Az EU házhoz jön – adópolitika és az euró bevezetésének esélyei címmel rendezett gazdasági fórumot november 25-én Kolozsváron az RMDSZ, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság. Gilyán György magyar közigazgatási államtitkár a magyar gazdaság helyzetéről tartott beszámolót az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban. Eddig a Szülőföld Program keretében Romániában 28 helyszínen összesen 5000 vállalkozó jutott Az EU házhoz jön sorozattal szakmai információkhoz. /Ördög I. Béla: Évzáró gazdasági fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

László Attila februárban vette át a Kolozs megyei RMDSZ vezetését. A megyei elnök beszámolt az elmúlt néhány hónap tevékenységéről. Májusban indították útnak azt az elképzelést miszerint vidéken falunapokat, néptánctalálkozókat szerveznek. A hagyományteremtésre helyezték a hangsúlyt. Kolozs megyében jelenleg 196 RMDSZ-es önkormányzati tanácsos van. A jövő év januárjában elkezdődik ezeknek a tanácsosok továbbképzése, 3–4 hónapot tartó elméleti oktatás. Ez bárki számára nyitott, nincs RMDSZ-tagsághoz kötve. A tanfolyam ingyenes és kötelező a jelenleg tisztségben lévő tanácsosok számára. Csoma Botond jogász, a humánerőforrással foglalkozó alelnök koordinálja a tanfolyamot. A mezőgazdaságban bekövetkező változások szükségessé teszik a szakmai képzést, amelyet jelenleg pedig Bakó Béla koordinál. Kolozs megyében jelenleg több mint 360 magyar érdekeltségű civil szervezet van, ebből 27 ifjúsági, amelyeket be kell vonni a közpénzek elosztási rendszerébe.– Erdélyben mindössze öt szórványközpont működik, melyeket eddig a Communitas Alapítvány és külföldi források finanszíroztak, de ezek mára apadóban vannak. Új források után kell nézni. Évente két nagyobb rendezvény bevételét szánják az alapítványok támogatására. December 18-án a Kolozsvári Magyar Opera és az Országos RMDSZ Művelődésügyi főosztálya társszervezésében gálaműsort szerveznek. Ezenkívül az év végi üdvözlőlapok eladásából származó bevételt is felajánlják az alapítványok támogatására. /László Attila: Örvendetes, hogy sok fiatal önkéntes is részt vesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség november 25-i közgyűlésén politikai nyilatkozatot fogadott el, amely szerint a szövetség saját jelölteket állítana a helyhatósági választásokon, és tárgyalásokat kezdeményez az RMDSZ-szel az általános választásokon való részvételről. A politikai nyilatkozat szerint a székelyudvarhelyi MPSZ-t aggasztja a városi tanácsban folyó “politikai háború”, mely hátráltatja a helyi fejlődést. A Magyar Polgári Szövetség szerint az egyetlen megoldás a térség területi autonómiája. /Megoldás: az autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

November 29-én és 30-án lesz háromnegyed évszázada, hogy felavatták a bánsági magyarság közművelődési és érdekvédelmi törekvéseit szolgálni hivatott Magyar Házat. Erre emlékeznek november 26-án az épület első emeletén. Ennyi maradt ugyanis a magyaroknak a háromszintes Magyar Házból. Annak idején magyar közéleti személyiségek tetemes összeget áldoztak a munkálatokra, téglajegyek vásárlásával a közemberek is hozzájárultak, így tényleg az egész bánsági magyarság a magáénak érezhette a házat. Az 1945-ös fordulat után még egy ideig a Magyar Népi Szövetség székháza volt, hamarosan a pártsajtót költöztették az épületbe. 1967-ben – amikor a belső udvarára egy egyemeletes szárnyat építettek – a telekkönyv szerint még a Magyar Ház Rt. tulajdona volt. Ekkor mindössze egy átiratban adtak utasítást az államosításra. Ezzel indult a törvénytelenségek sorozata. A Timpress Rt 1992-ben beíratta a kezelési jogát, 1995-ben pedig a használati jogát a telekkönyvbe. Később az ultranacionalista Iosif Constantin Dragan több mint 50 százalékos tulajdonjogot nyert. Fórika Éva jogász szerint ez nem nevezhető az állami tulajdon privatizálásának, csak egyszerűen lopásnak. 1993-ban a Timpress értesítette a három kisebbségi lapot, hogy maradhatnak a házban, de csak bérlőkként. A szerb és a német újság belement ebbe, a magyar viszont nem, ezért kilakoltatási pert indítottak az Új Szót kiadó (időközben megalapított) Reflex Kft. ellen. A Reflex viszont hat év után megnyerte a pert, és ingyenes használati jogot kapott az első emeletre. Így a magyarság utolsó bástyái Temesváron, a Magyar Házban jelenleg a hetilap, és közvetve albérlői, az RMDSZ és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet. 1994-ben jegyezték be az új Magyar Ház Rt.-t. A későbbiekben ez a részvénytársaság (is) perelt a Magyar Házért. 1994-ben a Magyar Ház Rt. indított pert a ház visszaszerzéséért a román állam, illetve a Timpress ellen. Első fokon vesztett a Magyar Ház Rt., mert a bíróság szerint nem bizonyítható, hogy jogutódja a régi Magyar Ház Rt.-nek. Második fokon viszont a bíróság figyelembe vette, hogy a folytonosságot kimondja az alapító okirat, de a harmadik és utolsó rendes fokon megint veszített. Időközben megjelent az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelet, amely az ingatlant visszaadta a temesvári magyar közösségnek, ennek nyomán az rt. perfelújítást kezdeményezett. Azonban a Timpress alkotmányossági kivizsgálást kért, mondván, hogy magántulajdonról van szó, és azt nem lehet állami úton visszaadni. Az Alkotmánybíróság elfogadta ezt az érvelést. Fórika Éva szerint ha a román állam meg akarta volna oldani a kisebbségi ingatlanok kérdését, akkor megoldotta volna. Toró T. Tibor, az RMDSZ jelenlegi Temes megyei parlamenti képviselője szerint az RMDSZ országos vezetősége sem tűzte egyértelműen zászlajára a Magyar Ház ügyét. /Pataky Lehel Zsolt: Megtűrtként a saját otthonunkban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

A várakozásokkal ellentétben nem politikust nevezett ki az államfő az Országos Hírszerzési Közösség (CNI) élére. Az intézmény vezetője a Védelmi Minisztérium titkosszolgálati részlegének eddigi vezetője, Sergiu Tudor Medar tábornok lesz, aki az államfő nemzetbiztonsági tanácsadójaként felel majd a titkosszolgálatoktól befutó információk összesítéséért, feldolgozásáért és továbbításáért. Az ötvenhét esztendős tábornok mérnök képesítést szerzett, majd – kapitányi rangban – kutatóként dolgozott. A rendszerváltás után alkalmazta a katonai hírszerzés. 1996 és 1999 között Románia washingtoni katonai attaséja, majd a katonai hírszerzés vezetője volt. /Nem civil vezeti a Hírszerzési Közösséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Évtizedes vajúdás után megszületett az Országos Hírszerző Közösség (CNI). A CNI nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. A Hírszerző Közösség ötlete először az első koalíciós kormányzás idején merült fel. Az ellenzék valószínűleg óvást nyújt be az alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy túl sok hatalom összpontosul egyetlen kézben. A Védelmi Tanács kivonja a Hírszerzési Közösséget a parlament, illetve a civil szféra ellenőrzése alól. Ezt sérelmezi az RMDSZ is. Markó Béla elnök kijelentette: a titkosszolgálatokat csakis a parlamentnek vagy a kormánynak szabad alárendelni. /Sz. L.: Egy kézben a hatalom? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Sajtóbeszélgetésre hívta meg a romániai magyar média vezetőit Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 26-én Marosvásárhelyre. Markó a kormánykoalíció tényleges eredményeit a látszatnál többre tartotta, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szövetséget alkotó pártok nézeteltéréseiket kifelé is megjelenítik. Szerinte a kisebbségi törvény elfogadása márciusnál hamarabb nem várható. Amikor Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester levelével érvel az ügyben a szenátusban, akkor megállapítható, hogy mindkét fél gyengíti a törvény elfogadási esélyeit. Az elnök köszönetét fejezte ki az összes magyarországi Európai parlamenti képviselőnek a törvénytervezet támogatásáért. Markó Béla lehetőséget lát arra, hogy a nemzeti bruttó össztermék jelenleg előirányzott 3,9 százaléka helyett 5 százalékot fordítsanak oktatási célokra. A jelenlévő újságírók bírálták az RMDSZ-t, amiért álláspontját nem hozza kellő mértékben nyilvánosságra. Markó Béla elismerte, hogy a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség véleményét nem ismeri ez ügyben, s mindkét felet felelősnek tartja ezért. Markó Béla bejelentette, hogy funkcióhalmozás miatt lemondott a Communitas Alapítvány elnökségéről, valamint a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztőségéről. Elismerte, hogy a Communitas Alapítványhoz befutó közpénzek elszámolását nem teszik teljes egészében nyilvánossá, mert annak egy részét formailag az alapítvány szervezte tevékenységekre vagy működésre fordítják, és a jelenlegi jogszabályok értelmében nem hozható nyilvánosságra, hogy valakinek mennyi a fizetése. A pályázatokra kiírt alapítványi pénzelosztás továbbra is nyilvános lesz, ígérte. A Communitas-összegek szétosztását a jövőben is az RMDSZ végzi. Elismerte, hogy a volt Romániai Magyar Szót az alapítvány kiemelten támogatta. Az oktatási támogatásként a magyarul taníttatásért járó 20 ezer forintokat jelentő támogatás hiányzó felét, 600 millió forintot a múlt héten Magyarországról átutalták, a másik fele 2006-os kifizetésre csúszhat. /B. Á.: Kisebbségi törvény márciusra. Markó Béla sajtóbeszélgetése hazai magyar médiavezetőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Felső-Bega-völgye RMDSZ-szervezetei vezetőinek november 26-án Lugoson tartott tanácskozásával befejeződtek az idei régiós találkozók. Marossy Zoltán alprefektus, szervezési alelnök a tagnyilvántartás aktualizálását és az úgynevezett “törpe-RMDSZ-ek” megszervezését kérte a jelenlévőktől, Sütő Udvari Magda szociális alelnök pedig az árvíz utáni újjáépítésekről, a Reconstructio 2005 Egyesület tevékenységéről számolt be. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a kisebbségi törvénytervezet szenátusi és alsóházi vitájáról, az ellenzéki és koalíciós pártok gáncsoskodásairól tájékoztatta az érintetteket. /(pataky): Befejeződtek a kistérségi találkozók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Az Ighaz Kulturális Egyesület bejegyzésére hatmillió régi lejt, a Teleház részére számítógépet nyert Igazfalva a Communitas Alapítvány pályázatán. A felső-Bega-völgyi község elöljárója elmondta: az RMDSZ-es tisztségviselőnek felvázolta jövőbeni terveiket és a jelenleg zajló beruházásokat. “Jövőre e-Magyar Pont létrehozására fogunk pályázni, amire az alelnök szerint van esélyünk. Ez nemcsak az Internet-használat miatt lesz hasznos, hanem a fiatalok itt letölthetik, megírhatják a saját pályázataikat a helyi érdekeltségű rendezvényekre. Merthogy a fiatalok körében beindult az önszerveződés, a közélet iránti érdeklődés” – mondta a polgármester. /P. L. Zs.: Igazfalvi előrelépés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulója alkalmából Bocskai Istvánra emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben és Szárazberken, a szatmárnémeti Szent István Kör, a református egyház és az RMDSZ rendezésében. Szatmárnémetiben A hit és a szabadság védelmében címen történelmi előadást tartottak: Sipos Gábor kolozsvári egyetemi docens, Kereskényi Sándor muzeológus, Mandula Tibor, Muhi Csilla és László Benjamin szatmári tanárok. Szárazberken, abban az ugocsai községben folytatódott a megemlékezés, ahol a szatmári nemesség 1605-ben az Erdélybe tartó Bocskai Istvánt fogadta. A helyi református Kónya László történelemtanár méltatta Bocskai tevékenységét. A templomkertben két éve állított Bocskai-szobornál Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke a nagy fejedelem mához szóló üzenetéről beszélt. /Bocskai Istvánra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Pellegrini Miklós 1980-tól dolgozik Aradon, matematikatanár végzettségű, a versenyvizsgáig egyelőre csak megbízott, 52 esztendős főtanfelügyelő-helyettes. 1998 óta az Arad Megyei Pedagógusok Házának vezetője. Az RMDSZ felkérése 2005 szeptemberétől átvette az Arad Megyei Tanfelügyelőségen a minisztériumba távozott Matekovits Mihály helyét. A főtanfelügyelő-helyettes a vele készített interjúban kiemelte, váratlanul érte a felkérés. Eddig nem járt RMDSZ-rendezvényekre. Égető gond, hogy több iskolában is a törvényes létszám alatt működnek a magyar csoportok, lehetőséget kell találni, hogy a magyar osztályok elindulhassanak szeptemberben. Lesznek iskola-összevonások, de Pellegrini reméli, hogy ezek kevésbé érintik majd a magyar iskolákat. Tény, hogy egyes magyar iskolákban az oktatás minőségével gondok vannak, persze ez sem jogosítja fel a magyarokat, hogy román osztályba írassák gyermekeiket. Ki kell dolgozni egy olyan közép- és hosszú távú politikai, szociális, demográfiai, tanügyi elemeket tartalmazó stratégiát, amely szabályozná a magyar oktatás jövőjét a megyében. /Irházi János: “…sosem törtettem erre az állásra” – Interjú Pellegrini Miklós aradi főtanfelügyelő-helyettessel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

„Nem róható fel Romániának a legutóbbi ciánbaleset, a szennyezés mértéke pedig elenyésző” – nyilatkozta Niculescu Tóni RMDSZ-es külügyi államtitkár, reagálva Sólyom László magyar köztársasági elnök kijelentéseire. A barcelonai euromediterrán csúcstalálkozón résztvevő elnök kijelentette: „Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene. Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak a fellépésre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket.” Az elnök nyilatkozataival egybevágóan vélekedtek a környezetvédők is. Az Élőlánc Magyarországért szervezet szerint egyértelmű, hogy Magyarország védtelen a határon túlról érkező vízszennyezésekkel szemben: „A Tisza vízgyűjtő területén működő, súlyosan környezetszennyező bányák, vegyi és nehézipari üzemek időzített bombákként veszélyeztetik folyóinkat.” A szervezet határozott fellépést követel az „ökológiai agresszió” ellen. A román külügyi államtitkár közölte, a külügyminisztérium nem kapott semmilyen megkeresést ez ügyben, és megértik a magyarországi aggodalmakat. Niculescu Tóni azt is elmondta, hogy a két ország között jók a kapcsolatok, ami a környezetvédelem problémáját illeti. A magyar fél ebben az ügyben hivatalosan megkereste Romániát, de nem tiltakozás, hanem tájékozódás céljával. A román hatóságok elküldték a tájékoztatást, de a magyar fél további információkat is kért. /Isán István Csongor: Hivatalosan nem tiltakozott a magyar fél a ciánszennyezés ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

A Demokrata Párt megbízta Valeriu Tabarat /a Román Nemzeti Egységpárt volt elnökét, aki „demokratává” lett, miután korábbi pártja kibukott a parlamentből/, hogy készítsen jelentést az RMDSZ által készített, és a kormány által – tehát a kormánykoalíció pártjai, közöttük a Demokrata Párt által is – saját törvénytervezetként a parlament elé benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Ez különös értelmezése a koalíciós együttműködésnek. A Demokrata Párt ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy saját kisebbségi törvény tervezettel rukkoljon elő. A DP ugyanis azt állítja, hogy a képviselőház napirendjén levő nemzetiségi statútum „nem az”, amit a címe mond, mert „a kisebbségi statútum vétójogot biztosít az autonómia-tanácsoknak és a kisebbségi tanácsoknak, azaz, a beleegyezésük nélkül nem lehet leváltani az iskolák vagy más intézmények vezetőit”. Ugyanakkor „a helyi és központi hatóságokat egy második nyelv használatára kötelezi”. Ez pedig nem más, mint a magyar nyelv. A DP tehát saját kormánya ellenzékeként viselkedik. Kérdés, hogy az RMDSZ meddig hajlandó kitartani ilyen partnerek mellett, Észre kellene már venni, hogy a szóban forgó törvénytervezet ellen összehangolt aknamunka folyik. Jellemző, hogy a DP olyan személyt bízott meg a törvénytervezet véleményezésével, akiről köztudott, hogy valamikor Gheorghe Funarral egy pártban és Vadim Tudorral egy szólamban „énekelt”. /Mózes Edith: Beijedt a Demokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Salat Levente politológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorának adott nyilatkozatában sötét jövő jósolt a romániai magyar közösségnek. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem bízott eléggé a saját erejében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor az alkalmazhatatlan lesz. Salat Levente szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal. Mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. Annak a közösségnek, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el, annak nincs politikai jövője, ezért etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. – Megdöbbenéssel értesült az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége a rektor-helyettes nemzetpolitikai megállapításairól – olvasható közleményükben. Kovács Péter társelnök és Borboly Csaba elnök szerint megalapozatlan az a megállapítás, hogy az erdélyi magyarság nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé saját erejében. – Szerintük az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolatát adják ezen sommás megállapításnak. A gyarapodó iskolahálózat, a gazdagodó civil világ, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője a magyar nemzeti közösségnek. A rektor-helyettes megnyilatkozása közvetve kivándorlásra ösztönzi az erdélyi magyar fiatalokat. Salat Leventének a szülőföldön való maradás lehetőségeinek megteremtése tartozik feladatkörébe. Ellentmondás van megnyilatkozása és az intézményvezetői pozíciója között. /Vita az erdélyi magyarság sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Roppant megtisztelő, ha az emberről hivatalosan is elismerik, hogy azonos önmagával. A jelenlegi magyar kormány ezt a gesztust kívánja megtenni a „határon túli” magyarok irányában, írta Papp Attila Zsolt. Kizárólag az SZDSZ állt ki a javaslat ellen. Aki ismeri a magyar liberálisoknak minden, szimbolikus és gyakorlati nemzetpolitikai kezdeményezéssel szembeni frusztrációját, nem csodálkozik ezen. Az viszont túlzás, hogy ez lenne az elmúlt tizenöt év legfontosabb nemzetpolitikai lépése Ezt állította Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A kormány javaslata annak „a december 5-i népszavazásnak az évfordulója tájékán született, amelynek végeredményétől éppen nem a magyar nemzethez való tartozásunk érzése erősödhetett meg”, állapította meg a cikkíró. Magyarországon rajtolt a választási kampány, ezt figyelembe kell venni. /Papp Attila Zsolt: Az ajándék ló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Egyik vezetőjét, Dénes Istvánt indítja jelöltként a Nemzeti Szabadelvű Kör az RMDSZ alsóháromszéki területi elnöki tisztségéért folyó versenyben. Dénes István a tavalyi polgármesterválasztás harmadik helyen végzett jelöltje volt a megyeszékhelyen, a szavazatok számottevő részét sikerült összeszednie. A Nemzeti Szabadelvű Kör a tavalyi választások nyomán jött létre, országosan elismert platformja az RMDSZ-nek. Dénes István Pető Antal ügyvezető elnök és Szőcs Endre ifjúsági alelnök társaságában jelentette be, hogy fő feladatának az országos szervezetté fejlesztést tekinti. Legsürgősebb a székelyföldi régió létrehozása, lesz egy közép-erdélyi, egy partiumi-bánsági és egy óromániai-dobrudzsai szervezet is. A Kör 30 alapító tagján kívül pillanatnyilag 85 rendes taggal és kb. 3000 támogató taggal rendelkezik. Van egy képviselője Markó Béla elnöki kabinetjében is. A Nemzeti Szabadelvű Kör szövetségesének tekinti a liberális áramlatokat, meggyőződése, hogy a magyarságot a regionális politizálás vihetné előre. Szőcs Endre szerint az RMDSZ és az MPSZ is egyaránt elmarasztalható abban, hogy ,,adminisztratív politi­zálást” folytatnak, fontos lenne alulról és a civil szférában is építkezni, ezáltal gátat vetni az ifjúság kivándorlásának. A Kör hangsúlyozottan igényli a nemzedékváltást is az RMDSZ-en belül, mégpedig az ,,ál generációváltás” helyett a valódit. Ezt Dénes így magyarázta: nem a mások által előtérbe tolt ún. ifjakra gondolnak, hanem a feltörekvő nemzedék igazi képviselőire. A Kör sérelmezi, hogy nem hívták meg a helyi három másik RMDSZ platform választások előtti tanácskozására, a belső választások idején megkezdett gáncsoskodás ma sem ért véget. /(b.kovács): Országos hálózattá válni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Az RMDSZ vezetőségével, parlamenti képviselőivel és kormánytagjaival találkoztak november 29-én az Új Magyar Szó (ÚMSZ) bukaresti szerkesztői. Az eszmecserén mind a politikusok, mind az újságírók elmondták, hogyan látják a politikum és a sajtó viszonyát, illetve a magyar kisebbség helyzetét. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az ÚMSZ a legjobb úton halad afelé, hogy az erdélyi magyarság mérvadó napilapjává váljék. /G. G.: RMDSZ-ÚMSZ „csúcstalálkozó”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Egyre több erdélyi magyarban fogalmazódik meg: a kisebbségi törvény körüli huzavona félelmetesen hasonlít az RMDSZ legutóbbi “országlása” alkalmával tapasztalt esetre, amikor a szövetségesek a legnagyobb szükségben hagyták cserbe az RMDSZ-t. Király András parlamenti képviselő szerint árnyaltabban kell fogalmazni. A kisebbségi törvényt az RMDSZ szakemberei dolgozták ki. Az RMDSZ el akarja érni, hogy az oktatásügyi, a kisebbségi és emberjogi, valamint a jogi bizottságok december 22-ig megvitassák a tervezetet. Karácsony előtt meg kellene születnie a jelentésnek, amellyel általános vitára a plénum elé állhatnának. Király András szerint nem volt elhamarkodott az Országgyűlés pozitív döntése Románia EU csatlakozásával kapcsolatban, mert Romániának éreznie kell, hogy az iránta megnyilvánult gesztus viszont-gesztust követel meg. Az RMDSZ eddigi munkája a koalíció erősítésére, Románia előmenetelére irányult. Amennyiben a koalíció nem támogatja a kisebbségi törvényt, akkor az RMDSZ-nek át kell értékelnie az eddigieket. Az RMDSZ a törvényt csakis a kulturális autonómiával együtt tudja elfogadni. /Balta János: Kisebbségi törvény-latolgató. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Magyarországon sem gyásznapnak, sem örömünnepnek nem tekinthető december 5-e – jelenti ki Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. „Nem kultikus pillanata ez a magyar történelemnek, hanem egy folyamat része” – fogalmazott. Úgy véli, ma alig több mint tizenöt százalékra tehető azoknak a magyarországi embereknek az aránya, akiknek a határon túli magyarokkal szembeni érdeklődése meghaladja határon túli nemzettársaik fizikai létezésének regisztrálását. Tamás Pál szerint az RMDSZ kormányzási szerepvállalása révén túl kellett lépnie „a törzsi érdekek szféráján”, az ország érdekeit kellett képviselnie. A Gyurcsány-kormány sokak által kompenzációs intézkedéseknek tartott lépései Tamás Pál szerint tudatos gesztuspolitika elemei. /Cs. S.: Nem gyásznap, nem örömünnep. Tamás Pál szociológus: fordulópont, de másképp. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

„Nem elég a mandátum megszerzése, bizonyítanunk is kell, hogy megérdemeltük a választók bizalmát” – nyilatkozta Borboly Csaba elnök a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Tanácsának hét végi, marosfői ülését követően. „A tanácskozás másik fontos hozadékának tartom, hogy megjelent számos kormányzati tisztségviselő, akik az önkormányzatok számára nagyon fontos lehetőségeket ismertettek” – hangsúlyozta az elnök. A rendezvényen Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter az önkormányzatok és infrastruktúra viszonyáról tartott előadást, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár környezetvédelmi helyzetjelentést ismertetett, szintén előadásokat tartott Csutak István és Jakab István államtitkár. „A tanácskozás egyik fő célja volt kialakítani azt a közösséget, amely 10-15 év múlva a romániai közéletben meghatározó szerepet vállalhat” – vélte Kovács Péter RMDSZ ügyvezető alelnök, a Miért társelnöke. /Bizonyítani akarnak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A Demokrata Pártnak (DP) a koalícióból való kilépésére tett javaslatot Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy a DP jelentős módosításokat javasolt a kisebbségi törvénytervezet esetében. – Ha egyes koalíciós vezetők nem értenek egyet a kormányprogram révén a kabinet által vállalt tervezetekkel, akkor kiléphetnek a koalícióból – mondta Markó. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: pártja nem támogatja jelenlegi formában a kisebbségi törvénytervezetet. Azt kérte, hogy töröljék a nemzeti kisebbségek autonómiatanácsának a kisebbségi oktatási intézmények és ezek tantervének kialakításában élvezett vétójogát. A DP még azt javasolta, hogy az oktatási és egyéb jogokat biztosító, a kisebbségekre vonatkozó jelentős lakossági részarány helyett az kerüljön be, hogy a nemzeti közösségek csak akkor élvezhetik ezeket a jogokat, ha az összlakosság legkevesebb 20 százalékát teszik ki. – Kiürítené a Demokrata Párt a kisebbségi törvénytervezetben meghatározott kulturális autonómiát, ha az autonómiatanácsok nem kapnak döntési jogkört – vélte Varga Attila, az RMDSZ képviselője. /Borbély Tamás: Újabb válságba sodródhat a koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

A kettős állampolgárságért kiírt sikertelen népszavazás egyéves évfordulóján, december 5-én közel kétszázan gyújtottak gyertyát Sepsiszentgyörgyön, a Szent István-szobornál. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete rendezésében tartott megemlékezésen Szabó Lajos kanonok imájában kérte Istent, hogy „a lelki egység, a szent hit és az Istenbe vetett bizalom tartson össze meg minket.” A szervezők nem kaptak elutasító választ az RMDSZ-nek küldött meghívójukra, a megemlékezésen mégsem vett részt egyetlen RMDSZ-tisztségviselő sem. A rendezvény után a Háromszék kérdésére Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet a december 5-i népszavazás eredményével, de szerinte nem azt kell hangsúlyozni, ami elválaszt ben­nünket, hanem azzal kell foglalkozni, ami a kiutat jelenti a kialakult helyzetből. /(fekete): A kitagadásról emlékeztek meg (December 5.) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ A háromszéki RMDSZ visszautasította a Magyar Polgári Szövetség meghívását a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás egyéves évfordulójára tervezett rendezvényekre. “Úgy értékelem, hogy az ilyen rendezvényekkel még jobban eltávolodhatunk a magyarországi magyaroktól, de azt is ellenzem, hogy egy kudarcot megünnepeljünk” – jelentette ki Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke. Az MPSZ vezetősége kérte a magyarokat, hogy az RMDSZ képviselőivel együtt december 5-én gyújtsanak gyertyát a templomok előtt, a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás egyéves évfordulóján. /Nem gyújtottak gyertyát. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

December 4-én Resicabányán ismét megalakult a Krassó-Szörény Megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége (KSZMNKSZ), amelyet ezúttal a megye tizennyolc kisebbségéből hét hozott létre. Az 1994-ben létrejött hasonló összetételű szövetségnek az alakuló ülés után több összejövetele nem volt, és nem is valósított meg semmit. A jelenlegi KSZMNKSZ megalakulását a megyei RMDSZ, pontosabban Seres Péter Albert elnök, illetve alprefektus szorgalmazta. Tigla Erwint, a német fórum elnökét választották meg elnökké. Az alakuló ülésen a Roma Párt, a Német Demokrata Fórum, az Ukrán, a Horvát, a Szerb és a Szlovák–Cseh Demokrata Szövetség és az RMDSZ képviseltette magát. A KSZMNKSZ céljai között a kisebbségek érdek- és jogvédelme, az egymással és a román nemzettel való kapcsolattartás, illetve a művelődés és hagyományápolás kérdései szerepelnek. /Makay Botond: Újraalakult a megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Vegyes bizottságot hoz létre a D.A. Szövetség, amely a Velencei Bizottság ajánlásai alapján kidolgozza a demokraták és liberálisok módosítási javaslatait a kisebbségi törvény kapcsán – jelentették be a kormánykoalíció vezetői december 5-én. Az RMDSZ által már megfogalmazott módosítások tartalmazzák a Velencei Bizottság ajánlásainak jó részét, de ugyanazon ajánlások alapján további módosítások dolgozhatók ki. Eugen Nicolaescu liberális szóvivő bejelentette: december 20-ig kell a közös bizottságnak kidolgoznia a javaslatokat, amelyeknek „teljes egészében” összhangban kell lenniük a Velencei Bizottság kifogásaival. A kisebbségi törvény szóba került Calin Popescu Tariceanu brüsszeli látogatásán is. A miniszterelnök a romániai euró-parlamenti megfigyelőkkel találkozva kifejtette: a kisebbségi törvény ugyan nem feltétele Románia EU-csatlakozásának, de egyike a kormányígéreteknek. December 6-i sajtóértekezletén Emil Boc DP-elnök csodálkozásának adott hangot Markó Béla erélyes válaszával kapcsolatban. Markó ugyanis szabályosan kitessékelte a koalícióból a demokratákat, akik – bár aláírták azt a koalíciós megállapodást, miszerint lényeges módosítások nélkül támogatják a kisebbségi törvény elfogadását – most éppen az ellenkezőjét cselekszik. A DP egyik javaslata arra vonatkozik, hogy az autonómia tanácsok csak konzultatív joggal rendelkezzenek, ami a kulturális autonómia ellehetetlenítését jelentené. Boc szerint a koalíció pártjainak joguk van módosító indítványt benyújtani. Nem kívánnak „túllicitálni” kisebbségi jogok terén, hangoztatta a demokraták elnöke. Elemzők szerint a demokraták attól tartanak, ha kiállnak a törvény mellett, szavazókat veszítenek. /N.-H. D., Sz. K.: Boc: nem kívánunk „túllicitálni” a kisebbségi jogok terén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, tagja a román európai parlamenti megfigyelő csoportnak. Haragszik az RMDSZ-re a kisebbségi törvénytervezet, illetve, ahogy mondja, a Székelyföld „enklavizálása” miatt. Haragszik az Európai Parlamentre, mert szerinte „erősen” kötik az ebet a karóhoz éppen a sokat pocskondiázott kisebbségi törvény okán. Mint nyilatkozta, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadását feltételül szabják Románia európai uniós csatlakozásához. Corlatean felháborodott, aimért az Európai Parlament külügyi bizottsága függeléket fogadott el Pierre Moscovici jelentéséhez, amelyben arra szólítják fel a román hatóságokat, hogy hozzanak kiegészítő intézkedéseket a magyar kisebbség védelmének biztosítására, amelynek összhangban kell lennie a szubszidiaritás és az úgynevezett „self-governance” elvével. Corlatean véleménye szerint szándékosan félremagyarázzák a „self-governance” elvét, amely az európai normák szerint kizárólag a helyi közigazgatási autonómiát jelenti. /Mózes Edith: Corlatean haragos. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

Senkinek nem áll jogában a kormányból való távozást kérni a Demokrata Párttól, azokon kívül, akik kormányzatra juttatták a pártot, Markó Bélának még kevésbé áll jogában kérni ezt, mivel ő veszélyesen közel viheti az RMDSZ-t az “erkölcstelen megoldáshoz” – jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. A DP sajtóirodájának közleménye szerint Cezar Preda úgy értékeli, hogy Markó Bélának, “aki tíz éve folyamatosan különböző kormányzatok tagja”, nem áll jogában kérni a DP távozását a kormányból. “Egy feltételszabás mögé rejtve gyanús Markó Béla kérése, hogy a kormányprogramban vállalt tervezeteiket nem támogató koalíciós vezetők távozzanak a koalícióból” – fogalmaz Preda a közleményben. A politikus kifejtette: a DP nem hajlandó “kísérletezni az alkotmányban szentesített román egységes nemzetállamiság rovására”. Markó Béla december 5-én kérte fel Emil Boc DP-elnököt, hogy vonuljon vissza a kormánykoalícióból, ha “nem képes tiszteletben tartani saját aláírását”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

A frakciófegyelem megsértése miatt rendkívüli ülést tartott december 6-án az RMDSZ képviselőházi csoportja. Az ülés összehívását az indokolta, hogy Toró T. Tibor saját módosító-indítványait is beterjesztette a jogi bizottság elé a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Toró javaslatában enyhítené a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételeit a Velencei Bizottság javaslatainak megfelelően. Így egy kisebbségi szervezet nem a közösség tagjainak 10, hanem csupán öt százalékának támogatásával is létre jöhetne. A kisebbségi törvénytervezet 15 megyéből 25 ezer aláírás összegyűjtésére kötelezi a megalakulni óhajtó kisebbségi szervezeteket. Toró indítványa szerint ehhez elég lenne háromezer tag is, mindez a jelentős számarányú kisebbségi közösségek által lakott megyék 40 százalékára vonatkozna. Toró javaslata szerint minden olyan megye a kisebbségek által jelentős számarányban lakottnak számít, ahol egy közösség legalább 1500 tagja él. Ez a választásokon egy magát bejegyeztetni óhajtó magyar szervezet esetében azt jelentené, hogy egy a 15 helyett csak 8 megyéből kellene aláírásokat gyűjtenie, és minden közigazgatási egységből legalább 100-at. Toró javaslatában a Velencei Bizottság ajánlásai alapján pontosította az autonómiatanácsok hatáskörét is. Az Európai Parlament magyar képviselőinek köszönhetően új helyzet állt elő, ez lehetővé tenné az RMDSZ-nek, hogy javítsa a tervezetet. Toró szerint a javítások alapján többet kellene kérni. Az RMDSZ-frakciónak az ülésen jelen levő tagjainak többsége – Toró szerint – nem támogatta a javaslatait, ezért a következő ülésen nem várható, hogy az indítványok végrehajtását felkarolja a szövetség. Indítványait azonban ebben az esetben is fenntartja. /B. T.: Frakciófegyelem-sértéssel vádolják Toró T. Tibort. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Budapesten és Debrecenben is nagygyűlést tartottak december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazás egyéves évfordulóján. A népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Kossuth téren tartott nagygyűlésén Patrubány Miklós elnök bejelentette, hogy a szervezet újabb referendumot kezdeményez a magyar állampolgárságról. A VMSZ nagygyűlésén az előzetes tervekkel ellentétben nem szólalt fel Böjte Csaba ferences atya. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója azt üzente: olyan nyomás alá helyezték, hogy nem teheti meg, hogy részt vegyen ezen az eseményen, „mert énnekem sok száz árvának a sorsa felett kell gondoskodnom, és félek, megvonják tőlem a pénzt”. A rendezvény végén Kocsis Imre, a Lelkiismeret ’88 Csoport vezetője az egybegyűlteket arra kérte, hogy együtt vonuljanak Gyurcsány Ferenc budai háza elé. Az épület előtt végül mintegy kétszáz demonstráló gyűlt össze. Többen azt kiabálták, hogy „csótány, gyere ki”, „hazaáruló”. Az utcát úgy zárta le a rendőrség kordonokkal, hogy csak a miniszterelnök házával szemközti járdán tartózkodhassanak a demonstráció résztvevői. Debrecenben a Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál mintegy ötszázan gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a tavaly december 5-i népszavazásról. Az összetartozás napjának keresztelt rendezvényt az MDF szervezte. A gyűlésen részt vett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is, aki szerint nagy fájdalommal, második Trianonként élték meg a népszavazás eredményét a határon túli magyarok. „Különösen azért volt fájdalmas ez a nap, mert az elsőt idegenek ácsolták, míg a másodikat saját népünk, saját fajtánk, akiktől védelmet, együttérzést vártunk” – mondta. Némi nemtetszést váltott ki a tömegből Tempfli Józsefnek az a megjegyezése, hogy ma már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is látja, hogy a nemzeti felelőtlenség napja volt 2004. december 5., de a megyés püspök szerint a hitbéli felelőtlenségé is. Markó Béla RMDSZ-elnök üzenetét Lakatos Péter Bihar megyei képviselő olvasta fel. Markó szerint a közös Európában úgyis együtt lesz a magyarság, és bízik benne, hogy ezt senki nem tudja megakadályozni. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a szégyen, a morális megsemmisülés napjának nevezte 2004. december 5-ét, amikor „a tisztesség és a gazemberség között folyt a küzdelem”, és az utóbbi nyert. /Gyurcsánynál zárult a gyűlés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

A román nyelvnek anyanyelvi szinten való tanítása miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul több egyetemi oktató és politikus – jelentették be a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatóján. Szász Csaba egyetemi oktató szerint azért tesznek panaszt a bukaresti bizottságnál, mert szerintük azáltal, hogy a diákoknak a román nyelv és irodalom tantárgy esetében tudásukat az érettségi és képességvizsgán azonos pontrendszer alapján mérik fel, a magyar diákokat az egyetemi felvételin – ahol e jegyek egy része számít – diszkrimináció éri. A romániai magyar diákok amiatt is hátrányba kerülnek, hogy az általános iskola felső tagozatán egységes tanterv alapján oktatják a román nyelvet, nem tesznek különbséget román és nem román anyanyelvű gyerekek között. Ezért a kisebbségi diákoknak nehezebbé válik az állam nyelvének elsajátítása, ami miatt később hátrányba kerülnek. A panaszlevelet eddig Hantz Péter, Kovács Lehel, Péntek János, Szilágyi N. Sándor, Vekov Károly, Szász Csaba, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói írták alá. Kézjegyével látta el a panaszt Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus- szövetség elnöke, Sógor Csaba, RMDSZ szenátor és Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes is. /B. T.: Diszkriminálásra panaszkodnak a román nyelv tanítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A Szabadság december 5-i számában Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese azt állította, hogy: „az RMDSZ-nek nem sikerült kiharcolnia olyan kormányrendeletet, amely a BBTE időközben megszüntetett multikulturális jogállását statuálná, másrészt pedig ezen intézményes jelleg fölvállalásával járó plusz költségeket fedezné költségvetési támogatásból”. Ezzel kapcsolatban Kötő József oktatási államtitkár közölte, hogy az RMDSZ előkészítette azt a kormányrendelet-tervezetet, amely szavatolja a BBTE multikulturális státusát, az önálló karok létrehozását és ezek finanszírozási módját. A BBTE időközben megválasztott új vezetősége nyilatkozata nyomán a politikai egyezség érvényét vesztette. Az RMDSZ határozott állásfoglalást a BBTE magyar oktatási vonala vezetősége részéről nem kapott, holott az RMDSZ támogatja a karok létrehozását. Ami pedig a BBTE pénzügyi többletkiadásának kérdéskörét illeti, az Oktatási és Kutatási Minisztérium májusban közölte a BBTE-vel, nevezetesen Nicolae Bocsan rektorral, valamint Salat Levente és Wilfriked Shcreiber prorektorokkal, hogy a magyar hallgatók után járó költségvetési támogatási szorzót 1,5-ről 2-re emelte. /Kötő József oktatási államtitkár: Válasz jogán. A BBTE rektor-helyettesének. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./