"Minden remény megvan arra, hogy ősztől öt-hat szakon megkezdődjön az oktatás az alakuló erdélyi magyar magánegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi tagozatain, öt erdélyi városban pedig továbbra is lesz magyar nyelvű tanítóképzés - jelentette ki Asztalos Ferenc, a román képviselőház oktatási bizottságának magyar alelnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. /Asztalos Ferenc képviselő nyilatkozata. = RMDSZ Sajtófigyelő, máj. 10. - 87. sz./"

"Máj. 10-én a képviselőházban vitát váltott ki az az akkreditációs törvényt módosító nagy-romániás indítvány, amely szerint csak úgy engedélyezhető új egyetem létrehozása, ha az illető oktatási intézményben egy akkreditált román kar is működik, tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. Mint ismeretes, az NRP által előterjesztett módosító javaslatot a tanügyi szakbizottság februárban elvetette. Az indítvány végső megszavazása máj. 10-én lett volna, de Valer Dorneanu házelnök ahelyett, hogy annak elhalasztását javasolta volna, visszautalta a tanügyi szakbizottságba. Az RMDSZ frakció tiltakozott, ugyanis Dorneanu javaslata házszabályellenes volt. - Amennyiben az RTDP további együttműködést óhajt, a következő ülésig rendeznie kell sorait és a házelnök által elkövetett hibát korrigálnia kell - nyilatkozta Asztalos Ferenc. /Fellángoló viták az akkreditációs törvény körül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./"

"Máj. 15-én a Nagy-Románia Párt képviselői kivonultak az alsóház üléséről az ellen tiltakozva, hogy a napirendi bizottság az RMDSZ kezdeményezésére végső szavazást rendelt el a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló jogszabályt módosító törvényjavaslatról, jóllehet ezt a képviselőház múlt héten visszaküldte az oktatási bizottsághoz. A döntéssel nem értett egyet a Demokrata Párt sem. Az RMDSZ javaslatát egyedül az RTDP támogatta. A módosító indítványt a Nagy-Románia Párt kezdeményezte. A tanügyi törvény vitája alkalmával a magyarellenességéről hírhedtté vált Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő úgy módosította volna az említett törvényt, hogy az román oktatási vonal beindítására kötelezze az újonnan létesülő felsőoktatási intézményeket. Vekov Károly képviselő elmondta: végső szavazásra nem kerülhetett sor ebben az ügyben, mert addigra a képviselőház nem volt döntőképes. Reményei szerint jövő héten a törvény sorsa célegyenesbe jut. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét napirenden az akkreditációs törvény módosítása. A Nagy-Románia Párt kivonult a képviselőházból.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Máj. 18-19-én Lenni vagy nem lenni a világhálón mottóval e-business konferenciát szervezett Kolozsváron a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúság Frakciója (RMKT - RIF) és a Közgazdász Klub (KGK). Varujan V. Pambuccian, a képviselőház IT és kommunikációs bizottságának elnöke beszámolt arról, hogy az elektronikus aláírásra vonatkozó törvényt megszerkesztették, készen áll a parlamenti elfogadásra. Most készül van az elektronikus közjegyzői és az elektronikus archívumok és dokumentumokra vonatkozó törvény. A képviselő szerint az e-business fejlődését a román kormány és a görög állami kézben levő OTE telefontársaság között megkötött "szerencsétlen szerződés" is gátolja. - A 2003-ra tervezett liberalizáció komoly megpróbáltatás elé állítja a RomTelecomot. /Kiss Olivér: E-businessről elméletben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Öt RMDSZ-képviselő törvénytervezetet nyújtott be a képviselőház állandó bizottságához azon gazdák kártalanítására, akiknek a 2000/1-es törvény előírásai szerint még nem mérték ki visszaigényelt erdőterületeiket. A törvénytervezet értelmében a gazdák törvényesen visszaigényelt erdeit használó Romsilva köteles lenne a kitermelt fa ellenértéket kifizetni a gazdáknak. Az RMDSZ-frakció a törvénytervezetet sürgősségi eljárással szeretné megvitatni a képviselőházban. /Haszonrészt kér az RMDSZ a jogtalanul használt erdőkért. Új törvénytervezet a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Máj. 22-én a képviselőház plénuma elvetette a Nagy-Románia Pártnak (NRP) a felsőfokú oktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvényt módosító javaslatát, amely szerint csak úgy engedélyezhető új egyetem létrehozása, ha az illető oktatási intézményben egy akkreditált román kar is működik. /Elvetették az akkreditációs törvény módosítását. Nem kötelező a román kar. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Máj. 22-én a képviselőház leszavazta a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők az indítvány mellett (52), az RTDP és az RMDSZ ellene (157) voksolt, míg a Nagy-Románia Párt (56) tartózkodott. Az RMDSZ részéről Vida Gyula képviselő fejtette ki a frakció álláspontját. Mint fogalmazott, az indítványnak jelzésértéke van a kormány felé és azt sugallja, hogy ajánlatos odafigyelni a napi eseményekre. /Leszavazták az egyszerű bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 23-án a képviselőház oktatási szakbizottsága napirendre tűzte a tanügyi törvényt módosító 206/2001-es sürgősségi kormányrendeletet. Vekov Károly képviselő, az oktatási szakbizottság tagja elmondta: a módosító javaslatok mindenekelőtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel szoros összefügésben felmerül a tulajdonjog, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdése is. A tanügyminisztérium használatában jelenleg számos olyan épület található, amelyek az egyház tulajdonát képezték. Ezzel kapcsolatban a kormányrendelet eredeti változata úgy rendelkezett, hogy azok az ingatlanok, illetve területek amelyeket 1940. szeptember 4. után erőszakosan sajátítottak ki magán vagy jogi személyektől, állami tulajdonban maradnak, a későbbiekben pedig megtalálják a megfelelő formát, hogy visszajuttathassák azokat egykori tulajdonosaiknak. Az RMDSZ képviselői nyomós érveket sorakoztattak fel amellett, hogy a szövegben ne eszközöljenek módosításokat ebben a vonatkozásban, javaslatuk mégis elbukott. A testület nem fogadta el azt az RMDSZ képviselők által kezdeményezett szövegváltozatot sem, amelyben azt javasolták, hogy az elkobzott egykori egyházi ingatlanok ne állami köztulajdonba, hanem állami magántulajdonba kerüljenek. Vekov Károly kifejtette: az oktatási szakbizottság nem akart tudomást venni a jogszabály kisebbségi vonatkozásairól és nem akarta azt beépíteni a módosított szövegbe. - Vekov súlyosnak ítéli a döntést, hetek óta kérte, hogy a frakció vitassa meg az egyházi ingatlanok ügyét, de nem ért el eredményt. Ez a probléma komolyan érinti a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást, hiszen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú és ebből nem engedhetünk - összegezett Vekov Károly. /Papp Annamária: Visszalépés egyházi ingatlanügyben. Az RTDP-RMDSZ megállapodás foroghat kockán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"A képviselőház oktatási bizottsága a tanügyi törvényt módosító 2001/206-os sürgősségi kormányrendelet vitáján nem fogadta el az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy az elkobzott egykori egyházi ingatlanok ne állami köztulajdonba, hanem állami magántulajdonba kerüljenek. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ vezetői a tanügyminiszterrel ezt a kérdést korábban megbeszélték. Az oktatási bizottság ülésén a problémát az okozta, hogy ennek a kérdésnek a vitájánál a tanügyminiszter már nem volt jelen. Markó reméli, hogy a képviselőház plenáris ülésén sikerül érvényesíteni azt a módosító javaslatot, amely tisztázza ezt a kedvezőtlen rendelkezést. Az RMDSZ teljes energiával azon lesz, hogy megtalálja a megfelelő megoldást ennek a kérdésnek az orvoslására - jelentette ki a szövetségi elnök. /Teljes energiával az egyházi ingatlanokért Markó Béla szerint marad az RMDSZ-RTDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Nem módosítják az akkreditációs törvényt, hiszen több hónapos huzavona után a képviselőház elutasította a Nagy-Románia Párt ebbéli kérelmét. Asztalos Ferenc képviselő közölte, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem további építkezési útjába sem a kormány, sem az országos akkreditációs tanács nem tud újabb akadályokat gördíteni. Amennyiben az akkreditációs tanács megadja a kért szakok ideiglenes működési engedélyét, ősztől beindulhat (három szakkal Csíkszeredában és hárommal Marosvásárhelyen) az erdélyi magyar tudományegyetem. A Partiumi Egyetem integrálódni szeretne az erdélyi magyar tudományegyetembe. Ennek az egyetemnek olyan szellemi műhellyé kell kinőnie magát, ahonnan a végzős fiatal olyan önazonosság-tudattal, a közösségért felelősséget vállaló gondolkodásmóddal kerül ki, amely arra készteti, hogy itt maradjon, és tudását a hazai munkaerőpiacon kamatoztassa - nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. /A magyar nyelvű képzés fellegvára. Ősztől működhet az erdélyi magyar egyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./"

"Az RMDSZ képviselői máj. 30-án kivonultak a képviselőház Jogi Bizottsága és az Emberjogi Bizottság közös üléséről. Azért kényszerültek a tiltakozás ezen formájára, mert a bizottság elnöke, az RTDP színeit képviselő elnök, Ionel Olteanu nem tartotta be a működési szabályzatot. Cornel Badoiu RTDP-s képviselő javasolta, hogy kormányrendeletből töröljék a megszorítást, miszerint a munkaerő alkalmazók nem részesíthetnek hátrányban senkit azért, mert az homoszexuális. A szavazásra bocsátott javaslat 12 igenlő voksot kapott a nagy-romániások és az RTDP egyes tagjai részéről, és 11 nemet (RMDSZ, NLP, DP, RTDP) valamint egy tartózkodást. Olteanu elnök az eredményt úgy értelmezte, hogy az előbbi csoportosulás akarata győzött, annak ellenére, hogy az eredmény - érdemben - 12-12 volt. Az RMDSZ addig nem vesz részt a bizottság munkálataiban, amíg ennek elnöke nem hagy fel sajátos szabályzat-értelmező szokásaival. /Sajátos szabályzat-értelmezés. Az RMDSZ kivonult a jogi bizottság üléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Jún. 6-án a szenátus és a képviselőház kulturális bizottságai nem fogadták el a Román Televízió 2000. évi jelentését, jóllehet az elmúlt évben a televíziós társaságnak sikerült megszabadulnia adósságaitól, sőt, nyereségessé vált. Az RTV jelentése ellen 20-an, mellette 4-en (az RMDSZ képviselői) szavaztak. Amennyiben a parlament is jóváhagyja a döntést, az RTV hivatalban levő vezetőségi tanácsát fel lehet oszlatni. - 1998-ig a közszolgálati adó élén rendszerint olyan vezetők álltak, akiket az éppen hatalmon levő párt nevezett ki. Három évvel ezelőtt végre demokratikus úton választották meg a vezetőséget. Gálfalvi Zsolt, az RTV vezető tanácsának tagja szerint a szavazás kimondottan politikai jellegű volt és arra irányult, hogy a parlamentben többséget alkotó RTDP és nem utolsósorban a Nagy-Románia Párt tehesse rá kezét a televízió vezető tisztségeire. Nem kell túlzott képzelőerő ahhoz, hogy milyen intézkedésekre lehet számítani akkor, ha a döntéseket a Nagy-Románia Párt képviselői hozzák. /Horváth Gyöngyvér: Új összetételű vezetőtanácsot akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"A képviselőház mezőgazdasági bizottsága elutasította az RMDSZ kezdeményezését, amely szerint a tulajdonosok megkapták volna az erdeik kitermeléséből származó jövedelmet. Így a visszaszolgáltatásig a fa eladása az erdészeteket gazdagítja. A tervezet a jövő héten kerül a plénum elé, amelyet a múlt hónapban öt RMDSZ-képviselő - Birtalan Ákos, Garda Dezső, Kelemen Atilla, Ráduly Róbert és Tamás Sándor -nyújtott be az erdőrendtartási törvény módosítására. Az RMDSZ képviselői javasolták, hogy a visszaszolgáltatandó erdőkből kitermelt fa eladásából befolyó jövedelmet az erdészeti hivatal a leendő tulajdonosoknak adja át. /Megbukott javaslat. Nem változik az erdőgazdálkodási törvény? = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

"A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"A képviselőház jún. 11-i ülésén szavazatával megerősítette a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Vekov Károly képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ képviselői közül egyesek a jogszabály ellen szavaztak, mások tartózkodtak, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyházak kártérítésben részesülnek, és nem szolgáltatják vissza az egyházaknak azokat az ingatlanokat, amelyekben oktatási, egészségügyi, társadalmi, művelődési közintézmények, továbbá pártok székházai, diplomáciai kirendeltségei működnek. /Kártérítés az egyházaknak kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"A kormány két törvénytervezetet terjesztett elő a rendőrség átszervezésére és működésére vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának munkacsoportja - Toró T. Tibor, Ráduly Róbert, Márton Árpád, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt - mindkét törvénytervezet esetében több mint harminc módosító indítványt dolgozott ki, amelyek többségét azonban a szakbizottságban elvetettek. Toró T. Tibor képviselő elmondta: az RMDSZ módosító javaslatában azt szorgalmazta, hogy a rendőrség közrenddel foglalkozó részlegei közelebb kerüljenek a közösségekhez. Ugyanakkor fontosnak tartja megerősíteni a közösségek felügyeletét a rendőrség munkája felett. Az RMDSZ politikusai jogi személyiséget javasoltak a megyei, városi és községi rendőrségeknek, illetve olyan helyi és regionális hatóságok felállítását, amelyek nem csupán konzultatív, hanem felügyeleti, összehangolási és döntési jogkörrel rendelkezzenek közrendi és közlekedésrendészeti ügyekben. A belügyminisztérium képviselője, Paul Abraham tábornok azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány által elképzelt struktúrába ez az elképzelés nem illeszthető be. Lényegesek az RMDSZ-nek azon módosító javaslatai, amelyek az anyanyelvhasználatra vonatkoznak: azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladja a húsz százalékot, a környezettel közvetlen kapcsolatban álló rendőr kötelező módon ismerje az illető közösség nyelvét is. Ugyanakkor az érintett rendőröknek is el kellene sajátítani az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ munkacsoportjának indítványát a bizottság leszavazta azzal az indoklással, hogy az ország hivatalos nyelve a román, és ilyen előírások elfogadása diszkriminációhoz vezetne. Az RMDSZ politikusai a plénum előtt is meg kívánják védeni javaslataikat. /Papp Annamária: Átszervezik a rendőrséget RMDSZ: Legyen kisebbségi nyelvhasználat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Jún. 13-án az RMDSZ képviselői immár harmadszorra vonultak ki a képviselőház jogi bizottságának üléséről, mivel nem értettek egyet azzal, ahogyan Ionel Olteanu bizottsági elnök vezette az ülést. A testület a diszkriminációellenes törvénytervezetet vitatta meg, amelyet az RMDSZ és a DP hiányában pozitívan véleményezett. Székely Ervin képviselő elmondta: a szövetség tiltakozását az váltotta ki, hogy az ülésvezető elnök nem volt hajlandó beismerni, hogy a jogszabály szövegének egyes részeit nem megfelelő módon ismertette. Az RMDSZ-hez csatlakoztak a Demokrata Párt (DP) képviselői is. /Kivonult az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"A Magyar Szocialista Párt küldöttsége, az RMDSZ meghívásának eleget téve kétnapos bukaresti látogatása során tárgyalásokat folytatott, elsősorban az Országgyűlésben megszavazott kedvezménytörvény kapcsán a szövetség vezetőségével, valamint a kormánypárt vezérkarával, akik meglehetős ellenszenvvel fogadták a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt. Nagy Sándor frakcióvezető kifejtette: az MSZP támogatja a törvény egészét és alapgondolatát, bizonyos részletkérdésekben azonban különböző nézeteket ütköztetett a kormánypárt és az MSZP. A romániai magyarok helyzetére vonatkozóan az MSZP az úgynevezett igazolványok kiállítására legilletékesebb szervezetnek az RMDSZ-t tartja, s igen fontosnak vélik a szabad identitásvállalás tiszteletben tartását, az adatvédelmet, illetve az adómentességet. Nagy Sándor eltúlzottnak minősítette Adrian Nastase román kormányfő nyilatkozatát, hiszen a törvény azzal, hogy a romániai magyarok számára bizonyos kedvezményeket biztosít, nem érinti negatívan az ország román lakosságát. Tabajdi Csaba képviselő azt hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le arról az eszközről, hogy befolyást gyakoroljon a román kormánypártra az romániai magyarság érdekében. Tartalmilag nincs igazuk, formailag igazuk van - nyilatkozta Tabajdi - ugyanis az Orbán-kormány elmulasztott időben és megfelelő módón konzultáli az érintett országokkal. /(Szász Attila): A kedvezménytörvényről Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ A Magyar Szocialista Párt azt szeretné, ha az RTDP-vel tervezett együttműködési megállapodásba bekerülne az, hogy a román kormánypárt elfogadja a határon túli magyarokról szóló státustörvényt - jelentette ki Nagy Sándor, az MSZP alelnöke. Nagy Sándor jún. 14-én találkozott Viorel Hrebenciuckal, az RTDP egyik alelnökével, a kormánypárt képviselőházi csoportjának vezetőjével. Nagy Sándor a találkozón kifejtette, hogy az MSZP megütközéssel fogadta az RTDP állásfoglalását, amelyben a román kormánypárt vezetése élesen támadta a státustörvényt. Nagy Sándor javasolta, hogy a készülő megállapodás szövegét egészítsék azzal: az RTDP megértéssel fogadja a státustörvényt, és mivel az az alapszerződés szellemével összhangban áll, megvalósulását támogatja. /Hangulatváltást szorgalmaz Nagy Sándor. Hrebenciuckal tárgyalt az MSZP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Németh Csaba szenátor szerint a munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. Romániában 1950-ben hozták létre a munkaszolgálatot, ahova a katonai szolgálatra alkalmas 26 év alatti fiatalokat sorozták be. A munkaszolgálat intézményét azzal indokolták, hogy a fegyveres katonai szolgálat fegyvernemeinél megengedett létszámot meghaladó korosztályfölösleget ide irányították át. Munkaszolgálatra azokat küldték, akiket akkor nem tartottak egészséges társadalmi származásúnak, meg azokat, akiket megbízhatatlanoknak nyilvánítottak: politikai foglyok, a szovjetellenes háborúban részt vett tisztek, altisztek, papok fiait és nagyszámú értelmiségi, kisiparos és kiskereskedő szülők gyerekeit. A munkaszolgálatosok nem sorolhatók az etnikai alapon üldözött személyek közé, mert soraikban románok és nemzeti kisebbséghez tartozók egyaránt voltak. Ez lényegében kényszermunka volt. Naponta 10-14 órát dolgoztak, a kötelező napi munkanorma jóval meghaladta egy 20-25 éves fiatal fizikai képességeit, alacsony tápértékű élelemmel táplálkozhattak. Nem volt védőöltözet és védőfelszerelés, nem létezett orvosi ellátás. A munkaszolgálatot hivatalosan 1961-ben törölték el. Németh Csaba szenátor öt szenátortársával együtt törvénytervezetet készített, amelyet 2000 augusztusában benyújtott. A szenátus ezt tavaly októberben elfogadta. A tervezet szerint minden munkaszolgálatban letöltött hónap után havonta 12 000 lejt kapnának az erre jogosultak. Az elhunytak után özvegyeik, ha nem kötöttek új házasságot, a kárpótlás felét öröklik. A volt munkaszolgálatosok továbbá utazási kedvezményben részesülnének, előnyt biztosítanának számukra a telefon beszerelésekor és nem kellene telefon-, rádió- és televízióbérletet fizetniük. A törvénytervezet jelenleg a képviselőházban van, ahol a sorsa nemigen alakul kedvezően, hiszen az emberjogi szakbizottság meg a kormány álláspontja elutasító volt. /Magyar Balázs: Németh Csaba szenátor, a felsőház munkaügyi és népjóléti bizottságának tagja szerint: A munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Jún. 23-án Nyárádszeredában és Szovátán tartottak fórumot az RMDSZ vezető politikusai. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos, Kelemen Atilla, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely képviselők, valamint Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozókon a politikusok aktuális politikai kérdésekről, a státustörvényről, a költségvetésről, a Sapientia Alapítványról, környezetvédelemről, kisrégiós kérdésekről, szociális kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, olyan megállapodást sikerült kötni a kormánypárttal, amely lehetővé tette, hogy az RMDSZ ellenzékben maradjon. Fontos célkitűzést valósított meg a helyhatósági törvény, a költségvetést is pozitív irányban tudták befolyásolni, a Sapientia engedélyeztetésében is része volt az erős RMDSZ parlamenti csoportnak. További célok: az állami magyar egyetem, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, a föld- és az erdők ügye. A státustörvényről kijelentette, hogy erős szimbolikus üzenet: nyolcvan év után Magyarország először vállal egy kerettörvény révén kötelezettséget, hogy odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Visszautasította a román támadásokat, amelyek eltúlozták, felnagyították a törvény jelentőségét, majd rámutatott: a két kormánynak kell a kérdést megtárgyalni. Birtalan Ákos képviselő elmondta, hogy idén a költségvetés jó irányba mozdult el, olyan értelemben, hogy nem felejtették ki az erdélyi megyéket. Kerekes Károly a szociális ellátás rendszerének reformjáról beszélt, kijelentve, hogy az önkormányzatok feladata a helyi szociális gondok azonosítása, a pénzalapok előteremtése. Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető a földtörvénnyel, illetve az erdőtörvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy 23 egyeztetés történt a kormánypárttal, s olyan változatot sikerült elfogadtatni, amely az RMDSZ-nek is jó. A jún. 21-i kormányülésen elfogadták az egyeztetett változatot. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 25. - 1995. sz./"

"Adrian Nastase miniszterelnök jún. 25-én kijelentette, hogy a magyar státustörvényt addig fel kell függeszteni, amíg Magyarország be nem fejezi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Elmondta: a kormány már megtett minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a törvény alkalmazását román területen megakadályozzák. A kormányfő, aki egyben a Szociáldemokrata Párt elnöke is, leszögezte, hogy pártja egyetért a Demokrata Párt (PD) kezdeményezésével. Traian Basescu, a PD elnöke a hét végén arra szólította fel a román politikai pártokat, hogy egységes állásponttal lépjenek fel a magyar státustörvénnyel szemben. Corneliu Ciontu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt első alelnöke jún. 25-én bejelentette, hogy pártja már törvényjavaslatot terjesztett elő a képviselőházban arról, miként lehet a magyar státustörvény hatásait megakadályozni Románia területén. Andrei Marga, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint a státustörvény negatívan befolyásolhatja a románok és a magyarok közt a viszonyt, amely az elmúlt években oly jelentősen javult. Vasile Lupu parasztpárti alelnök kijelentette: Romániának nincs erkölcsi alapja tiltakozni a státustörvény ellen, mivel szép számmal vannak hasonló jogszabályok szerte a világon, lásd Németország, Izrael, vagy akár Nagy-Britannia példáját. /Fokozódik a státustörvény elleni tiltakozás Fokozódik a státustörvény elleni tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége Szent-Iványi István (SZDSZ) bizottsági elnök vezetésével június 27-29. között hivatalos látogatást tesz Romániában. A delegációt fogadja Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke. A küldöttség találkozik a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága tagjaival, a képviselőket fogadja Adrian Severin, az EBESZ parlamenti bizottság soros elnöke, Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter, Markó Attila kisebbségügyi helyettes államtitkár és Mircea Geoaa külügyminiszter és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. /Magyar külügyi bizottság Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"A Nagy-Románia Párt törvénytervezetet nyújtott be az alsóházban a státustörvény hatásainak ellensúlyozására. Eszerint a magyarigazolványt birtoklók kettős állampolgároknak tekintendők, azaz nem tölthetnek be köztisztségeket Románia területén. Tervezetük értelmében külföldi állampolgárnak tekintendők mindazok, akik élni akarnak a státustörvényben foglalt kedvezményekkel. A PRM-képviselők a cégeket sem kímélik: elképzelésük szerint azok a jogi személyek, amelyek a státustörvény értelmében támogatást kapnak, csak külföldi vállalkozásként működhetnének. A tervezet javasolta, hogy alkotmányellenes cselekedetért ítéljenek el, majd oszlassanak fel minden szervezetet, amely a magyarigazolványokhoz szükséges ajánlásokat bocsát ki. A PRM-sek szerint a magyar törvény "a román állam függetlenségének durva megsértése", a diplomáciai eszközök pedig nem elégségesek a "független, egységes román nemzetállam elleni merénylet ellensúlyozására". A nagy-romániások kérték, hogy a képviselőház sürgősségi eljárásban tárgyalja a tervezetet, az alsóház vezetése azonban megtagadta a kérés teljesítését, így - Ráduly Róbert képviselő szerint - a kezdeményezés csak az ősszel kezdődő ülésszakban kerülhet a ház elé. /Készülő ellentörvény. Jogokat vonnának meg a magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./"

"Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Jún. 26-án Kolozsváron tárgyaltak a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői, Szabó Árpád unitárius püspök kezdeményezésére. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői sérelmezték, hogy az RMDSZ képviselőinek többsége is megszavazta az ingatlan-visszaszolgáltatást elrendelő egyik kormányhatározat - egyházak számára kedvezőtlen - módosítását. A tanácskozáson jelen lévő Markó Béla RMDSZ-elnök úgy vélte, a szenátusi vita során még lehet javítani a képviselőházban elfogadott szövegváltozaton. Szabó Árpád a Krónikának elmondta, a találkozóra azért volt szükség, mert a képviselőház RMDSZ-frakciója is nagy többséggel szavazta meg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet módosítására vonatkozó javaslatot. A püspökségenként tíz-tíz ingatlant visszajuttató, még az elmúlt kormányzat idején elfogadott kormányrendeletet a közelmúltban módosított változatban fogadta el a képviselőház. Szövegváltozata szerint a visszaszolgáltatandó ingatlanok között nem szerepelhetnek azok az épületek, amelyekben különböző közintézmények működnek. Az unitárius püspök úgy értékelte, ez a módosítás lehetetlenné teszi a legértékesebb ingatlanjaik visszaszerzését, mert sok épületben iskola, kórház vagy múzeum működik. Szabó Árpád sérelmezte, hogy a törvényszöveg módosulásáról nem tájékoztatták az egyházakat. "A találkozó végezetével egy követendő stratégia kidolgozásában állapodtunk meg, ami az általános tulajdonrendezés keretében az egyházi javak visszaszolgáltatását is fontos elemként kezeli" - mondta el az unitárius püspök. Szeptemberig mindkét fél elkészíti a maga javaslatait, melyeket egy újabb találkozón véglegesítenek. /Lázár Lehel: Kisiklik az ingatlan-visszaszolgáltatás ügye? Az RMDSZ vezetőségével találkoztak az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ Markó Béla mintegy "mandátumot" kért az egyházaktól, hogy az RMDSZ milyen módon képviselje az egyházi érdekeket, meddig menjen el az ingatlanok ügyében - fogalmazott Tőkés László. Az egyházfők azt kérték, hogy az RMDSZ vezetői egyeztessenek, vagy legalább utólag tájékoztassanak a történtekről. - A mostani találkozón nem tudtak közös álláspontot kialakítani az ingatlanok ügyében. Folytatni fogják a konzultációt. /Papp Annamária: Elhibázott szavazás ingatlanügyben? RMDSZ-vezetőkkel tárgyaltak a magyar egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a román ET-küldöttség eltúlozta a státustörvény megakadályozására kezdeményezett akcióját, hiszen Günther Verhaugen EU-biztos euronkonformnak nevezte a státustörvényt, ezzel egy időben a szlovák külügyminiszter is cáfolta, hogy a jogszabály kapcsán feszültségek lennének Pozsony és Budapest között, az ukrán kormány pedig egyenesen üdvözölte a jogszabályt, és kész közreműködni alkalmazásában. A képviselő szerint egy olyan törvény nem lehet diszkriminatív, amely támogatja és védi a kisebbséget. A Curentul jún. 27-i számában "a kormánypárt és az RMDSZ piszkos trükkjéről" közöl "leleplezést". Eszerint a két szervezet abban állapodott meg, hogy az RMDSZ némileg visszafogja a státustörvény támogatását, míg a kormánypárt cserében engedményeket tesz a belpolitikában. Ezzel kapcsolatban Kónya elmondta: jún. 25-én valóban volt egy találkozó Viorel Hrebenciuc (SZDP) és az RMDSZ között. A felek abban állapodtak meg, hogy a rendőrségi törvény vitájakor a kormánypárt támogatja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a rendfenntartó erőknek kötelezően ismerni kell az illető kisebbség nyelvét, illetve abban, hogy a képviselőház nem tűzi napirendre a nagy-romániás Anghel Stanciunak, a képviselőház oktatási bizottsága elnökének a tanügyi törvényt módosító indítványát. Ennek értelmében azok az elkobzott felekezeti ingatlanok, amelyekben oktatási, egészségügyi intézmények, vagy akár pártszékházak működnek, nem szolgáltathatók vissza. - Ez viszont nem jelenti azt, hogy az RMDSZ úgymond "kiszáll" a státustörvény vitából, jóllehet nagyon meg kell fontolni, hogy miként érvelünk, hogyan lehet eloszlatni a román közvéleménynek a rosszallását - mondotta Kónya-Hamar. Megjegyezve: a jún. 25-i egyezség ellenére jún. 26-án minden az ellenkezőjére fordult, mind a rendőrségi törvénnyel, mind Stanciu módosító indítványával. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kónya-Hamar: Az RMDSZ nem "száll ki" a vitából. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe utazott, jún. 27-én tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A megbeszélésen egyetértettünk abban, hogy a státustörvény kérdésének nemzetközivé tétele nem használ senkinek sem - jelentette ki Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben. "Bár érthető módon a megbeszélés központi témája volt a státustörvény, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a stratégiai fontosságú magyar-román kapcsolatok ne függjenek ettől a tényezőtől." - mondta Szent-Iványi. Semmiképpen nem szabad dramatizálni a helyzetet, mert ez senkinek nem áll érdekében. Magyarország ettől a vitától teljesen függetlenül érdekelt Románia euroatlanti integrációjában, támogatja Románia NATO-tagságát és felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásra - szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A küldöttséget a tervek szerint fogadja Nicolae Vacaroiu szenátusi elnök, Ioan Mircea Paşcu védelmi és Hildegard Puwak európai integrációs miniszter és Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. /Megoldást sürgetnek. Magyar küldöttség a román házelnöknél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"A képviselőház plénuma megvitatta a rendőrség átszervezésére, működésére vonatkozó törvénytervezetet. A testület nem fogadta el az RMDSZ módosító indítványait /az RMDSZ több mind harminc módosító indítványt terjesztett elő/. Toró T. Tibor képviselő elmondta: javaslataik a rendőrség decentralizására, demilitarizálására és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoztak. Az RMDSZ javaslatai a rendőrségek civil jellegét, a rendőrök sajátos köztisztviselői státusát, illetve közrendi ügyekben a helyi közösségek felügyeletét erősítették volna. Nem fogadták el az RMDSZ-nek azon indítványait sem, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoznak. Eszerint azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladja a húszszázalékos küszöböt, a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló rendőrnek ismernie kell az illető kisebbség nyelvét is. Az RMDSZ indítványa szerint a rendőrakadémián biztosítsanak helyeket a nemzeti közösségek számára is, ahova az érdekeltek anyanyelvükön felvételizhessenek. Toró T. Tibor azt javasolta a frakciónak, hogy végső szavazásánál ne támogassák a jogszabályt, tekintettel arra, hogy az RMDSZ javaslatait nem vették figyelembe. /Képviselőházi vita a rendőrség törvényéről. Nem fogadták el az RMDSZ módosító indítványait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 28-án Bukarestben a magyar országgyűlési képviselők külügyi bizottsága Szent-Iványi István bizottsági elnök vezetésével megbeszélést tartottak a román parlament külügyi bizottságának tagjaival. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselői a találkozó után közölték: ők tiltakozásul elhagyták a termet, mert a képviselőház külügyi bizottságának elnöke megtiltotta nekik, hogy szót váltsanak a magyar törvényhozókkal. A találkozón Radu Podgorean, a képviselőház bizottságának elnöke hosszasan kifejtette a magyar státustörvénnyel szembeni román kifogásokat, észrevételeket. A magyar képviselők tételesen cáfolták a román bírálatokat. A találkozó után Szent-Iványi István hangsúlyozta: a román fél is érdekelt abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok szintjén rendezzék a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat. Egyetértés volt abban, hogy Magyarországnak jogában áll támogatni a határain túli magyar közösségeket. Ők a támogatás módját vitatták, ellenzik a magyar igazolványok kiadását, területen kívüliséget feltételeznek ebben az ügyben. Mindenesetre elindult a konzultáció - fogalmazott a magyar képviselő. A magyar és a román külügyi bizottság tárgyalásain szóba kerültek más kérdések is. Az infrastrukturális beruházások szükségességével és Románia integrációs törekvéseivel kapcsolatban véleménykülönbség nem volt. Tárgyaltak a Temesvár-Kikinda vasútvonal megépítéséről, két új határátkelőhely megnyitásáról, az autópálya Debrecentől Kolozsvárig terjedő szakaszának megépítéséről. A magyar küldöttség biztosította a román parlament képviselőit: támogatják Románia csatlakozását a NATO-hoz. /Tárgyilagos kétoldalú parlamenti eszmecsere. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./"

"A státustörvény "olyan menet közbeni baleset" a román-magyar kapcsolatokban, amelyet sem Bukarestben, sem Budapesten nem szabad érzelmileg kezelni - jelentette ki Radu Podgoreanu, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke jún. 29-én Bukarestben azon a közös sajtóértekezleten, amelyet Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével tartott. A magyar parlamenti képviselők hivatalos bukaresti látogatását lezáró sajtóértekezleten mindkét fél azt hangsúlyozta: a két ország közötti kapcsolatrendszer jelentősége megkívánja, hogy a felmerült nézeteltéréseket a kétoldalú kapcsolatok szintjén kell megoldani. Podgoreanu üdvözölte, hogy a két kormány készségét fejezte ki a konzultációkra, amelyekhez, véleménye szerint, megfelelő keretet biztosít a román-magyar kormányközi vegyes bizottság. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konzultációk megkezdéséhez Budapestnek világos jelzést kell küldenie, hogy azok konkrét eredménnyel járhatnak. Véleménye szerint van ok a konzultációkkal kapcsolatos optimizmusra. Szent-Iványi István hasonlóan pozitívnak és hasznosnak minősítette a magyar képviselők bukaresti megbeszéléseit. Fontosnak nevezte, hogy bizonyos alapkérdésekben sikerült egyetérteni. Mindkét fél kerüli a vita túldimenzionálását és azt a kétoldalú kapcsolatok szintjén igyekszik rendezni. /"Menet közbeni baleset" a státustörvény? Podgoreanu: van ok optimizmusra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A megbeszélések a csíkszeredai konzulátustól kezdve átfogták az autópályaépítés, a román vízumkötelezettség eltörléséig valamennyi közös gondot. A csíkszeredai konzulátus létesítésének felvetését Diaconescu külügyi államtitkár kedvezően fogadta - ígéretek nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"