Szeptember 13-i ülésén összesen 22.129.000 lej támogatást hagyott jóvá a kormány mintegy 152 magyar és vegyes tannyelvű oktatási intézmény számára. Az összeg Bihar, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes megyei iskolák és óvodák felújítására fordítható. A kormány tartalékalapjából utalt ki pénzt a Bihar, Kovászna, Hargita és Maros megyei megkezdett építkezések befejezésére, valamint útjavításokra. Az összegek kiutalása az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására történt. Szintén az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatja a XI.-es, XII.-es Magyar nyelv és irodalom tankönyvek újra megjelentetését, egyenként 5500 példányban, valamint a kétkötetes Szöveggyűjteményt 2300 példányban. /Magyar iskolák is kaptak pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A feddhetetlenségi törvény szakaszonkénti vitája során, többek között az ellenzéki, de koalíciós pártok által benyújtott módosító kiegészítések miatt is, többször élénk vita alakult ki a képviselők között. A liberálisok és a demokrata pártiak azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy szövetségre lépett az ellenzéki pártokkal, a szociáldemokratákkal, a Nagy-Románia Párttal (NRP) és a konzervatívokkal. A kormány által benyújtott törvénynek ugyanis több szakaszát az RMDSZ javaslatára változtatták meg vagy vették ki a törvény szövegéből. Máté András képviselő, a jogi bizottság tagja elmondta, a törvénytervezetet szakmai hiányosságok miatt kifogásolják. A jogszabály többek között azért is elfogadhatatlan, mivel a létesítendő Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget olyan hatáskörrel ruházza fel, mintha ügyészségi kivizsgáló intézmény lenne, és egy személyben összpontosul az ügyészi és bírói hatalom. Máté András szerint az EU nem ezt, hanem a nagy korrupció felszámolását kérte Ráadásul a tervezetben szerepel még a magyar egyházi személyek vagyonának az ellenőrzése az ügynökség, tehát egy román intézmény által, amire nem volt példa még a Ceausescu rendszerben sem. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Székelyudvarhely polgármestere arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy függessze fel tisztségéből Markó Béla miniszterelnök-helyettest, mivel „Romániának nincs szüksége olyan emberekre, akik személyes érdekből a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása ellen szavaztak.” /(-i-): Megfeddték a feddhetetlenségi törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Fontos volt, hogy az Európai Unió (EU) központi intézményei friss tájékoztatást kapjanak a romániai magyarsággal kapcsolatos problémákról az Európai Bizottság (EB) Romániáról szóló országjelentése előtt – jelentette ki Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő Brüsszelben, miután találkozott az erdélyi magyar politikai erők által delegált küldöttséggel. Más magyar EP-frakciókhoz hasonlóan a néppárti delegáció is vendégül látta az Erdélyből érkezett reprezentatív küldöttséget, amelyben helyet kapott mások mellett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője, és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagja. Lényeges, hogy ez az első delegáció, amely magában foglalja mind az RMDSZ, mind az EMNT képviselőit. Így az a vád nem állhat meg a lábán, hogy az erdélyi magyar képviselet nem egysége, mondta el a képviselő asszony. A delegáció által szerzett tapasztalatok közül Gál Kinga elmondta: érdemi egyeztetés eddig a kormánnyal egyik autonómia-elképzelésről sem volt. A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban az EB-től is felhívás érkezett a román kormányhoz a megoldás érdekében, de nem történt előrelépés. Az ingatlan-visszaadásra vannak törvények és rendeletek, de a végrehajtási procedúra akadozik. Az oktatás területén a kolozsvári állami magyar karok, illetve egyetem létrehozásában nincs haladás. /Egységes erdélyi érdekképviselet Brüsszelben. Gál Kinga: egyelőre keveset tudni az országjelentésről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A Sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség vezetősége elvben  elfogadja a helyi RMDSZ meghívását a szeptember 27-i lakossági fórumra, de csak azzal a feltétellel, ha a találkozón az erdélyi és székelyföldi magyarságot érintő kérdésekről is tárgyalnak. “Az RMDSZ jövőjéről nekünk nincs mit tárgyaljunk. Olyan körülmények között, hogy politikai ellenfelek vagyunk, minket nem érdekel az RMDSZ alapszabályzatának vagy struktúrájának esetleges módosítása. Jó dolognak tartjuk a meghívást, de ha ez a nyitás az RMDSZ részéről az MPSZ felé azt a szándékot takarja, hogy az MPSZ visszatagolódjon az RMDSZ-be, akkor mi ezzel nem tudunk egyetérteni. Az MPSZ soha sem fog visszatagolódni az RMDSZ-be” – hangsúlyozta Gazda Zoltán. Az RMDSZ jövőjéről tart nyilvános lakossági fórumot a sepsiszentgyörgyi RMDSZ szeptember 27-én – jelentette a helyi szervezet elnöke, Tóth Birtan Csaba. A fórumra a szövetség tagjain kívül meghívják a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az EMI helyi vezetőit is. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Jakab István menesztett államtitkár szerint megmaradhatott volna helyén, ha több a támogatója az RMDSZ-ben. Jakab István, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára nem tartja magát áldozatnak, mint mondta: tudatában van annak, hogy fel kellett áldozni valami pozíciót. Ami számára érthetetlen: hogy a Pénzügyminisztériumnál végül csak maradt három államtitkár, csupán az ő helyére más személy került. Pillanatnyilag Jakab munkanélküli. A miniszterelnöki kabinettől kapott ugyan munkaajánlatot, de egyelőre úgy érzi pihenésre van szüksége. /Bögözi Attila: Kirúgták, mert nem volt „háta”? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Szeptember 11-én megjelent a Hivatalos Közlönyben a felmentéséről szóló miniszterelnöki rendelet, Jakab István volt pénzügyminisztériumi államtitkár a kormányban töltött másfél évét és az ott szerzett tapasztalatot rövid sajtótájékoztató keretében foglalta össze. Kiderült, Jakab István államtitkári posztja végül is nem szűnik meg, ez azonban csak azután változott meg, hogy az RMDSZ a kormányátalakítási tárgyalások során lemondott a tisztségről, s ebben nagy valószínűséggel az is közrejátszik, hogy Jakab volt az első RMDSZ-képviselő a Pénzügyminisztériumban, s most egy sem marad. /”Bukarestben hajlamosak halogatni a dolgokat” – véli Jakab István, volt pénzügyminisztériumi államtitkár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Szeptember 14-től Klárik László a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetéseket Eszközlő Ügynökség (APDRP), volt SAPARD igazgatója. Az igazgatói kinevezés a mezőgazdasági miniszter rendelete alapján történt. Klárik korábban a Belügyminisztérium egyik ügyosztályának igazgatója volt. A kormánykoalíció algoritmusa szerint az ügynökség vezetőjének az RMDSZ-ből kellett kikerülnie. /Klárik László az APDRP új igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos parlamenti kritikák java része hajától rángatott, nem állja meg a helyét – állította Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, a felsőház jogi bizottságának elnöke. Furcsállja, hogy sok kollégája – köztük az RMDSZ-es szenátorok többsége is – ellenzi a törvényt, emberjogi és hasonló kifogásokra hivatkozva. Bezzeg más esetben, ha a hátrányos helyzetűek, a nők, vagy éppenséggel a romák jogairól volt szó, ezek a honatyák nem jeleskedtek, csak most, amikor a tisztségviselők vagyonáról van szó – fogalmazott a szenátor. A politikus hozzátette: reméli, hogy végül létrejön az egyetértés a törvényt kezdeményezők és az RMDSZ parlamenti frakciói között, és nem kerülnek abba az – Eckstein-Kovács szerint – kínos helyzetbe, hogy a szövetség honatyái a Nagy-Románia Párttal és a többi ellenzéki alakulattal szavazva – amint az már előfordult – elutasítsák a jogszabályt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Eckstein-Kovács kitart a feddhetetlenségi törvény mellett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A gyermeklétszám csökkenése miatt nem indulhat magyar nyelvű kilencedik osztály idén Nagyszebenben az Octavian Goga Gimnáziumban, bár Keresztes Gizella aligazgatónő úgy vélekedett, hogy megfelelő politikai akarattal fenn lehetne tartani az anyanyelvi oktatást. A megyében a nagyszebeni középiskola mellett már csak Szászmedgyesen működik magyar kilencedik osztály, és az ingázás helyett a diákok többsége inkább román tagozaton tanul tovább. Keresztes Gizella szerint a középiskolai osztály megszűnésével a nagyszebeni magyarság megmaradása kerülhet veszélybe. A tanárnő szerint az Oktatásügyi Minisztériumban az RMDSZ-t képviselő Murvai László igazgató nyugdíjazása után a Szeben megyei magyarság támogatás nélkül maradt. – Kötő József volt államtitkárhoz hiába fordultunk segítségért. Egyszerűen azt mondta, hogy szerezzünk gyerekeket – mondta az aligazgatónő. – Ezt azonban, nem olyan egyszerű megoldani, hiszen nagyon sok a vidéki fiatal, aki az ingázás és a bentlakási költségek miatt nem választja iskolánkat – tette hozzá. A nagyszebeni pedagógusok úgy érzik, hogy az oktatási tárca igazságtalanul a Szászmedgyesi Országos Gázipari Szakközépiskola javára döntött, hiszen ott indulhat magyar nyelvű osztály. Keresztes Kálmán helyettes főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy a szászmedgyesi középiskola semmivel sem gyengébb, de az érettségi eredmények ennek az ellenkezőjét bizonyítják, mert a szászmedgyesi szakközépiskola összes magyar diákja sikertelenül vizsgázott. Az idén kisérettségiző diákok fele választotta a szakközépiskolát, a többiek Kolozsvárra és Székelyudvarhelyre mentek. Varró Sándor református lelkipásztor Nagyszebenbe kerülése óta egy szórványkollégium létrehozásán fáradozik. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004-ben sikerült befejezni az épületet, amely jelenleg húsz diákot tud befogadni. Tavaly csupán tízen választották a szórványkollégiumot szálláshelyül. Varró Sándor egyelőre abban látja a megoldást, hogy a Szeben megyei magyar gyermekeket valamelyik neves egyházi iskolába Nagyenyedre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Kőhalomra irányítsák. Serfőző Levente, a HID – Szebeni Magyar Egyesület elnöke elégedetlen a Szeben megyei magyar nyelvű oktatást képviselő szakemberekkel. Még az Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatának tanárai is a román tagozatra küldik saját gyerekeiket ahelyett, hogy példát mutatva magyar nyelven iskoláztatnák őket. /D. I.: Nem indul líceumi magyar osztály. Nagyszeben diákjai román tagozaton tanulnak tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Tartalom nélküli a kormánykoalíció – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a többpárti szövetség jövőjét 2007. január elseje után nagyon „sötétnek látja”. Markó Béla szerint jelenleg az európai uniós csatlakozás feltételeinek a teljesítése miatti félelem tartja csupán össze a koalíciós pártokat. Meglátása szerint 2007. januárja után sötét és szomorú jövő vár a koalícióra. – Az RMDSZ úgy szeretné kialakítani az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget, hogy az ne váljon politikai befolyásolás, politikai bosszú eszközévé – nyilatkozta Markó Béla. Az 1996-ban megkötött román–magyar alapszerződés vonatkozásában Markó kifejtette: a megállapodás nem nyújtott megfelelő megoldásokat a romániai magyar kisebbség gondjainak megoldásában, és ez okból szükséges a kiegészítése. A szövetségi elnök elmondta, tíz évvel ezelőtt az RMDSZ nem szavazta meg az alapszerződést, tartózkodott ebben a kérdésben, és azért járt így el, mert tudta, hogy szükség van erre a dokumentumra, amely jelentősen hozzájárulhat a két ország közötti viszony alakulásához, azonban ugyanakkor elégedetlenek voltak a szerződés tartalmával. A dokumentum nem tartalmazta azokat a kitételeket és megoldásokat, amelyek szerint alapvetően rendezni lehetett volna a románok és magyarok viszonyát, példaként említette az autonómiaformák, illetve az önálló magyar egyetem kérdését. /Markó: sötét és szomorú jövő vár a koalícióra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Frunda György szenátor közölte, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ legutóbbi ülésén megállapította, hogy ő nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Gandul napilap úgy tudja: a szenátor esetében döntését a CNSAS nem egyhangúlag hozta meg, ketten – Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – tartózkodtak a szavazáskor. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke hevesen támadta a CNSAS legutóbbi döntéseit. Szerinte az átvilágító testület és a pártok vezetői között alku született bizonyos politikusok „tisztára mosásáról”. A PIN alelnöke úgy tudja: az első „tisztára mosandó” csomagban Frunda György (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Serban Mihailescu (PSD) és Marcu Tudor (PRM) szerepel. „Vannak olyan politikusok, akik pletykából élnek meg, mert másképp nem tudnak érvényesülni” – kommentálta Sandru kijelentéseit Frunda György. Lavina Sandru információit cáfolták a demokraták is. /Cs. P. T.: Frunda nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Szász Jenő az államelnökkel történt március 15-i beszélgetése óta nem nagyon szólalt meg a nyilvánosság előtt. Most megtette, Markó Béla miniszterelnök-helyettes leváltását kérte a román miniszterelnöktől, mert szerinte az RMDSZ Markó, Verestóy és Frunda érintettsége miatt nem szavazta meg a feddhetetlenségi törvényt. Az a Szász Jenő aggódik tehát a politikusok jogtalan vagyonszerzése miatt, akinek számtalan elvarratlan pénzügyét tárta fel eddig a sajtó, a magyarországi közpénzből több száz millió forint támogatást szerzett, s annak jogszerű felhasználását nem tisztázta, írta Stanik István főszerkesztő. Stanik szerint ha a Feddhetetlenségi Ügynökség a Macovei miniszter asszony által javasolt formában létrejön, akkor Szász Jenő valószínűleg hamarosan börtönbe kerül. /Stanik István: Nicsak, ki beszél itt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Traian Basescu elnök megjegyezte, hogy tudomása szerint ez volt az első alkalom, amikor az RMDSZ koszorút helyezett el a cebei (Tebea) emlékünnepségen Avram Iancu sírjánál. Az államfő szerint ez, többek között, azt jelképezi, hogy egy civilizált világban már nem téma, hogy valaki még “egy tenyérnyi román földet” akarna. “És ha akarja, nem merészeli”. /RMDSZ-koszorú Iancunak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Hardau tanügyminisztert a tanévnyitó bukaresti tüntetések miatt nem fogadták Csíkszereda egyetlen román líceumában, az Octavian Goga Főgimnáziumban, ezért a miniszter a színmagyar Márton Áron Gimnáziumba ment, a középiskola igazgatója, Varga László románul köszöntötte, és ugyanígy vázolta fel a pedagógusok igényeit, és hasonlóképpen cselekedett a diáktanács elnöke is saját tanulótársai nevében. A magyar igazgató ugyanakkor megköszönte a volt román prefektusnak, jelenleg PSD-s parlamenti képviselőnek a segítségét, mert nélküle nem tudták volna korszerűsíteni a magyar gimnázium hőközpontját. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester viszont mindvégig magyarul beszélt, kifejtve, hogy itt Erdélyben, a Székelyföldön, a hivatásukhoz hű pedagógusok mindig szeretettel fogadják a feszültségek idején Bukarestből e tájakra menekülő román minisztert, és nem minden célzás nélkül megjegyezte, hogy a hivatalosságokat köszöntő román nyelvű szövegek a már letűnt múltra emlékeztetnek. A Márton Áron igazgatója az európai viselkedéskultúra betartásának szabályaira hívta fel az ugyancsak RMDSZ-es polgármester figyelmét, hiszen a vendéget illik a saját nyelvén köszönteni, a miniszter pedig minderre bejelentette, hogy Bukarestben a saját kabinetfőnöke magyar, és nem csupán az erdélyi, hanem a máshol élő, éppen tüntető pedagógusokat is hivatásszeretőknek nevezte. /Székedi Ferenc: Román-magyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A feddhetetlenségi törvény kérdésében az RMDSZ szembekerült a rendszerváltás kezdetén vállalt, morális-közéleti hivatásával. Lehet, hogy a törvény Macovei-féle koncepciója erőteljesebb bírói és jogorvoslati garanciákat követel meg, akkor azonban a módosító lendületnek nem a törvény kivéreztetésére kellene törekednie, hanem a jogorvoslati garanciák megerősítésér, írta Bakk Miklós. Nem ez történt. A politikai elit magát védi. /Bakk Miklós: A feddhetetlenségi ügyködés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Egykori alapítója, első igazgatója nevét vette fel a hét végén a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Iskolaközpont, amelynek homlokzatára is felkerült dr. Gámán János neve. A névadó ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ mellett jelen volt a Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetősége, a tanfelügyelőség elöljárói, illetve a magyarországi és németországi testvériskolák küldöttsége. Latzin Gábor, az iskola igazgatója bejelentette, két héttel ezelőtt a Békés megyei Szabadkígyóson működő tanintézet is felvette dr. Gámán János nevét. Gámán János, a sepsiszentgyörgyi tanintézet igazgatója volt 1947-ig, amikor Székelyföldről áttelepedett Magyarországra, és átvette a szabadkígyósi mezőgazdasági iskola irányítását. A két intézmény 2004-ben létesített testvérkapcsolatot, ekkor határozták el a közös névfelvételt. /Kovács Csaba: Egy magyarországi és egy erdélyi tanintézet viseli ezentúl dr. Gámán János nevét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Második alkalommal rendezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, ez a falu a közösségépítés példaképe lehet, hiszen a falunapokon mindenki megmozdult. Az ünnepet búza-, illetve újkenyér-szentelőnek is szánták, ezért a rendezvényt ökumenikus istentisztelet előzte. Néptáncosok, népdalénekesek, modern táncosok, színészek vették birtokba a színpadot. Felléptek a csíkfalvi általános iskola diákjai, a nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, backamadarasi hagyományőrző csoportok, valamint a Napsugár néptáncegyüttes, később pedig a nyárádszeredai általános iskola lányai modern táncot mutattak be, a Tamacisza társulata a gyerekeket szórakoztatta, az erdőszentgyörgyi általános iskola amatőr színjátszó csoportja is szerepelt. Kocsis Róbert, a megyei tanács európai integrációs irodájának munkatársa, az EU és a fiatalok kapcsolatáról tartott előadást, elsősorban az önszerveződést, a civil kezdeményezést ösztönözve. A csíkfalvi kultúrotthonban Sándor János hármasfalusi faragó, Tóth Ferenc és felesége Nyárádgálfalváról faragott tárgyakat. /Vajda György: Újkenyér-szentelőtől a szüreti bálig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Az RMDSZ támogatja a Demokrata Pártot, hogy az EPP társult tagja lehessen, de a kisebbségi törvényre vonatkozó nézeteltéréseket nem hallgatja el az európai politikusok elől. Romániából az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt társult tagja az EPP-nek, a Demokrata Párt egy éve megfigyelői tagsággal rendelkezik, és már korábban is kérte, hogy lehessen társult tagja a szervezetnek. /RMDSZ-támogatás, feltételekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke gyertyás, néma szimpátiatüntetésre hívja mindazokat, akik támogatják a magyarországi kormányváltó megmozdulásokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke közleményében együttérzését és szolidaritását fejezi ki az anyaországi békés tüntetések résztvevőivel, mindazokkal, akik megelégelve az ország és nemzetellenes miniszterelnök, valamint az őt támogató koalíciós pártok tevékenységét, Gyurcsány Ferenc és kormánya azonnali távozását, továbbá új választások kiírását követelik. Szász utal a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, amikor Gyurcsány Ferenc ,,ugyanazt a hazugságra és félrevezetésre épülő politikát alkalmazta”. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a romániai magyarságnak nem szabadna beleavatkoznia ,,Magyarország belügyeibe”. Az RMDSZ-képviselő szerint a magyarországi tüntetéseket támogató vagy éppen ellenző bármilyen rendezvény nem helyénvaló Romániában. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ,,a belső-magyarországi szabadságharcosoknak” fogalmazták meg üzenetüket. Miközben az erdélyi magyarság nem kapta meg a korlátozott önrendelkezést, az autonómiát sem, a magyarországiak autonómiát kaptak arra, hogy ,,látszatdemokráciában, álmagyar pártok kézi vezérlése alatt” abban a tévhitben éljenek, hogy rendelkeznek saját sorsuk fölött fogalmaznak az ifjak. ,,Kívánjuk Nektek és magunknak, hogy legyen végre magyar kormány Budapesten! És ha az meglesz, mi is lerázhatjuk magunkról a mi MSZP-nket: RMDSZ-ünket, MKP-nkat, VMSZ-ünket, lehetővé teszi, hogy mi is megszabaduljunk a nekünk is folyton-folyvást hazudó, egyfolytában megalkuvó magyarjainktól, lehetővé teszi, hogy a magyar ismét együtt, ahogy mindig is élt és küzdött, együtt harcoljon szabadságáért, önrendelkezési jogának érvényesítéséért!” – áll az EMI országos elnökségének közleményében. /(Fer-): Szimpátia és tartózkodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

A koalíciós pártok megegyeztek: megszavazzák az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény tervezetét, abban a formában, amelyben Monica Macovei igazságügyi miniszter javaslatát a kormány elfogadta. Kelemen Hunor képviselő elmondta: bár a RMDSZ Szövetség továbbra is fenntartja kifogásait a Macovei-féle tervezettel kapcsolatban, „minimális módosításokkal” megszavazza a jogszabályt. „Nem vállalhatjuk annak a felelősségét, hogy a mi segítségünkkel újabb politikai rendőrség jöjjön létre” – nyilatkozta Kelemen Hunor. /Sz. L.: Megegyezés született a Feddhetetlenségi Ügynökségről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Kétnapos ülést tartott az Európai Néppárt (EPP). Az RMDSZ képviseletében Nagy Zsolt információs miniszter vett részt a tanácskozáson. A miniszter elmondta, a Demokrata Párt tagfelvételről tárgyaltak. A döntést a novemberi ülésre halasztották. Az Európai Néppárt felhívta a Demokrata Párt figyelmét, hogy a társult tagság elnyeréséhez szükséges egyrészt, hogy a parlamentben támogassák a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, ugyanakkor arra figyelmeztette, hogy intézményesítse a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal (PNTCD) a kapcsolatát. /(mózes): Az EPP novemberre halasztotta a DP tagfelvételét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

A Nagy Benedek-ügyre érdemes visszatérni, az RMDSZ-nek olyan botránya, mely jelentősebb a Neptun-gate-nél. Bemutatja meg, hogy a román hatalom zsoldjába szegődött RMDSZ-szárnyat semmiféle morális, etikai gátlás nem köti, ha le kell számolni a közös ellenféllel, a magyar ügy elhivatott és megvásárolhatatlan képviselőivel, írta Borbély Zsolt Attila. A Horn–Kuncze kormány által uralt magyar hírcsatornák a temesvári események ötödik évfordulójának ünnepléséről szóló beszámolójukban 1994 decemberében arról tájékoztattak, hogy Tőkés László elismerte: együttműködött a Securitatéval. Nagy Benedek képviselő frakciótársai között kiosztott egy röplapot, mely készpénznek véve a Tőkés Lászlóról szóló hamis híresztelést, többször is (ellenpéldaként) Márton Áronra hivatkozva, mintegy kiátkozta Tőkés Lászlót, „hűtlen kezelőnek”, „gátlástalan puhánynak”, „igazságot elhallgatónak”, az „Ördög szolgájának” nevezve őt, aki „fülelő lelkiismerettel” kívánja szolgálni embertársait. A szöveg többes szám első személyben való megfogalmazása és az eredeti példányon az aláírás hiánya arra utal, hogy a szerző egyfajta kollektív nyilatkozatnak szánta a röplapot, esetleg aláírásokat kívánt gyűjteni: „ezért vagyunk kénytelenek a legkevesebb másfél milliónyi nem kollaboráns erdélyi magyar nevében a leghatározottabban tiltakoznunk (a nyelvi helytelenség az eredeti szövegben) a volt Securitatéval való undok és becstelen együttműködés elbagatellizálása és egész hazai magyarságunkra való kiterjesztése ellen”. Borbély Imre képviselő javasolta az akció azonnali megtárgyalását és a testületi elhatárolódást. Tokay György frakcióvezető ezt pozíciójával visszaélve megakadályozta. Tőkés László 1994. december 29-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen átadja a sajtó képviselőinek Nagy Benedek irományát. Az RMDSZ szövetségi elnökét, Markó Bélát 29 RMDSZ tisztségviselő levélben szólította fel még december végén az azonnali állásfoglalásra, de ő az Etikai Bizottság elé utalta az ügyet. 1994. január 4-én a Romániai Magyar Szóban megjelent A Securitate markában című írás, melyben a megrágalmazott püspök résztelesen leírja, hogyan próbálnak az áldozatból hóhért csinálni. Az RMDSZ parlamenti frakció vezetői továbbra is szabotálták az ügy megtárgyalását, mígnem a Nagy Benedektől önmagukat elhatárolni kívánók kiadtak egy saját nyilatkozatot.    Végül az SZKT, elfogadva az Etikai Bizottság döntését, kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből. Megindul a sajtókampány a döntés ellen, Tőkés Lászlót ismételten megrágalmazták, hogy inkvizítor módjára kizáratta Nagy Benedeket. Valójában ennek az ellenkezője történt: Tőkés László azt kérte, hogy az SZKT mérsékelje az Etikai Bizottság által javasolt szankciót, azaz ne zárja ki Nagy Benedeket az RMDSZ-ből. /Borbély Zsolt Attila: A Nagy Benedek-ügy – 1. rész, eseménytörténet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 20./

Ne fogadjunk el alamizsnát a hiteltelenné vált Gyurcsány-kormánytól mi, erdélyi magyarok, függesszük fel a Szülőföldalapnál való pályázati részvételünket, utasítsuk vissza a megosztottságunkat okozó könyöradományokat – jelentette ki Dénes István, az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Körének alapítója. Elítélte a minősíthetetlen Gyurcsány-beszéd utáni magyarországi tüntetések rombolásait, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-magyar kapcsolatok alapja 16 éve az adománybiznisz, amelyben egyes RMDSZ-politikusok is érdekeltek, ezért hallgatnak, miközben a magyar kormány egyre inkább erőszakos koldusnépségnek tünteti fel a határon túli magyarságot. /(demeter): Alamizsna sem kell Gyurcsánytól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

Több erdélyi településen tartott, illetve szervez a magyarországi tüntetőkkel szimpatizáló megmozdulásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. „MSZP+RMDSZ egyenlő SZDSZ – vesszenek az árulók! Világ kommunistái, egyre süljetek!” Ilyen és hasonló feliratokkal tüntettek szeptember 20-án Nagyváradon az EMI tagjai Lakatos Péter RMDSZ-képviselő irodája előtt. A csoport felháborodását Lakatos korábbi nyilatkozata váltotta ki. „Én nem látok benne semmi kivetnivalót, farizeus az, aki azt állítja, hogy másképp csinálta volna. Ha a Fidesz erre úgy reagál, hogy tüntetéseket szervez, akkor ezzel azt erősíti, hogy csak hatalmat akar” – kommentálta a budapesti eseményeket Lakatos. „Ha Lakatos Péter nem lát kivetnivalót Gyurcsány beszédében, akkor azt jelenti, egyetért vele” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke. Lakatos Péter a tüntetés után kijelentette, hogy „semmi közünk ahhoz, ami Budapesten történik, nem tesz jót, ha importálni akarjuk az ottani konfliktusokat”. „Elég volt a hazugságáradatból, a félrevezetésből és a nemzetnek Medgyessy Péter szellemi szintjére történő lesüllyesztéséből! Eleget mertünk kicsik lenni, legyünk újra magyarok!” – írta a magyarországi tüntetőket támogató levelében az EMI országos elnöksége. Szász Jenő MPSZ-elnök szerint minden településen szervezni kellene ilyen megmozdulásokat. Az MPSZ gyertyás tüntetést szervezett szeptember 19-én este Székelyudvarhelyen, az   Emlékezés Parkjában. A rendezvényen elhangzott: a 2004. december 5-i népszavazás eredménye is arra utal, hogy hazugság áldozataivá váltak a magyarországi választók. A magyar kormány távozását kéri az MPSZ sepsiszentgyörgyi és sepsiszéki elnöksége is. /Balogh Levente, Kulcsár Andrea: Erdély-szerte felkavarta a kedélyeket a magyar miniszterelnök beszéde. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képes eléggé hatékonyan képviselni a hazai magyarság érdekeit. A reform szükségességében teljes az egyetértés, de a szükséges lépések mibenlétében nagyok a nézetkülönbségek. Melyik társadalmi csoport vagy réteg érdekeit kellene képviselni? A szegény néprétegekét s balközép ideológia alapján, adta meg a választ Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének szóvivője. A politikai sokszínűséget valóban erősíteni kell, de nem a külső vagy belső széttagolás útján. /Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének szóvivője: Lépni, de merre? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Szeptember 19-én rokonszenvtüntetés zajlott Székelyudvarhelyen, ahol békés demonstráción a mintegy négyszáz résztvevő őszinte részvétét fejezte ki a magyar népnek, akiket – szerintük – a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetősége „aljas és galád módon átvert.” Szeptember 20-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdeményezésére Sepsiszentgyörgyön szerveztek tüntetést. Meg nem erősített hírek szerint erdélyi résztvevői is vannak a budapesti tüntetéseknek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke először szólalt meg nyilvánosan a magyarországi események kapcsán. Szerinte az RMDSZ-nek nem kell beleszólnia a magyarországi belpolitika ügyeibe, de kétségtelen, hogy a romániai magyarságot is érintik a budapesti fejlemények. Markó úgy látja: nemcsak Magyarországon, hanem Európa e térségében mindenütt másfél évtized után elfáradt a politikai osztály, nem mindig tud szembenézni a kihívásokkal, a közélet táborokra szakadt, a mostani magyarországi helyzet ennek is a következménye. A budapesti események Markó szerint Románia számára is figyelmeztetést jelentenek. Romániában is „föl kell ébrednie” a politikai osztálynak – mondta. Az erőszakos cselekmények távlatilag a demokráciát is csorbíthatják, hiszen – mint fogalmazott – az ilyesmi indokolttá teszi a korlátozásokat. „Az a tény, hogy nagyon hamar megszületett Budapesten egy ötpárti közös nyilatkozat, feljogosít a reményre, hogy a magyarországi parlamenti pártok – minden nézetkülönbség dacára – a demokrácia alapértékeivel kapcsolatosan a továbbiakban is egyet tudnak érteni, képesek megtalálni a megfelelő megoldásokat” – mondta. /Markó Béla. Szimpátiatüntetés lesz Kolozsváron is. Markó a budapesti eseményekről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A magyarországi ötpárti nyilatkozattal teljes egyetértésben, az RMDSZ elítéli az utóbbi napok budapesti atrocitásait, mondta Winkler Gyula kereskedelmi miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. Mint mondta, mind az erdélyi, mind a magyarországi lakosság számára az a fontos, hogy a felszínre került ellentéteket a parlamenti demokrácia keretei között tisztázzák. Az RMDSZ nem arra törekszik, hogy véleményt, ítéletet mondjon egyik vagy másik politikai erő felett, sem arra, hogy felvállalja egyik vagy másik értékeit. Számunkra az a fontos, hogy Magyarországon szabadon és demokratikusan zajlódjanak le a helyhatósági választások, és ezt követően tisztázódjanak a magyar–magyar kapcsolatok formája és eszközei, induljanak be az erre vonatkozó reformok, és teremtődjön meg a lehetőség egy újabb, novemberre tervezett román–magyar együttes kormányülésre, amely tavaly is rendkívül hasznosnak bizonyult – nyilatkozta a kereskedelmi miniszter. /Gáspár-Barra Réka: A magyar–magyar kapcsolatok reformjára van szükség! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

Szeptember 23-án Csíkszeredában tartották a székelyföldi polgármesterek találkozóját. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere megnyitó szavait követően az RMDSZ autonómiaprogramjáról, a különböző autonómiaformák Székelyföldön való kialakításának lehetőségeiről az európai uniós elveknek és gyakorlatnak megfelelően tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a székelyföldi önkormányzatok együttműködéséről és az önkormányzatok szerepéről beszélt a Székelyföld fejlesztésében. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el a Székelyföldi Önkormányzati Társulásról. Szükség van „a Székelyföldi Önkormányzati Társulásra, mint olyan helyi és megyei tanácsokra alapozott struktúrára, mely rendelkezik a regionális fejlesztések kidolgozásához, összehangolásához, regionális szinten működtethető közszolgáltatások biztosításához szükséges erőforrásokkal és jogosítványokkal” – olvasható a székelyföldi polgármesterek találkozóján elfogadott állásfoglalásban. „ Az RMDSZ székelyföldi polgármesterei, helyi és megyei önkormányzati képviselői, megyei tanácsi elnökei és alelnökei kinyilvánítják abbeli szándékukat, hogy kihasználva a hatályos jogszabályok adta lehetőségeket, Kovászna, Hargita és Maros megyék és településeik együttműködésével létrehozzák a Székelyföldi Önkormányzati Társulást / Szövetség a Székelyföldért-et, a régió fejlődése, a szülőföldön való boldogulás lehetőségeinek biztosítása érdekében”. Első lépésként az RMDSZ-szervezetek és önkormányzatok közötti összehangolt cselekvés feltételeit kívánják megvalósítani. Ez biztosítja a három megye – Hargita, Kovászna, Maros – részvételével a Szövetség a Székelyföldért Székelyföldi Önkormányzati Társulás létrehozásának a lehetősége. /Mózes Edith: Szövetség a Székelyföldért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Össztűz alá vették a román politikusok Markó Béla RMDSZ-elnököt a Csíkszeredában szeptember 23-án tartott Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt autonómia-formák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Miniszterelnök-helyettesi tisztségéből való lemondásra szólította fel Markó Bélát a Székelyföld területi autonómiája kapcsán tett nyilatkozatai miatt Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. A Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros magyar önkormányzatai közti együttműködés kérdéseit. „Székelyföld területi autonómiája az RMDSZ programjának része” – hangsúlyozta Markó Béla, aki maga jelentette be a társulás létrehozását. Közölte azt is, az RMDSZ-en belül megteremtik a Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Markó Béla úgy értékelte, bár a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, valamint számos törvényt és európai irányelvet, jelenleg az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek – megfelelő közösségi, önkormányzati összefogással – addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását célzó gyakorlati munkát. Markó hangsúlyozta: újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy miért Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor fontos célkitűzésnek nevezte azt is, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként használhassák a magyar nyelvet. Borbély László miniszter területfejlesztésről, regionális együttműködésről, valamint az autonóm régiók próbatételéről tartott beszédet. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter korszerű önkormányzatok és versenyképes közösségek létrehozásának szükségességéről beszélt, valamint a város és a vidék közti jelenlegi „digitális” szakadás megszüntetéséről. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke Markó Béla csíkszeredai nyilatkozataira reagálva azt mondta, az általa vezetett párt soha nem fogja támogatni az etnikai kritériumokra alapuló autonómiaformát. A szintén Kolozs megyei demokrata parlamenti képviselő, Daniel Buda úgy értékelte: Markó Béla székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentései, valamint azon nyilatkozata, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként kell használni a magyart, kizárják az RMDSZ-elnököt a mérsékelt politikusok soraiból. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szintén úgy látja, hogy jelenleg „már nem beszélhetünk, mert egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Csapó József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke szintén üdvözölte a Szövetség a Székelyföldért Társulás megalakítására vonatkozó elhatározást. /Horváth István, Gujdár Gabriella: Újabb össztűz az RMDSZ-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A román politikai pártok hevesen reagáltak a székelyföldi RMDSZ-es polgármestereknek a területi autonómiával kapcsolatos nyilatkozatára. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szóvivője, Cristian Diaconescu a kormánykoalíciót bírálta, amiért az úgymond hallgat, mivel ez az ára a koalíció megmaradásának. A Demokrata Párt és a Liberális Párt képviselői szintén bíráló nyilatkozatokat tettek közzé. Leszögezték: az etnikai alapú területi autonómia elve idejétmúlt, nem korszerű. A Nemzeti Kezdeményezés Párt elnöke, Cosmin Gusa egyenesen „válságpárt”-nak nevezte az RMDSZ-t. /Hallani sem akarnak az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Székely Nemzeti Tanács marosszéki szervezete úgy véli, hogy a Székelyföld autonómiájáért kiírt népszavazás eredménytelensége nagyobb kárt okozna, mint ha a népszavazást meg sem rendeznék – nyilatkozta a sajtónak Fodor Imre, az SZNT marosszéki szervezetének elnöke a szervezet szeptember 23-ii tanácskozását követően. A tanácskozáson vitára bocsátották és elfogadták az SZNT Állandó Bizottságának javaslatát a székely nemzetgyűlés november 4-i megrendezéséről, valamint támogatták a Székelyföld autonómiájáért megrendezendő népszavazás kiírását december első hétvégéjére. Meg kell szerezni a történelmi magyar egyházak püspökeinek a támogatását, s szükség van a magyar politikai szervezetek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, sőt az RMDSZ egyetértésére is. /(bálint): Káros lenne egy sikertelen népszavazás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./