Március 15-e nemcsak a magyar nép, hanem minden nemzet számára jelentős esemény, hiszen fontos üzenete: a szabadság, egyenlőség, testvériség egyaránt szól mindenkihez - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletén. Markó Béla hozzátette: méltányolja, hogy a kormány a múlt héten elfogadta a nemzeti himnuszok és zászlók használatáról szóló kormányrendelet módosítását, ami így jogossá teszi a nemzeti kisebbségek számára saját nemzeti szimbólumaik használatát. - Romániának nagy lemaradása van a mezőgazdasági területek és erdők tulajdonjogát illetően - szögezte le dr. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a képviselőházban elfogadott sürgősségi rendelet kapcsán. Az RMDSZ következetesen kitartott javaslata mellett, hogy a gazdasági és erdei tulajdonok törvény által legyenek védve. A rendelet szövege egyébként az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumban is szerepel. Tamás Sándor RMDSZ-képviselő az erdők visszaszolgáltatása kapcsán elmondta: Románia 6, 3 millió hektárja erdő, amiből eddig csupán 5%-ot kaptak vissza az igénylők a 18-as törvény alapján, így nagyon jól jött a 102-es rendelet. Seres Dénes szenátor, a Helyi Közigazgatási bizottság elnöke a 15/2002-es kormányhatározat a közalkalmazottakra és a helyi választott vezetőkre vonatkozó tilalmakról szólt röviden. E szabályozó rendelkezés a korrupció ellen irányul. Kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: a protokollumok szövege a legtöbb megyében már elkészült. /(Koszta Erika): RMDSZ sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Birtalan Ákos képviselő, a Polgári szárny tagja az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a jelenleg többségben levő kollégák egy olyan viselkedési kódexet akarnak kikényszeríteni, amely leszűkítené a képviselők megnyilvánulási terét a lehető legminimálisabb szintre. Erről kérdezte Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Kelemen Attilát, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét. Kelemen beszámolt arról, hogy Márton Árpád képviselő javasolta: bizonyos esetekben erősítsék meg a frakciófegyelmet, hogy bizonyos elemi szabályokat betartsanak. /(Gyarmath János): Viselkedési kódexről, ami nincs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Márc. 23-án közel 200 volt munkaszolgálatos katona gyűlt össze Csíkszeredában, hogy meghallgassa a szövetség elnöke, Buzogány Dénes által előterjesztett beszámolót a múlt évi tevékenységükről. Annak ellenére, hogy többször fordultak a felsőbb szervekhez, még mindig nem született meg a kárpótlási törvény. Németh Csaba Kovászna megyei szenátor következetesen harcol ügyük mellett. Annyit viszont elértek, hogy a képviselőházban elfogadták azt a törvényjavaslatot, mely szerint minden "lapáthoz kötött" hónapért 15 ezer lej kárpótlásban részesülne a volt munkaszolgálatos. Ellenben még hátravan az egyeztetés a parlament két háza között. /Kristó Tibor: Volt munkaszolgálatosok közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagjai a hajdani Református Kollégium /Kolozsvár/ és Református Leány Gimnázium volt diákjaiból kerülnek ki, ám azok is tagjai lehetnek, akik e két intézmény államosítása után az épületekben működő iskolák végzettjei. A társaságnak 1000 tagja van. A Házsongárd Bizottság a néhai tanárok és diáktársaink sírhelyének gondozásával foglakozik. Az Apáczai- Napok alkalmával és az évzárókon kiosztják a társaság jutalmait és díjait mindkét tanintézet (az Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium) arra érdemes diákjainak. A székház 10 évi használat után hivatalosan is a Baráti Társaság tulajdonába került. Bár a régi Kollégium (a Farkas utcai Kiskúria) épületének visszaadását kormányhatározat mondta ki, a gyakorlati visszaadást Funar polgármester karhatalmi erővel meghiúsította. Dr. Újvári Ferenc ügyvéd javasolta, hogy az Apáczai Csere János Baráti Társaság negyedévenként forduljon memorandummal a Román Állam elnökéhez, a Szenátushoz, Képviselőházhoz, az RMDSZ vezetőségéhez és a helyi önkormányzathoz, ebben mondja ki: igényeljük vissza minden felekezeti, elemi, kollégiumi javainkat, felekezeti intézményeinket. /(Csomafáy Ferenc): A restitúció kérdése az Apáczai Csere János Baráti Társaság közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Magyarországról háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkeztek a magyarországi román közösség képviselői. Ápr. 2-án a magyarországi románok helyzetéről és anyaországi támogatásukról folytattak megbeszélést Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel. A küldöttség tagjait fogadja majd Ion Iliescu államfő, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, a kormány több tagja, valamint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője. Ez az első alkalom, hogy a mintegy húszezer fős magyarországi román közösség képviselőit ilyen magas szinten fogadják Romániában. A találkozóról kiadott közlemény szerint Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a magyarországi románokkal folytatott párbeszéd intézményes kereteit. A kormányfő szerint a kölcsönösség elvének kell érvényesülnie a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel szembeni bánásmódban, a kétoldalú kapcsolatok szellemének és az európai kisebbségi normáknak megfelelően. A küldöttség a magyarországi románok gondjainak, problémáinak hosszú listájával érkezett Bukarestbe. Ezek közt első helyen szerepelt, hogy a magyarországi románoknak továbbra is szükségük van Románia erkölcsi és politikai támogatására, amikor kisebbségi jogaikat nem tartják maradéktalanul tiszteletben. /Szabó János honvédelmi miniszterrel. /Magyarországi románok igényei. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

Az RMDSZ e heti sajtóértekezletét a szövetségi elnök hiányában Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke nyitotta meg, aki a sokat vitatott, minősített információkkal kapcsolatos törvényterv megszületésére emlékeztetett, megállapítva, hogy a demokrácia irányába történő társadalmi fejlődés a törvénytervet is megváltoztatta tartalmilag. A tervezet a jövő héten kerül a plénum elé. Székely Ervin képviselő a helyi választásokat szabályozó törvény módosításáról és bővítéséről nyújtott be javaslatot a képviselőház állandó bizottságához, amelynek értelmében a polgármester megválasztása az első fordulóban történjen szavazati többség alapján anélkül, hogy az érvényes szavazatok abszolút többségét elnyerné. /(Koszta Erika): RMDSZ-sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Mircea Geoana külügyminiszter ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatást tesz az Egyesült Királyságban, ahol találkozik Jack Straw brit külügyminiszterrel. A román diplomácia vezetőjét meghallgatja a brit parlament alsóházának védelmi és külügyi bizottsága. A látogatás során Mircea Geoana találkozik Adam Ingram katonai ügyekkel foglalkozó államtitkár-miniszterrel. A brit parlament alsóházának külügyi és védelmi bizottságaiban a román külügyminiszter bemutatja a román euro-atlanti csatlakozási folyamat fejleményeit, valamint az ország gazdasági, törvényhozási eredményeit, a korrupció elleni intézkedéseket, az államilag gondozott gyermekek helyzetét. Mircea Geoana találkozik Jean Lemierre-rel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével is, akivel a nemzetközi pénzintézetek által Romániának nyújtott támogatásokról folytat megbeszélést. A román külügyminiszter előadást tart a Királyi Stratégiai Tanulmányok Intézetében. /Nagy-Britanniába látogat Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Romániának a NATO-hoz való csatlakozása egyik feltétele a titokvédelmi törvény minél gyorsabb elfogadása. A szenátus ápr. 8-án rövid tárgyalás után elfogadta a törvény képviselőházi változatát. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint egy emberjogilag megnyugtatóbb jogszabályváltozatot fogadtak el arra az esetre, amikor egy állampolgár véletlenül jutna titkosnak minősített adat birtokába. Nem oldja meg ellenben a törvény azt, hogy az adatok titkosítása és kezelése egyetlen hatóság kezében összpontosuljon. A törvény ugyanis a külügyminisztérium hatáskörébe tartozó hatóság feladataként tünteti fel az adatok jegyzését és kezelését, de ilyen jellegű hatáskört több intézménynél is feltüntet, például az országos védelmi tanácsot és más hatóságokat is megemlít, mint olyanokat, akik kezelhetnek titkosnak minősülő adatokat. Éppen ezért szükségesnek látszik egy másik jogszabály elfogadása is, amely tisztázza és megoldja ezt a helyzetet, vélte Eckstein-Kovács Péter. /(i): Elfogadták az adatvédelmi törvényt a szenátusban is. Teljesítve a NATO-csatlakozás egyik feltétele. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén a magyarországi választások kapcsán Markó Béla egyértelmű sikerként könyvelte el a szélsőséges MIÉP-nek az Országgyűlésből való kiszorítását. Borbély László ügyvezető alelnök és a Képviselőház titkára a kormány március 28-i, több magánegyetem működési struktúráját akkreditáló határozatáról tájékoztatta az újságírókat. A fenn említett kormányhatározat értelmében a Sapientia Egyetem is akkreditálást nyert. /Nem formalitás a Sapientia működési engedélye

Otto Schilly német belügyminiszter Romániába látogatott, a képviselőházban ápr. 10-én mondott beszédében kijelentette: örül annak, hogy a román kormány és a törvényhozás "nyílt politikát" alkalmaz a kisebbségek tekintetében, és köszönetet mondott a két intézménynek azért, hogy a német kisebbség többé nem "károsul" a földek tulajdonjogának visszaállítása kapcsán. A német miniszter elismerően beszélt a kormány nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos erőfeszítéseiről, utalva a német tannyelvű iskolákra, középiskolákra és egyetemekre, ahol a fiatalokat a partnerség szellemében oktatják. Schilly hangsúlyozta : a németek támogatják a kisebbségeket, és a 80 000 erdélyi és bánsági szászra utalva elmondta, a cél nem a német nemzetiségűek kedvezményezése, hanem pozitív eredmények elérése, amelyek a románságra is kiterjednek. /Schilly méltatja a kormány kisebbségpolitikáját. Bukarestben a német belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Ápr. 11-i ülésén a szenátus megszavazta a rendőrök jogállására vonatkozó, a képviselőház által már elfogadott törvénytervezetet. A rendőrség demilitarizálásának és a közbiztonság fenntartásában játszott eurokonform szerepének szabályozása szempontjából fontos előrelépést jelentő törvényben szentesítést nyer az az RMDSZ által kiharcolt előírás, amely szerint ott, ahol a lakosság 20 százalékát elérő vagy meghaladó nemzeti kisebbségi közösségek élnek, a rendőrség kötelékében alkalmazni kell az azok anyanyelvét értő rendőröket. /Eurokonform a rendőrök jogállására vonatkozó törvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Székelyudvarhelyen tartották meg a IV. Agrofórumot, ahol kilenc megye képviselete, minisztériumi tisztségviselők, politikusok vettek részt. A fórumot Bodó Géza, az RMGE alelnöke nyitotta meg, majd dr. Verestóy Attila szenátor kifejtette, hogy a mezőgazdasági ágazat fejlesztésére ma nagyobb szükség van, mint bármikor, melyet országos szinten nem vesznek elég komolyan. A fórumon elhangzott, hogy a kormány a diszkriminatív, kizáró jellegű támogatásokkal durván elferdítheti a mezőgazdaságban a versenyhelyzetet. Több rendelet egyenesen diszkriminatív jellegű a kis- és középméretű magán- és családi gazdaságokra nézve. Verestóy szenátor kifogásolta, hogy Hargita és Kovászna megyét hátrányos besorolásban részesítették, mely kiigazításra szorul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szenátorral együtt szorgalmazta az RMDSZ parlamenti képviseletével történő szakmai szintű összefogást és egy országos stratégia kidolgozását. Kelemen Attila, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke egy törvénytárat állított össze az RMGE részére. Rémán Domokos mezőgazdasági, élelmezésügyi és erdőgazdálkodási minisztériumi igazgató a támogatási rendszerről tartott előadást. /Bágyi Bencze Jakab: Agrofórum Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Ápr. 22-én képviselőházban tárgyalták a sürgősségi telefonhívások rendszeréről szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ-nek sikerült bevinnie a törvény szövegébe azt a kitételt, hogy az érkező segélyhívásokat a különböző közigazgatási egységekben lakó nemzeti kisebbségek nyelvén, illetve 1?2 nemzetközileg használatos nyelven is fogadják. /Sürgősségi hívás anyanyelven is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

A képviselőház ápr. 25-i ülésén a képviselők megszavazták a Kerekes Károly képviselő által kezdeményezett, az etnikai okok miatt üldözött személyek jogait szabályozó 1999. évi 105. számú Kormányrendelet módosítására benyújtott törvénytervezetet. A jogszabály két fontos alapelvet tartalmaz: abban az esetben, amikor nem lehetséges az előírt jogot bizonyító okirat megszerzése, elfogadott bármilyen, törvény által megengedett bizonyíték. Ugyanakkor, a jogszabályban foglalt jogok elismerésére vonatkozó kérvényeket a megyei nyugdíjpénztárakhoz kell benyújtani. /Képviselőházi igen az etnikai okok miatt üldözött személyek jogaira. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt. Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.” /Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya nyílt levelet intézett Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz, azt kérve, hogy ne kezdeményezze a határon túli magyarokról szóló törvény (közismert nevén státustörvény) és a hozzá kapcsolódó dokumentumok módosítását. A határon túli magyarokról szóló törvény, valamint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása olyan közösen megvalósított eredmények, amelyek reményt nyújtanak az erdélyi magyarság számára a megmaradásra, az itthon maradásra. /Nyílt levél Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Népes RMDSZ-küldöttség kereste fel Csángóföldet. Nem volt a küldöttség tagja az a két RMDSZ-tisztségviselő, aki felvállalta a csángómagyarok képviseletét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Sógor Csaba szenátor. Előzőleg Bukarestben szemináriumot tartottak "a moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonosságáról". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László képviselő erélyes fellépésének eredményeképpen kaphatott szót ezeb a szemináriumon Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kijelentette: a bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem kapott meghívót, amikor erről a kérdésről Budapesten vagy Csíkszeredában rendeztek szemináriumot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Tiltakozott az alsóházban Szilágyi Zsolt képviselő is. Szerinte a tájékoztatási tárca által kiküldött meghívókhoz mellékelt dokumentum a magyar nyelv új meghatározásával szolgál: "hagyományos román nyelvjárás, bizonyos erdélyi tájegységekre jellemző fonetikai és lexikális sajátosságokkal". Szilágyi elmondta, több évtizede folyik a moldvai csángók asszimilációjára törekvő politika. Véleménye szerint az a szándék, hogy román eredetűnek mondják azt a közösséget, amely anyanyelve és kultúrája védelmét és ápolását kéri, csupán az ET vonatkozó ajánlása gyakorlatba ültetésének kikerülését fedi. /Sarány István: Párhuzamosságok csángó-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Az Arad és Hunyad megyei SZDP–RMDSZ protokollum részleteit ismertette a lap Arad megyében a Szabadság-szoborról: tanulmányozni fogják, melyik a legalkalmasabb hely a szoborcsoport újrafelállítására. A felállítás engedélyének függvényében meghatározzák a restaurálás és újrafelállítás időszakait. Az Arad megyei történelmi emlékművek visszanyerése terén megállapodtak Nepomuki Szent János szobrának restaurálásáról és újrafelállításáról, továbbá az aradi vár civil jellegű átalakításáról. Az utcanév-változtatások javaslatai: Andrényi utca, Neuman-testvérek utca, Salacz Gyula utca, Barabás Béla utca, Kuncz Aladár utca, Heim Domokos tér, József Attila utca. Egykori kimagasló személyiségek sírhelyeinek megőrzése és védelme. Alsótemető: Barabás Béla (Románia képviselőházának és szenátusának tagja, a Kölcsey Egyesület vezetője), Varjassy Árpád (vezér-tanfelügyelő, a Kölcsey Egyesület elnöke 1893–1915 között), Varjassy Árpád (a Kölcsey Egyesület elnöke 1881–1886 között), Csécsi Imre (református lelkész, költő), Parecz István (A Kölcsy Egyesület alapító tagja), Parecz Béla (Románia képviselőházának tagja), Institoris Kálmán (Arad polgármestere 1901–1906 között), Lőcs Rezső (Arad polgármestere 1917–1919 között), Cserepy Árpád (ezredes, a Kölcsey Egyesület vezetője), Dr. Szele Károly (zeneszerző, zongorista, a Kölcsey Egyesület alelnöke), Mezey Zsigmond (zenekritikus, történész), Sulik Kálmán (újságíró, szerkesztő), Lászlóffy-Wencel Bódog (színigazgató), Szöllőssy István (tanár, a Kölcsey Egyesület titkára), Frint Lajos (evangélikus püspök), Szántay Lajos (műépítész, a kultúrpalota és az evangélikus templom tervezője), Hajós Imre (festőművész, tanár), Simay István, Hönig Frigyes (gyáros, több aradi gyár megalapítója). Felsőtemető: Pataky Sándor (festőművész, tanár). Fehér megyében egyelőre csak megállapodás született, a konkrétumok még váratnak magukra. - Hunyad megyében a megyei RMDSZ operatív tanácsa kinevezte a megyei RMDSZ–SZDP protokollumba foglalt célkitűzések felelőseit, akiknek a megszabott határidők lejártáig mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az egyezménynek konkrét eredményei is legyenek. Az RMDSZ számára a legfontosabb pont a magyar tannyelvű állami közoktatás fenntartásának és fejlesztésének kormánypárti támogatása volt. Az egyezmény magyar tannyelvű osztályok működését garantálja a petrozsényi 4-es és 5-ös számú általános iskolákban, Petrillán, Vulkánban, Lupényban, Urikányban, Déván, Vajdahunyadon, Szászvároson és Pusztakalánban. Az RMDSZ-nek sikerült kieszközölnie, hogy az egészen szórvány településeken a minimális létszám alatti osztályok is működhessenek. A lupényi római katolikus egyházat megillető ingatlan, amely ma a Nyugdíjasok Házaként működik, ennek tulajdonjogi viszonyát a második negyedév folyamán kell tisztázni. Az aláírók sürgetik a vajdahunyadi vár restaurálását és a zejkányi emlékmű helyreállítását. /Mit tartalmaz az SZDP–RMDSZ protokollum régiónkban? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

Közel kilenc órán át tárgyalt egymással a romániai magyar történelmi egyházak és az RMDSZ csúcsvezetősége az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról Kolozsváron. Mint ismeretes, a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásban foglalt ígéretekkel ellentétben a Nastase-kabinet nem terjesztett elő külön törvénytervezetet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ehelyett még az Isarescu-kormány által elfogadott 2000/94-es sürgősségi kormányrendelethez nyújtott be módosító-javaslatcsomagot, amelyet a rendelet szenátusi vitája során beépítenének annak szövegébe, és így azt teljes és átfogó restituciós törvénnyé emelnék, jóllehet a jogszabály képviselőházi szövegváltozata annak idején több okból kifolyólag is kedvezőtlennek bizonyult az egyházak számára. A képviselőházi vita során a szövegből egyrészt kikerült az a tétel, amely egyházanként tíz-tíz épület visszajuttatását szabta meg, másrészt pedig bekerült egy olyan korlátozás, miszerint nem adhatók vissza azok az épületek, amelyekben közintézmények működnek. Ez azt jelentené, hogy éppen a legértékesebb épületeitől fosztanák meg a magyar történelmi egyházakat. A kormánypárttal egyeztetett módosítócsomag ezt olyan értelemben változtatná meg, hogy a szóban forgó ingatlanok esetében az egyház köteles további tíz évi bérleti szerződést kötni az intézménnyel, amely idő alatt mentesül az ingatlanadó- és épület-karbantartási költségek fizetésétől. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a találkozó után a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: az RMDSZ-nek és az egyházaknak sikerült megegyezniük abban, hogy együttesen vállalják a korábban közösen elkészített törvénytervezet és az újabban benyújtott módosító-javaslatcsomag fenntartását, a 2000/94-es kormányrendeletet pedig az egyházak törvénytervezetének lényeges elemeivel egészítsék ki. Így a kettő "összeházasításából" jönne létre az egyházak által elfogadható törvénykezdeményezés. - Különösképpen azt nehezményeztük, hogy a tulajdonjog mellett a használati és a birtoklási jog tekintetében teljesen elmosódott, és az eddigi tizenkét éves kálváriánkat meghosszabító szöveggel találtuk szembe magunkat. Mi csodálkoztunk is azon, hogy ezt jónak látják, és Markó Béla elnök úr dicshimnuszokat zengett erről. Furcsa, hogy nekünk kellett megvédenünk azt az egyházak által megfogalmazott törvénytervezetet, amelynek megfogalmazásában az RMDSZ képviselői is részt vettek — jelentette ki Tőkés László. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a megbeszélést követően úgy nyilatkozott: a kormány által javasolt megoldást hasznosnak és jónak tartja. Viszont ugyanolyan igazak voltak a megbeszélésen az egyházak megfogalmazta észrevételek, amelyeket az RMDSZ teljes mértékben támogat, mondta Takács Csaba. Az egyházak megfogalmazták, hogy az RMDSZ-nek az elvi megállapodás előtte egyeztetnie kellett volna velük. Takács Csaba szerint ez azért maradt el, mert úgy ítélték meg, hogy az egyházak kérései lényegében bennefoglaltattak a kormánypárt javaslatcsomagjában. /Papp Annamária: Módosítanák a kormány szándékát. Az egyházak és az RMDSZ vezetői az ingatlan-visszaszolgáltatás rendezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Megalapozatlannak és sajnálatosnak nevezték a Reform Tömörülés (RT) vezetői Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének azt a kijelentését, hogy az új magyar kormány nem fogja külön finanszírozni a határon túli magyar szervezetek törvényes vezetésével szembenálló csoportokat. A Jurnalul Nationalban megjelent nyilatkozatában Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az RT vezetője "alaptalannak és meglehetősen súlyosnak" minősítette Kovács kijelentését. Mint mondta, nem tudja, hogy az MSZP elnöke miről beszélt, hiszen a magyarországi támogatást a romániai magyar civil szervezetek kapták átlátható módon, alapítványokon keresztül, meghatározott projektekre. Ráduly Róbert parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi csoportján belül alakult Polgári Szárny tagja szintén úgy nyilatkozott, hogy átlátható módon történt a romániai magyar közösség anyaországi támogatása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ keretén belül működő különböző platformok (csoportok) más és más magyarországi pártokkal tartanak fenn kapcsolatokat. Példaként említette, hogy az RMDSZ liberális platformját a magyarországi liberálisokhoz, a Reform Tömörülést a Fideszhez fűzik ilyen kapcsolatok. A Jurnalul National megszólaltatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is, aki elmondta a lapnak, hogy nincs tudomása az ilyen külön finanszírozásról, de ez nem jelenti azt, hogy nem is történhetett ilyen. Mint mondta, a Fidesz nyílt politikai támogatásban részesítette a Reform Tömörülés képviselőit. /RT: megalapozatlanok Kovács kijelentései a "Fidesz pénzelte platformról"? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Az Orbán-kormányt a magyar kedvezménytörvénynek főként az "etnikai oldala" foglalkoztatta, a szocialista túlsúlyú leendő magyar kormány viszont sokkal inkább a vitatott törvény gazdasági vonatkozásait tartja szem előtt — írta a Ziarul Financiar. A lap szerint Radu Podgoreanu, a román képviselőház külügyi bizottságának kormánypárti elnöke nem zárja ki azt, hogy bizonyos feltételek mellett újratárgyalják az egyetértési nyilatkozatot. — Arról tárgyalhatunk, hogy a magyar kormány védeni kívánja a magyar munkaerő-piacot, de azt nem fogadhatjuk el, hogy ez a védelem etnikai alapokon történjen, mivel az ellentétes lenne az Európai Unió előírásaival — nyilatkozta a lapnak Podgoreanu. /Bukarest mégsem zárja ki az Orbán–Nastase egyezmény újratárgyalását? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Máj. 9-én került végső szavazásra a parlament alsóházában a mezőgazdasági és erdőterületek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó 2001. évi 102. számú sürgősségi kormányrendelet, amely tartalmazza az RMDSZ által kezdeményezett javaslatokat. Egyebek között azt, hogy az 1945- 1959 között erőszakkal elvett, majd a téeszekbe bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerülnek vissza, illetve, hogy az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdőterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdőterületeihez. /(mózes): A képviselőház megszavazta a 102. törvényt. Tartalmazza az RMDSZ javaslatait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Máj. 13-án az intézményesített korrupció — Adrian Nastase és Miron Mitrea — elnevezésű egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a demokrata és a liberális párt nyújtott be, elutasította a képviselőház. A bizalmatlansági indítványban a Maritime Training Centre Television társaság létrehozása miatt vádolták a kormányt, mivel ezáltal állami érdekeltségű országos társaságokat "körülbelül 6 millió dollártól fosztottak meg, amelyeket pénzügyi manőverek révén román és külföldi magántulajdonban lévő cégek hasznára irányítottak". Az indítvány aláírói Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter menesztését követelték. Miron Mitrea miniszter válaszában elutasította a vádakat. /Elutasított bizalmatlansági indítvány. A közpénzek magáncélú eltérítésével vádolták a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti egyezmény kudarcairól szólva Seres Dénes szenátor, Szilágy megyei RMDSZ-elnök kifejtette: annak ellenére, hogy a kormánypárt egyes időpontokat nem tartott be, ezek irányadóak voltak. A szenátor szerint az RMDSZ-nek az elmúlt öt hónapra meghatározott célkitűzései közül nagyrészt minden megvalósult. Seres remélte, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására is pozitív megoldás születik. Hasonlóan optimista Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is, úgy ítélte meg: a protokollum mérlege pozitív, az egy-kéthetes csúszások nem befolyásolják az, egyezmény lényegét. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke viszont úgy látja: van egy-két olyan pontja a megállapodásnak, amelyben nem sikerült áttörést elérni, és amely megkérdőjelezi a kormánypárt szándékát. Ilyen az egyházi ingatlanok ügye is. - Lehet, hogy vannak olyan információk, amiről nem tudok, mindenesetre érdeklődve várom az elnöki beszámolót, a képviselőknek ugyanis nemigen van rálátásuk a protokollummal kapcsolatos egyeztetések folyamatára, ez ugyanis kizárólag annak a csoportnak a privilégiuma, amely a tárgyalásokat folytatta - mondotta. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő RMDSZ- platform vezetője hangoztatta: A súlyos kérdésekben elakadtunk, és nincs meg a politikai döntés ezeknek a megoldására. Kolozsvár elárvult helyzetbe került. Márton Árpád képviselő cáfolta azt az állítást, miszerint nem sikerült volna áttörést elérni az egyházi ingatlanok kérdésében. A Szociáldemokrata Párt elfogadta azt, hogy az egyházaktól elkobzott javakat vissza kell adni. /B.T.–Sz.K.: Nem a néhány hetes csúszásokat kifogásolják RMDSZ-es politikusok a kormánypárttal kötött egyezményről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Szobrot emeltek májusban Fülöp Áron /Felsőboldogfalva, 1861. márc. 15. – Székelyudvarhely, 1920. okt. 22./ költőnek Felsőboldogfalván. Tanár volt, 1893-tól a Szatmári Hírlap szerkesztője, 1896-tól a képviselőház könyvtárának munkatársa, 1911-16-ban igazgatója volt. A hun-magyar mondakört feldolgozó eposzt (Attila fiai) írt. A még életében utolsó lantosnak mondott Fülöp Áron tiszteletére emléktáblát avattak a 410 éves iskola falán, amelynek mestere Somolyák István udvarhelyi kőfaragó. A mellszobor Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkája. /A legutolsó lantos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

A román politikai pártok eltérő véleménnyel, a román sajtó pedig elutasítással fogadta, hogy a szenátus megszavazta a válaszadás jogáról és a helyreigazítási kötelezettségről szóló törvény tervezetét. Az írott sajtóra és a hírügynökségekre vonatkozó törvény kezdeményezője Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter volt, aki a kezdeményezést követő viták során egy "tréfásnak" szánt nyilatkozatában arra figyelmeztette az újságírókat, hogy "az élet rövid, az egészség pedig drága kincs". A miniszter meggyőződését osztották a Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorai, így a szenátus máj. 6-án elsöprő többséggel megszavazta a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) szenátorai nemmel szavaztak. A törvény szerint mindazok a természetes személyek, akik úgy érzik, hogy jó hírnevüket veszélyeztette a sajtó, bármilyen formában jogosultak válaszadásra, illetve helyesbítés kérésére. A jogszabály szerint az írott sajtó köteles a választ, illetve a helyesbítést közzétenni. A válaszadás jogának elutasítása esetén a bíróság kötelezheti az érintett sajtóorgánumot a közlésre 25 millió lejtől 100 millió lejig terjedő bírság kiszabása mellett. A válaszadás, illetve a helyesbítés kérésének joga akkor illet meg valakit, ha a sajtó "valótlan állítást" közölt róla. A törvény nem tér ki arra, hogy mi különbözteti meg a valótlan állítást az újságírói véleménytől. A román lapok - pártállástól függetlenül - antidemokratikusnak, a sajtószabadságot durván sértőnek minősítették a szenátusban megszavazott tervezetet. A tervezetet némileg enyhébb formában fogadta el a képviselőház, ezért a két változatot egyeztetni kell, hogy törvény születhessen belőle. /Súlyosan sérült a sajtószabadság. A román lapok szerint a replika törvénye demokráciaellenes. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A szenátus a múlt héten elfogadta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. Amennyiben a képviselőházzal való egyeztetés során sikerül egyetértésre jutni a parlament két házának, immár tizenkét éves huzavona után végre megszületik az a kerettörvény, amely a visszaszolgáltatás kérdését általánosan rendezi. Tőkés László püspök nyilatkozott a kérdésről: Sajnos, ismét nem tartotta be a szavát az RMDSZ abban a tekintetben, hogy a szenátus elé kerülő, és az egyházak kívánságára módosított szövegtervezetet újból elküldjék az egyházaknak, hogy azok azt láttamozhassák. Ami a jogszabály tartalmát illeti, az nagyjából megfelel az egyházak elvárásainak. Az viszont kifogásolható, hogy a sürgősségi kormányrendeletekkel visszaadott negyven-ötven ingatlan ügye még mindig nem rendeződött. A püspök hiányolta a görög katolikus egyház követeléseinek teljes kimaradását. Az épületek tíz százalékának azonnali használatba adásáról sem kaptak választ. Románia ezt a törvénytervezetet Európa kedvéért fogadja el, az európai integrációra való tekintettel sürgeti. A püspök szerint ha megszűnik a politikai kényszer, akkor az ügyet tovább fogják csűrni, csavarni. /Fenntartásokkal örülnek az egyházak. Tőkés László az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő mondott néhány példát "saját szakmai melléfogásokra". Székelyudvarhely egyik középiskolájában egy érettségi előtt álló diákról kiderült, hogy sajnos, de való, nem vizsgázhat. A kilencediket ugyanis Magyarországon járta ki. Nagy utánajárásába került a képviselőnek, míg a minisztériumban rendezték az ügyet. Ebben az esetben az osztályfőnök, az igazgatóság, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség mulasztásáról van szó, nekik kellett volna intézkedniük.1999-ben az egri főiskolán több mint 50 erdélyi fiatal végzett a földrajz szakon, akiknek a képviselői iroda már többször segített a diploma honosításához szükséges dosszié összeállításakor. Már a diploma egyenértékűsítésekor adódott gond, mert Romániában földrajztanárképzés főiskolán nincs. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség átiratban kérdezte meg a minisztériumot, hogy e diplomákkal az ifjú pedagógusok a véglegesítőre? Emiatt Asztalosnak a közoktatásért felelős államtitkárral, végül Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal kellett tárgyalnia. Reméli, hogy néhány napon belül a tanfelügyelőség átiratot kap a minisztériumtól, s ez a fiatalok javára szól majd. További példa: az udvarhelyi Református Kollégium fel akarja venni az iskola szellemi alapítója, a XVIII. század második felében tevékenykedő Backamadarasi Kiss Gergely nevét. A minisztérium egyik vezérigazgatója azzal utasította el a kérést: olyan nehéz és bonyolult a név, hogy ki se lehet ejteni! Asztalos Ferenc szerint ha működne az intézményi autonómia, akkor semmilyen jóváhagyás nem kellene ilyenkor. Végül az egészségügyi középkáderek kérdése: a képzés most posztliceális. - A minisztérium rendelete szerint át kell térni a főiskolai képzésre. Akkor viszont megszűnne Romániában a magyar nyelvű asszisztensképzés. Erre a képviselőházi frakciók támogatásával kidolgoztak egy törvénytervezetet, ami szerint a főiskolai képzés mellett megmarad a posztliceális forma is. /Oláh István: Példák, jól ismert helyszínekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Az RMDSZ és a kormányképviselet tavaszi látogatása után a Bákó Megyei Tanfelügyelőség végre jóváhagyta a csángó szülők azon kérését, hogy gyermekeik számára hivatalosan is induljon magyar nyelvű oktatás Csángóföldön. Asztalos Ferenc, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy a Csángó Szövetség vezetősége riadóztatta az RMDSZ parlamenti képviseletét, mert a pusztinai iskola román igazgatója – félretájékoztatva a szülőket – ellenpropagandába kezdett, azt állítva, hogy a magyar nyelvű tanítás bevezetésével több fontos tantárgyról – például az informatikáról is – le kell mondjanak, melyek nélkül nehéz érvényesülni a jövőben. Miután Bukarestből felhívták a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget, az említett iskolaigazgató véleménye mindjárt megváltozott, és abbahagyta az ellenpropagandát. Most már csak egy aláírásra van szükség. A folyamatos politikai nyomás eredményeként most már semmi akadálya nincs a csángóföldi magyar nyelvű oktatás jóváhagyásának – vélekedett Asztalos Ferenc. /Bágyi Bencze Jakab: Utolsó stációjához érkezett a csángóföldi magyar oktatás kálváriája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./ Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyta a pusztinai és klézsei kéréseket. Az állami oktatás keretében indulhat be a következő tanévtől a magyar nyelv oktatása két moldvai csángó településen. Jún. 13-án Markó Béla RMDSZ-elnök és Asztalos Asztalos Ferenc tárgyalt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel és Viorel Hrebenciuckal, a kormánypárt képviselőházi frakcióvezetőjével. Ősszel Pusztinán 24, Klézsén pedig 17 gyermek kezdheti meg immár az állami közoktatás keretében a magyar nyelv tanulását heti három vagy négy órában. E tantárgy részét képezi majd a tanrendnek, a gyermekek jegyet kapnak, és a nyolcadik meg a tizenkettedik osztály végén vizsgáznak belőle. "Lám, a magánházakban megszervezett iskola utáni foglalkozás meghozta az eredményét – értelmezte a döntést Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke. - A tanfelügyelőség részéről már semmi akadálya nem lesz a magyar nyelvtanítás beindításának - jelentette ki a Krónikának Livia Liliana Sibisteanu, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángó ügyekben illetékes helyettes vezetője. /G. Á.: Magyarórák a csángóföldi iskolákban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./