elveszítette tárgyalási pozícióit. /Reform Tömörülés. Kifogásolják az információhiányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

0Az SZDP és az RMDSZ Saztmár megyei szervezetei közötti együttműködésről szóló protokollumban foglaltak szerint a 2?es számú Megyei Kórház visszakapja alapítója nevét, és homlokzatára visszakerül a Dr. Lükő Béla Kórház felirat. Dr. Fanea Dumitru, a Megyei Kórház vezérigazgatója megjegyezte: miért kell különbséget tenni azzal, hogy a régi városi kórházat Dr. Lükő Béla Megyei Kórháznak nevezzük ? akkor, amikor az épület előtt ott áll az európai hírű sebészorvos szobra. /(anikó): Mikor lesz ismét Dr. Lükő Béla Kórház a volt városi kórházból? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 18./

A központi, de különösképpen a Maros megyei román nyelvű lapokban éles sajtókampány folyik az úgynevezett "Bolyai-ügyben". A nacionalista, homogenizáló diktatúra megfosztotta Marosvásárhely magyarságát jussától, a kizárólag magyar tannyelvű líceumától. A ma aláírásokat gyűjtögetők, hevesen nyilatkozók között az egykori kisebbségellenes merénylet elkövetői is ott találhatók. Szégyen a romániai demokráciára, hogy ma a múlt erőivel, a diktatúra nyílt vagy rejtőzködő híveivel szövetkeznek önmagukat felvilágosult demokratáknak tartó tanárok, értelmiségiek, egyes szülők, s nem utolsósorban a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt szószólói. A Bolyai Líceum hagyományos, több évszázados jellegének helyreállítása így próbaköve nem csak az RMDSZ és a kormánypárt együttműködése szilárdságának, hanem a demokrácia értékei iránti elkötelezettségnek is. /Történelmi jóvátétel. A demokrácia színvallása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Az Adevarul de Cluj kolozsvári napilap ápr. 19-i száma közölte a 140 kolozsvári román értelmiségi által aláírt nyílt levelet, amelyben nemtetszésüknek adtak hangot a jelenlegi kormány ingatlan-visszaszolgáltatási politikájával kapcsolatban. "Az erdélyi városok központjaiban található, magyar egyházak egykori birtokát képező ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata negatív következményekkel járhat, hiszen ezek közös szellemi kincseknek tekinthetők" - áll az értelmiségiek nyilatkozatában. Úgy vélik, ha a kormány rábólint a magyarok követeléseire, akkor visszamenő hatállyal szereznek érvényt a sötét középkori viszonyoknak, amelyek nem biztosítottak jogokat a románoknak. A Szabadság kérdésére Grigore Zanc Kolozs megyei szenátor úgy vélekedett: a románok félelmei jogosak, ezért finoman kell eljárni ebben az ügyben. Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő úgy véli, a 140 aláírónak is kötelező betartani minden olyan jogszabályt, amit a parlament elfogad. Kónya hangsúlyozta: az RMDSZ nem nyugszik bele ebbe a helyzetbe. Kónya emlékeztetett: a megyei szintű megállapodás is néhány felekezeti ingatlannak a restitúciójához van kötve. Ameddig nem teljesülnek ezek a feltételek, nem írják alá a helyi szintű megállapodást. /"Közös szellemi kincsek" az egyházi ingatlanok? Kolozsvári román értelmiségiek tiltakoznak a restitúció ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Sepsiszentgyörgyön több halasztás után ápr. 19-én kellett volna aláírni a Kovászna megyei RMDSZ és kormánypárti szervezet közötti megállapodást. Eközben a prefektúra épületéről eltávolították az intézmény magyar nyelvű tábláját. Albert Álmos rendkívüli sajtótájékoztatón közölte: kérdésére, hogy miért történt a tábla eltávolítása, a prefektus így válaszolt: Elfújta a szél. Ezek után az RMDSZ tárgyalódelegációja úgy látja: nincs értelme megállapodást kötni, sem tovább tárgyalni. /(Flóra Gábor): Kovásznai megállapodás ? ?elfújta a szél"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közvéleményt adott ki, ennek értelmében üdvözlik a kormányzó Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közötti együttműködési megállapodást, amelyben a felek egyetértenek a román anyanyelvű oktatás helyreállításában a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Gimnáziumban, illetve a magyar anyanyelvű oktatás helyreállításában a Bolyai Farkas Gimnáziumban a 2002-2003-as tanévtől kezdődően. Károsnak és veszélyesnek tartják az együttműködési megállapodás alkalmazásának megakadályozását célzó politikai praktikákat. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

A magyar nyelvű oktatás és az önkormányzatok viszonya volt a témája a temesvári Bartók Béla Líceumban megtartott fórumnak, amelyen az országos RMDSZ-t képviselve részt vett Nagy F. István oktatási és Kerekes Gábor önkormányzati alelnök, a helyi magyar oktatás irányításáért felelős szakemberek, magyar polgármesterek és alpolgármesterek, szülői egyesületek képviselői. A Temes megyei magyar oktatás helyzetéről tartott beszámolókból kiderült: javult a magyar iskolák és tagozatok felszereltsége, a diplomás tanerők aránya, Temesváron bentlakás épült és tanári lakásokat vásároltak, sikeres pályázatokon elnyert jelentős támogatásokból, jók a képességvizsgákon és érettségi vizsgákon elért eredmények, ugyanakkor az utóbbi tíz évben 40%-kal apadt a gyermeklétszám és ez a folyamat nem állt le (kivételt csak a magyar líceumi oktatás jelent, ahol az utóbbi években valamelyest nőtt a gyereklétszám). Megnőtt a kis létszámú, összevont osztályok száma, egy átlagos magyar osztály a tíz évvel ezelőtti húsz gyerek helyett most tíz tanulóból áll. Vitatéma volt a fakultatív magyar nyelvoktatás ügye, amelyet csak azon településeken támogatnak, ahol magyar iskolát vagy tagozatot még nem sikerült beindítani. /Pataki Zoltán: Ellentétes folyamatok a bánsági magyar oktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Az Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az észak-atlanti szövetség tagja legyen, és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO-csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek ? ápr. 19-én Bukarestben Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A New York-i székhelyű HHRF küldöttségét Mircea Geoana román külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly novemberben Adrian Nastase amerikai útja során ? a román miniszterelnök zsúfolt programja miatt ? nem sikerült létrehozni a román fél részéről javasolt találkozót. A HHRF elnöke arról biztosította a román miniszterelnököt: az Egyesült Államokban élő 1,6 millió fős magyar közösséget képviselő szervezet készségesen segít a maga eszközeivel abban, hogy az amerikai szenátorok hiteles tájékoztatást kapjanak a csatlakozási feltételek romániai teljesítéséről. Hámos felhívta Nastase figyelmét a régóta megoldásra váró, magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsőként említette a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvűvé tételének ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Felhívta a román miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását. A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Ezek szerint pedig a csángók jogos kérése az anyanyelven folyó oktatás és az emberi jogaik durva megsértése, ha a saját otthonukban zaklatják őket emiatt. /Tiszteletben kell tartani a magyarság jogait - figyelmeztet Hámos László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Mintha nem is ugyanarról az eseményről szólna az a közlemény, amelyet a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) és a román Tájékoztatási Minisztérium adott ki Hámos László és Adrian Nastase megbeszéléséről. Az alapítvány tájékoztatása hosszasan sorolta azokat a magyar jogsérelmeket, amelyek magyar részről elhangzottak. A Tájékoztatási Minisztérium viszont arról számol be, hogy Hámos vállalta, arra biztatja az amerikai kongresszus tagjait, szavazzák meg Románia NATO-felvételét. A jogsérelmek csak olyan kontextusban jelennek meg a szövegben, hogy Hámos üdvözölte az RMDSZ és a kormánypárt megállapodását, mely keretet teremt a tulajdonjoggal, anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémák megoldására. A HHRF vezetője alig jutott szóhoz a döbbenettől, amikor meghallotta, hogyan tálalta beszélgetésüket a román kormány. /Gazda Árpád: Félretájékoztatás minisztériuma? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést tett a Maros Megyei Fellebbviteli Bíróság Ügyészségén mindazon személyek ellen, akik szerinte felelősek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kapcsán kialakult helyzetért. Funar szerint a feljelentés az SZDP és az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Maros megyei prefektúra, valamint a Megyei Tanfelügyelőség vezetői ellen irányul, akiket "nyilvános uszítással, bűnpártolással, jogkorlátozó tisztségbeli visszaéléssel és közérdek elleni visszaéléssel" vádol. "Az SZDP és az RMDSZ célja az etnikai szegregáció, a két párt a törvény és az oktatási folyamat fölé helyez egy politikai megállapodást", áll a kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében. /Funar pereskedik Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./