Az ismert írók-költők előszeretettel szoktak mesélni terveikről, készülő köteteikről. „Velük ellentétben az RMDSZ legismertebb költője” eltitkolja rajongói elől a nagybetűs alkotást, írta Irházi János Markó Béláról. Markó ugyanis a pénzt egy máig titokzatos kiadótól kapta a már megírt és a megalkotandó műveiért. Előfordulhat, hogy az a kiadó „évtizedes távlatokban gondolkodik, s akkor a szövetségi elnök továbbra is békés, nyugodt környezetben, egyedüli “atyuskaként” valósíthatja meg az erdélyi magyarság autonómiáját.” /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

A múlt hét végén Kézdiszentkereszten a falunapok legkiemelkedőbb mozzanatára május 7-én került sor. Kosztándi Géza RMDSZ-elnök kezdeményezésére az első világháborús hősök emlékműve mellé visszakerült az a zászlótartó, amely hatvan évig az emlékmű mögött földbe ásva rejtőzködött. A zászlótartó első avatására 1940-ben került sor. A vörös terror idején az emlékművet ledöntötték és darabokra törték. A magyar címerrel díszített zászlótartót korabeli fényképek alapján id. és ifjú Papp Sándor helybeli kőfaragók állították vissza, talapzatán az 1848/49-ben elesett 17 po­lyáni hős nevét is feltüntették. A felújított emlékművet Vatány Gábor római katolikus plébános áldotta meg. /Iochom István:   Az 1848/49-es hősöknek is emléket állítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: sem neki, sem a Demokrata Pártnak „nincs semmi baja” a magyarokkal, de sohasem fogja „eltűrni az RMDSZ túlkapásait”. Követelte, hogy az RMDSZ tartsa tiszteletben az alkotmányt. A küldöttek lelkesen tapsoltak, amikor bejelentette, hogy a Demokrata Párt „jelenlegi formájában nem szavazza meg a kisebbségi törvényt”, mert soha nem fognak beleegyezni abba, hogy az autonómiatanácsoknak vétójogot adjanak. Az ellen is tiltakoznak és „határozott nemet mondanak”, hogy „etnikai alapon párhuzamos állami struktúrákat hozzanak létre”. Vegye tudomásul mindenki, hogy Románia a kisebbségek paradicsoma, jelentette ki Emil Boc. /(m. e.): „Semmi bajom a magyarokkal”, de… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Az Osztrák Néppárt több mint 30 tagú küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSZ Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselőivel. A megbeszélést követően Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere elmondta, bemutatkozás jellegű találkozó volt. A megbeszélésen a kisebbségi problémákról volt szó. A vendégeket az érdekelte, hogy a román állam hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez. Ők Dél-Tirol példáját vették alapul, ahol az olasz kormány pozitív hozzáállást tanúsít az osztrák kormány igényeivel szemben. Csegzi elmondta, ismertették a helyzetet: a kisebbségi törvényt a parlament nem akarja megszavazni. /Mózes Edith: Az Osztrák Néppárt küldöttsége látogatott Marosvásárhelyre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Újabb találkozót tartottak május 8-án a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ vezetői Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökségének székházában. A megbeszélés napirendjén az egyházak állam általi pénzügyi támogatási rendszerének felülvizsgálata, a kultusztörvény elfogadásának várható időpontja, a felekezeti oktatási törvény jelenlegi helyzete, az egyházi műemlékek fokozottabb állami támogatása szerepelt. A történelmi magyar egyházak vezetői mindemellett általános politikai helyzetelemzést igényeltek Markó Béla szövetségi elnök részéről. /RMDSZ-egyházfők találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt az egyházak képviselőinek arról, hogy az RMDSZ már jelezte Budapestnek, a határon túli magyarokat érintő kérdések kapcsán tárgyalásokat szeretne folytatni a megalakuló magyar kormánnyal, még a végleges döntések előtt. Tudni szeretnék, hogy a magyar kormányhoz kapcsolódó intézményeknek, így a Határon Túli Magyarok Hivatalának mi lesz a sorsa. Az RMDSZ továbbá tárgyalni kíván az ún. támogatási rendszer alakulásáról, a Sapientia Egyetem minél hathatósabb fenntartásáról. Markó szerint az elkövetkezőkben az egyházak esetében is másfajta támogatási rendszerre van szükség: átlátható keretet kell kialakítani. A szövetségi elnök által elmondottakra reagálva Szabó Árpád unitárius püspök jelezte: az egyházak fontosnak tartanák, ha a magyar kormány képviselőivel történő egyeztetések előtt az RMDSZ az egyházak képviselőivel is konzultálna, annak érdekében, hogy az egyházak valós igényeiket pontosan megfogalmazhassák. /Egyeztetés a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ vezetői között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

A felmérések szerint a lakosság közel fele úgy véli, a kisebbségeknek túl sok joguk van Romániában. „Nem biztos, hogy a többségnek jobb lesz, ha írja magyarul, hogy Csíkszereda. De rosszabb se lesz. Viszont ezt nehéz elmagyarázni, és úgy érzem, nem is történt igazán erőfeszítés” – állapította meg Horváth István kolozsvári szociológus. A politikai elit nem mondott le a nemzetcentrikus és kultúrnemzeti szemléletmódról. A román politika számára bizonyos kockázati tényezőt a magyarok jelentenek. Az újságíró megjegyzésére, hogy a magyarellenes támadások nem szűntek meg, sőt felerősödnek, Horváth István kijelentette, hogy ezek RMDSZ-ellenes támadások. Ugyanúgy kikezdik az RMDSZ-t, mint bármely más politikai pártot. A magyar egyetem körüli vitákban már nem jelennek meg az olyanszerű katasztrófa-forgatókönyvek, hogy „ma egyetemet kérnek, holnap Erdélyt”. /Szőcs Levente: Intolerancia – nyelvi formák? Beszélgetés Horváth István kolozsvári szociológussal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Autonómiáról szó sem lehet, jelentette ki Traian Basescu államfő Gáll Kinga európai parlamenti néppárti képviselőnek, aki Bukarestben a romániai magyarság autonómiatörekvésének ügyében kilincselt. Az erdélyi magyarság szempontjából a koalíció a múlt héten ismét meghalt. A kisebbségi törvény elfogadása is várat magára. Ha az RMDSZ valóban a romániai magyarság érdekérvényesítését szolgálná, akkor a koalícióból emelt fővel távozna, hiszen a magyarság kívánsága nem teljesült, és remény sincs teljesülésére. Az RMDSZ kivonulásával összeomlana a kormány. Gáll Kinga szóvá is tette Bukarestben, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele nem garancia a kisebbségi jogok kiharcolására.      Néhány évvel Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője előző munkahelyén, a Szabadság napilapnál egy internetes újsággal közösen azt akarták elérni, hogy az erdélyi magyar közéleti személyiségeket megszólaltató interjúsorozatban (amelynek kérdéseit olvasók tették fel) Verestóy Attila is megnyilatkozzék. Verestóy azonban nem akart válaszolni megkeresésre. (Szinte minden kérdés feltételezett szekuritátés múltjára és jelentős vagyonának eredetére vonatkozott.) Makkayt akkori méltatlankodásakor egy RMDSZ-hivatalnok kioktatta, mondván, alkalmazkodni kell a „romániai realitásokhoz”. A román újságírók nem annyira szemérmesek, mint a romániai magyarok. A román lapok saját politikusaik viselt dolgainak kiteregetésével párhuzamosan, nem kímélik a magyarokat sem. /Makkay József: Halott a kormánykoalíció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Aradon egy magyar tannyelvű osztályokkal is rendelkező iskolában valóságos hisztériát váltott ki az a hír, hogy a korábbi igazgató mandátumának lejártával egy magyar pedagógus – mellesleg városi tanácsos az RMDSZ színeiben – is jelentkezett az intézmény vezetői tisztségébe, aki aligazgatóként tevékenykedett jó pár éve. Az ellentábor mindent megmozdított, a tanulókat, a szülőket is igyekezett befolyásolni. A versenyvizsga semmit sem oldott meg. A korábbi igazgató nem érte el a szükséges pontszámot, az ellenjelölt pedig nem jelent meg a vizsgán, hogy ezzel elejét vegye a további konfliktusoknak. /Puskel Péter: Igazgatóválság... etnikai színezettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Hamarosan mérleget von az RMDSZ – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a múlt héten. Markó az önkormányzati szerepvállalással elégedett, úgy értékeli, minisztereik, államtitkáraik közbenjárásának köszönhetően jelentős előrelépések érzékelhetőek Székelyföldön is, infrastrukturális fejlesztéseket, óvoda- és iskolaépületek javítását említette. A beruházások sorából hiányzott azonban Háromszék. A megyében egyetlen fontosabb utat sem újítottak fel. Háromszéken két iskola felújítását és az árvíz sodorta oltszemi hidat.  A hiánylista ennél tetemesebb. Az egészségügy helyzete kataszrofális, a megyei kórház bármikor összeomolhat, a kézdivásárhelyi lassan csődbe megy. RMDSZ-es közbenjárásnak köszönhető, hogy megkezdték a Fogolyán Kristóf Kórház felújítását, de a pénz elfogyott, az épület szerkezete még gyengébb, mint azelőtt. A kézdivásárhelyi kórházat egy törvénymódosítás menthetné meg, bizonyítottan rossz besorolásba került, ám hiába van az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, államtitkára a szaktárcánál, minden marad úgy, ahogy van. A székelyuvarhelyi kórház a legjobb besorolást kapta, mégis nekik jut a legkevesebb pénz.     Az oktatás helyzete sem rózsás. Önálló magyar egyetemről nincs szó, az iskolai oktatás javításáért kisebb lépéseket sem tettek. A cselekvés hiányát tanácskozásokkal, konferenciákkal leplezik. /Farkas Réka: Mérlegen az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Theodor Stolojan elnöki tanácsadó jelezte az egyik tévéadásban, hogy elfogadná a kormányfői tisztséget. Szerinte Mona Musca ideális elnöke lenne az NLP-nek. Kifejtette: Calin Popescu Tariceanu kormányfő helyett 2004-ben valaki mást kellett volna jelölni a párt élére. Stolojan kijelentéseire reagálva Tariceanu miniszterelnök kifejtette: bármilyen kormányról is legyen szó, azt nem a benyomások, hanem a teljesítmény szerint kell megítélni. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint a Stolojan–Musca páros már régóta a liberális párt vezetésétől elütő álláspontot képvisel. /P. A. M.: Támadásba lendült Stolojan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Stolojan 1991 és 1992 között volt miniszterelnök.

Nem aggaszt a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzése, nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Szerinte a Magyar Polgári Szövetség csak arra szolgál, hogy megakadályozza az RMDSZ bejutását a parlamentbe. „Eddig ez nem sikerült – fogalmazott – és ezentúl is rajtunk, az RMDSZ-en áll, hogy ez a kísérlet sikerrel jár, vagy sem.” /I. I. Cs.: Markó: nem aggaszt az MPSZ bejegyzése. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Kudarctörténetnek nevezte Markó Béla a Magyar Polgári Szövetség aláírásgyűjtési kezdeményezését. “Miközben az RMDSZ másfél hónap alatt az államelnökjelölt indításhoz 250 ezer aláírást szerzett, addig az MPSZ képviselőinek több mint fél év alatt a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer aláírásnak is csak 70%-át sikerült összegyűjtenie. Lehet, egyeseket zavar, hogy csak a többi politikai pártban vannak viták, összetűzések, és az az érdekük, hogy ugyanezt tegyék az RMDSZ-ben is. Az erdélyi magyarság körében nincs feszültség, az RMDSZ pedig továbbra is az előtte álló feladatok megoldására kíván összpontosítani” – hangsúlyozta Markó. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Visszautasította a képviselőház azt a tervezetet, amely kötelezte volna az RMDSZ-t, hogy politikai pártként jegyeztesse be magát. A kezdeményezők, a Nagy-Románia Párt képviselői azt szerették volna elérni, hogy az alsóház iktassa ki a politikai pártok tevékenységét szabályozó törvény azon cikkelyét, amely előírja, hogy a nemzeti kisebbségek szervezeteinek a választási részvételért enyhébb feltételeket kell teljesíteniük, mint a politikai pártoknak. A tervezetet előzőleg a szenátus is elutasította. /Nem kell párttá alakulnia az RMDSZ-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Nyilvánosan is bocsánatot kért Aranyosi István brassói RMDSZ-es megyei tanácsos azért, mert a Román Kommunista Párt tagja volt. Bocsánatkérése a brassói 1987. november 15. Egyesület által szervezett kommunistaellenes rendezvényen hangzott el, amelyen részt vett Vladimir Bukovszki orosz és Doina Cornea román disszidens, valamint Lucia Hossu Longin újságíró és Werner Sommerauer brassói kommunistaellenes lázadó is. „Erkölcsi példának szántam a bocsánatkérésem. Remélem, többen is követik majd a példám. Főként azok, akiknek az enyémnél sokkal alaposabb okuk vannak erre” – mondotta el felszólalásáról a tanácsos. /Nyilvánosan kért bocsánatot kommunista múltjáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Marosvásárhelyen egyfajta felvonulás volt. Dorin Florea polgármester megmutatta, milyen népszerűségnek örvend a megyében. Kisbuszok hozták a szolgálatos tapsolókat, ordítozókat, a Demokrata Párt megyei konferenciájára, onnan a vendéglőbe, majd haza. Volt párthimnusz, vastaps, nagyotmondás, fenyegetés. Dorin Florea, a szavazás eredményének bejelentése után (egyetlen jelölt volt a megyei elnöki tisztségre) elemében volt és minden „léhűtőnek” bosszút esküdött. Florea halálos ellenségeinek listáján az „ejtőernyős” liberális Eugen Nicolaescu mellett az „etnikai alapon szerveződött”, szerinte az „asztal alatt – lakkcipőben – rugdosódó” RMDSZ is első helyen van. /Mózes Edith: Erődemonstráció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Immáron tizenöt esztendeje működő egyházi intézmény a marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Főiskola. Ez idő alatt közel négyszáz fiatal végezte itt tanulmányait, és majdnem valamennyien a szülőföld iskoláiban, gyülekezeteiben helyezkedtek el mint tanítók, óvónők, kántorok, zenetanárok. Ökumenikus jellegének megfelelően református, római katolikus, unitárius, evangélikus lányokat, fiúkat egyaránt felkészít. A főiskolát lényegében 1990 őszén alapították a történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség akkori szervezetének vezetői. Létrehozásában meghatározó szerepe volt az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspökének, dr. Csiha Kálmánnak. 1993-ban sikerült megszerezni a hivatalos működési engedélyt. Az állam a főiskola fenntartásához semmilyen anyagi alapot nem biztosított. A tanítói szak „érvényesítése” komoly gondot jelentett; az 1995-ös román tanügyi törvény ugyanis csak állami és magánoktatási rendszert engedélyezett – az egyházi, felekezeti oktatást a magánszférába utalta. Ebben helyzetben, amikor az intézmény léte forgott veszélyben, a Károli Gáspár Református Egyetem keretében működő nagykőrösi Tanítóképző Főiskola nyújtott testvéri segítséget: a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola kihelyezett erdélyi tagozatként folytathatta munkáját. Jelenleg is így van. A Nagykőrösön megszerzett tanítói oklevelet Romániában honosítani kell. A marosvásárhelyi főiskola a kántori szakot illetően az Erdélyi Református Egyházkerület iskolarendszerébe tartozik, a tanítói szakot tekintve azonban a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozata. Végül 2002-ben sikerült elnyerni az akkreditációt a tanítói szakra. Három évi nappali képzés után a diákok megszerzik a kántori oklevelet, amelyet az illetékes egyházi hatóságok érvényesítenek: a levelező rendszerben folytatott negyedik tanévben pedig a fiatalok már helyettes tanítóként vagy kántorként dolgoznak. A főiskola legfőbb gondja: nincs saját épülete, bentlakása a vidéki diákok részére. Három helyiséget használnak a vártemplomi egyházközség Diakóniai Központjában, és egy leromlott állapotban levő épületben tarthatnak gyakorlati órákat. /Nagy Pál: Főiskola a szülőföldnek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Jobb infrastruktúra és több magyar összejövetel, esemény a kerületekben – ezt szeretnék az Aradon élő magyarok. Az elmúlt hetekben az RMDSZ valamennyi aradi kerületi szervezete gyűlést tartott, ahol megbeszélték a legégetőbb gondokat. /(Sinka): Keveslik a magyar eseményeket. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Nehéz helyzetbe került Bardócz Ferenc, Gyergyóditró polgármestere azáltal, hogy ellenzi az általa vezetett nagyközségbe tervezett Székely Nagygyűlés megtartását. A független jelöltként mandátumot szerzett elöljáró március 15-én még a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlésen a szervezők elismerésében részesült. Bardóczot ezért most köpönyegforgatónak nevezik. Nem akar mindenáron Ditróban nagygyűlést szervezni, magyarázta Bardócz, hozzátette: autonómia-párti maradt. Az RMDSZ ma kiszorítósdit játszik, ezt sokan rossz szemmel nézik. Ditró polgármestereként nem mehet fejjel a falnak, mert őt az SZNT nem tudja, az RMDSZ pedig nem akarja megvédeni. Mindemellett ő az SZNT területi alelnöke is. /Bajna György: Bardócz Ferenc vállalja a következményeket. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

A Remetei Ifjúsági Szervezet és művelődési ház szervezésében május 5–7. között ifjúsági napokra került sor. A rendezvény keretén belül tartották a II. Gyergyóvidéki Néptánctalálkozót, amelyen az alfalvi, gyergyói, csíkszeredai, marosfői és a helyi néptánccsoportok mellett részt vett a gyergyóditrói Aranyeső Ifjúsági Néptánccsoport is. A találkozót a ditrói RMDSZ és a Ditrói Kulturális Egyesület támogatta. /Fazakas Szilárd, Ditró: Ifjúsági néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtóközleményt adott ki Dobolyi Alexandra nyilatkozatáról. Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője kolozsvári látogatása után úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának helyzete, és a magyar nyelvű feliratok hiánya jelenti az egyedüli gondot. A Bolyai Kezdeményező Bizottság megdöbbenéssel értesült erről a bejelentésről. Dobolyi Alexandrát vendéglátói, a román egyetemi vezetőkkel kollaboráló magyar rektor-helyettesek félrevezették. Ellenkező esetben tudomást szerezhetett volna arról, hogy a magyar nyelvű képzés minőségének növelése érdekében az oktatók döntő többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fórumai rendre elutasítják, hogy a magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, valamint az RMDSZ által kiharcolt, a magyar oktatásnak szánt román állami különjuttatások is elvesznek az egyetem költségvetésében a magyar tagozat pénzügyi autonómiájának hiányában. Dobolyi figyelmét az is elkerülte, hogy az egyetemi ügyintézésben nem használható a magyar nyelv: egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak román nyelven állítják ki. Dobolyi nyilatkozatában az áll, hogy „ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel”. Dobolyi mintha elfeledné, hogy a Sapientia Egyetemet a magyar állam pénzén tartják fenn, és az anyagiak, főleg a román állami támogatás hiánya a legfőbb akadálya a további szakok beindításának. A jelenleg magyarul nem létező és szükséges egyetemi szak beindítását nem a magyar költségvetésnek kellene finanszíroznia. Dobolyi Alexandra figyelmen kívül hagyja mindazokat a követeléseket, amelyeket egy, az RMDSZ által is aláírt, széles társadalmi támogatásnak örvendő nyilatkozatban fogalmazott meg az erdélyi magyar közösség. Dobolyi kizárólag azoktól a magyar rektor-helyettesektől informálódott, akik egyedüliként nem írták alá az egyetemi nyilatkozatot. Dobolyi Alexandra álláspontja az egyetem kérdésében meglepő, mert pártja, a Magyar Szocialista Párt két hónapja egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt az önálló romániai magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem újraindítása mellett. Dobolyi nyilatkozatát a magyar követeléseket elutasító román vezetés fel fogja használni álláspontjának igazolására. /A Bolyai Kezdeményező Bizottság nevében, Bodó Barna elnök, Hantz Péter alelnök, szóvivő, Kovács Lehel alelnök Péntek Imre titkár: Felelőtlen nyilatkozatok hátráltatják a kisebbségi jogok érvényesítését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Megdöbbenve vettem tudomásul a kolozsvári látogatásom kapcsán megjelent nyilatkozatokat, miszerint meglepetésszerű volt a látogatás és felelőtlen az utána elhangzott nyilatkozatom – jelentette ki az ÚMSZ-nek Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtónyilatkozatára reagálva. Kolozsvárra a Babes-Bolyai Egyetem vezetésének meghívására érkezett. Visszautasította, hogy felelőtlenséggel vádolják. /Guther. M. Ilona: Dobolyi kegyeiért versengenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

A Magyar Polgári Szövetség (MSZP) bejelentette, hogy összegyűlt az új párt bejegyzéséhez szükséges aláírások 70 százaléka. Borbély Tamás újságíró szerint figyelembe kell venni, hogy az egységkényszert továbbéltető etnocentrikus félelem mélyen gyökerezik a romániai magyarságban. Az RMDSZ továbbra is megkérdőjelezhetetlenül az erdélyi magyarság reprezentatív érdekképviselete. Az MPSZ jelenleg nem képes reális alternatívát nyújtani. A következő parlamenti választás kérdése az, hogy lesz-e parlamenti képviselete az erdélyi magyarságnak vagy sem. Megkockáztató-e a magyar–magyar megmérettetés? /Borbély Tamás: Megmérettetés vagy egység? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Az E-Melo Munkaközvetítő Hálózat alaptevékenysége információszolgáltatás és kapcsolatteremtés a munkaadó cégek, szervezetek, valamint álláskeresők között. 2004. május 10-én indították az RMDSZ kezdeményezésére a hálózatot, jelen pillanatban az elektronikus adatbázisban 882 alkalmazó cég, szervezet és 4183 munkakereső önéletrajza szerepel. Honlapjukon (www.e-melo.ro/www.e-works.ro) havonta 100–110 állást tesznek közzé a munkaadók. 2006. januárjában véget ért „A karriered most!” karrier-tanácsadás programsorozat, melyet az E-Meló a Babes–Bolyai Tudományegyetem Expert Pszichológiai Tanácsadó Központjával és a kolozsvári Agora irodával közösen indított 2005 tavaszán. A programsorozat célja a karrierfejlesztési ismeretek bővítése a diák- és ifjúsági szervezetek körében. /Kétéves az E-Melo. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Két év alatt összesen 1054 munkaadó regisztrált a honlapra. A cégek több mint 80 százaléka romániai, a maradék pedig magyarországi. Barna Katalin programvezető elmondta, becsléseik szerint a munkaadók közel 85-90 százaléka megtalálja a keresett munkaerőt az e-melón keresztül. A munkakeresők esetében a jelentkezők 53 százaléka jut a hálózat révén munkához. A cégek kedvelik a magyar munkaerőt, mivel az a tapasztalat, hogy készségesebbek, alkalmazkodóbbak, dolgosabbak. /Debreczeni Hajnal: Kelendő magyar ifjak a munkaerőpiacon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivője határozottan cáfolta hogy az RMDSZ kilépett volna az önálló magyar egyetemért akciózó lobbicsoport mögül. Markó Béla RMDSZ-elnökkel heti kapcsolatban állnak, illetve Kötő József oktatási államtitkárral is pár naponta informálják egymást a fejleményekről. Hantz Péter elmondta, hogy személyesen juttatta el az ENSZ emberjogi főbiztosának genfi irodájába a BKB petícióját, melyben a romániai magyarokat a felső- és a közoktatásban érő diszkriminációra hívja fel a figyelmet. A szóvivő Dobolyi Alexandra szocialista EP-képviselő nyilatkozata kapcsán azt közölte, a politikus Info Rádiónak adott nyilatkozata alapján úgy értékeli: a képviselő gyakorlatilag már nem tarja fent a BBTE magyar oktatási vonaláról korábban tett, túlságosan is optimista nyilatkozatát. Hantz Péter közölte: még a Dobolyi-affér előtt úgy döntött a BKB, hogy a politikust a több EP-képviselővel együtt konferenciára hívja meg, melynek témája a romániai magyar felsőoktatás és a Bolyai-ügy. Hantz Péter arról is nyilatkozott, a Duna Tv Közbeszéd című műsorának felvételén megakadályozták abban, hogy kommentálja Dobolyi képviselő véleményét. Mikor Hantz interjúalanyként magyarázatot követelt erre, a stáb azt válaszolta: költségvetési retorzióktól tartanak, ezért nem veszik fel a válaszát. /Cáfolja Hantz, hogy az RMDSZ kilépett volna a Bolyai-ügy mögül. = Transindex.ro, máj. 11./

Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő károsnak minősítette azt a „zavar”-t, amely szerinte képviselőtársa, Dobolyi Alexandra (MSZP) kolozsvári látogatása után a sajtóban, illetve a közvéleményben keletkezett a romániai magyar felsőoktatás kérdésével kapcsolatban. Gál Kinga szerint az említett zavar „hihetetlenül káros ezekben a pillanatokban, mikor Brüsszelben mindenki, a romániai magyar közösség egésze levelek, nyilatkozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobel-díjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanyelvi, államilag támogatott felsőoktatásra, és azokat az igényeket, amelyeket a Babes–Bolyai egyetemen oktatók, a kolozsvári civil szervezetek, egyetemisták és a Bolyai Kezdeményező Bizottság megfogalmazott, a bővítési biztos vegye bele a dokumentumba”. „Ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egyoldalúak, nem minden féllel való egyeztetés és tájékozódás után születnek, felelőtlennek és kifejezetten károsnak tartom” – hangoztatta. Dobolyi Alexandra nyilatkozata azt a sokéves munkát teszik tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze, az RMDSZ-től kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett, és amelyre az elmúlt két évben az EP-képviselők is jelentős energiát fordítottak – vélte. Dobolyi Alexandra viszontreagálásában megismételte, hogy Magyarország kétéves európai uniós tagsága idején minden létező európai parlamenti plenáris felszólalásában szorgalmazta a román kormánynál a kisebbségi törvény mielőbbi meghozatalát, legutóbbi felszólalásában a kulturális autonómián kívül a felsőoktatás helyzetére külön is kitért. Hozzátette: „Gál Kingával együtt arra törekszünk, hogy az európai bizottsági jelentés foglalkozzon a kisebbség helyzetével.” /Össztűzben az egyetem kérdéséről nyilatkozó Dobolyi Alexandra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Ilyen rossz sajtója az RMDSZ-nek régen nem volt. Most nem a román szélsőségesek támadnak, hanem az a román elitértelmiség, mely az utóbbi esztendőt leszámítva mindig elismeréssel és megbecsüléssel szólt az RMDSZ-politikusokról, és komolyságukat, megbízhatóságukat, jó szakmai felkészültségüket állította szembe a román modellel.  A progresszív román értelmiség 22 című lapjában megszólalók feltételezik, hogy a magyar politikusoknak már nem is annyira a kisebbség szolgálata a céljuk, hanem a hatalom megtartása, és ezzel párhuzamosan vagyonosodásuk biztosítása. Rodica Palade a lap vezércikkében a Monica Macovei miniszter elleni RMDSZ-kampányról megállapította, hogy a magyar vezetők képesek kockára tenni másfél évtized során kemény munkával elért hitelességüket is. Monica Macovei korrupcióellenes törvénytervezetei ellen a parlamentben és a kormányban legkövetkezetesebben és leghevesebben az RMDSZ, illetve annak elnöke, a kabinet miniszterelnök-helyettese, Markó Béla tiltakozott, aki szerint az igazságügyi tárca vezetője elkezdte idegességét a magyarokon levezetni.    A lap szerint az RMDSZ-nek is megvannak a maga oligarchái. Név szerint Verestóy Attilát említi, aki nemcsak a sajtóra, de a legjelentősebb gazdasági vállalkozásokra is rátelepedett. Kelemen Hunor is rosszul jár a Monica Macoveijel kapcsolatos indulatos kijelentéseiért (,,ha józan volt, vagy ha a miniszter asszony nem mutat fel bizonyítékokat, közönséges hazudozó”). Kelemen politikai pályáját Verestóy támogatta. A hetilap kicsinyes és nevetséges viselkedésnek s megmagyarázhatatlannak tartja Frunda György szenátor álláspontját, aki az emberi jogok szlogenjeinek hangoztatásával támadja Macoveit. Sebastian Lazaroiu még messzebbre ment, szerinte az RMDSZ kétarcúsága azzal magyarázható, hogy az RMDSZ vezetői valójában a liberális párt parancsai szerint cselekednek a parlamentben. /Simó Erzsébet: A korrupció és az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

A székelyudvarhelyi tanács tavaly december óta döntésképtelen. A fél éve húzódó udvarhelyi önkormányzati válságot az okozta, hogy a helyi politikai erőviszonyok kiegyenlítődtek. Az udvarhelyi tanácsban a 2004-es önkormányzati választások óta az RMDSZ-frakciónak mindössze egy főnyi többsége volt. Péter Pál egykori RMDSZ-es helyi tanácsost kinevezték a megyei Környezetvédelmi Igazgatóság élére, így a tisztségei közti összeférhetetlenség miatt lemondott tanácsosi mandátumáról. Péter Pál lemondásával az udvarhelyi tanács összetétele kiegyenlítődött. Péter Pál lemondását követően az RMDSZ önkormányzati listáján következő Szabó Gyula képviselői mandátumát kellett volna igazolnia az önkormányzati testületnek, ami azóta sem történt meg. /Török Adél: Bíróságon folytatódik a székelyudvarhelyi önkormányzati háború. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A Nyugati Jelen április 22-i számában megjelent “Visszakapják szőlőjüket, gyümölcsösüket” című cikk szolgáltatott okot a Konzervatív Párt Fehér megyei szervezetének az RMDSZ-szel kötött protokoll felbontására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselőnek arra, hogy a román nyelvű megyei lapokban kirohant az RMDSZ ellen, “törvényen kívüli politikai szervezet” ellen, mely „undok politikájával fennállása óta csak önnön érdekeit elégítette ki és olyan tevékenységeket és terveket valósított meg, melyek megingatják Románia területi és közigazgatási autonómiáját. Mindezek a nemzetellenes, alkotmányellenes és Európa-ellenes kezdeményezések világosan és kétséget kizáróan azt mutatják, hogy az RMDSZ-nek nincs mit keresnie abban a kormánykoalícióban, melynek sikerülnie fog Romániát az EU-ba integrálni.” Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármesterének nyilatkozata szerint a Konzervatív Párt protokollja a Fehér megyei RMDSZ-szel gyakorlatilag nem létezett. /Takács Ildikó: Dolgozni, komolyan és következetesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Egy évtizede már, hogy a Kárpát-medencébe történt bejövetel, a honfoglalás 1100 éves ünnepe alkalmából Erdély-szerte tizenegy fát ültetett számos magyarok (is) lakta település magyar elöljárósága, képviselete. Emlékszik még valaki reá? – kérdezte Makay Botond. Resicabányán a református egyházközség és az RMDSZ-szervezet a református Templom és Iskola épületével szemben lévő parkba tizenkét fát ültetett. A plusz egyet azért, mert a tizenkettedik a reménység fája lett volna a tizenegy évszázadot jelképezők mellett. Az idei tavaszon a parkocskában nem voltak ott a fák. Még akkor, tíz esztendeje szerre-sorra kitördelték, kihúzgálták ismeretlenek. Tíz évvel ezelőtt a vátrásokra gyanakodtak. – A cikkíró szeretne emlékeztetni: volt egyszer egy emlékfa-telepítési akció. /Makay Botond: Tizenegy fa. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Marosvásárhelyen tanácskoztak a romániai magyar lapok főszerkesztői. – Nem valószínű, hogy az Európai Unió Romániáról szóló országjelentésében rögzítenék az ország csatlakozásának időpontját, ez pedig fenntartja a csatlakozási erőfeszítések ütemét, és ennek köszönhetően nem várható a kormánykoalíció szétesése sem – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a megbeszélésen. A Markó által összehívott sajtóbeszélgetés résztvevői főként az időszerű politikai eseményeket, az RMDSZ kormányzati munkájával kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Markó úgy látja, hogy a csatlakozás után a kormányzó pártoknak le kell ülniük tárgyalni a koalíciós szolidaritásról. Kifejtette, az RMDSZ olyan szemléletet képvisel a romániai életben, amely különösen nagy hangsúlyt fektet a demokrácia értékei, az alapvető emberi és közösségi jogok védelmére. Az RMDSZ az elmúlt évtizedben magára nézve is a legkíméletlenebb volt a korrupcióellenesség tekintetében, de elutasítja a rendőrállami jellegű intézkedéseket. A szövetségi elnök aggasztónak nevezte azokat az elképzeléseket, amelyek például a lehallgatások törvény által előírt időtartamának 4-ről 6 hónapra való növelését, vagy az ügyvédek és védenceik közötti beszélgetések lehallgatásának törvényességét kívánják elérni. /Markó a koalíciós szolidaritás megújítását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Az RMDSZ-nek van mit üzennie választóinak, hiszen a szövetség sikereket ért el Erdély fejlesztésében, de az autonómia megvalósítása felé vezető úton is jelentős vagy kevésbé jelentős célkitűzéseket valósított meg – jelentette ki Markó Béla az RMDSZ elnöke. – Nem hiszem, hogy akár az autonómiáról legyen is szó, ne tettünk volna – még ilyen rossz koalíciós körülmények között is – sok mindent. Nem csak a kisebbségi törvénytervezet elindításáról van szó, amellyel egyelőre csak odáig jutottunk, hogy tudatosítottunk egy problémát a közvéleményben – hangoztatta a politikus. /(köllő): Markó: az RMDSZ-nek van mit üzennie választóinak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./