Parászka Boróka, az A Hét című – kis példányszámú, elsősorban interneten megjelenő – hetilap felelős szerkesztője azt bizonygatta a budapesti Magyar Narancs hetilapban, hogy Romániában nincs magyarverés.  Parászka, az utóbbi két évre visszatekintve, nyolc magyarverésként elhíresült esetet talált. Hozzáfogott és szorgalmasan megcáfolta őket. A gyergyói esetről azt írta: ott a helyi góbék támadtak rá a román csendőrökre.   A legutóbbi – érsemlyéni – esetet azzal cáfolta, hogy az Érmelléken sok a magyar. Különben is az elkövetők magyarok voltak. (Valójában a három főből egy valóban magyar volt, a másik kettő román.) Parászka Boróka a nem RMDSZ-közeli erdélyi magyar szervezeteket leszélsőjobboldalizta. Szerinte a magyarveréseket e szervezetek céljaik legitimálására használják fel.  Parászka körülnézett a szélsőjobboldali román szervezetek honlapjain is és megállapította: „a magyarellenesség most nem központi témájuk”. A Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű ifjúsági alakulat, mely állítólag kitűnő kapcsolatokat ápol a titkosszolgálattal /SRI/ és az ortodox államegyházzal, Parászka szerint kizárólag a homoszexuálisokkal foglalkozik.      A cikk szerint majdnem mindig ugyanattól a tudósítótól és ugyanazon csatornákból értesül a magyarországi sajtó a romániai magyarverésekről. Felsorolásában ott található az Erdélyi Naplón, a Háromszéken és a Krónikán kívül a Hunsor, a Kuruc info és a Huninfo. Ez lenne hát a romániai magyarverések tisztára mosása. Ha részegen vernek magyart, az nem ér, a magyarellenes számítógépes játék bagatell, Gyergyóban a székelyek verik a románokat, az Érmelléken meg úgy kell nekik, minek oláhoznak. /Fábián Tibor: Már megint parászkálkodik. Magyarverés pedig nincs! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

Az RMDSZ már a kilencvenes évek elején alapszabályzatába vette a Temesvári Nyilatkozat 8-as pontját, amely kimondja, hogy akik együttműködtek a volt Szekuritátéval, nem vállalhatnak politikai szerepet. Hasonló tartalmú állásfoglalást fogalmazott meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi ülésén. /Lokodi Imre: „Szembe kell néznünk a múlttal” = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

„Azzal, hogy kitartóan követeli az úgynevezett székelyföldi területi autonómiát, az RMDSZ nyílt támadást intéz az alkotmány ellen” – jelentette ki Bogdan Pascu konzervatív párti miniszterelnök-helyettes. Pascu szerint ország egyetlen hivatalos nyelve a román nyelv. „Ilyen körülmények között ne feledkezzünk meg a kétnyelvű táblákról sem, az RMDSZ erre irányuló nyomásairól a Constantinescu-rezsim, valmint a Ciorbea által vezetett Konvenció ideje alatt! Ezek nagyon jó példák az alkotmánnyal való szembeszállásra. A törvény, amely által engedélyezték mindezt, egyértelműen alkotmányellenes”- mutatott rá Pascu. Szerinte „a szeparatista magyarok” úgy vélik, hogy sikerülni fog tervük, mert a konvenciós kormányzás idején „sikerült manipulálniuk a kormányt”. Bogdan Pascu szerint autonóm terület létrehozása Románia szívében – „ahová az RMDSZ akar eljutni” – többmillió román akaratát szegné meg, „köztük magyar nemzetiségűekét vagy más kisebbségekhez tartozókét is, akik megszavazták az alkotmányt, ezáltal szentesítve Románia integritásának és szuverenitásának elvét”. Ugyanakkor Daniel Buda demokrata párti képviselő azzal vádolta az RMDSZ elnökét, hogy „nacionalista és szeparatista diskurzusával arra buzdítja a polgárokat, hogy ne tartsák be az alkotmányos rendet”. Pártbéli kollégája, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ugyanakkor követelte, hogy a megyeszékhely kerüljön ki az autonóm Székelyföld létrehozását célzó projektből. /Bogdan Pascu szerint alkotmányellenes a kétnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Pozitívan véleményezték a kémelhárító szolgálatot (SIE) és a titkosszolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságok Claudiu Saftoiu és George Maior jelölését az említett szervezetek élére. A liberálisok az államfő által javasolt igazgató-jelöltek ellen szavaztak. Hasonlóan cselekedtek az NRP-sek is, a demokraták és szociáldemokraták bizottsági tagjai viszont megszavazták őket. A végső szavazás október 4-én lesz. Az RMDSZ közös frakcióülésen alakítja ki álláspontját. /B.T.–Sz.K.: Elfogadták a bizottságok Saftoiut és Maiort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Október 3-án ismét kudarcba fulladt a kisebbségi törvénytervezet vitája a képviselőház oktatási, jogi és emberjogi bizottságában, mivel létszámhiány miatt a testület ismét döntésképtelennek bizonyult. Asztalos Ferenc, RMDSZ-es képviselő, az oktatási bizottság tagja elmondta: a törvénytervezet vitájára nincs politikai akarat. /Kisebbségi törvény: újabb kudarc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Markó Béla szenátusi beszédében emlékezett az elhunyt Sütő Andrásra, a romániai magyar irodalom és kétségtelenül, a romániai kultúra egyik meghatározó képviselőjére. Alkotói munkássága számos remekművel gazdagította a magyar és világirodalmat. Markó felvázolta Sütő András életútját. Sütő András egyike volt azon romániai értelmiségieknek, akik – vállalva a hatalom megtorlását – szembefordultak a kommunista diktatúrával. Az 1989-es fordulat után Sütő András szintén meghatározó szerepet vállalt a romániai közéletben: alapító tagja volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. 1990. márciusában bátorsággal és következetességgel hirdette az emberi és kisebbségi jogok, de a nemzetek közötti békés együttélés üzenetét. Kiállásáért súlyosan bántalmazták, elveszítette fél szemét is, de ő továbbra is a nemzeti megbékélés híve maradt. Személyes példájával bebizonyította azt, hogy a nemzetiségek közötti viszony tekintetében az egyetlen járható út az együttműködés, a párbeszéd politikája. /Markó Béla Sütő András emlékére mondott szenátusi beszéde. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Október 4-én megszavazta a parlament George Maior és Claudiu Saftoiu jelölését a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, illetve a Kémelhárító Szolgálat /SIE/ élére. Gheorghe Funar /NRP/ kijelentette: információi szerint Saftoiu együttműködött a Szekuritátéval. A demokraták és a szociáldemokraták testületileg igennel szavaztak. Az RMDSZ frakciójának nagy többsége arról döntött: korábbi nyilatkozataikkal ellentétben, amelyben kifogásolták Basescu eljárását és jelöltjeit, mégis igennel szavaznak mindkét esetben. Hírügynökségek szerint emögött valamiféle titkos, a kisebbségi törvényre vonatkozó egyezség állhat az RMDSZ és a tervezetet hónapok óta blokkoló demokraták közt, ezt azonban mindkét fél hevesen cáfolta. Ellenvéleményt Toró T. Tibor képviselő fogalmazott meg, mondván, az RMDSZ-nek következetesnek kell maradnia álláspontjához, miszerint politikai kötődésektől mentes civil kerüljön a titkosszolgálatok élére. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem tud eltekinteni attól, hogy Maior kapcsolatban állt a vasgárdista érzelmű, a román szélsőjobboldali hagyományokat éltető történésszel. /Sz. K.: Megszavazta a parlament Maior és Saftoiu jelölését Az RMDSZ-frakció is támogatásuk mellett döntött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Basescu államfő ismét győzött, a parlament megszavazta az általa jelölteket a titkosszolgálat /SRI/ és kémelhárítás /SIE/ igazgatói tisztségére, az ellenzéki George Maiort és az elnöki tanácsos Claudiu Saftoiut, annak ellenére, hogy ezek a tisztségek elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna. Az RMDSZ folyamatosan azt nyilatkozta, hogy elegük van a DP-ből és Basescu elnökből, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most mégis megszavazták az államfő jelöltjeit. /Székely Kriszta: Titkos szolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Igazságügyi minisztériumi kérésre október 4-én elhalasztották az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vitáját a képviselőház jogi bizottságában. A híradásokban elhangzott, hogy tervezet ellenzői a korrupcióellenes harc fékezői, illetve hogy a törvényt az Európai Unió kéri. Kelemen Hunor szerint „Monica Macovei igen jól kommunikál kifelé”, ezért a közvélemény egyszerűen elsiklott afelett, hogy a törvény célkeresztjében elsősorban nem a parlamenti képviselők állnak. Szerinte közel ötmillió embert érint ez a törvény. Az RMDSZ kifogásolja, hogy az ANI névtelen feljelentések alapján indíthat vizsgálatot. „Ilyen sehol a világon nincs „ – hangsúlyozza Kelemen Hunor. /Macovei becsapta Brüsszelt. A reformok hiányát leplezi a Feddhetetlenségi Ügynökség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Cs. Gyimesi Éva egy budapesti kisebbségkutató intézmény munkatársa, Jakab Attila kérdéseire adott válaszait a nyilvánosság elé tárta, hogy kialakuljon a társadalmi párbeszéd. A romániai magyar politikai képviselet vonatkozásában megoldatlan a legitimitás kérdése, mert nincsenek belső választások. Amíg ezek „le nem zajlanak, nehezen oldhatók fel a belső feszültségek és az ellenszervezetekkel fennálló folytonos konfliktusok.” Az RMDSZ betagolódott az államhatalmi struktúrákba és a települések önkormányzatába, a közigazgatásba. Az RMDSZ hivatásossá vált politikusi rétegének legjava megállja a helyét, példa rá Frunda György és Kónya-Hamar Sándor az EP-ben. Közülük azonban Cs. Gyimesi Éva a megélhetési politikusokat nehezen tűri, különösen azokat, akik szekusmúlt vagy korrupciós ügyek gyanújába keverednek. Kialakult egy olyan réteg, az ún. „civil szervezetek” országos és helyi vezetői, bizonyos újságok szerkesztői, publicistái, megyei igazgatóságok dolgozói, politikailag elkötelezett egyetemi oktatók és mások, akik egzisztenciálisan függnek az RMDSZ vezetőitől. A függetlenségre vágyó értelmiségiek egy része szenved ettől. Cs. Gyimesi Évának több gondot okoz a mai öncenzúra, mint hivatalos hajdani. Szerinte vannak olyan intézmények, amelyek túlnyomóan múltorientált, szimbolikus tevékenysége nem a mai romániai magyar civil társadalom reális értékorientációját jeleníti meg, nem szólítják meg a fiatalabb nemzedékeket. Életellenesnek látja az erdélyi magyarság oly módon való megosztottságát, mintha a szemben álló felek közti korlátok nem lennének átjárhatók. Létezik-e romániai magyar civil társadalom? Erre a kérdésre Cs. Gyimesi Éva megjegyezte, hogy ízléstelenül átpolitizált „a (férfi szabású) romániai magyar civil társadalom”. Az értelmiségtől nem várható el, hogy „áldozati nemzedék” legyen. Nem baj, ha elhagyják Erdélyt, gazdagodik velük az egyetemes emberiség. /Cs. Gyimesi Éva: Alulnézet – Colloquium Transsylvanicum. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2006. okt. 5./

Újabb „bokszmeccs” zajlott a Demokrata Párt és az RMDSZ között. Radu Berceanu közlekedési miniszter az alárendeltségébe tartozó Borbély László tárca nélküli területrendezési és közmunkaügyi minisztert megdorgálta korábbi nyilatkozataiért, miszerint a mindenkori román kormány mostohagyerekként bánt Erdéllyel a beruházások szempontjából. Borbély a közlekedési miniszter nyilatkozatára reagálva közölte: továbbra is fenntartja korábbi nyilatkozatát, számokkal tudja bizonyítani, hogy Erdélyben kevesebb beruházást hajtottak végre, mint Románia többi történelmi régiójában. /-or-: DP–RMDSZ bokszmeccs az NLP és a Bechtel részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Az átvilágító bizottság döntésének értelmében Adrian Nastase, Gheorghe Funar és Aleodor Francu nem működtek együtt a Szekuritátéval. A bizottság Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor múltját is átvilágította, és a politikus nem folytatott politikai rendőrségnek minősíthető tevékenységet. /Nem működött együtt Verestóy a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Frunda György szenátor az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a kisebbségi keretegyezmény ratifikálására szólította fel a tagországokat. Az RMDSZ-szenátor felhívta a figyelmet, hogy bár több mint egy évtizede elfogadták a nemzeti kisebbségek jogait garantáló konvenciót, csupán négy ország – Belgium, Görögország, Izland, Luxemburg – ratifikálta, és vannak olyan ET-tagállamok, amelyek alá sem írták. Ilyen Franciaország, Törökország, Monaco és Andorra. Frunda György egy úgynevezett minimális standard elfogadását ajánlotta, a politikai, szociális stabilitás, illetve a konfliktusok megelőzése érdekében. A nemzeti kisebbségi jogok biztosítása garancia arra, hogy a kisebbségeket ne tekintsék másodrendű állampolgároknak egy országban, és reális esély az etnikumközi konfliktusok megelőzésére. /(mózes): Frunda György a kisebbségi keretegyezmény ratifikálását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Mandátumuk feléhez érkezve, a nagyenyedi RMDSZ-tanácsosok és az alpolgármester szórólapon számoltak be a helyi tanácsban, illetve a polgármesteri hivatalban kifejtett munkájukról. Ebből megtudhatja a választópolgár, hogy e két év alatt az RMDSZ tanácsosai 13 határozattervezetet nyújtottak be, kettőt közülük elutasítottak. Határozat született a háromnyelvű helységnévtábla kihelyezéséről, Enyed borvárossá nyilvánításáról vagy a Bethlen Gábor Kollégium EU-s pályázati önrészének a helyi költségvetésből való elkülönítéséről. /Takács I.: Szórólapos beszámoló. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Az Aradi Napok keretében október 5-én Lehoczky Attila, a Csiky Gergely Líceum friss címzetes történelemtanára Kiemelkedő aradi személyiségek a XIX. század második felében címmel, dr. Bona Gábor, a Miskolci Egyetem professzora az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapjairól tartott előadást az RMDSZ-székház zsúfolásig megtelt üléstermében. /(Kiss): Aradi napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Radu Berceanu, a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, amennyiben a liberálisokat nem vakítaná el a demokratákkal és Traian Basescu államfővel szembeni gyűlölet, és elfogadnák, hogy előzetes választásokat tartsanak, akkor ebben az esetben a D.A. Szövetség megszerezhetné a parlamenti többséget, és megszabadulhatnának az RMDSZ-től és a Konzervatív Párttól. /Berceanu: előzetes választásokkal kizárhatnák az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Gheorghe Funar, NRP-s szenátor bűnügyi pert indított mindazok ellen, akik azon rendezvényeken vettek részt, amelyeken a területi autonómiát követelték, jelentette be a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor. A csíkszeredai találkozón, ahol a területi autonómiáról tárgyaltak, az RMDSZ mind az 50 állami tisztségviselője, minisztere, prefektusa részt vett. „Mindegyiküket ki kell rúgni és bűnvádi eljárást indítani ellenük”, húzta alá Vadim Tudor. Az NRP elnöke hozzátette, megunta, hogy a romániai kulcstisztségeket „szemtelen és műveletlen” kisebbségiek töltsék be. „Semmi bajom a kisebbségekkel, de tartsuk be az arányokat”, húzta alá az NRP elnöke. Mindezeket azok után közölte, miután más két „kisebbségiről”, Claudiu Saftoiuról és George Maiorról beszélt, akiket az RHSZ és külföldi titkosszolgálat /SIE/ élére nevezett ki a parlament. Vadim Tudor a két titkosszolgálati vezetőről kifejtette, hogy „dilettánsok” és mindketten roma nemzetiségűek. /Funar pert indított az autonómia-rendezvények résztvevői ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

– Túlreagálták a székely polgármesterek együttműködési nyilatkozatát a politikusok – vélekedett sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célkitűzései között természetesen szerepel az autonómia. A szenátor nem ért egyet a Konzervatív Párt (KP) által Monica Macovei igazságügyminiszter ellen folytatott lejárató hadjárattal. Azokkal az értelmiségiekkel szimpatizál, akik a Ziua napilapban közzétett nyílt levélben kérték Tariceanu miniszterelnököt, határolódjon el Dan Voiculescu Macovei ellenes nyilatkozataitól. A szenátor aggodalmát fejezte George Maior újdonsült titkosszolgálati vezető miatt, akinek közismertek kapcsolatai az olyan személyiségekkel, mint Larry Watts és Ion Talpes. Maior nem szimpatizál a magyar kisebbséggel. /kb: Eckstein kifogásolja az RMDSZ Macovei-ellenes magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Demokrata Párt (DP) azt akarja, akkor 2007-ben előrehozott választásokat fognak tartani. A politikus kifejtette: az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választások megszervezését, de más alternatíva nem létezik. A kisebbségi törvénytervezetről szólva, az RMDSZ elnöke elmondta: szükség van egy kisebbségi törvényre, mivel az európai integráció „kiolt” ugyan régi vitákat, de nem fogja megoldani a kisebbségek nemzeti identitásával kapcsolatos gondokat. /Markó: ha a DP akarja, lesz előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Pusztuló nemzetünk megújulásának alapköveit kell leraknunk, mondotta Krizbai Imre református lelkipásztor a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki vezetősége által október 5-én rendezett fórumon, melyen meghívottként részt vett az RMDSZ helyi vezetőségének néhány tagja, valamint Márton Árpád képviselő is. Szabó Miklós széki elnök előszóként elmondta, a tanácskozás célja, hogy politikai partnert szerezzenek még a Románia Európai Unióhoz csatlakozása előtt szervezendő népszavazáshoz. A referendumra legkésőbb december közepéig kellene sort keríteni. Márton Árpád értékelte a nyílt és felelősségteljes beszélgetést, melynek tanúja lehetett. A népszavazás után Krizbai Imre szerint létre kell hozni az erdélyi magyarság parlamentjét, mely mandátumának egy éve alatt tárgyalásokat folytat majd a román kormánnyal, s ha az elzárkózik az önrendelkezés jogi alapját megteremtő folyamattól, akkor ez a testület a nemzetközi fórumoknál fog képviseletet biztosítani. /(hecser): Népszavazás a jövőért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Erdély-szerte megemlékeztek az 1948–1949-es magyar forradalomról és szabadságharcról. A központi rendezvényeket az idén is Aradon tartották, ezeken részt vett Göncz Kinga magyar külügyminiszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben Tamás András honvéd alezredes síremlékét koszorúzták meg, majd a szamosfalvi obeliszknél koszorúztak az RMDSZ megyei szervezetének vezetői. Markó Béla minden olyan kezdeményezést ellenez, amely az aradi Román – Magyar Megbékélés Park nevének vagy rendeltetésének megváltoztatására vonatkozik. Dorel Caprar, az aradi SZDP elnöke bejelentette: pártja a Román–Magyar Megbékélési Park statútumának megváltoztatására vonatkozó projektet fog javasolni a városi tanácsban. A szociáldemokraták multi-etnikumú parkot akarnak. /Egykor meghaltak szabadságért, egyenlőségért, testvériségért. Kegyeletteljes megemlékezés az aradi vértanúkra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A történelmi múltra, a szabadságért életüket áldozókra való emlékezés alapvető feltétele annak, hogy a magyarság határoktól függetlenül is megőrizhesse nemzeti önazonosságát és kereszténységét – ezt az alapgondolatot fejtette ki október 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének évfordulóján tartott szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. Idén is nagy tömegben érkeztek a magyar közösség tagjai Erdély különböző helyeiről és Magyarországról is. A szertartáson részt vett Göncz Kinga külügyminiszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is. Jakubinyi György mondanivalójának lényege az volt, hogy csak az a nép, csak az a nemzet képes megtartani önazonosságát, amely nem felejti el történelmi hőseit, azokat, akik életüket adták a szabadságért. Az ünnepség a Megbékélés Parkjában, a két évvel ezelőtt újra köztérre helyezett Szabadság-emlékműnél folytatódott, Göncz Kinga és Markó Béla beszédet mondott. Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza – hangoztatta Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. „Még semmi sincs rendben. Látjuk, mi történik Szlovákiában és mi van Magyarországon, hogy még semmi sincs rendben Európának ebben a részében. Itt, Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, nem igazán testvér még a magyar” – fejtette ki Markó Béla. /A vértanúkra emlékeztek Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Kolozsváron az október 6-i megemlékezések az ünnep előestéjén kezdődtek. A hidelvi református egyházközség és a körzeti RMDSZ ökumenikus istentisztelettel és műsorral tisztelgett az aradi vértanúk emléke előtt. Dr. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnöke beszédében az aradi vértanúk példamutatását elevenítette fel. Makkai László, a hidelvi RMDSZ elnöke köszönetét fejezte ki a Claudiopolis Egyesületnek, az emlékkiadványért. /N.-H. D.: Október 6. Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Szervezési hiba miatt két csoport két időpontban emlékezett október 6-án Gyergyószentmiklóson az aradi vértanúkra. Délben maroknyian gyűltek össze a temetőben Kiss Antal kopjafájánál. Koszorút helyezett el a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a Lorátffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, továbbá a helyi és területi RMDSZ- szervezet. Este hat órakor az Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére gyertyagyújtással, imádkozással emlékeztek az egybegyűltek, szintén a temetőben. A harmadik csoportot azon személyek alkották, akik nem szereztek tudomást a megemlékezések egyikéről sem. /Balázs Katalin: Kettős emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Sütő Andrást írótól búcsúztak október 7-én Marosvásárhelyen családtagjai, pályatársai, tisztelői. A ravatal mellett székely ruhás ifjak álltak díszőrséget. Az író ravatalánál a Vártemplom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak az udvaron. Dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök az írót Isten gyertyájának nevezte, amelyet „elfújt a betegség kavargó szele”. Rámutatott: „ő világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is”. Markó Béla, a RMDSZ elnöke hangoztatta: „Nagyon fáj a magyar kultúra hatalmas átka és áldása, hogy nem elég nagyot alkotni, zseniálisan kezelni a nyelvet, mert ráadásul tettekben is nagynak kell lenni, nem csak szóban”. Sütő András nemcsak a „könyvtárszobák csendjében” élte életét jó könyveket írva, hanem cselekvéseiben is sokat tett a magyarságért. „Sorsa erdélyi sors. Könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is sokan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül útjáról nem lehetett letéríteni”. Megszenvedett, vagyis hiteles életút volt az övé – mondta a szónok, úgy fogalmazva, hogy az elhunyt író mindvégig hitt abban: lehetséges a nemzeti egység. „Sütő András nem áldozat volt elsősorban, hanem közösségének egyik kiemelkedő szellemi vezetője, aki nehéz helyzetben is a helyén maradt, és erőt tudott adni nekünk”, mondta. Az 1990-es marosvásárhelyi konfliktusra Markó így fogalmazott: „melyik nemzet fogadná el költőjétől rajtunk kívül, hogy maga is kimenjen a harctérre, hogy páratlan szép szavú írója gyertyás-könyves tüntetés élén menetel, majd a bajban is legelöl már-már életével fizet rövid szabadságáért?”. Ilyen naiv, lelkes, szenvedélyes, önmagához kegyetlen nemzet a magyar, és ennek a nemzetnek a lelkét fejezte ki drámában, prózában, esszében Sütő András. Csoóri Sándor úgy fogalmazott: Sütő András Illyés Gyulához méltó rangon magát a magyar nyelvet tette alkalmassá arra, hogy a földből az égig érő tilalmak ellenére fájdalmainkat, haragunkat, apokaliptikus sérelmeinket elmondhassuk. Sütőt fiatal korában megérintette a szocialista romantika, előtte is kinyílt a politikai tér, de minél előbbre jutott, élményei annál riasztóbbakká váltak. „Félárbócra leengedett tekintete hozzásegítette őt ahhoz, hogy ne vitesse magát tovább újabb és újabb szelekkel, és megtörtént a felébredés. A kisebbségi magyar író önkéntes feltámadása megélénkítette az egész Kárpát-medencei magyar irodalmat” – mondta Csoóri. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: elvesztettünk ugyan egy csodálatos embert, egy nagyon nagy alkotót, de az ad erőt, hogy nem ment el közülünk; itt maradt örökül életműve, emberi és írói magatartása. Mircea Dinescu költő azt fejtegette: Sütő András életművére nemcsak a magyar, de a román irodalom is joggal büszke lehet. Görömbei András debreceni irodalomtörténész „a magyarság égtartó emberének” nevezte az elhunyt írót. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke is azt a gondolatot bontotta ki, miszerint Sütő András nemcsak irodalmi műveivel, szép szavaival, de személyes áldozatvállalásával is példát mutatott. A temetésen részt vett a Szili Katalin vezette magyar parlamenti küldöttség, jelen volt ugyanakkor a magyar művészeti és tudományos közélet számos neves képviselője, így Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. /Gyertya volt a diktatúra ködös éjszakáiban. Több ezren kísérték utolsó útjára Sütő Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Csoóri Sándor így búcsúztatta: „A történelem a Te kérdéseidre válaszol majd, András. Ahogy a vértanúkéra szokott mindig. Tizenhat év óta még sosem írtam le, hogy Te nemcsak sebesültje voltál egy gyalázatos eseménynek, hanem a vértanúja is. Egy lassított, késleltetett sorsú vértanúja. A szemüregben megrekedt szemcsonkban fejlődött ki a gyilkos melanoma, amely sokáig hóhérkodott Veled, mint Hunyadi Lászlóval a fekete ruhás bakó.” /Lokodi Imre, Bakó Zoltán: Végső búcsú Sütő Andrástól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Felháborodott hangú közleményt bocsátott ki az SZDP aradi szervezete: az idei október hatodikai rendezvények “románellenes puccsá” alakultak át, az RMDSZ rendezvényéhez pedig a helyi hatóságok is hozzájárultak. “Miután néhány nappal korábban Románia miniszterelnök-helyettese, szembeszegülve az alkotmánnyal és az állam alapvető elveivel, támogatta Székelyföld autonómiájának eszméjét, visszatért erre Aradon”. A közlemény szerint ez a beszéd az RMDSZ “függetlenségi nyilatkozata”, melyet csak utólagosan és csak részlegesen fordítottak le. “Gavril Popescu a kormány képviselőjeként passzívan asszisztált a románokat ért példátlan sértésekhez, amikor a 13 tábornoknak emelt obeliszknél nem hangzott el Románia himnusza, de Magyarország himnusza, magyar nyelvű hazafias és vallásos énekek hangzottak el” – olvasható a közleményben. Az SZDP aradi szervezete a magyar hivatalos vendégek és az RMDSZ szónoklataiban irredenta hangokat vélt felfedezni, ezért követelte, hogy a kormány büntesse meg Gavril Popescu prefektust, váltsák le Bognár Levente alpolgármestert, s azt is, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot a szervezők nevében a románellenes magatartásért. /(Kilin): Nagy-Romániás hangszerelés az SZDP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Európai szintű kisebbségügyi megállapodásra van szükség – jelentette ki Frunda György RMDSZ-szenátor, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének román parlamenti küldöttségi elnöke Brüsszelben. „Álláspontunk szerint valamennyi demokratikus társadalomnak el kell fogadnia a diszkrimináció-ellenesség, a nemzeti identitás megőrzésének, az anyanyelvhasználat, illetve a kisebbségi képviselet elvét, nem csupán a nemzeti kisebbségek, hanem a többségi nemzet érdekében is” – mondta Frunda. Hozzátette: „ha a kisebbségek nem érzik magukat másodrendű állampolgároknak, jelentősen növekedhet az etnikai konfliktusok megoldásának lehetősége.” A küldöttségi elnök azt javasolta, hogy a testület vitassa meg, hogy a keretegyezmény ténylegesen megfelel-e a nemzeti kisebbségek elvárásainak. /Újabb Frunda-javaslat Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Az idén másodszor tető alá hozott Aradi Napok elnevezésű rendezvénysorozat az október 7-én, szombaton tartott egyházkerületi református ifjúsági találkozóval, illetve vasárnap az aradi evangélikus templomban ért véget. A Királyhágómelléki Egyházkerületi Református Ifjúsági Találkozó hangulata kicsit kesernyés volt, hiszen a nyolc egyházmegye közül csupán négy – az aradi, a nagybányai, a szilágysomlyói és a temesvári – képviseltette magát, jelezte Módi József egyházmegyei ifjúsági előadó, a rendezvény főszervezője. Ecsedi Árpád, a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szervezet elnöke a fiatalság szerepét hangsúlyozta az élet minden területén, a stafétabotot a fiatalságnak kell átvennie az előző nemzedéktől. Olasz Angéla, a Csiky Gergely Iskolacsoport történelemtanára öt évszázadon – az 1456-os nándorfehérvári diadaltól az 1956-os magyar forradalomig– átnyúló időutazását hallgathatták a résztvevők. A Kölcsey Stúdió tagjainak összeállítása után Bognár Levente aradi alpolgármester, majd Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. /Kiss Károly: Mécsesfények az Aradi Napok végén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

„Az RMDSZ vezetősége még nem foglalkozott a Székely Nemzeti Tanács meghirdette autonómia-referendum kérdésével, székelyföldi parlamenti képviselőként azonban nem hiszek a népszavazásban” – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy az SZNT még Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt népszavazást rendezne a területi autonómiáról. Kelemen szerint népszavazás nélkül is kijelenthető, hogy a régió lakosságának több mint kilencven százaléka akarja az autonómiát. Az RMDSZ szerint első lépésként, jogi és intézményes keretként a székelyföldi önkormányzati társulást kell létrehozni, azután pedig listázzuk azokat a törvényeket, cikkelyeket, amelyeket módosítani kell a területi autonómiával kapcsolatos koncepciók gyakorlatba ültetéséhez – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. Az RMDSZ elfogadta az SZNT „kinyújtott jobbját”, arról kell vitázni, hogy milyen eszközök visznek közelebb a célhoz. Már akadnak a román közéletben, akik nem utasítják el élesen a területi autonómia gondolatát. – Nemrég például Renate Weber volt elnöki tanácsos figyelmeztetett arra, mennyire hamis az állítás, miszerint Európában nincs modell a területi önrendelkezésre – jelentette ki Kelemen Hunor. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke felszólította az államfőt és a miniszterelnököt: a Legfelsőbb Védelmi Tanács keretében foglaljon állást a Csapó József SZNT-elnök által a hétvégén beharangozott autonómia-referendumról. Sorin Oprescu, az ellenzéki alakulat szenátora a felsőház plénuma előtt elmondott beszédében irredentizmussal vádolta az RMDSZ elnökét és az SZKT tagjait az etnikai alapú önrendelkezés szorgalmazásáért. Emil Boc demokrata pártelnök elhatárolódott a „területi szeparatizmust” célzó kezdeményezésektől, beleértve a regionális népszavazást, majd közölte: alakulata és az RMDSZ viszonya kizárólag alkotmányos keretek között lehetséges. /Rostás Szabolcs: Az alkotmány módosítását, és nem az SZNT autonómia-referendumát támogatja az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Az erdélyi magyar közösség szervezetei kimozdulni látszanak a közképviseleti állóháború megmerevedett frontvonaláról. A nemrég létrehozott Szövetség a Székelyföldért társulás, az RMDSZ, az SZNT és az MPSZ képviselőinek részvétele egymás rendezvényein, megbeszélésein, a területi autonómia szükségességéről kialakuló egyre nagyobb azt jelzi: elkezdődött egy közeledési folyamat a két pólus között. Az SZNT és az MPSZ berkeiből eddig inkább bizalmatlan visszafogottság érezhető, az RMDSZ átlépett ellenzéke térfelére. Az előrehozott választások témája nem tekinthető lezártnak. Számos jel utal arra, hogy a bukaresti vezetés az uniós csatlakozás után megszabadulna az RMDSZ-től, a szövetségnek így tehát minél több szavazatot kell begyűjtenie. Így azok szimpátiáját is vissza kell szereznie, akiknek rokonszenve az elmúlt években az SZNT, az MPSZ vagy az EMNT kezdeményezései felé irányult. /Fall Sándor: Az összeborulás árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./