„Legyen a besztercei magyar ifjúságnak is félszigete, itt a Cibles és a Radnai havasok között” – fogalmazott Kocsis András Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök Fiádon. A besztercei MADISZ által negyedik alkalommal szervezett hétvégi ifjúsági sátortáborba közel ötven fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány irodavezetője a szervezetépítésről és a médiával való kapcsolattartásról tartott előadást, délután pedig a pályázatírásról és a támogatási rendszerekről beszélt. Szabó Attila történelmi ismertetőt tartott Szent István király koráról, a nemzeti ünnep jelentőségéről. A filmvetítést a kolozsvári Filmtett folyóirat szerkesztői biztosították. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke előadása után elmondta: „Magam is szórványban nőttem fel, és ismerem a jellegzetes problémákat. A szórványban élő fiatalnak fontos, hogy egy ilyen jellegű rendezvényen részt vehessen”. /Mayla Júlia: Ifjúsági tábor a hármashatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Törzsök Erika a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója nyilatkozott a kormányzat támogatási elképzeléseiről. 2004. május elsejétől kezdődően – az európai integráció eredményeképpen – a magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé került. A helyzetnek ez az alapvető megváltozása tette szükségessé az új nemzetpolitikát – nyilatkozva Törzsök Erika. Szerinte az elmúlt tizenhat évben a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatosan kialakult egy sajátos szóhasználat, „olyan hívószavakkal, mint Trianon, ősi szálláshelyek, élettér és mint a megakadt lemezjátszó, ismétlődött mindez, egy sérelmi politizálás jegyében ecsetelve a kisebbségek helyzetét.” A helyzet közben megváltozott, de a diskurzus megmaradt. A magyar kormány első számú feladata a mentális határok lebontása. Ehhez új intézményekre, új struktúrákra van szükség. Eddig ezekkel a kérdésekkel a Határon Túli Magyarok Hivatala foglalkozott. „Az új helyzetben célszerű, ha a kihívásokra adandó válaszokat szakmapolitikai kérdésekként kezeljük. Éppen ezért az oktatásnak az oktatáshoz, a kultúrának a kultúrához, a tudománynak a tudományhoz kell kerülnie”. A szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos feladatok, illetve ezek elvi-politikai irányítása a Miniszterelnöki Hivatalon belülre kerül az úgynevezett kül- és nemzetpolitikai államtitkárságra. Az eddigi támogatások „egy világos, áttekinthető intézménybe kerülnek, a források nagyságrendje nem csökken, levezénylése viszont átláthatóbb, követhetőbb, világosabb lesz.” „A támogatáspolitika, amely értelmezésünkben az identitás megőrzését szolgáló intézmények normatív támogatását jelenti, úgy fog működni, hogy a Szülőföld Alap háromszintű intézményként tevékenykedik. A legfelsőbb szint a politikai, ahol a magyar kormány a szomszédos országok legitim politikai vezetőivel egyeztet a célok kapcsán. Miután a politikai szint egyezségre jut a célokat illetően, a következő szint, nevezzük szakmainak, e célokat minőségi kritériumok mentén rendezi. Törzsök szerint így megszűnik a kvázi pártfinanszírozás. A harmadik szint politikailag ugyancsak semleges mechanizmus, amely levezényli az adott területre a rendelkezésre álló forrásokat. A jövőben „világosan megfogalmazzuk, mit finanszírozunk Magyarországról, például a szomszédos országok magyar felsőoktatási intézményrendszerében, és mi az, amire – ha egy adott határon túli közösség ezen túl igényt tart – önerőből kell megoldania.” Ki kell alakítani a nemzeti jelentőségű intézményeket, melyek létrehozásában és működtetésében részt vállal a magyar állam illetve az adott közösség. Például a Sapientia Egyetem, a Sellye János Egyetem, a beregszászi főiskola, várhatóan az Ungvári Egyetem magyar kara, és a szórvány kollégiumok építése. „A támogatáspolitikán belül ugyanakkor az oktatás, a kultúra, az informatika területén pályázati úton finanszírozandó konkrét programok ugyanúgy lesznek, mint eddig. A fejlesztési stratégia közös térségfejlesztést, közös intézményfejlesztést, infrastruktúra- és gazdaságélénkítő programokat jelenít meg, illetve fog folytatni. Amíg az előző időszakban körülbelül évente mintegy 16 milliárd forint elosztása történt a környező országok magyarsága számára, a kisebbségpolitika fejlesztési stratégiával történő kiegészítése azt jelenti, hogy például csak az internetprogram keretében 100 milliárd forint áll rendelkezésre az utóbb említett programok vonatkozásában. Ennek első üteme feltehetőleg tartalmazni fogja azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az EU belső határainak az átjárhatóságát teszik lehetővé. Tucatszámra vannak ugyanis olyan vasúti és közúti helyek, amelyek az észak-déli integrációt néhány száz méter esetleg néhány kilométer megépítésével rendkívüli módon felgyorsíthatják.” Törzsök Erika is a MÁÉRT ellen van. A sérelmi politizálás helyett más típusú együttműködés szükséges. Törzsök Erika ismétli Gyurcsányt: a köztársasági elnök a szomszédos országokban élő magyar értelmiség képviselőivel kívánja tartani a kapcsolatot. A parlamentben a szomszédos országok magyar parlamenti képviselői cserélhetik ki elképzeléseiket. Arra kérdésre, hogy a szomszédos országok EU-felvétele után nem fenyeget egy olyan visszarendeződés, mint amilyen Szlovákiában folyik, Törzsök Erika nem fél, szerinte mindenkinek jól felfogott érdeke az együttműködést. A Népszava megkérdezte a pártok véleményét az új irányvonalról. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) senki sem helyezte hatályon kívül. Nem kell szembeállítani a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett rendszeres konzultációs fórumot a Máérttal. Az RMDSZ szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának jobb helye lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt a Külügyminisztériumban. A politikus szerint ennél részletesebb véleményt majd akkor mondhatnak, miután az új HTMH már bemutatkozott. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke közölte: az MKP a következő elnökségi ülés után, szeptember elején fejti ki véleményét a magyar kormányfő új nemzetpolitikájáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: egyik legfőbb kifogásuk a Gyurcsány Ferenc által felvázolt koncepcióval szemben az, hogy nem hangsúlyozza a kárpátaljai magyarság rendkívül hátrányos helyzetét a többi, az Unióhoz már csatlakozott, illetőleg belátható időn belül csatlakozó ország magyar kisebbségéhez képest. Az új nemzetpolitika ezenkívül visszatérően hangsúlyozza a különböző határon túli projektek és intézmények „politikamentesítését”. Ezzel kapcsolatban a kisebbségi politikus közölte: remélik, ez nem azt jelenti, hogy a legitim szervezeteket ki akarják zárni ezekből. A KMKSZ fél, hogy a jelenleginél is jobban megkurtítják a Szövetséghez kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaországi támogatását. A lényeges kérdés Kovács Miklós szerint az, mit jelent majd a gyakorlatban a politikamentesség. A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözli a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, illetve az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti viszony megújítását és erősítését szorgalmazza- olvasható a VMSZ közleményében. Az MSZP támogatja a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködést, nyilatkozta Simon Gábor, az MSZP országos választmányi elnöke. /Az integráció új nemzetpolitikát tett szükségessé – Törzsök Erika a MEH főtanácsadója a kormányzat támogatási elképzeléseiről és a visszarendeződés veszélyeiről. = Népszava, aug. 22./

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban arra a kérdésre felelt, hogy milyen tanulságai vannak a magyar politika számára a szlovákiai történéseknek. A legfontosabb tanulság, hogy önmagában a tagság semmilyen vonatkozásban nem befolyásolja az illető ország magyar közösségének jogi helyzetét. A csatlakozó ország szempontjából rendkívül fontos, hogy ott milyen belpolitikai viszonyok alakulnak ki, hogy mennyire adott a politikai béke, a csatlakozás iránti általános elkötelezettség. Ezért léphetett be 1996-ban az RMDSZ a román és 1998-ban az MKP a szlovák kormányba. Hiszen a csatlakozásig az illető országnak szüksége van arra, hogy felmutassa: az ott élő magyarokkal együtt tudnak kormányozni. Csatlakozás után erre az egyetértésre már nincs szükség. A schengeni határrendszer fontos a határokon átnyúló együttműködés szempontjából, nemzetpolitikai szempontból, hiszen elősegítheti a határokon átnyúló nemzetegyesítést. A magyar nemzetpolitikában a kulcsszerep Magyarországé, és nem is általánosan, hanem sajátosan a magyar kormány kezében. Magyarország számára más lehetőséget nyújt az uniós országban élő magyarsággal való együttgondolkodás, és mást az unióból kiszoruló magyar közösségekkel való kapcsolattartás. Rendkívül fontos az, hogy Magyarországnak milyen kormánya van. „Én a mostani helyzetet elég tragikusnak látom, mert minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi magyarországi kormány ellenérdekelt a nemzetpolitika működtetésében.” Kicsontozták a státustörvényt, egymás ellen uszították a nemzetet a népszavazási kampányban, két éve nem működik a MÁÉRT, legutóbb megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, és szélnek eresztették a szakembereket, akiknek tapasztalatuk, műveltségük és gyakorlatuk volt a nemzetpolitika működtetésében. „Most pedig meg fogják szüntetni azokat a közalapítványokat, amelyek életben tartották a határon túli magyar kultúrát, legalábbis nagymértékben pótolták a hiányokat. Tehát rosszabb helyzetbe került a nemzetpolitika, mint volt 1990-ben, vagy akár azelőtt. A rendszerváltás előtt legalább működött a felszín alatti szolidaritás, és volt egy egységesen megnevezhető ellenfél: a hatalom. Szétzilálódtunk. A nemzet annyira megosztott soha nem volt, mint most. Tulajdonképpen válságba jutott a magyar politika. Válságban van a romániai magyar politika, a szlovákiai is. De válságban van a délvidéki, és mint mondtam, a magyarországi magyar politika. Duray a kiutat abban látja, hogy „a nemzetnek vissza kell foglalnia Magyarországot és önmagát is.” /Ferencz Csaba: Válságban a magyar politika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Winkler Gyula miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ nyomás alatt áll, sőt zsarolják is a koalíciós partnerek. Az RMDSZ-t sokszor kész tények elé állítják, anélkül, hogy ezekről beszéltek volna előzetesen a koalícióban. Winkler Gyula szerint az RMDSZ komoly elemzést végez annak érdekében, hogy eldönthesse, marad-e vagy sem a koalícióban. „Az RMDSZ elégedetlen a kormánykoalíció működésével, a partnerek közötti súlyos kommunikációhiány és egyes, a kormányprogramban foglalt célok elodázása miatt” – mondta Winkler. /Winkler: A csatlakozás után dönt az RMDSZ, hogy marad-e a koalícióban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Antal Árpád RMDSZ-es képviselő az európai önrendelkezési modelleket tanulmányozva nemrégiben Koszovót, Montenegrót, Dél-Tirolt, Katalóniát és Baszkföldet látogatta meg. A tapasztaltak alapján elkészíti a székelyföldi autonómia elérésének „forgatókönyvét”. Dél-Tirolt és Montenegrót nevezte a „jó autonómiamodell”-nek Székelyföld számára, az autonómia kivívásának békés módja lehet modellértékű. Az autonómia a Székelyföldnek teljesen új perspektívákat nyitna. A jelenlegi elvándorlási folyamat megfordulhatna. Antal Árpád a konkrét tevékenységi tervet nem a nyilvánossággal, hanem az RMDSZ vezetőségével szeretné megosztani. Útjára Dan Manolachescu, a fiatal román értelmiségieket tömörítő Közösségért Egyesület vezetője is elkísérte. Ez az együttgondolkodás eredménye. /Cs. P. T.: Forgatókönyv készül a székelyföldi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

A Gyurcsány-kormány és az RMDSZ soha nem hazudtolja meg önmagát.    Sokan gondolták, hogy  Markó és holdudvara rájött sokévi balgaságára, tévedéseire, és végre megfogja az igazi reformokat, a belső változást sürgető ellenzékiek kezét, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Markó Béla Tusványoson meglebegtette, hogy felülvizsgálják az RMDSZ által ellenőrzött közalapítványok pénzosztási szokásait. Ezt a kijelentését az RMDSZ ifjúsági szervezetének, a MIÉRT-nek az egyik képviselője megcáfolta, mondván, törvényesen senki nem kötelezheti arra az RMDSZ-t, hogy a Communitas Alapítvány pénzeiből az RMDSZ-en kívüli szervezetek is pénzt kaphassanak. A fiatal politikus elfeledkezik arról, hogy a Communitas a romániai magyar adófizetők pénzéből a kormány által kiutalt támogatás elosztására szolgáló alapítvány. A Szülőföld Alap nyilvánosságra hozta idei májusi pályázatainak eredményeit. Ez a már megszokott Communitas-féle elbírálási módszerekről tanúskodott. Magyarán: szinte kizárólag RMDSZ-közeli szervezetek, szerkesztőségek kaptak pénzt, de azok busásan. Egyetlen romániai magyar, RMDSZ-t bíráló jobboldali lap nem kapott egyetlen fillért sem. A sajtó terén Verestóy Attilának a két, hatalmas kiadások árán, mesterségesen fenntartott lapja, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport vitte el a pálmát: ezek a többi megyei lapnál jóval nagyobb pénzösszeget, szerkesztőségenként 5-5 millió forintot kaptak. Őket követték az RMDSZ kulturális lapjai, a Korunk, A Hét stb. Az Illyés Alapítványnál a kiszivárgott hírek szerint a pénzosztási módszer ugyanaz. Elutasították az Erdélyi Napló pályázatát. Ekkor Makkay levelet írt Pomogáts Bélának, az Illyés Közalapítvány elnökének, amelyben emlékeztette őt arra, hogy a közalapítvány pénzosztási rendszerét politikailag irányítják. Megkérte, hogy a budapesti kuratóriumban tegye szóvá fellebbezésüket. Azóta megérkezett a budapesti elutasítás híre, ezúttal nem formai okokra, hanem kerethiányra hivatkoztak. A Budapestre küldött levélre néhány héttel az RMDSZ egyik államtitkára felhívta Makkayt, hogy közölje: semmi remény arra, hogy pénzt kapjanak, amikor Markó Bélát támadják a lapban. Úgy tűnik, az Illyés Alapítvány és az RMDSZ nemcsak személyes ügyeiket (a közös könyvbemutatókat), hanem a pályázatokat is megbeszélik. Az egyik legnagyobb romániai magyar civil szervezet képviselőjének tapasztalata ugyanezt támasztja alá. Az idei magyarországi választások után egyik budapesti minisztériumban igyekezett felújítani kapcsolataikat. Előzetes megbeszélés ellenére a miniszter nem fogadta. Régi államtitkár ismerőse fedte fel a titkot: előbb rendezze nézeteltéréseit Markó Bélával, és csak azután kopogtasson újra a miniszteri ajtón. Az új Gyurcsány-kormány az RMDSZ csúcsvezetőségével, személyesen Markó Bélával történt egyezség folytán csakis olyan erdélyi szervezeteket támogat anyagilag, amelyek jó kapcsolatot ápolnak a hivatalosan elfogadott romániai magyar politikai szervezettel. /Makkay József: Pénzosztási manőverek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Az Erdélyi Magyar Ifjak második, gyergyói táboráról szóló tudósítások között voltak gunyorosak, lekezelők vagy éppen a részvételt felnagyítók. Adjuk meg a sokszínűségnek, ami a sokszínűségé, írta a lap munkatársa, Székedi Ferenc. Tegyük mindezt megvetés, lekezelés, gyűlölet nélkül. Az egyik, EMI-táborról szóló összefoglaló szerint „Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke úgy gondolta, a magyarországi társadalom nem képes a jelenlegi állapotában a rendszert megdönteni, Erdélyben viszont a román hatalom érdekeit képviselő komprádor politikai elit telepedett rá a magyarságra, de mégis van esély az újjászületésre, ami akkor következhet be, mikor az EU-csatlakozás után útilaput kötnek az RMDSZ talpára.” Székedi fennakadt a komprádor kifejezésen, mondván „a pidzsin angolon és más gyarmati nyelveken nevelkedett nagy stratégiai gondolkodókhoz jobban illenek a hasonló kifejezések”. Székedi ezután Borbély Imre múltját vette elő: mielőtt Budapestre telepedett volna, temesvári RMDSZ-képviselő volt. /Székedi Ferenc: Tehénszarv és útilapu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Pécskán augusztus 20-án az ünnepi szentmise után Király András parlamenti képviselő Szent István király máig ható művéről és szerepéről beszélt, majd Csepella János, a helyi RMDSZ elnöke, megyei tanácsos a pécskai magyar közösség napi teendőire hívta fel a figyelmet. A templom előtt az 1996. június 23-án felszentelt, és a helyi magyarság második világháborús hősi halottainak emléket állító márványoszlopoknál koszorúzott a római katolikus plébánia, az Arad megyei és a pécskai RMDSZ, a Pécskai Polgármesteri Hivatal, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és az M-KIDSZ. /(-i -s): Koszorúzás Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Számos politikust hallgatott ki a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), többen megjelentek azok közül a parlamenti képviselők és szenátorok közül, akiknek 71 névből álló listáját múlt héten tette közzé Csendes László, az átvilágító bizottság tagja. Állításuk szerint saját elhatározásból álltak a kihallgatás és a dossziék átvilágítása elébe, minthogy nincs takargatnivalójuk. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy a Szekuritáté üldözöttjének, és nem együttműködőjének tartja magát. Mircea Dinescu, az átvilágító bizottság tagja hangsúlyozta: különbséget kell tenni a Szekuritátéval együttműködők típusai között. Szerinte Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke együttműködött a Szekuritátéval. Dinescu szerint vannak olyanok, akik együttműködtek a Szekuritátéval, mert megfélemlítették, zsarolták őket, vagy homoszexuálisként a börtön helyett vállalták a „szerződést az ördöggel”, de nem végeztek politikai, rendőri tevékenységet. /Elkezdődött a CNSAS-zarándoklat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Az RMDSZ 32 parlamenti képviselője és szenátora közül kilencnek a dossziéi kerültek át a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). Ez mutatja, hogy mennyit ért a Szekuritáté leleplezésének a korábbi hat éve. Ezekben az években valamennyi magyar képviselő múltját már legalább kétszer megvizsgálta az átvilágítóbizottság, valamennyiüknek legalább kétszer bizonyítványt állított ki. Mindezt úgy tette, hogy nem ismerte a most előkerült dokumentumokat. Ennyit értek a korábban átadott archívumok, a kamionok, melyek rakományának 12 kilométernyi polcot kellett gyártani. Van másik olvasat is: az igazán érdekes dossziékat, a magyarok dossziéit az eddigi akciók ellenére is a titkosszolgálatok irattárában tartották. Hiába van immár tíz éve kormányon az RMDSZ, hiába ül a kormányfő jobbján Markó Béla, a hálózatok számára csak veszélyforrás, szemmel tartandó ellenség marad. /Gazda Árpád: Az archívumok sötétje. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

A romániai, a kormánykoalíciós és a szövetségen belüli helyzet alapos kiértékelésére készül az RMDSZ – mondta sajtótájékoztatóján Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. A miniszter szerint nem feltétlenül szükséges az RMDSZ-nek politikai párttá alakulnia. A Nagy Zsolt távközlési miniszter által az utóbbi időben gyakran hangoztatott belső fiatalítással kapcsolatban Winkler Gyula megjegyezte, nehéz meghatározni, hogy a politikai életben ki számít fiatalnak. Szerinte januárban újra kell tárgyalni az együttműködésre vonatkozó koalíciós szabályokat, mert az RMDSZ és természetesen a romániai magyarság számára rendkívül fontos tételeken egyszerűen átsiklanak. /Gáspár-Barra Réka: Mérlegel az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

Az erdélyi történelmi egyházak közül az unitárius az egyetlen, amely „kézbe vette” átvilágítását, és megpróbálja belső szabályzat révén kiszűrni soraiból azokat a lelkészeket, elöljárókat, akik az 1989-es rendszerváltás előtt kapcsolatban álltak a titkosszolgálati szervekkel. A más felekezetű magyar egyházi vezetők egy része megkésettnek, másik része természetesnek tartaná, ha a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) az egyházi elöljárók esetleges besúgói múltját megvizsgálná. Az átvilágítást ellenző püspökök, püspök-helyettesek elsősorban a manipulációtól tartanak. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke egyetért az egyházi méltóságok átvilágításával. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese szerint 1990-ben kellett volna az egyházi vezetőket is érintő átvilágítást elvégezni, mert ma már ez az eljárás a manipuláció lehetőségét adja. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint egyháza 2002-ben gyakorlatba is ültette az átvilágítást: akkor a zsinat elfogadott egy rendelkezést, amely bekerült az alaptörvénybe. A passzus szerint „a lelkészek, a főhatósági tisztségviselők és tisztségviselő jelöltek, a teológiai tanárok, és az egyházi képviselő tanács tagságára jelöltek a választást eszközlő egyházi hatóságnak kötelesek nyilatkozni az államvédelmi és titkosszolgálati szervekkel, továbbá az alapvető emberi jogokat sértő más intézményekkel való esetleges kapcsolataikról”. A püspök hangsúlyozta, a 2002-es zsinati gyűlés óta ennek a rendelkezésnek a szellemében történnek a tisztviselő választások az unitárius egyházban. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök úgy véli, ha a CNSAS-nak törvényi kötelessége, akkor ellenőrizze az egyházi tisztségviselők múltját. Elsődleges fontosságúnak látja azonban a közjogi, közéleti személyiségek, minisztériumok, különböző hivatalok alkalmazottai, valamint a politikusok átvilágítását, ezután következhetne szerinte az egyház, a sajtó, az alapítványok. Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári római katolikus érsekség igazgatója elítélően vélekedik az átvilágító testületről. „Azt a bizonyos CNSAS-t mostanig manipulálták. Bedobnak a köztudatba olyan állításokat, melyeknek semmilyen reális alapja nincs” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint néhány évvel ezelőtt Jakubinyi György érsek is kapott levelet a CNSAS-től, melyben közölték, hogy elkezdték átvilágítását. A levélben az is állt: ha két hét alatt lemond, leállítják a procedúrát. Az érsek a CNSAS felszólítására nem válaszolt. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt egy éve kérdezték meg hivatalosan, írásban, hogy közzétehetik-e a dossziéját. „Erre én azt válaszoltam, hogy nyugodtan, hiszen semmi terhelőt nem találhatnak rám nézve, de utána azt is hozzátettem, hogy van egy feltételem. Nem tudhatom, nem hamisítottak-e az én nevemben, a kézírásomat utánozva valamilyen terhelő bizonyítékot, ezt én először szeretném látni, hogy akár grafológussal is bebizonyíthassam, hogy nem az én írásom. A feltételem pedig az, hogy csak azután hozhatják nyilvánosságra, miután az összes ortodox papét, beleértve a pátriárkát is, közzétették. Azóta hallgatnak, nem érkezett semmilyen válasz” – mondta püspök. Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök hátsó szándékokat lát az egyházfők átvilágításában. Hozzátette: „Ami személyemet illeti, állok elébe bármilyen átvilágításnak, biztos vagyok benne, hogy semmivel nem tudnak meglepni!” Toró T. Tibor képviselő augusztus 23-án vette először kézbe a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság székházában a mintegy 250 oldalas megfigyelési dossziéját. „Az iratcsomó az 1975 és 1989 közötti megfigyelésem adatait tartalmazza – számolt be a látottakról az RMDSZ-es politikus. – „Tizenkettedikes koromtól kezdődően összesen tizenöt személy jelentett fedőnévvel rólam. Az egyik osztálytársam például 14 éven keresztül írt rólam jelentéseket”. /Önmagát világítja át az unitárius egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Növekvőben a feszültség a központi RMDSZ-vezetés és a helyi választottak között. Az RMDSZ-es kormánytagok azt állítják, hogy rengeteg projektről informálják a helyi önkormányzatokat, de ezek nagyrészt képtelenek a lehetőségeket beépíteni területfejlesztési elképzeléseikbe. Ennek a nyomásnak lehet az eredménye az is, hogy lemondott a gyergyószárhegyi polgármester, Gál Péter, aki inkompetenciával vádolta a gyergyószentmiklósi RMDSZ-es önkormányzatot a legfelsőbb RMDSZ vezetést is. Borbély László miniszter szerint is sokkal több pénz mehetett volna a magyar települések fejlesztésére, ha a polgármesterek jobban mozognának. Szerinte sokszor kell „gyomrozni” a magyar önkormányzatokat, hogy megértsék: ha nincsenek tervek, akkor nincs pénz. „Helyi nedűkkel és ajándékokkal megrakodva is érkeztek már ide polgármesterek, erről a rossz hagyományról nagyon nehéz leszoktatni őket, de csak sikerülni fog, gondolom” – reménykedik a miniszter. „A helyi önkormányzatoknak az a legnagyobb bajuk, hogy tájékozódás szempontjából nincsenek eléggé felkészülve” – állítja Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztériumi államtitkár. Sok önkormányzat arra panaszkodik, mondja Korodi, hogy nincsenek szakembereik. Negatív példaként az államtitkár a Hargita megyei önkormányzatot hozta fel. Sok projektet csak úgy lehet megpályázni, hogy az önkormányzatok társulnak. Korodi szerint a magyar önkormányzatok nehezen tudnak ilyen társulásokat létrehozni. „Elég nagy a szakadás a központ és az önkormányzatok között” – ismerte el Ilyés Gyula, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Elmondása szerint a helyi közigazgatásoknak rengeteg feltételt kell teljesítetniük. „Olyan irdatlan mennyiségű munkát ruháznak a helyi közigazgatásra, hogy képtelenség elvégezni, tette hozzá. Ebből kifolyólag nem tartja jogosnak az olyan vádakat, amelyek szerint a polgármesterek hibásak azért, mert nem tudnak minden projektet követni. Szerinte nem lehet mindent olyan gyorsan elintézni, ahogyan a minisztériumban képzelik. Nem lehet felvenni szakembereket, az állások zárolva vannak. Gál Péter, Gyergyószárhegy polgármestere azért mond le, mert képtelen megvalósítani választási ígéreteit. A kampányban azt ígérte, hogy megakadályozza a törvénytelen fakitermelést, karban tartja a falu útjait, modernizálja a közvilágítást. A várt segítséget nem kapta meg az RMDSZ országos képviselőjétől. /Barabás Márti: Politikai ellenőrzés alatt a helyi önkormányzatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Elégedetlen polgármesterei munkájával az RMDSZ Kovászna megyében. Albert Álmos elnök közölte, az év végéig felkeresik a területi szervezethez tartozó településeket, ahol az elöljárókkal közösen felleltározzák egyrészt gondokat, másrészt elemzik a helyi szövetségi szervezetek tevékenységét. /Domokos Péter: Villámellenőrzések Alsó-Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták álszentnek mondják Basescu államfőt. Ha más nem, megfigyelési dossziéja biztosan volt. Időközben két újabb közéleti személyiségről állítják, hogy együttműködtek a Szekuritátéval: az egyik Marian Oprisan, a Vrancea megyei tanács elnöke, és Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, jelenleg DP-szenátor. Radu Vasilét egykori kollegája, kormánya idején az Román Hírszerző Szolgálat vezetésével megbízott Costin Georgescu leplezte le. Elmondása szerint Vasile együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, erről pedig már 1999-ben tudtak. Cristian Parvulescu, a Pro Democratia elnöke is egyetért azzal: az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra valamennyi szekus tiszt nevét, hogy ítélkezzen felettük a közvélemény. Tizenhat év alatt csupán 131 név került a nyilvánosság elé a 13 ezerből, 1990 előtt ugyanis legalább ennyi tisztje volt a titkosrendőrségnek. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint Basescu államfő nagy méretű politikai leszámolást készít elő: a parlament lejáratásával „elnöki rezsimet” akar bevezetni. Az összes titkosszolgálati dosszié nyilvánosság elé tárására, az átvilágítást szabályozó törvények módosítására és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság minél függetlenebb működésére van szükség a továbbiakban, hogy kiderülhessen a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal való együttműködők névsora – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomagnak – amely a hírszerzési szervek működését is szabályozza – azt kell biztosítania, hogy a romániai titkosszolgálatok ne rendelkezhessenek aktív ügynökökkel a pártokban és a médiában. /Borbély Tamás: Kell lennie valahol Basescu-dossziénak is? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Markó Béla abban az esetben vállalja, hogy a jövő év első felében sorra kerülő kongresszuson ismét őt jelöljék RMDSZ-elnöknek, ha a kollégái is ezt akarják – jelentette ki. Az elmúlt napokban több román lap is homályos RMDSZ-beli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a jövő évi kongresszus alkalmából Markó Bélának szándékában állna visszavonulni a szervezet éléről. A reformtörekvésekről kifejtette: ő is egyetért azzal, hogy az RMDSZ-t meg kell újítani, ezért a két fiatalabb vezető politikus, Nagy Zsolt és Kelemen Hunor az ő engedélyével nyilatkozott erről nemrég Kolozsváron. /B. T.: Markó RMDSZ-elnök maradna. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke támogatja az RMDSZ megújítását, azzal a feltétellel, ha megtartja szövetségi státusát, és nem alakul át politikai párttá. „Megyei és központi szinten is megbeszélések folynak mindazokkal, akik az RMDSZ-ben vagy azon kívül vannak, hogy lássuk a nézőpontjaikat”, nyilatkozta Borbély. Szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel való megbeszélések után döntenek az RMDSZ alapszabályzatának vagy programjának módosításáról. Kiemelte, hogy az autonómia benne van az RMDSZ programjában, de ennek megvalósítása érdekében a lépéseket „politikai fegyverekkel, a politika színterén” kell megtenni. /Borbély: igen a megújulásra, nem a párttá válásra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Egy-két kivétellel polgármestereink többsége jól dolgozott, és az önkormányzataink jobbak, mint négy évvel ezelőtt – kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök azokat a nyilatkozatokat, miszerint a helyi önkormányzatok RMDSZ-es vezetői nem teljesítenek az elvárások szerint. Markó úgy látja, nincs baj, és abból, hogy Gál Péter gyergyószárhegyi polgármester – kampányígéretei be nem tartására, illetve a Szövetség országos képviselőjétől várt támogatás hiányára hivatkozva – lemondott, nem kell általános következtetéseket levonni. /G. G.: Markó elégedett a választottakkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Tőke István lesz az RMDSZ mezőgazdasági államtitkára. Az átszervezés miatt az RMDSZ-nek le kellett mondani az integrációs (Csutak István), a pénzügyi (Jakab István), a kereskedelmi és gazdasági (Bogos Zsolt) államtitkári pozíciókról, kapott viszont egy tisztséget a mezőgazdasági minisztériumban. Emellett a szövetség továbbra is megőrizte az oktatási, a külügyi, az egészségügyi és a környezetvédelmi államtitkárait. Tőke István 1959-ben született Csíkszeredában, nős, három gyermek apja. Legutóbb, 2001–2006 között erdészeti vezetőként tevékenykedett a Csíki Magánerdészetben. /Tőke István az RMDSZ mezőgazdasági államtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Legkésőbb októberig Basescut felfüggesztik tisztségéből! – jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, aki szerint pártja hamarosan hivatalosan is beindítja az eljárást, amelynek célja az államfő tisztségétől való megfosztása. Tudor kijelentette: más pártokkal is egyeztetett ebben az ügyben – természetesen leszámítva az RMDSZ-t –, és arra a következtetésre jutott, a többiek is alig várják, hogy végre megszabaduljanak Basescutól. – Én csináltam belőle elnököt, én rúgom ki! – hangoztatta Tudor utalva arra, hogy az elnökválasztások alkalmával az NRP a D.A. Szövetség jelöltjének támogatására bíztatta szavazóit. Az NRP elnöke bemutatta a sajtónak azt a két személyt, akiknek állítólag módjukban áll felfedni az államfő valós múltját. Az egyik Dobre Boros, a testőrség egykori vezetője, és Petrica Gheorgiu, mindketten a tengerészeti főiskolán Basescu évfolyamtársai voltak. Tudor szerint ők ketten be tudják bizonyítani, hogy Basescu besúgó és bűnöző egyszemélyben. A Traian Basescu testi épségéért felelős biztonsági szolgálat (SPP) volt aligazgatója, Dobre Boros szerint az elnök gyakran hozta kényelmetlen helyzetbe a biztonsági szolgálat alkalmazottait. Állítása szerint az elnök tavaly március-április folyamán két ízben is átugrotta a Cotroceni palota kerítését, így „rázva le” testőreit. Boros kijelentését azonnal cáfolta az elnöki hivatal. /Tudor: legkésőbb októberig megszabadulunk Basescutól! NRP-kísérlet az elnök tisztségéből való felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Eckstein Kovács Péter szenátor azt javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra mindazon politikusok nevét, akik azon dossziékban szerepelnek, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) titkosnak minősített. Bejelentette: módosító javaslatot fog benyújtani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésére vonatkozó 16-os rendelethez. – Kötelezni kell a titkosszolgálatokat arra, hogy közöljék azon politikusok nevét, akik dossziéi titkosítva vannak – mondotta Eckstein Kovács Péter, aki szerint ki kell iktatni a „politikai rendőrség” fogalmát. Ami a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatban olyan törvénytervezet előterjesztését tervezi, melynek értelmében tilos lenne a ciánnal való kitermelés. Az RMDSZ belső reformjával kapcsolatban leszögezte, kötelezővé kell tenni az általános belső választásokat, emellett az SZKT-ban való képviselet is módosításra vár. Eckstein Kovács Péter kijelentette, nem bízik Borbély László miniszter által megfogalmazott ötletekben. Borbély az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán megpróbálta eltávolítani Tőkés Lászlót, most pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal való együttműködésről beszél. Üdvözli viszont Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit. /Eckstein: elő a titkosított dossziékkal rendelkező politikusokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

A volt Szekuritáté ügyeinek nyilvánosságra hozatala során lebukott az első kolozsvári magyar ügynök. Kelemen Hunor parlamenti képviselő egykori egyetemi társáról van szó, Kovács Zoltánról, akit az RMDSZ a Kolozs megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgató-helyettesi pozícióba juttatott. Kelemen Hunor elolvashatta megfigyelési dossziéját, kiderült, hogy három besúgó jelentett róla. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felszólította Kovács Zoltánt hogy mondjon le tisztségéről. Kovács Zoltán kijelentette: nincs tudomása arról, hogy általa írt jelentéseket találtak volna Kelemen Hunor dossziéjában. Viszont pontosan tudja a fordítottját, éspedig, hogy a szeku követte őt, s hogy erről feljegyzést is készítettek. /Lebukott az első kolozsvári magyar ügynök? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

„Tisztelt Ceausescu elvtárs, tisztelt házigazdáink! Pártunk megbízásából nyílt szívvel, a legmesszebbmenőkig való együttműködés szándékával jöttünk ide. Beszélgetésünk, tárgyalásunk első szakasza arról győz meg bennünket, hogy népeink, pártjaink érdekében további együttműködési lehetőségek állnak előttünk.” – mondta Grósz Károly köszöntő beszédében Ceausescu tiszteletére, Aradon, 1988. augusztus 28-án. Göncz Kinga külügyminiszter augusztus 28-án Bukarestbe látogat, ahol román kollégája, az RMDSZ elnöke, valamint a kormányfő is várhatóan tárgyalásra invitálja majd. Sorskérdések kerülnek napirendre: az észak-erdélyi autópálya, a Sapientia Egyetem finanszírozása és a kisebbségi törvény. A diplomáciai esemény- és kapcsolattörténet kutatója a romániai levéltári kutatások során feltárt különböző típusú levéltári dokumentumok tartalomelemzéséből levonható következtetést is megkockáztathat: a magyar küldöttségek tárgyalási és megegyezési szándékait a román partner szinte minden alkalommal a magyar bátortalanságára épülő tétovaságnak tekintette. S ez a magatartás mindmáig érvényes, az elmúlt évek fejleményei azt mutatják, hogy a két ország viszonyát továbbra is a magyar kisebbséggel kapcsolatos alapvető nézeteltérések jellemzik. A román politikumnak a magyarveszélyre való hivatkozása mint állandó fenyegetettségi tényező van jelen a sajtóban, közpolitikában, parlamenti vitákban, nemzetközi kapcsolatokban. S jelen van a mostani látogatáson is, éppen a dicstelen, elvtársias légkörű aradi találkozó évfordulóján. Varga Andrea kutató szerint lehetséges talán, hogy azt, amit öt évtized, vagy közel egy évszázad román és magyar politikai (diplomáciai) kapcsolattörténete, a magyar külpolitika nem oldhatott meg, most majd sikerül megoldani. Lehetséges, hogy „igaz ügy szolgálatában” megjelenő politikai tényező újfent „az országok fejlődését befolyásoló nagy felelősséget” képviseli, aki fogást is talál a román tárgyalófélen, annak magyar tagjai révén. /Varga Andrea: Magyar-magyar kapcsolatok ’89 előtt, Arad után. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A 2003-as szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után annyira elhaltak a belső kritikai hangok, hogy most a vita ténye is újszerűnek tűnik. Azonban csak a naivak gondolhatják, hogy a 2007-es kongresszus előtt valós alternatívákat felmutató valós csoportok közötti valós versengés kezdődött el. A verseny hitelességét mindenekelőtt kérdésessé teszi, hogy a reformerként megjelenő csoportok megvárták a karmester beintését; azt követően léptek a nyilvánosság elé, hogy Markó Béla Tusványoson megnyitotta a kongresszus előtti párbeszédek idényét. Mindannyian csak Markó-epigonok; azt ismételgetik visszhangként, amit a vezér már kijelentett, írta Gazda Árpád, a lap munkatársa. Gyanússá teszi a párbeszédet, hogy senki nem tör a Markó tisztségére. A megmutatkozó csoportok továbbra is az elnök oldalvizein lapátolnának. Legfennebb azt tekintik kérdésnek, hogy ki álljon majd Markó Béla mögött a 2007-es kongresszus utáni csoportképen: a Borbély László–Verestóy Attila–Takács Csaba–Frunda György négyes, a Nagy Zsolt és Kelemen Hunor nevével fémjelzett utánpótláscsapat, vagy netán a Borboly Csaba-féle ifik. Arra senki nem gondol, hogy elszámoltassa Markó Béla elnököt a szövetség – vezetése alatt eltelt – 13 évével, számon kérje az autonómiatörekvéseket, melyek képviselete a Markó-érában torpant meg. /Gazda Árpád: Vállveregetős ellenzékiség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Szükségesnek tarja az RMDSZ-reformot Eckstein-Kovács Péter szenátor, ellenben nem bízik Borbély László területrendezési miniszter javaslatainak őszinteségében. Borbély kifejtette, hogy párbeszédet kell folytatni az olyan szövetségen kívüli szervezetekkel, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség. – Borbély László a 2003-as szatmárnémeti kongresszuson egyik kezdeményezője volt Tőkés László egykori RMDSZ tiszteletbeli elnöknek a szervezetből való eltávolításának – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. A kongresszuson történtek fényében Borbély javaslata már nem hiteles. A szenátor üdvözölte Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit, majd elmondta: nem tartja jó ötletnek az RMDSZ párttá alakulását. /Kelemen Tamás: Eckstein-Kovács: hiteltelen Borbély László reformjavaslata. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Göncz Kinga külügyminiszter Bukarestbe utazott, augusztus 28-án tárgyalt Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel. A következő közös román–magyar kormányülés előkészítése, a regionális együttműködés, a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, a Nabucco-gázvezeték programja, a romániai kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása, a Gozsdu Alapítványról szóló megállapodása romániai ratifikálása, a magyarországi román kisebbség helyzete egyaránt szerepelt a két külügyminiszter tárgyalásán. A megbeszélések után Göncz Kinga elégedetten állapította meg, hogy kedvezően fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Elmondta, Magyarország gyakorlati, kézzelfogható eredményeket vár a tervezett közös kormányüléstől. Magyarország eddig is egyértelműen támogatta Románia mielőbbi európai uniós csatlakozását. Budapest számára fontos, hogy a romániai kisebbségi törvény tervezetét még az ősz folyamán, az EU-csatlakozás előtt eredeti – tehát a román kormány által előterjesztett – formájában fogadja el a román parlament. A magyar fél felvetette a verespataki aranykitermeléssel kapcsolatos beruházás tervének témáját. A magyar álláspontot szerint a beruházás megvalósulása kockázatos lenne Magyarország és a többi környező ország számára. Göncz Kinga a romániai magyar nyelvű felsőoktatás ügyét is megemlítette a tárgyaláson. Szerinte fontos, hogy ne csak a humán tudományok terén legyen lehetőség erre. Beszéltek a Sapientia Egyetem akkreditálásáról, finanszírozásáról. Ungureanu kifejezte Románia érdekelt abban, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar munkaerőpiac megnyíljon a román munkaerő előtt. Göncz Kinga Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is megbeszélést folytatott. Markó hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadása garancia lenne arra, hogy ebben az országban ne lehessen már visszalépni a helyi magyarságot érintő eredmények terén Markó Béla a megbeszélésen aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a kisebbség és a többség, azaz a magyarság és a szlovákság között az utóbbi időben feszültségek tapasztalhatók. „Jónak tartjuk, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben erőteljesen fellépett. Az a kérésünk, a következőkben is minél határozottabban álljon ki” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Markó kifejezte elégedetlenségét amiatt is, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának folyamata nem halad előre Romániában. Kérte a miniszter asszonyt, hogy a magyar kormány továbbra is támogassa az RMDSZ-t ennek a kérdésnek a megoldásában. A magyar külügyminiszter a romániai magyar nyelvű oktatás témájával is összefüggésbe hozta a kisebbségi törvény tervezetét. Az egyetemi autonómia és a kisebbségi jogok akár összeütközésbe is kerülhetnek egymással. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan Göncz Kinga megbeszélgetést folytatott Basescu elnökkel, aki kifejtette: nem tud elfogadni semmiféle pozitív diszkriminációt, elutasítja a kisebbségek képviseleteinek vétójogát. Göncz Kinga tárgyalt Tariceanu miniszterelnökkel, aki derűlátó a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan, és azt reméli, hogy a román parlament ősszel megszavazza azt. A román miniszterelnök nem foglalt állást a verespataki beruházás ügyében, a román államfő pedig a közmeghallgatások eredményét szeretné megvárni. /Magyar–román külügyminiszteri találkozó. Bukarestbe látogatott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Az oktatási támogatások kapcsán Markó Béla és Kelemen Hunor parlamenti képviselő a támogatási rendszer újragondolását, valamint a hatékonyság és az európai versenyképességet biztosító támogatás biztosítását szorgalmazta. /Gujdár Gabriella: Változó viszonyok a magyar-román és a magyar-magyar kapcsolatokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Göncz Kinga külügyminiszter exkluzív interjút adott az ÚMSZ-nek. Arra a kérdésre, hogy a tavalyi bukaresti közös kormányüléssel kapcsoltban körülbelül hány százalékban teljesített a magyar fél, és hány százalékban a román, rámutatott, nem tudna százalékot mondani, de egyértelműen intenzívebbé váltak a kapcsolatok. A sepsiszentgyörgyi magyar kulturális központ vagy a csíkszeredai konzulátus ügye nekilendült. A román fél ötven százalékban teljesített? Göncz szerint „inkább olyan hetven százalékról beszélhetünk”. A kisebbségi törvény ügyét tavaly az RMDSZ kérésére nem tették fel a közös kormányülés napirendjére, minthogy akkor úgy tűnt, simán megy majd az elfogadása. Göncz most kifejtette: Budapest fontosnak tartja, hogy ez az ügy előrelépjen, és hogy a kisebbségi törvényt az RMDSZ részéről tett további engedmények nélkül fogadják el. Göncz Kinga tájékoztatta román partnerét, hogy a magyar állam most már átadta a kisebbségeknek a kulturális intézményeiket, és az iskoláikat is sorban átadja, a kisebbségi önkormányzatoknak befolyásuk van arra, hogy egy kisebbségi iskolában ki legyen az igazgató, és hogyan történjen a tanítás, tehát van egyfajta autonómia. Arra a kérdésre, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok romlása mellett van-e reális veszély, hogy a román-magyar viszony ehhez hasonló legyen, Göncz válasza: „remélem, hogy nem.” /Salamon Márton László: Exkluzív interjú Göncz Kingával, Magyarország külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Augusztus 29-én folytatódhat a kisebbségi törvény vitája a képviselőház bizottságaiban. A szaktestületek tagjai viszont már előre leszögezték, aligha gyűl össze a határozatképes jelenlét. A tanügyi bizottság elnöke, Olguta Vasilescu nagy-románia párti képviselő szerint a vita elmarad, mert az emberjogvédelmi bizottság nem hívta össze tagjait, a tanügyi bizottságot pedig addig nem hívják össze, amíg az előbbi nem tart ülést. Vasilescu szerint már senkit sem érdekel a jogszabály, mivel az RMDSZ azt szeretné, ha helyette sürgősségi rendeletet fogadna el a kabinet. A román politikum elvárja, hogy a magyarságnak ne legyen képviselete a bukaresti kormányban – nyilatkozta Albert Álmos, az RMDSZ alsóháromszéki területi szervezetének elnöke. Albert szerint az alternatíva az, hogy az RMDSZ-en kívüli képviselet mehet panaszkodni az európai uniós intézményekhez. /Bukhat a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Budapestre utazott háromszéki elöljárókból álló küldöttség, támogatáskeresés céljából találkoztak budapesti kormányintézmények képviselőivel. Albert Álmos, az RMDSZ alsóháromszéki területi szervezetének elnöke ismertette, hogy Szili Katalin országgyűlési elnökkel, illetve a gazdasági és kulturális tárcák tisztségviselőivel tárgyaltak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tárgyaltak a sepsiszentgyörgyi Lábasház, a bodvaji vashámor, illetve a kézdivásárhelyi volt katonanevelde rehabilitációs munkálatainak részfinanszírozásáról. /Erdélyi hírek. Háromszéki küldöttség Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Gógánváralja negyven kilométerre van Marosvásárhelytől, az utak rosszak. Falutalálkozó tartottak, hívták az elszármazottakat is haranglábas műemlék templomba, a helyi református egyházközség és RMDSZ szervezte rendezvénysorozatra. Dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök, egykori itteni lelkész hirdette az igét, majd kopjafaavatóra került sor: az 1848-as forradalom, valamint a két világégés áldozatainak emlékére állították a templomkerti kopjafát. A házigazda, Orbán Lajos lelkész köszöntötte a megjelenteket. Dr. Kakassy Sándor, a Maros Megyei Tanács képviselője megjegyezte: ez a település valamikor a sepsiszentgyörgyi színház vendégjátékát fogadta, ma már a kultúrház is romokban áll. A Bethlen család egykori vára pusztul. A kopjafa leleplezését a helybéli vegyes kar énekei és szavalatok színesítették. A falunapon négyszázan voltak a 280 lelkes gyülekezet ünnepén. /Nagy Botond: A béke emberei. Falutalálkozó Gógánváralján. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./