A parlament jogi bizottságai meghallgatják Frunda György RMDSZ-szenátort az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETPK) tett kijelentése kapcsán. A házbizottságok azt követően határoztak így, hogy az SZDP és az NRP szenátusi frakciói levélben kérték Frunda leváltását a román ETPK-delegáció éléről. Nicolae Vacaroiu, a felsőház elnöke elmondta, a helyzet kényes, Frundát is meg kell hallgatni. /Frundát meghallgatják a parlament jogi bizottságaiban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Három független képviselővel gazdagodott február 8-án a Demokrata Párt képviselőházi frakciója. Mindhárman a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben jutottak mandátumhoz. Ez igazolja a sajtóértesüléseket: a Demokrata Párt stratégiát dolgozott ki, hogy eltávolítsa az RMDSZ-t a koalícióból. Cristian Radulescu, a DP képviselőházi frakciójának vezetője cáfolta, hogy a Demokrata Párt stratégiát dolgozott volna ki azzal a céllal, hogy eltávolítsa az RMDSZ-t a koalícióból. /Szőcs Levente: Az RMDSZ kiszorítása készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó PER regionális központ által február 8-án Bukarestben tartott konferencián sem sikerült közelíteni az RMDSZ és a többi politikai párt álláspontját a nemzeti kisebbségek jogállását szabályzó törvénytervezet kapcsán. Az RMDSZ nem hajlandó lemondani a jogszabály lényegét képező kulturális autonómiáról, a koalíciós partnerek közül a Demokrata Párt (PD) és a Konzervatív Párt (PC) pedig az ellenzékkel egyöntetűen nem akarja elfogadni azt. Sergio Bartole a nemzetközi szervezet egyik romániai raportőrének üzenete szerint: “Igaz, hogy a kisebbség védelmét szolgáló eszközök között nem találunk egy általánosan elfogadott kulturális autonómiamodellt, ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában ne léteznének olyan államok, amelyekben megtaláljuk a kisebbségvédelmet szorgalmazó kulturális autonómia intézményeit”. konkrét példaként hozta föl Észtországot, Magyarországot, Horvátországot, Szlovéniát és Belgiumot. Markó Béla úgy értékelte, ez a pontosító levél minden kételyt kizár, most már csak politikai akarat szükséges a kisebbségi törvénytervezet parlament általi elfogadásához. /Gujdár Gabriella: Kisebbségek: mindenki másképp csinálja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A Demokrata Párt Európai Néppárti tagfelvételének elutasítását javasolja az RMDSZ, ha nem sikerül megegyezni a kisebbségi törvény ügyében – jelentette be Markó Béla. A szövetségi elnök arroganciával, demagógiával vádolja a demokratákat. Markó Béla úgy látja, hogy burkolt választási kampány zajlik, egy titkolt szavazatszerzési törekvés, vagy esetleg a koalíciós partnerek gyengítésének rejtett szándéka. /RMDSZ-vétó a DP néppárti tagsága ellen? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Lakossági bejelentés alapján tárgyalta meg a National TV egyik műsorát, és minden idők legmagasabb – 10 ezer lejes – büntetését szabta ki a csatornára az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A műsorban Frunda György jelentéséről Aurelian Pavelescu független képviselő és Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor beszélt meghívottként, mialatt a beérkező, a képernyőn közvetített rövid mobiltelefonos üzenetek szövege, nagyon sok esetben magyarellenes volt. A CNA alelnöke, Gáspárik Attila azt is sérelmezte, hogy az adást másnap megismételték változatlan formában, az SMS-ekkel együtt. /Büntetősarok: magyarellenes SMS-ekért fizet a National TV. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Aláírásgyűjtés indult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a Demokrata Párt elnöke nacionalista megnyilvánulásainak nemzetközi számonkérése érdekében a Transindex internetes újság honlapján, amelyet az Európai Néppárthoz juttatnak el. „Aggodalommal tölt el, hogy Emil Boc a nacionalista hangulatkeltést is eszköznek tekinti a politikai küzdelemben. (...) A PD az Európai Néppárt aspiránsa, viszont jelenlegi diskurzusuk nem egyeztethető össze az EPP politikai etalonjával. Kérjük, a PD teljes jogú tagságának elfogadása előtt kérjenek magyarázatot Boc úr és pártja megnyilvánulásai kapcsán” – áll a felhívásban, amelyet az első napon 155-en írtak alá. Emil Boc ugyanis koalíciós partnerének, az RMDSZ-nek a koalícióból való eltávolítását javasolra. Boc megnyilvánulásán a kolozsvári tanács RMDSZ-es tagjai is megütköztek. /Bálint B. Eszter: Aláírásokat gyűjtenek Emil Boc ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

A temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatói állására kiírt versenypályázatra hárman jelentkeztek, Horányi László, Szabó K. István és Szász Enikő. Horányi László magyarországi színész, rendező, az Esztergomi Várszínház művészeti vezetője, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke. A temesvári társulattal többször is játszott. Szabó K. István a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház rendezője, ideiglenesen kinevezett igazgatója volt, novembertől a temesvári magyar színház főrendezője. Szász Enikő színművész évtizedek óta a Csiky-társulat tagja, jelentős közéleti-közművelődési tevékenysége révén is ismert: az RMDSZ színeiben megyei kulturális alelnöke és a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke. /Pataky Lehel Zsolt: Hárman az igazgatói székért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Béres István területi RMDSZ-elnök, Máramarossziget alpolgármestere elmondta, hogy a város nem csak elnevezésében, hanem a valóságban is szigetet képez, s ez minden területre kihat, a kulturális életre is. Máramarosszigeten a legnagyobb gondot az idei költségvetés-csökkenés okozza. Nagy a lakáshiány. Nagyon régi a vízhálózat, így jelentős a vízveszteség. Ezért, szombat kivételével, minden éjszaka éjféltől hajnali ötig felfüggesztik a vízszolgáltatást Szigeten. A város kulturális téren is rosszul áll. Színjátszó körük nincs. A magyar gimnáziumban vannak különféle csoportok /énekkar, szavalócsoport stb./, ők szoktak különböző esteket összehozni. A Lemák Rudolf vezette hosszúmezői ifjúsági szervezet eléggé aktívnak mondható, de ők sem tudják teljesen kitölteni az űrt. A civil szervezetek megpróbálnak lelket lehelni a közösségbe, mint például a Hollósy Simon Művelődési Egylet. Megemlíthető az évente megjelenő Máramarosi havasok c. antológia. A Szigeti Turmix c. lap most nem jelenik meg, átszervezés alatt áll. Várady László szerkesztette egymaga, de egyedül nem lehet újságot csinálni. Még mindig óriási magyarellenes nyomás nehezedik ránk, vallotta Béres István. Még azt a kis pénzt is (400 millió lejt), amit a tanács a 2006-os költségvetésből a Leöwey Klára Gimnázium tetőszerkezetének a felújítására megszavazott, megkérdőjelezték. A Polgármesteri Hivatalon belül Béres Istvánnak egyedül kell felvennie a versenyt a többséggel. Köztudott, hogy Máramarosszigetet a múlt század elején többségében magyarok lakták, 30% volt a zsidó közösség, s csak 1-2% a románság aránya. A földek nagy része a magyarok és a zsidók kezében volt. Ezeket a földeket már kiadták. Elsősorban a református és a katolikus egyház egykori földjeit és vagyonát osztották ki, s most már nem akarják bolygatni a dolgot. Minden apróságba belekötöttek, olyasmibe például, hogy hiányzott egy helyrajz. Jelenleg a városban a magyarok aránya 17,8%-os. A kommunizmus utolsó éveiben külterületeket csatoltak a városhoz, románlakta településeket, olyan 4-5 ezer lakossal. Különben elérték volna a 20%-ot. Így történhetett meg, hogy Máramarosszigeten tavaly a Közlekedési Minisztérium megrendelte a kétnyelvű táblákat a vasútállomásokra, ebből nagy cirkusz kerekedett. Végül leszerelték a táblát, mert zavarta őket, hogy ki van írva: „Máramarossziget”. Ehhez nem lett volna joga az önkormányzatnak, de ez a szigeti valóság. /Tamási Attila: Máramarosszigeti valóság. Beszélgetés Béres István területi RMDSz-elnökkel, alpolgármesterrel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 10./

Mind a nemzetközi közvélemény, mind a romániai civil társadalom felháborodással fogadta a szenátus február 9-i döntését, amellyel megakadályozták, hogy az egykori Országos Korrupcióellenes Ügynökség (OKÜ–PNA) működési szabályzata oly módon változzon meg, hogy az új testület, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH–DNA) akár honatyákat is érintő korrupciós esetekkel foglalkozó intézményként működjön. Külön-külön kíván a pártokkal konzultálni Traian Basescu elnök a kormányrendelet szenátusi visszautasítása nyomán kialakult helyzetről. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök levelet intézett az államfőhöz, arra kérve Basescut, küldje vissza a parlamentbe a tervezetet újratárgyalás végett. A civil szervezetek szintén azt kérték Traian Basescutól, ne hirdesse ki az ezzel kapcsolatos törvényt. Az Európai Bizottság bukaresti képviselete is aggodalmának adott hangot a szenátus döntésével kapcsolatban. A testület közleménye szerint ez visszalépésnek számít a megvesztegetés elleni harcban. Az öt jelen lévő RMDSZ honatyából ketten igennel voksoltak, ketten tartózkodtak, egy pedig nem szavazott. /Visszalépés a korrupcióellenes harcban. Basescu konzultációra hívta a pártokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A szenátusi döntés csakis a kormánykoalíciót alkotó pártokon múlott. A kormányrendelet törvénnyé válásához 69 szavazatra lett volna szükség, de mindössze 47 igent kapott.  Az RMDSZ-szenátorok közül Pete István és Szabó Károly a törvénytervezet ellen voksolt, Verestóy Attila és Fekete Szabó András tartózkodott, Sógor Csaba, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Németh Csaba, Markó Béla hiányzott. Utóbbinak kormányülése volt, Frunda meg édesanyja halála miatt nem volt jelen. Ez a szavazás mutatja a szenátori székekbe évtizednél is hosszabb ideje bent maradt RMDSZ-esek választottjaink viszonyulását a nagykorrupció letörésének ügyéhez. Azok, akik saját kormánykoalíciójuk korrupcióellenes rendeletét nem szavazzák meg, maguk is nyakig ülhetnek bajban, s csak önmaguk érdekeit hajlandóak védeni, írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Kibújt a szög a zsákból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

A Magyar Televízió ( MTV) felajánlja napi egyórás műsoridejét a magyar 2-es műsoron (m2), az Erdélyi Magyar Televízió beindítására, fő műsoridőben, este 7 és 8 óra között. A közszolgálati intézmény küldöttsége február 10-én felkereste a kérdésben Markó Béla RMDSZ-elnököt és miniszterelnök-helyettest Marosvásárhelyen. Bejelentették, hogy a műsoridő később két-három órára is bővülhetne mindaddig, amíg az Erdélyi Magyar Televízió önállósulni képes, és saját hullámhosszon is sugározhat. A Magyar Televízió ezt a műsoridőt ingyen adná át, és egyebek közt azt reméli tőle, hogy ezáltal több romániai kábeltévé kínálatába is bekerülne az m2-es adó. Az Erdélyi Magyar Televíziót kereskedelmi tévéadóként hoznák létre Erdélyben a Medgyesy Péter kormánya által megajánlott kezdeti 300 millió forinttal. Az MTV felajánlása a saját frekvenciával még nem rendelkező leendő adó életre hívását segítené elő. Az MTV küldöttsége szervezeti és személyi biztosítékokat kér a műszaki, szakmai és politikai minőségre – ez az utóbbi esetben a kiegyensúlyozottságot jelentené – az új műsortól, amelynek mind a román, mind a magyar vonatkozó jogszabályoknak meg kellene felelnie. A műsor a jelenleg műholdas közvetítésű m2-es teljes szórási körzetében látható lenne, tehát nemcsak a romániai magyarság, de egész Közép-Európa foghatná. A magyarországi és romániai közszolgálati műsorokat Erdélyből tudósító jelenlegi tévés műhelyek beléphetnének az új műsor munkájába. A helyi munkatársaknak az MTV szakképzést is nyújtana. Az erdélyi média rendszeres szereplője például a Magyar Televízióban futó Lapszemle és Sajtóklub műsoroknak (ez utóbbiban a Szabadság munkatársát, Köllő Katalint épp most vasárnap szerepelt az m2-n). A nemsokára összeülő Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma véleményezi majd a Magyar Televízió ajánlatát – jelentette ki a Szabadságnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke a közszolgálati tévé küldöttségével folytatott megbeszélés után. /(B. T.): Erdélyi Magyar Televízió – a Magyar Televízióban. A magyar közszolgálati tévé felajánlása megoldást jelenthet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlen az elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási ütemével, fejtette ki Sepsiszentgyörgyön. Hangsúlyozta, hogy a restitúciót a következő hónapokban gyorsítani kell. Az RMDSZ elnöke a Kovászna, Hargita és Maros megyei közbirtokosságok erdészeti vezetőivel tartott megbeszélésen kifejtette, hogy az RMDSZ célja a közbirtokosságok elkótyavetyélésének megakadályozása, Székelyföld számára ugyanis ez a tulajdonforma a gazdasági felemelkedés motorja lesz. Tamás Sándor képviselő szerint az erdők mintegy 70 százalékban visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz. Az RMDSZ vezetői megígérték: tárgyalnak a szakminisztériummal, hogy az állami erdészet szüntesse be a fakitermelést a visszaszolgáltatás tárgyát képező területeken. /Gyorsítani kell a restitúciót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Markó Béla RMDSZ-elnök Monica Macovei igazságügyi minisztert okolja a korrupcióellenes ügyészség működését szabályzó sürgősségi kormányrendelet szenátusi megbuktatása miatt. Úgy véli, nem történt tragédia, az államelnökkel erre a hétre tervezett egyeztetésen pedig inkább az etnikumközi viszonyokról, mint a korrupció kérdéséről kell egyeztetni. A szavazást megelőző koalíciós egyeztetést az igazságügyi miniszternek kellett volna kezdeményeznie, de ő ezt nem tette meg. Ezekben a napokban Romániában csak a korrupció kérdéséről, a sürgősségi rendelet visszautasításáról van szó, de Markó szerint fontosabb az etnikumok közötti viszony rendezése. A kisebbségi törvény tervezetét annak idején ugyanúgy visszautasította a szenátus és akkor az RMDSZ-en kívül senki nem esett kétségbe. A korrupciós vádakkal gyanúsított személyek listájára felkerült egy magyar, az RMDSZ támogatását élvező Erős Viktor, az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság vezetőtanácsi tagja is. Markó kifejtette, az ártatlanság vélelmével kell élni mindenkivel szemben. Erős Viktort annak idején az RMDSZ javasolta tisztségébe, mert nagyon jó szakembernek tartják, Markó bízik abban, hogy a rávetült gyanú alaptalan. /Gujdár Gabriella: Markó: nem történt tragédia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Öt RMDSZ-es szenátor volt jelen azon az ülésen, amelyen a felsőház elvetette a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kompetenciáinak növeléséről szóló kormányrendeletet. Az RMDSZ szenátorai közül ketten megszavazták a jogszabályt, ketten tartózkodtak, egyikük pedig nem szavazott. A napilap felkérte a törvényhozókat, indokolják meg döntésüket. A rendeletet megszavazó Puskás Bálint szenátort nem sikerült elérniük. Szabó Károly megszavazta a kormányrendeletet annak ellenére, hogy kevesebb érvet tud felhozni mellette, mint ellene. Szerinte le akartak nyomni a koalíciós partnerek torkán egy rendeletet. A kormányrendeletben semmi sem garantálja, hogy a DNA vezetősége nem politikai indíttatásra cselekszik. Pete István tartózkodott. „Azok, akik tartózkodtak vagy a rendelet ellen szavaztak, nem a korrupció ellen voksoltak, hanem az intézményrendszer felépítése ellen” – mondta. Fekete Szabó András tartózkodott, mert zavarosnak tűnt a kormányrendelet. Verestóy Attila nem voksolt. Magyarázta, hogy minden törvényes kötelezettségnek eleget tett, nem vesz részt közvetlenül az üzleti életben /Gujdár Gabriella: RDMDSZ-frakció: le akartak nyomni egy kormányrendeletet a parlament torkán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) létrehozására vonatkozó rendelet szenátusi elutasítását számos civil szervezet, valamint Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei is élesen bírálták. Az Európai Bizottság is elemzi a rendelet elutasításának következményeit. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő kérésére Traian Basescu államelnök egyeztetésekre hívta meg a politikai pártokat. A demokraták alelnöke, Ioan Oltean elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormánykoalíció ne tudja mozgósítani honatyáit egy ennyire fontos jogszabály elfogadtatása érdekében. Ion Iliescu PSD-szenátor szerint megengedhetetlenek a nagykövetek bírálatai, közben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette: pártja kész megszavazni a sürgősségi rendeletet, amennyiben az visszakerülne a parlamentbe. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint nem megfelelő az igazságügy-miniszter kapcsolata a parlamenttel, ezzel magyarázható a sürgősségi rendelet elutasítása. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a kormánykoalíción belüli kommunikációs zavarral indokolta a rendelet elutasítását. /Heves nemzetközi reakciókat váltott ki a DNA létrehozására vonatkozó rendelet elutasítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A korrupció elleni harc nem folyhat a nyilvánosság lincs-hangulata közepette, egyetlen eredménye a szigorú, de igazságos ítélet lehet. A cél még a korrupció elleni harcban sem szentesítheti az eszközt, írta Ágoston Hugó, az Új Magyar Szó főszerkesztője. A politikai változások, idején fellángol a magyarellenesség, a nacionalista diverzió és gyűlöletbeszéd. Mintha az egész azt célozná, hogy az RMDSZ kiszoruljon a romániai politikai életből. /Ágoston Hugó: Az igazi veszély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Az RMDSZ Traian Basescu elnököt fogja felkérni, hogy járuljon hozzá az etnikumközi viszonyokban kialakult feszültségek feloldásához – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a kisebbségi törvény, ezen belül a kulturális autonómia kapcsán kialakult súlyos nézeteltérések rendezéséhez. Az RMDSZ ugyanakkor nagy súllyal veti majd fel a Frunda György RMDSZ-szenátor ellen indított „minősíthetetlen támadásokat” is. Markó szerint az ilyen hangnem és magatartás elfogadhatatlan. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

„Udvarhely érdekeit csak összefogással lehet képviselni, ehhez alázatra, szolidaritásra van szükség” – foglalta össze Markó Béla az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetével folytatott tájékozódó megbeszélésének eredményét. Markó elmondta, tájékoztatást kapott a város vezetésében uralkodó áldatlan, káros állapotokról is, amelyet az okoz, hogy Szász Jenő polgármester nem hajlandó figyelembe venni a helyi tanács többségi RMDSZ-frakciójának a véleményét. Markó figyelmeztette a városvezetőt, hogy a törvényeket be kell tartani. /Markó: Udvarhelyen is be kell tartani a törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean román külügyi államtitkár a hét végén aláírta Budapesten a Magyar-Román Kormányközi Vegyes Bizottság kisebbségügyi együttműködési szakbizottsága december 15-én, Battonyán tartott ülésének jegyzőkönyvét. A dokumentum tartalma csak a két kormány jóváhagyása után válik nyilvánossá. A jegyzőkönyv értékeli a két ország kisebbségi közösségeinek helyzetét és további feladatokat fogalmaz meg oktatási, egyházi, kulturális, valamint a kisebbségi jogok terén. „Az előző dokumentum ajánlásai közül számos dolog a mostaniban is szerepel, mert a problémák megoldásának egyik akadálya a pénz” – közölte Szabó Vilmos. Hozzátette: a különféle területeken a lehetőségek bővítését jelentős mértékben az határozza meg, hogy ehhez milyen költségvetési támogatást tudnak biztosítani a kormányok. Lucian Leustean elmondta, mindkét ország esetében pénzügyi kérdés például az egyházi ingatlanok renoválása vagy a kisebbségi iskolák gondjainak megoldása, amelyeket nem lehet egy év alatt rendezni, és nemcsak a két kormányon múlnak, hanem a helyi realitásokon is. Az aktuális kérdések között szerepelt a román parlamentben és közéletben is vitatott kisebbségi törvény. „A dokumentumban megfogalmazott álláspontunk szerint támogatjuk a román kormány által benyújtott törvényt – nyilatkozta Szabó Vilmos -, és a megbeszélésen szót ejtettünk arról is, hogy az RMDSZ által képviselt kulturális autonómiakoncepciót jónak találjuk, s fontos lenne, ha szerepelne a törvényben.” Lucian Leustean hozzátette: a törvény minden romániai kisebbséget érint és egy ilyen fontos jogszabály esetében természetes, hogy vannak viták. A múlt héten Brüsszelben bemutatott, csángókról szóló film kapcsán Leustean újságírói kérdésre kijelentette: a filmet nem látta, így nincs miről nyilatkoznia, egyébként pedig Romániában hivatalosan nincs elismerve csángó kisebbség. /Guther M. Ilona, Budapest: Kevés a pénz a kisebbségügyre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Az erdélyi egész napos televízió hálózat talpra állásáig napi egy órában Erdélyi Magyar Televíziót (EMT) sugározna a Magyar Televízió (mtv) – hozta nyilvánosságra a magyarországi közszolgálati médium vezetősége. A Duna Televízió az ajánlatra rálicitál: Cselényi László elnök az ÚMSZ-t szintén egyórás, ám az erdélyi magyarok számára az MTV-jénél jóval előnyösebb “ablaknyitásról” biztosított. A leendő egyórás műsor egyik felelőseként nyilatkozó Csép Sándor elmondta: a projekthez a 25-30, Erdélyben magyar nyelven sugárzó televíziós stúdió fogna össze. A magyar állam által az EMT számára, a Janovics Jenő Alapítványnak átutalt 300 millió forintból többek között közvetítő kocsit vesznek. Csép Sándor elmondta: igazgatói illetve főszerkesztői minőségben fog felelni a napi egyórás műsorért. A munkát a 300 millióból megmaradó összegből fizetnék. “Nem tartom jó ötletnek, hogy a Magyar Televízió 2-es csatornája nyúlja le a 300 millió forintot: azt a magyar állam Erdélynek adta, ne folyjon ide vissza” – jelentette ki Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Nagy Zsolt RMDSZ-es távközlési miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: eddig mindössze az MTV javaslatáról van tudomása. Csép Sándor leendő vezetői státusáról az Új Magyar Szótól értesült. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Kinek nyit ablakot az Erdélyi Televízió? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumi elnöke elismerte: önmagában pozitív tény, hogy a diákok idejében kapnak tankönyvet, de ennél sokkal fontosabb, hogy jó és csak jó tankönyveket kapjanak. A rossz tankönyveknek mérhetetlen káros hatásuk van: elidegenítheti a tanulót az iskolától és a magyar oktatástól. Jelenleg legalább 15–20 silány tankönyvet sürgősen ki kellene vonni a forgalomból. Péntek János szerint nemcsak a fordításokkal van gond, a magyarul írott tankönyvek között is vannak gyengék. Indokolt volna, hogy a tankönyvkiadókat is akkreditálják bizonyos szakmai kritériumok szerint, mint a tudományos kiadókat. Kötő József oktatási államtitkár elismerte, hogy egyes kiadók munkája kívánni valót hagy maga után. Az államtitkár elismerte, hogy nem létezik a kiadók szakmai munkáját felülbíráló akkreditációs rendszer. Reméli, jövőtől elkezdheti működését az a tankönyvbíráló bizottság, amelyet a legnevesebb szaktekintélyekből hoznak létre. Tavaly áprilisban jelent meg az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy ne csak fordítással készüljenek magyar tankönyvek. Péntek János emlékeztetett rá, hogy a miniszteri rendelet az ellenőrzés hatósági jogkörét és a vele járó felelősséget a magyar tankönyvek esetében az RMDSZ-re ruházta, közvetve pedig a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségre (RMPSZ). Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint a magyarországi tananyagok adaptálásában nagyobb szerepet játszhatott volna a tankönyvtanács. Lakatos András és Takács Csaba ügyvezető elnök is kényszermegoldásnak tartja, hogy az RMDSZ vállalta magára ezt a feladatot, amelynek költségeit a Communitas Alapítvány révén sikerült fedezni. Az Erdélyi Tankönyvtanács kizárólagos feladata, hogy az RMPSZ égisze alatt, szakmai testületként, ösztönözze, segítse tankönyvek és más oktatási anyagok írását. Maga is meghirdet pályázatokat tankönyvek előkészítésére, kis példányszámú kísérleti vagy speciális oktatási anyagok megjelentetésére. Jelentős számban ad ki, szintén kis példányszámban, egyetemi jegyzeteket. Hatósági jogköre azonban nincs, hangoztatta Péntek János. Nincs pontos nyilvántartás arról, mi jelenik meg, nincs országos gyűjtőhelyük az oktatási kiadványoknak. A Romániai Magyar Közoktatási Tanács szintén foglalkozik a tankönyvek kérdésével. Péntek János véleménye szerint a szerepek inkább összekuszálódtak, az Erdélyi Tankönyvtanács pedig mellékvágányra került. /Borbély Tamás: Tankönyvkiadási dilemmák. A profit és a szakszerűség összehangolása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Új elnöke van az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Kocsis András személyében, aki a prefektusi tisztség pártsemlegessé változtatása miatt a tisztségből korábban lemondó Szilágyi Jánost váltja fel. A kétéves mandátummal megválasztott 56 éves Kocsis András megyei tanácsos, a 121 megyei küldött szavazatának 75 százalékát szerezte meg a választáson, noha egyetlen ellenjelöltje sem volt. Kocsis kifejtette: elsősorban az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti viszony javítására fekteti majd a hangsúlyt. Kocsis András állatorvos a megyei RMDSZ-szervezet egyik alapító tagja, korábban az RMDSZ rettegi szervezetét is vezette, ahol helyi tanácsosi tisztséget is betöltött. /Új RMDSZ-elnök Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Országos vezetőséget választott első konferenciáján az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK) nevű platformja. A hét végén Sepsiszentgyörgyön megtartott, képzéssel összekötött értekezletre az alapítás első évfordulóján került sor.   A platformot olyan fiatalok alapították, akik a politizálás RMDSZ-en belüli útjait keresik, a nemzeti liberális eszmék ideológiai alapján állva. A meghívott Sógor Csaba RMDSZ-szenátor arra buzdította őket, működjenek közre az egykori Reform Tömörülésből az RMDSZ-ben maradtakkal. A konferencián elhangzott előadások az erdélyi magyarság történetének korszakváltásáról, a sajtó, valamint a vállalkozók közéletben játszott szerepéről szóltak. Megválasztották a vezetőséget (titkár Tóth Sándor, alelnökök: Klárik Attila, Szőcs Endre, Dénes Judit és Dénes István, akik felváltva, féléves turnusokban töltik be az elnöki tisztséget), s célul tűzték ki az országos szervezeti struktúra kiépítését. /(b. kovács): Színre lép az új platform (NSZK-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Közösen kell keresni a megoldást, közölte Biró Rozália Nagyvárad alpolgármestere a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája ügyében a hét végén tartott találkozót követően. A tanácskozáson jelen voltak az RMDSZ-frakció tagjai, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületet Tolnay István oktatásügyi tanácsos és Kolozsi Árpád ügyvéd, illetve Szabó Zsuzsanna iskolaigazgató képviselte. 2004 májusában a váradi önkormányzat az iskola melletti területet, melyen a sportpálya áll, az ortodox parókiának adta használatba, a kommunizmus alatt elkobzott területeikért cserébe, de ezzel megfosztotta a diákokat a sportolási lehetőségtől. A helyzet megoldására mind az egyházkerület, mind az RMDSZ-frakció részéről történtek próbálkozások, mindeddig sikertelenül. Most az RMDSZ el szeretné érni, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő területet csak bizonyos tevékenységekre lehessen használni. Az egyházkerület megtámadta a közigazgatási bíróságon a tanácsi döntést, de mindeddig elnapolták a tárgyalást. Idéntől ismét imatüntetésekkel próbálják felhívni a figyelmet a sportpálya ügyére, vasárnaponként a hívek a várad-olaszi templomból átsétálnak a pálya mellé, s ott imádkoznak. Szintén a figyelemfelkeltést szolgálja az a fórum is, melyet február 14-én tartanak az egyházkerület székhelyén, s melynek fő témája „az utóbbi időben megfeneklett” sportpályaügy, áll a Tőkés László püspök által aláírt meghívóban. /Pap Melinda: Megoldáskeresés a nagyváradi sportpályaügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Február 13-án volt Csűry Bálint nyelvészprofesszor születésének 120 éves évfordulója. Ebből az alkalomból szülőfalujában, Egriben megkoszorúzták a szülőház helyén álló ingatlan falán elhelyezett emléktáblát. Tizennégy évvel ezelőttig szinte teljes homály fedte Csűry Bálint személyiségét: ekkor, egy Kiss Kálmán által írt újságcikk nyomán kezdett az egri születésű nyelvészprofesszor munkássága után kutatni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, aminek eredménye az lett, hogy a helyi önkormányzattal közösen 1992–ben emléktáblát lepleztek le a szülőház helyén. Február 13-án Csűry Bálintra emlékezve, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a helyi polgármesteri hivatal, a helyi RMDSZ képviselői koszorút helyeztek el az emléktáblánál. A nyelvészprofesszor munkásságát Kónya László főtanfelügyelő és Szabó Elek polgármester méltatta. Tavaly a helyi tanács döntése értelmében Csűry Bálintról nevezték el az egri főutcát. Még az idén elkészítik Csűri Bálint mellszobrát, amely a református templom mögötti téren kapna helyet. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr, 13./ a kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Előbb a kolozsvári református gimnáziumban, majd a debreceni egyetemen tanított, az utóbbi intézménynek ő alapította meg a magyar népnyelvkutató intézetét. Nyelvészeti munkássága elsősorban nyelvjárás–kutatásokra terjedt ki. Legismertebb művei: A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái, Magyar lakodalom (vőfélykönyv), A moldvai csángók nyelvének szótári anyaga. /Fodor István: Csűry Bálintra emlékeztek Egriben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 14/

Hiányosnak nyilvánította a Szilágy Megyei Tanács illetékes bizottsága azt az iratcsomót, amelyet Szilágycseh önkormányzata hét utca és egy tér nevének a megváltoztatása érdekében állított össze. A hét utcából négy magyar nevet kapna, a helyi RMDSZ kezdeményezésére a Gutinului utca Petőfi Sándor, az Avram Iancu utca Drágffy János, a Ciresilor utca Gyulaffy László, a Május 1 pedig Kossuth Lajos nevét viselné, míg a Gheorghe Pop de Basesti teret Neményi Ambrusra keresztelnék át. Az önkormányzat egy hetet kapott a hiányzó adatok pótlására. /Deák Zoltán: Egyelőre nem kapnak magyar neveket az utcák. Szilágycseh. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének szokásos heti sajtótájékoztatóján a célpont Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke illetve az RMDSZ és annak tisztségviselői voltak. Lokodi Editet azzal vádolta, hogy ellopta az ő ötleteit. „A legdurvább módon elítélem a megyei tanácselnök, s a megyei tanács viselkedését, akik másodszor akarják ellopni a vagyonunkat, éppen úgy, ahogy a szovjet tankok tették 1945-ben...”.. Kijelentette, hogy minden, amihez a megyei tanács hozzányúlt, „a feje tetejére állt”. Florea tiltakozott a felületes és infantilis módon történő közigazgatás ellen, utalt a Marosvásárhely környékének nagyvárosi övezetté nyilvánítására, amelynek központját Koronkára tervezték. A polgármester az RMDSZ-t kérte, hogy elemezze a megyei tanácsosainak munkáját, nevezzen ki másokat a helyükbe. /Dorin Florea offenzívában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

A kisebbségi törvénytervezetről szóló jelentés elkészítésével megbízott három parlamenti szakbizottság március közepéig dolgozhat, hogy elkészüljön a jogszabály elfogadásához szükséges dokumentum – tájékoztatott Máté András parlamenti képviselő. A jogi, a tanügyi és az emberjogi bizottságoknak közösen február 15-ig kellett volna elfogadja a jelentés szövegét. A jogi bizottság a dokumentum elkészítési határidejének egy hónappal való meghosszabbítását kérte az állandó bizottságtól. A képviselőház vezető testülete a kérésnek eleget tett. A három szakbizottság minden kedden szakaszonként vitatja meg a kisebbségi törvénytervezet szövegét. A második szakaszt, amely a romániai kisebbségeket államalkotó tényezőként határozza meg, elhalasztották, mert a kormánypártiak és az ellenzék nem tudott megegyezni. Az RMDSZ kitartott az eredeti megfogalmazás mellett, de az ellenzék olyan passzusokat szeretett volna beiktatni, mint például „a kisebbségek hűségesek az általuk lakott szuverén és független nemzetállamhoz”. /B. T.: Márciusra tolódott a kisebbségi törvény jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./