Immár másodszor oszlott fel idén Székelyudvarhelyen a helyi tanács. A Dézsi Zoltán alprefektus által jegyzett rendelet – akárcsak áprilisban – tudomásul veszi a tanácsosi testület feloszlását, mivel az működésképtelen. Előzőleg áprilisban kibocsátott rendeletével Constantin Strujan prefektus egyszer már tudomásul vette a tanács feloszlását. A dokumentumot a testület RMDSZ-frakciója jogi úton támadta meg, ennek hatására a kormánymegbízott visszavonta a rendeletet. Időközben az ügyet tárgyaló bíróság jogerős végzésben állapította meg, hogy a rendelet jogszerű volt. – Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a prefektus oszlatta fel a testületet, hanem a törvény – nyomatékosította Szász Jenő. Több mint fél éve sorozatosan eredménytelenül zárultak a tanácsülések Az RMDSZ-frakció a polgármester által összehívott tanácsülésekről maradt rendszeresen távol, a Népi Akció (AP) párt listáján bejutott tanácsosokból, illetve a független tanácsosból álló Polgári Frakció pedig az RMDSZ kezdeményezte rendkívüli tanácsüléseken nem kívánt részt venni. Ladányi László székelyudvarhelyi alpolgármester, a helyi RMDSZ alelnöke közleménye szerint „az utóbbi hónapokban meghonosított egyszemélyes vezetési módszerekre” hivatkozva szorgalmazzák az előrehozott választást. /Ismét feloszlott az udvarhelyi tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Derűlátó és borúlátó nézetek ütköztek a magyar–román viszony helyzetét és kilátásait illetően a Tusnádfürdőn zajló XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Schöpflin György, az Európai Parlament fideszes képviselője passzívnak nevezte a magyar politikát az uniós intézményekben. Szabó Vilmos MSZP-s képviselő optimizmusának adott hangot a két ország unióbeli jövőjét illetően. Szabó szerint a magyarság előrehaladt az újraegyesítés útján. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke korántsem osztotta szocialista képviselőtársa optimizmusát. Németh szerint a térség országainak dönteniük kell abban, hogy – az etnikumok tekintetében – a homogenizáció vagy az autonómiák rendszere a fontosabb. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke olyan Románia-képet vázolt fel, amelyben a románok szót értenek a magyarokkal, megértést tanúsítanak a csángók és az autonómia kérdése iránt. Smaranda Enache megállapította: nem történt meg Romániában az európai szabványok elfogadása, nincs még kisebbségi törvény, késik az elkobzott javak visszaszolgáltatása a magyar történelmi egyházaknak, s ördögi színben tüntetik fel az autonómia-kérdést. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén kifejtette: nem látja esélyét annak, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet átmenjen a parlamenten. /Derűlátás és borúlátás Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ A szabadegyetemen július 19-én nem jelent meg sem Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök sem Adrian Severin vagy Eckstein-Kovács Péter. /Mihály László: Szabó-Németh vita a Tusványoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Schöpflin György politológus a vele készített interjúban leszögezte, az uniós tagság kötelezettségekkel jár. Van egy alkalmazkodási folyamat. A spanyol, portugál vagy a görög csatlakozás folyamatában az ottani elitek és a nép is valamennyire megtanulta, elfogadta, hogy miként kell EU-s módon viselkedni. Romániában ma még kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez mit jelent. Öt-tíz évnek tanulással kell eltelnie. Arra a kérdésre, hogy Románia EU-csatlakozásával jó idők következnek-e a romániai magyar érdekérvényesítésben, Schöflin kifejtette, voltak lehetőségek, amelyeket a magyar kormány elszalasztott, és a civil társadalom sem vette igénybe. „Ha az erdélyi magyarság két éve levelekkel, beadványokkal bombázta volna Olli Rehn bővítési biztost, és ha az RMDSZ is vállalta volna ezt, többet lehetett volna elérni.” Meg kell a román többséget győzni arról, hogy a román centralizáció nem tartható fenn. /Gazda Árpád: Öt-tíz éves tanulás következik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Több irányba nyit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Egyházi és politikai közeledésről egyaránt szó esett Tőkés László püspök, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke július 19-i sajtóértekezletén. A tusnádi rendezvénysorozaton a Párbeszéd az autonómiáról című vitán Tőkés László beszélgetőpartnere Markó Béla RMDSZ-elnök lesz. Markó közölte, ott lesz a rendezvényen. Az egyházon belüli az egyházkerület vezetősége párbeszédet kezdett a Krisztusért és Egyházért (CE) Szövetséggel, és megállapodásra jutottak. A püspök elöljáróban elmondta: a CE (angol nevén Christian Endeavour – keresztyén törekvés) közel százéves kegyességi mozgalom, amely sok áldást jelent, a hitben való megújulást tűzte zászlajára, de időnként gondokat is okoz, mert egyházként az egyházban szerveződik. A kommunista diktatúra alatt a szövetség számos hitvalló tagja szenvedett üldöztetést, de 1989 után megosztást hozott a szerveződés az egyházban. Az egyházkerület és a zsinat álláspontja szerint a CE-nek is el kell fogadnia az anyaszentegyház jogfennhatóságát. A Királyhágó-melléken jó tíz éve ezen a ponton mérgesedett el a kapcsolat, a konfliktus után „fegyverszünet” következett, majd a szövetség békülékenyebbé vált – ismertette az előzményeket Tőkés. A június 30-án Csűry István püspök-helyettes és a romániai CE Szövetség elnöke, Szabó István által aláírt egyezmény kimondja, hogy egyrészt az egyházkerület „elismeri, hogy az egyházban helye van a sokféleségnek a missziói szolgálat területén”, másrészt a CE képviselői kifejezik azon szándékukat, hogy egyházi szervezetként, önálló jogi személyként az egyházba beilleszkedjenek, elfogadják az egyház jogfennhatóságát. /Máté Zsófia: Tőkés-Markó-találkozó, közeledés a CE szövetséghez. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./

Nagyenyedre hívta össze az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya Fehér megye magyar tagozatos oktatási intézményeinek vezetőit. Lakatos András ügyvezető alelnök a kistérségi iskolaközpontokról beszélt, Tóth Gabriella Fehér megye kisebbségi tanfelügyelő részvételével. “Illúzió csupán, hogy meg tudjuk tartani az iskolákat. A 6-8 gyerekkel működő iskolák nem felelnek meg sem anyagi, sem pedagógiai szempontból és a minőségi oktatás követelményeinek sem tesznek eleget” – mondta az alelnök. Ki kell alakítani egy oktatási adatbázist, kollégiumok létesítéséről, iskolabuszok beszerzéséről kell gondoskodni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-nek nincs meghatározott stratégiája, csupán adatokat gyűjt. A vidéki iskolák nem lelkesednek az iskolaközpontok kialakításáért. Amennyiben nem engedélyezik az V–VIII. osztályos szimultán oktatást, 4-5 év múlva, a magyarlapádi és torockói iskola is bezár. A helyzeten a kötetlen megbeszélések és a 16 éve folyó adatgyűjtések nem segítenek. Lépni kell, célirányosan cselekedni, áldozatot hozni és felelősséget vállalni, írta Takács Ildikó. /Takács Ildikó: Kötetlen egymás mellett való elbeszélés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

Lemondott Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Gheorghe Fulga a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ és a Virgil Ardelean, a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának elnöke, lemondásuk Omar Hayssam eltűnésének következménye, jelentette be július 20-án Adriana Saftoiu elnöki szóvivő azután, hogy Traian Basescu államfő összehívta a titkosszolgálatok vezetőit annak tisztázására, mi történt Hayssam szabadlábra helyezése után. A szíriai üzletembert terrorizmussal vádolják, ő az Irakban tavaly elrabolt újságírók ügyének fő gyanúsítottja. Amikor egészségügyi okok miatt szabadlábra helyezték, egyik szolgálat sem folytatta a megfigyelését. A három vezető lemondását elfogadta az elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint Timoftéék lemondásának már nagyon rég meg kellett volna történnie. „Traian Basescuban már régóta halmozódott az elégedetlenség a három titkosszolgálati vezetővel szemben, gesztusuk szinte bizonyosan az államfő nyomására született. Egyikük sem olyan, hogy önszántából megváljon a tisztségétől” – nyilatkozta a politikus, aki szerint Omar Hayssam eltűnése csupán ürügy volt Basescu számára, hogy megváljon tőlük. Kelemen Hunor úgy véli: a titkosszolgálatok élén legalább 4-5 hónapig tartó „ideiglenességi állapot” várható, mert Timofte, Fulga és Ardelean helyettesei már Basescu emberei. „Ezért az államfő várhatóan nem siet majd az új vezetők kinevezésével” – mondta Kelemen. A titkosszolgálatok vezetőit az elnök javaslatára a parlament nevezi ki. A lemondott három titkosszolgálati vezető még Ion Iliescu korábbi elnöktől kapta megbízatását. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Földrengés a hírszerzésnél. Lemondott a három legnagyobb titkosszolgálat vezetője. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A titkosszolgálatok vezetőinek lemondásával Románia eljutott a teljes káosz közvetlen közelébe. Az államelnöki hivatal közlése annyit elárul, hogy a hármak lemondását maga az államfő kérte. Az elnök most már eléggé konszolidáltnak érezhette hatalmát ahhoz, hogy lefejezze azokat a titkosszolgálatokat, amelyekkel hatalomra jutása után lepaktált, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Hármat egy csapásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Önkritikát gyakorolt az öt romániai magyar politikai szerveződés képviselője július 20-án a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a pluralizmus, összefogás, autonómia témájú párbeszéden. Márton Árpád RMDSZ-képviselő furcsának nevezte, hogy bár a kisebbségi törvénytervezetben szó sem esik területiségről, sok román kollégája mégis területi autonómiára vonatkozó sorokat vél felfedezni különböző cikkelyekben. A pluralizmussal kapcsolatban a honatya úgy értékelte, egy 6,5 százalékos közösség esetében nehéz elképzelni az ötszázalékos bejutási küszöb elérését versenyhelyzetben, ezért megoldásként párbeszédet javasol a többi szervezettel. A Magyar Polgári Szövetség színeiben Szász Jenő elnök helyett megjelenő Árus Zsolt alelnök határozottabb hangot ütött meg, szerinte az RMDSZ pozíciója zsarolásra jó, ezért változtatnia kellene stratégiáján. Árus a koalícióból való kilépést javasolta az RMDSZ-nek, mivel így szerinte az Európai Unió nyomást gyakorolna a csatlakozás előtt álló Bukarestre az autonómiakérdés rendezése ügyében. Önkritikaként Árus két nagy MPSZ-hibát nevezett meg: a helyhatósági választásokon túl kevés helyen állítottak listát, a parlamentin pedig egyáltalán nem kellett volna. Toró T. Tibor képviselő, EMNT-alelnök szerint előbb-utóbb intézményesül egy másik magyar politikai szerveződés, a kérdés csak az, hogyan lesz belőle erős magyar országos képviselet. Toró elmondta, a parlamenti demokrácia eszközeit kimerítették a kisebbségi törvény érdekében, a puha helyett egy félkemény erdélyi autonómiatörvény kell, és ha a párbeszéd nem működött, egyéb eszközöket kell bevetni, amiben a civil társadalom vagy a magyar történelmi egyházak tudnak segítségre lenni. Azt, hogy a polgári oldalt nem tudták kellőképpen összefogni, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, Csuzi István saját hibájuknak is tartja. A Székely Nemzeti Tanácsot képviselő Sántha Imre szervezete segítségét ajánlotta fel egy autonómiáról tartandó népszavazás megszervezésében. /Mihály László: RMDSZ-MPSZ párbeszéd készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Mihály László, az ÚMSZ munkatársa szerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem már kissé unalmas. /Mihály László: Tusványos már uncsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

„Párbeszéd az autonómiáét” címmel folytatott vitát július 21-én Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Mindketten a párbeszéd és az összefogás fontosságát hangsúlyozták az autonómia érdekében. Markó Béla úgy vélte, az integráció a nemzetállamok alkonyát jelenti, az erdélyi magyarságnak azért is fontos a csatlakozás, hogy az alkotmányban ne szerepeljen többé a nemzetállam meghatározás. „A román politikai életben válság van”, fejtette ki. Ennek a válsághelyzetnek lehet az áldozata a kisebbségi törvény is, amely Markó szerint tagadhatatlanul áttörést jelent az egyéni jogok területéről a közösségi jogok területére, vagyis az autonómia irányába. Markó kiemelte: kirakattörvényre nincs szükség, ezért az RMDSZ nem ért egyet egy olyan jogszabállyal, amely a kulturális autonómiát nem tartalmazza. Kijelentette: az uniós csatlakozást követően felülvizsgálják együttműködésüket a koalíciós partnerekkel. „Cél a kulturális és területi autonómia, Székelyföld területi autonómiájának megteremtése – folytatta – nem értünk egyet a jelenlegi fejlesztési régiókkal, azonban a csatlakozásig ezeken nem lehet változtatni. Székelyföldet erős regionális entitássá kell tenni.” Markó összefogást ajánlott az erdélyi magyar szervezetek között, mivel szerinte az autonómia célját illetően alapvető vitáik nincsenek. „A párbeszéd legfőbb követelménye a partnerség – magyarázta Tőkés László, az EMNT elnöke – alárendeltségi viszonyban nem lehet párbeszédet folytatni”. Tőkés hevesen kritizálta az RMDSZ kormányzati tevékenységét és az erdélyi magyar politikai egyeduralomra való törekvését. Tőkés hozzátette: az elmúlt évek negatív tapasztalatai ellenére az RMDSZ részéről vannak olyan jelek, hogy megtört a jég, ezért kéri Markó Bélát és az RMDSZ-t, hogy a torz párbeszédet mellőzve próbáljanak áttörést elérni. /Tusványos: Markó–Tőkés párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

,,Élvezetes volt a ma délelőtti vita, hogy eredményesnek tekinthetjük-e, azt a jövő dönti el” – fogalmazott a Markó–Tőkés-párbeszéd zárásaként a moderátor, Szilágyi Zsolt. A találkozó tulajdonképpen egyfajta párbeszédkísérletnek tekinthető. Legutóbb szintén Tusványoson ült egy asztalhoz Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Akkor úgy tűnt, a találkozó áttörést hozhat a magyar–magyar kapcsolatokban, de ez nem történt meg. Július 21-én ugyanott folytathatták a beszélgetést, ahol egy esztendővel korábban abbahagyták. Gál Kinga európai parlamenti képviselő a vitát megelőző kezdőelőadása a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Markó az integráció jelentőségéről szólt, koalíciós partnereik megbízhatatlanságát taglalta, és kifejtette, a csatlakozás után felülvizsgálják a koalíciós együttműködést, a kormányban való részvételt. Újólag az RMDSZ céljaként fogalmazta meg a területi autonómiát, meglátása szerint az EU-nak különböző ilyen autonómiák rendszerévé kell válnia, és úgy értékelte, ez egy olyan közös cél lehetne, amely kapcsán a romániai magyar–magyar párbeszéd is megvalósulhatna. Az RMDSZ elnöke nyitást ígért, szeptembertől párbeszédre hívják az erdélyi magyar civil társadalmat, az egyházakat, a szövetségen kívüli politikai csoportosulásokat. Alapszabályzat-módosítást, szerkezeti átalakítást ígért, egy olyan új szövetség létrehozatalát, amely több ideológiának, áramlatnak ad helyet. Tőkés László szkeptikusan fogadta Markó párbeszédre való felhívását: az elmúlt két évben, az EMNT és ő maga 31 alkalommal kezdeményezett találkozót az RMDSZ-szel, eddig többnyire sikertelenül. Kifogásolta, hogy még mindig jó és rossz magyarokra kategorizálja a hatalom az erdélyi magyarság képviselőit, s ugyanúgy, mint egykor, csak egyeseket ismer el legitim képviselőként. Sérelmek egész sorát vette számba, és kijelentette, nem szeretné, ha folytatnák ,,ezt a párbeszédes macska-egér játékot”. Felidézte az elmúlt két év hasonló RMDSZ-es kezdeményezéseit. Tőkés László az őszinteség, a nyíltság szellemében kérte az RMDSZ felelős vezetőit, érjenek el áttörést e tekintetben. Markó sértőnek találta Tőkés előítéleteit, nem lehet úgy tárgyalni, hogy már a párbeszéd megkezdése előtt megbélyegezzük partnerünket – mondotta. A közönség soraiból többen számon kérték az RMDSZ eddigi cselekedeteit, a belső ellenzékhez, a magyar kormányhoz való viszonyulását. /Farkas Réka: Markó nyitást ígér, Tőkés partnerséget vár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Körülbelül másfél órát tanácskozott július 21-én Tusnádfürdőn Markó Béla RMDSZ-elnök Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. A megbeszélést követő tájékoztatón közölték: a magyar és a román belpolitikai helyzetről cseréltek véleményt, és tárgyaltak az Európai Néppárton belüli együttműködési lehetőségekről. ,,Elmondtam, hogy a kisebbségi törvény helyzete még mindig nem jó, másfél év után sem körvonalazódott ennek elfogadása, de beszéltünk olyan fontos célokról, mint a magyar nyelvű egyetemi oktatás helyzete, az önálló magyar egyetem létrehozása” – mondotta Markó. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ és a Fidesz egyaránt az Európai Néppárt tagja, és kifejtette: szeretnék megalakítani az európai magyar Néppárt-tagok rendszeres konzultációs fórumát. Ez utóbbit értékelte legfontosabb témaként Orbán Viktor is. ,,Bátran mondhatjuk, hogy a Kárpát-medencei magyar pártok az Európai Néppárton keresztül is megpróbálják érvényesíteni érdekeiket. Eljött az ideje, hogy létrehozzuk ennek egy egyeztető fórumát, a magyar önkormányzati választásokat követően, október közepe táján egyeztető konferenciát tartunk, ahol lehetőség lesz a további együttműködést körvonalazni” – fejtette ki a Fidesz elnöke. Orbán a szlovákiai példát említette, ahol az EU-s tagállammá válás utáni első választásokon kiiktatták a magyar érdekképviseletet a kormányból. /(-kas): Összefogás a Néppárt ernyője alatt (Orbán–Markó tárgyalások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Július 21-én Markó Béla-Tőkés László találkozóval folytatódott, majd július 22-én, szombaton Orbán Viktor Fidesz-elnök beszédével zárult a XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felülvizsgálja az RMDSZ az európai uniós csatlakozás után, együtt lehet-e működni a román kormánykoalícióval, ha a parlament nem fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette, az RMDSZ nem mond le a kulturális autonómiáról, ahogy fenntartja a területi autonómiaigényét is, és ősztől széles körű párbeszédet tervez azokkal a magyar politikai erőkkel, amelyek eddig a szövetségen kívül keresték boldogulásukat. Ennek szükségességével Tőkés is egyetértett, viszont kétségbe vonta, hogy az RMDSZ őszintén óhajtja ezt a dialógust. Szerinte a valódi párbeszédet éppen az RMDSZ akadályozza, és a szövetségnek nem szabad kisajátítania az erdélyi magyarság politikai képviseletét, a párbeszédet, illetve a magyarországi és a román állami pénzek elosztásának jogát. Sérelmezte, hogy az RMDSZ mint az erdélyi magyarság egyetlen hivatalos szerve „hatalomelvű magatartást” tanúsít, és mindent megtett az RMDSZ-en kívüli – a szövetség vezetőségével szemben álló ellenzéki erők – megsemmisítéséért. „Nem szabad párbeszédet hazudni, amikor nincs párbeszéd” – fogalmazott. Szerinte az RMDSZ csak a saját kebelében hajlandó leülni tárgyalni. A vitára összegyűlt több száz fős hallgatóság többször fütyölt és pfújolt egy-egy nekik nem tetsző Markó-megjegyzésre. Az RMDSZ-elnök például furcsállotta, hogy a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezői Basescu államelnök látogatásától tették függővé az autonómia-kiáltvány szövegét. „Mi soha nem fogadtuk el, hogy román politikusok mondják meg, mi legyen szövegeinkben” – fogalmazott Markó. Tőkés László szerint a március 15-i nagygyűlés előtti egyeztetés reálpolitikai jellegű helyzet volt, a szervezőknek latolgatniuk kellett, mi jobb az autonómia-ügynek: ha Basescu ellátogat Székelyudvarhelyre, vagy ha nem teszi. Ugyanakkor azt vetette az RMDSZ szemére, hogy túlságosan betagozódott a bukaresti hatalom köreibe, és „a román hatalom magyar szárnyává” vált. Markó akkor kapta a legnagyobb füttyöt, amikor kijelentette, nem az RMDSZ gáncsolta el az MPSZ-t, hogy indulhasson a parlamenti választásokon. /M. L.: Markó-Tőkés tusnádi párbaj. A koalíció felülvizsgálatával fenyegetett az RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke július 23-án kijelentette, hogy az RMDSZ magatartása „erkölcstelen kezd lenni, hasonlóan a konzervatívokéhoz”. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatos minapi nyilatkozatokról szólván kifejtette, „az RMDSZ ezen projektekhez nem talál Romániában egyetlen politikai partnert sem. Úgy vélem, hogy pontosítaniuk kell a székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentéseiket” – mondta Preda. /Preda megint az RMDSZ-t támadja. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

Várható volt az erdélyi magyarság két vezető személyisége közötti párbeszéd folytatása Tusnádfürdőn. Mind Markó, mind Tőkés jelenlegi politikai érdekei ezt megkövetelik. A református püspökre ma már igazából csak akkor kíváncsi a média, amikor az RMDSZ elnökével találkozik, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa, ugyanis képtelen hírértékű témákkal előállni. Az újságíró szerint összehasonlíthatatlanul frissebb a Markó-féle kommunikáció. A jó néhány éve teljhatalmát gyakorló RMDSZ-szel szemben időnként kívülről maroknyi ellenzéki csoport hangoskodik. Mindez nem jelentenek garanciát RMDSZ-nek az ötszázalékos parlamenti küszöb eléréséhez. Ehhez hozzájárul a Magyar Polgári Szövetség hamarosan megtörténő pártbejegyzése. Ez a szervezet egy-kétszázalékos támogatás megszerzésével kiütheti az RMDSZ-t a parlamentből, de nem veheti át a helyét. Az RMDSZ-nek ezentúl minden tusnádfürdői táborhoz hasonló alkalomra szüksége lesz, hogy a nagy közeledési tervekből valami valóra váljon. Markó és Tőkés között a megbékélésre nem mutatkozik hajlandóság. Még az erdélyi magyar nemzeti minimum megteremtése is kétséges. Tusnádfürdőn az RMDSZ vezetősége bejelentette: ősszel széles körű párbeszédet kezdeményez a civil szervezetekkel, egyházakkal és az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel, azonban 2004-ben a választási kampányban hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő az RMDSZ, de az nem történt meg. Az RMDSZ vezetőinek még nincs elképzelésük arról, hogy milyen feltételekkel lehetne visszafogadni a távozottakat. A romániai magyar politikai elit nagy dilemmája az, hogy bízzon-e az Európai Unió nyújtotta lehetőségekben, vagy pedig figyeljen a Szlovákiában történtekre, és az autonómiaformák intézményesítésének felgyorsítása érdekében radikálisabb eszközökkel politizáljon. Az újságíró szerint a románok irányába kellene tudatosabban politizálni. /Borbély Tamás: Ismerős érzések Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Őszig vezető nélkül maradnak a legfontosabb hazai titkosszolgálatok. Traian Basescu államfő ugyanis mindaddig nem nevez ki új igazgatót a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére, amíg a parlament el nem fogadja a nemzetbiztonsági tervezetet. Az államfő szívesebben látja a SRI és a SIE élén az általa kinevezett helyetteseket, semmint egy liberális jelöltet nevezzen ki az egyik intézmény élére. A jelenlegi helyzetben a két legfontosabb szolgálatot a helyettesek – a SRI-t Mihai Florian Coldea, a SIE-t Silviu Predoiu – vezetik. Radu Timofte, az SRI) volt igazgatója, július 24-én több mint kétórás beszámolót tartott a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság előtt. Meghallgatása után Radu Timofte elmondta, érzése szerint sikerült meggyőznie a bizottságot arról, hogy az ügyben a SRI a törvényeknek megfelelően járt el. Ezt kisebb fenntartásokkal a meghallgatást kezdeményező Verestóy Attila RMDSZ-szenátor is megerősítette. Verestóy a SRI teljes mértékű vétlenségét csak akkor tudná megerősíteni, ha a birtokában lennének azok az adatok, amelyekre a létrehozandó vizsgálóbizottság fényt deríthet. /Szőcs Levente: Sztrájkba lépett Basescu Hayssam szökése nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Kezd erkölcstelen lenni az RMDSZ magatartása, akárcsak a konzervatívoké, és nincs amiért kormányon maradnia, jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. Az autonómia elképzelésekről leszögezte: az RMDSZ ehhez Romániában nem talál partnert. Kelemen Hunor képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ vezetősége dönt majd arról, hogy mikor lép ki a kormányból, de ez semmiképpen sem akkor következik be, amikor Cezar Preda megüzeni. /Preda: lépjen ki a kormányból az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Eltelt egy év, és Markó Béla ismét találkozott Tőkés Lászlóval és Orbán Viktorral. Tavaly is, idén is Tusnádfürdőn vitatkoztak és eldöntötték: folytatják a párbeszédet. Markó Béla Bukarestben, a törvényhozásban és a román kormányban próbál célt érni. Orbán Viktor, aki a Néppárton belül működne együtt az RMDSZ-szel, nem fékezi Markóék külső ellenzékét. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint Románia csatlakozásának késleltetése nem az autonómia ügyét vinné előre, hanem az erdélyi magyar közösséget vetné vissza, továbbá Tőkés László külső ellenzékként aligha tud hozzájárulni a cél eléréséhez. A nyilatkozatok, petíciók Brüsszelben a papírkosárban végzik, ha nem törvényhozók vagy kormánytagok részéről érkeznek. /Simon Judit: Hárman mentek, beszélgettek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Véget ért az idei tusványosi tábor. Az idei rendezvény az erdélyi magyar–magyar párbeszéd első olyan fóruma volt, ahol valamiféle közmegegyezés körvonalazódik a romániai magyarság legfontosabb törekvései körül. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék keményebb magja szerint nem lehet kiegyezésről beszélni, az RMDSZ-ben megmaradt másként gondolkodók azonban nem látnak más kiutat, mint Markó Bélát és csapatát közös asztalhoz ültetni és valami módon közös gondolkodásra kényszeríteni az autonómia és az erdélyi magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem megteremtése ügyében. Az RMDSZ-ben lévő, néhány emberből álló ellenzék, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt szerint megkerülhetetlen a párbeszéd. Egy nehezen körvonalazódó kényszeregység sokkal több eredményt hozhatna a romániai magyarság számára, mint egy törvényhozási képviselet nélküli, sok apró táborra tagolódó és egymással veszekedő politikai elit.     Minden bizonnyal a jelentős fideszes segédlettel elért több közös romániai magyar csúcs (több sátorban is közös asztalnál ült az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT és az EMNT képviselője) csak a kezdet. A Markóék által ellenőrzött Communitas pénzekből, illetve a befolyásuk alatt álló magyarországi alapítványi támogatásokból semmi nem jutott a Magyar Polgári Szövetségnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Székely Nemzeti Tanácsnak, vagy az Erdélyi Naplónak. Markóék az utóbbi években hallani sem akartak a támogatási rendszer megreformálásáról. Az újrainduló párbeszéd feltételeiként Tőkés László ezeket is szóvá tette tusványosi vitáján Markóval. Markó Béla most fogékonyabb volt a kritikákra. A kisebbségi törvény sorsa jelzi, hogy a román politikai elit semmiféle önrendelkezést nem akar nyújtani a romániai magyarságnak.    Az idei tusványosi táborban végre elkezdődött valami. A román hatalom is sejt valamit, mert minden eddiginél keményebb volt a rendőri ellenőrzés, a szirénázó autók felvonulása Tusnádon. /Makkay József: Tusványosi párbeszédek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Garda Dezső parlamenti képviselő évek óta harcol az illegális fakitermelés, az erdőmaffia ellen. Tulajdon-visszaadással kapcsolatos ellenőrzés volt ez elmúlt héten Hargita megyében. A kivizsgálás alapját a panaszok, illetve a parlamenti vizsgálóbizottsághoz érkezett feljelentések képezték. Ezeket sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottságok nem orvosolták, de a prefektúra sem segített a tulajdonosokon, nem támogatta ügyüket. Több száz ilyen panasz gyűlt össze az elmúlt időszakban, de az ellenőrök mostani székelyföldi útjukon csak a legsúlyosabb panaszokat, visszaéléseket vizsgálták ki. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban kezdődött az ellenőrzés, a Mátis-birtoknál több súlyos visszaélést is tapasztaltak. 2000-ben a megyei földosztó bizottság negyven hektár területet juttatott vissza az örökösöknek, ezt azonban a helyi földosztó bizottság felülbírálta, és nem adta vissza a területet. Más is történt: 2004 őszén birtokba helyeztek több legelő- és kaszálótulajdonost, miközben a földosztó bizottság ilyen irányú döntése csak 2005-ben született meg, tehát a sorrendet törvénytelenül megváltoztatták. Az ilyen ügyek súlyos visszaélésnek minősülnek. Gyergyószárhegyen az emberek megkapták a tulajdonjogot, ellenben nem helyezték őket birtokba. Közben az erdőket folyamatosan lopják. A helyi földosztó bizottság nem akarta vétkességét elismerni. A gyergyószárhegyi kolostor útját mindenképpen községi úttá akarták nyilvánítani, holott az egyházi birtokon belül található. Ezen az úton hordják el az illegálisan kivágott fákat, ehhez pedig nem akarták az egyház beleegyezését kérni. Gyergyóalfaluban a helyi földosztó bizottság a közbirtokossági erdőkből mért ki jogtalanul magánembereknek. Gyergyócsomafalván a polgármester nem akarta aláírni a birtokba-helyezési papírokat, a tulajdonosok kiszolgáltatottak, nem tudnak szerződést kötni az erdészettel, az erdők pedig fogyatkoznak. Ugyancsak súlyos visszaélés, hogy az erdészeti igazgatóság nem hajlandó visszaadni az erdőtulajdonosoknak a törvény által előírt épületeket, erdészházakat. A helyzet azért súlyos, mert a tulajdonba helyezéskor az erdőmaffia törvénytelenséget követett el, hogy a jogos tulajdonosokat megfosszák az erdőrészektől. A képviselő megállapította, az illegális fakitermelés mozgatórugója a minisztérium által meghatározott kvótarendszer. Romániában nincs a szakmai szabályokat megtartó erdőgazdálkodás. Az erdészetek vezetői között sok a közönséges bűnöző. Ezeket az embereket magas szinten védik, mindenkit lepénzelnek, ők az erdőmaffia kulcsfigurái. A magánerdészetekbe jórészt azok az erdészek kerültek, akik állami fennhatóság alatt már kiirtották az erdők jelentős részét. Nem működnek ésszerűen a közbirtokossági erdők sem. Ezek vezetői gyakorta visszaélnek helyzetükkel. Nem működik a választott vezetőkkel szembeni számonkérés. Hosszabb távon a székelyföldi erdők eltűnnek, az igazságszolgáltatás, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével. A kommunizmus ötven esztendeje kiirtotta az emberekből a magántulajdon iránti felelősséget. A legtöbb erdőtulajdonos nem jár el a közgyűlésekre, nem tájékozódik, nincs alapos ellenőrzés. A tulajdonosok feje fölött egy szűk réteg dönt. Becslések szerint 1999-ig hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett a romániai erdőállományban, az utóbbi hat évben pedig további 5 milliárd eurónyi erdőnek veszett nyoma. Garda nem hiszi, hogy az európai uniós csatlakozással lényegi változás állna be. RMDSZ-politikusként Garda az egyetlen képviselő, aki folyamatosan szót emel a Székelyföld jövőjét veszélyeztető erdőirtások ellen. Legtöbbször magyar erdészeti vezetőkkel, RMDSZ-es tisztségviselőkkel, polgármesterekkel kell hadakoznia. Sok székelyföldi jelölt azért vállalja a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben, hogy az erdőkből meggazdagodhasson. Tisztségük elején a legtöbbnek nincs erdeje, későbbi vagyonnyilatkozatukban már több tíz hektár erdő szerepel. Visszatérő jelenség, hogy nem írják alá az erdők tulajdonba helyezéséről szóló döntéseket, közben az erdőket illegálisan kivágatják. Az RMDSZ felső vezetése nem akar tudomást szerezni erről a súlyos helyzetről. Kiközösítik Gardát, mert egyedül harcol az erdőmaffia ellen. Azzal vádolják, hogy RMDSZ-képviselőként RMDSZ-tagokat jelentget fel a hatóságnál. Sajtókampány indult ellene a gyergyószentmiklósi Új Kelet című újságban, illetve a helyi tévében, a Fény tévében. Ezt a médiát hivatalosan támogatja az RMDSZ Communitas Alapítványa. A törvénytelen fakitermelés miatt Székelyföld hosszabb távon halálra van ítélve. /Makkay József: Az erdőlopás Székelyföld vesztét okozza. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, ősztől kezdődően komoly párbeszédet folytatnak nem csak az RMDSZ-en belül, hanem értelmiségiekkel, egyházakkal és más intézményekkel arról, miként képzelik el a jövőbeli egységes érdekképviseletet. Minden más magyar párt indulása a parlamenti választásokon oda fog vezetni, hogy a magyarság érdekképviselet nélkül marad. Markó úgy látja, hogy előbb-utóbb nemcsak kulturális, hanem területi autonómia is lesz Romániában. Hogy mikor, azt nem tudja megjósolni. /Iochom István: Nemcsak kulturális, de területi autonómia is lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Először szervezték meg a Székely-Mezőség találkozót. A Mezőség Marosvásárhelyhez közeli, magyarlakta része önazonosság szempontjából a levegőben lóg. Még nem Mezőség, már nem Székelyföld, holott a történelmi székely székek legnyugatibb csücskét képezi, a felmorzsolódás, beolvadás veszélye erre jelentős. Néptánc, népzene, kézműves- és képzőművészeti kiállítás, szakmai- és nyilvános kiértékelő, játszóház várta Mezőpanitban július 24-én a Pro Regio Egyesület, a Monográfia Alapítvány, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület, illetve a mezőcsávási és mezőbándi RMDSZ- kerületek által megrendezett első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozón a megjelenteket. /Nagy Botond: Első találkozó a Székely-Mezőségen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Az RMDSZ és a helybéli egyházak szervezésében a hét végén Marosludason találkoztak a Kárpát-medencében levő Ludas nevű települések képviselői. Eljöttek a magyarországi Heves megyében levő és a vajdasági ludasiak is. Július 23-án, vasárnap a találkozó emlékére állított kopjafát avattak a református templom udvarán. A Magyar Házban megnyitották Árkosi Enikő helybéli fiatal képzőművész kiállítását. Az ünnepi műsorban Varga Zsuzsanna, a helybéli líceum tanára és tanítványai szavaltak, zenés verseket adott elő Szőcs Ilka székelyudvarhelyi költő, majd a Hajdina és a Pohánka marosludasi néptáncegyüttesek mutatták be műsorukat. Fellépett még a református egyház vegyes kórusa is. Megkoszorúzták dr. Buday Árpád régészprofesszor szülőházát. A professzor Marosludason született 1879. január 17-én, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem karán szerzett diplomát, majd ugyanazon egyetemen tanári állást kapott. 1914-1919 között az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke volt. Kutatási területe Dacia római kori hódoltságának kora. Tankönyvet írt és irodalmi alkotásai is voltak. A professzor 1927-ben karával együtt a szegedi egyetemre települt át, itt halt meg 1937-ben. Marosludas 2000-ben állított emléktáblát házának falára, azóta minden alkalommal kegyelettel emlékeznek meg a város nagy szülöttjéről. /Vajda György: Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Ellenérzésekkel fogadták mind az ellenzéki pártok, mind a koalíciós partnerek Traian Basescu elnök azon bejelentését, miszerint nem nevez ki új vezetőket a titkosszolgálatok élére, csak miután a parlament elfogadta a pártok és a civil szféra által vitatott nemzetbiztonsági törvényeket. Egyesek szerint az államfő zsarolja a parlamentet, mások szerint csak az időt húzza, hiszen nagyon is kedvező számára ez az átmeneti állapot. Ion Stan (SZDP), a képviselőház titkosszolgálatot felügyelő bizottságának elnöke szerint Basescu bejelentése újabb bizonyítéka annak, hogy az államfő semmibe veszi a parlamentet és az alkotmányt. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő szerint Basescu szabályosan zsarolja a parlamentet. /Kiújul a vita a nemzetbiztonsági törvényekről. Basescunak kedvez az átmeneti állapot – vélik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Verestóy Attila szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő bizottság alelnöke kifejtette, egy ilyen általános utasítás, amilyent az államfő adott ki a politikusdossziék titkosságának a feloldására, nem működik. Az adatoknak azt a részét, amely nem tartalmaz a szolgálatok további működését érintő információt, nyilvánosságra lehet hozni. Ezek nem érinthetik a személyek magánéletét. Mind a megfigyelteknek, mind a megfigyelőknek joguk van a magánélet intimitásához. Verestóy hozzátette, sok esetben ezután is védelmet fog kapni például az az adatállomány, amelyikben ma is aktív diplomatákra vonatkozó adatok vannak. Verestóy szerint a nagyobb ügyek már régen kiderültek. Tudtával nincsen csontváz a szekrényben. Olyan dolgok derülhetnek ki, amelyek valamilyen szinten eddig is ismertek voltak. Az újságíró felvetette, 2000-ben az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei között is volt egy, akiről nemzetbiztonsági okokból nem lehetett adatokat közölni. Verestóy szerint nem egy olyan eset van, amikor RMDSZ-es politikus dossziéja a szolgálat titkos állományában van. Ezek igen nagy része megfigyelt személyek dossziéja. Erről többet nem mondhat, mert titoktartási kötelezettsége van. A szenátor nem számít arra, hogy az RMDSZ valamely vezető politikusának nyilvánosságra kerül most a neve. /Gazda Árpád: Nem lesz teljes a titokoldás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

A kisebbségi törvény kapcsán átvertek bennünket koalíciós partnereink – jelentette ki bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Hozzátette: emiatt az RMDSZ 2007. január 1-je után újragondolja a kormányban való részvételét. Markó kifejtette, amikor a jelenlegi kormánykoalíció megalakult, részletesen elmagyarázta partnereinek: mit is tartalmazna a közös kormányprogramba foglalt, a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó jogszabálytervezet, beleértve a vitatott kulturális autonómia-fejezetet is. Markó szerint akkor az összes koalíciós társ egyetértett, a kormány pedig egy évvel ezelőtt el is fogadta a tervezetet. Ennek ellenére mára az RMDSZ szövetségesei váltak a jogszabály legvehemensebb ellenzőivé. „Az RMDSZ egy közös kormányprogram mellett kötelezte el magát, de két fő célt, Románia 2007-es EU-csatlakozását és a kisebbségek gondjainak megoldását, az etnikumközi kapcsolatok javítását tartja szem előtt” – szögezte le Markó. „Nem vagyunk hajlandók tovább folytatni ezt az egyoldalú alapokra helyezett együttműködést” – mondta Markó. /Gujdár Gabriella: Markó: átverték az RMDSZ-t! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Közigazgatási államtanácsosi funkcióba nevezte ki július 25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Fekete Emőkét, az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosát. Az államtanácsosi tisztség államtitkári rangnak felel meg. Összeférhetetlenség miatt az államtanácsosnak le kell mondania önkormányzati képviselői tisztségéről, helyét az RMDSZ előválasztási listája alapján várhatóan Csoma Botond veszi át. /Magyar államtanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Az Aranyoskert ötlete májusban született, a tordaszentmihályi RMDSZ javaslatára, azon a tanácskozáson, ahol 12 Aranyos-vidéki település képviselője a vidék mezőgazdaságának esélyeiről tárgyalt, az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Céljuk összefogni és piacra segíteni törzstermelőiket, akik egyébként nem lennének versenyképesek 2007 januárja után, tájékoztatott Szász Endre, a részvénytársaság alapító tagja. Az Aranyoskert Kft. részvénytársaság tagja 137 magánszemély, egy anyaországi és három romániai jogi személy. /L. E. K.: Aranyoskert – az Aranyos-vidéki gazdákért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Hangnemváltásra szánták el magukat az RMDSZ vezetői, hangot adnak annak, amit a sajtó tényként kezel: a kormányzásban partner politikai pártok nem állják a szavukat, hiába a közösen kormányprogramba emelt kisebbségi törvény, annak elfogadtatása ebben a hatalmi struktúrában szinte reménytelen. Markó kijelentette, az RMDSZ a következő év elején újragondolja részvételét a kabinet munkájában. Az RMDSZ a kisebbségellenes koalíciós magatartást ostorozva elérhette volna a brüsszeli döntéshozók ingerküszöbét. Szűcs László, a lap főmunkatársa szerint ott van persze az ellenzéki szerep, lehetne radikalizálódni. Azonban ez erdélyi régiók fejlődésének megtorpanásába kerülne. /Szűcs László: A kisebbik rosszak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Egyelőre szórványos vita zajlik az RMDSZ megújulásáról. Az ÚMSZ július 19-i számában közölte Borboly Csaba írását, amelyben a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújítására. Borboly Csaba nézeteit az ÚMSZ nem osztja, és nem is utasítja el. Az RMDSZ vezető tisztségviselői nyilatkoztak a szövetség megújulásáról alkotott nézeteikről. Elsősorban a struktúra megújításában kell gondolkodni – vélte Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. A területi szervezetekre és az önkormányzatokra kell koncentrálni nagy mértékben, ezeket meg kell erősíteni. Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke szerint az RMDSZ-nek politikai párttá kell válnia. Az Operatív Tanácsnak legalább havonta össze kellene ülnie, a kongresszusnak pedig két évenként. Az SZKT-elnök nem tagadja, hogy az SZTK ellaposodott. A testület évente csak négyszer ül össze. Markó Béla szövetségi elnök szerint változtatni kell, de a párttá alakulással nem ért egyet. Takács Csaba ügyvezető elnök a szövetség szerkezetén nem változtatna, csak a mechanizmusokon. Ő is elégedetlen az SZKT-val, „de nem állítaná, hogy nem működik”. Takács Csaba nem hiszi, hogy a pártosodás irányából jönnének a megoldások. Verestóy Attila, az RMDSZ felsőházi frakciójának elnöke szerint „egy teljes értékű RMDSZ újraszervezésére van szükség”. /Szőcs Levente: ÚMSZ-vitafórum az RMDSZ megújulásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A Szatmár Megyei Tanács július 26-i ülését követően rendkívüli RMDSZ-frakció ülésre is sor került. Szabó István elnök félrehívta az RMDSZ-tanácsosokat, mert arra volt kíváncsi, fenntartják–e még őt tisztségében, alkalmasnak látják-e az elnöki tisztség betöltésére. Mindenki elmondhatta nézeteit, az elnök számára is nyilvánvalóvá válhatott ki az, aki mellette van, és ki az, aki másképp gondolkodik, mint ő. Találgatást indíthat el egy Günthner Tibornak szegezett kérdés: pályázik–e a megyei tanácselnöki székre? A tanácsos elhárította a válaszadást. A megbeszélés végén kézfelemeléssel kellett volna szavazni arról, támogatják–e Szabó István munkáját vagy sem. Ezt az ötletet azonban egyhangúlag leszavazták, többen nevetségesnek találták, hogy így tegyenek tanúbizonyságot. Tartózkodásnak lehet értékelni a leszavazott bizalmi szavazást. /Princz Csaba: A bizalmat nem kézfelemeléssel ítélik oda. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 27./

A Magyar Polgári Szövetség Ügyvezető Elnöksége közleményében üdvözölte Márton Árpád RMDSZ-es alsóházi frakcióvezető azon tusnádfürdői kijelentését, miszerint a hazai magyar politikai szervezeteknek tárgyalniuk kell a Székelyföld autonómiáját célzó közös stratégia kialakítása érdekében. A közlemény szerint a ditrói Székely Nemzetgyűlés határozatára, illetve az EU Bizottságának szeptemberre várható országjelentésére való tekintettel a Magyar Polgári Szövetség, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács közötti egyeztető tárgyalásokat augusztus elején meg kell kezdeni. Helyszínként az MPSZ székelyudvarhelyi székházát javasolják, de más helyszínt is elfogadnak. /Tárgyalást sürget az MPSZ. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 27./