"Kelemen Hunor parlamenti képviselő júl. 6-i sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy nem tartja megalapozottnak a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) indoklását, arra reagálva, hogy a több ifjúsági szervezetet tömörítő MIT kilépett az RMDSZ-ből. A képviselő megjegyezte, hogy nem ez az egyedüli hazai legitim ifjúsági szervezet. A féléves parlamenti tevékenységről elmondta, hogy több mint 400 törvénytervezet került a képviselőház elé, s ezek jelentős része sürgősségi kormányrendelet volt. Az RMDSZ szempontjából az államosított ingatlanokra vonatkozó törvényt, illetve a helyi közigazgatási törvényt tartja a legfontosabbaknak. A státustörvény kapcsán kibontakozott vitáról megállapította, hogy a hangulat csillapodni látszik, s ebben az RMDSZ-nek is nagy szerepe van, hiszen a híd szerepét töltötte be a román és a magyar kormány között. /Szüszer-Nagy Róbert: Kelemen Hunor sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése nyilatkozatot adott ki az elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában: ragaszkodnak az egykori nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium kormányrendelet által visszajuttatott épületének birtokbavételéhez, melyre az egyháznak a Nagyváradon működő tanintézetei miatt van szüksége. A közgyűlés szolidaritását fejezte ki az erdélyi magyar történelmi testvéregyházak iránt az elkobzott ingatlanaik visszaszerzéséért folytatott küzdelmükben. A közgyűlés értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója többségében támogatta a tíz-tíz egyházi ingatlant visszaítélő, 2000/94. számú sürgősségi kormányrendelet jogfosztó jellegű szövegmódosítását és írásbeli magyarázatot kért ez ügyben az RMDSZ képviselőházi frakciójától és a Vallásügyi Államtitkárságtól. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./"

"Kihelyezett RMDSZ-frakcióülésre került sor júl. 9-10-én Kovászna fürdőn, amelyen a szövetség képviselői, szenátorai és az ügyvezető elnökség tagjai az elmúlt parlamenti ülésszak tevékenységét elemezték. Toró T. Tibor képviselő arról tájékoztatott, hogy az ő elemzése heves vitát váltott ki a jelenlevők között. A képviselőházi frakcióból néhányan azt szerették volna, hogy szülessen meg az a cselekvési prioritáslista, amelynek összeállítására a Szövetségi Képviselők Tanácsa még januárban bizottságot hozott létre, de ez soha sem ült össze. Ezért a jól kigondolt stratégia érvényesítése helyett a taktikázás jellemezte az RMDSZ elmúlt félévi parlamenti jelenlétét. A mostani kötetlen beszélgetés sem volt jó alkalom arra, hogy ezt a szemléletet meghaladják. Toró ismertette elemzését az elmúlt félévről és a hibákból tanulva kereste az előrelépés útjait. Szerinte az RMDSZ szerződéses, konstruktív szerepet vállalt, oda kell figyelnie egyrészt a törvényhozásra, de legalább annyi energiát kell fordítania önmaga, valamint közössége építésére is. Ilyen stratégiai kérdésnek számít elsősorban a tulajdon kérdése. Vannak eredmények, áttörésről azonban nincs, az egyházi és közösségi tulajdon máig rendezetlen. Stratégiai fontosságú a közösségi autonómia problematikája is - hangoztatta Toró. Most egyesek azt mondják, ez zsákutca, a megoldás pedig a különböző egyezségek a román politikai elittel. Toró szerint a közösségi autonómiáról el kell kezdeni a dialógust a parlamenti pártokkal. A dolgokról beszélni kell, a dialógus elvezethet a megoldáshoz. /Székely Kriszta: Toró: Továbbra is prioritás a közösségi autonómia. Csoportterápia-hangulat a kovásznai frakcióülésen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Több kérdésben is élénk vita volt. Többen vitatták Markó Béla megállapítását, mely szerint a Szövetség a körülményekhez képest eredményes időszakot zárt. Toró T. Tibor négyoldalas elemzést osztott ki a jelenlévőknek, melyben a visszásságokra figyelmeztetett. A képviselő sérelmezte, hogy az RMDSZ autonómiaprogramja öt éve lekerült a napirendről. Értékelése szerint újabban az RMDSZ-vezetés igyekezete arra irányul, hogy a közösséget meggyőzze: az autonómia járhatatlan út, a mindenkori kormánnyal való egyezkedés által lehet a legtöbb eredményt elérni. Állításai élénk reakciót váltottak ki. Puskás Bálint és Verestóy Attila szenátor, valamint Borbély László és Márton Árpád képviselő egyaránt amellett érvelt, hogy az autonómia elemeit tulajdonképpen már sikerült elérni, ezeket mozaikkockákként kell összerakni. A közjogosítványok közé sorolták egyebek mellett a közigazgatási törvény előírásait. Birtalan Ákos és Tamás Sándor nem értett egyet a szövetségi elnök azon megállapításával, hogy a földtörvény módosítása nem érinti hátrányosan az erdélyi magyarságot. Véleményüket szintén írásban osztották szét. Markó Béla szakértői véleményekre hivatkozva igyekezett cáfolni a két háromszéki képviselőt. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a politikai érveket szakszerűen, az érzelmi elemek kizárásával kell megfogalmazni. /Gazda Árpád: Eltérő értékelések. Zárt ajtók mögött tanácskoztak az RMDSZ-frakciók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"Ionel Olteanu, a képviselőház jogügyi bizottságának szociáldemokrata párti elnöke bejelentette: "független szakértőkből álló csoportot" hoztak létre, amely a magyar státustörvénynek a nemzetközi normákkal történő kompatibilitását hivatott megvizsgálni. A júl. 23-án létrehozott csoportban egyetemi tanárok és nemzetközi jogügyi, idegenrendészeti és nemzetközi munkaügyi szakértők kaptak helyet. /Román szakértők vizsgálják a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"A parlament alsóházának jogi bizottsága a jövő héten megvizsgálja a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvényt, hogy kialakíthassa saját álláspontját arról, mennyiben egyeztethető össze a magyar kedvezményjogszabály a román törvényekkel és az európai normákkal - jelentette be Ionel Olteanu, a szakbizottság elnöke. Az egyetemi tanárokból álló szakbizottság véleményét aug. 20-án a képviselőház jogi bizottságának irodája elé terjesztik. Személyes véleményt hangoztatva Ionel Olteanu azt mondta, hogy a státustörvény "felforgatja a vonatkozó nemzetközi normákat", s ezért a jogszabály szerinte "európai problémát" képez. Másrészt Olteanu számára "úgy tűnik", hogy a státustörvény "pozitív diszkriminációt" alkalmaz. Végül pedig a képviselőház jogi bizottságának elnöke szerint a státustörvény "megszegi a területenkívüliség elvét", amikor más államok állampolgáraira vonatkozik. /"Európai probléma" a státustörvény? A parlament jogi bizottsága a jövő héten tárgyal a jogszabályról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./"

"A román parlament képviselőházának jogi bizottsága elnapolta a magyar státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalásának kialakítását. Ion Olteanu, a jogi bizottság elnöke közölte: aug. 22-re halasztották annak a három független jogi szakértő által összeállított jelentésnek a megtárgyalását, melynek alapján a testület kialakíthatja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy mennyiben egyeztethető össze a román jogszabályokkal a magyar státustörvény alkalmazása. Székely Ervin, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, a jogi bizottság tagja kijelentette: az RMDSZ képviselői nem vesznek részt a státustörvénnyel kapcsolatos szakértői előterjesztés vitáján, ugyanis: a téma megvitatásának nincsenek meg a bizottság működésére vonatkozó eljárás-szabályzati feltételei. A vitának csak politikai céljai lehetnek, nevezetesen, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, illetőleg az RMDSZ-re - mutatott rá Székely Ervin. /A jogi bizottságnak gondjai vannak. Az RMDSZ képviselői nem vesznek részt a státustörvény vitáján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"A képviselőház jogi bizottsága aug. 22-én is elhalasztotta a státustörvényről szóló szakértői jelentésnek a vitáját, amelynek alapján kialakítják állásfoglalásukat a jogszabályról. Az RMDSZ-nek nem áll szándékában részt venni az ülésen, amennyiben valóban napirendre tűzik a jelentést. Olteanu bizottsági elnök elzárkózott a három független jogi szakértő kilétének felfedésétől. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint nem a parlament hatáskörébe tartozik a magyar státustörvény fölött ítéletet mondani, tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben a Magyarország és Románia között semmiféle kétoldalú egyezmény nincs. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a román parlament megalkosson egy olyan törvényt, amely "ellensúlyozhatná", a magyar státustörvény hatását, amennyiben nem sikerül megegyezni a magyar féllel ebben a kérdésben. Terveik szerint a képviselőház jogi bizottságának a státustörvénnyel kapcsolatosan kialakítandó állásfoglalását a kormány elé terjesztik. /Sz. K. : Újabb halasztás: a jogi bizottság nem tárgyalta a státustörvényről szóló jelentést. Titok fedi a független jogi szakértők személyét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Aug. 22-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: Romániának nem nyilatkozatokra, hanem tettekre van szüksége. Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, miszerint a jövő évi NATO-csúcs előtt a parlamenti pártoknak fegyverszünetet kell kötniük, Markó a következőképpen reagált: "Véleményem szerint nem háborúskodunk, tehát fegyverszünetre sincs szükségünk". Azzal viszont egyetértett, hogy Románia euroatlanti felzárkózása érdekében a pártoknak egyazon utat kell követniük. Kétségbe vonta viszont, hogy egy parlamenten belüli ultranacionalista párt hajlandó lesz-e ilyen irányban haladni. - Traian Basescu szerint Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor kéz a kézben haladtak, amikor NATO-ellenességről és Milosevics támogatásáról volt szó. Valeriu Stoica liberális pártvezér szerint Adrian Nastasenak a pártok összefogására való felhívása pusztán csak elterelő hadművelet, amellyel az ország egyre nehezebb gazdasági és társadalmi problémáira igyekszik fátylat borítani. Markó Béla elmondta: amint azt a román újságírók is tapasztalhatták, a nyári vakáció idején az RMDSZ igyekezett minél visszafogottabb lenni a magyarországi kedvezmény-jogszabály körül a román közéletben kialakult vitában. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román parlament elé vigyék a magyar státustörvényt. Rámutatott: a román politikai életben a státustörvénnyel kapcsolatban kialakult vita, az e közben megfogalmazódott nyilatkozatok arra irányultak, hogy feszültséget keltsenek az RMDSZ körül s általában a két ország viszonyában. /Fegyverszünet helyett nyilatkozatháború. Pártvezetők válasza Nastasénak. - Markónak elege van a nacionalistákból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Markó Béla kitért Valer Dorneanunak, a képviselőház elnökének, az etnikai pártok, köztük az RMDSZ létét megkérdőjelező marosfői kijelentésére, amelyeket utólag Dorneanu kénytelen volt visszavonni, helyesbíteni, de a témát a sajtó felkapta, s ez közvetlenül érinti az RMDSZ-t. RMDSZ igen fontos szerepet töltött és tölt be a politikai életben. Akik megkérdőjelezik az etnikai közösségeket képviselő szervezetek létét, azok valójában a nemzeti és a kisebbségi kérdések pozitív megoldását kérdőjelezik meg. /Feszültséget keltettek az RMDSZ körül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"A képviselőház és a szenátus akkor is kialakítják álláspontjukat a státustörvényről, ha az RMDSZ bizottsági tagjai nem vesznek részt az ülésen - nyilatkozta Ioan Olteanu. A kormánypárti képviselő szerint, ha nem bocsátanák vitára a státustörvényt, ez azt jelentené, hogy nem veszik figyelembe a valóságot. Hangsúlyozta: a két bizottság véleménye konzultatív jellegű, a státustörvény kapcsán kialakult nézetkülönbségek megszüntetése továbbra is a román és a magyar kormány dolga. /Szükséges és elengedhetetlen a státusvita - véli Ioan Olteanu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"A képviselőház jogi bizottságának elnöke bejelentette: a jövő hétre halasztják a magyar státustörvényről szóló szakértői jelentés megvitatását. Ion Olteanu bizottsági elnök aug. 20-ra jelezte a testület ülését, majd közölte, hogy a bizottság csak aug. 22-én foglalkozik a státustörvénnyel, most "technikai okokra" hivatkozva jelentette be az újabb halasztást. Székely Ervin képviselő, a jogi bizottság tagja az RMDSZ heti sajtóértekezletén a témáról szólva elmondta: a halasztás tulajdonképpeni oka az, hogy a titokzatos "három egyetemi jogi szakértő" valójában még nem készült el a jelentéssel. A szakértői jelentés "titokzatos szerzőiről" maguk a bizottság tagjai sem tudják, kicsodák, de Olteanu szerint "kiváló szakértők", csak azért nem fedte fel kilétüket, hogy "senki se zavarja őket". - A törvényelőkészítő tanács alkotmányellenesség címén elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) indítványát a magyar igazolványok tulajdonosai, illetőleg az igazolványok megszerzésében közreműködő szervezetek és intézmények elleni megtorlására. /Nehezen kezelhető a státustörvény kérdése. Újabb halasztás a parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"Eugen Simion, a Román Tudományos Akadémia elnöke az állította, hogy fogalma sem volt a nagy vihart kavart a Nationalistul ('A nacionalista') c. kötet megjelenéséről, amelynek fedőlapján ott szerepel a magasrangú tudományos intézet neve. A parlament nem adott ki állásfoglalást, amely most éppen azzal foglalkozik, hogy milyen ellenintézkedéseket fogalmazhatna meg. a magyar státustörvénnyel szemben. A most megjelent könyv egyik cikke a háborús bűnös és Nürnbergben halálra ítélt Julius Streichert nemcsak idézi, de elfogadja. A kiadvány szerzője és annak mentora két nagyromániás honatya: a 24 éves Vlad Hogea képviselő és a tekintélyes korú történész, egyetemi tanár Gheorghe Buzatu, aki ráadásul a szenátus egyik alelnöke is. Ennek dacára sehol egy állásfoglalás, elhatárolódás. Ehelyett megpróbálnak megszabadulni az etnikai alapú politikai alakulatoktól, elsősorban a sokak számára első számú közellenségnek tekintett RMDSZ-től. Valer Dorneanu alsóházi elnök állt elő ezzel Marosfőn. Később visszakozott, de pártbeli kollégája, Ioan Predescu, a szenátus jogügyi bizottságának titkára sietett leszögezni: nincs szükségük etnikai szervezetekre, pontosabban az RMDSZ-re. /Gyarmath János: Mossák vagy dörzsölik kezüket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A Nagy-Románia Párt elhatárolja magát Vlad Hogea A nacionalista című könyvének megjelenésétől, és nem engedélyezi bemutatását egyetlen NRP-székházban sem - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke, aki sajnálkozásának adott hangot a kiadvány megjelenése miatt. Tudor szerint tudtán kívül használták fel fényképét a könyv borítóján. Az inkriminált kötet első kiadása különben elfogyott, a második kiadás megjelenéséig több városban el kellett halasztani a könyvbemutatót - jelentette ki a Mediafaxnak maga a szerző. A pártelnök-szenátor azt is tagadta, hogy az államfőtől Miron Cosma szabadlábra helyezését követelte volna, csupán nyílt levélben arra kérte Ion Iliescut, elemezze a bányászvezér büntetése felfüggesztésének lehetőségét. /C. V. Tudor elhatárolódik a nacionalista Hogeától. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

" A szenátus kulturális bizottsága aug. 29-én jóváhagyta a román nyelv védelmét szolgáló törvénytervezetet. Csupán Kereskényi Sándor RMDSZ-szenátor szavazott ellene, etno-politikai jellegűnek nevezve a tervezetet. Kifejtette: a törvény megvitatásakor elismert magyar nyelvészeket is meg kell hallgatni. George Pruteanu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője, tagadta, hogy a tervezetnek etnikai vonzata lenne. Szerinte csak a román nyelv védelméről van szó, amely a nem román feliratoknak a szabályozásában merülne ki. /Kivonult a Nagy-Románia Párt a képviselőházi vitáról. Törvénytervezet a román nyelv védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Mezőmadaras hazahívta fiait aug. 26-ra, vasárnapra, közel hétszázan járultak az Úr asztalához. Mezőség harmadik legnagyobb falujából a megye, az ország és a nagyvilág minden sarkába kirajzottak szeretettel őrzik szívükben a szülőhely, a szülőfalu emlékét. A faluba vezető hét kilométeres útszakasz nagyon rossz, kátyús. A fiatal lelkész házaspár, Szabó Andor és neje, Ibolya Izolda, a presbitériummal közösen szervezte meg az ünnepséget, amelyet a templom mellett felállított millenniumi kopjafa avatása tett emlékezetessé. A millenniumi zászlót a családjával Budapestről érkezett, de madarasi gyökerekkel büszkélkedő Szekeres Szabolcs gazdasági tanácsos adta át, aki ötven évig idegen, argentin, illetve egyesült államokbeli környezetben élő magyarként tért vissza néhány évvel ezelőtt Madarasra, hogy megkeresse elődei sírját, s a hazatalálás örömére harmadik gyermekét a falu református templomában keresztelték meg. Az ünnepségen köszöntötték a neves földbirtokosok, a Szekeres, az Orbán és a Bethlen család jelen levő képviselőit. - A faluban többet keresztelnek, mint amennyi a temetések száma. Mezőmadaras szeretne önálló közigazgatási egységgé válni, ezer aláírással nyomatékosított kérésük a képviselőházban várja a kedvező választ. Mezőbánd nem tudja orvosolni a falu gondjait. A madarasiak fő foglalkozása az állattenyésztés, az aktív lakosságnak pedig mindössze az 5-10 százaléka ingázik a megyeközpontba. A helybeliek, valamint a hazatérők számára a lelkész és felesége gyűjtötte össze és foglalta egy kis füzetbe a falu rövid történetét, amelyből megtudható, hogy neve 1332-ben olvasható először a pápai jegyzékben. A Budapesten élő Szekeres Szabolcs tavaly 30 helybeli lakos számára biztosította a Szent István-napi ünnepségeken való részvételt. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepelt Mezőmadaras. Az önállósulás reményében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"

"Több hónapos szünet, és egy hetes rendkívüli ülésszak után szept. 3-án elkezdődött a parlament rendes őszi ülésszaka. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy vélte: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok rendezését kell befejezni, ezen a téren az erdélyi magyar közösség számára az elsődleges célt az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása jelenti. Eckstein-Kovács szerint el kell fogadni a gazdasági életet szabályozó fontos törvényeket, többek között a csődeljárás "finomítására" vagy a monopóliumhelyzetben lévő gáz-, villany- és vízszolgáltatást biztosító vállalatok privatizálására vonatkozó jogszabályokat. Prioritásként tekinti ugyanakkor a sovén, xenofób és antiszemita megnyilvánulásokat megszüntető diszkrimináció-ellenes törvénytervezet véglegesítését. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint valószínűleg a parlament napirendjére kerülnek majd az oktatási kérdéseket érintő törvények is, mint például az egyetem törvénye. Az RMDSZ-politikus szerint az RMDSZ autonómia-tervezete "nincs végképp eltemetve. - Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője továbbra is Kelemen Attila Maros megyei képviselő, a frakció tavaly módosított szabályzata szerint mandátuma legalább 2002 februárjáig érvényes. Az alsóház állandó bizottságában az RMDSZ egy titkári tisztségre jogosult ezen az ülésszakon, ezt Borbély László Maros megyei képviselő tölti be. Az RMDSZ szenátorai Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották újra a frakcióvezetői tisztségre, a szenátus állandó bizottságában a szövetséget Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor képviseli titkári minőségben. /Elkezdődött a parlament őszi ülésszaka. A tulajdonjogi viszonyokat kell rendezni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"A kormánypártnak komoly esélye van arra, hogy ezen a parlamenti ülésszakon megszerezze a többséget mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A Demokrata Pártban kirobbant konfliktusok következtében a tavaszi ülésszak idején négy szenátor és két demokrata képviselő vált ki a DP-ből, valamennyien a Petre Romant támogatók táborából, ezeknek többsége pedig a kormánypárt soraiba ült át. A Nagy-Románia Pártból mindeddig öt képviselő és egy szenátor lépett ki, mindeddig azonban nem világos, hogy melyik politikai formáció felé veszik útjukat. A liberálisok és az RMDSZ-es honatyák tanúsították a legnagyobb fegyelmezettséget. /Abszolút parlamenti többségre tör a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az RMDSZ által a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) kötött együttműködési megállapodásból az eltelt nyolc hónapos időszakban néhány pont megvalósult, azonban több ígéret nem teljesült. Markó Bélát, az RMDSZ elnöke kifejtette: a legfontosabb eredményként kell elkönyvelni a közigazgatási törvény elfogadását, és azon belül az anyanyelv-használati rendelkezéseket. A közigazgatási törvény néhány hónapja érvénybe lépett, de még mindig gondok vannak az alkalmazásával. Szerinte ki kell kényszeríteni a végrehajtási utasításokat a nyelvhasználati előírásokra. Markó szerint eredmény a tulajdonkérdés rendezéséhez szükséges jogi keretek véglegesítése. Amennyiben ezt a törvényt tisztességesen végrehajtják, a föld- és erdővisszajuttatás gyakorlatilag záros határidőn belül befejezhető. Az egyházaktól elvett, elállamosított javak ügyében az elmúlt években semmi sem történt. Az RMDSZ-nek erre vonatkozólag törvénytervezetet kell készítenie. Az RMDSZ szerint a parlament két házát meg lehet őrizni, de elfogadhatatlan, hogy a szenátusnak és a képviselőháznak ugyanolyan hatáskörei vannak. Tisztázni kell továbbá a kormány és a parlament közti viszonyt. Az elnöki intézményt is újra kell gondolni, ezt a félerős elnöki rendszert, amely Romániában van, meg kell változtatni. - Erősödött a nacionalista retorika a román közéletben. Az RMDSZ nem tervezi az SZDP-vel kötött együttműködési szerződés felülvizsgálását. Tibori Szabó Zoltán megkérdezte: a Reform Tömörülés nemrég nyilvánosságra jutott emlékeztetője veszélyezteti-e az RMDSZ egységét? Markó válaszában leszögezte: az RMDSZ egysége nincs veszélyben. Az RT letagadja, hogy a dokumentum hiteles. Az "RMDSZ egyetlen felelős vezetője sem engedheti meg, hogy az ebből a dokumentumból kisugárzó politikai erkölcs elterjedjen az RMDSZ-ben". /Tibori Szabó Zoltán: Beláthatónak tűnik a tulajdonkérdés rendezése Romániában. Interjú eredményekről és feladatokról Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Borbély László RMDSZ-képviselő a képviselőház ülésén Vlad Hogea: Nationalistul című könyvének betiltását kérte. Az indok: az alkotás több xenofób, antiszemita, magyarellenes, gyűlölettel teli cikkelyt tartalmaz, ami a Büntetőtörvénykönyv hatáskörébe tartozna. A képviselő szerint csak így lehetne bizonyítani, hogy Románia teljesen demokratikus állam, ahol nincs keresnivalója a nemzetek közötti ellentétek szításának. Borbély sérelmezte, hogy a könyvet a képviselőházhoz tartozó nyomdában állították elő. Vlad Hogea válaszolt az ülésen: egyetlen RMDSZ-képviselőnek sincs morális joga elítélni egy romániai képviselő tudományos munkáját. Szerinte Borbély László egy fasiszta szervezet tagja. Corneliu Vadim Tudor is felszólalt: azt nyilatkozta, hogy ez tulajdonképpen "az RMDSZ besúgópolitikájához passzol". /Nacionalista "Nationalistul" Borbély László a Hogea-könyv betiltását kérte. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"A parlament nem fogja megvitatni a magyar státustörvényt - közölte Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára. Elmondta: a képviselőház jogi bizottsága megvizsgálta ugyan a magyar törvényt. A Nagy-Románia Párt egy ellentörvény benyújtását is kilátásba helyezte. /Nem fogja megvitatni a román parlament a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Románia nem kíván más országokkal közösen fellépni a státustörvény kérdésében, ebben az ügyben a maga útját járja, ami azt jelenti, hogy közvetlen tárgyalásokat folytat Magyarországgal - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana elmondta, hogy a külügyminisztérium szakértői szinten konzultációkat folytatott a szlovák és a jugoszláv külügyminisztériummal a státustörvény kérdéséről is, de ezeknek a konzultációknak nem az álláspontok összehangolása volt a célja. - Románia továbbra is napirenden tartja ezt a kérdést, kifejti álláspontját az európai fórumokon, de nem kíván másokkal kézen fogva panaszkodni sem Brüsszelben, sem máshol - fogalmazott a külügyminiszter. Kijelentette, hogy a magyar fővárosba utazik a hónap folyamán. Geoana végezetül hangsúlyozta: "nem áll szándékunkban, hogy a státustörvény miatt befagyasszuk viszonyunkat Magyarországgal, sőt minél gyorsabban fejleszteni szeretnénk kapcsolatainkat." /Románia (már) nem kíván közös frontot szervezni a státustörvény ellen. A Velencei Bizottság véleménye lesz a döntő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Mind a szenátus, mind a képviselőház elfogadta az Alkotmánybíróság ítéletét a titokvédelmi törvény alkotmányellenességéről, az említett jogszabály így lekerül a parlament napirendjéről. Amennyiben a kormány továbbra is ragaszkodik egy ilyen törvényhez, új törvénykezdeményezéssel kell előállnia. Andrei Chiliman (NLP), a képviselőház jegyzőjének tudomása szerint máris létezik egy ilyen tervezet. /Új titokvédelmi törvény készül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"A történelmi magyar egyházak vezetői egyezségre jutottak az RMDSZ-szel az egyházi javak visszaszolgáltatását illetően. Döntés is született, aminek értelmében az RMDSZ a szenátusban az egyházi javak visszaszolgáltatását célzó - de a teljes megnyugtató rendezést ismét csak beláthatatlan időre elodázó - törvényerejű rendelet ellen szavaz! Ez annál is furcsább, mert júniusban az RMDSZ képviselői még megszavazták ezt az ominózus törvényerejű rendeletet. Azóta, úgy tűnik, valami változás történt a szövetség politikájában, legalábbis erre lehet következtetni Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatából, aki arról beszélt, hogy a nevezett törvényerejű rendelet ,,bizonyos kitételeiben veszélyes..." Nyáron, amikor az RMDSZ képviselői a kormányzó párttal szavaztak a képviselőházban, ezek a kitételek még kevésbé voltak veszélyesek? - tette fel a kérdést cikkében Bogdán László. /Bogdán László: Egy lépés előre?... . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ nem multikulturális, hanem többnyelvű felsőoktatási tanintézmény - állította Kása Zoltán, az egyetem rektor-helyettese. A képviselőházat követően a szenátus is elutasította az Isarescu-kabinet által kibocsátott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturalitására vonatkozó kormányrendeletét. Sógor Csaba szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja, hangsúlyozta, hogy a BBTE multikulturalitása, illetve az egyetemen belüli autonómia kérdését nem törvényrendelettel kell megoldani. Erről az egyetem szenátusa dönthet. Sógor hozzáfűzte, hogy a szavazásnál ő maga tartózkodott, ugyanis az RMDSZ célja az önálló állami magyar egyetem, melyről nem szabad lemondani. A BBTE-n belüli újabb magyar tanszékek és karok alakítása és autonómiája szerepelt a kormánypárt és az RMDSZ közötti megbeszéléseken. A tárgyalást követően Markó Béla azt nyilatkozta (Krónika, szept.12.): "Elvben leszögeztük - és a miniszterelnök megerősítette -, hogy nincs kifogás a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében magyar nyelvű tanszékek, karok létesítése ellen." Márton Árpád, a román-magyar vegyes bizottság tagja arról tájékoztatott, hogy "a román tárgyalók több, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó javaslatot is kifogásoltak". Ilyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem autonóm magyar struktúráinak létrehozása, az anyanyelvi egyetemi oktatás kiszélesítésére vonatkozó indítvány. Frunda György, a felsőház jogi bizottságának tagja elmondta, hogy a rendelet, illetve a szavazás arról szólt, hogy a multikulturális egyetemekre vonatkozó nemzetközi konvenció statútumát emeljék be a román rendelkezésekbe. Ezt nem fogadta el a törvényhozás két háza. A jogi bizottságban Frunda támogatta a javaslatot. A szenátor szerint a kolozsvári egyetem multikulturális voltát a chartának kell szavatolnia. Kása Zoltán szerint a szenátus döntése nem csökkenti a multikulturalitás esélyét. Az egyetem tavaly megszavazott chartája ezt tartalmazza. A magyar struktúrák vezetőinek nincs döntési joguk, csak javaslatokat tehetnek. Az egyetemen belüli autonómia sem valósult meg. /Simon Judit: Szenátusi vétó. Elutasították a BBTE multikulturalitását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"Románia kész a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló katonai akciókban részt vállalni a NATO és az Egyesült Államok oldalán - olvasható Ion Iliescu államfő levelében, melyet a képviselőház és a szenátus elnökeinek küldött. Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke leszögezte: a terrorista akciók megelőzése érdekében valószínűleg átszervezések lesznek a román hadseregben. Az államfő levele hangsúlyozta: az Egyesült Államokat ért terrorista támadásokat követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) rendkívüli ülést tartott. Ezen azt a határozatot fogadták el, hogy Románia szükségesnek tartja, hogy úgy cselekedjen, mintha a NATO teljes jogú tagja lenne és ennek megfelelően részt vegyen a NATO-tagállamokkal és más európai országokkal együtt a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló bármiféle akcióban, beleértve a katonai akciókat is. Az államfői hivatal visszautasította a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak azt a kijelentését, miszerint palesztin terroristák kaptak katonai kiképzést Romániában 1995-ben, az akkori (és a jelenlegi) államfő, Ion Iliescu jóváhagyásával. Corneliu Vadim Tudor azt állította, hogy 1995-ben a Hamasz nevű szervezet 30 tagja kapott fegyveres kiképzést Romániában, a kormányőrség feladatait ellátó Őrző-védő Szolgálat (SPP) akkori kiképző központjában. Az NRP elnöke szerint a kiképzés 1 millió dollárjába került a román államnak, és a palesztin fegyveresek felkészítése Ion Iliescu államfő, Dumitru Iliescu, a SPP akkori vezetője és Viorel Hrebenciuc akkori kormányfőtitkár jóváhagyásával történt. A szenátor közölte, hogy egyik jelenlegi testőre abban az időben a SPP tisztje volt és személyesen részt vett a palesztinok kiképzésében. /Románia részt kíván venni a terrorizmus elleni harcban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"A héten a képviselőház és a szenátus együttes ülésen vitatja meg Ion Iliescu javaslatát Romániának a terrorizmus elleni harcban való részvételére vonatkozóan. A Nemzeti Liberális Párt üdvözölte az államfő javaslatát, hogy Romániának teljes jogú NATO-tagként kell viselkednie. A Demokrata Párt vezetője, Traian Basescu is egyetértett az államfővel. Az RMDSZ részéről Markó Béla elnököt idézték a lapok: Romániának minél szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a NATO-val. A Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai is hajlanak arra, hogy igennel szavazzanak, de bírálták az államfőt "ügybuzgóságáért". /A héten dönt a parlament NATO-ügyben. A parlamenti pártok támogatják Iliescu javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"

"A képviselőház jóváhagyta a romániai autópálya-építkezések prioritásait rögzítő 16-os sürgősségi kormányrendeletet. A testület tagjai egyetértettek és elfogadták Antal István parlamenti képviselő javaslatát is, így a Nagylak-Temesvár-Nagyszeben nyomvonalon létrehozandó autópálya ugyanarra a sürgősségi szintre emelkedett, mint a Nagyvárad-Kolozsvár szakasz megépítése. A rendeletet a szenátusnak is el kell még fogadnia, az autópálya építési munkálatai azonban várhatóan csak három-négy év múlva kezdődnek el. /Jakab Árpád: Elfogadták Antal javaslatát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Szept. 18-án a képviselőház egyhangú szavazással ratifikálta a román kormány és az Észak-atlanti Szövetség (NATO) között 1994. július 8-án, Brüsszelben aláírt biztonsági egyezményt. A megállapodás lehetővé teszi a bizalmas információk cseréjét Románia és a NATO között. A honvédelmi bizottság két nappal az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás után, szept. 13-án készítette el erre vonatkozó jelentését. Adrian Nastase kormányfő azt nyilatkozta: egy esetleges NATO válaszcsapás esetén, Románia kész részt venni a katonai akcióban, amennyiben erre Washington és Brüsszel felkéri. A kérdéssel kapcsolatban Nicolae Dohotariu, a román vezérkari főnök tegnap kijelentette: az ország légtere, szárazföldi területe, tengeri vizei mellett katonai egységeket, harci eszközöket, fegyvereket, lőszert bocsátanának a NATO rendelkezésére. A vezérkar főnöke a bevethető katonai egységek között említette a kolozsvári, besztercei és dési 81. gépesített dandárt. -A Román Hírszerző Szolgálat vizsgálatot indított Oszama bin Laden terroristavezér egy évekkel ezelőtti, interjúbeli kijelentésével kapcsolatban, miszerint üzleti szálak fűznék Romániához - jelentette be Ion Iliescu államfő. - A Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak arra a kijelentésére reagálva, miszerint 1995-ben a Hamasz nevű szervezet tagjai kaptak kiképzést Romániában, elmondta: 1994-1996 között az Őrzővédő Szolgálat (SPP) nevű román titkosszolgálat több izraeli útlevéllel rendelkező palesztin fiatalt képzett ki a palesztin képviselet őrizetének és védelmének biztosítása érdekében. Hangsúlyozta: hasonló képzés folyt több országban, az Amerikai Egyesület Államok, Izrael, Oroszország és a nemzetközi szervek támogatásával. /Washington és Brüsszel döntésére vár Románia. Kolozsvári, dési és besztercei katonai egységeket vetnének be. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

"Szept. 19-én együttes ülésen vitatja meg a parlament Ion Iliescu államfőnek azt a javaslatát, hogy Románia a NATO rendelkezésére bocsássa-e az ország légterét, szárazföldi területét és tengeri vizeit az amerikai terrorista támadásra esetleg adandó katonai válaszhoz - döntötte el szept. 18-án a szenátus és a képviselőház állandó bürója. /Ma dönt a parlament Iliescu javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

" Szept. 18-án a képviselőházban elfogadták Kerekes Károly RMDSZ-képviselő javaslatát, a 118-as számú 1990. évi törvényrendelet módosítását. A deportáltak, volt politikai és hadifoglyok jogaira vonatkozó törvény értelmében ezek hat ingyenes menet-jövet vonatjegyre voltak jogosultak. Az elfogadott módosítás után az ingyenes utazási kedvezményt nem csak vonaton lehet majd igénybe venni. A deportáltak, a volt politikai és hadifoglyok ezután évente összesen 12 ingyenes utazásban részesülnek akár vonaton, akár autóbuszon vagy folyami hajón szeretnének utazni. Ugyancsak a módosítás értelmében, ezután a jogosultak kísérői - házastársak vagy más családtagok - is ingyenes utazásban részesülnek, amit beleszámítanak a 12 utazásba. /(mezey): Törvénymódosítás Kerekes Károly javaslatára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./"

"Szept. 20-án tárgyalt a képviselőház Iliescu államelnök üzenetéről, hogy Románia szárazföldi, légi és vízi területét a terrorizmus elleni harcot vívó Egyesült Államok szolgálatába helyezi. Toró T. Tibor képviselőt beszámolt az ülésről. Iliescu kérte, hogy Románia viselkedjék úgy, mintha de facto NATO ország lenne, s ez kerüljön be a parlament határozatába is. Az ülésen jelen volt Mircea Geoana külügyminiszter, Ion Talpes, az államfő védelmi ügyekben illetékes főtanácsosa, a nemzetvédelmi minisztérium külügyi hírszerző osztályának - DIE - vezetője is. A meghozott parlamenti határozat azonban nem más politikai jellegű szándéknyilatkozatnál, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ország csapatokkal is részt vesz az akciókban, az egésznek inkább csak szimbolikus jelentősége van. Az RMDSZ álláspontja az, hogy valóban be kell szállni az akciósorozatba, annak ellenére, hogy ennek megvannak a maga kockázatai is. Toró kérdésére, hogy hány olyan szervezet van az országban, amely potenciálisan kapcsolatot tarthat fent a nemzetközi terrorizmussal, nem kapott választ. /(Magyar Balázs): Az alsóház védelmi bizottságában történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"A Szociáldemokrata Párt /a kormánypárt/, a Nagy-Románia Párt és a Demokrata Párt képviselői szept. 25-én a képviselőházban visszautasították a kolozsvári magyar nyelvű állami egyetem létrehozását célzó RMDSZ-törvényjavaslatot. A tervezetről a végső szavazás jövő héten várható. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen már van magyar tagozat, az oktatásnak különben sem a "lakosok közötti nyelvi ellentét szítása a célja, hanem az egyén társadalmi hasznosítása". Elmondták: az európai trend is ellentétes az ehhez hasonló "elszigetelődési" kísérletekkel, arról nem is beszélve, hogy Magyarországon sincs egyetemük az ott élő románoknak. Kónya-Hamar Sándor a Szabadságnak úgy nyilatkozott: világos, hogy nincs politikai akarat az önálló magyar egyetem létrehozására, az RMDSZ-nek ilyen körülmények közt változtatni kell oktatáspolitikai stratégiáján. - Ha arra gondolunk, hogy az albánoknak Tetovóban már van egyetemük, talán nem árt elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ-nek nem kellene-e más módszerekhez folyamodnia célja elérésében - hangsúlyozta a képviselő. /Ellenzi a képviselőház az önálló állami magyar egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"