A decentralizációs folyamat felgyorsítását tekinti egyik legfontosabb jövő évi prioritásának az RMDSZ – hangzott el az RMDSZ december 21-i sajtóértekezletén. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető elmondta, hogy az új koncepció alkalmazásával lehetőséget kell biztosítani a helyhatóságoknak az egymással való partnerkapcsolatok kialakítására. A politikus a decentralizáció hiányával magyarázta azt is, hogy több székelyföldi magyarlakta megyének a román megyékhez képest kevesebb SAPARD-támogatást sikerült elnyernie. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a kisebbségi törvény mihamarabbi megszavaztatása mellett, szintén a decentralizációs törvény elfogadtatását említette legfőbb 2006-os teendőjeként. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy sikerült olyan fontos jogszabályokat elfogadtatni, illetve módosítani, amelyek a magyarság számára is lényegesek. „Ilyen például a restitúciós törvény is, amely nem csupán a teljes visszaszolgáltatást, de a méltányos kárpótlást is lehetővé teszi” – mondta. /Gujdár Gabriella: A decentralizáció az RMDSZ egyik 2006-os prioritása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

December 21-én Kolozsváron, az RMDSZ Fürdő utcai székházában megbeszélésre került sor, amelyre meghívták a magyar civil szervezetek képviselőit. A találkozó célja az volt, hogy tájékoztassák az érdekelteket: milyen körülmények között igényelhetnek támogatást a civil szervezetek a városi tanácstól. Molnos Lajos városi tanácsos kitért arra a közel tízéves időszakra, amikor a magyar civil szervezetek, egyházak hiába folyamodtak támogatásért a városi önkormányzathoz. Ennek a periódusnak vége – jelentette ki Molnos. – Harmadik éve a magyar jellegű rendezvényeket is finanszírozzák, így a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által szervezett Szent István-napi rendezvényt vagy az operakarmester-versenyt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta: az idén december 2-án megjelent 350-es számú törvény tartalmazza a civil szervezetek finanszírozására vonatkozó előírásokat. Minden esetben csak társfinanszírozásról lehet szó: a költségek legkevesebb 10 százalékát a szervezőknek kell fedezniük. /Nagy-Hintós Diana: Új támogatási rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök a vele készült beszélgetésben kifejtette: a tisztújítás alkalmával létrejött egy olyan fiatal csapat, amely új problémamegoldó készséggel rendelkezik. Bebizonyosodott, hogy nagyon sok embernek nem érdeke, hogy a Kolozs megyei magyar közösség képviseleti szerve jól működjék. Az árvíz sújtotta vidékek, Temes megye és a Székelyföld, esetében példamutató volt az összefogás, amelyről tanúságot tettek. Ugyanez történt a szórványkollégiumok megsegítése alkalmával. Azon dolgoznak, hogy kialakítsák a Kolozs megyei információs hálót. A magyarországi támogatással létrehozott internetes e-pontok összekapcsolását szeretnék egy úgynevezett Kolozs-hálóba szervezni. Felkarolták az Erdélyi Gazdálkodás című folyóiratot is, próbaszáma eljutott majdnem minden magyarlakta házba faluhelyen a megyében. Egyelőre pénzhiány miatt szünetelteti megjelenését. A faluturizmussal foglalkozó oktatás napjainkban is zajlik Kalotaszentkirályon, 96 részvevővel. Sikeres vizsga után akkreditált oklevelet kapnak. Magyar szakemberhiánnyal küszködik a Babes–Bolyai Tudományegyetem, mert nincs folytonossága a magyar szakemberképzésnek. Az egészségügyi téren súlyos probléma, hogy nincs szociális háló. Szigetszerű próbálkozások akadnak, ahol szerepet vállal az egyház. Kolozs megyében az RMDSZ-nek 96 helyi szervezete van. Nagyon sok iskolának sikerült központi költségvetésből pénzt juttatni, felújításokra, gázbevezetésre, tetőjavításra. A megyében 37 helyen van magyar ifjúsági szervezet. Az RMDSZ-nek korrekt partneri viszonya van Kolozs megye 320 magyar civil szervezetével, de jó kapcsolatokat ápolnak az oktatási intézményeikkel is. – A Kolozs megyei RMDSZ-vezetőség tagjai nem pénzszerzésre használják ezt a szervezetet – állította határozottan László Attila. Romániában ő az egyedüli megyei RMDSZ-elnök, aki nem a román állam alkalmazottja. Csupán városi tanácsosi tisztsége kötődik valamennyire az államhoz. A tanácsosi tiszteletdíjából fizetik a megyei RMDSZ telefonköltségét. /Csomafáy Ferenc: Év végi összegzés László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnökkel. Tükörbe nézés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Idén több mint ezer taggal bővült az RMDSZ Bihar megyei szervezete, így jelenleg mintegy 26 ezer tagot tartanak nyilván, közölte Szabó Ödön ügyvezető elnök. Két újabb RMDSZ-szervezet alakult, Anton és Tamáshidán. Az elmúlt hetekben zárult a Ki mit tud? tehetségkutató verseny, amint 850 Bihar megyei fiatal vett részt. /Pap Melinda: Éves mérleg az RMDSZ-nél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 22./

Jövőre 300 millió forinttal az Erdélyben megvalósuló audiovizuális célokat támogatja a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – mondta Kovács Kálmán, a tárca vezetője december 22-én Budapesten. Döntés született, hogy az eredetileg egyetlen erdélyi televíziós csatorna létrehozására szánt forrásból a romániai magyar elektronikus médiát támogatják – tájékoztatott Kovács Kálmán Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. Markó hozzátette: a televízióadó éves tevékenységének finanszírozásához mintegy egymilliárd forintra lenne szükség, ezért döntöttek a forrás több célra való felhasználásról. A pénz elköltéséről a televízió alapítására létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma dönt. Markó hangsúlyozta: továbbra sem szabad lemondani az erdélyi magyar televízióról. /A létező tévés műhelyeket támogatják a 300 millió forintból. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója szerint a magyarországi politikai pártok köpönyeget forgatva játszadoznak a határon túli magyarok legszentebb érzelmeivel. Nyoma sincs már a 15 évvel ezelőtti eufóriának. Megfogalmazták – s ebben is valamennyi magyarországi párt egyetérteni látszik –, hogy „az erdélyi magyarokat ki kell szorítani a kormányzati és az államigazgatási funkciókból, mert ezek mind megbízhatatlanok” állította az újságíró. Szerinte ezt bizonyítja a „kémbotrány” is, amelybe az Erdélyből áttelepedett, és Magyarországon is erdélyi célok érdekében tevékenykedő Szatmári Tibort és feleségét mártották bele. Nem kémkedtek ők senkinek, írta Tibori. A Magyar Nemzetben augusztusban arról jelent meg írás, hogy a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal leleplezett és „kiszorított” Magyarországról egy erdélyi házaspárt. Az RMDSZ vezetői magunkra hagyták őket, „egyetlen pillanat alatt elfeledve mindazt, amit ez a két ember itt Erdélyben és Magyarországon a szövetségért tett.” A magyarországi polgári nemzetbiztonsági szerveket felügyelő politikai államtitkár, Tóth András szerint „az egész kémügy szervezőinek az volt a célja, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva politikai botrányt keltsenek, és ellehetetlenítsék a kormány munkáját”. Tibori szerint azt állították, hogy Bálint-Pataki József, HTMH-elnöki minőségében „hivatali információkat, köztük nagy valószínűséggel minősített adatokat” is ismertethetett Szatmári Ildikóval, s hogy a házaspár a HTMH-ban „illetéktelenül hozzáférhetett a rendszerben tárolt adatokhoz” is. Mindebből egyetlen szó sem igaz, tette hozzá az újságíró. Szatmáriék és Bálint-Pataki József ügyét a magyar kormánynak mielőbb tisztáznia kell, az RMDSZ-nek pedig hamut kell szórni a fejére, írta Tibori Szabó Zoltán. /Tibori Szabó Zoltán: Kettős hontalanság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki vezetősége sajtótájékoztatón kifogásolta György Ervin prefektus munkáját, és élesen bírálta a megyei tanács tevékenységét. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint “noha a prefektúra élére magyar prefektust neveztek ki az RMDSZ javaslatára, (...) bebizonyosodott, hogy a magyarok köréből kinevezett kormánybiztos nem dolgozik jobban” – mondta. Gazda szerint György Ervin prefektus szélsőséges elődjéhez hasonlóan ugyanazokat az önkormányzati határozatokat támadta, például az autonómiáról szóló népszavazással kapcsolatos, illetve a sepsiszentgyörgyi 1918. December 1. sugárút egy részének Petőfi Sándorról való elnevezésével kapcsolatos határozatokat. A sepsiszéki MPSZ elnöke bírálta a megyei tanácsot a térség fejlesztése területén végzett tevékenysége miatt. A megyei utak katasztrofális állapotban vannak, a megyében nem történt külföldi befektetés, és életképes tervezetek sem születtek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

A Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi tanácskozásán felszólaló Szász Jenő egy közvélemény-kutatásról beszélt, amelynek eredménye szerint az erdélyi magyarság számára fontosabb az autonómia, mint az EU-csatlakozás. Kifejtette, hogy békésen, tárgyalásos módon, a kisebbség és többség közötti megállapodáson keresztül akarják elérni az autonómiát. Szász Jenő az autonómia törekvések legnagyobb akadályát az RMDSZ-ben látja. Meggyőződése, hogy az RMDSZ simuló politikája nélkül jóval előbbre tartanának. /Kiss Edit: „Az ember lássa be alázattal, hogy tévedett”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./

Idei tevékenységét értékelte a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete Nagyváradon Csuzi Zoltán, Bihar megyei elnök, Sárközi Zoltán nagyváradi elnök és Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök. Sárközi Zoltán szerint március 15-ét az MPSZ-nek és az RMDSZ-nek közöse kellene megünnepelnie. Csuzi kitért arra, hogy ellentéteik voltak az MPSZ országos elnökségével, felvetette, hogy újragondolják a szövetséget. /Nagy B. István: Évértékelő és féljóslatok a Magyar Polgári Szövetségnél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./

A rendelkezések a jövőben olyan iskolák számára teszik lehetővé a jogi személyiség megőrzését, ahol legkevesebb 200 gyerek tanul. A magyar tannyelvű intézmények jelentős része olyan szórvány övezetekben működik, amelyekben a tanulói létszám nem éri el az előírt minimumot. Az RMDSZ kezdeményezése nyomán a jogi személyiség megtartása lehetővé válik, ha a helyi önkormányzatok erről szóló határozatot fogadnak el. A minisztérium kisebbségi államtitkárságán elkészítették a veszélyeztetett iskolák listáját, és megkezdték a szükséges önkormányzati határozatok begyűjtését. Ennek megfelelőn Kolozs megyében visszakapta jogi személyiségét Tordaszentlászló iskolája, továbbá Györgyfalva iskolája is. /Önálló marad a györgyfalvi iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Karácsonyi ünnepséget szervezett Kolozsváron a Kuckóban a belmonostori RMDSZ és a Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület. A mulatság tánccal kezdődött, majd az idei óvodások mutatták be karácsonyi műsorukat. A körzetben tavaly honosodott meg a szokás, hogy minden esztendőben a körzet egyik óvodájának kisgyerekeit hívják meg karácsonyi műsorral. Végül minden gyermeknek jutott ajándék. /Kuckós karácsony. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

„Az RMDSZ ügyvezető elnökének a feladata a közösségszervezés és fejlesztés.” „Mindig ott vagyunk a háttérben és arra törekszünk, hogy a romániai magyarság érdekeit védjük” – mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Kisbácson, a Népfőiskolán tartott előadást. Úgy látja, akkor lesz a legnehezebb, ha elfogadják a kisebbségi törvényt. /D. I.: „Közösségszervezés, közösségépítés a feladatunk”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

Petre Strachinaru demokrata képviselő továbbra is elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény jelenlegi formáját. Akárcsak pártelnöke, Emil Boc, ő is úgy véli, az EP által elfogadott jelentésben szereplő kulturális autonómiára vonatkozó ajánlás nem kötelező érvényű Románia számára. Strachinaru hangsúlyozta, szükség van egy, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényre, de nem hajlandóak elfogadni a jelenlegi változatot, a kulturális autonómia megfogalmazásával nem érthetnek egyet. /(-kas): Strachinaru – elfogadhatatlan a kulturális autonómia (Változatlan a demokrata álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

Jobb egy halasztás, mint egy rossz szavazás – így értékelte Kolozsváron évzáró sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kisebbségi törvénytervezet vitájának jövőre halasztását. Emlékeztetett: a Demokrata Párt komoly kifogásokat emelt, ezért a vitáik a következő hetekben folytatódnak. Az RMDSZ idei egyik kudarca a kisebbségi törvénytervezethez kapcsolódik. A szövetségi elnök az eredmények közé sorolta, hogy számos fontos probléma megoldásához hozzájárultak. /(borbély): Markó az RMDSZ 2005-ös sikereiről és kudarcairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Markó szerint a koalíción belül az RMDSZ elég jól teljesített. Eredményként könyvelhető el, hogy az autópálya építése folytatódik. Markó továbbra is problémának látja, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában nincs stabilitás. A támogatási rendszer ki van szolgáltatva a különböző kormányok ötleteinek. A Communitas Alapítvány jobbára pótolni tudja a kieső magyarországi támogatásokat. Arányaiban Magyarországról jön a nagyobb támogatás, de ha hozzászámítjuk, hogy az idén a magyar egyházaknak, iskoláknak kormánytartalékból sokmilliárdos támogatást adtak, tehát ha a tervezett költségvetés fölötti összegekről beszélnek, akkor ma már valószínűleg több az, ami a román költségvetésből érkezik. A Bolyai Egyetem körüli vitákkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja: az önálló magyar karok létrehozását akarják. Ezt nem utcai tüntetésekkel kell ezt megoldani, jelezte Markó, de nem tartja rossznak, hogy az egyetemen belül magyar oktatók kezükbe vették a kezdeményezést. /Salamon Márton László: Gálickövek és állóháború. Markó Béla RMDSZ-elnök bízik a koalíció együttmaradásában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Újabbkori kisajátítással, valamint elvtelen lobbizással vádolta karácsony harmadnapján kiadott közleményében Florin Tohaneanu sepsiszentgyörgyi ortodox esperes a kormányt, az RMDSZ-t és a Kovászna Megyei Tanácsot a Román Nemzeti Bank (BNR) egykori székháza körül kialakult tulajdonjogi vitában. Állítása szerint tavaly december végi határozatában az Adrian Nastase vezette kormány átadta az ingatlant a Kovászna és Hargita megyék görögkeleti püspökségének (ECH), s az átadást megerősítette január közepén a Tariceanu kabinet is. A megyei önkormányzat megfellebbezte a döntést Mona Musca művelődési tárcavezetőnél, de a minisztérium visszautasította a megyei tanács kérelmét. A közlemény szerint ezután telekkönyveztették az épületet az egyház nevére. Ez év végén azonban a megyei tanács elérte az előző kormányhatározat visszavonását. Demeter János megyei tanácselnök kijelentette, szó sincs arról, hogy az ingatlant az egyház nevére telekkönyveztették volna. /Domokos Péter: Kisajátítást kiált az ortodox egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (NKP) feljelentette az RMDSZ-t az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT). A vád: a szövetség hátrányosan megkülönbözteti a nőket, hiszen egyetlen női képviselőt sem küldött a parlamentbe. Asztalos Csaba, az OTD elnöke közölte, az OTD december 27-én tárgyalta az ügyet, és azt határozta, hogy a döntés előtt kikéri az RMDSZ véleményét is. /Sz. K.: Diszkriminációval vádolják Gusaék az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Az RMDSZ 27 romániai személyiséget – parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket, tisztségviselőket, egyházi méltóságokat, jogászokat, vállalkozókat – tüntetett ki az az Ezüstfenyő díjjal. Az adományozó szerint a díjat azoknak osztják ki, akik “a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért kiemelkedő munkát végeztek”. A lap a régió öt kitüntetettjét mutatta be. Arad megyéből Kocsik Józsefet 16 évi munkájának elismeréséül tüntették ki Ezüstfenyő díjjal. Aradon az RMDSZ Mosóczy-telepi szervezetének alapító tagja, illetve elnöke volt 12 évig, ugyanakkor az aradi szervezet ügyvezetője is a megalakulása után. 1990-től az országos gazdaszövetség, későbbi nevén az RMGE szervezésén dolgozott, amely 1994-ben alakult meg. Az RMGE Arad megyei szervezetének 4 évig az ügyvezetője, 1998-tól az elnöke, az országos szervezet ügyvezető elnöke is volt. Számos gazdatanfolyam megszervezése, gazdálkodóknak jutányos áron beszerzett vetőmag, gazdálkodói konferenciák lebonyolítása, az országhatárokon is átnyúló együttműködési kapcsolatok kiépítése fűződik a nevéhez. Fehér megyéből Fari Palkó Ilona nyugdíjas óvónő meghatódva vette át a díjat. „Én csak apró kavicsokat tettem le a magyarság asztalára. Nem is RMDSZ-es tevékenységem, hanem életem munkájának jutalmazását látom a díjban” – mondta. Nagyenyeden 27 évig vezette a Bethlen Gábor Kollégium gyakorló óvodáját. A 70-80-as években is sikerült úgy összekovácsolni a magyarságot, hogy mindenki tudta, hova tartozik. Úgy látja, egyre nagyobb szükség van a szociális munkára. Szerintem egy kisvárosban fontos az önkormányzat és a civilszervezetek közös munkája. A Máltai Segélyszolgálatnál végzett munkájában is odafigyel a magyarság gondjaira. Jogi tanácsaival Deák Levente, az egyetlen Hunyad megyei kitüntetett már a kilencvenes évek legelejétől segítette az erdélyi magyar közösséget. A Romániai Magyar Szóban a Törvénytár rovatot vezette, amelynek szaktanácsai amolyan RMDSZ jogi központtá fejlődtek. Hunyad és Fehér megyében szinte valamennyi magyar civilszervezet alapítóokmányait vagy folyó jogi ügyeit Deák Levente intézte, s számos országos magyar szervezet, egyesület hasonló problémáinak megoldása is a nevéhez fűződik. A Nyugati Jelenben is folyamatosan közöl jogi cikkeket. Legtöbbet mégis a magyarországi kártalanítási törvény erdélyi vonatkozásain, valamint a romániai tulajdon- és kárpótlás törvények gyakorlatba ültetésén, illetve magyarra való fordításán dolgozott. Marossy Zoltán alprefektusnak is választania kellett: vagy megmarad főtisztviselőnek, vagy tovább politizál az RMDSZ színeiben. Végül a tisztségben maradás mellett döntött. Megkapta az Ezüstfenyő díjat, mert a munkájával elégedettek. Temes megyében elsőnek Újszentes községnek volt RMDSZ-es polgármestere. Tizenhárom évvel ezelőtt pályázta meg a tisztséget Szilágyi Géza mérnök, azóta töretlenül élvezi a választópolgárok bizalmát. A magyarság részaránya az egykor színtiszta református községben napjainkra negyven százalék alá esett, így harmadszorra is első nekifutásra csatát nyerni nem akármilyen teljesítmény! Szilágy vallja, hogy minden intézkedés, mely előbbre viszi Újszentest a civilizáltabb élet felé, egyformán kedvez minden rendű-rangú lakosnak. /Ezüstfenyő díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

Kellemetlen meglepetés érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét: a koalíciós „partnerek” ismét megszegték ígéretüket, és az előzetes megállapodások ellenére megakadályozták, hogy az elkövetkező tíz évben az RMDSZ jelöltje töltse be az egyik alprefektusi tisztséget. Korábban azt ígérték, hogy a tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgán a többi koalíciós párt nem állít ellenjelöltet, de nem így történt. Az RMDSZ jelöltjét nem is engedték szóhoz jutni, a vizsgáztató bizottság szerint Fekete Emőke nem felel meg a követelményeknek, mivel nincs megfelelő számú munkaéve. A prefektusok jogállásáról szóló törvény módosítása következtében január 1-től a prefektúrák főtitkárai alprefektusokká válnak, így valamennyi megyében a prefektusoknak két helyettese lesz. Mivel Kolozs megyében Silviu Hentz prefektúrai főtitkár nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt, versenyvizsgát szerveztek a megüresedett állás betöltésére. A bizottság tagjai előre eldöntötték, ki lesz a sikeres vizsgázó. Január 1-jétől a prefektusok többé nem közméltóságok, hanem főköztisztviselők. Eddig a prefektusok az aktuális kormánypártot/kormánypártokat képviselték, könnyen le lehetett őket váltani. A prefektusokkal több esetben visszaéltek pozíciójukkal, erőteljesen beavatkoztak az önkormányzatok tevékenységébe. A prefektusok nagy része máris lemondott párttagságáról és a különböző párttisztségekről. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője megerősítette: az RMDSZ négy prefektusa (Böndi Gyöngyike Máramaros, György Ervin Kovászna, Madaras Lázár Mehedint és Szilágyi János Beszterce-Naszód megyékből), illetve 8 alprefektusa kilépett az RMDSZ-ből. /Kiss Olivér: Nem lesz RMDSZ-es alprefektus Kolozs megyében. Újabb koalíciós átverés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Párttá alakulása érdekében a Magyar Polgári Szövetségnek 25 ezer aláírást kell összegyűjtenie tizennyolc megyében és Bukarestben. Az MPSZ Maros megyei szervezete nyolc megyében vállalta fel az aláírásgyűjtés megszervezését, jelezte Tőkés András, az MPSZ országos alelnöke és Kiss István elnökségi tag. Arad megyében a gyűjtés már a vége felé jár, eddig 650-en fejezték ki támogatási szándékukat. Január folyamán Aradon létesül az MPSZ helyi szervezete. – A román anyanyelvűek körében könnyebb az aláírásgyűjtés, mert nem félnek az RMDSZ-es zaklatásoktól. A magyarok közül sokan aggódnak a következmények miatt – fejtette ki Tőkés András. Az MPSZ a karácsonyi ünnepek alkalmával rövid műsorral és ajándékokkal lepte meg Marosvásárhelyen az Eminescu utcai öregek otthonban élőket. /(mr): Folyamatban az MPSZ aláírásgyűjtő akciója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

Az RMDSZ színeiben megválasztott, kinevezett Háromszék megyei és megyeszékhelyi vezetők egyéves tevékenységét vette számba a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke, Gazda Zoltán. Megállapította, hogy a vártnál és a vállaltnál jóval kevesebbet teljesítettek. Sepsiszentgyörgy esetében jelentős előrelépésnek tartja, hogy új aszfalttal látták el a jelentősebb útszakaszokat, a nem modernizált utak viszont katasztrofális állapotba jutottak. Felhívta a figyelmet, hogy az útjavítások ,,nem az RMDSZ-es kormány támogatásával, hanem igen nagy méretű, felelőtlenül felvett bankkölcsönök révén valósulhattak meg”. Gazda emlékeztet, hogy az év elején Albert Álmos az adófizetőkhöz eljuttatott levélben sorolta fel az önkormányzat idei terveit. Az év végi mérlegnél kiderült, a tervek jó része nem teljesült. /(-kas): Gyengén teljesítettek vezetőink (Az MPSZ év végi mérlege). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

„Évtizedekkel ezelőtt úgy jöttünk ide, hogy kis idő múlva valahogy csak hazamegyünk. Aztán a nők férjhez mentek, a férfiak megnősültek, s szinte valamennyien itt ragadtunk” – kezdett az alig néhány száz fős Rimnicu Vilcea-i magyarság modern kori történetébe Stanescu Szabó Anna, az RMDSZ Valcea megyei szervezetének elnöke. Az iparosítás korszakában az ókirálysági városba sodródott magyaroknak nehéz volt megőrizni nemzeti identitásukat. Sokan beolvadtak, és hallani sem akarnak eredetükről. Akik vállalták nemzeti hovatartozásukat, ’89-ig jóformán nem is tudtak egymásról. Az együvé tartozás örömét az RMDSZ és a református egyház 1990 utáni megalakulása villantotta fel. Sokan megjelentek a székházban, bemutatkoztak, megkapták a magyar igazolványt, és azóta sem látta őket senki. Sokan nem tudták egymásról, hogy magyarok. Csorbai Lorándnak, a református gyülekezet új lelkipásztorának a 120 kilométerre lévő Craiovára és az annál is távolabb fekvő bányavidékre, Tirgu Jiura és Motrura is kell ingáznia. A nagyobb gondot az anyagiak jelentik, egy ilyen kis egyházközség nehezen tartja el a papját. Sikerült testvérkapcsolatot létesíteniük a Szeben megyei Vízakna reformátusaival. Az istentiszteleteket mintegy húszan látogatják, ünnepnapokon viszont kétszer ennyien is összegyűlnek a szász evangélikusoktól bérelt templomban. A római katolikus vallású magyarok a katolikus templomba mennek imádkozni, ha viszont anyanyelvüket akarják hallani, ide jönnek. A római katolikus pap, Balint Ioan nem beszél, nem is imádkozik magyarul. A református egyház és az RMDSZ Rimnicu Vilceán nem csupán szellemi és érdekvédelmi űrt tölt be, hanem valóságos kovásznak nevezhető. Máig sem tudják pontosan, hány magyar él a városban, mert a statisztikai hivatal nem hajlandó adatokat szolgáltatni. A 2004-es választásokon több mint hétszázan adták voksukat Valcea megyében az RMDSZ képviselőjelöltek listájára. A város magyarsága az evangélikus egyháztól bérelt székházban szokott hetente összejönni. /Szucher Ervin: Az újra felfedezett identitás. Sokáig nem is tudtak egymásról a Rimnicu Vilcea-i magyarok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Az RMDSZ kezdeményezésére összegyűjtött adományokból 20 ezer lejt juttattak a bánsági árvízkárosultaknak. Az RMDSZ Temes megyei szervezete, az adományok célba juttatása érdekében létrehozott Reconstructio 2005 Egyesület javaslatára bútorokat, háztartási gépeket és gázolajjegyeket vásárolt a Gátalja városhoz tartozó, főként magyarok lakta Szigetfalu település, továbbá óteleki, illetve torontálkeresztesi árvízkárosultjainak. /Pataki Zoltán: RMDSZ-segítség Szigetfalunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

A Médiabefutó a legnagyobb romániai magyar tehetségkutató verseny 10 helyszínen, három fordulóban zajlott, amit az RMDSZ és a Transindex szervezett meg. Több mint négyezer fiatalt vett részt a versenyen. A selejtezőkön sokan jutottak tovább a Nagyváradon megrendezett elődöntőre. Szatmárnémetiből hét tánccsapat és énekes jutott tovább. Három produkcióval Szatmár megye is képviseltette magát a marosvásárhelyi országos döntőn. Közülük Henter Ambrus, aki száraz gitáron játszott, tarolt a döntőn. /Farkas Orsolya és Szappanos Andrea: Médiabefutó. Három szatmári produkció az országos döntőn. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

A magyar lobogó felvonásával indul az új év Csíkszeredában: január 3-án Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitják Magyarország első székelyföldi külképviseletét. Erről az Új Magyar Szót a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert tájékoztatta. Január 6-án Szabó Vilmos határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkár, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és a konzulátus hatáskörébe tartozó hét megye prefektusának, megyei tanácselnökének jelenlétében állófogadást tartanak a Csíkszeredai Városházán. „Rendkívüli öröm és megtiszteltetés Csíkszereda számára, hogy végre a magyar főkonzulátus megnyitja kapuit itt Székelyföld szívében. Azt hiszem, hogy ez az esemény világosan jelzi: újabb régi kívánságunk valósulhat meg a 2006-os esztendőben. Ez nem jöhetett volna létre a Székelyföld polgárainak ilyen jellegű kérése és az RMDSZ közbenjárása nélkül. Ez mindnyájunk munkájának eredménye” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. /Daczó Dénes: A magyar zászló felvonásával indul az új év Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

„A Batthyaneum esetében nem lehet szó olyan megállapodásról, mint amilyet a nagyszebeni Brukenthal Múzeum esetében kötött az evangélikus egyház és a román állam” – tájékoztatott Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A katolikus egyházi elöljáró leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet, amelyet felajánlottak. Potyó felidézte a szeptember 29-én történt esetet, amikor Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségre érkezett Erdő Péter bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök, aki hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A Batthyaneum könyvtár ügye Strasbourgba került, miután a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. A katolikus egyház érdekeinek képviseletét a Nemzetközi Emberjogi Bíróságon Frunda György szenátor annak idején nem vállalta. Így az érsekség Monica Macoveit kérte fel a feladatra, aki elvállalta az ügyet, és miniszteri kinevezéséig képviselte az egyházat a strasbourgi bíróságon. Potyó Ferenc általános helynök elmondta, több ízben is kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, segítsen a Batthyaneum visszaszolgáltatásában, erre mindannyiszor ígéretet is kapott. „Legközelebb jövő év elején, januárban kellene tárgyalnunk a kérdésről a szövetségi elnökkel, de az általunk elfogadhatónak tartott megoldás csakis a mielőbbi és teljes restitúció lehet, és nemcsak jogilag, hanem gyakorlatilag is” – szögezte le a helynök. /Batthyaneum-ügyben nincs alku. Nem kér az állammal közös felügyelet lehetőségéből a katolikus egyház. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

Ladányi Árpád lesz Fehér megye egyik alprefektusa. A 33 éves jogtanácsos sikeresen vizsgázott a prefektúrai főtitkári állásra, amely januártól, a prefektusok jogállását szabályozó törvény módosításának értelmében alprefetusi funkcióvá avanzsál. Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök közölte, az országos egyezségek értelmében az RMDSZ-nek sikerült kialkudni a Fehér megyei prefektúrai főtitkári tisztséget. /Sz. K.: Magyar alprefektus Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

Magabiztos nyilatkozatok indították útjára a kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét. Mégsem született meg. „Pedig mi ismét lojális partnerek voltunk”, írta Toró T. Tibor. „Mi nem a konfrontációt, hanem az együttműködést választottuk.” „És újra meg újra rácsodálkozunk a román nacionalizmus eredetiségére”. Az RMDSZ programja legfontosabb stratégiai célkitűzésként a közösségi autonómiát nevezi meg. Egy autonómiatörekvésnek akkor van esélye, ha az a közösség lehető legszélesebb egyetértésén alapul. Az RMDSZ vezérkara következetes abban, hogy belső ellenzékét szélre szorítja, külső ellenzékét nem-létezőnek tekinti, és a „párbeszéd az autonómiáért” a mértékadó civil szervezetekkel meg a történelmi egyházak elöljáróival is inkább propaganda-monológ, mint valós dialógus. Egységes képviseletre szükség van, mert az autonómiát csak együtt lehet elérni. A közösségi igény megfogalmazásakor nincs helye az öncenzúrának. Nem azt fogalmazzuk meg mint közösségi igényt, amiről azt gondoljuk, hogy a partnereink elfogadhatónak tartják, hanem azt, ami a közösségi megmaradás és gyarapodás hosszú távú garanciája. Nincs már esély az egymást kiegészítő együttműködésre a Markó–Tőkés tengely mentén? – tette fel a kérdést Toró. Miért nem használta ki az RMDSZ csúcsvezetése a román– magyar közös kormányülést a kulturális autonómia megtámogatására? Ha az EMNT-diplomáciának /Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács/ és a Fidesz EP-képviselőinek a Moscovici-jelentés kapcsán román diplomáciai ellenszélben elért sikerét nézzük, akkor fogalmat alkothatunk, mit lehetett volna tenni, ha következetesen együtt és a jó irányba mozdul a magyar érdekképviselet, állapította meg Toró T. Tibor. /Toró T. Tibor: Valahol utat tévesztettünk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

Fennállásának második évfordulóján sajtótájékoztatón értékelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács eddigi tevékenységét Kolozsváron az EMNT elnöke és két alelnöke. A sajtótájékoztatót megnyitó Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke emlékeztetett: tizenhat éve robbantotta ki Tőkés László püspök a védelmére siető temesváriakkal a forradalmat. Tőkés László elnök is egy évfordulóra hívta fel a figyelmet: hatvan éve foglalt állást a Magyar Népi Szövetség – „az akkori RMDSZ” – SZKT-ja amellett, hogy Észak-Erdély ne térjen vissza Magyarországhoz. Ahogy nekik nem volt joguk az egész erdélyi magyarság nevében így dönteni, ugyanúgy az RMDSZ-nek sincs joga a mi ügyeinkről dönteni anélkül, hogy megkérdezzen, hiszen a három-négyszázezres tagságot magáénak tudó szervezeten kívül létezik az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács vagy az Erdélyi Magyar Ifjak, s e szervezetek szintén jelentős tömegeket képviselnek, ám nem értenek egyet az RMDSZ politizálásával” hangoztatta Tőkés László. Sikeresnek nevezte az EMNT munkásságát az elnök. Kezdeményezésükre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába került, továbbá az SZNT-vel közösen sikerült nemzetközi szintre emelniük az autonómiatörekvéseket. Az EMNT következő lépésként egyeztető autonómia-kerekasztal összehívását kezdeményezi, az RMDSZ-nek ugyanis nem áll jogában figyelmen kívül hagyni az erdélyi magyar történelmi egyházaknak, a Magyar Civil Szervezetek Országos Szövetségének, a MIT-nek és az EMI-nek a véleményét, akárcsak az EMNT és az SZNT parlament előtt lévő másik két törvénytervezetét. „Ha az RMDSZ erre a megbeszélésre sem jön el, azzal beismeri, hogy nem képviseli az erdélyi magyarság egészét”, jelentette ki Szilágyi Zsolt alelnök. Kiadott nyilatkozatában az EMNT ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását a létrehozandó Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretében, továbbá üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 2006. február 3–5. között rendezendő autonómiakonferenciát. Toró T. Tibor alelnök az elmúlt két év ellenzéki törvényjavaslatait ismertette, rámutatva, hogy az RMDSZ számos elemet átvett ezekből, de sajnos nem eleget, és nem törekedett nemzeti konszenzusra a fő kérdésekben. A sajtótájékoztatón jelen volt a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében Kovács Lehel is, ismertette a BKB küzdelmét a Bolyai újraindításáért, és hírül adta, hogy néhány órával azelőtt leszavazta a román többségű kari tanács a BBTE Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozását. /Bagoly Zsolt: Kétéves az EMNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

Akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztását akarják, még egy doktori címet sem tudtak megszerezni – jelentette ki dr. Nicolae Bocsan, az egyetem rektora. A Gandul című lapban vele készített interjúban állította: ők az intézmény szakmai hírnevét akarják öregbíteni, míg a 21-ből 11 karon tanító magyar társaik az állami magyar egyetem létrehozásával hatalmas szintzuhanást idéznének elő, hiszen a szétválás követelői nem éppen a szakma élvonalából kerülnek ki.  A Ziua című bukaresti lapban Adrian Severin, a szocdem párt európai parlamentbeli megfigyelője írta: „Ami a választási diszkriminálást illeti, a valóságban ez nem a románság és a kisebbségek viszonyára vezethető vissza, hanem a különböző kisebbségi szervezetek, főleg az RMDSZ és az MPSZ közötti viszonyra. Bár sajnálatos, de ez a diszkrimináció biztosítja a magyar kisebbségnek a parlamentben és a kormányzásban való állandó, jelentékeny részvételt. Ennek megváltoztatása egyszerűen kirekesztené az RMDSZ-t a parlamentből, ami a magyarság politikai alulreprezentálására és az etnikumok közötti viszony destabilizálására vezetne A Romania Literara lapban Mircea Mihaies azt írta, hogy a román parlamentben az RMDSZ képviselőire megint a szeparatizmus ügynökeiként, a haza szent testének szétmarcangolóiként tekintenek. /R. Gy.: Román sajtószemle. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

Gyulafehérváron a II. Rákóczi Ferenc közösségi házban Gudor András tiszteletes gyűjtötte egybe a város és a környék magyar lakosait szilveszteri mulatságra. A 60 személyt befogadó terem megtelt. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban meghirdetett szilveszter a jelentkezők kis száma miatt elmaradt. A városban inkább szűk körű, magán jellegű mulatságok voltak. A Svájci Házat a csombordi “rózsások” és a lőrincrévei “káposztások” bérelték ki, lőrincrévei zenészek húzták a talpalávalót. Marosújváron az RMDSZ székhelyén rendeztek szilvesztert. Torockón a kultúrotthon termében volt a mulatságo, de folyt a muri a Forrás mulatóban és a falu valamennyi télen üzemelő panziójában is. Magyarlapádon a “pirospántlikások” otthon ünnepeltek, nem szerződtek el sehova. Felvincen a református egyház gyülekezeti termét is az ifjak foglalták le. A házasok a falu két cukrászdájában rendezett mulatságokon vettek részt. /Évbúcsúztató Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./