Tájékozódási problémát vél felfedezni Markó Béla, az RMDSZ elnöke Dobolyi Alexandra MSZP-s europarlamenti képviselőnek az erdélyi magyar felsőoktatásról múlt héten tett nyilatkozatában. Markó kifejtette: a mi dolgunk, hogy tájékoztassuk a magyar európai képviselőket arról, hogy mi a helyzet a magyar oktatással. Rámutatott: a tájékozódás hiányát látja ebben a nyilatkozatban. – Azt javasolom, hogy ne teremtsünk álproblémákat, és ne keltsük azt a látszatot, hogy az EU meg akarta oldani az egyetem problémáját. Brüsszel segíthet nekünk, de ezt a kérdést is itthon kell megoldani. Ne sugalljuk azt, hogy itthon nem kell tennünk semmit az egyetemen belül, a politikában, értelmiségi körökben, hanem csak az Unión múlik a probléma megoldása – mondta Markó. /(K. K.): Dobolyi hiányosan tájékozódott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Május 13-án tartotta Aradon, a Kultúrpalotában megyei küldöttgyűlését az RMDSZ Arad megyei szervezete. A 259 meghívott közül jelen volt 190 küldöttet Bognár Levente választmányi elnök köszöntötte. Király András megyei elnök, parlamenti képviselő beszámolójában elhangzott: az érdekvédelem hatékony működéséhez megteremtődtek a szükséges struktúrák. A megyei magyarság számarányának megfelelően képviselteti magát a főbb állami intézmények vezetőségében. A megyében létrejött 23 magyar civilszervezet ellátja a közösségépítés feladatait. A megye 43 RMDSZ tagszervezetében a közelmúltban lezajlott jelöltállító közgyűlések alkalmával megmutatkoztak a problémák: 3 szervezetben nincsenek fizető tagok, 5 esetben érdektelenség miatt nem lehetett közgyűlést tartani. Jó lenne, ha ne ismétlődjék meg az elmúlt helyhatósági választások esete, amikor a megyében 105 magyar indult más pártok listáin. Búza Gábor, az önkormányzati konferencia elnöke elsőrendű feladatként említette az önkormányzati tisztségviselők megfelelő képzését. Tavaly 484-en igényeltek magyar igazolványt a megyében (az előző időkben 17 298-an). Mosonyi János a kisjenői koalíció működésképtelenségét, a helybeli anyanyelvű oktatás visszásságait, illetve a szervezet magára hagyatottságát tette szóvá. /Balta János: Jobbító szándékkal az érdekképviselet javításáért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

Sokan gyűltek össze Déván a magyar házban a helyi RMDSZ-szervezet tisztújító gyűlésére. Szó volt arról, hogy mit lehetne tenni a dévai magyarság RMDSZ-től való eltávolodása megakadályozására. Eddig a magyarság gondjainak orvoslásánál nem tolakodtak, a hatalom elnyeréséért viszont annál inkább, szögezte le Kiszely József leköszönő elnök. Csergő Vencel és László Anna a dévai szervezet vezetésében tapasztalt diktatórikus módszereket ítélték el. Titkos szavazással Pogocsán Ferdinánd Zoltánt választották elnöknek. /Chirmiciu András: RMDSZ-tisztújítás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

Tizenkét órányi elméleti és húsz órányi gyakorlati képzést szervezett a hét végén a budapesti Általános Vállalkozási Főiskola tanárainak részvételével az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány a Maros megyei magyar vállalkozók részére. Az erdélyi magyar lakosság körében kisebb a vállalkozói kedv, mint a román lakosság körében, ezért a képzés egészen az alapoktól indult. A képzés hatékonyságának növelése érdekében a szervezők honlapot is készítettek, ahol a szakanyagok elektronikus formában is tanulmányozhatók és a www.vallalkozas.ro internetes honlapon bárki számára elérhetőek. Szabó Ildikó, az RMDSZ gazdasági és EU-integrációs főosztályának munkatársa tájékoztatott arról, hogy bemutatták az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvánnyal közösen szerkesztett, kimondottan gazdáknak szóló kiadványt. /Bögözi Attila: Az alapoktól induló képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Szokatlanul élesen bírálta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a hét végén a megyei önkormányzatban, a városi és községi tanácsokban, valamint a polgármesteri hivatalokban dolgozó RMDSZ-es tisztségviselőket. A Kisbácsban szervezett Kolozs megyei önkormányzati konferencián László Attila főleg a hiányosságokra összpontosított. A megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy 2004-ben a Kolozs megyei magyarság potenciális szavazatainak csak a felét sikerült megszerezniük. László Attila az utánpótlás fontosságára is felhívta a figyelmet. Lakatos András megyei tanácsos megállapította: meglátása szerint az RMDSZ-nek leginkább az a baja, hogy a számonkérés hiánya miatt „mindenki azt csinál, amit akar”. /Borbély Tamás: Nem tudnak pályázni, nem ismerik a törvényeket. László Attila a megyei és községi önkormányzati képviselőket bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Május 13–14–én Szatmárnémetiben megtartották a Jakabffy Elemér kisebbségpolitikai napokat. „Első hallásra talán úgy tűnhet, hogy az autonómia és az integráció kizárja egymást, számunkra viszont a kettő közt nemhogy nincs ellentét, de nagyon is összefüggnek egymással” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes előadásában. A két világháború közti neves erdélyi kisebbségi politikusra rangos előadók emlékeztek születésének 125. évfordulóján. „A rendszerváltáskor azt hittük, hogy a szomszédos országok új politikusai nem zárkóznak el a nemzetiségek autonómiájától. Lám, legtöbben szembefordultak vele, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az EU sem következetes a nemzetiségi gondok megoldásában. Ennek ellenére folytatni kell a párbeszédet, minden lehetséges fórumon következetesen kiállni az autonómiáért” – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter, aki kitért a kisebbségben élő magyarság összefogásának, együttes fellépésének szükségességére is. Törzsök Erika budapesti szociológus szerint a problémák súlyosságának egyik oka, hogy miközben Magyarország egyre nyitottabbá válik, a kisebbségben élő magyar közösségek mind zártabbak lesznek. „Korszerű kisebbségi politikára, közösen kidolgozott hosszú távú stratégiára van szükség, s akkor az EU-ban is jobban érvényesíthetjük a kisebbségvédelmet” – hangsúlyozta Törzsök Erika, a HTMH volt elnöke. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató, Kötő József, Pomogáts Béla és más előadók szerint is elérkezett a kisebbségi politika újragondolásának ideje. A két napos rendezvénysorozat keretében emléktáblát avattak a néhai parlamenti képviselő egykori lakóházán, illetve síremlékét is megkoszorúzták Szatmáron. Lugoson, Jakabffy Elemér szülővárosában Kisebbségi törvények Jakabffytól napjainkig címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A lugosi Jakabffy Napokat a Balázs Sándor szerkesztette Kisebbségi sorskérdések című Jakabffy-kötet bemutatója és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatójának előadása zárta. /Sike Lajos: Jakabffytól napjainkig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Komlós Attila, a HTMH új elnöke mondta el a megnyitó beszédet. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató Az Országos Magyar Párt nemzetpolitikai programja és a párhuzamos kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között címmel tartott előadást. Arról sorolt példákat, hogy egy életképes nemzet bármilyen csapás után „újra termeli magát”. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Göncz László szlovéniai történész, valamint Deák Ernő bécsi kutató arról beszéltek, hogyan működik náluk a magyar kisebbség jogainak védelme. Szekernyés János temesvári helytörténész a bánsági magyarság történetéről beszélt. Bakk Miklós lugosi tudományos kutató Az RMDSZ és a román politikai rendszer címen tartott előadásában választ adott a nap folyamán addig nyitva maradt kérdésekre. Mindezzel párhuzamosan az épület földszinti termében Tamás Edit sárospataki történész, Székely István kolozsvári lapszerkesztő, Kereskényi Sándor közíró, Bottoni Stefano bolognai és Novák Zoltán Csaba marosvásárhelyi tudományos kutatók tartottak előadást a kisebbségpolitika különböző vetületeiről. /Báthory Éva: Jakabffy Napok – nyolcadszor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./

Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette: Az RMDSZ és az MKP politikája rokonítható: mindkettő etnikai alapon szerveződött parlamenti, kormányzási tényező. A kormányra lépéssel ugyanazokkal a kihívásokkal is szembenéznek: csökken a politikai cselekvési szabadság, erősödnek az ellenzéki mozgalmak. Tudatosítani kell, emelte ki Duray, hogy a Nyugat irányából a 90-es évek elején olyan koncepció érvényesült, elsősorban az akkori Csehszlovákia és Románia irányában, hogy a társadalmi béke megteremtése érdekében be kell vonni az ottani magyarok politikai szervezeteit a kormányzásba. Ismeretesek azok a tárgyalások, amelyek Romániában Neptunfürdőn zajlottak, illetve Szlovákiában is elkezdődtek valamivel később. A cél elsősorban az volt: úgy alakítani a helyzetet, hogy a pártok elfogadják a magyarokat kormányzó partnernek. Ez Romániában '96-ban történt meg, Szlovákiában pedig '98-ban. A helyzet önmagában még ekkor sem érett meg erre, de nemzetközi törekvés irányult arra, hogy ez bekövetkezzék. Azonban a kormányban való szereplés ezeknek a pártoknak az ellenőrzését is jelenti. Ezért alakult ki az a feszültség, ami az RMDSZ és az ellenzéke között van, és ez a folyamat Szlovákiában is elkezdődött. 1995-ben Durayval egy titkosrendőr közölte, bármikor el tudja intézni, hogy a szlovákiai magyarság tízezrei tiltakozó nyilatkozatot írjanak alá ellene. Nem tették meg, de ha nagyon kell, megteszik. /Krebsz János: A hangadó emberek felelőssége. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Tisztázó megbeszélést javasol Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti (EP) képviselő az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében. Egyetértett Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a tájékozódási problémák jövőbeni elkerülésére jobb magyar–magyar párbeszéd szükséges. Tabajdi ezért azt javasolja, az érintettek, Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, Kötő József államtitkár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, az MSZP, a FIDESZ az SZDSZ és az MDF magyar országgyűlési és EP-képviselői, a magyar kormány illetékesei, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetőségi tagjai részvételével tartsanak megbeszélést akár Kolozsváron, akár Marosvásárhelyen, június végén. /Tisztázó egyetemvitát javasol Tabajdi. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán visszakerült a református egyház tulajdonába a magyar iskolának kiszemelt tordai épület. Az ingatlan visszaigénylését a bíróság már korábban jóváhagyta, de ez ellen a tordai önkormányzat fellebbezett. Elvileg nincs akadálya a tordai magyar iskola létrehozásának, még a helyi tanács döntése szükséges. Ezt a kérdést azonban eddig nem sikerült napirendre tűzni, ezért vasárnap tüntetést szerveznek a tordai magyar egyházközségek, az RMDSZ, valamint a Petőfi Társaság. /Debreczeni Hajnal: Iskolaépület már van Tordán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Újból Gáspárik Attilát, a médiafelügyelet jelenlegi alelnökét jelöli az RMDSZ az Országos Audiovizuális Tanácsba (CNA). A 2000-ben megválasztott Gáspárik mandátuma másfél hónap múlva lejár, a parlament várhatóan a következő együttes ülésén szavaz az új CNA-tagok személyéről. /Médiafelügyelő maradhat Gáspárik Attila. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását szorgalmazta május 17-én Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. Frunda György szenátor Budapestre utazott, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tartott megbeszélésén kifejtette, hogy a kisebbségi törvény szakbizottsági vitája annál a szakasznál akadt el, amely kimondja, hogy a romániai magyar gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: a kulturális autonómiáról az RMDSZ nem mond le. Közölte: ezzel párhuzamosan pártja tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, „a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül”. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgeti az EB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A Románia és Bulgária uniós csatlakozásának időpontjáról szóló döntés elhalasztása teljesen természetes, hiszen az Európai Uniónak az az érdeke, hogy az utolsó pillanatig teljesítményre serkentse ezt a két országot – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ számára pedig elégtételt jelent, hogy a jelentésben szó esik a kisebbségi törvényről – tette hozzá a politikus. /Markó Béla: természetes a döntés halasztása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Május 13-án zárult a Civilek a közösségért elnevezésű vidékjáró képzéssorozat. A temesvári START – Továbbképző és Tanácsadó Iroda által márciusban elindított program keretében három helyszínen – Temesváron, Lugoson és Zsombolyán – a helyi és a városok vonzáskörzetében található települések magyar civil szervezeteinek képviselőivel találkoztak a szervezők. A cél az volt, hogy a részvevők megismerhessék a kisközösségek szervezésének és működésének hátterét, a szükségletek felmérésének technikáit. Inkább az idősebb generáció képviseltette magát, s bár a tréningek főleg a civil szektornak szóltak, legtöbbször az RMDSZ-es tisztségviselők, helyi tanácsosok, polgármesterek vagy alpolgármesterek voltak jelen. Ebből is látszik, hogy néhol kevés a tettre kész ember, ugyanazok vállalnak szerepet minden téren. A civil szervezetekben még mindig kevés a saját kezdeményezés, jellemzőbb az elvárás a polgármesterek, a hivatalok, az állam irányába. Többször belefáradt emberekkel találkoztak, akik kényszernek érzik a munkaidőn túli közösségszervezést. Erejüket, tudásukat, sokszor saját pénzüket használják fel egy-egy program megvalósításához. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, az újabb igényekhez, meg kell tanulni kihasználni a lehetőségeket. Voltak pozitív példák is: Temesság, ahonnan jelezték, hogy minél több tréningen szeretnének részt venni, vagy Lugos, ahonnan már második éve minden START-képzésen két-három résztvevő van. /Pataky Lehel Zsolt: Egy vidékjáró képzéssorozat tanulságai. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Az Európai Parlament néppárti frakciójának tagjai, köztük öt magyar, levelet intéztek az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Durao Barrosohoz, amelyben a bizottság romániai országjelentésében lévő, a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos hiányosságokra hívják fel a politikus figyelmét. A levélben Szájer József (Fidesz-MPSZ), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Olajos Péter (MDF), a szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (MKP), az erdélyi Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ), valamint a francia Alain Lamassoure és a német Michael Galler egyebek között kifogásolják, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben a mostani dokumentum egyáltalán nem említi a magyar kisebbséget, illetve nem tartalmaz konkrét elvárásokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is magában foglaló koppenhágai kritériumok teljesítésének érdekében. Az elmúlt hónapokban nem javult a kisebbségek helyzete az országban – állapították meg a szerzők. /Cs. P. T.: Néppárti levél Barrosónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A képviselőház jogi, emberjogi, kisebbségügyi és vallási szakbizottságai együttes ülésén folytatták A vallásszabadság és a felekezetek jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Varga Attila, az emberjogi, kisebbségügyi és vallási szakbizottság alelnöke elmondta: tizenhat évi próbálkozás után most reális lehetőség kínálkozik arra, hogy a kultusztörvény elkészüljön. A tervezet kimondja, hogy az állam világnézetileg semleges, tehát nem létezik államvallás. A tervezet szerint az állam támogathatja az egyházi iskolákat. Az RMDSZ és a magyar történelmi egyházak azonban azt kérik: ezt ne feltételes formában mondja ki a jogszabály, hanem kötelezettségként határozza meg. /P. A. M.: Parlamenti vita a kultusztörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és váradi szervezetének sokszori kérésének eleget téve – Tőkés László közbenjárására – május 17-én tárgyalóasztalhoz ült a nagyváradiakkal Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök leszögezte, hogy az erdélyi magyar jobboldal sorsát is befolyásoló kérdésről van szó, s a partiumiak véleményét tolmácsolva Erdély regionális szerkezetét tükröző pártstruktúra felállítását szorgalmazta. A polgári párt bejegyzését illetően Csuzi István megyei elnök remélte, hogy alapszabály- és programtervezettel érkezik Váradra az MPSZ-elnök, de tévedtek. Csuzi kijelentette, hogy céljuk közös, egy irányba akarnak menni, csak a hogyant vitatják. Korodi László, a nagyváradi MPSZ-szervezet új elnöke elmondta, beleszólást kérnek saját szervezetük működésébe is. Szász Jenő leszögezte, hogy az MPSZ-t az RMDSZ alternatívájaként képzeli el, nem a vele időnként kiegyező szervezetként. Az önkormányzati választásokon önállóan megméretkező polgári párt eredményeinek ismeretében viszont szükségesnek tartja majd a tárgyalást az RMDSZ-szel. A bihariak által szorgalmazott többpillérűséget Szász Jenő fából vaskarikának nevezte. A polgári oldalt összefogó szervezet felépítését illetően tehát nem közeledtek az álláspontok. /Máté Zsófia: Szász Jenő Váradon egyeztetett a polgáriakkal. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 19./

Nem vesz részt idén társzervezőként az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete a Magyar Polgári Szövetség kezdeményezte trianoni megemlékezésen június 4-én. Tóth Birtan Csaba városi RMDSZ-elnök nem ért egyet a nyílt helyszínen történő rendezvényszervezéssel, mert a románoknak is szóló történelmi üzenet megfelelőbb lenne tudományos előadás vagy írott megemlékezés formájában. „Nem is az RMDSZ-nek vagy más politikai alakulatnak kell tető alá hoznia a trianoni megemlékezést, hanem sokkal inkább egy kulturális szervezetnek” – vélte a városi elnök. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében június 18-án mégis megtartják Gyergyóditróban a székely gyűlést. A szervezők szerint székely nemzetgyűlést kívánnak tartani az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlés mintájára, azzal a céllal, hogy a résztvevők határozatban nyilvánítsák ki a székelység autonómia-igényét. Bardócz Ferenc ditrói polgármester korábban elzárkózott a rendezvénytől. Árus Zsolt, az SZNT gyergyószéki szervezetének elnöke elmondta, megbeszélést tartott a polgármesterrel és a helyi szervezőkkel. Biztosították a polgármestert arról, hogy a községben nem fog feszültséget okozni a nemzetgyűlés. Az SZNT a politikai szervezeteket összekötő híd próbál lenni. Ditróban arra tesznek kísérletet, hogy hidat építsen az RMDSZ és az MPSZ között, hiszen mindkét szervezet programjában szerepel az autonómia. /Bajna György: Lesz Ditróban székely gyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

„Én is meglepődtem, milyen sok magyar fiatal szakember dolgozik jelenleg a különböző bukaresti kormányhivatalokban, s jó volt látni, hogy itt csapatmunka zajlik” – számolt be tapasztalatáról Schlett István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem másodéves jogászhallgatója, aki a Jurátus Kör tagjaként Bukarestben járt. A Jurátus Kör 25 tagja először a Victoria-palotát látogatta meg, majd Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. „Közvetlenség, nyitottság jellemezte ezt a találkozót, akárcsak az RMDSZ honatyáival és kormány hivatalnokaival folytatott beszélgetéseinket” – összegzett Schlett István. /Ifjú jurátusok jártak a kormánypalotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Tizenöt éve alakult újra a Szatmárnémeti Református Gimnázium. Szilágyi Éva tanárnő, a Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1991–ben újraindította a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot is. A gimnázium újraindításának gondolata Ligeti László egyházmegyei főgondnoktól származik, ő adta be a hivatalos kérvényt a gimnázium beindítására. Azután évről évre nőtt az osztályok száma. Épületük egyelőre nem volt, délutáni oktatásra kényszerültek. A két kilencedik osztályt a Kölcsey Ferenc Líceum fogadta be. Az 1992–1993-as tanévben már három kilencedik osztály indult, így összesen az öt osztályban százötvenegy tanuló tanult. 1997–ben az évek óta húzódó ígérgetések után az egyház és a helyi RMDSZ-szervezet közbenjárására a gimnázium megkapta az egykori Zárda – volt fiúbentlakás – épületét. Az épületet át kellett alakítani, hogy igazi otthont teremtsenek az oktató–nevelő munkának. A véndiákok segítettek. A gyülekezetekkel felvették a kapcsolatot. A gimnázium hagyományaihoz híven, nyitottak más felekezetek irányába is. Jelenleg a gimnáziumban általános iskolai tagozat, továbbá a líceum nappali és esti tagozata, továbbá egy posztliceális, könyvviteli képesítést nyújtó tagozat működik. A gimnáziumnak ma ötszázötven diákja van és harminctagú a tantestület, akik közül tizenheten címzetes tanárok, a többi helyettesítő, illetve óraadó minőségben dolgozik. Valamennyi tanerő szakképesített. A kiváló képességű tanulókkal külön foglalkozásnak, gyakorolják a tehetséggondozást. Jól működő ösztöndíjrendszert dolgoztak ki. Jól felszerelt könyvtárat is sikerült létrehozniuk. A tizenötezer kötetes állomány mintegy kilencven százaléka egyéni adományokból származik. /Mandula Tibor: Tizenöt éve alakult újra a Szatmárnémeti Református Gimnázium. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19./

Mintha jobban hajlanának a kompromisszumra a demokraták a kisebbségi törvény tervezetének ügyében, amióta napvilágot látott az országjelentés – derül ki az RMDSZ-es tisztségviselők nyilatkozataiból. A kompromisszumos megoldás a paritásos alapon létrejövő bizottságok lennének, ezekben fele-fele arányban vennének részt a nemzeti kisebbségek és a közigazgatási szervek képviselői. Kelemen Hunor nem tekinti visszalépésnek ezt a kompromisszumos javaslatot. Márton Árpád háromszéki RMDSZ kifejtette: léteznek véleménykülönbségek az RMDSZ és Demokrata Párt (DP) között a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán, de az RMDSZ nyitott arra, hogy közelítsék ezeket az álláspontokat. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája hónapok óta stagnál. /Sz. K.: Meghátrál a DP kisebbségi törvény-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Az aradi Info TV magyar adásának felfüggesztése tulajdonképpen nem az RMDSZ ügye, hisz a tévétársaság semmiféle szerződést nem kötött velünk – nyilatkozta Király András képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. Az aradi magyar adást ugyanis öt hete hiába várják az érdeklődők, a csatorna tulajdonosa anyagi okokra hivatkozva levette a műsorról. Lazar Faur főszerkesztő kijelentette, hogy nem mond le a magyar adásról, az egyébként szakmailag is színvonalas műsorokat készítő Pálfy Kinga szerkesztőnő tevékenységével elégedett. Körülbelül havi 20 millió régi lejről van szó. Felvették a kapcsolatot az RMDSZ-szel, de megkeresésükre az RMDSZ nem reagált. /(Irházi): Továbbra is levegőben az Info Tv magyar adása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Mindaddig, amíg a román politikai elit nem ismeri fel, hogy közvetlen érdeke teljes jog- és esélyegyenlőséget biztosítani a nemzeti és más kisebbségeknek, be kell érnünk azzal, hogy külső hatásra kénytelen megtenni, írta Ágoston Hugó, a lap főszerkesztője. A kisebbségi törvényt az RMDSZ külső segítséggel fogja keresztülvinni. A külső hatás az Európai Unió részéről jött, de ott sem „magától”, hanem döntően a magyar európai parlamenti tagok lobbi tevékenységének köszönhetően. /Ágoston Hugó: Kisebbségi érvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Feszült légkörben zajlott a küldött közgyűlés május 20-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében. A feszültséget a László Attila jelenlegi RMDSZ-elnök és a Kónya-Hamar Sándor volt elnök köré tömörülő csoportosulások szóbeli összecsapásai gerjesztették. A közgyűlésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke is. Markó Béla jelenléte áttörést jelentett, mert Kónya-Hamar hatéves mandátuma alatt egyszer sem vett részt a Kolozs megyei RMDSZ rendezvényein. Az europarlamenti megfigyelő elégedetlenségének adva hangot, ezt szóvá is tette a május 21-i ülésen. A két tábor közötti ellentét a megyei tanácsban is érezhető, a Kónya-Hamar csoportosuláshoz tartozó Kerekes Sándor és a László Attila csapatát gyarapító Pálfi Mózes Zoltán között is konfliktus van. /B. T.: Feszültségteli RMDSZ-közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Arra kell törekednünk, hogy teljes parlamentáris demokráciát építsünk ki – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Bálványosfürdőn, a harmadik erdélyi jogásznapokon. Markó előadásában hangsúlyozta, az alkotmány módosításával ki kellene iktatni a joggyakorlatból, hogy a kormány törvényerejű rendeleteket hozzon. A Romániai Magyar Jogászok Egyesülete által szervezett szakmai tanácskozás meghívottja Petrétei József magyar igazságügy-miniszter, valamint Somogyvári István, a Magyar Jogász Egyesület alelnöke volt. Hajdu Gábor, a Romániai Magyar Jogászok Egyesületének elnöke a szakmai napok megnyitóján elmondta: a magyarországi jogászokkal való kapcsolattartás a magyar jogi szaknyelv szempontjából is fontos. A 2002-ben alakult szakmai szervezet negyedik éve jelentetik meg a Romániai Magyar Jogtudományi Közlönyt, amelynek felelős szerkesztője Veress Emőd. /Daczó Dénes: Jogásznapok Bálványosfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Vergődik Bardócz Ferenc, Gyergyóditró független polgármestere az erkölcsi és a politikai kényszer között. Ő ugyanis ígéretet tett a következő székely népgyűlés megszervezésére, viszont az RMDSZ-többségű helyi tanács megfontoltságra buzdítja. A népakarat hívja össze a népgyűlést, mondta az egyik szervező. Székedi Ferenc, a lap munkatársa szerint viszont társadalmi manipulációról van szó. A politikai népakarat a választásokon érvényesül. A politikán túli vagy inneni népakarat a demokratikus országokban ezt követően lebomlik, széttöredezik. Egy székely település akkor tesz legtöbbet az autonómiáért, ha saját választott vezetősége él mindazokkal a közösségi és törvényes lehetőségekkel, amelyek az emberek a javát szolgálják. A szerepzavarokra vigyázni kell. /Székedi Ferenc: Az összehívott népakarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A tordai önálló magyar iskoláért szervezett május 20-i, vasárnapi tüntetés mutatta, hogy a magyar közösség önálló magyar iskolát akar a lelkiismereti és vallásszabadság városában. Ezerfős tömeg gyűlt össze a tordai unitárius templom előtt, ahonnan később néma tüntetéssel a polgármesteri hivatal elé vonultak. Ott átadták Torda polgármesterének, Tudor Stefanienak a nagygyűlés nyilatkozatát. A polgármester megígérte: a városi tanács júniusi ülésén napirendre tűzik az önálló magyar iskola ügyét. Magyar nyelvű könyvet és egy-egy szál virágot hordozó több száz fős tömeget köszöntött a tordai unitárius templom előtt Dimény József unitárius lelkész, aki Kiss László tragikus halála óta szolgálja a tordai gyülekezetet. Mint ismeretes, a tordai városi tanács február végi ülésén levették napirendről az önálló magyar iskola ügyében előterjesztett határozat-tervezetet, majd a helyi magyar közösség jelen lévő képviselőit, köztük Kiss László unitárius lelkészt szidalmazták. Az incidenst követően néhány órán belül Kiss László elhunyt. A városháza előtt Nagy Albert tordai lelkész, református esperes, a Tordai Petőfi Társaság elnöke szólt a tömeghez. A tüntetésen jelen volt az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, Eckstein Kovács Péter, két parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente és Kötő József oktatásügyi államtitkár. Ott volt László Attila, a megyei RMDSZ elnöke, illetve a különböző platformok képviselői, a Torda környéki falvak magyar közösségeinek képviselői is. Nagy Albert felolvasta a nagygyűlés résztvevőinek nyilatkozatát, amelyet a jelenlévők hangos kiáltással fogadtak el. Abban azt kérték: a városi tanács még júniusi ülésén adja elvi beleegyezését az önálló magyar iskola létrehozásához. /Kerekes Edit: Tömegtüntetés a magyar iskoláért Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Nagyváradon a Festum Varadinum keretében megrendezett Együtt az EU-ba?! című politikai fórumon Markó Béla miniszterelnök-helyettest Lakatos Péter képviselő faggatta. Markó szerint a jelentés egyben figyelmeztetés is. Az RMDSZ elnöke úgy véli, nagyon fontos, hogy a kisebbségi kérdés megjelenik az EB-jelentésben, s az EU elvárja a kisebbségi törvény elfogadását. Az RMDSZ elleni kampányról, Monica Macovei igazságügy-miniszter vádjairól szólva Markó Béla kifejtette: bár minden politikus a korrupció ellen szólal fel, az egészségügyi és tanügyi reformot sürgeti, ezekről nincs mélyreható vita. A magyar kormánnyal való kapcsolatról szólva az RMDSZ elnöke kifejtette: bár a Gyurcsány-kormány programja fontos elveket tartalmaz a határon túli magyarokra vonatkozóan, ezeket még nem bontották le konkrét tényekre. „Szerintem a támogatások formája, mennyisége érintetlen marad” – vélte, majd hozzátette: a Szülőföld Alapot bővíteni kellene, de nem biztos, hogy ezt a költségvetés lehetővé teszi. Az RMDSZ elnöke kitért a régiók átalakítására is. Szerinte erre mindenképp szükség van, mivel a jelenlegi nyolc fejlesztési régió nem bizonyult működőképesnek. Úgy vélte viszont, hogy a régióhatárok módosítására az EU-csatlakozás előtt nem kerülhet sor. A magyar egyetem körüli vitáról szólva Markó úgy vélte, nem az EU-tól kell várni a megoldást. „Ez a mi befolyásunkon múlik. Egy álságos állapot, hisz az egyetem autonómiája ütközik a magyar közösség jogával” – mondta. /Pap Melinda: „Összefogásra van szükség”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Ágoston Vilmos neves kritikus, szerkesztő mutatta be május 19-én a Nagyváradi Ady Társaság Magyarok a román parlamentben című kiadványát. Ágoston nem csupán a két világháború közti időszakról, valamint a Váradon született, ékesszólásáról híressé vált Hegedüs Nándor egykori romániai parlamenti képviselő eredményes munkásságáról beszélt, hanem párhuzamot vont a 20. század első felének és napjaink politikai vitakultúrája között. „Megdöbbentem, hogy a mai parlamentben ugyanaz hangzik el, mint jó pár évtizeddel ezelőtt. Ez külön elemzés tárgya lehetne” – mondta az író, majd az RMDSZ-es politikusok interpellációira, valamint az azokkal szinte azonos előzményekre utalt. /Gurzó K. Enikő: Hegedüs Nándor és a romániai vitakultúra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./