Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési megbízott miniszter is részt vett Máramaros megye két – Nagybánya és Máramarossziget – területi RMDSZ-szervezetének hétvégén tartott önkormányzati konferenciáján. Szóba került a lakásépítési program gyorsabb ütemű folytatása is. /Farkas E. Zoltán: Önkormányzati konferencia Máramarosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély és ferences kolostor adott otthont idén az írótábornak, ahol – főként erdélyi – irodalmi műhelyek, folyóiratok, szervezetek és könyvkiadók képviselői, munkatársai találkozhattak egymással. A harmincnál több írót és költőt Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor költő, országgyűlési képviselő, valamint Petres Sándor, Hargita megye tanácsának alelnöke köszöntötte. Thomka Beáta, Elek Tibor és Demény Péter délelőtti, a jelenkori magyar irodalom egy-egy jelenségcsoportját vizsgáló előadásait délután, sőt másnap is vita és tucatnyi hozzászólás követte. A tábor hangulatát női felolvasóest és az Éneklő Borz hangos folyóirat fellépése tette még oldottabbá. Szóvivőnek újabb két esztendőre Egyed Pétert választották, akit munkájában a Székelyföld folyóirat munkatársai segítenek majd. /Gyergyószárhegyi írótábor az Éneklő Borzzal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

– Az RMDSZ programja kezdettől fogva tartalmazta az autonómia-célkitűzéseket: megalakulásától fogva hangsúlyozta, hogy a kisebbségek érdeke az autonómia különböző formáinak, így a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia megvalósítása. Meggyőződésünk, hogy a decentralizáció és a szubszidiaritás elveinek megfelelően egy olyan társadalmat kell felépítenünk, amelyben a döntéseket az érintett közösségekhez minél közelebb kell meghozni – hangsúlyozta szeptember 25-én tartott bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Elmondta: nem örvend az RMDSZ és a személye ellen irányuló támadásoknak, de fontosnak tartja, hogy közvita kezd kialakulni az autonómia, az etnikumközi kapcsolatok mentén. A román pártok részéről folytatódtak a vádaskodások: a konzervatívok továbbra is Markó Béla lemondását követelik, a szociáldemokraták pedig Calin Popescu Tariceanuét, amennyiben a miniszterelnök nem határolódik el. Gheorghe Funar a Nagy-Románia Párt színeiben pedig azzal fenyegetőzik, pert indít a csíkszeredai találkozó valamennyi résztvevője ellen. Markó Béla szerint természetes, hogy a kisebbségi közösségek az állam intézményeivel együtt részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában. A területi autonómiával kapcsolatban leszögezte: meggyőződése, hogy nagyon sok döntésnek nem Bukarestben kell megszületnie, ezeket az egyes közösségeknek kell meghozniuk. „Ezek a közösségek, akik ugyanúgy adóznak, joguk van arra, hogy pénzük egy része helyben maradjon, és maguk döntsenek arról, hogy mi történjen ezekkel az összegekkel. Ez lenne az autonómia alapgondolata.” Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célját kizárólag parlamenti eszközökkel, a törvényhozás módosítása révén kívánja elérni. A jelenlegi jogi keretek között is megvannak a helyi közigazgatási autonómia kiszélesítéséhez szükséges eszközök. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ kész arra, hogy a területi autonómia kapcsán nyilvános vitán részt vegyen. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Ezt tette Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke is, aki szerint a területi autonómia megvalósítása érdekében még Románia EU-csatlakozása előtt sürgős lépéseket kell tenni. Emil Boc polgármester, a Demokrata Párt (DP) elnöke kijelentette: nem lesz itt semmiféle területi autonómia! Hozzátéve, hogy az RMDSZ elnökének szavai csupán a romániai magyarságnak címzett politikai üzenetet képviseltek. Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke, úgy véli, hogy Markó Béla csíkszeredai nyilatkozatai által az RMDSZ veszélyes „mutációról” tesz bizonyságot a diskurzusokban. – A szegregációs SZNT és az MPSZ felé való eltolódással Markó kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy összefogja az RMDSZ-t, amelyet az a veszély fenyeget, hogy nem jut be még egyszer a parlamentbe. Az RMDSZ lépése azért is veszélyes, mert vezetője nem más, mint Románia miniszterelnök-helyettese, akinek feladata az európai integrációs tevékenységek koordinálása – áll Rus sajtónyilatkozatában. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szerint „egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke a nemzeti érdek elleni támadásként értékelte az RMDSZ-elnök csíkszeredai beszédét, és egyenesen a miniszterelnök-helyettesi tisztségéről való lemondásra szólította fel a politikust. /Közvita helyett egyelőre perpatvar. Boc: Nem lesz itt semmiféle területi autonómia! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Az 1989-es változások után az „autonómia” szó felröppent az erdélyi magyarság körében, ez vörös posztóként ingerelte a többségi nemzet közvéleményét. A román sajtó „a magyar irredentizmus fellángolásának” beláthatatlan veszélyeiről írt. Jóval később elméleti szinten az autonómiáról már lehetett tárgyalni, s az RMDSZ által kulturálissá szelídített változatát a román sajtó egy része szalonképesnek is minősítette. Most, amikor az RMDSZ belső ellenzékének és választóinak nyomására kénytelen volt határozottabban fellépni, ismét elszabadultak az indulatok. A székelyföldi önkormányzati képviselők Csíkszeredában tartott ülésén a Szövetség Székelyföldért a román politikai elit felháborodását váltotta ki. A liberális párt parlamenti frakciójának vezetője, Crin Antonescu is elítélte a székelyföldi polgármestereknek a regionalizálódás irányában tett szervezett fellépését. A román politikában ismét vörös posztóvá vált az autonómia. /Németh Júlia: Vörösödő rózsaszín. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Elsősorban Markó Béla miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ szövetségi elnökét támadta Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere sajtótájékoztatóján. Kifejtette, hogy Markó Béla az országot eltávolítja az Európai Uniótól irredenta szlogenekkel, amellyel ellenségeskedést szít a lakosság körében. Az „autonómia kérdése csak azok hangoskodása, akiknek a politikája az elefánttemetőbe való. Ameddig én vagyok Marosvásárhely polgármestere, addig a város nem fog a székelyföldi autonóm területhez tartozni” – mondta. Ezután Lokodi Editet, a megyei tanács elnökét támadta, mondván, a románok szavazatával foglalhatta el az elnöki széket és így nem volt mit keresnie Csíkszeredában, hiszen a tisztségében a románokat is képviseli. Florea tovább támadott: a város terveinek kivitelezését is magas beosztásban levő hivatalnokok gátolják. S itt megemlítette Borbély László megbízott miniszter nevét is. Florea szerint etnikai alapon osztják el a pénzeket. csak a magyarlakta vidékek kaptak, a többségi román vidékeken pedig továbbra is gödrös utakon kell járni. Lokodi Edit az őt ért vádakra leszögezte: – Ugyanolyan választott tisztségviselő, mint a polgármester, így valóban az egész megye érdekeit képviseli, így a magyar választókét is. A törvény nem tiltja meg, hogy szabad idejében, ne politizáljon, így RMDSZ-önkormányzati tisztségviselőként részt vehetett a csíkszeredai gyűlésen. /Vajda György: Dorin Florea sokrétű támadásba lendült. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

Végre észhez tért az RMDSZ, és a csíkszeredai polgármester-találkozón felvállalta azt, aminek halogatásáért, valójában inkább nem támogatásáért oly sok bírálatot, egykori híveinek és szavazóinak elidegenedését kellett megélnie, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. A román média és politika éppoly ellenségesen és értetlenül áll a Markó-beszéd egy-egy élesebb részlete előtt, akár korábban, nem akarja megérteni, miért akar mást, többet az RMDSZ a Székelyföld fejlődése, hagyományainak, nyelvének és kultúrájának megőrzése érdekében. Székelyföld gazdaságilag a legelmaradottabbak vidékek egyike. Most kell számba venni a tennivalókat, és párhuzamosan Bukarestben el kell érni a megfelelő törvény- és alkotmánymódosításokat. /Simó Erzsébet: Késő, de korszakos felismerés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Puskás Bálint RMDSZ-szenátor sajtótájékoztatóján kijelentette: nem hiszi, hogy most lenne egy olyan személy, aki reális eséllyel indulhatna a soron következő kongresszuson Markó Béla ellen az RMDSZ elnöki tisztségének elnyerésére. /Markónál nincs jobb. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

A Nagy Benedek-ügy esetében nem lehet semmilyen észérvvel igazolni azt, hogy 1994 decemberében az erdélyi magyarságnak érdeke lett volna, hogy megsemmisítsék legismertebb és legelismertebb képviselőjének, Tőkés Lászlónak politikai tőkéjét és félreállítsák őt a közéletből. Márpedig Nagy Benedek röpirata ezt célozta. Ezt célozta az is, hogy Tokay György frakcióvezetői tisztségével visszaélve megakadályozta az ügy azonnali megtárgyalását. Ezt célozta az is, hogy Markó Béla hosszan hallgatott, s hogy annak ellenére sem volt hajlandó elítélni Nagy Benedeket, hogy a nyilvános állásfoglalásra 29 RMDSZ tisztségviselő nyílt levélben szólította fel, írta Borbély Zsolt Attila. A román hatalom zsoldosai egyértelműen arra játszottak, hogy január közepére sikerül erkölcsileg kikészíteni a szervezet tiszteletbeli elnökét. Ezután két évvel, az RMDSZ kormánykoalíciós szerepvállalásának idején a magányos elkövető státuszához mindvégig ragaszkodó Nagy Benedek képviselő a Vallásügyi Minisztériumban kapott elhelyezést.  Borbély Zsolt Attila arra is emlékeztetett, hogy a parlamenti frakció által végül megfogalmazott elhatárolódó nyilatkozatot a frakciónak közel fele nem volt hajlandó aláírni. Többek között a ma is igen aktív Márton Árpád vagy Borbély László sem. /Borbély Zsolt Attila: A Nagy Benedek-ügy jelentősége és politikai értékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./

Időnként magyarverésekről érkeznek hírek a Vajdaságból és a Felvidékről. Romániában ilyen vonatkozásban csend honol. Annál buzgóbban harsogják a médiák a székely-magyar önrendelkezésre való törekvés „felháborító” voltát. Nem szabad elfelejteni, hova vezetett a más nyelvet beszélők meg nem értése, lebecsülése, jogaiknak semmibe vétele. Elég idézni Sütő András naplójegyzeteiből az 1944. szeptember 26-i szárazajtai tragédia évfordulóján. „Az elítélteket egyenként vezették a falhoz. Robbanó golyóval lőtték agyon őket. Puskával és géppisztollyal lőttek. Az udvaron síró, sikoltozó tömeg. A kivégzettek hozzátartozóinak serege egy idő után könyörgő szavakkal fordult az őrnagy felé. Szülők, gyermekek, testvérek kegyelemért imádkoztak hozzá. Válaszként Oltean Gavril az égre emelt karjukat kezdte lövetni pribékjeivel.(Részlet a Heródes napjai című könyvből) A Kovászna megyei Szárazajta iskolájának udvarán az RMDSZ kopjafát állíttatott és az épület falára márványtáblát helyeztetett az igazságtalan és értelmetlen vérontás emlékezetére. /(A): Hetvenkét éve Szárazajtán… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

Markó Béla szerint az RMDSZ számára külön elégtétel a döntés, az RMDSZ ugyanis nagy mértékben hozzájárult ehhez az eredményhez, mégpedig azáltal, hogy az elmúlt másfél évtizedben mindvégig a párbeszéd és az együttműködés mellett szállt síkra, az etnikumközi problémákat pedig politikai eszközökkel kívánta megoldani. Az erdélyi magyarságnak sajátos érdeke fűződött és fűződik ahhoz, hogy Románia mielőbb bekerüljön az Európai Unióba, hiszen ezáltal Románia és Magyarország határok nélkül lesz együtt egy közös Európában – mondta Markó. Markó fontosnak nevezte, hogy az országjelentés továbbra is kéri a kisebbségi törvény elfogadását. Az RMDSZ elnöke szerint egy határok nélküli Európában, ahol a decentralizáció és a szubszidiaritás határozott elvként van jelen – a romániai magyar közösségnek több lehetősége lesz a különböző autonómia-formák kialakítására. /Markó: Több lehetőség kínálkozik sajátos gondjaink megoldására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Basescu nem folytatott olyan politikai jellegű tevékenységet 1989 előtt, amely elítélendőnek minősülne – állapította meg a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság. Ismeretes, hogy tavaly Emil Constantinescu volt államfő az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátott több olyan dokumentumot, amely – állította – alátámasztja a vádakat, melyek szerint Basescu együttműködött volna. A bizottság hasonló döntést hozott további három politikus ügyében. Míg a megfigyelői dossziéval rendelkező Puiu Hasotti (NLP) és Toró T.Tibor (RMDSZ) esetében nem merült fel az együttműködés gyanúja, a hálózati dossziéval rendelkező Radu Terinte (KP) ügye tisztázásra várt. /Basescu nem működött együtt – döntött az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Elavult az etnikai elvű autonómia gondolata az európai valósághoz képest – kommentálta Calin Popescu Tariceanu kormányfő Markó Béla csíkszeredai kijelentéseit. Tariceanu úgy vélekedik, hogy Markó csíkszeredai beszédéből bizonyos kijelentések nem voltak helyénvalóak. Aláhúzta, hogy az autonómia elmélyítése nem érintheti az integritás és szuverenitás elvét. A miniszterelnök nehezményezte, hogy semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott az RMDSZ azon szándékait illetően, amelyeket 2006 szeptember 23-án ismertettek, valamint hogy a koalíciót sem értesítették a csíkszeredai kezdeményezésekről. A Nagy-Románia Párt (NRP) indítványt nyújt be a szenátushoz Markó Béla miniszterelnök-helyettes tisztségből való menesztésére – nyilatkozta Corneliu Vadim Tudor, az NPR elnöke. /Megszületett a Tariceanu-válasz Markó kijelentéseire. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Kolozs megye RMDSZ-es polgármesterei és alpolgármesterei gyűltek össze szeptember 25-én Tordaszentmihályon, a találkozó házigazdájának, Zeng János polgármesternek a meghívására, megtárgyalni az önkormányzatok időszerű gondjait. László Attila megyei RMDSZ-elnök a pályázatírások kapcsán rámutatott: az eredmények gyakran váratnak magukra. Bejelentette, hasonló találkozássorozatokat szerveznek a decentralizáció fokozásának érdekében. Egyre lendületesebben halad a kistérségek szerveződése a megyében. /-f-: Magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozója: pályázni muszáj! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Az uniós csatlakozással az erdélyi magyarság nem jut révbe, viszont nem is csökkennek érdekérvényesítési lehetőségei – vélte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a bukaresti rádió magyar nyelvű adásában. 2007. január elsejével egy korszak, az átmenet lezárul. Markó nem gondolja, hogy egyik pillanatról a másikra a nacionalizmus mértéke jelentősen csökkenni fog, sőt az is elképzelhető, hogy ideiglenesen megnövekszik. A Román Hírszerző Szolgálatban egy ideig működött egy irredentaellenes igazgatóság, amelyet sikerült fölszámoltatni, valamikor a kilencvenes évek második felében. Ez nem azt jelenti, hogy a titkosszolgálaton belül most nem működik ez a szemlélet. Markót meglepte, hogy ismét felébredt a kilencvenes évek szelleme. Még a miniszterelnök is úgy látta, hogy a kötelező „hűségnyilatkozat” alól ő sem vonhatja ki magát, mert akkor hátrányba kerül a Nemzeti Liberális Párt. /Markó: az uniós tagság egy másfajta együttlét. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Tárgyalóasztalhoz ült szeptember 27-én az RMDSZ alsóháromszéki szervezetének vezetősége, Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke, Ferenc Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kommunikációs alelnöke és Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője. A premierjellegűnek tekinthető találkozón Toth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszéki szervezetének elnöke úgy fogalmazott, a ruha egy idő után nem tölti be a szerepét, tehát azt úgy kell alakítani, hogy megint szépen álljon az erdélyi magyarság testén. Gazda Zoltán szerint az MPSZ és az SZNT elsősorban a nemzetépítési stratégia kialakításában tekinti magát partnernek. A találkozón az RMDSZ-t Albert Álmos, az alsóháromszéki szervezet elnöke, Márton Árpád és Antal Árpád parlamenti képviselő, valamint Puskás Bálint szenátor képviselte. /Domokos Péter: Egy asztalnál: RMDSZ, MPSZ, SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A nagy politikai vihart kavart csíkszeredai polgármesteri találkozóra nemcsak az RMDSZ színeiben megválasztott polgármestereket hívták meg, hanem a függetleneket is. A meghívást Illyefalva független polgármestere, Benedek Huszár János is elfogadta. Benedek Huszár János kifejtette, Székelyföld gazdaságát nem lehet ugyanazokkal a mutatókkal jellemezni, mint amelyeket a nyugati, akár európai, akár tengeren túli társadalmakra érvényesek. Figyelembe kell venni ennek a régiónak a sajátosságait, tradícióit, helytörténetét, hagyományait. Jó lenne Székelyföldön fönntartania 75 százalékos etnikai arányt. Székelyföldnek az az előnye hogy van tiszta borvízforrása, vannak erdei, vannak természeti erőforrásai. Ezt fogják jó pénzért megvásárolni a turisták, de csak úgy, hogy mindez itt marad. A Szövetség a Székelyföldért egyesület legfontosabb feladata, hogy bevonja a szakértőket annak felmérésébe, hogy Székelyföld milyen adottságokkal rendelkezik, milyen irányba kell elindulni. /Mózes Edith: „Székelyföld kis Svájc, de nem a bankok Svájca”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete egyeztető-fórumot szervezett, amelyen az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselők és önkormányzati elöljárók mellett részt vettek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta: a találkozót azért hívta össze, mert úgy érzi, hogy az RMDSZ nem azt a politikai funkciót tölti be, mint amikor létrejött, tömegszervezet jellege elhalványult. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Szerinte az autonómia kérdését nem lehet tovább halogatni, és összefogást szorgalmazott az ügyben. A találkozón az RMDSZ, az SZNT és MPSZ helyi vezetői megállapodtak abban, hogy a felvetett kérdésekben egy következő találkozón konkrét időpontokat határoznak meg, valamint javaslatokat fogalmaznak meg. /Széleskörű összefogás az autonómiáért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Autonómiát csak összefogással, közösen lehet kiharcolni. A székelyföldi autonómia ügyében több kezdeményezés történt, eredmény azonban nem volt, az egymással szemben cselekvők kioltották, sokak szemében komolytalanná tették az üzenetet. A Székely Nemzeti Tanács megjelenésére, következetes kiállásukra, meg a politikai ellenzék szerepét felvállaló, párttá alakulni készülő MPSZ-re is szükség volt, hogy az RMDSZ végre komolyan vegye az autonómiaköveteléseket. Kényszerhelyzetben ugyan, de ezt tette a 2004-es választási kampányban, és hasonló szándék körvonalazódik most is. Markó Béla Csíkszeredában kiállt az autonómia fontossága mellett. A folyamatban a sepsiszentgyörgyi fórum, kis túlzással talán történelminek is nevezhető. /Farkas Réka: Az összefogás reménye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára ismét hevesen támadta az RMDSZ vezetőinek autonómiára vonatkozó nyilatkozatait, az RMDSZ-t terrorista szervezetként emlegette. Funar szerint a székelyföldi autonómia kérdése elterelő hadművelet, az RMDSZ valójában Erdély autonómiáját akarja megvalósítani. /Napzárta. Funar és az autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

Miként használják ki a magyar polgármesterek, alpolgármesterek az RMDSZ kormánytagságát, sikerül-e több központi pénzt szerezniük településüknek? Erre a kérdésre keresett választ a lap. Arad megye magyarsága most kivételesen előnyös helyzetbe került, mert a megyei tanács RMDSZ-es triumvirátusa – Búza Gábor, Csepella János, Sipos György – a lehetőségekhez mérten jól dolgozik. Külön előny, hogy Búza Gábor a megyei tanács alelnöke, aki a kultúrával is foglalkozik. Búza Gábor kiemelte, ha a település része valamilyen fejlesztési programnak, pályázatnak, akkor könnyebben kaphat támogatást. A megyében most négy magyar polgármester van, de közülük csak három nyert RMDSZ-színekben, a negyedik, a nagyzerindi Simándi Sándor a demokraták listájáról indulva lett polgármester. A három RMDSZ-es polgármester közül a legkritikusabb anyagi helyzettel a kisiratosi Almási Vince küszködik. Kisiratos nemrég vált le Kürtösről, s nyerte vissza községi rangját, de a településen nincs ipari tevékenység. Kisiratos most kormánypénzt kap vízbevezetésre, és meglesz a sportterem is, ami jelzi, hogy az RMDSZ kormánytagsága jótékonyan hat a kistelepülésekre. /Zacskós lé. Pénzszerzés magyar településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

Az RMDSZ döntő módon hozzájárult Románia Európai Uniós (EU) csatlakozásához azáltal, hogy mindvégig a párbeszéd, az együttműködés politikáját követte, különösen a nemzetiségek együttélése tekintetében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Figyelmeztetett, hogy a kisebbségi kérdés korántsem tekinthető megoldottnak. Az országjelentés továbbra is kéri a kisebbségi törvény elfogadását. A székelyföldi polgármesterek csíkszeredai találkozója után elhangzott RMDSZ-ellenes nyilatkozatokkal kapcsolatban Markó egyértelműen leszögezte: a székelyföldi területi autonómia mindig is az RMDSZ programjának szerves része volt, és az is marad. /Markó: Döntő hozzájárulás az EU-s csatlakozáshoz. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Szeptember 29-én Kolozsváron tanácskoztak az erdélyi magyar politikai szervezetek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. A megbeszélések során egyetértésüket fejezték ki a székelyföldi polgármesterek által elfogadott nyilatkozattal, és üdvözölték azt a tényt, hogy az RMDSZ ismét zászlajára tűzi a székelyföldi területi autonómia követelményét. Megállapodtak abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül létrehozzák az úgynevezett Nemzeti Minimumot, amelyet minden résztvevő a magáénak vallhat és támogathat. Örömmel nyugtázták, hogy a legutóbbi országjelentés kitér a kisebbségek elvárásaira, és csekélynek minősíti Romániának ezen a téren tett lépéseit. Különös hangsúlyt fektet az ingatlan-visszaszolgáltatásra, az állami finanszírozású magyar nyelvű felsőoktatásra, illetve az önrendelkezés különböző formáira. A résztvevők hangsúlyozták: fontos, hogy a csatlakozás után ki tudják használni azokat a lehetőségeket, amelyeket az Európai Unió biztosít a kisebbségvédelem, a közösségi jogok kiharcolása terén. /E.-R. F.: Létrehozzák a Nemzeti Minimumot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Sütő András méltatása a/ Újabb életmű vált kerek egésszé, Sütő Andrásé. Fodor Sándor barátjának érzete az írót. Annak a Hazának volt a védelmezője, amelynek nincsenek földrajzi határai. Dél-Erdélyben élte át 1940-1944 közötti négy esztendőt, emiatt nem volt nehéz Sütő Andrást a Román Kommunista Párt mellé állítani. Munkásságának első periódusában a Kommunista Párt elbeszélőjét-drámaírója volt. Azután az Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzetei megjelenésével kezdődően (1970), már a népe ügyének elkötelezett írója lett. Az Istenek és falovacskák c. esszékötet pedig (1973) ugyanúgy a magyar irodalom európai rangú művelőjévé avatja, mint az Egy lócsiszár virágvasárnapja továbbá a Csillag a máglyán c. drámái. Ezeket újabb drámák, naplójegyzetek, esszék követték. A szellemi Haza, az anyanyelv iránti ragaszkodás jellemezte, ezért volt még első korszakában Bözödi György védelmezője, ezért emelte báró Kemény Jánost az Új Élet szerkesztőségébe a fizikai munkából. 1990-ben, a marosvásárhelyi magyarellenes támadás idején fél szemét kiverték, mindmáig nem sikerült megtalálni a tetteseket. /Fodor Sándor: Búcsú. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ b/ Századunk egyik legnagyobb írója, a kisebbségi magyar sors metaforája: művei többek irodalmi alkotásoknál, a korszak kritikái, jelentette ki az elhunyt Sütő Andrásról Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. Gálfalvi György, a Látó című folyóirat főszerkesztője, a Romániai Írószövetség marosvásárhelyi fiókjának titkára úgy fogalmazott: korszakos jelentőségű írótól búcsúzunk. Sütő András egész életműve kivételes értékű kincse az egyetemes magyar irodalomnak. Farkas Árpád költő személyes jó barátja volt Sütő Andrásnak, akit az erdélyi és az egyetemes magyar nemzeti közösség egyik legtisztábban látó emberének nevezett. Gálfalvi Zsolt író, a Romániai Magyar PEN-klub elnöke szerint Sütő András halálával a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb kortárs alkotója távozott. Az ötvenes évek legkritikusabb kortárs írójának nevezte Sütő Andrást a Korunk folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos. „Életpályája indokolja, hogy Sütő András emléke megmaradjon, irodalmi és történelmi szempontból is jelentős művei beépüljenek századunk magyar, román és egyetemes irodalomtörténetébe” – hangoztatta. Mindannyiunk közül Sütő Andrásnak volt a legnehezebb dolga, mert őt már korán megpróbálta korrumpálni a hatalom, de hiába – mondta Kányádi Sándor költő, műfordító. Nem adta el a lelkét, és szimbolikus figurává nőtte ki magát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közleményében leszögezte: oka van a gyászra ma mindenkinek, aki magyarnak vallja magát. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint a magyar irodalom rövid időn belül második meghatározó egyéniségét veszítette el. /Pályatársak, kortársak Sütő Andrásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ c/ Nagy író ment el közülünk, egyike a legnagyobbaknak az utolsó, több mint fél évszázad magyar irodalmában, méltatta Sütő Andrást Dávid Gyula. Olyan korban élt, amikor nagyokat lehetett tévedni. És ő is tévedett – nagyokat. Saulus volt – de volt ereje megfordulni a damaszkuszi úton. Akkor, amikor ezért üldöztetés, sőt életének veszélyeztetése járt. „Könnyű álmot” ígérve, egyszer csak megszólította Őt a szülőföld. És ő attól a pillanattól kezdve felvállalta népe, nemzete sorsának képviseletét ország-világ előtt. /Dávid Gyula: Halála hírére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ d/ Sütő András elhunytáról a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor közösségünk egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el, írta Markó Béla. Sütő András életét meghatározta a nemzetéért, kisebbségbe szakadt közösségéért érzett felelősség. Sütő András nem csak szóban, hanem tettben is szembefordult a létünket veszélyeztető zsarnoki hatalommal, és síkra szállt az emberi és közösségi jogok tiszteletben tartása mellett. 1989 decemberében Sütő András a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja, az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapítója és első elnöke, később tiszteletbeli elnöke, majd a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja volt. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Sütő András halálára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ e/ Tamási Áronunk óta erdélyi sorsgondoktól átszőtt írói lét még nem csiholt ily fényes, máglyáról pattant csillagot egünkre, írta Sütő András halálhírére Farkas Árpád. Sütő András több mint negyedszázada Szavaink Nagyfejedelme. /Farkas Árpád: Búcsú Sütő Andrástól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Románia uniós csatlakozásával együtt járó lehetőségekről és kihívásokról, a különböző autonómiaformákkal kapcsolatos célkitűzésekről vitáztak szeptember 30-án a résztvevők Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZKT) együttes ülésén. Az uniós csatlakozás új, hatalmas lehetőségeket kínál az erdélyi magyarságnak, a nemzeti identitás megerősítése szempontjából is, és egyben megteremti a magyar nemzeti együttlét új formáját – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Az integrációval egyidejűleg megszűnik a csaknem egy évszázados nemzeti szétszakítottság. Az erdélyi magyarságot versenyképessé kell tenni, amelyre csakis kormányzati pozícióból van lehetőség. Markó kudarcként értékelte azt, hogy a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvényt nem sikerült a parlamenttel elfogadtatniuk. A szövetségi elnök hitet tett a különböző autonómiaformák megvalósításának szükségessége mellett. A területi autonómiát az állami intézmények helyi irányítás alá helyezésével, lépésről lépésre kell megvalósítani. Eckstein-Kovács Péter bírálta Markó Bélának az átvilágítással, a főügyész kinevezésének a módjával és az igazságügyi reformmal kapcsolatos kijelentéseit. Kelemen Hunor kijelentette, hogy a jövő évi RMDSZ-kongresszus a reform kongresszusa lesz. Kónya-Hamar Sándor szorgalmazta, hogy a Tőkés László által kezdeményezett autonómia-kerekasztalt. Frunda György szerint az autonómiáról folytatott vita nem korlátozódik a Székelyföldre, tehát nem etnikai változatáról van szó, hanem olyan autonómiáról, amelynek megvalósítása a románoknak is érdeke. Nagy Zsolt azt ajánlotta, hogy az RMDSZ-nek legyen saját EU-biztos jelöltje, és példaképpen Frunda Györgyöt említette, aki 1994 óta tagja az Európai Tanácsnak. Az RMDSZ nyilatkozatban támogatta a székelyföldi önkormányzati vezetők – Székelyföld területi autonómiájának megteremtésére vonatkozó határozatát, üdvözölte az ország EU-csatlakozását, és állásfoglalást fogadott el az átvilágításról. Ez utóbbi dokumentum leszögezi, hogy a Szekuritátéval együttműködőknek vissza kell vonulniuk. Az RMDSZ VIII. kongresszusára 2007. április 22-én kerül sor. Titkos szavazással döntöttek Demeter János ügyvezető alelnöki tisztségben történő megerősítéséről. A testület szintén titkos szavazással választotta meg a szövetség etikai és fegyelmi bizottságának új tagjait. /T. Sz. Z.: Autonómiáról, jogállamról, reformról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, autonómiát akkor érdemes kialakítani, ha a régió legalább annyit termel, amennyit fogyaszt. Erdély például nem termel többet, mint Románia más régiói, hanem egyesek szerint kevesebbet. Viszont Erdély az elmúlt évtizedekben még annyit sem kapott vissza a költségvetésből, amennyi a megtermeltekből megillette volna. Székelyföld esetében szeretnének eljutni oda, hogy a rendelkezésre álló pénzről helyben lehessen dönteni. Ki kell dolgozni a gazdasági stratégiát. A székelyföldi erdővagyon alkalmas gazdagítani Székelyföldet, de ehhez azt az erdővagyont fel kell mérni. A kisebbségi törvény meddő vitája azt bizonyítja, hogy mérsékelt megoldást sem sikerült elfogadtatni. /Tibori Szabó Zoltán: El kell gondolkozni, hogy miként tovább. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Eckstein-Kovács Péter szenátor az igazságügyi reformmal, a titkosszolgálati dossziék nyilvánosságra hozatalával, továbbá a titkosszolgálatok vezetőinek kinevezésével kapcsolatos álláspontja miatt bírálta Markó Béla RMDSZ elnököt. A besúgók ügye foglalkoztatja az egész romániai, és ezen belül a magyar társadalmat is. Az igazságüggyel kapcsolatos kérdések szintén rendkívül fontosak. Az ún. Feddhetetlenségi Ügynökség éppen az igazolatlan jövedelemszerzés ellenőrzéséről, visszaszorításáról szól. Eckstein-Kovács Péter szerint életet kell lehelni az SZKT-ba, lehetőséget kell teremteni a vélemények ütköztetésére. Vissza kell venni a tékozló fiúkat, hogy az SZKT-ban és általában az RMDSZ-ben különböző elképzeléseket pártoló csoportok között valós verseny bontakozhassék ki. A szenátor támogatja az autonómiáról szóló csíkszeredai nyilatkozatot. /Tibori Szabó Zoltán: Az autonómiaprogrammal csak egyetérteni lehet. Interjú Eckstein-Kovács Péterrel, a Szabadelvű Kör elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Egyházak, iskola, RMDSZ és civilszervezetek közösen rendezték meg az idei Zsil-vögyi magyar napokat. A háromnapos rendezvény első mozzanatán, szeptember 29-én Lupényban telt ház előtt lépett színre Koós Éva marosvásárhelyi nótaénekes, valamint a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport néptánccsoportja. – Úgy érzem, igazán mellénk állt mindenki az idei szervezésben – mondja Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök. Koós Éva önköltségen jött el sok száz kilométert, hogy a lupényiaknak énekelhessen. Déván a diákokat a színpadra hívta a művésznő, s kedvükre rophatták a táncot. Nagy volt a siker Petrozsényban is, ahol színdarabbal, tánccal léptek fel a dévai diákok. A háromnapos rendezvény Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő könyvbemutatójával zárult. /(GBR): Zsil-völgyi magyar napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere az utóbbi időben túl sokat támadta az RMDSZ-t, ezért szükségesnek tartjuk, hogy állást foglaljunk az ellenünk elhangzottakkal szemben – mondta a sajtótájékoztatón dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és dr. Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos. Dr. Kelemen Atilla elmondta, Dorin Florea ráadásul megszegte választási ígéreteit, hiszen már rég nem „minden marosvásárhelyi lakos független polgármestere”. Egyre kevesebbet foglalkozik a város ügyeivel, inkább a Demokrata Párt megyei szervezetét építi. Az RMDSZ-nek volt és van önkormányzati programja, amit következetesen véghezvisz. Kolozsváry Zoltán közölte, számos olyan helyi tanácsi határozat született, amelyet a testület egyöntetűen elfogadott, de nem alkalmazza a polgármester, annak ellenére, hogy a törvény kötelezi őt erre. /Vajda György: Tyúkból nem lesz kondorkeselyű. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Az ellenzék győzelme az önkormányzatok nagy többségében valószínűleg azt a választói szándékot mutatja, hogy egyfajta egyensúlyt kívántak teremteni az önkormányzatok segítségével a magyarországi politikai életben – értékelte a magyarországi választások eredményét Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Ez rákényszeríti a kormánypártokat az ellenzékkel való együttműködésre számos fontos helyzetben – mondta Markó. Sólyom László köztársasági elnök október 1-jei beszédét illetően Markó kijelentette, ebben a helyzetben állást kellett foglalnia. /Markó: Egyensúlyt kívántak teremteni a politikai életben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ „Erkölcsi szempontból ítélem meg ezt az eredményt, szerintem a hazugságot szankcionálták a választópolgárok, de nem eléggé jelentős mértékben” – fogalmazott Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Úgy vélekedett, hogy a magyar társadalom nagy értékválságban szenved. Mindazonáltal nagyon fontos – fűzte hozzá -, hogy a nemzeti oldal a kormánykoalíció értésére adta, miként gondolkodik a gyurcsányi hazugságpolitikáról. /Erdélyi visszhangok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./