[A csatlakozó országnak]...stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely (...) biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását.” Ennek a félmondatnak köszönhető az, hogy 1998-tól napjainkig az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentéseiben helyet kap a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló fejezet. Az idézett passzus ugyanis az uniós csatlakozásának egyik – 1993-ban Koppenhágában lefektetett – politikai kritériuma, amelynek teljesítését számos más szigorú feltétel mellett a bizottság minden évben megvizsgálta. A koppenhágai félmondat súlyát növeli, hogy az európai integráció alapvető szerződéseinek egyikébe, az amszterdami szerződésbe is bekerült 1997-ben, sőt az uniós alkotmány tervezetében is megtalálható. Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban nem készült átfogó közösségi jogszabály, a magyar kisebbség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, amit az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentéseiben e kérdésről megfogalmaz. Tariceanu miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kisebbségi törvényt mielőbb elfogadja a parlament. Mindez a bizottság ösztönzésének köszönhető. Az 1998 és 2004 közötti éves országértékelések (Regular Report), majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követő 2005-ös és 2006-os monitoring jelentések (Monitoring Report) gyakorlatilag mindannyiszor azt vizsgálják, hogyan áll Románia a koppenhágai kritériumok, illetve a csatlakozási tárgyalásokon vállaltak teljesítésével. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának taglalása valamennyi jelentésben a Politikai kritériumok című fejezet egyik alfejezetében történik. A jelentések mindegyike – a legutóbbi kivételével – konkrétan kitért a magyarok és a romák helyzetére is. A roma kisebbség jogainak taglalása minden esetben jóval meghaladja a magyarokra vonatkozó rész terjedelmét. A 2006-os jelentéstől eltekintve a vonatkozó alfejezetek mindegyike egy összefoglaló mondattal indít általában a kisebbségek, illetve azon belül a magyarok helyzetéről. A vonatkozó alfejezetek felsorolják azokat a pozitívumokat, amelyek a vizsgált egyéves időszakban hozzájárultak a magyar kisebbség és általában a kisebbségek helyzetének javulásához. Az 1998-as jelentés kivételével az országértékelések negatívumokat is felsorolnak. Általános kiértékelés 1998 „A kisebbségek védelme kielégítő” 1999 „A kisebbségi anyanyelvhasználat feltételei – különösen a magyarok esetében – javultak” 2000 „[A romáktól eltekintve] Románia pozitív kisebbségvédelmi politikát folytat” 2001 „Több előrelépés történt” a kisebbségvédelem terén 2002 „Folytatódtak az előrelépések” a kisebbségvédelem terén 2003 „Továbbra is jó a viszony a magyar kisebbségekkel és javult a kisebbségvédelem” 2004 „[A romáktól eltekintve] a kisebbségekkel fenntartott viszonyban nem mutatkoztak különösebb problémák” 2005 „Javult a magyar kisebbség helyzete” Pozitívumok 1998 Zajlik a vita az önálló magyar egyetem létrehozásáról; politikai egyezség született a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1999 Az új tanügyi törvény lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást minden szinten; az új közigazgatási törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot a hivatalokban 2000 A tanintézmények öt százalékában kisebbségek anyanyelvén zajlik az oktatás (többségükben magyarul); elhárult az utolsó jogi akadálya a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának 2001 Bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az oktatásban; megszületett a döntés egy magyar nyelvű magánegyetem (Sapientia) létrehozásáról 2002 A közigazgatási törvény alkalmazása „viszonylag simán” zajlott; a kisebbségek nyelvén beszélő rendőröket alkalmaztak; lehetővé vált a nemzeti szimbólumok használata 2003 Az új alkotmány szentesítette az anyanyelvhasználatot az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban; megkezdődött a kétnyelvű helységnévtáblák felállítása; javult a csángók helyzete 2004 Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat; a magyar nyelvet már használják az igazságszolgáltatásban; bővült a Sapientia; jelentős mértékben javult a csángók helyzete 2005 A kormány elfogadta a kisebbségi törvényt; „kielégítő” az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; bővült a Sapientia Negatívumok 1999 Nem készült el a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának jogi kerete 2000 Nehézkes a multikulturális egyetemek létrehozása 2001 Bár a jogi akadályok elhárultak, még nem jött létre a Petőfi-Schiller Egyetem 2002 A helyhatóságok akadályozzák a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön 2003 Enyhén csökkent az anyanyelvükön tanuló kisebbségiek száma 2004 Továbbra is „viszonylag kevés” a kisebbségek nyelvén beszélő rendőr 2005 A parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt /Cseke Péter Tamás: Kisebbségek – brüsszeli távlatból. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 5/ – Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerűsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 22-én Nagyváradon, a Festum Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon. Markó szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése előtti napokban már mindenki tudott. A kisebbségi törvény elfogadását figyelemmel követi az Európai Unió. Elfogadáshoz a koalíciós szolidaritás megerősítésére van szükség, állapította meg Markó. Jelezte, idén ősszel is megtartják a román-magyar kormányülést. /Markó Béla: A koalíció nem képes a környezeti reform végrehajtására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója bejelentette, igényli, hogy a jogi bizottság sorait Tamás Sándor Kovászna megyei képviselővel egészítsék ki, ezt a politikai algoritmussal magyarázták. Az alsóház jogi bizottságának jelenleg egyetlen RMDSZ-es képviselő, Máté András a tagja. /G. G.: Tamás Sándort akarják az alsóházi jogi bizottságba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Kieshet a vidékfejlesztési lánc egyik szeme, ha nem jönnek létre a települések közötti kistérségi egyesületek – jelentette ki Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek önkormányzati tanácskozásán. A megyei önkormányzat és a kormányhivatal átadta a mikrorégiós társulások döntés- és jogkörét a településeknek. Demetr hangsúlyozta, mielőbb létre kell hozni és bejegyezni az egyesületeket, hogy a leendő szervezetek fiatal irányítói szakképzésen vehessenek részt Magyarországon. Antal Árpád parlamenti képviselő jelezte: háromszéki elektronikus háló-program indul húsz település részvételével az önkormányzatok kommunikációjának erősítésére, illetve azért, hogy elkészülhessen 10-15 finanszírozási pályázat, a később lehívandó alapok megszerzéséhez. /Domokos Péter: Kistérség a fejlesztés kulcsa? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Gyergyóditróban szervezi meg a második székely nagygyűlést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A második nagygyűlés helyszíne azt követően vált bizonytalanná, hogy Gyergyóditró független polgármestere, az egyébként SZNT-tag Bardocz Ferenc nem támogatta a rendezvény megszervezését. Az elöljáró úgy nyilatkozott: azt szeretné, hogy a magyarságot képviselő szervezetek – az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség – helyi vezetői és Ditró község önkormányzata előzetesen egyeztessenek a nagygyűlésről. A Bardocz Ferenc által sürgetett egyeztetés végül létrejött: tárgyalóasztalhoz ültek a gyergyóditrói székely nemzetgyűlés szervezésében érintett felek. A megbeszélésen az RMDSZ ditrói választmánya közölte: nem áll szándékában meggátolni a rendezvény megszervezését. „Most Ditróban arra teszünk kísérletet, hogy az alapoktól felfelé haladva építsünk hidat az RMDSZ és az MPSZ között abban a kérdésben, aminek a megvalósításához nagy szükség van az összefogásra. Ez pedig az autonómia” – nyilatkozta Árus Zsolt. Bardocz Ferenc nagy eredménynek tartotta, hogy az érintett felek személyes indulataikat félretéve tárgyaltak. /Székely Nagygyűlés Ditróban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Megyei önkormányzati konferenciát rendez június 23-án az RMDSZ Sepsiszentgyörgy. Arról is döntöttek, hogy ezentúl a megye elöljárói, az RMDSZ vezetői nem csak a szövetség színeiben megválasztott polgármesterekkel, alpolgármesterekkel találkoznak, hanem a havi megbeszélésekre meghívják a függetlenként megválasztott magyar vezetőket is. A kistérségi társulások létrehozása lassan halad. Előrelépés Erdővidéken tapasztalható, de bejegyzett egyesület még sehol sincs. /(-kas): Nyitna az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

A szórványban nehéz megmaradni, ez hivatás, sőt elhivatottság kérdése. Ennek egyik legszebb példája több mint évtizede Borosjenőben, a város szülöttéről, Horváth Béla művészről elnevezett szavalóverseny. Itt, “a szórványok szórványában”, ahogyan azt a verseny főszervezője, dr. Vajda Sándor mondta, nincs mindig lehetőség anyanyelven tanulni, itt a szó szoros értelmében a részvétel a fontos. Megrendezéséhez, a nyeremények, ajándékok beszerzéséhez anyagi fedezetre van szükség, aminek nagyobb hányadát évek óta az anyaországi támogatók biztosítják, köztük elsősorban Tasnádiné Jilling Erika, a Budapesti Hölgyek Egyesületének vezetője és férje, dr. Tasnádi Lajos. Május 20-án a rendezvényen megjelent Matekovits Mihály tanügyminisztériumi vezérigazgató és Tóth Csaba, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke is, átadták a terepet a főszereplőknek, mintegy nyolcvan kisebb-nagyobb versmondónak. /Dr. Brauch Magda: Májusi ünnep a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Kövenden gazdakört akarnak alakítani, amelynek a pecsétjén az állna: Vásárhelyi Géza Baráti Társaság Gazdaköre. Bukarestbe küldtek levelet névlevédés végett, de válasz azóta sem jött. Kolozsi Ernő községi RMDSZ-elnök javasolta, ismételjék meg a kérést, egyszerűsítve a nevet Kövendi Gazdakörre. Megtettek mindent: a bejegyzéshez szükséges irat, az alakuló gyűlés jegyzőkönyve, névlevédő papíros, alapszabályzat, számlanyitás… Kiderült, a szabályzat kifogásolható, így újraírandó, megtörtént az is, telt az idő.  -  Idővel majd csak bejegyzik a gazdakört. /Cserés Ferenc: A névadás fintora. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) madárinfluenzára vonatkozó jelentése nem tartalmaz világos bizonyítékokat arra, hogy a Magyarországról és Szlovákiából importált szárnyasok okozták volna a járványt, nyilatkozta május 23-án Calin Popescu Tariceanu kormányfő a titkosszolgálat feljegyzésével kapcsolatban. A vádat a magyar és szlovák kormányszóvivők, az illetékes állategészségügyi szervek vezetői, és az érintett forgalmazók is cáfolták. Kiderült az is, a pulykák tulajdonképpen csirkék, és jelenleg is életben vannak. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő elmondta: Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter előzőleg Basescu államelnök támogatását kérte információk gyűjtésére. Flutur kérése alapján Basescu államfő kérte az SRI közbelépését, hogy információkat gyűjtsön ebben az ügyben, mondta. Az elemzők egyöntetűen nevetségesnek minősítették az RHSZ „fontoskodó”, tárgyi tévedésektől sem mentes feljegyzését, amelyet a titkosszolgálat nyilvánosságra hozott. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az új fertőzési gócok megjelenésének „egyetlen lehetséges okaként” két feketehalmi baromfitelep magyarországi és szlovákiai, egy maros-szentimrei tyúkfarm hollandiai baromfiimportja szerepel a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 23-án nyilvánosságra hozott jelentésében. A feljegyzés szerint a Magyarországról behozott napospulykát a feketehalmi cégnél elpusztultak. Az elásott szárnyastetemekről a később elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a tetemek madárinfluenza-vírussal fertőzöttek. A feketehalmi Patiprod képviselői viszont a 29 ezer növendékpulyka pusztulását csibeneveldéjük túlzsúfoltságával, és a telep villamoshálózatának meghibásodásával magyarázták. Az állítólag madárinfluenza-vírussal fertőzött magyarországi napospulykákat importáló brassói Verba Trans Kft. cáfolta a jelentés: cége nem napospulykákat, hanem naposcsibéket vásárolt Bábolnáról, s azok megvannak, egészségesek, tehát az SRI-feljegyzésében említett csibék egy percig sem voltak pulykanövendékek. A román elemzők „csaknem diplomáciai botrányt kirobbantó koholmánynak” mondták az SRI „minduntalan előrángatott magyar mumust” sugalmazó feltételezéseit. Calin Popescu Tariceanu kormányfő is úgy nyilatkozott, nincs egyértelmű bizonyíték a madárinfluenza vírusának Magyarországról vagy Szlovákiából történt behurcolására. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az illetékesek mintha máshol keresnék a bűnbakot – ami jelen esetben „bűnpulykává” változott-, és ha tőlük telne, a madárinfluenza elterjedéséért is a magyarokat tennék meg felelősnek. Batiz András magyar kormány-szóvivő szerint minden valóságot nélkülöznek a román titkosszolgálat vádjai. A bukaresti magyar nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért a román külügyminisztériumtól. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. Diplomáciai botrányt kavarhat a titkosszolgálati jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Felelőtlenek azok, akik nem ismerik el többség-kisebbség, a román és magyar polgárok közötti jó együttműködés jelentőségét Románia integrációs folyamatában – értékelte május 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy a Koalíció Országos Tanácsának ülésén egyetlen pontban, így a kisebbségi törvény kérdésben sem sikerült megegyezésre jutni. A Demokrata Párt (PD) továbbra is hajthatatlan a kisebbségi törvényről kialakított álláspontját tekintve. Ennek ellenére az RMDSZ 2006-ban támogatni fog minden, Románia EU-csatlakozásához szükséges intézkedést, ám ha 2007-ben továbbra sincs egyetértés a koalíciós partnerek között, elkerülhetetlenné válik az előrehozott választások megszervezése. A koalíciónak nem kellene másodrangú partnerként kezelnie az RMDSZ-t, mivel annak támogatása a parlamentben elengedhetetlen, az RMDSZ pedig nem a kormánykoalíció utánfutója, szögezte le Markó. /G. G.: Az RMDSZ nem koalíciós utánfutó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Kongresszust szervezett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Európa – Expres Konferencia címmel. Béres Csaba KMDSZ-elnök köszöntője után Lakatos Artúr doktorandusz arról tájékoztatott, hogy Románia csatlakozásával az Európai Unióhoz külföldi ösztöndíjak terén semmi nem fog változni, azaz továbbra is lehet Erasmus és CEEPUS csereprogramokra pályázni. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Európa Parlamentbe küldött megfigyelője beszámolt brüsszeli tapasztalatairól. Venczel Endre, a Metszéspont Iroda programkoordinátora, a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetekről beszélt, kitérve az erdélyi ifjúság megosztottságára a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) között. /Gyors Európa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Jóváhagyta a képviselőház állandó bizottsága a jogi bizottság összetételének két tisztséggel való kibővítését, amelyből egyet az RMDSZ-es Tamás Sándor foglalhat el. „Nyolc évig voltam a jogi bizottság tagja, és köztudott, hogy a világon mindenhol, minden parlamentben ez a legfontosabb bizottság, hiszen ide fut be minden törvénytervezet” – fejtette ki Tamás Sándor. A bővítésről jövő heti ülésén szavaz a képviselőház. /Gujdár Gabriella: Visszatér a jogi bizottságba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége felhívást intéz a székely nép jövőjéért felelősséget érző minden magyar emberhez, hogy vegyen részt a június 18-i gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen. „A március 15-i Székely Nagygyűlés sikerében két fontos hazai magyar intézmény nem osztozott: az RMDSZ és a római katolikus egyház. A ditrói Székely Nemzetgyűlés előkészületei feljogosítanak arra, hogy előrevetítsük: ez a helyzet nem ismétlődik meg“, olvasható a közleményben. Az SZNT a nemzetgyűlés helyszínének a ditrói nagytemplom kertjét választotta. „A döntő többségében katolikus Gyergyószéken különös jelentősége van annak, hogy egy megszentelt helyen szülessen meg az a határozat, ami sorsfordító lehet a székely nép életében“, hangsúlyozza az SZNT vezetősége. /Az SZNT várja a magyarokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 25./

Közel 100 milliárd lejes támogatást nyújt a Tanügyminisztérium a Hunyad megyei oktatásnak. Ebből 67 milliárd lej az általános és középiskoláknak jut. A támogatott tanintézmények listáján azonban egyetlen magyar tagozatos tanintézmény sem szerepel, a Téglás Gábor Iskolacsoport sem, melyre ráférne egy kis állami finanszírozás, hiszen eddig többnyire alapítványi pénzekből és anyaországi támogatásból épült. Annak ellenére, hogy az RMDSZ kormányon van és magyar miniszterelnök-helyettese van az országnak, még mindig külön utakon kell kicsikarni a magyar iskoláknak járó támogatást. /Gáspár-Barra Réka: Még mindig csak kerülőutakon. Egyetlen lejt sem kap a magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Szapáryfalván a május 21-én, vasárnap felavatott klubhelyiség RMDSZ-irodaként, számítógéppel felszerelt és internet-kapcsolattal ellátott információs központként is szolgál. A legjobban Bódis Ferenc református lelkész fogalmazta meg a helyiség rendeltetését: magyar ház. A közösségi központ megnyitása a lelkésznek régi vágya volt. Megnyitó beszédet Bódis Ferenc és Toró T. Tibor mondott. Sikert aratott az algyői Móra Ferenc Népszínház vendégjátéka. Tavaly augusztusban Szapáryfalván megnyitottak egy eMagyar Pontot, erre a helyi ifjúsági egyesület nyert támogatást Bukarestből és Budapestről egyaránt. Azonban a társaság saját célra használja a közösségnek szánt támogatást, a klub zárva volt, nyitásrend nem volt kifüggesztve. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar ház Szapáryfalván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Dicsőszentmártonban május 13-án és 14-én a Kis-Küküllő Alapítvány, a helyi RMDSZ, az RMPSZ helyi szervezete és az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /ALKISZ/ rendezésével tizenhatodik alkalommal tartották meg a Küküllő menti általános iskolások népdaléneklő- és szavalóversenyét, valamint a Küküllő menti líceumi tanulók szavalóversenyét. Az anyanyelv ápolása az elsődleges cél, emellett hagyományápoló szerepe is van e versenyeknek. /Szlovácsek Ida: Él a vers és a népdal a Küküllők mentén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Sok román írta alá listáinkat, mivel úgy vélték, a magyar politikában is el kell kezdődnie a demokratizálódásnak – fejtette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke. Gazda elmondta, a szükséges aláírások több mint 80 százalékát gyűjtötték össze. Gazda hozzátette: „egy versenytárs megjelenése a politikai porondon arra fogja késztetni az RMDSZ-t, hogy nemzetünk érdekeit tartsa szem előtt munkájában, különben el fogja véglegesen veszíteni választótáborát”. /Román aláírásokkal dagad az MPSZ-es lista. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Egyetértettek egy hatékony átvilágítási törvény elfogadásának szükségességében azok a politikusok és újságírók, akik részt vettek május 25-én a civil társadalom által a képviselőház támogatásával Átvilágítás – elv vagy eszköz? címmel szervezett nyilvános meghallgatáson. „Az átvilágítási törvény tizenhat éve a román társadalom valós problémája és az RMDSZ a jogszabály legszigorúbb formában való elfogadását szorgalmazza. Egy normális, megszilárdult demokráciában nincs szükség hasonló törvényre, ez azonban sajnos nem Románia esete” – nyilatkozta Toró T. Tibor parlamenti képviselő, aki az RMDSZ álláspontját képviselte a rendezvényen. Toró T. Tibor szerint a parlament alsóháza el fogja fogadni a tervezetet, de ez még nem biztosítja a törvény alkalmazhatóságát, hiszen az emberi jogok megsértésére hivatkozva az Alkotmánybíróságnál sikeresen megtámadható. Az RMDSZ-es képviselő úgy véli, Romániában még mindig túlsúlyban vannak azok, akiknek érdekeit sérti ez a törvény. /Gujdár Gabriella: Nyilvános igen az átvilágítási törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Infrastrukturális támogatást kaptak Belső-Erdély megyéi a legutóbbi kormányülésen. A magyar lakosságú települések sem maradtak ki a központi támogatásból. A listát Kolozs megye toronymagasan vezeti, hiszen összesen több mint 66 milliárd régi lejt kapott. Kerekes Sándor, Kolozs megyei tanácsalelnök szerint fontos, hogy a kormány által megítélt legutóbbi támogatásokból magyar falvak sem maradtak ki. A Kolozs megyének megítélt több mint 66 milliárd lejből, az RMDSZ lobbizásának köszönhetően, sikerült szerezni 550 ezer új lejt a Szék és Visa közötti útszakasz aszfaltozására. A Vistai út rendbetételére pedig 100 ezer új lejt folyósítanak. /Borbély Tamás: Kormánytámogatás Belső-Erdély megyéinek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Temesvár szobrokban szegény – fejtette ki Szekernyés János helytörténész, műkritikus, a Képzőművészek Szövetsége helyi szervezetének elnöke. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben viszonylag sok köztéri emlékművet állítottak, a város nagyságához képest ez még mindig kevés. Temesvár abban különbözik a vidéki városok döntő többségétől, hogy nem egy főterű, hanem minden történelmi városrésznek megvolt a főtere, nem beszélve arról, hogy a központnak három nagy tere van. A józsefvárosi római katolikus templom kertjében álló Nepomuki Szent János-emlékmű Temesvár első köztéri szobra. Már az 1720-as évek elején állt, az egykori katonai dísztéren. Onnan a Gyárvárosba vitték, majd a Virágkertészet egykori udvarába, és 1932-ben került a mai helyére. Ezt a korszakot jelképezik az úgynevezett “pestis-szobrok” is: a Szentháromság-szobor a Dóm téren és a Szabadság téri, több alakos kompozíció. Valamivel később állították a Gyárvárosi park kerítésébe beékelve a Krisztus-feszületet, amit sokan Fadrusz János munkájának tulajdonítanak, de erre nincs bizonyíték. A két világháború között állított szobrok többsége román politikusokat, tudósokat, mérnököket ábrázol. A szocializmus éveiben sem állítottak túl sok szobrot. Ezen közül a legjelentősebb a márványból faragott román katona szobra, amit 1962-ben lepleztek le (Ion Vlad alkotása). A 1970-es években állították fel Dózsa György szobrát. Vita kerekedett, hogy a szülőhelyén, Dálnokon vagy Temesváron legyen az emlékmű, végül mindkét helyen lett egy-egy: ott lendületes vezért formázott meg Szobotka András Bukarestben élő temesvári képzőművész, itt meg egy magába szállott, a bukást tudomásul vevő katonai vezért. Közben a politikai széljárás megváltozott, és a néhány év múlva elkészült szobrot már valósággal oda kellett lopni: egy éjszaka felállították, nem rendeztek avatóünnepséget. Ráadásul csak románul írták a nevét, hogy Gheorghe Doja. Az 1989-es rendszerváltás után a különböző forradalmár szervezetek az áldozatok emlékére rendeltek emlékműveket, összesen 12-őt. Ezeket az alkotásokat elsőrangú bukaresti és temesvári művészek alkották, többek között Szakáts Béla, Stefan Calarasanu, Jecza Péter vagy Kelemen István. A gyerekkórház előtti Sailer Antal-szobor eddig szép virággruppok között állt, most már közvetlenül mellette halad el a villamos. Országos hírű esemény volt tavaly a város első főépítésze, Székely László mellszobrának leleplezése (Szakáts Béla munkája), mely a Bánsági Magyar Napoknak akkor főrendezvénye volt. A trianoni határmódosítás után ez az első köztéri szobor Temesváron, amely magyar kulturális-közéleti személyiségnek állít emléket. Az engedélyek kijárásban nagy szerepe volt az RMDSZ két akkori városi tanácsosának, Fórika Évának és Halász Ferencnek. Az időközben Székely László parkra átnevezett ligetben szeretne Szász Enikő egy emlékművet állíttatni az 1956-os kommunistaellenes megmozdulás áldozatainak tiszteletére. A román politikai foglyokat tömörítő szervezet elutasította az együttműködést. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. “Helyük lenne az alkotott szépségeknek”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Az RMDSZ kellő súllyal volt és van jelen a kormányban, az újraszervezés után is kellő súllyal kíván jelen lenni, nyilatkozta Markó Béla államminiszter a terezett kormányátalakításról. A madárinfluenza-járvány körül kialakult helyzetről az volt a véleménye, hogy figyelemelterelő manőver, és valakik úgy akarnak kibújni a felelősség alól, hogy ujjal mutogatnak Magyarországra és Szlovákiára. /Mózes Edith: Az RMDSZ nyitott a radikális változtatásokra. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Egy RMDSZ-képviselőkből és szenátorokból álló bizottság elemzést dolgoz ki a titkosszolgálatok működéséről. E bizottságban Frunda György, Verestóy Attila (szenátus), Toró T. Tibor és Szabó Károly (képviselőház) dolgoznak – jelentette be Markó Béla. Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a dokumentum az RMDSZ álláspontját fogja képviselni a titkosszolgálatok alárendeltségéről, elsősorban a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hatásköréről és szerepéről, valamint e szolgálatok tevékenységének ellenőrzéséről. Az SRI madárinfluenzára vonatkozó jelentését Markó úgy értékelte, hogy a közvélemény félretájékoztatásáról van szó egy kényes kérdésben, “Románia másik két EU-s országgal való kapcsolatáról, ami nagyon súlyos”. /Elemzés a titkosszolgálatokról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Pécskán az RMDSZ új székházba költözése után a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesülethez szorosan kötődő Pécskai Magyar Nyugdíjasklub beköltözött az épület egyik termébe. Az öt éve alakult klub tagjai berendezték a termet, ahol havonta összejönnek a tagok. Bartók Mária klubvezető és Gulácsy Rózsika tevékenységszervező ünnepi hangulatot varázsol az időseknek. /Sinka Pál: “(…) Pécskán élünk, boldogan, nyugdíjban…”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Marosszék Székely Tanácsa (MSZT) ülésezett május 26-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében. A tanácskozáson Pál-Antal Sándor történész a székely önkormányzatról mutatott be történelmi áttekintést. Napirenden szerepelt továbbá egy beszámoló és helyzetelemzés az autonómia-törekvésekről, a teendők között szó volt a június 18-i gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen való részvételről is. A résztvevők támogatják a gyergyóditrói székely nagygyűlés összehívását, „Marosszék őshonos lakóinak nevében” követelik a székely nép „román államon belüli önrendelkezési jogának szavatolását”, illetve, hogy Romániában is az EU-ban gyakorolt normák érvényesüljenek, és „a székely nép az EU autonóm közösségeihez hasonlóan gyakorolhassa Székelyföld önkormányzását”. Fodor Imre elnök elmondta, hogy bár a korábbi országjelentésben szó volt a kisebbségek helyzetéről, az idén májusiban nem, és Olli Rehn bővítési biztos szerint azért, mert az arra illetékes testületek nem igényelték. Ez alatt az RMDSZ-t lehet érteni, de Magyarország kormányát is. Ezt ellensúlyozandó, a SZNT összehív egy Székely Nemzetgyűlést Gyergyóditróba, amely nem politikai megnyilvánulás lesz, hanem közképviseleti szervként igényli Székelyföld területi autonómiáját. A helyszínt a korábbi SZNT-ülésen maga a polgármester javasolta. Utána valószínűleg nyomás nehezedett rá. /Mózes Edith: „Négyszemközt sokan lelkesednek”. Ülésezett a Marosszéki Székely Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

Kétnapos autonómia-konferenciát tartottak a hét végén Marosvásárhelyen. Az autonómiatörekvések és az EU-csatlakozás között nincs ellentmondás, sőt ez utóbbi erősíti a regionalizmust, fontosabbá teszi a regionális önazonosságot – ez volt a végkicsengése a konferenciának. „Az integráció azt jelenti, hogy létre hozunk egy nagy entitást, a közös Európát, az autonómia pedig azt, hogy létrehozunk kis egészeket – akár helyi autonómiáról, akár a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájáról van szó” – fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke előadásában kifejtette: „a közös Európa egyben mozaik Európa, s az integráció meg az autonómia között nemhogy nincs ellentmondás, hanem az integráció még segíthet is az autonómiatörekvések megvalósításában.” Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke felvetette, hogy az RMDSZ-nek távlatilag stratégiai döntést kell hoznia arra vonatkozóan, hogy erős regionális párttá alakuljon. Borbély László miniszter szerint ki kell mondani: a kisebbségek autonómiája nem veszélyezteti a többség érdekeit. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy „az európai uniós csatlakozás növekvő lehetőséget jelent az autonómiaformák megvalósításához, mert az uniós döntési mechanizmusok centralizációjával egyidejűleg erősödik a régiók, az önkormányzatok, a regionális önazonosság szerepe.” /Bögözi Attila: Mozaik Európa – autonómiák Európája. Önkormányzatiság-konferenciát tartottak a hét végén Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Romániában alkalmazható a katalán autonómiamodell, jelentette ki Frunda György RMDSZ-es szenátor Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány által szervezett autonómia konferencián. A kisebbségi törvénytervezetről Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy e jogszabály kapcsán a szövetség koalíciós partnerei úgy viselkednek, mint „egy frusztrált eladósodott”. Kifejtette: az adós azért frusztrált, mert nem sikerül visszaadnia tartozását. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke elmondta: a román állam a Külügyminisztérium kisebbségi szakértőit arra használja, hogy külföldön minimalizálják a kisebbségi kérdését. /Frunda: Alkalmazható Romániában a katalán autonómiamodell. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Zsigmond Dezső rendező, Bálint Arthur operatőr alkotása, a Józsi nővér és a sárga bicikli című filmje kapta a III. Film.dok fesztivál kétszázezer forintos nagydíját. Az alkotópáros filmjei sikerrel szerepeltek a legtöbb megmérettetésen, a Csigavár nemzetközi versenyekben is díjakat nyert. A filmben szereplő Székely József Kommandón teljesít egészségügyi, asszisztensi szolgálatot. Itt a világtól elzárva különösen egymásra szorulnak az emberek. Józsi nővér „mentőautója”, jellegzetes sárga biciklije a falu legkülönbözőbb pontjain tűnik fel: a betegek háza, a rendelő, a sportpálya, a kocsma előtt. A Román Televízió ezereurós díját a Zátonyon című, Száva Enikő rendező és Bálint Arthúr operatőr alkotta film érdemelte ki, a Duna Televízió háromszázezer forintos díját a 12 voltam 56-ban című Edvy Boglárka és Silló Sándor rendező, illetve Halász Gábor operatőr filmje kapta. Az RMDSZ 10 millió lejes díját a Kinda Lázár és a Csíki Traktor kapta, Daczó Katalin és Berszán-Árus György, illetve Elekes György filmje. Csíkszereda önkormányzata Lakatos Róbert Moszny c. filmjét díjazta, a Megyei Kulturális Központ díját a Síró ponyva című alkotás, Vizi Mária és Szepesi Dávid filmje érdemelte. /Farkas Imola: Díjözön a III. Film.dok-on. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Harmadik alkalommal tartottak községnapokat Uzonban, s ennek keretében az RMDSZ társszervezésében másodszor rendezték meg az Erdély legerősebb faluja vetélkedőt a hét végén.   /(Szekeres): Bikfalva megőrizte címét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Az RMDSZ megkapja a szállításügyi tárcát, cserében pedig a demokratáké lesz a kormány átszervezésével létrehozandó Fejlesztési Minisztérium – ennyi szivárgott ki a koalíció két vezető alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) egyeztetéséről. Borbély László jelenleg a szállításügyi tárca középítkezéssel megbízott minisztere, Markó Béla kormányfő-helyettes pedig már jelezte: kívánatosnak tartaná, ha Borbély a teljes tárca vezetését átvenné az eddig igencsak halvány teljesítményt nyújtó Gheorghe Dobre helyett. Koalíciós források szerint inog az oktatásügyi miniszter széke is. Mihail Hardau állítólag már másfél hónapja megírta a lemondását, amit azonban a PD akkor még nem fogadott el. /Cs. P. T.: Borbély László teljes tárcát kap? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

„Budapest nem válaszol” – jellemezte a magyarországi kormány magatartását az elszakított területeken élő magyarok iránt, édesapja egyik könyvére utalva, Schöpflin György fideszes EP-képviselő kolozsvári előadásán. A professzor a Bolyai Kezdeményező Bizottság meghívására tartott előadást az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Az Európai Unió és a kisebbségpolitika címmel.     Előadásában Schöpflin a kisebbségi lét hátrányairól beszélt, ecsetelve a többségi kultúra kétségtelen presztízse által gyakorolt nyomást. Schöpflin szerint az állami magyar egyetem és az egyházi ingatlanok ügye rendeződik, de még várni kell rá, a kisebbségi törvényt is elfogadják idővel, csak éppen semmit sem fog érni, valamint a székely autonómiatörekvés is célt érhet, viszont egyáltalán nem lesz könnyű. A kisebbségi ügyekben Budapest nem hajlandó lépni ez ügyben, az RMDSZ még úgy sem, ők hárman pedig (Gál Kingával és Tabajdi Csabával) nem sokat tudnak elérni ilyen körülmények között. Schöpflin elmondta, nem sikerült rábírni az RMDSZ-t arra, hogy beszéljen a bővítési biztossal, s világosítsa fel tévedéséről. Rámutatott, hogy ha az RMDSZ-re nem lehet számítani, kimagaslóan fontos a civil szféra szerepe, a BKB által indítványozott e-mail-kampány új kezdete lehet annak, hogy az erdélyi magyarság igényt formáljon a véleménye meghallgatására. A magyar külügyminisztériumtól segítséget várni fölösleges, az ország gazdasági csőd előtt áll, és egy hatványozott Bokros-csomag előállításán fog ügyködni a kormány, másrészt mert sem Medgyessy, sem Gyurcsány kormányának nem volt és nincs külpolitikája. /Bagoly Zsolt: Schöpflin György Kolozsváron. Budapest nem válaszol. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Az EU abból indul ki, hogy minden egyes tagállam megbízható, becsületes, nyilatkozta Schöpflin György professzor, az Európai Parlament fideszes képviselője interjújában. Megállapította: a határon túli magyarok egyik fő problémája, hogy kötődnek Magyarországhoz, de ott ők mégis valamennyire külföldiek. A határon túli magyar politikusok – és ez az, amit Budapesten nagyon nehéz megértetni – a román politika részesei. A kisebbség maga dönti el, hogy milyen célkitűzésekkel él, hol helyezi el magát a román politikai mezőnyben. Egy másik probléma: a lélektani távolság Erdély és Bukarest között. A román gondolkodás homogenizálja az országot, ennek következtében a régióknak alig van szerepük Romániában. A román regionalizmus, mint fogalom a valóságban alig létezik. Schöpflin úgy látja, a romániai magyar társadalom kérhet, követelhet magának különféle politikai-hatalmi döntésjogokat, mondván: a regionalizmus és nem az etnicitás alapján teszi ezt. Az RMDSZ-nek létre kellene hoznia a visszahívhatóságot, a felelősségvállalást. Schöpflin felvetette, a legkönnyebben legitimizálható Európában: civil társadalmi alapon követelni dolgokat, mert mindezt etnikai alapon tenni, megnehezíti a helyzetet. Az Európai Unión belül a kisebbségvédelem csak most indul el. A globalizáció Erdélyt is elérte. A fiatalabb korosztály másképpen nézi a politikát, másképpen látja az RMDSZ tevékenységét. Magyarország a gazdasági csőd szélén áll. Az államháztartás deficitje legalább hat százalék, hivatalosan, ami amúgy is a legmagasabb az EU-n belül, nem hivatalosan pedig, mondjuk kilenc százalék. Ez aggasztó. /Köllő Katalin: Megbízható államokban gondolkodik az Unió. Beszélgetés Schöpflin György professzorral, fideszes EP-képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A lobbinak bármikor helye van az Európai Parlamentben (EP), ha arra lehetőség mutatkozik – mondta Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő, Románia egyik európai parlamenti megfigyelője. Egy hónapból két-három hetet Brüsszelben, egyet Strasbourgban töltenek, és havonta, illetve kéthavonta egy hétre „szabadok”, azaz az itthoni parlamenti munkát végzik. Az EP-ben a megfigyelők bármelyik bizottságba bejárhatnak, ha olyan témakör merül fel, ami érdekli őket. A bizottságok és a parlamenti frakció ülésein felszólalhatnak, a plénumban nem. Kónya-Hamar Sándor is aláírta azt a levelet, amelyben több európai parlamenti képviselő figyelmeztette az Európai Bizottság elnökét, hogy a romániai magyarok helyzete a jelentésből kimaradt; ezt megelőzően Olli Rehn kapott hasonló tartalmú levelet. Meglepő volt, hogy Olli Rehn a külpolitikai bizottságban, majd a plénum előtt is megválaszolatlanul hagyta ezeket a kérdéseket. /Cseke Péter Tamás: Nagyüzemi lobbi az EP-ben. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./