Van kiért és van miért létrehozni a petrozsényi magyar házat, szögezte le Mózes István református lelkész, a magyar ház ötletének atyja és megvalósítója. Petrozsényban ugyanis léteznek magyar egyházak, immár újból működik a magyar iskola, RMDSZ is van. Valami mégis hiányzik: az együvé tartozást elősegítő kapocs. Az ideiglenesen a református parókia emeleti termeiben létesített magyar ház éppen ezt az űrt hivatott betölteni. Déva és Vajdahunyad után immár Petrozsényban is szükség van magyar házra, hangsúlyozta Winkler Gyula megbízott miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. Hasonlóképpen vélekedett Schreter Károly polgármester is. /CH. A.: Magyar ház Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Bányai Pétert – tudtán kívül – beszervezték besúgónak. Bányai Péter beszámolt a szekus tisztnek a Jazz-klubról, amelynek titkára volt. Valójában a klubnak Mihai Berindei volt a vezetője, Bányainak nem volt semmilyen funkciója. A szekus tiszt jelentése szerint „a beszélgetések során Bányai Péter őszinte volt, az általa elmondottakat összevetettük a mi információinkkal. A beszélgetés végén megjegyezte, amennyiben szükségesnek tartjuk, további részletekkel áll rendelkezésünkre.” Bányai másképpen emlékezett erre a találkozóra. Szerinte ugyanis 1974-ben valóban javasolták az együttműködést, sőt, finoman fenyegették is. Azonban beszervezés nem történt. A beszervezési nyilatkozat valóban hiányzik, de egy későbbi belső jelentés már múlt időben beszél a Bányai beszervezéséről. Eszerint a beszervezett tisztában van a feladataival, álneve pedig „Bucur” lesz. Azonban „Bucur” nem jelentett semmit. A belső feljegyzés szerint rá kell venni, hogy jelentsen. Azonban nem történt semmi. Végül 1985 áprilisában felkeresték a szeku emberei, kiderült, hogy Bányai nem tud arról, hogy beszervezték volna. 1987 márciusában lemondtak „Bucur”-ról, és az irredentizmussal foglalkozó osztály figyelmébe ajánlották. Bányai telefonját lehallgatták. Szoros kapcsolatban volt «nacionalista» magyar értelmiségiekkel, például Domokos Gézával. Magyar diplomatákkal is. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban hiányoznak az átiratai. Miért? Ezek a «titkok» az irredentizmussal foglalkozó osztályon vannak, amely – bár lehet, a neve más – pontosan ugyanazt a politikát folytatja, mint 1988-ban. Még a legmérsékeltebb RMDSZ-politikusok is veszélyt jelentenek az ország területi integritására – így ez továbbra is államtitok. /Sipos Zoltán (Transindex.ro): „Bucur”, a besúgó – Bányai Péter szekusdossziéja. Vajon tudja, hogy be van szervezve informátorként? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 6-án Nagyváradon koszorúztak Nagy Sándor József, a váradi születésű vértanú tábornok emléktáblája előtt, mintegy ezer ember gyűlt össze. Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere mondott beszédet, megjelentek a Magyar Polgári Egyesület vezetői is. Koszorúzott többek között Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, az RMDSZ és a Magyar Polgári Egyesület Bihar megyei szervezete, a váradi magyar gimnáziumok és több civil szervezet, köztük az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. /Szabadságharc. Koszorúzás Váradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

A lakosság kérésének eleget téve ettől a héttől magyar szinkronizált televízióadásokat is sugároz a sepsiszentgyörgyi RCS kábelszolgáltató. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ ugyanis 1385 aláírást gyűjtött össze az adók magyar szinkronnal való sugárzásáért. Az aláírók az Autonómia Tv programra tűzését is kérték a szolgáltatótól. Pete István, az RCS kábelszolgáltató helyi igazgatója elmondta, első lépésben úgy oldották meg a gondot, hogy a Hallmark, Eurosport és a Cartoon Network csatornákat két, különböző nyelvű hangsáv kíséri. Ígéretet tettek: a közeljövőben műsorra tűzik az Autonómia Tv-t és a National Geographic szinkronizált változatát is. /Magyar szinkronos tévécsatornák a lakosság kérésére. Sepsiszentgyörgy. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Románia 2007-es csatlakozása után jelentős könnyítések várnak az Európai Unió tagországaiba utazókra, az új romániai és bulgáriai uniós polgároknak azonban ezen a téren is nagyobb szigorra kell számítaniuk. Az Európai Unió egész területén (azaz nemcsak a schengeni övezetben) jelenleg megszokott, személyi igazolvánnyal való határátlépésig legalább három évet kell várni. 2010-re tervezik ugyanis Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Niculescu Tóni, a külügyminisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint a kötelező útlevélvizsgálat megtartásának oka az, hogy az Európai Unió „játék közben megváltoztatta a szabályokat”. Romániával és Bulgáriával szemben számos olyan kritériumot támasztott a határátkelésre vonatkozóan, amely az Unió 2004-es bővítésekor még nem volt érvényben. Románia polgárainak 2007. januárjától nincs szükségük az Európai Unióban való tartózkodással kapcsolatos igazoló dokumentumokra, illetve hatályát veszti az a jelenleg érvényben levő jogszabály is, amely adott pénzösszeg felmutatását követelte meg kiutazáskor. Gyorsabbá teszi a határátkelést az is, hogy egyvonalas ellenőrzést végeznek majd: a két uniós, vagyis a két ország határőreiből álló közös csoport egyszer vizsgálja meg az útlevelet. A tervek szerint még idén létrehoznak ilyen pontolat a magyar–román határon. További előny, hogy ezeken a határátkelőhelyeken megszűnik a vámellenőrzés./Farcádi Botond: Az EU-csatlakozás után sem lehet személyi igazolvány felmutatásával átlépni a határt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

Nagygyűlésként hirdette meg az október 15-ei agyagfalvi megemlékezést a nyár közepén Markó Béla, és kijelentette: odavárnak mindenkit, az SZNT, az EMNT képviselőit is, szeretnék, ha a találkozó a székely egység, az erdélyi magyarság egységének üzenetét hordozná. Most RMDSZ-es körökben már senki nem beszél nagygyűlésről, ünnepi megemlékezésként emlegetik a rendezvényt. Az agyagfalvi nagygyűlés jó alkalom lett volna a székelyföldi autonómia mellett kiálló tömeget toborozni. Csak találgatni lehet, hogy az óvatosság vagy koalíciós partnereik beintése késztette-e az RMDSZ vezetőit visszakozásra, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. /Farkas Réka: Agyagfalva: nagygyűlés vagy megemlékezés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete október 7-én vezetőtanácsi ülést tartott, megvitatták és elfogadták azt a törvényjavaslatot, amelyet az RMDE kíván a parlamenthez benyújtani a lakosságot érintő közszolgáltatások (háztartási gáz- és vízfogyasztás, áramfogyasztás, csatornázás) díjszabásainak méltányos szinten történő befagyasztására, valamint az indokolatlan díjszabásemelések megszüntetésére. A törvénykezdeményezést az RMDE előterjesztés céljából átadja az RMDSZ parlamenti frakciójának. Az ülésen beszámoltak az elnökség 2003–2006 között kifejtett tevékenységéről, és igényelték, hogy az RMDSZ a jövőben nagyobb figyelmet szenteljen a létminimumon vagy ez alatti szinten tengődő kisjövedelműek szociális védelmének biztosítására. Az RMDE szóvivői tisztségéből Nagy Károly visszavonult, helyére Bitay Ödönt kérték fel. /Törvényjavaslat a díjszabások befagyasztására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Október utolsó vasárnapján a tordai reformátusok az úrvacsorai szertartás alkalmával kezükbe vehetik azt az 1697-ben készült ezüstkelyhet, amelyet 1971-ben az Országos Történelmi Múzeum elvitetett Bukarestbe. A kehely többéves párbeszéd eredményeként került haza, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész. Az ótordai református egyházközség a kelyhet először 300 éves „születésnapján”, 1997-ben kérte vissza. Akkor a kérést elutasították, arra hivatkozva, hogy az ország törvényei szerint a visszaszolgáltatás lehetetlen. Tavaly Nagy Albert ismét kérte a kelyhet. Az illetékes hatóságok nem voltak hajlandók mozdulni. Az RMDSZ-képviselők közbelépésének köszönhetően azonban lépések születtek. /Ladányi Emese Kinga: Hazakerült a tordai reformátusok több száz éves kelyhe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A szenátus jogi bizottsága október 11-i ülésén törölte a „politikai rendőrség” fogalmát a Ticu-törvényből, ugyanakkor a honatyák megszavaztak egy olyan szakaszt, amely szerint az egykori Szekuritátéval együttműködő személyekhez veszik azokat a volt kommunista pártvezetőket, akik a hírhedt titkosszolgálatnak utasítást adva sértettek meg alapvető emberi jogokat. „Gyakorlatilag a szekusokon és a besúgókon kívül a törvény hatálya alá fognak kerülni azok a volt kommunista párttagok is, akik az utasításokat adták. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a Szekuritáté formailag is, és ténylegesen is alá volt rendelve a Román Kommunista Párt vezető testületeinek” – mutatott rá Eckstein-Kovács Péter szenátor. /P. A. M.: Törölnék a politikai rendőrség fogalmát a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ A módosított törvény értelmében már besúgónak számít mindenki, aki jelentéseket írt, együttműködési kötelezvényt írt alá, fedőnevet használt, vagy pénzt fogadott el szolgáltatásaiért a Szekuritátétól. Az átvilágító testület /CNSAS/ korábban több olyan politikusról is megállapította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, aki besúgói jelentéseket is írt. Döntését az átvilágító testület mindannyiszor azzal indokolta, hogy az illető honatya tevékenységével nem sértette az emberi jogokat. A „politikai rendőrség” fogalma eltörlésével a közvélemény megismerheti a Szekuritáté alkalmazásában álló személyek névsorát. A módosítás révén felkerül a listára az összes a szekus. A rendeletbe Frunda György RMDSZ-es szenátor javaslatára bekerült az az előírás, amely szerint „kollaboránsnak” tekinthetők azok a kommunista pártvezetők is, akiknek utasítása révén a Szekuritáté emberi jogokat sértettek. /Cseke Péter Tamás: Módosult a „besúgó” fogalma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A kormánykoalíciót alkotó pártok megegyeztek a jövő évi költségvetés tervezetéről. Az RMDSZ és a Konzervatív Párt támogató szavazatukért cserében a nyugdíjak minimálbérhez igazítását kérte. Módosítaná a nyugdíjátszámításra vonatkozó kormányrendeletet az RMDSZ. Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor már benyújtották a törvénykezdeményezést. A 6,4 százalékos gazdasági fejlődéssel, 2,8 százalékos költségvetési hiánnyal és 4,5 százalékos inflációval számoló jövő évi büdzsé nyertese egyébként az oktatás és az egészségügy, ugyanis utóbbi esetében a költségvetési támogatás 1990 óta először haladja meg a hazai össztermék 4 százalékát, az oktatás pedig 5,2 százaléknak örülhet. /Egyezség született a jövő évi költségvetés kapcsán. A nyugdíjak kiigazítását kérte az RMDSZ és a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Az elmúlt napok során több, diverziót keltő levél, szórólap jelent meg Sepsiszentgyörgyön, amelyek célja konfliktust kelteni a magyar szervezetek között. A Székely Nemzeti Tanácsot és ennek vezetőjét támadó szórólapot helyeztek el postaládákban, autók szélvédőjén, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, Tóth Birtan Csaba nevében, de aláírása nélkül. A szórólap szerint azok, akik „nemzetárulónak bélyegeznek minket, elégedjenek meg a meghívotti státussal. Csapó József folytassa csak tovább az ujgurokkal való találkozók szervezését és ne tulajdonítson túl nagy fontosságot a saját személyének. Ne sajátítsanak ki a Székely Nemzeti Tanács műkedvelő politikusai minden történelmi megemlékezést”. Tóth Birtan Csaba határozottan cáfolta, hogy ő lenne ezen röplap szerzője. Kifejtette, az akciót olyan érdekcsoport művének tartja, akiket zavar az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács együttműködése. A hét során Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnökének nevében küldtek levelet a magyar sajtónak. A szóban forgó írásban Gazda vehemensen támadta Sepsiszentgyörgy polgármesterét, az alsó-háromszéki RMDSZ elnökét, Albert Álmost. Gazda Zoltán kifejtette, felháborító, hogy valaki feltörte postaládája tűzfalát és magánlevelező címéről küldte ki a szóban forgó dokumentumot. A magyar nyelvű sajtó egy újabb levelet kapott, amelyet Nagy Pál, a székelyudvarhelyi MPSZ elnöke ír alá, és amelyben az utóbbi Tulit Attilát, a Székely Nemzeti Tanács alelnökét, az MPSZ volt alelnökét támadta. Ezt a levelet biztosan nem Nagy Pál fogalmazta meg és küldte el a sajtónak, hanem egy „egy újabb diverziót keltő dokumentumról van szó”. /Magyar vezetőket célzó diverzió Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke feljelentést tett a rendőrségen azoknak a szórólapoknak és leveleknek az ügyében, amelyeknek szerinte az a céljuk, hogy konfliktust keltsenek a székelyföldi magyar szervezetek között. /Cs. P. T.: Levelek, szórólapok – ki kelt diverziót? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Tiszta múltúnak találta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS). Markót augusztusban hozta gyanúba a román média, azt sejtetve, hogy jelentéseket írt a titkosszolgálatnak. Markó kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy őt megfigyelte és zaklatta az 1989 előtti romániai politikai rendőrség, ezért – mint mondta – az áldozatokat nem szabad összemosni a hóhérokkal. Augusztusban több romániai magyar politikussal kapcsolatban is felmerült ez a gyanú, de azóta Frunda György és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor ártatlanságát is megállapította az átvilágító testület. /Markó nem működött együtt a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Szülővárosába, Kézdivásárhelyre látogatott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, ahol A lábujjhelyre állt ország című, vele készített interjúkötet bemutatóján Ágoston Hugóval és Kozma Mária írónővel, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztőjével beszélgetett. Markó Béla a székelyföldi területi autonómiáról, a népszavazásról és az RMDSZ jövőjéről beszélgetett a meghívottakkal, köztük a Kézdiszéki Székely Tanács képviselőjével. A kilátásba helyezett autonómia­referendum kapcsán Markó elmondta: a népszavazás kiírása önámítás, aminek nincs törvényi alapja, a népszavazás nem járható út. – nem megyünk bele olyasmibe, aminek nem látjuk a végét – jelentette ki. /Iochom István: Önámítás a népszavazás (Markó Béla Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

A privatizáció előtt álló Román Posta reklámszöveggel hirdeti magát, ezúttal a magyarul olvasó közeghez is el kívánta juttatni üzenetét. A jelentősebb romániai magyar lapok közül a Háromszék, a Krónika és az Erdélyi Napló maradt ki az üzletből, ezek azok a szerkesztőségek, amelyek gyakran viszonyulnak kritikusan az RMDSZ politikájához. A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó által közvetített reklámkampányba az is beletartozott, hogy az elmúlt hetekben a lap gyakran közölt terjedelmes interjút valamelyik postahivatal vezetőjével. A postai reklám fő kedvezményezettje az Új Magyar Szó napilap volt. Stanik István, a lap igazgató-főszerkesztője kijelentette, nem igazak a Curentul napilap állításai. A bukaresti Curentul hetekkel ezelőtt megírta, hogy a posta félmillió eurós összegre kötött reklámszerződést a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval. Ez a cég adja ki a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó napilapot és a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport című hetilapot. A Curentul hivatalos dokumentumok alapján állította, a a Scripta részéről Stanik István igazgató-főszerkesztő és Vincze Lóránt marketingigazgató, a Postcom részéről pedig Nicolae Zamfir vezérigazgató és Angela Bara főkönyvelő írta alá a szerződést, amelyben az szerepel, hogy a Scripta egy éven át 300 ezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb 200 ezer eurós tétellel Vincze Lóránt marketingigazgató kijelentette, érthető, hogy a posta az Új Magyar Szó felé fordult, hiszen „ez az egyedüli országos terjesztésű magyar nyelvű napilap”. A tényfeltáró újságcikk szerint Verestóy Attila az étkezési jegyeket forgalmazó Hungastro Rt. által is érintett a postával való együttműködésben. A Verestóy érdekeltségi körébe tartozó társaság szolgáltatja ugyanis az étkezési jegyeket a posta 35 ezer alkalmazottjának. Amint a szenátor vagyonnyilatkozataiból kiderül, a Hungastróból tavaly még többségi részvényesként vett ki közel 2,5 millió eurót osztalékként. Azóta eladta részvényei egy részét, de még mindig jelentős részesedéssel bír a cégben. A Curentul október 12-i számában arról is tájékoztatott, hogy október 10-én Sorin Ovidiu Vantu bukaresti lakásában tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Verestóy Attila. Stanik István, a Scripta Rt. igazgatója a sajtóban megjelent összegeket túlzottaknak tartja. „Baj az, hogy a posta a magyar sajtóban is hirdet? – kérdezett vissza Nagy Zsolt távközlési miniszter, amikor politikai hátterű reklámpénzekről szóló hírekkel szembesítették. – Ezt én örvendetesnek találom.” /Gazda Árpád: Az Új Magyar Szó fölözte le a Román Posta reklámkeretét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

A feddhetetlenségi ügynökség törvényének parlamenti vitája során a jogszabályból azok a lényeges elemek kerültek ki, amelyek az elemzők többsége szerint hatékony eszközzé alakították volna a törvényt. A legmarkánsabb szakaszok jelentős része az RMDSZ javaslatára került ki a szövegből, ezért számos vád illette és illeti a szövetséget. Sokan úgy vélik: a módosítások mögött érdek húzódik, az RMDSZ vezető köreinek törvénytelenül szerzett vagyonát próbálják így tisztára mosni. Kolozsváron október 13-án nyilvános vitára került sor. Máté András Levente szerint az eredeti szöveg lehetőség adott volna az állampolgárok megfélemlítésére. Az RMDSZ-politikusok zömével szemben Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy vélte: bizonyos korlátozások a magasabb cél érdekében elfogadhatók. Markó Béla a jogállam mellett tört lándzsát. Kifejtette: Romániában a magyar kisebbségnek jó oka van tartani a rendőrállami módszerektől. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vita a jogállamiságról, a korrupció elleni harcról. Rendőrállami félelmek temetik a nagykorrupció elleni küzdelmet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) rendezésében október 13-án megkezdte munkálatait a VIII. Civil Fórum. A megnyitón Egri István ERMACISZA-elnök kifejtette, nyitást kell kezdeményezni a román civil társadalom irányába, amely sokszor nyújtott komoly támogatást. Adorjáni László református lelkész, az Agnus Rádió igazgatója érzékeltette a civil szervezetek soraiban munkálkodók viaskodását a közönnyel, a kifulladással. Somai József Új orientációk a forrásteremtésben című előadásában kitért arra, hogy az elosztásban bizalmi, s nem szakmai szempontok érvényesülnek, ezért a függetlenségnek és a nyilvánosságnak valós teret kell biztosítani. Kérdés, hogy az RMDSZ autonómia-jelszava mögött milyen elképzelés húzódik: felülről diktált vagy a civil társadalom irányából érkező autonómia? A magyarországi támogatások mértéke tisztázatlan. Ha ismert lenne, hogy az állami költségvetésnek hány százalékával segítik a határon túli magyarságot, biztosabban lehetne tervezni a jövőt. /Ördög I. Béla: Zajlik a VIII. Civil Fórum – 2006. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó József úgy döntött, nem vesz részt az agyagfalvi megemlékezésen, miután Bögöz község polgármestere, Farkas Márton tájékoztatta arról, hogy nem mondhat ünnepi beszédet. A Farkas Márton polgármester által aláírt levél szerint az ünnepség fő szervezője az országos RMDSZ, és a szövetséggel egyeztetett, rögzített és nyilvánosságra hozott program szerint ünnepi beszédet mond az RMDSZ elnöke és felszólalnak a székely székek képviseletében meghívott polgármesterek. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta, minden SZNT-tag saját belátása szerint dönt arról, hogy részt vesz-e vagy sem az ünnepségen, hozzátéve, hogy a terv szerint Csapó József ünnepi beszédét, amelyet Agyagfalván óhajtott felolvasni, szórólapokra nyomtatják és az ünnepségen részt vevő tömeg között szétosztják. /Az SZNT elnöke nem vesz részt az agyagfalvi megemlékezésen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége arra biztatja tagjait és szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az agyagfalvi megemlékezési ünnepségen, annak ellenére, hogy a szövetséget nem hívták meg az eseményre. Ezt kérte Thamó Csaba, az MPSZ udvarhelyszéki közleményben. Egy erős, szolidáris koalícióban az RMDSZ máig már elfogadtatta volna a kulturális autonómiát célzó kisebbségi törvényt – jelentette ki Markó Béla Kézdivásárhelyen, egy értelmiségi fórumon. Bejelentette: az RMDSZ szakértői már dolgoznak a székelyföldi települések által létrehozandó önkormányzati társulás statútumán. Ugyanakkor leszögezte: az autonómia tárgyában tartandó népszavazás ötlete önámításra ad alkalmat, ugyanis ennek megszervezésére nincs törvényes lehetőség. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

Még jóformán meg sem kezdődtek az RMDSZ és ellenzéke közötti tárgyalások, már kiderült: túlzottan optimista volt, aki valós nyitásban bizakodott. A helyi szintű, közeledést rövidre zárta a központ. Markó Béla korábban már hangoztatott, a népszavazás szükségességét megkérdőjelező nyilatkozata után az elnök szavait előbb Tamás Sándor képviselő, majd Kelemen Hunor kezdte szajkózni: nincs szükség népszavazásra, hisz mindenki tudja, a székelység több mint 90 százaléka autonómiát akar. /Farkas Réka: A rövidre zárt nyitás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

A referendumtörvény módosításán dolgozik az RMDSZ, számtalan, a helyi közösségeket közvetlenül érintő kérdésben ki kellene kérni a lakosság véleményét, de erre jelenleg nem ad lehetőséget a jogszabály. Székelyföld önállóságának ügyében a népszavazásnak csak akkor lenne értelme, ha törvényesen szervezett, jelentette ki Albert Álmos alsó-háromszéki területi RMDSZ-elnök. /(vop): A népszavazásnak törvényesnek kell lennie (Albert Álmos Székelyföld autonómiájáról) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Az RMDSZ zsombolyai szervezete az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez október 15-én. Levetítik Mészáros Márta A temetetlen halott című, Nagy Imréről készült filmjét. A rendezvény része a Temesvári Magyar Nőszövetség által A vidéki művelődési élet fellendítése című projektnek, melynek keretében Lugoson, Nagyszentmiklóson, Dettán, Igazfalván, Végváron, Szapáryfalván, Újszentesen, Óteleken és Újmosnicán is levetítik majd a filmet. /P. L. Zs.: ’56-os megemlékezés Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

Október 15-én ünnepséget szervezett az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, és az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából az RMDSZ, valamint Bögöz község önkormányzata, s erre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit. – Minden gazdasági és kulturális feltétel adott Székelyföld területi autonómiájához, amelyet a romániai magyarság nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akar megvalósítani – hangsúlyozta Agyagfalván Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az agyagfalvi ünnepre nem jött el sem Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke (arra hivatkozva, hogy későn kapta kézhez a meghívót), sem Csapó I. József, az SZNT elnöke, mert nem kapott módot a felszólalásra. Ettől függetlenül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok. /Székelyföld területi autonómiájáért szálltak síkra Agyagfalván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Markó Béla kiemelte: „Sem Erdély, sem ezen belül a Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene, még mindig szegény ez a nép... Sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel tálcán nekünk jólétet, biztonságot, önállóságot nem fog hozni. Ezt csak a székelység vívhatja ki magának!”. „A székelység megmaradásának receptje pedig szerintünk egyszerű: egység és önállóság. Ha ezt a két célt érvényesíteni tudjuk, megmaradunk és gyarapodni fogunk.” Az RMDSZ ezt az összefogást ajánlja mindazoknak, akik úgy érzik, hogy közösen kell dolgoznunk a közös jövőért. Civil szervezetekkel, egyházakkal, az értelmiségiekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Gyertek, dolgozzatok velünk a Székelyföld autonómiájáért!” A székely székek nevében felszólaló polgármesterek – Török Sándor, Albert Álmos, Ráduly Róbert, Laczkó Albert Endre, Péter Ferenc és Benyovszki Lajos – szintén az autonómia érdekében történő összefogás szükségességét emelték ki. Bekiabálásokkal próbálták időnként megszakítani Markó Béla beszédét Agyagfalván. A letiltott színpadi beszéd című, Csapónak a rendezvényen felolvasásra szánt beszédének szövegét osztogatták a tömegben. /Domokos Péter: Agyagfalvi lecke az összefogásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Agyagfalván a református templomban istentisztelettel kezdődött az ünnepség. A templomtól székely huszárok felvezetésével, rezesbanda-kísérettel vonult a néhány száz méterre lévő emlékműhöz Markó Béla és a kíséretében lévő Hargita megyei RMDSZ-képviselők és polgármesterek menete, mögöttük helységnévtáblákkal és zászlókkal a résztvevők. A magyar lobogók és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kék-ezüstholdas-napos zászlói megközelítőleg azonos számban voltak. Markó Béla kezdeményezte, legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentette: „Területi autonómiát akarunk, és ha ebben kételkedne valaki Bukarestben vagy akár Brüsszelben, akkor az ő meggyőzésükre a népszavazást is megszervezzük.” Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek! – zárta beszédét Ráduly. Markó bejelentette: kész együttműködni az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel is. /Kovács Csaba: Markó Béla–Csapó József-párbeszéd a láthatáron? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

A Kolozsvár Társaság konferenciát szervezett a feddhetetlenségi ügynökségről. „Az RMDSZ-nek magyarázatot kell adnia, de magyarázkodnia nem kell” – mondta Takács Csaba ügyvezető elnök. Máté András Levente képviselő, a jogi bizottság tagja hangsúlyozta: a korrupcióellenes harcban nem lehet felhasználni 1989 előtt használatos módszereket, nem lehet az állampolgárokat megfélemlíteni. Varga Attila képviselő, alkotmányjogász hangsúlyozta: a korrupciót Romániában tökélyre fejlesztették, a közigazgatási rendszer része lett. Romániában nem intézményeket kell létrehozni, hanem a meglévőket kellene működővé tenni. Eckstein-Kovács Péter hiányolta a független jogászokat és emberi jogi szervezeteket a vitafórumról. A szenátor úgy vélte, hogy az RMDSZ „szembemegy a forgalommal”, akár az Európai Unióval is. /Vincze Judit: Magyarázkodás helyett magyarázat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Vadászon valóságos népünnepély volt október 14-én a szüreti bál. Magyar népviseletbe öltözött, helybeli s fiatalokat a simonyifalvi Pitypang és Leveles néptáncegyüttesek követték táncolva, énekelve. A talpalávalót a Roller zenekar szolgáltatta. A kultúrotthonban volt a szüreti mulatság, amelyen sok simonyifalvi, bélzerindi és tőzmiskei polgár mulatott együtt, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül. Jakab Károly elnökkel az élen az RMDSZ helybeli szervezete által szervezett szüreti mulatság az egész község, magyarok és románok népünnepélyévé nőtte ki magát. /(balta): Vadászon az egész község mulatott. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Minden bizonnyal az 1989 utáni romániai politikai élet egyik kuriózumaként vonul be a politikatörténetbe, ha a Konzervatív Párt (PC) valóban benyújtja a parlamentben a Markó Béla RMDSZ-elnök leváltását szorgalmazó egyszerű indítványát. Minősíti a kormánykoalíció működőképességét, ha az egyik koalíciós fél a kormányzó partnere ellen fordul a parlamentben. Az RMDSZ-elnök újabban a székelyföldi autonómiát szorgalmazó kijelentéseket tett, valamennyi parlamenti párt rosszallását kiváltva. Ha a magyar képviselők jól felkészülnek, elérhetik, hogy első ízben folyjék a bukaresti törvényhozásban nyilvános vita Székelyföld autonómiájáról. Az RMDSZ-nek csupán azon kell eltűnődnie: miért a vádlott pozíciójából szembesíti a román politikát a székelyföldi igénnyel. /Gazda Árpád: Megkésett szembesítés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Mircea Geoana, az ellenzéki PSD elnöke szerint Markó Béla RMDSZ elnök autonómiára vonatkozó nyilatkozatai „aggasztóak” és újra kérte az Elnöki Hivatalt, a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot és a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra hivatalos álláspontjukat ezzel kapcsolatban. Geoana szerint „aggasztó” az a tény, hogy Markó Béla nemrég tett nyilatkozataiban „egy olyan vonalon tart ki, mely a maximalista-radikális variánst támogatja az autonómia felett, beleértve azon fantáziaötlet lehetőségét is, hogy a magyar nyelv Erdélyben hivatalos nyelv legyen a román mellett”. Geoana elmondta, hogy a PSD Országos Tanácsának ülésén, melyre november 3-án kerül sor Marosvásárhelyen, a szociáldemokrata alakulat egy, a nemzeti büszkeségről szóló dokumentumról fog tárgyalni. /Aggasztó autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Agyagfalván Markó Béla ismét az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Meghívták ugyan a belső ellenzék, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Polgárszövetség vezetőit, felszólalásukat azonban megtiltották azzal, hogy RMDSZ-rendezvényről van szó. Erre utóbbiak hívei füttykoncerttel és tiltakozó bekiabálásokkal reagáltak. Markóék végre szembe kellene hogy nézzenek a tényekkel: megszűnt az erdélyi magyarság fölötti RMDSZ-es egyeduralom. A székelység egy része nem fogadja el többé feltétlenül az RMDSZ szűk körű vezetését, írta a Nyugati Jelen munkatársa. Sokan – nemcsak Székelyföldön – nem rajonganak a minden ellenzéki hangot visszautasító, lassan 14 éve hatalmon lévő szűk körű RMDSZ-vezetésért. Az ellenzék is ráébredhetne, túlzott Székelyföld-orientációjával még a vegyes vidékeken (Kolozs, Szilágy stb.) sem tudott jelentősen előretörni. Az RMDSZ továbbra is a legjelentősebb magyar politikai tömörülés marad, ráadásul az egyetlen, amely a parlamentben is politizálhat! /Chirmiciu András: Vízállás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Az RMDSZ vezető politikusai megmagyarázták, hogy miért ellenzik a feddhetetlenségi ügynökség törvénytervezetének a lényegét. Az emberi jogok nem tehetők zárójelbe. Ez nagyszerű elv. Azonban egy törvénytelenül meggazdagodott szűk elit üzelmeit védik vele. A szólásszabadság, a politikai szabadság, a gyülekezési jog – mind ilyen szép dolog, de elég a Wass Albert felolvasásra, vagy a Trianon-filmvetítésre gondolni: ha az érdek úgy kívánja, a jogállam, az emberi jogok és a többi rögvest láthatáron túlra kerül, és jöhetnek a rendőrállami fellépések! A szépen hangzó elveket a politikusok saját érdekeik leplezésére használják fel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Azok a szépséges elvek…! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A romániai magyarság különböző autonómiatörekvéseinek ügyében nagyjából ott van, ahol 1990-ben, azaz sehol. A helyzet 16 év után annyiban súlyosabb, hogy az egykor kedvező nemzetközi helyzetet az RMDSZ elszalasztotta, a román kormányokat támogató kalandorpolitika miatt, írta Makkay József főszerkesztő. Markó Bélának és csapatának a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek érvényesítéséhez kellett volna kötni az ország uniós felzárkózását. Az RMDSZ bejuttatott az Európai Unióba egy súlyosan kisebbségellenes, a kisebbségek módszeres beolvasztására, illetve elűzésére szakosodott országot.  Markó Béla Tusványoson egy lehetséges, sokszínű brüsszeli küldöttségre célozgatott, amelyben az RMDSZ is részt venne. Ebből nem lett semmi. A Tőkés László vezette delegációban Toró T. Tiboron és Sógor Csabán, az RMDSZ-ből kilógó, az ellenzékiség szerepét vállaló két honatyán kívül a csúcsvezetőségből senki nem vállalta a nyugatiak tájékoztatását. /Makkay József: Autonómia nincs, diktatúra van. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 17./

A polgármesterek nézeteltérései miatt nem sikerül kistérségi társulásokat alapítani Háromszéken. A tervek szerint a megyében 10–12 mikrorégiót alakítanának, azt azonban a polgármestereknek kell eldönteniük, hogy mely településekkel kívánnak szövetkezni. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök közölte, mindeddig csupán a Barót környéki települések határoztak kistérségi társulás alapításáról. Emellett még Gelence, Zabola és Szentkatolna, illetve Torja, Csernáton, Dálnok és Maksa polgármesterei mutatnak hajlandóságot az együttműködésre. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere elmondta, a mikóújfalui, sepsibükszádi, bodoki és gidófalvi elöljárók megállapodtak abban, hogy létrehozzák a társulást. Nyáguly szerint eddig azért nem történt előrelépés, mert a megyei tanács azt ajánlotta, hogy minden Olt menti település tömörüljön egy nagy társulásba. Van más gond is, például Nagyborosnyóval egyetlen környékbeli település sem kíván társulni. Bartha László polgármester kifejtette, tárgyalásokat folytatnak Zágonnal és Barátossal, ám egyelőre egyetlen település elöljárójával sem sikerült megegyezniük. – Együttműködési szerződést írtak alá az Európai Régiók Szövetsége és az Árkosi Európai Uniós Képzőközpont képviselői, amelynek értelmében februárban brüsszeli fejlesztési szakértők látogatnak Háromszékre. Az RMDSZ elképzelése szerint többek között Kovászna, Hargita és Maros megyében kellene önálló régiókat kialakítani. – Elkészült a Székelyföldi Önkormányzati Társulás statútuma, legkésőbb jövő hónap közepéig pedig megszervezik az alakuló közgyűlést is – jelezte Demeter János. /Kovács Zsolt: Nem tudnak egyezségre jutni a polgármesterek a kistérségi szövetségeket ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./