Az RMDSZ pénzbeli támogatást ajánlott fel a Magyar Ifjúsági Értekezletnek /MIÉRT–nek/, viszont elvárja, hogy a fórum tagszervezetei fogadják el az RMDSZ programját, és vegyenek részt a szövetség testületei által hozott döntések végrehajtásában. A miért testületébe választották Kereskényi Gábort, a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés alelnökét, a képviseleti tanácsba pedig Kovács Mátét, a MIK titkárát. /(anikó): Szatmárnémetiek a MIÉRT új ifjúsági szervezetben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

Márc. 17-én Vámosgálfalván is megemlékeztek a márciusi forradalom hőseiről. Megkoszorúzták a templomkertben felállított 1848-as emlékművet és rövid irodalmi-zenés összeállítást adtak elő, majd Borbély László képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének Kis-Küküllő menti felelőse átvágta a Magyar Ház avatószalagját. Az elhanyagolt ingatlant a falu lakói önerőből kitatarozták, vizet és gázt vezettek bele. Így megfelelő indulási feltételeket teremtettek egy majdani korszerű közösségi ház létrehozásának. Valószínűleg az ingatlan tulajdonjogát az érvényben levő törvények szerint az egyház hamarosan visszakapja. /(karácsonyi) 1848 szellemében. Magyar Házat avattak Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Márc. 18-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar kifejtette: az RMDSZ propagandája miatt attól tart, a székelyek magyaroknak fogják vallani magukat. Funar kérni fogja, hogy az olyan települések, mint Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely kapják vissza dákkori nevüket, mivel a jelenlegiek már nem felelnek meg a valóságnak, ideértve az RMDSZ vezetői által használt Székelyföldet is. Kolozsvárra vonatkozva a cigányokért aggódott, akik közül sokan magyarnak vallhatják magukat. Ha ez kiderül, Funar kérni fogja a miniszterelnököt, hogy a városban ismételjék meg a népszámlálást. /Ö. I. B.: Székelyféltő polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Gheorghe Funar polgármester Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében közölte: megtalálta azt a pénzforrást, amely szükséges a pedagógusok fizetésemeléséhez. Funar szerint a kormánynak azokat az összegeket kellene a pedagógusok béremelésére fordítania, amelyeket "az RMDSZ-nek ígért kártérítésként a vissza nem szolgáltatható ingatlanok fejében". A polgármester támadta a kormánypártot, amiért "magyar nyelvű" ünnepi üzeneteket intézett a magyarokhoz, akik "az 1848–49-es román forradalom idején elkövetett gyilkosságaikat ünnepelték". /"Magyar kártérítés" helyett béremelés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Temesváron az RMDSZ és az SZDP helyi vezetői a sajtó jelenlétében márc. 18-án aláírták a helyi együttműködési egyezményt. Az RMDSZ-t Halász Ferenc Temes-megyei elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Marossy Zoltán megyei és Fórika Éva városi tanácsosok képviselték. A kormánypárt helyi szervezete megígérte, hogy törvényes eszközökkel támogatja a magyar közösséget elkobzott javai visszaszerzésében. Konkrétan a református egyház 107 hektáros földbirtok- visszaigénylését nevezte meg az SZDP-s politikus, de "ingatlanokról" is szó esett. (Mint tudjuk, a Temes megyei RMDSZ első számú követelése a temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatása). /(Pataki Zoltán): Helyi SZDP-RMDSZ egyezményt írtak alá Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Birtalan Ákos képviselő azt érzékelte, hogy az utóbbi napokban az RMDSZ-frakcióban a jelenleg többségben lévő kollegák egy olyan viselkedési kódexet akarnak kikényszeríteni, amely leszűkítené a képviselők megnyilvánulási terét a lehető legminimálisabb szintre. Ez ellen Polgári Szárnyhoz csatlakozók tiltakoznak. Most a plenáris ülésen egy olyan tervezetet vitattak, amely törvénnyé válva előírná, hogy a felsőoktatási intézetek, beleértve a magánegyetemeket is, jövedelmének tíz százalékával az állam rendelkezne. A kormánypárt elvárja az együttműködési protokollum szellemében, hogy ezt az RMDSZ megszavazza. Ezt Birtalan nem tudja megtenni. A Polgári Szárny azon van, hogy a protokollumból minél többet valósítsanak meg. Azt szeretnék tudni, hogy az RMDSZ megtett-e mindent a pontokban lévők megvalósításáért. Ez idegesíti az RMDSZ vezetőit. /Román Győző: Birtalan Ákos a protokollumról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

Aradon tíz éve aktívan működik egy magyar civil szervezet, az aradi Alma Mater Alapítvány. Márc. 13-án tartották évi közgyűlésüket, számolt be Nagy István, az Arad megyei RMDSZ művelődésügyi alelnöke, pécskai alpolgármester. Az Alma Mater megalakítását jó tíz éve kezdeményezte Éder Ottó, aki évek óta az alapítvány elnöke és a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, becsületes, önzetlen ember. A közgyűlésen, amikorra a szavazásra került volna sor, már nem volt meg a kvórum. Előtte ugyanis gittegyletnek, vagyis jelentéktelen, de fontoskodó szervezetnek nevezte az Alma Mater Alapítványt Király István, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Emiatt sokan távoztak. Ez az alapítvány évek óta a legnagyobb a költségvetésű a megyében működő magyar egyesületek közül, amelyik évente százmilliókat gyűjt össze és fordít a gyermekek oktatásának támogatására. - Nem az a jó, ha mindent és mindenkit ugyanaz a 8–10 ember vezet és irányít, szögezte le Nagy István. /D. L.: Bomlasztják az aradi békét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

Király András, Ilyés Gyula és Lakatos Péter, az RMDSZ Arad, Szatmár és Bihar megyei elnökei február végén nyílt levélben bírálták az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés László püspököt, valamint a Református Egyházkerület Igazgatótanácsát, amiért az egyházfő és a vezető testület úgymond nem egyeztet velük, amikor a párt csúcsvezetésének politikáját és helyi korifeusainak magatartását nyilvánosan elmarasztalja. A három területi vezető kifogást emelt az ellen, hogy a református egyház és vezetői elvárásokat fogalmaznak meg az RMDSZ-szel szemben, megalkuvóknak nevezik a szövetségnek a hatalomhoz dörgölőző politikusait, hiányolják a reális népképviseletet, sürgetik a visszatérést az eredeti programhoz, számon kérik a kongresszusi határozatok megvalósítását és általában kárhoztatják az RMDSZ politikai versenypárttá válását. Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

Márc. 19-én rendes heti tanácskozását tartotta az SZDP és az RMDSZ által aláírt megállapodás teljesítését értékelő bizottság. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó ügyvezető alelnöke jelezte, a találkozó ezúttal is hasznos volt. Öt megyei egyezményt ellenjegyzett a figyelő bizottság: Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szeben és Temes megyékben a felek már megállapodtak a helybeli magyarság igényei teljesítéséről. Más megyékben a tárgyalások, az egyeztetések még zajlanak. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet előkészítése közös bizottság feladata lesz, a bizottság e héten megkezdi tevékenységét. Az RMDSZ ígéretet kapott a marosvásárhelyi Bolyai Farkas, illetve a brassói Áprily Lajos líceumok helyzetének rendezéséről. /(Gyarmath János): Vegyes bizottság az egyházi ingatlanok kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Ioan Matei, a Maros Megyei Statisztikai Hivatal igazgatója kijelentette, hogy a népszámlálás jó ütemben folyik, semmiféle panaszt nem jeleztek. Azonban már az első nap folyamán tucatnyi jelzést, észrevételt, panaszt jelentettek be az RMDSZ megyei szervezeténél. Brassai Zsombor ügyvezető elnök elmondta, hogy a panaszok legtöbbje arra vonatkozott, hogy a népszámlálóbiztosok nem voltak hajlandók beírni a kérdőívbe a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó kódot. Olyan panasz is érkezett, hogy a nemzetiség rovatba rövidítve írta be a bediktált adatot (például nem írta ki, hogy maghiara, hanem csak egy "m" betűt firkantott oda). A legtöbb panasz Marosvásárhelyről, a Gheorghe Marinescu utcából érkezett, ahol a lakók jelezték, hogy a népszámlálóbiztos nem íratta alá a kitöltött kérdőíveket. /(mózes): Népszámlálás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek létesítésének ügyében Markó Béla RMDSZ-elnök és Andrei Marga rektor egyetértettek abban, hogy elsősorban a kormány világos akaratkinyilvánítására van szükség. Annál is inkább, mert az egyetemi szenátus tagjai megtorpedózhatják a magyar karok létrehozását. A protokollum a két fél támogatja magyar karok és tanszékek létrehozását a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, illetve "tanulmányozza annak lehetőségét", hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű oktatási tagozat létesüljön. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának elmondta, Andrei Marga várakozó álláspontra helyezkedett. "Amennyiben írásos felkérés érkezik, a rektor kész a szenátus elé terjeszteni a javaslatot; más kérdés, hogy az egyetem szenátusa mindeddig rendszeresen megtorpedózta az ilyen típusú kezdeményezéseket, ami most is megismétlődhet" - fejtette ki Kása. Eddig nem történt előrehaladás a magyar karok és tanszékek létrehozásának előkészítését illetően. Markó Béla elmondta, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében már történtek tárgyalások a beiskoláztatási számok rögzítését illetően. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen létrehozandó magyar csoportok tárgyában egyelőre sem az RMDSZ, sem a PSD nem tett lépéseket. /Salamon Márton László: Meddig terjed az egyetemi autonómia? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Kovács Albert terjedelmes nyílt levelet írt Tőkés László püspökhöz, melyben elítélte azt, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület szembefordult az RMDSZ-szel. Régi barátságukra hivatkozva Kovács Albert megjegyezte: "nincs ínyemre arra irányuló határtalan törekvésed, hogy csak magadat ünnepeljed, ünnepeltesd." Szemére vetette a püspöknek, hogy Domokos Gézát "fundamentalista önteltséggel" ócsárolja. Kovács Albert szerint az RMDSZ-nek részt kell vennie minden demokratikusan megválasztott kormányban. - Azok, akik nem sorakoznak fel a szövetség törvényesen megválasztott vezetősége mellett, legyen az akár a tiszteletbeli elnök is, morálisan csak egy dolgot tehetnek: lemondanak tisztségükről. /Kovács Albert: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. Meddig lehet elmenni a fenyegetőzéssel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet közös programsorozatot tervezett a népszámlás idejére. Céljuk: a fiatalokkal is megismertetni e folyamat fontosságát. A felvilágosító kampány része a márc. 18-án elindult RMDSZ tájékoztató körút. Ennek keretén belül hangsúlyt fektettek azon települések, helységek felkeresésére, ahol a magyarság számaránya 20 százalék körül mozog. /Számít a számunk – tájékoztatási vándorkampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Mi, romániai magyarok születésüknél fogva "szélsőségesek" vagyunk, annak mondható — sőt egyes politikusok szerint "terrorista" szervezet az RMDSZ is, írta Fodor Sándor. Az egyik, legálisan működő romániai politikai pártnak nyíltan kimondott törekvése, hogy Székelyföldet katonasággal, csendőrséggel telepítse be, mert "nincs szükség idegen enklávékra" az országban! Az "idegen enklávé" szerintük a tömbmagyarság. A Nagy-Románia Párt egyszerűen felszámolná — elűzné vagy beolvasztaná — a hazai magyarságot. Azonban ez a párt a "szélsőséges" jelzőt mélységes felháborodással utasítja el magától."Ugyanakkor, szinte egész Európa "szélsőséges"-nek tekinti Csurka István magyarországi pártját, a MIÉP-et, amelyik egyetlen magyarországi kisebbség létét, létjogosultságát, hagyományos jogait se kérdőjelezi meg, de az ország életében minden intézkedést a magyarság érdekeinek kíván alárendelni, bel- és külpolitikában egyaránt." – szögezte le Fodor. Ez a párt szélsőséges. De mihez képest? Fel kíván számolni egyes magyarországi kisebbségeket? Veszélyezteti ezek iskoláit, vallási, művelődési, gazdasági intézményeit? El akar űzni valakiket az országból nemzeti-faji alapon? Fel akar számolni valamiféle nemzeti-faji-vallási kisebbséget? Nem. Csupáncsak — állítja — a magyarság, Magyarország sajátos érdekeit tartja szem előtt. Ám ez az európai integráció keretében, szerintem igencsak nehezen képzelhető el. - A magam részéről nem is vagyok a MIÉP híve, jelezte Fodor Sándor. Ha a magyarországi pártot joggal szélsőségesnek mondja a művelt és demokratikus Európa — miért tesz különbséget két csatlakozni kívánó ország "szélsőséges" politikai erői között, amelyek még az erőszak értelmezésében és (elméleti) alkalmazásában se pendülnek épp "egy húron"? – tette fel a kérdést. /Fodor Sándor: Szélsőségek — és szélsőségesek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A nemzeti kisebbségek problémáival küzdő kelet-európai országok számára követendő például szolgálhatnak a kormányzó romániai Szociáldemokrata Párt és a magyar kisebbséget képviselő RMDSZ között tíz éve amerikai segítséggel indított párbeszéd nyomán megszületett hivatalos megállapodások — írta márc. 19-én az International Herald Tribune (IHT). William Pfaff, a Párizsban szerkesztett nemzetközi lap véleményoldalán közölt cikkében úgy vélte, hogy a princetoni Project on Ethnic Relations nevű, kormánytól független szervezet fontos szerepet játszott abban, hogy a rendszerváltás fordulóján a kölcsönös gyanakvás miatt szinte már beszélő viszonyt sem ápoló romániai felek között sikerült olyan egyedülálló együttműködési struktúrát kimunkálni, amely azóta két parlamenti ciklust élt túl, és működőképesnek bizonyult. /Nyugat szerint példaértékű a romániai magyarság ügyének megoldása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Márc. 20-án Funar, Kolozsvár polgármestere, nyomdafestéket nem tűrő nyelven nyilatkozott a RMDSZ által terjesztett népszámlálási tájékoztató szórólapokról, továbbá veréssel és büntetéssel fenyegette meg a Szabadság munkatársát. Funar szerint az RMDSZ megfenyegeti tagjait és szimpatizánsait annak érdekében, hogy magyarnak vallják magukat. A "revizionista, irredenta, pofátlan" akcióról Funar értesíti a prefektust, a közigazgatási minisztert, a miniszterelnököt, az államfőt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és más illetékes tisztségviselőket és közintézményeket. Azt szeretné elérni, hogy a polgárok "ocsmány módon történő befolyásolása" miatt Kolozsváron érvénytelenítsék a népszámlálást, ne ismerjék el a magyarság számarányára vonatkozó adatokat. — A népszámlálók ellenőrzik majd mindazokat, akik magyarnak vallották magukat. "Személyesen megyek azokhoz, akik magyarnak vallották magukat — Jelenlétemben merjék majd magyarnak vallani magukat - jelentette ki Gheorghe Funar. Funar azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja a Szabadság riporterét a városháza üvegterméből. "Ne legyen arcátlan, mert kidobom magát, hogy a lába sem éri a földet! Ha nem beszél velem tisztességesen, megegyengetem a csontjait. Hogy ez veréssel való fenyegetés? Nem, nem én foglalkozom majd Önnel. Vannak olyan munkatársaim, akik jól tudnak csontot egyengetni" - fenyegetőzött a polgármester. A polgármester meglepődött, hogy a Szabadság nyomára akadt két olyan személynek, akiket az adatszolgáltatás megtagadása miatt tízmilliós büntetéssel fenyegettek. Gheorghe Funar megparancsolta munkatársainak, hogy "a népszámlálásra vonatkozó titkos adatok nyilvánosságra hozása" miatt 20 millió lejre büntessék a Szabadság riporterét. Megtudtuk viszont, hogy állítólag a Huszár család szidalmazta a számlálóbiztost, és nem engedte be a lakásba. Görög Máriát pedig azzal vádolják, hogy nem volt hajlandó együttműködni a számlálóbiztossal, mivel "nem ismeri a román nyelvet". Az idős hölgy nem lévén jelen az üvegteremben, hiába érveltünk, hogy a szomszéd segítségével Görög Mária kitöltötte a kérdőívet, a számlálóbiztos pedig — a nyugdíjas nő elmondása szerint — elégedetten távozott. Vasile Gherman, a városi népszámlálási bizottság titkára, arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az érintettek végül csupán írásos figyelmeztetést kapnak, amely nem jár pénzbírsággal. A Szabadság főszerkesztője, Balló Áron, fontolóra veszi a polgármester beperelését a lap munkatársának megfenyegetéséért. /Kiss Olivér: A polgármester veréssel és büntetéssel fenyegette a Szabadság riporterét. Funar ellenőrizné a magukat magyarnak vallókat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 20-án, sajtótájékoztatón bejelentette, hogy panasz érkezett a Moldvai Csángók Szövetségétől, miszerint Bákó megyében egyes népszámlálási biztosok nem hajlandók a magukat magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek valló személyek válaszait a kérdőívben feltüntetni. Markó elmondta, az RMDSZ értesíteni fogja az ügyben a Bákó megyei prefektúrát, a megyei népszámlálási bizottságot és a Közigazgatási Minisztériumot. "Jelzések érkeztek a népszámláló biztosok pártatlanságával kapcsolatban. Senkinek nem áll jogában megkérdőjelezni egy személy nemzeti hovatartozását", szögezte le Markó Béla. /Csángóföldi visszaélések. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy folyamatosan érkeznek panaszok, jelzések népszámlálással kapcsolatban. Egyes népszámlálási biztosok továbbra sem hajlandók beírni az etnikumra, anyanyelvre vagy vallási hovatartozásra vonatkozó kódszámot. Több olyan eset is előfordult, hogy csak ceruzával töltötték ki az űrlapot, illetve nem írták ki olvashatóan a bediktált adatot, vagy rövidítéseket használtak. Gál Barna, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy az 56. számú körzet biztosa, Solomon Floarea, három helyen is elkövette azt, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozás rovatba a magyaroknál ceruzával írta be az adatot. Az RMDSZ elnöke írásos panasszal fordul a megyei népszámlálási bizottsághoz is, és kérni fogja a biztos szankcionálását. Az RMDSZ összegezi a panaszokat és eljuttatja a megfelelő népszámlálási bizottságokhoz. /Mózes Edith: Népszámlálás 2002. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

Romániában máris legalább hét Antonescu-szobor áll, köztük a háborús bűnökért elítélt marsall 1999-ben, Nagysármáson leleplezett mellszobra. Ilie Bucur pópa idehozatta Marosvásárhelyről az Antonescu-szobrot /ott nem engedélyezték a felállítását/, és felállították az ortodox templom kertjében. Nagysármáson a magyar közösség száma viszont jócskán meghaladja a húsz százalékot, ennek ellenére nincsenek kétnyelvű táblák. A faluban erős a "vátrás fészek", melynek fő szervezője Bucur pópa, a jelenlegi PRM-elnök. A pópa Gheorghe Funart példaképének tekinti. 1999-ben az Antonescu-szobor avatására eljött Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek és sok nyugalmazott katonatiszt. A helyi RMDSZ tiltakozott a szoborállítás ellen. Ilie Bucur pópa a Krónika munkatársának kifejtette: meg kellett mentenie a megaláztatásoktól a szobrot. Antonescu Besszarábia és Bukovina megmentője, a románok nemzeti hőse, szavalta a pópa. /Salamon Márton László: Háborús bűnök és bűnösök Sármáson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ A Vatra Romaneasca és egykori pártja, a PUNR Marosvásárhelyen szobrot akart állítani Ion Antonescunak. A talapzat engedély nélkül, egyik napról a másikra el is készült az egykor Bethlen Gáborról elnevezett marosvásárhelyi sétányon. Nagy Győző, Vásárhely 1992 és 1996 közötti polgármestere azonban nem engedélyezte a mellszobor elhelyezését; az alkotást végül Nagysármáson állították fel. /Sz. E.: Az Antonescu-szobor útja Vásárhelytől Sármásig. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 15. idei erdélyi megünnepléséről tárgyszerűen és részletesen adtak hírt a román lapok, amiért köszönet illeti a román sajtót - hangsúlyozta márc. 20-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez azt jelenti, hogy a román közvéleményt érdekelte, ami március 15-én történt. Az RMDSZ elnöke különösen fontosnak és méltánylandónak tartotta, hogy Romániában kedvező változás történt az ilyen, a nemzeti kisebbségek számára fontos ünnepekkel, eseményekkel kapcsolatban a közgondolkodásban. - Meggyőződésem, hogy bizonyos eredményeket már elértünk, bizonyos mértékben változott a közgondolkodás. Ez nem azt jelenti, hogy már meg is oldottunk minden problémát, de elindultunk a megoldás irányába — mondta. Markó ennek szellemében üdvözölte, hogy Ion Iliescu román államfő a napokban elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt, az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen lejátszódott eseményekkel kapcsolatos Agache-per egyik elítéltjét. /Markó Béla köszönetet mondott a román sajtónak. Tárgyszerűen számolt be március 15. erdélyi megünnepléséről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A kolozsvári városi tanács márc. 21-i rendkívüli ülésén az RMDSZ-tanácsosok felvetették a Szabadság riporterének ügyét. Pálffy Károly frakcióvezető hevesen tiltakozott az ellen, hogy a városháza márc. 20-i sajtóértekezletén a polgármester alulírottat ki akarta dobni az üvegteremből, mi több azzal fenyegetőzött, "megegyengeti a csontjait". Elmondta: Gheorghe Funar megengedhetetlen módon viselkedett, nem csupán egy újságírót fenyegetett meg veréssel, hanem kijelentéseivel az egész kolozsvári magyarságot megsértette. Pálffy Károly azt kérte az elöljárótól, adjon magyarázatot és azonnal kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket előre megfontoltan és rosszindulattal megsértett. Stefan Dimitriu ülésvezető, szociáldemokrata önkormányzati képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatalban ilyesmi megtörténhet. Funar, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy alulírottat megfenyegette. Ezenkívül kérdőre vonta Pálffy Károly jogát ahhoz, hogy az RMDSZ nevében magyarázatot kérjen tőle. Kijelentette: nem hajlandó magyarázkodni egy olyan szervezet képviselőjének, ahol a tiszteletbeli elnöki tisztet "a sátán képviselője" tölti be. Funar többszöri felkérés ellenére sem volt hajlandó bocsánatot érni a kolozsvári magyarságot is sértő kijelentései miatt. /Kiss Olivér: Tanácsülésen a veréssel fenyegetés ügye. Az RMDSZ-tanácsosok védelmükbe vették a Szabadság riporterét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Kolozsvári értelmiségiek felhívást tettek közzé. Funar polgármester magyarellenes tevékenységét, sorozatos rágalmazásait és megfélemlítéseit a román kormányzás változatlanul eltűri. "Kolozsvárt e pillanattól fogva zárolt városnak kell tekinteni, és a hírközlés minden vonalán tudtára adva a világnak mindent, sürgős nemzetközi ellenőrzést kell kérni. A kolozsvári polgármester szélsőségesen soviniszta kijelentései és a legelesettebb polgárokat, a nyugdíjas öregeket is megalázó, megfélemlítő terrorhadjárata megfékezésének a felelőssége nem csupán az RMDSZ-vezetőségre hárul, hanem a belügyminiszter valamint a kormányfő hatáskörébe is tartozik." /Kolozsvári értelmiségiek felhívása. A fizikai és lelki terror megfékezése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Népújságnál jelentkezett egy olvasó, aki azt jelezte, hogy a külföldön dolgozó, de itthon stabil lakhellyel rendelkező gyermekét, illetve annak családját a népszámlálóbiztos nem volt hajlandó bejegyezni. A panaszos nem írta alá a kérdőívet. – Valójában a külföldön tartózkodó román (vagy kettős) állampolgárokat, akik Romániában állandó lakhellyel rendelkeznek, kötelező nyilvántartásba venni- Náznánfalván egész falurészen ceruzával töltötték ki a kérdőíveket a biztosok. Az RMDSZ figyelmeztette a helyi választási bizottságot, illetve jelezte a rendellenességet a megyénél is. /(mózes): Népszámlálás. Jó ütemben halad. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Hunyad megyében több helyről (Petrozsényból, Brádról, Déváról) érkezett visszajelzés, hogy a számlálóbiztosok ceruzával jegyzik fel  a magyar anyanyelvű és nemzetiségű lakosok adatait. Az emberek felháborodással jelezték az ilyen eseteket az RMDSZ által kiépített információs hálózat irodáiban. Az RMDSZ-megfigyelők már szóban jelezték a megyei népszámláló bizottságnak ezeket az eseteket, de még nem került sor a leellenőrzésre, esetleges felelősségvonásra. Hunyad megyében élő forró fejű székely ember buzgalmában magyar állampolgárnak vallotta magát, nem gondolva arra, hogy aki már ennyire magyar, azt nem tartják számon a román állampolgárok soraiban. /GBR: Visszajelzések a népszámlálásról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Nem közelednek a népszámlálási visszaélésekkel kapcsolatos álláspontok a Bákó megyei Pusztinán. A statisztikai hivatal megalapozatlannak minősítette a vádakat. A panasztevők szerint viszont el akarják tussolni a visszaéléseket. Egy személytől a számlálóbiztos a magyar igazolvány felmutatását kérte."Számomra már pusztinai ügy nincsen – jelentette ki Eugenia Harja, a Bákó Megyei Népszámlálási Bizottság alelnöke. – Fölöslegesen küldtük ki a terepre az embereinket. Világos, hogy ott valaki propagandát folytat amellett, hogy magyaroknak nyilvánítsák magukat." Az alelnöknő az RMDSZ magyar nyelvű szórólapjára utalt, amelyet kerítésre kifüggesztve találtak az ellenőrök, és amely a számlálóbiztosok kötelezettségeiről tájékoztat. László Otília azt sérelmezte, hogy Ioan Calin számlálóbiztos megtagadta az anyanyelv rovat kitöltését. E rovatokat a szomszédjánál, László Máriánál is üresen hagyta. Utóbbi a második szomszédnál érte utol a számlálóbiztost, és ott is csak a határozott fellépése nyomán érte el, hogy a biztos magyarként és magyar anyanyelvűként vegye nyilvántartásba. Nyisztor Demeter azt sérelmezte, hogy az édesapját – noha magyarnak és magyar anyanyelvűnek vallotta magát – Teodora Zaharia biztos csángónak és csángó anyanyelvűnek írta be. Másnap új ívet töltöttek ki Nyisztor János nevére, immár a magyar bejegyzéssel. A László Otília panaszára vonatkozóan a jelentés hangsúlyozza, a fiatalasszony aláírta a hiányosnak mondott ívet. A jelentés arra is kitér, hogy a faluban olyan nyomtatványokat találtak, melyek a magyar etnikum és a magyar anyanyelv bejelentését sugallják.Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke keserűen állapította meg, csak azoktól vettek írásos nyilatkozatot az ellenőrök, akik számukra megfelelő véleményt mondtak. /Gazda Árpád: Magyar igazolványt kért a biztos. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Az érmelléki magyarok elhatározták: a Bihar megyeitől független, különálló RMDSZ-szervezetet hoznak létre. Úgy érzik ugyanis, hogy érdekeiket immár sem az RMDSZ megyei, sem országos vezetése nem képviseli hatékonyan. A szakadás a hozzávetőlegesen ötvenezres lélekszámúra becsült, tehát tömbnek tekinthető érmelléki magyarságban merült fel, amely a székely megyék felosztottságának mintájára képzeli el önálló életét. A szövetség felső vezetése és Tőkés László püspök tiszteletbeli elnök közötti torzsalkodás leginkább itt csapódik le, ahol a püspök "otthon van". Márc. 15-én külön ünnepeltek a reformátusok és az RMDSZ. /Rostás Szabolcs: Érmelléki akáctulipán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóját az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem és a turisztika témái jegyében rendezik meg március 24. és 26. között Gödöllőn. A rendezvény házigazda városának polgármestere, Gémesi György, sajtótájékoztatón ismertette a találkozó részletes programját Budapesten. Mintegy ezer magyar polgármestert várnak a Kárpát-medencéből, köztük minden másodikat az országhatáron túli területről. Gémesi György emlékeztetett arra, hogy az 1996 óta kétévente megrendezésre kerülő találkozónak az összetartozás-érzés erősítésén túli célja az, hogy szakmai segítséget biztosítsanak a magyar polgármesterek munkájához a különböző fórumok keretében. A találkozó jó alkalmat biztosít arra, hogy az anyaországi és a határon túli magyar települések vezetői testvérvárosi kapcsolatok kialakítását kezdeményezhessék. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, a találkozó fővédnöke köszönti majd az egybegyűlteket, ezután többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tart előadást. A találkozó az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem, valamint a turisztika témakörében rendezett szekcióülések keretében folytatódik. A szekcióüléseken várhatóan szó esik majd az önkormányzatok világhálós honlapszerkesztési lehetőségeiről, valamint a NIKI által a határon túli magyar fiatalok körében végzett kutatás első eredményeiről is. /Gazdasági kérdésekre koncentrálnak a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A romániai magyar közösség szempontjából kedvezőtlen időpontban rendezik a magyar polgármesterek idei világtalálkozóját - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A romániai magyar közösség létérdeke, hogy a március 28-ig tartó népszámlálás helyi lebonyolításáért felelős erdélyi magyar polgármesterek ne világtalálkozókra vagy más nemzetközi tanácskozásra utazgassanak, hanem a helyükön maradva közvetlenül felügyeljék és irányítsák a lakosság összeírását - szögezte le. Több mint kétszáz erdélyi magyar polgármester hivatalos a találkozóra. A helyi népszámlálási bizottságokat hivatalból az adott települések, városok polgármesterei vezetik. /Markó: Kedvezőtlen az időpont. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Kállay László fugyivásárhelyi református lelkész, fugyivásárhelyi RMDSZ-elnök visszautasította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának nyilatkozatát. Szerinte rágalom az, hogy Borzási Gyula lelkésztársával, valamint az RMDSZ-szel az egyház belső megosztására szövetkezett volna. Kállay László azt kérte, hogy az egyház ne kötelezze el magát egyetlen pártpolitikai irányvonal mellett sem. Kállay szerint nem ő osztja meg az egyházat és a magyarságot, hanem azok, aki állandó háborút szítanak az RMDSZ és a református egyház között. /Kállay László református lelkész, fugyivásárhelyi RMDSZ-elnök: Válasz az igazgatótanácsi nyilatkozatra. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 22./

Veres Emőd, az RMDSZ Ügyvezető elnöksége által létrehozott információs iroda munkatársa a népszámlálással kapcsolatos panaszokat, gondokat összefoglalta. Sokan érdeklődnek, hogyan járjanak el akkor, ha kettős állampolgárságuk van, illetve, ha külföldön tartózkodnak hosszabb ideje. Sokan panaszkodnak, hogy a biztosok nem kódoltak helyben. Azonban nem kötelező a helyszíni kódolás. Visszaélés viszont a ceruzás kitöltések esete. Veres szerint nem minden esetben a rosszindulat vagy a csalás szándéka a mozgatóok. Az ilyen esetekben a panasztevőnek célszerű írásban, pontos névvel és címmel beterjesztenie az RMDSZ területi irodájához észrevételét. Oda lehet hatni, hogy elrendeljék a megfelelő korrigálást. - Egyes tévé-állomások, lapok hírül adták, hogy számos roma, Moldvában pedig csángó vallja magát magyarnak. /(Gyarmath János): Baj van a ceruza körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./