„Az államfő beszédéből hiányzott a kisebbségek helyzetére vonatkozó fejezet, illetve azt csak az amúgy igen fontos romakérdés szempontjából közelítette meg Traian Basescu” – értékelte Markó Béla államminiszter, RMDSZ-elnök sajtóértekezletén. Kifejtette, a beszédből többek között a tanügyi rendszer működését – a tanügyi reform alkalmazását, a költségvetési gondokat – érintő elnöki kritikát hiányolta. /Elnöki beszéd: felemás reakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Többen megsérültek a hét végén egy gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen kitört verekedésben. Garda Dezső RMDSZ-képviselő június 21-i parlamenti politikai nyilatkozatában kivizsgálást követelt a belügyminisztertől. A képviselő szerint a törvénytelenség tettese az a 25 csendőrtiszt és altiszt, aki az ártatlan lakosság ellen erőszakot követett el. „A hatóságok félelmét ettől a nagygyűléstől jelzi az a tény, hogy az ország minden részéről csendőralakulatokat hoztak a rend fenntartására. Ezek a rend őrei azonban képtelenek voltak türtőztetni a gyűlöletüket a gyergyószentmiklósi magyarsággal szemben. Június 17-e és 18-a éjszakáján 1 óra körül behatoltak a Művelődési Ház épületében lévő diszkóba és etnikai konfliktust idéztek elő. Kiadták a parancsot a magyar nyelvű zene megszüntetésére és az általuk óhajtott zeneszámok lejátszását követelték. Mikor rákérdeztek, hogy mi az oka ennek az agresszív magatartásnak, durva módon ütlegelni kezdték a diszkóban lévő személyeket. A sebesültek száma olyan nagy volt, hogy a mentőautók szinte képtelenek voltak a sérülteknek a városi kórházba való szállítására” – olvasható Garda Dezső politikai nyilatkozatában. A Hargita megyei csendőrség szóvivője nem tudott az esetről. Cristian Ipate hadnagy rövid tájékozódás után elmondta, semmilyen jelzés nem érkezett intézményükhöz az esettel kapcsolatosan. A gyergyószentmiklósi kórháztól kapott információk szerint az orvosok összesen hat személy sérüléseit látták el. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség közleménye szerint június 18-án éjjel 1 óra 14 perckor a 112-es sürgősségi hívószámon arról értesítették a gyergyószentmiklósi rendőrséget, hogy az X-treme diszkóban incidens robbant ki. A helyszínre kiszálló rendőröknek fiatalok egy csoportja arról számolt be, hogy egy másik csoport támadásának szenvedő alanyai lettek a botrány során. Az előbbi csoport öt tagját a mentők szállították el. A közlemény hangsúlyozza: a konfliktus a lemezlovastól igényelt eltérő stílusú zeneszámok okán robbant ki. Az előzetes kivizsgálás során megállapították, hogy a vita hevében az egyik csoportból üveget hajítottak a másik csoport tagjaira, aminek következtében a két csoport összeverekedett, kölcsönösen ütlegelve egymást. A későbbiek során az érintettek közül öt személy tett panaszt a helyi rendőrségen, amelyekben nincs utalás a többi szereplő személyazonosságára, illetve minőségére vonatkozóan. – Szórakozóhelyi incidens volt, de nem volt benne politika – hangsúlyozta a diszkó tulajdonosa. Burján Ferenc nyomatékolta, a verekedés résztvevői közül senki sem volt egyenruhában. /Szüszer-Nagy Róbert: Gyergyószentmiklós. Diszkóbunyó és parlamenti nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

A vasárnapi Székely Nemzetgyűlést elítélő levél érkezett a Nyugati Jelen szerkesztőségébe Ditróból. Szerzői a következőket írják: “A magyar kormány, a Katolikus Egyház, az RMDSZ, az MPSZ, SZNT és EMNT figyelmébe. A ditrói közösség elkötelezett híve a demokráciának és a szólásszabadság gyakorlásának, amellyel szöges ellentétben áll a falunkban tervezett elnemzetlenítő gyűlések elvével. Tiltakozunk magyar közösségünk önjelölt képviselőinek azon szándéka ellen, hogy a ditrói napok szellemiségét bármiféle Székely Gyülevész célokra kisajátítsák. Megítélésünk szerint az ilyen jellegű tevékenységek sárral fröcskölik be a demokrácia eddigi vívmányait, összetévesztve a szólásszabadságot az előre gyártott eszmék diktatórikus terjesztésével, összetévesztve egy exkommunista parancsnokság alatt álló gyülevész, munkanélküli és tehetségtelen hordát az igazi Nagy Székely Nemzetgyűléssel. A ditrói lakosság ezúton fejezi ki nemtetszését arra vonatkozólag, hogy véleményük kikérése nélkül néhány jól ismert volt kommunista káder – mint például Csapó József, Fekete Károly és Borsos Géza, a tudományos szocializmus fejlesztésének szaktekintélyei saját érdekeiknek megfelelően használja fel a trianoni szerződés aláírásának évfordulóját. Amennyiben az igazság ezeknek  a jövevényeknek az oldalán áll, amennyiben cselekedeteik által csupán jót tesznek velünk, felkérjük őket, hogy a saját portájukon rendezzenek kis- és nagygyűléseket! Nincs szükségünk arra, hogy egy háromszéki munkanélküli idejöjjön feltalálni a spanyolviaszt, miután tervei dugába dőltek mind Udvarhelyen, mind Brüsszelben. Mindaz, amit izgágaságaik elértek, az volt, hogy román zsebpártokkal kössenek szövetséget, és az, hogy okot adjanak a szélsőséges román tömörüléseknek a székelyföldi rendfenntartó erők növelésére, jelentősen hozzájárulva a régió elrománosításához, vagy Isten ments, a marosvásárhelyi események megismétléséhez. Hívatlan vendégek vagytok mifelénk. Ne feledjétek, hogy mi is ott leszünk.” A levelet Mezei József, Bajkó Imre, Fülöp Sándor, Hompoth Ferenc, Simon Mária, Tamás Anna Mária, Csibi Erzsébet, Hompoth Antal, Köllő István, Csibi József, Kovács Árpád és Bíró András írta alá. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Visszavonta a képviselőház Állandó Bizottsága (ÁB) a szakbizottságokból a kisebbségi törvénytervezetet, amelyet jövő héttől a plénum kezd el tárgyalni. Lehetőség van arra, hogy egy törvénytervezet szakbizottsági véleményezés nélkül kerüljön a plénum elé, de erre a román parlamentben azért még nem volt példa. Az ÁB precedens értékű döntését az immár fél éves huzavona indokolja, a bizottságok minden határidőt meghaladtak. A javaslat az RMDSZ-től származik, az előterjesztő, Márton Árpád képviselő azzal érvelt: a három bizottság, amely együttes ülésén vitatta a tervezetet, hónapok óta döntésképtelen, és kevés a valószínűsége annak, hogy ez a továbbiakban másként lesz. Victor Ponta, az ÁB szociáldemokrata tagja cinikusan megjegyezte: a plénumban gyakorlatilag elölről kell kezdeni mind a 800 módosító indítványnak a megvitatását, ami első ránézésre is legalább 8 év. /Székely Kriszta: Visszavonták a szakbizottságokból a kisebbségi törvényt. Folytatódik az időhúzás a képviselőház plénumában? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Markó Béla RMDSZ-elnök a Gyergyóditróban lezajlott Székely Nemzetgyűlés kapcsán megjegyezte: nevetséges, hogy egyesek ezentúl negyedévente ki kívánják kiáltani a területi autonómiát. Markó politikai célzattal csúsztat. A Székely Nemzeti Tanács az általa szervezett gyűléseken még egyetlenegyszer sem kívánta kikiáltani a területi autonómiát, mindig csak a területi autonómia iránti igényét nyilvánította ki, írta Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. Nincs abban semmi nevetséges, hogy az, aki valaminek a hiányát érzi – akár naponta, akár negyedévente -, kinyilvánítja igényét a hiány pótlására. /Dénes László: A nevünkben. Nem értünk? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 22./

A kormány az év elején elfogadott egy olyan határozatot, amelynek az a célja, hogy elejét vegye a kalózmásolatok terjedésének, illetve, hogy szabályozza a szerzői joggal kapcsolatos kérdések egy részét. A jogszabály szigorú kitételeket fogalmaz meg a CD-lemezek gyártásával, forgalmazásával kapcsolatosan. Az egyik cikkely olyan rendelkezést tartalmaz, amely ellehetetleníti a magyar zene, illetve a rétegzene kiadóit és terjesztőit. Kimondja ugyanis, hogy a CD-lemezekre ezentúl nem szabad a szokásos módon – CD-íróval – rögzíteni az információt, hanem nyomtató-fröccsentő berendezést kell használni. Az eljárás rendkívül drága, és alkalmazása valójában csak nagyon nagy – 10 000 fölötti példányszámnál kifizetődő. 500 és 1000 példány között az előállítási költségek megduplázódnak, de 1000 felett is olyan nagy a költségtöbblet, hogy a kiadóknak már nem éri meg a befektetést. Az egyik kiadó, a Sendus Music Production munkatársa, Papp Levente elmondta: a kormányhatározat hatására két erdélyi magyar kiadó, a Sendus és az Euromusic már be is szüntette tevékenységét, alkalmazottait pedig elbocsátotta. A jogszabályt a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, a magyar kiadók az RMDSZ-hez fordultak, segítséget kértek. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pácban az erdélyi magyar kiadók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Sólyom László magyar állam- és Gyurcsány Ferenc kormányfőnek küldött nyílt levelet, amelyben a szervezet vezetői aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve hogy a Magyar Televízió határon túli műsorait a nyáron „drasztikusan csonkítják”. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közel álló Magyar Ifjúsági Tanács pedig az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát kereste meg szintén nyílt levélben. A romániai ifjúsági egyesületeket tömörítő ernyőszervezet azzal vádolta az alapítvány erdélyi ifjúsági szaktestületét, hogy az az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT tagszervezeteinek nagyságrenddel több forintot ítélt meg pályázat útján, mint a MIT egyesületeinek. Az ifjúsági tanács adatai szerint az általuk leadott 99 pályázatra 2 millió 250 ezer forintot kaptak, az RMDSZ-közeli ernyőszervezetnek pedig körülbelül 85 pályázatra 5 millió 365 ezer forintot ítéltek meg. /Erdélyi nyílt levelek Magyarországnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Az RMDSZ egyetért a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) való áthelyezésével, ugyanakkor ellenzi a hivatal jelentőségének kisebbítését – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A hivatal főosztályként folytatja majd tevékenységét. Markó ezt a döntést a hivatal jelentőségének kisebbítéseként értékeli. Hangsúlyozta, a HTMH önállóságának elveszítésével nem érthetnek egyet, még akkor sem, ha ez nem az ő döntésük. A magyarországi költségvetési megszigorítások kapcsán kifejtette: sokkal többet nem tudnak annál, ami a sajtóban megjelent, éppen ezért tájékozódni kívánnak arról, milyen tervei vannak ezzel kapcsolatban a magyar kormánynak. Az RMDSZ arra kér majd választ Budapesttől, hogy mi történik a közalapítványokkal, hogyan működik tovább a Szülőföld Alap, mennyi pénzt költhetnek majd a szaktárcák a határon túli magyar közösségek intézményes támogatására. Az MTI idézte Lábody Lászlót, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnökét, aki szerint célszerű lenne, ha a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó három közalapítványnak közös apparátusa és irodája lenne, mert ez hatékonyabban szolgálná a határon túliak ügyeit. Lábody „szigorúan magánemberként” nyilatkozva elmondta: jelenleg 22 csatornán keresztül történik a határon túli magyarok anyagi támogatása. Lábody László /korábban a HTMH elnöke volt/, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi struktúrát rengeteg felesleges párhuzamosság jellemzi. – A közös hivatali apparátus hatékonyabb lehetne, és megfelelő színvonalú, naprakész nyilvántartással, monitoringgal a kitűzött célokat is jobban szolgálná – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a támogatási rendszer „csírájaként” 1989-ben hozták létre az Illyés Alapítványt a határon túli magyar kultúra, a civil társadalom és az egyházak támogatására. Az alapítványból vált ki 1993-ban a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó Kézfogás Alapítvány, majd 1995-ben a közalapítványi forma létrehozásakor alakították meg az ösztöndíjakkal, oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítványt. Lábody szerint a határon túli magyarok támogatására fordított állami pénz ugyan évről évre folyamatosan nő, de arányaiban csökkennek a közalapítványokon keresztül folyósított összegek – a rendszer egyre nehezebben áttekinthető. Felhívta a figyelmet arra, hogy a változtatás során a több évre szóló finanszírozási programok miatt csak „megfelelő óvatossággal” szabad a jelenlegi struktúrához nyúlni. Azt, hogy a HTMH július 1-jével a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, jó megoldásnak találja. Ez hasonlít arra az állapotra, amikor az Antall-kormány idején – 1990 és 1992 között – a HTMH még nem volt önálló hivatal. Végezetül elmondta, hogy a hivatalnak alapvetően két feladata van: egyrészt a határon túli szervezetekkel kell kapcsolatot tartania, másrészt a kormányzati koordinációért felel. A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehet művelni a MeH égisze alatt, mint egy „ég és föld között lebegő” önálló intézményben. /B.T.: Egyetért az RMDSZ a HTMH áthelyezésével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A romániai magyarságnak olyan önálló magyar tannyelű oktatási intézményekre van szüksége, amelyekben minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak a diákok, és a román nyelvet sajátos tantervek szerint sajátíthatják el – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke június 23-án Kolozsváron azon a konferencián, amelyen az RMDSZ oktatási szakpolitikusai, egyetemi oktatókkal, tanfelügyelőkkel és román nyelvet tanító pedagógusokkal vitatták meg a romániai magyar gyerekek román nyelvtanulási problémáit. Asztalos Ferenc, a román képviselőház oktatási szakbizottságának a tagja emlékeztetett: a kisebbségi törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a romániai magyar gyerekek anyanyelvükön tanulhassák a történelmet és földrajzot. A tanácskozó testület egy olyan, négy-öt személyből álló munkabizottság létrehozását tartja fontosnak, amelyek a közoktatás minden szintjén kidolgozzák a ma még hiányzó, új szempontokat figyelembe vevő tanterveket. /B. T.: Sajátos tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Aradon a szervezőkön és a médián kívül csupán négyen jöttek el az RMDSZ-székházban rendezett fórumra. Megoldásokat kerestek az InfoTV tulajdonosa által az adás továbbéltetése érdekében kért pénz előteremtésére. Király András képviselő, RMDSZ megyei elnök kijelentette: “felelősen nem tudjuk felvállalni, hogy a kért összeget havonta kifizessük”. Bognár Levente alpolgármester a gyűjtést vagy a pályáztatást javasolta, ugyanakkor elmondta, jó volna tudni, hány néző figyeli rendszeresen az InfoTV magyar adását. /(Irházi): Fórum a magyar adásról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Június 26-án ül le tárgyalni Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke és Matekovits Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója annak a tizenöt fősre tervezett szakértői csoportnak az összetételéről, amely a közoktatás minden szintjén román nyelv és irodalom tantervet dolgoz ki a magyar diákok számára. Nemrégiben az Országos Diszkriminációellenes Tanács felszólította az oktatási tárcát, küszöbölje ki a román nyelv tanítása terén tapasztalt esélyegyenlőtlenséget a román és a magyar diákok között. A szakmai találkozón részt vett Markó Béla oktatásért felelős kormányfő-helyettes is, aki Lakatos Andrást bízta meg a bizottság összeállításával. „Valószínűleg a jövő tanév kezdete még nem hozza meg ebben a kérdésben az eredményt, de nem kizárt, hogy előbb-utóbb eredménnyel ér véget” – nyilatkozta az Markó. Lakatos András szerint várhatóan őszig elkészülnek azok a tantervek, amelyek a diszkriminációellenes tanács határozatából kiindulva alternatívát jelenthet a jelenlegi tantervekre. A vezérigazgató leszögezte: nincs jogi lehetőség arra, hogy a tanügyi törvény módosítása előtt a magyar diákok a románokétól eltérő tételeket kapjanak a képességvizsgán. /Cseke Péter Tamás, Debreczeni Hajnal: Alternatíva a román nyelv oktatására. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Ismét ülésezett Kalotaszentkirályon az RMDSZ-en belül tavaly alakult Kezdeményező Kedvű Kalotaszegi Képviselők Köre (5K). A hat megye törvényhozóiból, megyei tanácsosaiból, megyei önkormányzati elnökeiből és alelnökeiből álló testület kormányzati meghívottakat fogadott. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Nagy Zsolt távközlési miniszter és Cseke Attila kormányfőtitkár. Máté András parlamenti képviselő elmondta: az ülésen felmerült az a gond, hogy a választópolgárokhoz nem jutnak el az RMDSZ fontos törvénykezdeményezései, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül kedvezően befolyásolják a községek életét. Ilyen: a kültelkek után fizetett adó kerüljön a helyi költségvetéshez, ugyanakkor nemsokára hatályba lép az a jogszabály-módosítás mely szerint a városok között ingázó pedagógusok útiköltségét is támogatják állami költségvetésből. A tavaly Kolozs, Szilágy, Szatmár, Bihar, Arad, Máramaros megye tisztségviselőiből alakult 5K célkitűzése, hogy a szórvány megyék is megfelelő mértékben hallathassák hangjukat, hiszen problémáik, jellegüket tekintve, eltérnek Székelyföld gondjaitól. /B. T.: Ismét ülésezett az 5K. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Vissza kell adni az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) súlyát – fogalmazódott meg a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszegi Körének (5K) hétvégi találkozóján. A szórvány gondjainak hatékony képviseletéért küzdő csoportosulás összejövetelén elhangzott: az SZKT-n elmaradnak a viták, nem történnek érdemi döntések. Markó Béla RMDSZ- elnök elfogadta a bírálatot, és felkérte a „kezdeményező kedvűeket”, hogy három hónapon belül dolgozzanak ki tervet az SZKT megújításáról. Tartalommal kell megtölteni a jövő év elején tartandó RMDSZ- kongresszust, vissza kell adni az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) súlyát, és nem szabad lemondani a kormányzati szerepvállalásról, sem a miniszterelnök-helyettesi tisztségről – fogalmazódott meg Kalotaszentkirályon, az 5K találkozóján. A Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszegi Köre (5K) egy éve alakult. A kezdeményezők, Máté András Levente Kolozs és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők már akkor hangsúlyozták: nem valami – és főleg nem a Székelyföld – ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért küzdenek. /Simon Judit: Megújult SZKT-t sürget az „5K”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Június 24-én tizenhetedik alkalommal rendezték meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi ünnepségek keretében a rangos kórustalálkozót. A megjelentek koszorút helyeztek el Szent László szobránál, valamint köszöntők és szavalatok hangzottak el. A művelődési házban zajlott a kórustalálkozó, amelyet Bartók Béla születésének 125. évfordulójának szenteltek. Idén 17 énekkar lépett fel. Az ünnepségen jelen volt Ludányi-Horváth Attila, Magyarország kolozsvári konzulja, László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Máté András parlamenti képviselő. Boldizsár-Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke köszönetet mondott a Communitas Alapítványnak az ünnepség támogatásáért. Az énekkarok Gergely István képzőművész által készített emlékplakettel és emléklappal gazdagodtak. /Nagy-Hintós Diana: A Bartók Béla évforduló jegyében szerveztek kórustalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Olvasói körében ünnepelte június 23-24-én ötödik születésnapját a Nyugati Jelen dévai szerkesztősége. Valahova tartozni kell, valahol otthonra kell lelni, szólt a Turul együttesnek az ünnepségen elénekelt egyik dala. Egyesek idegenkednek a magyar betűtől, a magyar kultúrától, ami talán arra is vezethető vissza, hogy Hunyad megyében még Trianon előtt sem létezett magyar napilap. A Nyugati Jelen a szórványmagyarság tükre, az iskola, egyházak, civilszervezetek és RMDSZ mellett a szórványmagyarság megmaradásának, továbbélésének egyik alappillére, hangzott el az ünnepségen. Molnár Dénes marosvásárhelyi képzőművész egyéni tárlata után állófogadás, szabad beszélgetés következett. /Chirmiciu András: Ötéves a Nyugati Jelen dévai szerkesztősége. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Sajnálja, hogy az RMDSZ-nek nem sikerül hidat építenie a helyi sajtóval. Az egyik szociáldemokrata szenátor például fizet Aradon egy sajtófelelőst, aki hetente legalább öt hírlevelet szór szét e-mail formájában az aradi médiában. A szenátor interpellációit, lakossági találkozóit, a beérkező panaszokat tartalmazzák. Ugyanezt kellene tennie az RMDSZ-nek is. Király András miért halogatja ezt? Egy hozzáértő, fiatal sajtókatona kellene, aki az RMDSZ minden megnyilvánulásáról értesítene, hogy az aradi magyarság lássa, a tulipánosok ügyködnek értük. Vannak azért pozitív jelek is. Az RMDSZ aradi szervezetében Bognár Leventénél, Búza Gábornál és Cziszter Kálmánnál lehet ezt látni. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Június 24-én tartotta az RMDSZ Arad megyei szervezete a Megyei Önkormányzati Konferenciát (MÖK) Kisperegen. Az évente megrendezett eseményen az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai megbeszélik megvalósításaikat, gondjaikat, terveiket, tapasztalatot cserélnek. Búza Gábor MÖK-elnök elégedetlen volt a résztvevők számával, a több mint hetven önkormányzati képviselőből nem egészen ötven jelent meg. Búza hangsúlyozta a döntéshozatalban való részvétel fontosságát, mert “senki sem ad nekünk semmit, ha nem vagyunk ott, nem kérünk és harcolunk céljainkért, és a jelenlétnél csak a cselekvés fontosabb”. /Sinka Pál: Kétéves mérleg, családias hangulatban, célozgatásokkal. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda valamelyik iskolájában ül össze a nyár végén az a tizenöt szakember, aki az RMDSZ felkérésére román nyelv és irodalom tantervet dolgoz ki a magyar diákok számára. A felkért pedagógusok előbb elkezdik a munkát, hogy a találkozójukon már érdemi kérdésekről születhessen döntés. Erről egyeztetett telefonon Lakatos András és Matekovits Mihály. Az RMDSZ oktatási alelnöke és az oktatási tárca nemzeti kisebbségek főosztályának vezérigazgatója abban állapodtak meg, hogy utóbbi a tantervkészítés szakmai koordinációját vállalja, a munka anyagi hátterét pedig az előbbi próbálja biztosítani. /Cs. P. T.: Román tanterv: munkamegosztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Még nem került a plénum elé, máris elhalasztotta a kisebbségi törvény vitáját a képviselőház. A házbizottság úgy döntött: június 27-e helyett június 29-re tűzi ki a jogszabály tárgyalását, jelezte Márton Árpád RMDSZ-es frakcióvezető. A tervezetet előzőleg közel hét hónapig, összesen 16 ülésen vitatták a bizottságokban, ahol a 18. cikkelyig jutottak el. /Cseke Péter Tamás: Kisebbségi törvény: máris halasztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Az erdélyi magyar média keveset írt vagy félretájékoztatással élt a június 17-ről 18-ra virradó éjszaka Gyergyószentmiklóson történt súlyos csendőri visszaélés ügyében. A csendőrök az éjszaka folyamán beállítottak a diszkóba, s ott azt követelték, hogy a szervezők állítsák le a magyar zenét, és helyette kizárólag román zene szóljon. A magyar fiatalok kérdésére, hogy ezt milyen jogon követelik, záporozni kezdtek a pofonok. Tucatnyi agyba-főbe vert sebesültet szállítottak a helyi kórház sürgősségi osztályára. A lapokban megjelent tudósítások (Hargita Népe, Új Magyar Szó és mások) megpróbálták szépíteni a történteket. A Hargita megyei csendőrség cáfolt, úgy tett, mintha nem tudna az ügyről semmit. Ezzel a magyarellenes cselekmény akár feledésbe is merült volna, ha Garda Dezső, az RMDSZ gyergyói képviselője nem interpellál a román parlamentben a történtekről. Parlamenti felszólalása előtt a nevük elhallgatását kérő helyi magyar és román rendőrök erősítették meg, hogy valóban a nagygyűlésre idecsődített csendőrök ütötték agyba-főbe a helyi magyar fiatalokat.  Garda Dezső a történtekről érdemben tájékoztatta a magyar újságírókat, ennek mégis kevés nyoma van a lapokban. A sajtó képviselőinek egy része betegesen fél etnikai színezetről beszélni. Garda Dezső Markóék megkerülésével tudott felszólalni a parlamentben, hiszen ha előzőleg a frakcióvezető Márton Árpádnak vagy más RMDSZ-vezetőnek szól, aligha övezi egyetértés szándékát. A csendőrségi magyarverés, illetve az SZNT vezetőinek megbírságolása mutatja, hogy távol van még a jogállamiság, amely a kisebbségek alapvető jogait garantálná. Az RMDSZ vezetőinek elhatárolódása az autonómiarendezvényektől, illetve cinkos hallgatása a már felsorolt jogsértésekről még nehezebb helyzetbe hozza az erdélyi magyarságot. /Makkay József: Magyarverések Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) írt nyílt levélben tiltakozik az erdélyi országos ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az IKA Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági szaktestületében történt pályázati elbírálások módszere és eredménye miatt. Mint írják, közismert tény, hogy a hazai alkuratórium, illetve a szaktestületek többségében az RMDSZ iránt elkötelezett személyekből állnak. Aki jártas a hazai magyar köz- és politikai életben, arról is tud, hogy a MIT és az RMDSZ országos vezetősége között kialakult lehetetlen állapot immár több mint öt éve tart. Az RMDSZ vezetése az elhallgatás és a gazdasági ellehetetlenítés minden eszközét kihasználva továbbra is ellenségesen viszonyul a MIT-hez, és ez tükröződik a szaktestület döntésében is. Az Ifjúsági Szaktestületben hozott döntések módszertana minden szakmaiságot nélkülöz. A beérkezett 531 pályázatból 124 nyert, ebből a MIT és tagszervezetei (hét országos ifjúsági szervezet, valamint azok helyi fiókjai, illetve szervezetei) a leadott 99 pályázatra összesen 2 250 000 forintot, míg az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT és tagszervezetei a leadott 85 pályázatra 5 365 000 forintot kaptak. Az egyik csoportosuláshoz sem sorolható szervezetek kb. 3 165 000 forintban részelültek. (Százalékban kifejezve a MIT 21, a MIÉRT 50 százalékot kapott.) A szaktestületi ülésen 50 perc alatt döntöttek, a tagok többsége ugyanis előre egyeztetett döntéssel érkezett, így csak felsorolásszerűen vették át a pályázatok listáját. E döntés alapján a MIT két országos ifjúsági szervezete, a MISZSZ és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) egyetlen pályázatára sem kapott támogatást, ezzel szemben a MIÉRT-nek ernyőszervezetként 700 ezer forintot ítéltek meg. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző karain működő hallgatói önkormányzatok támogatását sem tartotta szükségesnek az Ifjúsági Szaktestület. A MIT június 17-i küldöttgyűlésén több országos tagszervezet szorgalmazta a tanács két szaktestületi tagjának azonnali visszahívását, mivel értelmetlennek látják a szaktestület ülésein folytatott szélmalomharcot. Ezek ismeretében a Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége nevében Sándor Krisztina, a MIT elnöke, Somogyi Attila, a MISZSZ elnöke, Nagy Tibor, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke, Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke, Kis Zoltán, az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének elnöke kéri a kuratóriumot, hogy: ,,1. Vizsgálják felül a Romániai Alkuratórium Ifjúsági Szaktestületében hozott döntéseket, és adjanak nyilvános magyarázatot a szaktestületi döntésekre és annak módszertanára. 2. Az őszre tervezett szaktestületi tisztújítások során vegyék figyelembe mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány vonatkozó okiratát. Idézet a 21. fejezetből: A Kuratórium a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szerveit a Kuratórium munkáját segítő testületek (alkurató­riumok) létrehozásával bízhatja meg. Az elmúlt években többször is kértük, hogy a pénzalapok szétosztásában a politikai tényezők mellett a civil szervezetek és egyházaink is beleszólási joggal rendelkezzenek. Az erdélyi magyar civilszférában az elmúlt években az IKA Romániai Alkuratóriuma igen sokat veszített hiteléből. Immár az RMDSZ elnöke részéről is érkeztek olyan jelzések, miszerint a jelenlegi támogatási rendszer nem működhet így tovább. Bízunk abban, hogy a közeljövőben a politikum részéről valóban lesz kellő akarat arra, hogy a jelenlegi rendszert közösen megváltoztassuk.” /Meg kell változtatni a jelenlegi rendszert (Nyílt levél az Illyés Közalapítvány kuratóriumához). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Június 26-án, szokásos heti sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere megdicsérte a Marosvásárhelyi Napok rendezvényét, kijelentette: ha tőle függne, kitiltaná a Félsziget-rendezvényt a városból, mert az az RMDSZ-propaganda rendezvénye. A polgármester jelezte, referendumot szeretne szervezni, amelyben a lakosság véleményét kérné ki a Tudor negyedet az 1989. December 22. úttal összekötő, a Somostetőn átvezető út megépítésével kapcsolatosan. A megyei környezetvédelmi hivatalt beperelték, mert az nem támogatja az út megépítését. /Vajda György: Ismételt polgármesteri kirohanások. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Jubileuminak kellett volna lennie, de megújulásra képtelen, silány rendezvény színvonalát nyújtotta a X. Marosvásárhelyi Napok. Magyar identitása pedig ma már köszönő viszonyban sincs Mátyás király 1482-ben kelt kiváltságlevelével, melyre alapozva tíz évvel ezelőtt felújították az ötszázéves hagyományt. Nem ártana – akár RMDSZ-kezdeményezésként – valami nemeset, hagyományőrző rendezvényt szervezni. /Bögözi Attila: Városnap-kesergő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Az 1990. évi bukaresti bányászinvázió eseményeit újravizsgálják, de az 1990-es marosvásárhelyi fekete március okainak tisztázása szóba sem kerül. A Pro Europa Liga felvette a kérdést, de semmiféle hivatalos reagálás nem történt. Sajnálatosan szaporodik azoknak a pártoknak a száma, amelyek a kisebbségi kérdést többségi nacionalizmussal meglovagolva kovácsolnak politikai tőkét maguknak. Boda József egyetemi tanár, politológus, aki tagja volt annak a bizottságnak, amely az ideiglenes parlament (CPUN) részéről kiszállt Marosvásárhelyre kivizsgálni az eseményeket, elmondta emlékeit. Boda József az 1989-es fordulat utáni első hónapokban Király Károly munkatársa volt, aki akkor a CPUN alelnöke volt és egyben a Nemzeti Kisebbségi Jogok Bizottságának elnöke, ennek a bizottságnak az alelnöke pedig – emlékezete szerint – Verestóy Attila volt. A bizottság eléggé népessé alakult, együtt dolgozott például Varujan Vosganiannal és még sok más kisebbségi személyiséggel, lévén, hogy nagyhirtelen többen is kinyilvánították kisebbségi mivoltukat. Boda akkor csodálkozott, mert olyan nemzeti kisebbségek is jelentkeztek, amelyekről ő eddig nem tudott. Marosvásárhelyről egyre-másra érkeztek rémhírek, de egyiknek-másiknak volt valóságalapja is, ezért időben jobban oda kellett volna figyelni. Boda szerint nem lehet analógiát találni arra, hogy más kisebbségi megmozdulásokkal összevessék. Boda szerint az RMDSZ érdeme, hogy megindult a kisebbségi kérdés békés, párbeszéden alapuló rendezése. Kezdődött mindez abban a tárgyalóhelyiségben, ahol többek között egymással szemben ültek az RMDSZ és a Vatra Romaneasca egyesület képviselői. A szóban forgó bizottságban Boda Verestóy Attilával, Gelu Voican Voiculescuval, N.S. Dumitruval és másokkal együtt volt 1990. március 20-án Marosvásárhelyen. A tárgyalóterem egyik felén ültek a magyarok képviselői, az RMDSZ-vezetők, velük szemben a Vatra. A magyar szóvivő Frunda György volt, de Borbély László is jelentős szerepet vállalt. Frunda logikus érveket sorakoztatott fel, és megoldásokat javasolt. A Vatra nevében egy Pop nevezetű törvénybíró beszélt, aki képtelen volt a másik felet is figyelembe venni. Az RMDSZ magatartása mégis olyan meggyőző volt, hogy Gelu Voican Voiculescu és N. S. Dumitru egymás után verték vissza a Vatra vádjait. Annak idején Ion Iliescu javasolta, Boda kérdezze meg az RMDSZ-től, igényt tart-e rá, mert ki lehet eszközölni kisebbségügyi tárcát a kormányban. Emlékezete szerint Szőcs Géza válasza az volt, hogy nem kérnek belőle. Boda a jelenről kifejtette, az RMDSZ politikusai – Markó Béla és kollégái – kiváló professzionisták, akik sok esetben meghatározó tényezők a kormányzás adott területein. Amennyiben a romániai magyarság felaprózódik, elveszhet minden eddigi eredmény. Az a tény, hogy a Demokrata Párt Tabarát bízta meg a kisebbségi törvény eláztatásával, olyan gesztus volt az RMDSZ ellen, amely miatt az RMDSZ-nek tiltakoznia kellett volna. /Béres Katalin: Emlékek, az együttélés hajóján. Beszélgetés Boda József politológussal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Június 28-án a parlament két háza elutasította a Szociáldemokrata Párt (SZDP) által benyújtott, „Tariceanu-kormány – Tettek és Hazugságok” című bizalmatlansági indítványt. A fő ellenzéki párt elégedetlen azzal, ahogyan a kormány kezeli a mezőgazdasági, egészségügyi, pénzügyi, oktatási és környezetvédelmi problémákat. Puskás Bálint, az RMDSZ szenátora úgy értékelte: az SZDP által benyújtott indítvány demagóg, pontatlan és becsületsértő megfogalmazásokkal telített. /Megbukott az SZDP bizalmatlansági indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Valóban át kell gondolni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika prioritásait, de helytelen lenne azt hinni, hogy ezeknek a közösségeknek nincs szükségük továbbra is hathatós politikai és anyagi támogatásra – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó emlékeztetett: a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Budapesten zajlott megbeszélésen szó volt arról, hogy mielőbb kétoldalú találkozókat szervezzenek, például az RMDSZ és a miniszterelnök, illetve a kormányzati tisztségviselők között. Markó szerint el kell fogadni, hogy az elmúlt másfél évtizedben valóban változtak a különböző országokban élő magyar közösségek körülményei és kilátásai. Vitathatatlan, amit a magyar miniszterelnök is mondott, miszerint a prioritásokat újra kell gondolni. Megállapította, hogy a magyar közösségek tekintetében az elmúlt tizenöt évben sikerült „megerősíteni a múltat”, azaz a hagyományt, e közösségek identitástudatát. Az RMDSZ-elnök szerint most már tovább kell lépni, a határon túli magyarság európai versenyképességét, a modernizációt kell elsőrendű szempontnak tekinteni, ennek érdekében kell a megfelelő intézményeket, programokat támogatni. Ebben a szellemben valóban újra kell gondolni az egész támogatáspolitikát – tette hozzá Markó, elutasítva ugyanakkor azt a szemléletet, amely szerint a határon túli magyar közösségeknek már „olyan jól megy”, hogy nincs is szükségük támogatásra. A Szülőföld Alapot illetően az RMDSZ-nek egyelőre kevés információja van. Tudni kellene, mi lesz a jövőben az alapítványokkal, mi lesz a különböző tárcáknál a határon túli magyarsággal való együttműködést szolgáló osztályokkal – mondta Markó Béla. /Markó: Versenyképesség- növelő támogatásra van szükség. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Diákoknak, pályakezdőknek, de munkahelyet változtatóknak is szól a Karrier-start. Tippek az álláskereséshez című, ingyenes kiadvány, amelyet az RMDSZ Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztálya és az E-meló közösen adott ki. A füzetben minták találhatók önéletrajzokról, szándéklevelekről, magyarul, románul és angolul. A kiadvány külön kitér a diák és nyári munkára, illetve a munkavállalók kötelességeire és jogaira is. Az ötezer példányban kinyomtatott füzet letölthető az RMDSZ honlapjáról. A főosztály gondozásában megjelent tájékoztató kiadványok sorát az egyetemistáknak szóló Piros Okos nyitotta, ezt a nyugdíjasok segítségére kiadott Kisegítő, a kismamáknak szóló Anya és gyermeke, most pedig a Karrier-Start követte. A sorozat következő, Fiatalként az Unióban című kiadványa szeptemberben jelenik meg. /D. H.: Karrierrajt kezdőknek, haladóknak . = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetősége megbízta Teodor Atanasiu védelmi minisztert, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácstól kérje a román csapatok Irakból való visszavonását – jelentette be június 29-én a párt vezetőinek ülése után Calin Popescu Tariceanu kormányfő, az NLP elnöke. A pártok zöme meglepetéssel fogadta a hírt. Calin Popescu Tariceanu elmondta: az iraki és az afganisztáni akciókban való részvétel igen nagy anyagi megterhelést jelent Románia számára. Ha visszavonják Irakból a román katonákat, ezzel mintegy 90 millió dollárt lehet megtakarítani. Teodor Atanasiu védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen 890 román katonát vonnának ki Irakból. A Demokrata Párt (DP) elnöke, Emil Boc súlyos politikai hibának tartja a döntést, és úgy vélte, hogy ez veszélybe sodorhatja a koalíciós pártok együttműködési megállapodását. Az NLP javaslata elhamarkodott arculatakció, nyilatkozta Radu Berceanu közlekedési miniszter. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ támogatja a román katonák visszavonását Irakból. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke úgy látja: ki kellene dolgozni a román katonák visszavonásának pontos ütemtervét. Traian Basescu államfő elfogadhatatlannak tartja a liberálisok javaslatát. Basescu bejelentette, hogy június 30-ra összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe tartozik a visszavonásról szóló döntés meghozatala. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Nicholas Taubman meglepetését fejezte ki Tariceanu bejelentése kapcsán. Hozzátette: Románia egyike az Egyesült Államok legértékesebb és legmegbízhatóbb partnerének. Eddig csak Románia és Lengyelország nem fogadta el csapatai visszavonásának ütemtervét. Magyarország és Ukrajna már kivonta haderejét Irakból, Lettország pedig csupán mintegy 50 főre tehető jelképes alakulatot állomásoztat az arab országban. Legutóbb Olaszország jelentette be csapatainak visszahívását. /Visszavonnák a román katonákat Irakból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Ismét visszakerül a képviselőházi szakbizottságokhoz a kisebbségi törvénytervezet, döntötték el június 29-én a honatyák. Az RMDSZ képviselőházi szónokai azzal a feltétellel értettek egyet a tervezetnek a szakbizottságokhoz való visszaküldésével, hogy itt ne ismétlődjön meg a korábban tapasztalt időhúzás. A Demokrata Párt frakcióvezetője reményét fejezte ki, hogy a szakbizottságokban rövid időn belül mindenki számára elfogadható megoldást lehet találni. /Ismét szakbizottságok előtt a kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A szenátusban megszavazták a helyi közigazgatásról szóló 215-ös törvényre vonatkozó módosításokat. A jogszabály a korábban elfogadott rendelkezések mellett újabb anyanyelv-használati jogokat biztosít a nemzeti kisebbségek számára. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbség számaránya időközben 20 százalék alá csökken, az elnyert jog elve alapján továbbra is biztosított az illető közösség anyanyelvhasználati joga a közigazgatásban, és a kétnyelvű feliratok is megmaradnak. Továbbá, azokon a településeken, ahol a lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, nemcsak a polgármesteri hivatalokban, hanem az ezeknek alárendelt intézményekben is akár szóban, akár írásban anyanyelvükön értekezhetnek az állampolgárok. A törvény egyik legfontosabb rendelkezése szerint egyharmadról egyötödre csökkentették azt a küszöböt, amely lehetővé teszi az anyanyelv használatát a tanácsüléseken. A módosított törvény értelmében a polgármesterek úgynevezett város menedzsert alkalmazhatnak, akinek átutalhatnak bizonyos, a város- vagy községgazdálkodással kapcsolatos feladatköröket. Az RMDSZ kezdeményezésére külön fejezetben szabályozzák a kistérségi társulások létrehozását, ami újabb lehetőséget biztosít a határokon átívelő együttműködésére. /Kedvezőbb közigazgatási jogszabály. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Majdnem tettlegességig fajultak a nézeteltérések a szenátusban a román-magyar közeledést célzó Gozsdu-egyezmény vitáján. Június 29-én úgy döntöttek, hogy a tervezetet újra kell vizsgálniuk a bizottságoknak. A szenátorok egy órát vitatkoztak a napirenden, végül a frakciók vezetői félrevonultak egyeztetés céljából. A csoportot követte négy nagy-romániás szenátor is. Körülvették Verestóy Attilát, az RMDSZ frakcióvezetőjét, aki távozásra szólította fel Nicolae Iorgát. Utóbbit – annak elmondása szerint – az RMDSZ-szenátor meglökte. Verestóy ezt nem tagadja, viszont azt állítja, a PRM szenátora súlyosan megfenyegette. Majd hozzátette: az eset nem lényeges, a sajtó nagyította fel. „A lényeg az, hogy még mindig ülnek olyan személyek a törvényhozásban, akik minden alkalmat megragadnak arra, hogy feszültséget keltsenek Magyarország és Románia viszonyában. Ezek közé tartozik a Gozsdu-ügy is, ezért halasztódik folyton a megoldása” – hangsúlyozta Verestóy. /Gozsdu-vita: majdnem tettlegesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./