Egyszerre kell küzdeni a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozható magyar karokért és az erdélyi magyar önálló állami egyetemért – jelentette ki március 25-én Kolozsváron Markó Béla, az (RMDSZ) elnöke. A politikus az RMDSZ többi vezetőjével és erdélyi magyar oktatókkal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a BBTE tudományos háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Országos Magyar Diákszövetség által szervezett, az erdélyi magyar felsősoktatásról szóló fórumon vett részt. A rendezvény végén Markó Béla kijelentette: ez a fórum is bizonyította, hogy lehetséges a különböző álláspontok szembesítése. Rámutatott: az RMDSZ legfőbb feladata úgy elfogadtatni a román parlamenttel a most készülő felsőoktatási törvénytervezetet, hogy az nyújtson lehetőséget egyetemeken belül önálló tanszékek és karok, de önálló oktatási intézmények létrehozására is. Megállapította: mivel az oktatók részéről kevés szó esett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, azt a következtetést vonta le, hogy a magyar állami támogatással működtetett felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban az oktatóknak kétségeik vannak. Hangsúlyozta: a későbbiekben erről is beszélni kell. Markó szerint az önálló magyar egyetemet nem a BBTE szétválasztásával kell megalapítani. A BBTE-n jelenleg a magyar tagozat nem rendelkezik elég széles döntési jogkörrel, ezért van szükség a magyar karokra. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a BBTE az egyetemi autonómiára hivatkozva utasítja el a magyar karok létrehozását. Markó kifejtette: egy újonnan létrehozandó önálló magyar egyetemnek van létjogosultsága, de csak akkor, ha azon a külföldi egyetemek színvonalához hasonló minőségi oktatást biztosítanak. Bodó Barna, a BKB elnöke szerint az új egyetem nem küszködne diákhiánnyal, hiszen a román oktatási minisztérium adatai szerint jelenleg 10 ezer lakosra a románok esetében 300 diák jut, míg a magyarok esetében ez az érték csak 207, ami azt jelenti, hogy a magyar nyelvű oktatás 33 százalékos alulreprezentáltsági deficittel küzd. B. T.: Egyszerre kell küzdeni a magyar karokért és az önálló egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Nem ért egyet Traian Basescu a BBTE szétszakításával. Kolozsvári látogatásán az államfő kifejtette: a követendő politika az egységé, az összefogásé és nem a széthúzásé – érvelt az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A Kolozsvárott megtartott Fórum a magyar egyetemért című rendezvényen Markó Béla elmondta, örvendetes az a tény, hogy sor került egyáltalán egy ilyen fórumra. Markó közölte: feljegyezte magának azokat a feladatokat, amelyeket az RMDSZ kormányszinten tud megoldani. Példaként a tanügyi törvény módosítását emelte ki. Szerinte ha egy kisebbség kérést formál önálló tanintézmény létrehozására, akkor ez a kérés kötelező érvényű kellene legyen. Az önálló magyar, állami egyetemről szólva Markó fontosnak tartja a létrehozását, főként azért, mert a műszaki és mezőgazdasági oktatás terén eléggé rossz a helyzet. Az RMDSZ-elnök azt is kiemelte, hogy szükség van további önálló karokra a BBTE-n belül. A két projekt párhuzamos, nem zárja ki egymást. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetem két intézményből állt össze, létezik egy közös szellemi vagyon, végül leszögezte, a BKB azt az álláspontot fogja támogatni, amit a többség. Egyébként a BKB sikeresnek találta a fórum munkálatait, hangsúlyozva, olyan magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, ami megfelel a közösség érdekeinek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar rektor-helyettese, Salat Levente és Nagy László részt vett a fórumon, viszont a sajtónak nem kívánt nyilatkozni. /D. H.: Fórum a kolozsvári egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./  A Bolyai – illetve az önálló állami magyar egyetem – ügye egyre inkább azon a csapáson halad, amely a jelenlegi Babes–Bolyai struktúrában három magyar kart tartana meg, ezeket azonos státusúvá tenné a román karokkal, ekképpen megőrizné az egyetem románok és némely magyarok által európai csodának kikiáltott multikulturális jellegét, és egy új állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását követelné. A Fórum a magyar egyetemért című tanácskozáson Markó Béla személyében az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes vett részt. Markó Béla szerint az önálló állami magyar egyetemet nem a Babes–Bolyai szétválasztásával kell elképzelni. A BKB korábban az önálló magyar egyetem létrehozását a Babes–Bolyai szétválasztásával képzelte el, Hanzt Péter elnök múlt évi nyilatkozata szerint az állami magyar egyetemi konzorcium egyik tagja a Bolyai Egyetem kell hogy legyen, amely megkapná a BBTE infrastruktúrájának 25 százalékát, a főépület felét és a székelyföldi campusokat. A most kialakított kompromisszumos elképzelést kényszer szülte. Országos és a magyarság egészének körében megdöbbenést kiváltó a kolozsvári magyar egyetemi oktatók ,,multikulturális csapatának” álláspontja volt, akik lándzsát törtek a magyar karokat kiszolgáltatott szerepben tartó egyetem egyben tartása mellett. (Köztük olyan vitatkozó is van, aki nem is tanít magyarul.)    Előfordul, hogy magyar egyetemi vezetők el sem mennek fontos rendezvényekre, amelyek az egyetem sorsával kapcsolatosak, például, Salat Levente rektor-helyettes egy másik, a Pro Europa Liga szervezte kolozsvári értelmiségi és kerekasztal-beszélgetésre el sem ment. Kérdéses a Bolyai Egyetem vagyonának a sorsa. Lemondunk róla örökre? – kérdezte Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Előre- vagy félrelépés egyetemügyben? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Az MPSZ és a Székely Nemzeti Tanács képviselői a napokban ismertetik az Európai Parlament vezetőivel a székelység autonómia-igényét. Annak esélye, hogy az Európai Unió Székelyföld autonómiáját a román csatlakozás feltételévé tegye, minimális. Kanadában „föl sem merülhet az az abszurd gondolat, hogy az angol többségű államnak az angol többség érdekeit kellene védelmeznie a francia ellenében., ahogyan azt a román nyilvánosság a román államot Strassbourgban képviselő Frunda Györgytől például megkövetelte.” A “mérsékelt” Frunda ugyanis egy alapvető kérdésben “radikális” álláspontot foglalt el, kimondta, hogy ő az Európai Parlamentben a román állam képviselőjeként a magyar kulturális közösség sajátos érdekeit is képviselheti. Bíró Béla szerint ebben az esetben az lett volna a természetes, ha az MPSZ az RMDSZ-t támogatásukról biztosítják, javaslatot tesznek az egyeztetések beindítására, s ezek végeredményeként közösen tesznek hitet a kulturális autonómia azonnali és a székelyföldi autonómia távlati igénye mellett. Ez nem ez következett be. Ehelyett Bíró Béla szerint Szász Jenő Basescu elnök bizalmas barátjává avanzsált, s Tőkés László Basescu elnököt állította Markó Béla elé a tolerancia mintaképe gyanánt. /Bíró Béla: Azonnali távlatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Nem akartam exportálni a magyar-magyar ellentétet Brüsszelbe, de volt vita – mondta az ÚMSZ kérdésére Tőkés László, az EMNT elnöke a hét végén tartott sajtótájékoztatón a közötte és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között Brüsszelben lezajlott kisebb összeszólalkozásról. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak, elmondta: Tőkés annyit kért, hogy az RMDSZ-es megfigyelők hallassák jobban a hangjukat, hisz van lehetőségük rá. Ugyanakkor hozzátette: ezen az eseten kívül nem hangzott el bírálat az RMDSZ-szel szemben. „A kapocs szerepét töltöm be az RMDSZ és az azon kívüli szervezetek között” – jelentette ki Sógor Csaba szenátor, aki részt vett a brüsszeli delegációban. Véleménye szerint nem csak ebben a delegációban, de a hazai magyar közéletben is el kell kezdődnie a párbeszédnek. „Románia egységes nemzetállam, elmondtam ezt az MPSZ-elnökkel a jobbomon is” – nyilatkozta Traian Basescu államfő Brüsszelben, arra reagálva, hogy Tőkés László és az autonomisták is ott jártak, hogy lobbizzanak Székelyföld autonómiájáért. Tőkés a romániai kisebbségek helyzetét illető kijelentéseire az államfő annyit mondott, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, „de Tőkés nem EU-tagállam, ezért nem is befolyásolja Románia csatlakozását.” /Daczó Dénes, Pap Melinda: Autonomisták, megfigyelők és viták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Az EU házhoz jön rendezvénysorozat keretében március 23-24-én Kolozsváron a romániai nyomda- és csomagolóipari szakemberek konferenciáját tartották meg, romániai és magyarországi szakemberek vitatták meg az iparág jelenlegi helyzetét.Sok a magyar tulajdonban lévő nyomda van Erdélyben, közel a fele az itt működő nyomdáknak, mondta el Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, maga is nyomdaipari vállalkozó. Romániát tekintve piacvezetők az erdélyi nyomdák, itt működik az egyetlen magán értékpapír-nyomda, egy erdélyi újságnyomda pedig a második helyen áll Romániában, első helyen Erdélyben. Romániában nem létezik semmiféle képzés a nyomdászok számára. Magyarországon létezik képzés, egyre több ember részesül ott a szakmai felkészítésben, de itt is szükség lenne képzésre, állapította meg Kerekes Gábor. /Debreczeni Hajnal: Piacvezetők az erdélyi nyomdák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A véres marosvásárhelyi események visszhangja, idézetek. Adevarul, 1990. március 22.: Romulus Vulpescu író az év március 18-án kelt nyílt leveléből: „Holmi agresszív, idegen csoportok élnek közöttünk, amelyek hihetetlen arcátlansággal akarnak bennünket ököllel, bottal, sarlóval és kalapáccsal letiporni, hogy a nyakunkba varrják magukat. Hirdetik az irredentizmust, a területi annektálást, a polgárháborút, uszítanak a románok ellen. Ünnepelni akarják Erdély meggyalázását (Kossuth!), de mi tudjuk, hogy Hargita és Kovászna megyében kik vágják el sarlóval a román paraszt nyakát: a határon túli és a határon belüli magyarok.” – Viata Armatei, 1990/4.: Mi történt Marosvásárhelyen? Románokat, akik békésen tüntettek, énekeltek, az RMDSZ székházából váratlanul téglákkal, üvegekkel, kövekkel kezdték dobálni. Vérszemet kaptak, mert a román állam egész történelme folyamán a sovén agitáció, a románellenes uszítás, az erőszak módszereit használták. Magyarország legutóbb, márciusban, Marosvásárhelyre segélyszállítmánynak álcázott túróshordókban pisztolyokat szállított az itteni magyaroknak, hogy a szuverén nemzetállam ellen támadjanak. Semmi sem változott e nomád törzsek felfogásában, amióta megtelepedtek Pannóniában. – Est-Vest, 1990/9.: A románok jól ismerik Magyarországot, mert eddig kétszer foglalták el; ha tovább feszítik a húrt, reggel elindulunk, és este a Balatonban mossuk le a verejtékünket. Mi befogadtuk a magyarokat, mint bérlőket, és cserében meggyalázzák templomainkat, sírjainkat, külön iskolákat nyitnak maguknak, az intézményekre Horthy nyelvén tesznek ki feliratokat, mindezt Budapest utasítására. A magyar albérlőket nem Erdélyből, nem Európából, hanem a földkerekségről kellene száműzni. – Romania Mare, 1995. november 3.: Ha a Vatra Romaneasca nem lett volna, a magyarok ma csárdást táncolnának Erdély holttestén, mert nem volt elég nekik, hogy 1990 márciusában meglincselték a románokat, hanem az országot is meg akarták csonkítani. – Hírügynökségi jelentések, 2005. március 25.: Ion Iliescu, volt államelnök, marosvásárhelyi sajtóértekezletén kijelentette: „Nem csoda, ami 1990 márciusában Marosvásárhelyen történt, mert a magyarok agresszív szellemben ünnepelték meg március 15-ét, azonnal külön magyar iskolákat akartak létesíteni. A románság megrémült...” – Tricolorul, a Nagy-Románia Párt napilapja, 2005. március 18.: 1990. március 15-én Marosvásárhelyen 15 ezer magyar szállta meg a város intézményeit, majd elindultak a kaszárnyák felé, könnyű kitalálni, milyen céllal. Megtudták a görgény-völgyi parasztok, és bementek a városba megfékezni a magyar irredentizmust, de itt a magyarok fejszével, vasvillával fogadták őket. A románok a 896. évtől adnak szállást Attila hordáinak, miután Ázsia végéből e tájakra érkeztek. Mi lett volna Erdély sorsa, ha a Vatra Romaneasca 1990 márciusában nem szegül szembe a magyar próbálkozással? Az RMDSZ ma mégis követelésekkel zsarolja a kormányt. /Barabás István: A fekete március visszhangjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

A budapesti internetes újság, a Hírszerző /www.hirszerzo.hu/ Tiszta politika alcímmel hirdeti magát és kínál aktuálpolitikai híreket, elemzéseket, publicisztikákat, információkat. A portálon szinte heti rendszerességgel jelennek meg az erdélyi magyarságról szóló írások. A portál a magyarországi balliberális médiafölényt erősíti, ugyanakkor a határon túli magyar kisebbségeket a jelenlegi budapesti kormány nemzetpolitikája mentén kezeli. A kisebbségi magyarok domináns szervezeteinek kettős legitimitását kész politikai tényként fogadja el: a Budapesten és az utódállamok fővárosaiban egyszerre preferált pártok (RMDSZ, felvidéki MKP, délvidéki VMSZ, kárpátaljai UMDSZ) általában pozitív szövegkörnyezetben jelennek meg a Hírszerzőn. Ezért meglepő volt, hogy Hírszerző egyik munkatársa szóvá tette: önkényesen és megcsonkítva közölte egy publicisztikáját a bukaresti Új Magyar Szó. Az RMDSZ alkonya című publicisztika eredeti verzióját március 22-én olvashatták a hirszerzo.hu látogatói. Gavra Gábor megdöbbenve tapasztalta két nappal később, hogy írásából mindazon részeket kihúzták és kipontozták, amelyekben az RMDSZ-re és annak vezetőire nézve nem túl hízelgő megállapításokat tett. Csak azokat a részeket közölték cikkéből Szász és az ősi román Székelyföld címmel, amelyek megfelelnek az RMDSZ-nek. Az Új Magyar Szóból kimaradt például Gavra következő két mondata: „A szövetség elnöke, Markó Béla láthatóan nehezen viselte az utóbbi hetek eseményeit; reakciói szinte hisztérikusak voltak: március 15-e előtt felelőtlenséggel, utána pedig megalkuvással vádolta meg Szász Jenőt. Valljuk be, furcsa viselkedés, egy hétpróbás, de most teljes joggal pánikba esett pártvezető kapkodása, aki jó néhányszor hagyta már cserben budapesti és bukaresti szövetségeseit, de Basescuban emberére akadt, és talán pályafutása során először felötlik benne, hogy a kizárólag az etnikai kártyával egyben tartott szavazótábora szétszéledhet a következő törvényhozási választásokig.” Szintén hiányzik az ÚMSZ-beli szövegből a következő rész: „Markó Bélának, de a romániai magyar közvéleménynek is furcsa lehet, hogy Basescu partnere éppen az RMDSZ-t mindeddig a román államhatalommal szembeni, főleg autonómiaügyben tanúsított puhasággal vádoló Szász Jenő, aki keménykedéssel, a gettó-Székelyföld ígéretével még Orbán Viktor támogatása mellett is képtelen volt megszorongatni a romániai magyarokat világnézetüktől függetlenül, kizárólag etnikai alapon saját táborában tartani igyekvő RMDSZ-t. Most minderre váratlanul lehetősége nyílik Románia elnökének oldalán” Az eredeti írás utolsó bekezdése szintén kimaradt az Új Magyar Szóból: „ A romániai magyar politikai élet gettó-jellegének felszámolása a benne részt vevők motivációjától függetlenül üdvözlendő lépés. Az RMDSZ pedig joggal aggódik: a magyar szavazatok monopóliumával a legutóbbi választáson még rendelkezett; ám a magyar kisebbség Románián belüli érdekképviseletének monopóliuma most kicsúszott a kezéből.” A kiadója révén a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor érdekeltségébe tartozó „központi pártlap” eljárása láttán a Hírszerző magyarázatot vár az engedély nélküli utánközlésre és a szöveg önkényes megcsonkítására. /Miről ír a magyarországi sajtó? Hamisítással vádolják az RMDSZ-médiát. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 27./ Ugyanerről: B. Zs.: Hamisított az RMDSZ szócsöve. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28./

A kisebbségi törvénytervezet jóváhagyásához politikai akarat kell – foglalta össze a Project on Ethnic Relations (PER) által március 27-én Bukarestben szervezett konferencián elhangzottakat Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. A kerekasztal-megbeszélésre számos politikus meghívást kapott, objektív okokra hivatkozva csupán néhányan vettek részt. Adrian Severin, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a PER tagja szerint a PSD által a kisebbségi törvénytervezet kapcsán írásban megfogalmazott és az államfőnek is átadott állásfoglalás nem ellenzi sem a kisebbségi törvényt, sem a kulturális autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbira vonatkozó kitételeket az európai gyakorlatnak megfelelően fogalmazzák meg. Adrian Severin, hangoztatta, a kisebbségi törvényről és Székelyföld autonómiájáról nem lehet egyszerre tárgyalni. A rendezvényen részt vevő Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a tervezet elfogadásának halogatásával a román politikai élet stabilitása kerül veszélybe. Livia Plask, a PER elnök asszonya aggodalmának adott hangot a kisebbségi törvény kapcsán felerősödött nacionalista retorika miatt. /Gujdár Gabriella: Már „csak” a politikai akarat kellene. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlése kéri, hogy az EME-nek a tudományos gyűjteményeihez való tulajdonjogának visszaszerzését, mely a romániai és az egész magyar tudománynak az állami magyar egyetem megoldásánál is kardinálisabb kérdése, nemzetiségünk csúcsszervezete kezelje a súlyának megfelelően” – áll az EME március 27-én kiadott nyílt levelében. Az EME ezennel megismétli azt a kérését, melyet a fenti probléma kapcsán több mint fél évvel ezelőtt, tavaly augusztus 22-én intézett az RMDSZ vezetőségéhez, és amelyre eddig nem kapott választ. Az „Erdélyi Múzeum-Egyesület erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a tulajdonát alkotó gyűjteményekben akadályozzák a tudományos kutatás teljes szabadságát” – áll a levélben. /EME – nyílt levél a tudományosságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Meglepetésre Corneliu Turianu egykori bírát választották meg március 28-án a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnökének. Constantin Ticu Dumitrescu, a szekustörvény kezdeményezője bejelentette, nem kíván egyszerű tagja lenni a testületnek, és visszalépett. Példáját követte a bizottság frissen megválasztott alelnöke, Dan Lazea is. A bizottság elnökére vonatkozó koalíciós egyezséget a Demokrata Párt rúgta fel. A testület titkára Constantin Buchet lesz, akit a Nagy-Románia Párt (NRP) jelölt, és aki hat szavazattal győzte le ellenjelöltjét, Csendes Lászlót, akit az RMDSZ delegált a testületbe. Az ülés után Ticu Dumitrescu elmondta, előre megtervezett „aknamunkának” az eredménye ez, politikai vonalon akadályozták meg, hogy a testület elnöke legyen. „A titkosszolgálatok pánikba estek, amikor megtudták, hogy én kerülhetek az átvilágító bizottság élére”, mondotta. Hozzátette: „Mindez azt bizonyítja, hogy tulajdonképpen senki, a jelenlegi hatalom sem akarja leleplezni a volt szekusokat”. /Papp Annamária: Meglepetés az átvilágító bizottságban. Turianut választották Dumitrescu helyett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Megfelelő ütemben halad a kisebbségi törvénytervezet vitája, tájékoztatott Máté András parlamenti képviselő, a jogi bizottság tagja. A két ház szakbizottságainak együttes üléséről eljutottak a kisebbségi törvénytervezet 14. szakaszáig. Az eddig megtárgyalt részek esetében apró módosításokat hajtottak végre, ez nem változtat érdemben a kormány által támogatott szövegen. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megerősítette, hogy a koalíciós egyeztető tanácsban sikerült megegyezni arról, hogy a továbbiakban felgyorsul a tervezet vitája. /B. T.: Megfelelő ütemű a kisebbségi törvény vitája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Március 28-án a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelősségre amiatt a nyilatkozata miatt, amely szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte. A közelmúltban a román nacionalista pártok, velük a kormánykoalícióban szövetséges Demokrata Párt is össztüzet zúdítottak az RMDSZ szenátorra annak kapcsán, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kétharmados többséggel elfogadta a nemzetről szóló jelentését. Ebben a jelentésben szerintük Frunda György merényletet követett el az egységes, oszthatatlan nemzetállam ellen. Emiatt a szenátor szankcionálását és az ET- küldöttség vezetői tisztségéből való leváltását követelték. A szenátort két héttel ezelőtt a parlament két házának jogi bizottságai elé citálták, hogy magyarázza meg, hogyan képzeli a kijelentését. A meghallgatás nyomán a jogi bizottságok úgy döntöttek, hogy nem történt alkotmánysértés, és hogy Frunda Györgyöt nem kell leváltani a román delegáció éléről. Ezt a döntést támadta meg a Nagy-Románia Párt. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is tett már nyilatkozatot az ügyben, hangsúlyozva, hogy Frunda György nem vonható felelősségre a véleménye miatt. /(mózes): Újabb PRM-támadás Frunda György ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

A Nyugati Jelenben március 24-én Irházi János tollából megjelent, a fakultatív magyar oktatásról szóló riportban közöltekről árnyaltabb képet akart adni az Arad megyében folyó fakultatív oktatásról Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke. Arad megyében jelenleg kétféle fakultatív oktatás létezik: az intézményes keretek közötti  öt településen: Szapáryligeten, Vingán, Borosjenőn, Fazekasvarsándon és Pankotán. A nem intézményes keretek közötti, “vasárnapi iskola” formájában működik Csermőn, Székudvaron, Lippán és Simándon. Ez utóbbi formát a pedagógus önkéntesen, általában javadalmazás nélkül végzi. Egy ideig a Pedagógus Szövetség meg tudta téríteni pályázati pénzekből az ingázó pedagógusok útiköltségét, de tavaly óta nincs erre lehetőség. Igaz, hogy az RMDSZ-nek nincs konkrét programja ennek az oktatási formának a kiterjesztésére, de ahol erre valós igény van a helyi közösség részéről, ott számíthatnak a segítségükre. A riportból kimaradt a fakultatív oktatásban legjobb eredményeket elérő tanulók év végi táboroztatása. /Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke: Tisztelt szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Nemrég Magyar Kulturális Központot avattak Nagyszebenben, a helyi RMDSZ szervezetének székházában. Az iroda működtetését a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete vállalta fel. A központ elsődleges feladata a helyi románokkal, magyarokkal, szászokkal és a Nagyszebenbe érkező turistákkal megismertetni az erdélyi és az anyaországi magyar kultúrát, művészetet. Ezenkívül működtetne egy könyvtárat, videotékát, erdélyi és magyarországi sajtótermékek beszerzését is tervezik. /Fellendülőben a kulturális élet Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Máté András Levente képviselő, a jogi bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a kisebbségi törvény vitájában a tizenkettedik szakasznál tartanak. A kisebbség meghatározásánál az RMDSZ tervezetét elfogadták: a kisebbség olyan közösség, amely kötődik az ország területéhez, történelméhez és kultúrájához. Az elfogadott rész államalkotó tényezőként ismeri el a kisebbségeket. Az eddigi vitákban a Demokrata Párt akadékoskodott a legtöbbet. /Szőcs Levente: Három hét az ötödik fejezetig. Interjú Máté András Levente képviselővel a kisebbségi törvény bizottsági vitájáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elküldte Markó Béla RMDSZ-elnöknek címzett folyamodványát, melyben az 1950-ben államosított tudományos gyűjteményének tulajdonjogi visszaszerzését kérte – nyilatkozta Egyed Ákos EME-elnök. Az EME 2005 augusztusában fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez, az egyesület azt szerette volna, ha kérésüket a tavalyi román-magyar miniszterelnöki találkozón megvitatják. Erre azonban nem került sor. „Az EME levéltára a Pesti Országos Levéltár után a legnagyobb és legteljesebb” – mondta Egyed Ákos, hozzátéve: a gyűjtemény tulajdonjogának visszaszerzése senkit nem akadályozna a kötetek használatában. /Antal Joós Erika: EME-indítvány indult az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A Népújság olvasói levelet közölt, a levélíró, Köblös András nem szívesen hallotta Tőkés László püspök ünnepi beszédében azt, hogy az RMDSZ-nek bocsánatot kell kérnie. A levélíró nem tudja, miért kellene, azért, hogy szabadon gyülekezhetnek, szabadon használhatják nemzeti szimbólumukat és énekelhetik a himnuszt? Még mindig tart a magyar átok? A párbeszéd helyett a romboló, széthúzó politika? /Köblös András, Marossárpatak: Kitől és miért kell bocsánatot kérni? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

Szamosújváron a Téka Házban tartotta az RMDSZ évi közgyűlését. Az elmúlt évben 250 új taggal bővült az RMDSZ, a Téka Művelődési Alapítvány révén külföldi kapcsolatokat is létesítettek, működik a szórványkollégium, ősztől még egy magyar nyelvű IX. osztályt szeretnének beindítani, humán szakon. Török Bálint, a város magyar alpolgármestere felszólalásában ismertetett néhány idei tervet: az ivóvíz- és gázhálózat felújítása, városszépítési beruházás. /Sikeres az RMDSZ helyi szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Felemás sikerrel járt az RMDSZ küldöttsége Rómában, ahol az Európai Néppárt (EPP) kongresszusát tartják. Míg a szövetségnek nem sikerült elfogadtatnia azt a határozattervezetet, miszerint a néppárt tagszervezetei támogassák a kisebbségi törvénytervezetet, addig sikerült elérniük, hogy a legerősebb europarlamenti frakció támogassa Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozását. – Az RMDSZ-nek nem sikerült az Európai Néppártban (EPP) arra kényszeríteni a Demokrata Pártot (DP), hogy elfogadja a kisebbségi törvényt – áll a DP közleményében. A dokumentum szerint az Európai Néppárt (EPP) római kongresszusa elutasította az RMDSZ által ezzel kapcsolatban sürgősségi eljárással benyújtott határozattervezetet. A dokumentum előírta volna, hogy a néppárt romániai tagjai támogassák a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a kormány által elfogadott formában. Emil Boc DP-elnök az EPP kongresszus előtt is megismételte a már jól ismert érveit. E szerint elfogadhatatlan, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának vétójoga legyen a köztisztségekbe való kinevezések kapcsán Boc szerint nincs összhangban a nemzetközi kisebbség-szakértői testület ajánlásaival, hogy etnikai alapon a román állami intézményekkel párhuzamos struktúrák jöjjenek létre. Az RMDSZ küldöttsége megbeszéléseket folytatott az EPP vezetőivel, több találkozón, véleménycserén vett részt. Markó Bélának találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is, akit az EPP ismét alelnöknek jelölt e tisztújító kongresszuson. /Részleges RMDSZ-siker Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Székelyudvarhelyen március 30-án is elmaradt az önkormányzat rendes ülése. Ladányi László alpolgármester, az RMDSZ városi elnöke szerint Szász Jenő polgármester a város működését veszélyezteti. Ladányi László szerint a polgármester politikai tevékenységével veszélyezteti a költségvetési alkalmazottak. Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője Szász Jenő nevében kijelentette, hozzájuk még nem jutott el Ladányi „üzenete”, így még nem döntöttek arról, hogy kívánnak-e reagálni rá, vagy sem. /Tóth Adél: Ladányi: Szász Jenő veszélyes. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Borbély László miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: az Európai Néppárt (EPP) következő állandó bizottsági ülésén tárgyalja meg azt az RMDSZ által benyújtott határozattervezetet, amelynek elfogadása arra kötelezné az EPP hazai tagjait, hogy a kisebbségi törvényt támogassák. A Demokrata Párt (DP) ezzel szemben azt közölte, hogy az RMDSZ-nek az a próbálkozása, amellyel a kisebbségi törvényről szóló határozatot a római EPP-fórum napirendjére próbálta tűzni, kudarcot vallott. Borbély László pontosítása szerint a néppárti fórum nem utasította el az RMDSZ határozattervezetét, csak elnapolta annak megvitatását. /EPP-döntés várható a kisebbségi törvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Nem ért egyet az új önálló magyar egyetem létrehozásával Mihail Hardau oktatási miniszter, aki szerint a magyar nyelvű oktatás tekintetében semmilyen korlátozás nem létezik. „A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a multikulturális egyetem mintapéldája, ezért szerintem az oktatás kettészakítása nem célszerű” – mondta a miniszter. A magyarul tanuló diákok esetében a román állam által nyújtott fejenkénti finanszírozás értéke 20 százalékkal nagyobb a román diákoknak biztosított támogatáshoz képest – magyarázta a miniszter. Előzőleg Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki egyben oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettes, kifejtette: egyszerre kell küzdeni a BBTE-n létrehozható magyar karokért és az erdélyi magyar önálló állami egyetemért. Markó szerint az önálló magyar egyetemet nem a BBTE szétválasztásával kell megalapítani, hiszen a többnemzetiségű Erdélyben szükség van ilyen intézményre. Az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata Pártot képviselő Mihail Hardau miniszter nyilatkozata akkor hangzott el, amikor a magyar érdekképviseleti szervezet nyílt konfliktusban áll a demokratákkal a kisebbségi törvénytervezet akadályoztatása miatt. /B. T.: Miniszteri „nem” az önálló magyar egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Néppárti csúcs Rómában: RMDSZ, Parasztpárt és a nevető harmadik PD Románia elnökeként vettem részt a néppárti kongresszuson – jelentette ki Rómából hazatérve Traian Basescu. Az államfő ezzel cáfolta, hogy egykori alakulata, a Demokrata Párt néppárti tagságáért lobbizott az Európai Néppárt (EPP) összejövetelén. A meghívást Románia államfőjeként kapta, nyilatkozta az elnök. Traian Basescu tagadta, hogy neki vagy a Demokrata Pártnak köze lett volna ahhoz, hogy beszéde közben a háttérben Románia zászlaja, illetve a PD jelvénye volt látható. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint szerencsétlen balesetről van szó, amelyért azonban azok tehetők felelőssé, akik „túlfeszítették a húrt és kierőszakolták a logó jelenlétét”. Markó szerint „meglehetősen furcsa” az államfő Traian Basescu jelenléte egy pártszövetség kongresszusán, viszont hasznos is, mert így tolmácsolhatta a csatlakozással kapcsolatos üzenetét. Az Európai Néppárt elvárja a PD-től, hogy elítélje a kommunizmust – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint az EPP nem kényszeríti rá akaratát egyetlen pártra sem, de az átvilágító bizottsággal kapcsolatos álláspontja biztosan nem válik javukra a demokratáknak. Előzőleg az államfő közölte, csak azt követően hajlandó elítélni a kommunizmust, hogy a bukott rendszerről alapos, történelmi tanulmány készül. /(Szőcs Levente): Néppárti csúcs Rómában. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Április 1-jén került sor a Tordai Állami Színház nagytermében a Magyar Kulturális Napra. A műsor keretén belül a tordaiak mellett számos aranyosszéki település is képviseltette magát; a terem zsúfolásig megtelt. Míg tavaly József Attila 100 éves születésnapját ünnepelték, idén az 1956-os forradalomra emlékeztek Aranyosszéken. A tordai Petőfi Társaság és a helybéli RMDSZ által szervezett műsorban fiatalok is voltak. Fellépett a 130 éves múltú Tordai Magyar Dalkör, az aranyosegerbegyi Árvalányhaj vegyes kórus, a szentmihályi vegyes kórus, végül a várfalvi Aranyosszék Népi Táncegyüttes járta a táncot. A műsort követően a Suba László tordai képzőművész által szervezett Színes tintákról álmodom című rajzversenyre beérkezett munkákból álló kiállítást is megnézhették a jelenlévők, valamint megvásárolhatták a Mihai Viteazul Főgimnázium független diáklapját, a MI-t. /Ladányi Emese Kinga: Kicsitől nagyig. Aranyosszék kitett magáért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Egy polgármestere és egy második fordulóba jutott jelöltje van az RMDSZ-nek az április 2-án, vasárnap tartott időközi önkormányzati választás után. Esztelneken Varga Attila a szavazatok 80,5 százalékával szerezte meg a polgármesteri széket. Temes megyében a tavalyi bánsági árvízben szinte teljesen elpusztult Fény községben, a mintegy 15 százalékban magyarlakta községben második fordulóba jutott az időközi polgármester-választáson az RMDSZ által jelölt Mészáros István. A Szatmár megyei Avasújvárosban nem sikerült RMDSZ-többségű tanácsot létrehozni, az RMDSZ és a PSD 6-6, a PD 3 tanácsosi helyet szerzett. /Pozitív RMDSZ-mérleg az időközi választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Esztelneken az időközi választáson a községi képviselőjelöltekre leadott 702 érvényes szavazatból 616-ot az RMDSZ, 86-ot pedig a független Romeo Crisan kapott. A polgármester-választás esetében Varga Attila megbízott községvezető, az RMDSZ polgármesterjelöltje 593 szavazattal győzte le a függetlenként induló Marti Emíliát, aki 144 vok­sot összesített.   /(Iochom): Varga Attila a polgármester. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Tordán a márciusi tanácsülés nyugodt hangnemben zajlott. A Nagy-Románia Párt képviselője, Anca Doru sajnálatát és őszinte együttérzését fejezte ki az elhunyt Kiss László unitárius lelkipásztor családjának és a tordai magyar közösségnek. A februári ülésen ugyanis Doru nyomdafestéket nem tűrő szavakat intézett RMDSZ-es kollégáihoz. A tanácsülést követően minősíthetetlen módon beszélt Kiss Lászlóval, aki a heves szóváltást követően tragikus hirtelenséggel elhunyt. A magyar iskola ügyéről nem esett szó, a látszólagos nyugalom ellenére, a tanácsosok között továbbra is igen nagy a feszültség. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Tanácsülés a színlelt harmónia jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke elégedetlen a határon túli magyarságnak odaítélt támogatások összegével. Ha a magyar költségvetés kétszer, háromszor akkora összeggel támogatná az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki kultúrát, sokkal jelentősebb eredményeket érhetnénk el – vallja. Két évvel ezelőtt már le akart mondani. Két nagy területet támogatnak: egyrészt intézmények alapítását finanszírozzák, iskolák, kulturális központok, idősek otthona, vagy egyházi épületek felépítését vagy renoválását, másrészt a határon túli magyar politikai, kulturális szervezetek működését segítik, hogy találkozókat, konferenciákat, programokat rendezhessenek. A Medgyessy-kormány 2004-ben a támogatási rendszert százmillióval csökkentette, ekkor Pomogáts bejelentette, hogy nem vállalja tovább a vezetést. Végül rákényszerült arra, hogy maradjon, a határon túli magyar kulturális és politikai szervezetek kérésére. Idén tovább csökkentették a támogatást: csupán 800 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítvány. Pomogáts szeptemberben távozni kíván a kuratórium éléről. Idén a legjelentősebb beruházások között van az erdélyi magyar irodalmi múzeum felépítése Kolozsváron. E fontos kulturális központ Szabédi László író, költő egykori házának kibővítésével történik.  Támogatnak több iskolát, diákotthont a szórványvidéken. Ilyen például a dévai nagy középiskolai centrum, amelyet nemcsak az Illyés Közalapítvány támogat, hanem az Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és több magyarországi forrás is. Bentlakásos iskolát támogatnak Besztercén, épül egy középiskolai diákotthon. Ezen kívül Erdély vonatkozásában legalább nyolc-tíz épület épül.  Az Illyés Közalapítványt az Antall-kormány idején alapították a határon túli magyarok támogatására, s kezdetben minden párt képviseltette magát a kuratóriumban. Az RMDSZ jelentősen képviselteti magát a kuratóriumokban, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség képviselői viszont nincsenek jelen az alkuratóriumokban. Pomogáts reméli, hogy a következő kuratóriumban majd figyelembe veszik az új magyar közképviseleti szervezeteket is. Pomogáts Bélát 1959-ben letartóztattak, internálták az 1960-as amnesztiával szabadult.      Ezután egy évig rendőri felügyelet alatt állt, csak 1965 végén kerülhetett vissza az Irodalomtudományi Intézetbe, Czine Mihály és Bodnár György segítségével. 1969 januárjában akadémiai ösztöndíjjal utazást tehetett Erdélyben. A kandidátusi értekezése a népi mozgalom költőiről szólt, de a nagydoktori disszertációját ismét az erdélyi irodalomról írta. Az erdélyi magyar irodalomról eddig körülbelül 18 kötetet írt. Nincsenek rokonai Erdélyben, de mindig érdekelte Erdély.  - 1983-ban készült a Memorandum az erdélyi magyarok üldözése ellen. Ezt a 72 magyar értelmiségi memorandumának nevezték, megjelent az illegális Beszélőben, továbbá a nyugati magyar sajtóban. Neves írók írták alá, mint Csoóri Sándor, Sánta Ferenc, Mészöly Miklós, Konrád György, Vásárhelyi Miklós, vagy színészek, mint Sinkovits Imre, sőt történészek és tudósok is kiálltak az ügy mellett. Az Irodalomtudományi Intézetből aláírta Béládi Miklós, Lukácsy Sándor, Szörényi László és Pomogáts. Ez a Memorandum később elkerült az ún. Európai Utóértekezletre: Helsinkibe és Madridba, s megjelent 26 nyugati lapban is. Akik ezt aláírták, azokat kitiltották Románia területéről.      Pomogáts a rendszerváltozáskor mind a két oldallal jó kapcsolatban állt. Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak. Részt vett az első 1987-es lakitelki találkozón, ahol felszólalt. A Magyar Írószövetségben barátságba került olyan emberekkel, akiknek nagy szerepe volt a Magyarok Világszövetsége újraszervezésében, így Csoóri Sándorral, sőt Csurka Istvánnal és másokkal. Antall Józseffel is jóban volt, családtagjaik jól ismerték egymást. A Piarista Diákszövetséget együtt indították útjára. Másfelől jó kapcsolatban állt az ’56-osokkal is, akik közül többen az SZDSZ alapítói lettek.   Pomogáts mindig olyan feladatokat vállalt, melyek politikailag függetlenek. Így került az Anyanyelvi Konferencia élére 1992-ben, vagy az Írószövetség élére 1995 és 2001 között. Sőt, így került az Illyés Közalapítvány élére is. Megőrizte a semlegességét, persze „elkötelezett stratégiák, eszmények, igazságok és ügyek mellett. De ezek nem pártkötelezettségek” – vallja. Nagyon megoszlott a magyar politikai tábor, kialakult egy kétosztatú Magyarország. Többször felszólították őt mindkét oldalról: döntse el, hová tartozik. A határon túli magyarokkal való szolidaritás nem lehet pártpolitikai ügy.Az Illyés Alapítvány nem tudta betölteni azt a nemzetstratégiai feladatát, amelyet az alapítók annak idején neki szántak. Magyarország költségvetésében a határon túli magyarság támogatása rendkívül alacsony összeggel szerepel! Ez a költségvetésben az 1 százalékot sem éri el, 0,018 százalék. Ez a támogatás nagyon alacsony. /Frigyesy Ágnes: Az erdélyi magyarság védelmében. Beszélgetés Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

Olli Rehn bővítési biztos kritikusabban értékelte Bulgária EU-csatlakozási felkészülését mint Romániáét, az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt mondott beszédében. Rehn ugyanakkor az etnikai kisebbségek integrálásának fontosságát hangsúlyozta. Pierre Moscovici, Románia jelentéstevője e témával kapcsolatban megjegyezte: ha minden országot olyan kritériumok szerint kellene megítélni, mint amilyeneket a romániai kisebbségekért lobbizó magyar EP-képviselők javasolnak, Franciaország nem lehetne uniós tagállam. Az EP-képviselők közül csak néhányan követelték a két ország csatlakozásának halasztását. Köztük a zöldek egyik képviselője, Danny Cohn Bendit. A Hámos László vezette Magyar Emberi Jogokért Alapítvány (HHRF) tíz kérdésből álló „csomagot” juttatott el a külügyi bizottság tagjaihoz. Ezek a kérdések öt témakörre, a kisebbségi törvényre, a szubszidiaritásra és a kulturális autonómiára, a választási törvény diszkriminatív rendelkezéseire, a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, illetve a restitúcióra vonatkoztak. Kiegyensúlyozottnak tartja Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő a bővítési biztos Romániáról szóló jelentését. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló államilag finanszírozott magyar egyetemet. /Most Bukarestnek kedvezőtlen a román–bolgár tandem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A romániai magyarságot érintő fontos problémákról intéztek kérdéseket Olli Rehn bővítési biztoshoz európai parlamenti képviselők. Schöpflin György /Fidesz/ EP-képviselő elmondta: a bővítési biztos nem tulajdonított nagy jelentőséget a magyar kisebbséget érintő kérdéseknek, egy részükre nem is válaszolt. A bővítési biztos álláspontja szerint Romániában nincsenek lényeges problémák a kisebbségi jogokat illetően. Schöpflin az állami magyar egyetemet illető kérdésére Rehn azt válaszolta, hogy az egyetem előtti magyar oktatás már megoldott. „A lobbit folytatni kell, eredményeket kell elérni április vége előtt, mert utána nagyon nehéz lesz valamit is elérni az európai fórumoknál” – összegezte a Schöpflin. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-megfigyelő elmondta, hogy a bővítési biztos álláspontja nyomán meg kell változnia az RMDSZ stratégiájának is. A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) emberjogi szervezet által jelzett problémás kérdések között szerepel a kisebbségi törvény, a szubszidiaritás kérdése, a magyar nyelvű oktatás és a restitúció. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője kiemelte, fontos ezeket az információs anyagokat eljuttatni az európai képviselőknek, hogy tudatosuljon bennük, vannak kisebbségjogi problémák Romániában. A HHRF tervezi, hogy levélírási kampányt indít. Ebben romániai magyarok írnának leveleket a bővítési biztosnak, kérve, hogy lépjen fel a román hatóságoknál. /Isán István Csongor: Írjunk levelet jogainkért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Claudiu Secasiut választották meg április 4-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ élére azt követően, hogy Corneliu Turianu benyújtotta lemondását az elnöki tisztségből. Úgy döntöttek: a továbbiakban az elnöki tisztséget, felváltva hat hónaponként fogják betölteni a testület tagjai. Az ülésén részt vett Traian Basescu államfő is. Claudiu Secasiu kijelentette: Traian Basescu államfő megígérte, javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy a titkosszolgálatok vezetői találkozzanak a testület tagjaival, és egyeztessenek a birtokukban lévő összes iratcsomó átadásáról. – A válságot én oldottam meg – nyilatkozta Constantin Ticu Dumitrescu. Az ülésen javasolta Turianu lemondását az intézmény éléről, cserébe pedig megígérte, hogy nem pályázik az elnöki mandátumra. A bizottság RMDSZ-es tagja, Csendes László pozitívan értékelte a történteket. Cornel Turianu, a bizottság egy hétig megválasztott elnöke támadást intézett a kormányfő ellen: kijelentette, a rendelkezésére álló dossziékban olyan nyilatkozatok találhatók, amelyek szerint Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a Szekuritáte besúgója volt. A kormányfő határozottan cáfolta az őt ért vádakat. Claudiu Secasiu 1991-ben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) jelöltjeként lett az átvilágító bizottság tagja, majd 2000 márciusától a titkári tisztséget töltötte be. Egy évvel később azonban személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről, de továbbra is a testület tagja maradt. /P. A. M.: Kompromisszum az átvilágító bizottságban. Besúgással vádolja az elnökségről leköszönő Turianu a kormányfőt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./