A román nyelvből és irodalomból megtartott képességvizsga-főpróbán a székelyföldi magyar nyolcadikosok nagy része az idén is elbukott, vagy alig lépte túl a bukásküszöböt. Gyenge vigasz, hogy más magyarlakta megyék általános iskoláinak végzős osztályaiban sem sokkal rózsásabb a helyzet. Régen megfogalmazták már: a román nyelvet idegen nyelvként, külön könyvekből kell oktatni a romániai magyar általános oktatásban. A jelenlegi helyzetben a gyenge eredményű román képességvizsgák miatt a különben értelmes gyermekek sem folytathatják tanulmányaikat a magyar értelmiségi pályákat megalapozó iskolákban. Az RMDSZ a kormányban, a parlamentben van. Politikai döntéshelyzetben. Cselekednie kell. /Székedi Ferenc: Padban és parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Március 10-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban került sor az RMDSZ városi szervezete által második alkalommal meghirdetett Zúg Március szónokversenyre, melyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ kivételével a többi négy kézdivásárhelyi középiskola képviseltette magát. /(dévai): Zúg Március szónokverseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Március 12-én Kolozsváron az RMDSZ Hídelvi Kerülete és a Hídelvi Református Egyházközség ökumenikus istentisztelet keretében emlékezett meg március 15-ről. Az ünnepi műsoron felszólalt Dr. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, majd Vincze Zoltán történész az 1848-as kolozsvári eseményekre emlékezett. /Március 15-re emlékeztek Hidelvén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ÚMSZ-nek adott interjújában úgy értékelte, hogy a székely nagygyűlést az RMDSZ elleni kezdeményezés, és határozottan érzi: egyesek a minél rosszabb, annál jobb elmélet mellett foglalnak állást. „Két szék között a pad alatt maradunk mindannyian” – vélte Markó. Az RMDSZ vezetői, az egyházi vezetők, kiemelkedő erdélyi magyar értelmiségiek vagy az RMDSZ-en kívül szerveződő kis alternatív csoportok az alapvető célokban egyetértenek. Markó szerint csak egységes fellépéssel lehet eredményt elérni. Március 15-e külön ünneplésére a rossz példát Magyarország szolgáltatta, hangsúlyozta Markó. Kiemelte, a székelyudvarhelyi nagygyűléssel nem ért egyet. „Kiáltványokkal, nyilatkozatokkal az autonómiát megvalósítani nem lehet, de azt meg lehet akadályozni, hogy az RMDSZ a maga megfontolt, viszonylag lassú, de következetes útján tovább haladjon előre.” /Gujdár Gabriella: Markó Béla RMDSZ-ellenes kezdeményezésnek érzi a székely nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Az RMDSZ a koalíció elé viszi az 1940-es években az „ellenséges vagyonokkal” kapcsolatban született törvények következményei orvoslásának ügyét. A CASBI (Casa de Administrare si Supraveghere a Bunurilor Inamice – Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Felügyelő Pénztár) néven ismert intézmény annak idején sok erdélyi magyar ember vagyonát is zár alá vonta, s ezekre a javakra az 1989-es változás után elfogadott restitúciós törvények mindmáig nem vonatkoznak. Markó Béla kormányfő-helyettes kijelentette, hogy az RMDSZ támogatja azt a tervezetet, amelyet erre vonatkozóan Puskás Zoltán szenátor dolgozott ki, s amely a szenátuson vita nélkül jutott át. Mihai Ungheanu nagy-romániás szenátor a múlt héten kifogásolta, hogy a szenátus hallgatólagosan elfogadta a jogszabályt. /Napirenden a CASBI-vagyonok sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

1942-ben Antonescu Romániája zárolta azokat a vagyonokat, amelyek birtoklói Romániával hadiállapotban álló országok polgárai voltak. A háború után, 1945 elején, a korábbi jogszabályt felmelegítve, Bukarest létrehozta a hírhedt CASBI intézményét, amelynek hatáskörébe utalta valamennyi „ellenséges hadviselő ország” és azok állampolgárainak Romániában található vagyonát. Az intézkedés elsősorban a németek és a magyarok javaira terjedt ki, s ekképpen CASBI-zár alá került elsősorban mindazok vagyona, akik 1944 őszén nem tartózkodtak itthon, Erdélyben. A CASBI az Észak-Erdélyből deportált zsidók vagyonaira is rátette a kezét, és a háború utáni sajtó tanúskodik arról, mennyi utánajárást kívánt meg az, hogy a holokauszt túlélői elbirtokolt javaik töredékét visszakaphassák. A magyarok és a németek vagyona azonban a törvény 1948-ban bekövetkezett hatályon kívül helyezését követően sem került vissza jogos tulajdonosaihoz. A háború után CASBI-zár alá vont magyar vagyon értéke, a szakemberek becslése szerint, akkori árfolyamon, meghaladta a 200 millió dollárt. A CASBI válogatás nélkül tette rá a kezét magyar és német érdekeltségű ipari és kereskedelmi vállalatokra (köztük több mint 200 magyar vállalatra), csakúgy mint valamennyi magyar állami, köz- és magánalapítványi vagyonra, többek között a sok településen felépített, alapítványi tulajdonú ONCSA-házakra. A CASBI-jogszabály végrehajtási utasításának előírásai megalkották a „vélelmezett ellenség” (inamici prezumati) fogalmát, amelynek segítségével további több tízezer erdélyi magyar teljes vagyonát kobozták el. Manapság ismét témává vált a CASBI-vagyonok ügye, miután az RMDSZ azok teljes körű restitúcióját kezdte szorgalmazni, és e célból törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek. A CASBI-tulajdonért Románia soha nem fizetett Magyarországnak kártérítést, más államoknak viszont nagy összegeket kényszerült átutalni. A CASBI-ingatlanokat a hatvanas évek végén a telekkönyvekben egyszerűen átírták román személyek nevére, s jogalapként a CASBI-rendeletet tüntették fel. Miközben a CASBI-vagyonok visszaadásától retteg, Románia az erdélyi magyarok adólejeiből (is) nyújt kárpótlást azoknak a románoknak, akik Bukovinában, Besszarábiában vagy pedig Dél-Dobrudzsa ma Bulgáriához tartozó részén kényszerültek tulajdonaik elhagyására. Romániának el kell döntenie stratégiai partner-e a magyar, avagy ellenség? /Tibori Szabó Zoltán: Stratégiai partner-e a magyar, avagy ellenség? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Kinek használt ez az egész hisztéria? – kérdezte a lap munkatársa, „Szász Jenő és elvbarátai akciói” nem különböznek az előző éviektől, abban sincs semmi rendkívüli, hogy az RMDSZ elhatárolódik a rendezvénytől. A magyarok autonómiaigénye a tét, a magyar ügy csupán eszköz a titkosszolgálatok ellenőrzéséért zajló hatalmi harcban. /Bálint Zsombor: Kinek használt a hisztéria? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

Nagyszalontán az egyik művelődési központ a Magyar Ház, ott működik a Sinka István Kézműves Kör, a Magyar Nyugdíjasok Egyesülete, a MIDESZ, az Arany János Művelődési Egyesület és annak irodalmi köre, a gazdaegyesület, a közeljövőben az íjászegyesület. És itt működik az RMDSZ is. Az RMDSZ ugyanis tavaly megvásárolta a Kossuth utcai Magyar Ház épületét mint pártszékházat. Az önkormányzat ezért nem ad támogatást. A másik kultúrintézmény, a Zilahy Lajos Művelődési Ház részesült támogatásban. A cikkíró szerint célszerű lenne a Magyar Ház jogi státusát meghatározni, intézményesíteni. Akkor már pályázhatna fenntartási-működési költségekre. Létre kellene hozni a Magyar Ház Egyesületet. /Papp Gy. Attila: Magyar Ház Egyesületet! = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 14./

Tehetünk bármit, dolgozhatunk, igyekezhetünk, kisebb- nagyobb időközönként bemártanak, eláztatnak, írta Németh János. Saját emlékét hozta fel. 1991 júniusában, hogy a tanfelügyelőség „brigádlátogatásban” részesítette azokat az iskolákat, amelyek élére egy évvel korábban magyar nemzetiségű igazgatókat választottak. A Szovátára érkezett 14 tagú brigád (amelynek egyetlen magyar tagja sem volt) vizsgálata főleg ellene, a líceum akkori igazgatója ellen irányult. Védelmét sem az RMDSZ, sem a magyar tanfelügyelő nem vállalta fel. /Németh János: Nem úszhatjuk meg szárazon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

A nemzeti ünnep emelkedett hangulatában avatták fel március 14-én Szilágynagyfalu legújabb büszkeségét: Arany János mellszobrát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Megjelent Cseh Áron kolozsvári főkonzul és Markó Béla RMDSZ elnök is. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő az emlékjelek állításának jelentőségéről szólt. Arany János a mi lelkünkből lelkedzett költő, magyarságunk egyik leghívebb kifejezője – mondotta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Andrei Todea, Szilágy megyei prefektus beszédében a kultúra egyetemességéről szólt, végül magyar nyelven is köszöntötte a jelenlévőket március 15-e alkalmából. /F. I.: Emlékezés a közös megmaradás jegyében. Arany János-szobrot avattak Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Március 14-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet: sok mindennek kell változnia azért, hogy az állampolgárok megbízhassanak a rendőrségben. A sepsiszentgyörgyi Európai Idő című lap 2006/5. számának a begyűjtésével március 8-án Marosvásárhelyen a rendőrség megszegte a sajtószabadságot és az információhoz való jogot. A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy „hivatalos megkeresés nyomán, az újság néhány példányszámát gyűjtötték be, tanulmányozás végett, mivel olyan anyagot tartalmazott, amely a nemzetbiztonságot, az egységes nemzetállamot veszélyeztette”. Valójában a rendőrök a lap összes példányát összeszedték. A rendőrségi akció célja a megfélemlítés volt. A civil szervezetek azonnal tiltakoztak az alkotmányos jogok megsértése miatt. A képviselő hangsúlyozta, a rendőrség „soha nem indít saját hatáskörben eljárást a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban megjelenő durva magyarellenes írások miatt, holott ezek a romániai magyarság elleni támadások kimerítik a nemzetbiztonságot érintő megnyilvánulások fogalmát”. /Mózes Edith: A rendőrség és a sajtó. Kerekes Károly politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Március 14-én dr. Garda Dezső képviselő méltatta Románia parlamentjében a március 15-i forradalmi eseményeket. Bemutatta a román politikusok és történészek félretájékoztatását az 1848–1849-es évi magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről. Beszédében kitért a történelemkönyvek félretájékoztatására a magyar forradalom és szabadságharc értékelésével kapcsolatban, és hangsúlyozta: addig, amíg a román ifjúságot e tankönyveken keresztül magyargyűlöletre nevelik, nem lehet szó reális román–magyar megbékélésről. Egy nappal korábban Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője emlékezett az 1848-as eseményekre a szenátus plénuma előtt. /Március 15. a parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Bálint Mihályt a közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlésen választották az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének az elnökévé, miután elődjének, Seres Péternek alprefektusi tisztsége miatt le kellett mondania. Bálint Mihály 52 éves, két évvel ezelőtt vasút-biztonsági főellenőri tisztségből vonult nyugdíjba. Elmondta, hogy a megyében 659 RMDSZ-tag hat szervezetben, Resicán, Aninán, Oravicabányán, Újmoldován, Boksánbányán és Nándorhegyen tevékenykedik. Közülük azonban az elmúlt évre csupán a fele fizetett tagsági díjat. Fiatalításra lenne szükség, mivel a legtöbb tag 60-70 éves. Reménykednek abban, hogy az Resicabányán megalakult Új Hullám ifjúsági szervezet révén sikerül a fiatalságot is megnyerni. Bálint Mihály legsürgősebb teendőjének tekinti a kisebbségi törvény értelmezésének a románság körében történő terjesztését. A megyei 15 tagú RMDSZ-választmánya minden hét végén a székházban találkozik. Januárban sikeres Petőfi-estet tartottak. /Balta János: Új seprű jól seper? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2003-ban az RMDSZ közbenjárására hatályba lépett rendelkezés nyomán az Országos Vasúti Társaság (SNCFR) elkezdte a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, azon helységek vasúti állomásain, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Eddig több mind 175 kétnyelvű névtáblát helyeztek el. Borbély László megbízott miniszter közbenjárására a vasúti társaság hivatalos szerve közölte: az országos vasúti társaság az ez évi költségvetésében elkülönítette azt az összeget, amely szükséges a magyar–román nyelvű helységnévtáblák gyártására. Azt a 35-40 helységnévtáblát, melyet a Sepsiszentgyörgy-Bereck közti útvonalon, illetve más útszakaszon kell még kitenni legkésőbb a nyár közepéig elhelyezik – mondta Borbély László. /Nyár közepéig felkerülnek a kétnyelvű vasúti helységnévtáblák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – zengte március 15-én a Székelyudvarhelyre összehívott Székely Nagygyűlésen résztvevő közel húszezres gyülekezet azt követően, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felolvasta kiáltványát. A jelenlévők közfelkiáltással erősítették meg a román államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez intézett dokumentumot. Traian Basescu államfő nem jelent meg az ünnepségen. Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren már a délelőtti órákban népes gyülekezet gyűlt össze, Székelyföld minden részéről érkeztek az emberek, de jöttek gyimesiek és kolozsváriak is. A kezdési időpontig a baróti Transylmania etno-rock együttes szórakoztatta a közönséget, miközben a felvonulók zászlókat, magyar és angol nyelvű transzparenseket lobogtatattak, ilyen feliratokkal, mint „Őshonos népként jogunk az önrendelkezés”, „Szép szabad Erdélyországot”, „Területi autonómiát a székelyeknek”, „Justice for Transylvania”. A rendőrök többször is megállították a Székelyudvarhely felé tartó autóbuszokat, de a névsor ellenőrzésén túl nem akadékoskodtak. Az ünnepség a huszárok látványos lovas felvonulásával kezdődött, majd elsőként Szász Jenő, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem akarnak, mint ami a kisebbségben élő európai sorstársaikat megilleti, illetve amit a román nép ünnepélyesen megígért 1918. december 1-jén, jelentette ki, majd hozzáfűzte: „Hiszünk abban, hogy ami jó Európának, az jó Romániának is, ezért olyan autonómiát akarunk az erdélyi magyarságnak, mint például Dél-Tirolban és Katalóniában.” Hangsúlyozta: Székelyföld területi autonómiájának demokratikus igényéről akarnak hitet tenni békés módon a közvetlen demokrácia lehetőségeivel élve. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke magyarul és románul köszöntötte a jelenlévőket. Szégyenletesnek tartja az RMDSZ legfelső vezetésének vádját, hogy az SZNT-t és Székelyudvarhely önkormányzata önös politikai célokra használja fel március 15-ét. Ezért a székely nagygyűlés követeli: az RMDSZ vezetői kérjenek bocsánatot e durva sértegetésért, továbbá javasolják: az RMDSZ vizsgálja felül elhibázott álláspontját, és a nemzeti közösség érdekében vállaljon párbeszédet a kistársadalom többi közszereplőivel, támogassa az SZNT és EMNT autonómiára irányuló törvénykezdeményezéseit, és közös összefogással harcolják ki az önrendelkezési jogot. A püspök kifejtette, álláspontja egybeesik Traian Basescu államfőével, aki Koszovónak autonómiát kívánna adni, hasonlóképpen biztosítsanak autonómiát Székelyföldnek is. Fontosnak tartja, hogy alakuljon ki magyar–magyar párbeszéd. Szerinte példát kellene venni Traian Basescutól, aki Szász Jenővel szóba állt, míg az RMDSZ vezetői elutasították a párbeszédet. Ugyanilyen lényeges a magyar–román párbeszéd is, de nem RMDSZ–román párbeszéd. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki magának a magyarság közképviseletét, ebbe a román–magyar politikába be kell vonni a magyar polgári és egyházi élet képviselőit is”, fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mindenkori magyar kormánynak is támogatnia kellene küzdelmüket, szakítani kellene a kádári nemtörödőmséggel és a grósz károlyi politikai diskurzussal. Magyarországról Raffay Ernő történész szólalt fel, aki az autonómia különböző formáinak történetét tekintette át, hangsúlyozva, hogy most éles fordulópont elé érkezett az erdélyi magyarság. Ezután Csapó I. József felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a jelenlévők közfelkiáltással elfogadtak. Ebben hangsúlyozzák, hogy a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követelik: Autonómiát a Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek, tartsák tiszteletben az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozatban tett ígéreteket, Románia parlamentje és kormánya tartsa tiszteletben a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes s tényleges egyenlőséget. Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia statútumát, töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést, az Európai Unió tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását, az ENSZ gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett. Az ünnepség áldással, a himnusz, székely himnusz eléneklésével fejeződött be. /Több mint húszezer ember tett hitet az autonómia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Kolozsváron a megemlékezés a Szent Mihály-templomban kezdődött, előtte azonban, a Mátyás-szoborcsoport előtt egy fiatalokból álló csoport tüntetett egy „Vissza az egyetemünket” feliratú transzparenssel, és sok címeres magyar zászlóval. A zsúfolásig telt templomban elsőként a házigazda, Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédében az 1848. március 15-én megfogalmazott kiáltvány első mondatára utalt: „Legyen békesség, szabadság és egyetértés”. Dr. Pap Géza erdélyi református püspök számba vette az elmúlt 16 évet, kijelentve: sajnos többnyire a kudarcok jutnak eszébe: az autonómia, a magyar egyetem, az egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása egyaránt álom maradt. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arra figyelmeztetett: a szabadság üres szó marad, ha nincs mögötte erkölcsi tartalom. Kiss Béla evangélikus lelkész a zsoltáros szavait idézve fohászkodott: „Utaid, Uram mutasd meg, hogy el ne tévelyedjem…” A kolozsvári magyar főkonzulátust Kónya László gazdasági attasé képviselte, aki saját, Erdélyhez fűződő élményei alapján mondott rövid beszédet. A templomból az ünneplők a Petőfi utcai Biasini Szállóhoz vonultak, ahol előbb a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, László Attila szólalt fel. Kónya László gazdasági attasé, mielőtt felolvasta volna a magyar kormány üzenetét, közölte: „a vélemény-nyilvánítást a végére kérem”. A hallgatóság néhány kósza füttytől eltekintve ennek igyekezett is eleget tenni, de amikor a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által aláírt szöveg a státustörvényhez, a nemzeti vízumhoz és a kedvezményes letelepedéshez ért, szinte mindenki fütyülésbe kezdett. Ellenreakcióként az egybegyűltek mind Calin Platon alprefektust, mind Marius Nicoara megyei tanácsi alelnököt (aki magyarul is szólt néhány szót), de Emil Boc polgármestert is megtapsolták. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: ő továbbra is az önálló magyar egyetem ügye mellett tör lándzsát. Beszédet mondott még Máté András Levente képviselő, majd megkoszorúzták a Biasini Szálló falán levő emléktáblát. Az ünnepség este a Magyar Operában megtartott előadással zárult. Az ünnepséget követően László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Szabadságnak kijelentette: az általa vezetett szervezet elhatárolódik a Gyurcsány-beszédet fogadó füttykoncerttől. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Legyen békesség, szabadság és egyetértés! Március 15-ét ünnepeltük Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Nagyvárad idén az összetartozás jegyében ünnepelt: évek óta először az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös rendezvényen emlékezett az 1848-as forradalom kitörésére. A biharpüspöki emlékparkban kopjafát avattak, majd a rogériuszi református templom sírkertjében a szabadságharcosok emlékművét koszorúzták meg. Az ünneplő sereg a városi temetőbe vonult, ahol névadója, Rulikowszky Kázmér emlékművénél is koszorúztak. Itt az RMDSZ megyei elöljárói, a magyar történelmi egyházak és a civil szerveztek képviselői mellett Petru Filip polgármester, illetve több román párt képviselője is elhelyezte koszorúját, majd románok és magyarok együtt koszorúzták meg Balcescu szobrát. A váradolaszi református templomban tartott ökumenikus ima után a megemlékezés Szacsvay Imre, a debreceni kormány jegyzőjének szobránál folytatódott. Biró Rozália alpolgármester és Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora mondott ünnepi beszédet. A bazilikában ünnepi hangversenyt hallgathattak az ünneplők. /Pap Melinda: Egységben emlékeztek Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Az RMDSZ Székelyudvarhelyen külön ünnepelt: 15-én a városi és udvarhelyszéki RMDSZ a helyi Digital 3 Televízió nagytermében tartott kétórás emlékező estet, melyet a helyi adás közvetített. Az ünnepet Ványolós István tanár, tanácsos méltatta. Beszédében kiemelte, mi, magyarok nagyon szeretünk szenvedni, szeretjük sajnáltatni magunkat. Gyakran esünk a sehova sem vezető politikai széthúzás bűnébe. /Bágyi: Hagyományos műsorral ünnepelt az RMDSZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

A Csíkszentmártontól alig néhány kilométerre lévő Nyergestetőn minden évben kétszer, augusztus 1-jén és március 15-én koszorúznak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere hangsúlyozta, hogy csak együtt lehet harcolni nemzeti érdekeinkért. Borboly Csaba, a Megyei Tanács alelnöke rámutatott, hogy a székelység jövője szempontjából fontos az autonómia, a nemzeti érdekekért vívott harcot csak szívós, kitartó munkával lehet elérni. Ráduly Róbert Kálmán, a Csík Területi RMDSZ elnöke szerint az autonómia-törekvések ott kell legyenek a székelység modern kori követeléseinek 12 pontja között, az autonómiáért folytatott harcot nem szabad feladni. A nyergestetői ünnepség második felében a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola diákjai mutatták be ünnepi műsorukat. /(Dobos László): Autonómia-követelések a Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Aradon március 15-én a Megbékélési parkban Bölöni György, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadság-szobor talapzatáról üdvözölte az ünnepség közel ezer résztvevőjét. Takács Csaba, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke, dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és az RMDSZ megyei vezetése mellett ott volt Arad megye és város legfontosabb intézményeinek valamennyi vezetője (Stragea prefektust kivéve): Ila Carmen és Horváth Levente alprefektusok, Iosif Matula megyei tanácsi elnök, Gavril Popescu és Búza Gábor alelnökök, Gheorghe Falca aradi polgármester, Tiberiu Dekany és Bognár Levente alpolgármesterek. A kétnyelvű ünnepségen felolvasták Traian Basescu államfő, Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökök március 15-i üzenetét, majd az ünnepi szónokok következtek. /Főhajtás két forradalom hősei előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Temes megyében Lugostól Gátaljáig, Dettától Ötvösdön át Végvárig méltóképpen emlékeztek meg március 15-ről, a fő rendezvényre hagyományosan Temesváron, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél került sor. A román miniszterelnök üzenetét Marossy Zoltán kormánybiztos-helyettes tolmácsolta, majd a szervezők, mintegy tüntetőleg – a tavalyi ünnepséghez hasonlóan – nem olvasták fel Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üdvözletét. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédében szolidarást vállalt a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés szervezőivel, hozzátéve: a tömbben és szórványban élő magyarok nem létezhetnek egymás nélkül. Kitért arra, hogy a parlamentben hányan és milyen módon akadályozzák a kisebbségi törvény elfogadását, ezáltal a kulturális autonómia megvalósítását. Szász Enikő, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, a temesvári magyar színház igazgatója felhívta a figyelmet: a román politikum egy olyan kifejezés, fogalom – az autonómia – ellen harcol, ami a romániai színházi törvényben már régen elfogadott. A szabadfalui megemlékezések 1990 utáni történetében először bontottak magyar zászlót, mégpedig azt, amelyet Cseh Áron kolozsvári főkonzul tavaly adományozott a bánsági magyar érdekképviseletnek. A rendezvényen közreműködött a Bartók Béla Kórus és az Új Ezredév Református Gyülekezet Énekkara, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében beszédet mondott Ilonczai Zsolt elnök. /Pataky Lehel Zsolt: “Isten, áldd meg a magyart!” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Köztudott, hogy a temesvári vesztett csata pecsételte meg az 1848–49-es szabadságharc sorsát. Az elesett honvédeknek emelt obeliszket az utókor a Győrödi fasorban. Több mint egy évszázada, minden március 15-én a gyárvárosi magyarság zarándokhelyévé vált a márványtáblás szürke homokkő oszlop. Idén is köréje gyülekeztek a nemzeti ünnepünkre emlékezők. Az idei rendezvény a gyárvárosi 1-es Iskola magyar tagozatának diákjai és oktatói, a győrödi RMDSZ és a Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja munkáját dicséri. /(S.): Az utolsó csata obeliszkjénél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Torontálkeresztesen március 12-én, vasárnap megemlékeztek az 1848–1849-es magyar hősökről. A Közösségi Központban Mészáros István helyi RMDSZ-elnök tartott beszédet. /(P. L. Zs.): Keresztesen már vasárnap. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Temes megyében Zsombolya, Gyertyámos, Csene és Nagykőcse magyarjai közösen emlékeztek meg a márciusi forradalomról és hőseiről. Délelőtt a gyertyámosi temetőben megkoszorúzták az 1848-as emlékművet, majd a zsombolyai Petőfi Sándor-szobornál folytatták az ünnepséget. Toró T. Tibor parlamenti képviselő vont párhuzamot a 158 évvel ezelőtti és a mai állapotok között: a szabadság, egyenlőség, testvériség “szentháromság” ma egyetlen szóval, az autonómiával fejezhető ki, ezért harcol az RMDSZ, a civil szféra, továbbá a nemzeti mozgalmak képviselő. Ezután a jelenlévők a temetőbe vonultak, ahol megkoszorúzták Maderspach Ferenc, 1848–1849-es honvédőrnagy sírját. /P. L. Zs.: Közös ünnepség Gyertyámoson és Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Március 15-én Szatmárnémetiben az RMDSZ és a MIK szervezett megemlékezést a Petőfi–szobornál. Imát mondott Schönberger Jenő megyés püspök, valamint Sipos Miklós esperes. Az ünnepi beszédet Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke tartotta. Diákok az alkalomhoz illő verseket szavaltak, majd az RMDSZ tisztségviselői, civil szervezetek, egyházak és magánszemélyek helyezték el a kegyelet koszorúit Petőfi szobránál. Az ünneplés a színházban folytatódott, melynek nyitányaként a Fátyol Rudolf által vezetett Consonantia együttes Bartók–műveket játszott. Ez alkalommal adták át a Szent–Györgyi Albert Emlékportrét, amelynek idei kitüntetettje Fazekas Lóránd. Az RMDSZ nevében Nagy Zsolt miniszter beszélt, az ünnepi szónok pedig Szabó István, a megyei tanács elnöke volt. A Hám János, a Református Gimnázium és Kölcsey diákjaiból álló csoport megemlékező műsort mutatott be. /Ünnepségek Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

Az elmúlt években március 15-e alkalmával a Magyar Ifjúsági Tanács megfogalmazta időszerűnek vélt 12 pontját. A MIT elnökségének mostani nyilatkozatában arra figyelmeztetett: „Ne tévesszük szem elől egyik legfontosabb és megkerülhetetlen célunkat: a területi és kulturális autonómiát!” A MIT követelései között első helyen az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatása szerepel, további követelések: önálló magyar egyetem, erdélyi magyar bank, Székelyföld és a magyarlakta vidékek gazdasági fejlesztése, a nemzetiségi arányok megváltoztatására irányuló intézkedések leállítása Székelyföldön, az erdélyi magyarságnak szánt támogatások feletti RMDSZ-uralkodás felszámolása, a külhoni magyaroknak kettős állampolgárság, a nemzetellenes cselekvések beszüntetése, össznemzetben gondolkodó magyar kormány, valamint az erdélyi magyarság számára területi és kulturális autonómia. /A mai márciusi fiatalok üzenete. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Az RMDSZ országos vezetősége az idén is megemlékezik a márciusi események áldozatairól: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Takács Csaba ügyvezető elnök március 17-én, pénteken, Marosvásárhelyen találkozik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóival, valamint a sok évi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, illetve Juhász Ilonával. A találkozó során az RMDSZ képviselői immár hagyományosan átnyújtják azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. /Találkozó a márciusi események kárvallottjaival. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A március 15-i ünnepségekről közölt román beszámolók megállapították: a fenyegetés ellenére, Székelyudvarhelyen incidensek nélkül zajlott le az esemény. Egyesek arra fektették a hangsúlyt: március 15-e alkalmából magyar magyart fütyülte ki, utalva nem csak a Székelyudvarhelyen lévő Tőkés László RMDSZ-bírálatára, illetve a Kézdivásárhelyen ünneplő Markó Bélának az „autonomistákhoz” intézett üzeneteire, hanem a Gyurcsány-beszéd kifütyülésére Erdély-szerte. Más román lapok szerint Markó néhol radikálisabbnak bizonyult Tőkéséknél. Az Evenimentul Zilei Tőkés László beszédéből a következőt emelte ki: „Ha Basescu egyet értett Koszovó autonómiájával, akkor miért ne értene egyet a Székelyföld autonómiájával?”. Markó szónoklatát meglepőnek tartják egyes román lapok, és kétszínűnek nevezik a politikust, aki vitriolos beszédet mondott, és kétségbeesetten próbál ellenőrzést gyakorolni minden magyar szavazatára, attól félve, hogy különben az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe. /Ki a radikálisabb, az SZNT vagy Markó? Román lapvisszhangok a március 15-i ünnepségekről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./