Kerekes Károly Maros megyei képviselő két képviselőtársával közösen törvénykezdeményezést nyújtott be február 8-án a képviselőházban a volt munkaszolgálatosok kárpótlására vonatkozóan. Eszerint a munkaszolgálat idejét elismernék szolgálati időnek, továbbá a volt munkaszolgálatosok utazási, orvosi és gyógyszerellátási kedvezményekben részesülnének. /Munkaszolgálatosok kárpótlásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Az ország pedagógustársadalmának 80 %-a sztrájkol, a többi 20 % félelmében nem sztrájkol. Legalább 300 ezer tanügyi alkalmazott tiltakozik, és tiltakozásuk 4 milliónyi diákot érint. A sztrájkról kérdezte a Romániai Magyar Szó munkatársa Asztalos Ferencet, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökét. Marga miniszterről a véleménye elmarasztaló. Az is tény, hogy a 90 óta a tárca élére kinevezett személyek közül ő dolgozta ki az átfogó reform-elképzelést. A tanügyi reform a következőket öleli fel: kerettanterv, programok, alternatív tankönyvek, decentralizáció, a tanárképzés reformja /kommunikációs, információs rendszerek ismerete/, új kapcsolatrendszer kialakítása az iskola és gazdasági szféra, civil, kulturális, szociális szféra között, továbbá a külföldi tanintézetekkel. - Törvény írja elő, hogy a nemzeti össztermelés értékének 4 %-át a tanügyre kell fordítani, azonban ennek eddig egyetlen kormányzat, egyetlen tanügyminiszter sem tudott ennek érvényt szerezni. /Inczefi Tibor: Ellentmondásos helyzet kellős közepén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Mugur Isarescu kormányelnök febr. 9-én nyílt levéllel fordult a tanügyisekhez, arra kérve őket, hogy térjenek vissza a katedrára, garantálja számukra a bruttó nemzeti össztermék 4 százalékának költségvetési biztosítását. /Mugur Isarescu: Nyílt levél a tanügyiseknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./

A költségvetési vita során az RMDSZ ragaszkodni fog ahhoz, hogy a tanügyi törvény előírásainak megfelelően az oktatást a bruttó hazai össztermék 4 százaléka illesse meg - hangoztatta Mátis Jenő képviselő febr. 10-i sajtóértekezleten. A tanügyi reform egyik eredménye épp az, hogy nem csak a központi állami költségvetésből finanszírozható az oktatás. A helyi önkormányzatoknak egyre nagyobb szerepük van a tanügyi tevékenység különböző részelemeinek a finanszírozásában: iskolák, óvodák felújításában, helyi kedvezmények biztosításában stb. - Kónya-Hamar Sándor képviselő a képviselőház e heti munkálatait ismertetve elmondta: az RMDSZ ellenzi olyan idegenrendészeti törvény elfogadását, amely kötelezővé tenné a romániai jogi és fizikai személyek számára külföldi vendégeik bejelentését. Kónya-Hamar elmondta: az RNEP-es Ioan Gavra kijelentései, miszerint a magyarok külföldi ügynököket rejtegetnek, ezért van szükség az ilyen törvényre, senkit sem lepett meg. Váratlan volt a parasztpárti Dejeu felszólalása, aki szintén támogatásáról biztosította a külföldiek bejelentéséről szóló előírást. /Székely Kriszta: RMDSZ-sajtóértekezlet. Ismét be kell jelenteni külföldi vendégeinket? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

A napokban megjelent a sepsiszentgyörgyi T3 Info Kiadó gondozásában a tájékoztató a mezőgazdasági területek és erdők tulajdonjogának visszaállítását kodifikáló törvényről, és egyben gyakorlati útmutató annak alkalmazásához. Ráduly Róbert képviselő elmondta: kötelességüknek érezték, hogy a törvény által biztosított jogokat az érintett természetes és jogi személyek hamar megismerjék. Időben felkészültek és a jogszabály elfogadásától számított három napra rá a kötetecske megjelent. Az egész kiadást hárman indították el, Birtalan Ákos, Tamás Sándor és Ráduly Róbert, a költségek egy részét is ők állták. Bevonták a munkába B. Garda Dezső képviselőt, aki történészként a közbirtokossági tulajdonforma egyik legjobb ismerője Romániában. Kelemen Attila az alsóház mezőgazdasági bizottsága alelnökeként igencsak kivette a részét ennek a törvénynek a parlamenti elfogadtatásában. - A tájékoztatót tízezer példányban nyomtatták ki. /Román Győző: Kétszer ad, aki gyorsan ad. Beszélgetés Ráduly Róbert Kálmán Hargita megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

Az egyik képviselő javasolta: a kommunista rezsim idejéből származó, állambiztonsági ügyeket taglaló dokumentumok titkossági ideje csak ötven év legyen, s ne száz, ahogy azt a jelenlegi törvény előírja. A módosító javaslat febr. 15-én megbukott az alsóházban. Az RTDP képviselői ellenezték a módosítást, hiszen nem fűződik érdekük ahhoz, hogy az 1950-ig született dokumentumok nyilvánosságra kerüljenek. Akkor ugyanis kiderülne nagyon sok minden arról, hogy miként is koboztak el kommunisták annyi ingatlant, termőföldet, erdőt, miként zajlottak a politikai perek stb. A koalíciós honatyák hiányoztak az ülésteremből, s több parasztpárti képviselő "átszavazott". A parasztpártiak egyre inkább saját magukat hozzák lehetetlen helyzetbe. /A hatalom nem akarja megtartani a hatalmat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./

Február 29-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek semmiben sem különböznek a tíz évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az ország euroatlanti integrációját gátoló, nemzeti gyűlöletet szító megnyilvánulásokkal szemben a romániai politikai elit nem maradhat közömbös. /Kerekes Károly politikai nyilatkozata a Képviselőházban. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 29. - 1669. sz./ Előzmény:A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) bízik abban, hogy szoros együttműködés alakul ki a párt és a Vatra Romaneasca nevű szervezet között - állt abban az üzenetben, amellyel Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke üdvözölte a szélsőségesen nacionalista szervezet alapításának 10. évfordulóját. A magyarellenes Vatra Romaneasca febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen alapításának 10. évfordulóját. Az ünnepség díszvendége és vezérszónoka Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke volt. A magyarok már ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét és ezért vajon ki fizet kártérítést - ez volt Tudor beszédének egyik központi gondolata. A PRM elnöke a mintegy 3 ezer fős tomboló hallgatóság előtt kijelentette, hogy amennyiben hamarosan ő lesz Románia elnöke, néhány óra alatt rendet teremt a románok hazájában: elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat, feloszlatják az RMDSZ-t és bevezetik "a törvényesség diktatúráját". /C. V. Tudor a Vatra 10. évfordulóján. A magyarok ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Márc. 7-én a képviselőház elfogadta az idegenek státusát szabályozó törvényt, mely szerint a külföldinek igazolnia kell, hogy Romániában tartózkodása idejére el tudja tartani magát, s ha tartózkodása időtartama meghaladja a 15 napot, be kell jelentkeznie a rendőrségen. /A külföldinek jelentkeznie kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-képviselő márc. 7-én a képviselőház plenáris ülésén felszólalásában tiltakozott a márc. 1-jén Kolozsváron megjelent magyarellenes falragaszok miatt. Kijelentette, hogy "a Haider-szindróma nálunk is létezik". Kolozsváron a Keresztény Nacionalista Klub a város pártjainak székhelyein megfélemlítő hangú, uszító plakátot helyezett el. A nemzetiségek közötti uszítás folyik, "a református gimnázium diáklányait nemcsak éjjel, hanem fényes nappal verik meg, csak azért, mert a kisebbségi magyar nyelv, amelyen beszélgetnek, nem számít elviselhetőnek a többségi felebarátok részéről." /Kónya: Ne hagyjuk elterjedni a kolozsvári példát. Parlamenti interpelláció a magyarellenes falragaszok miatt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Márc. 8-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 248 szavazattal 2 ellenében - az ellenzék jelenléte nélkül - elfogadták a Securitate Archívumát Vizsgáló Bizottság Országos Tanácsának személyi összetételét. A 11 tagú testületben az RMDSZ jelöltje - Csendes László - 36 éves, a Zeneművészeti Akadémia tanára, az evangélikus egyház bukaresti gyülekezetének presbitere. Constantin Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője kételyeit fejezte ki a bizottság eredményes munkájával kapcsolatban. /Megalakult a szekusdossziékat kivizsgáló bizottság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 9./

Az RMDSZ gazdasági munkacsoportja március 12-én, a képviselőházban elemezte Románia középtávú stratégiájának alapját képező makrogazdasági modellt. A tanácskozáson részt vettek: Bara Gyula államtanácsos, Borbély László, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára, Neményi József, a Versenytanács címzetes államtitkára, Lányi Szabolcs, az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Demeter Attila, a Román Fejlesztési Ügynökség tanácsosa, Czédly József bukaresti alprefektus, Antal István, Birtalan Ákos és Ráduly Róbert képviselők, valamint Tánczos Barna parlamenti szakértő. A megbeszélés során a munkacsoport tagjai felhívták a figyelmet a modell számos hiányosságára és hibájára, és döntöttek arról, hogy észrevételeiket eljuttatják a középtávú gazdasági stratégiát előkészítő szakértői csoport társelnökéhez, Mugur Isărescu miniszterelnökhöz. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 14. - 1679. sz./

"Márc. 13-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József tanügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház tanügyi szakbizottságának alelnöke és Nagy F. István oktatásügyi ügyvezető alelnök részvételével oktatáspolitikai tanácskozást tartottak. A napirendi pontok között szerepeltek: Az állami felsőoktatási intézmények magyar oktatási vonalainak szerkezeti átalakítása és szakosodási kínálatának bővítése, újonnan indítandó magyar csoportok beiskolázási számai (jog, közgazdaság). - Az Erdélyi Magyar Alapítványi Egyetem szerepe a romániai magyar felsőoktatásban. - A romániai magyar oktatáskutatás intézményesítése; a bukaresti Neveléstudományi Kutatóintézet kolozsvári fiókjának létrehozás. - Az elméleti és a szakoktatás közötti arány módosítása, a román oktatási reform célkitűzéseinek megfelelően. - A szellemi és testi fogyatékosokat oktató hálózat kiegészítése. - Az iskolahálózat fejlesztése a szórvány területeken. - A romániai magyar felsőoktatásban és közoktatásban oktatók és oktatottak szociális problémáit mérséklő védőháló kérdése. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 13. - 1678. sz./"

A miniszterelnökkel lezajlott egyórás megbeszélés után Emil Constantinescu államfő márc. 13-án bejelentette, hogy megoldódott a Victor Babiuc védelmi miniszter Demokrata Pártból való távozását követően, négy héttel ezelőtt kirobbant kormányválság. Az államfő felkérte Mugur Isarescu miniszterelnököt, hogy hivatalosan terjessze elő Victor Babiuc lemondását, és javasoljon új minisztert helyette. Ez megtörtént, az államelnök kikérte a szenátus és a képviselőház véleményét is, és azonnal aláírta a Demokrata Párt által jelölt Sorin Frunzaverde védelmi miniszterré történő kinevezését, aki márc. 13-án letette a miniszteri esküt. - Constantinescu bejelentette: várja a koalíciós pártok vezetőinek azonnali megegyezését a törvényhozási prioritásokról. /Megoldódott a kormányválság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Márc. 14-én dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő a képviselőházban a magyar forradalom és szabadságharc 152. évfordulójáról emlékezett politikai nyilatkozatában. A felszólaló kiemelte, hogy a márciusi magyar forradalmi események lehetővé tették a társadalom előrehaladását szolgáló reformok megvalósítását. Dr. Garda Dezső kitért arra a tényre, hogy az 1848-as forradalom eseményeit a román történészek nagy része a magyarellenesség szítására használta és használja fel, holott a magyar szabadságharc eseményei a két nép kölcsönös tiszteletét is eredményezhetnék. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 14. - 1679. sz./

A képviselőház honvédelmi, belügyi és nemzetbiztonsági bizottsága márc. 22-én folytatta a "Zavtragate" ügy kivizsgálását. Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő, a bizottság tagja elmondta: úgy döntöttek, nem hoznak létre külön kivizsgáló bizottságot, amely kizárólag ennek a kérdésnek a tisztázásával foglalkozzon. Márc. 21-én a parlament több illetékes bizottsága is tárgyalta a "forró drót" néven ismertté vált ügyet. A nemzetvédelmi bizottság tagjainak közlése szerint a román és az orosz elnöki hivatal között soha nem működött úgynevezett "forró drót". 1994-ben technikai megállapodás született a két államfő közti közvetlen telefonkapcsolat megteremtéséről, de ezt soha nem hajtották végre, a Moszkvából küldött berendezéseket máig nem szerelték fel. Működött ugyan egy kódolt, magas frekvenciájú telefonvonal, amely az egykori KGST-országokat kötötte össze. Ezt a napokban, március 20-án némították el. Iliescu cáfolta a forró drót létezését. /"Zavtragate": Nem alakul különleges kivizsgáló bizottság. Jövő héten folytatják a meghallgatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

"Ápr. 11-én a képviselőházban megszavazták azt az egyeztető jelentést, amely az államtitok törvényének alsó-, illetve felsőházi szövegváltozatai alapján készült. A legnagyobb vita azon cikkely kapcsán alakult ki, amely szerint az a személy, aki munkahelyén tudomást szerez az államtitok megsértéséről, köteles az esetet azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének. A kitétel megszavazása után Serban Radulescu Zoner liberális honatya kijelentette: a képviselőház ezzel a vokssal törvényesítette a besúgást. Az "értesített" intézményvezető ugyanis köteles azonnal jelentést tenni a Román Hírszerző Szolgálatnak. Ezt a cikkelyt az RMDSZ-es képviselők nem szavazták meg, emellett pedig megpróbálták - sikertelenül - szűkíteni azt a listát, amely a szolgálati titoknak minősített információkat sorolja fel. Elképzelhető, hogy a végső szavazás előtt koalíciós egyeztetés lesz a vitás kérdésben. Ha erre nem kerül sor, és a Szenátus is elfogadja az egyeztető bizottság jelentését, a jogszabály az elnökhöz kerül. Nem hivatalos információk szerint Emil Constantinescu negatív jelzéseket kapott külföldről a tervezet kapcsán, tehát az sem kizárt, hogy az államfő visszaküldi a törvényt a parlamentnek. /Vissza a besúgó társadalomhoz? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"

Az Oktatási Minisztérium kidolgozta, hogyan lehet kérni az anyanyelvi oktatást a román iskolákban. E szabályozás szerint büntethetők azok az iskolaigazgatók, akik akadályozzák a magyar nyelv tanításának beindítását Csángóföldön. Sántha Attila államtitkári tanácsos elmondta, hogy e rendelkezés alapján megindulhat ősszel a magyar tanítás a moldvai csángóknál. A csángómagyar vezetők ennek ellenére fenyegetett helyzetben készítik elő a magyar oktatás beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyelőre Klézsén, Somoskán, Pusztinán és Lészpeden kezdte el szervezni a magyar tanítás beindítását. Duma András a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke elmondta, hogy Klézsén kis híján lincshangulat uralkodott el az összehívott szülőbizottsági gyűlésen. Amikor Duma András szólni akart, akkor mintegy húsz háborgó kiabálni kezdett, nem hagyták szóhoz jutni. Erre az anyanyelvű oktatás kérő szülők többsége megijedt és távozott. Ő is távozni akart, de visszahívták, írja alá a jegyzőkönyvet. Úgy kellett aláírnia a jegyzőkönyvet, hogy nem olvashatta el, mi is áll benne. Utóbb tudta meg, az volt benne: a szülők nem akarnak magyar oktatást. Duma tájékoztatta a minisztériumot a történtekről, hozzátéve, nem ismeri el az aláírását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Szilágyi Zsolt képviselőt kérte fel arra, hogy képviselje őket az alsóházban. Szilágyi kezdeményezésére megalakult a csángó munkacsoport, melyben Sántha Attila, az oktatásügyi államtitkári tanácsosa és Bányász László, a Kisebbségi Hivatal szakértője vesz részt. - Szilágyi Zsolt leszögezte, hogy mind az állami szervek, mind a katolikus egyház részéről erős asszimilációs politika érvényesül. /Gazda Árpád: Büntethető a csángóföldi iskolaigazgatók intoleráns magatartása. A nemzetpolitika mutatója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Romániában elhúzódik az idei költségvetés elfogadása. Ápr. 12-én, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén kezdték meg az idei állami költségvetési törvénytervezet részletes megvitatását. Először Mugur Isarescu kormányfő ismertette a törvényt, és támogatást kért a jogszabály elfogadásához. A kormányfő kiemelte a költségvetés két fő célkitűzését, amely a gazdasági növekedés élénkülése és az infláció visszaszorítása. Reményét fejezte ki, hogy ebben az évben Románia elérheti a 4-5 százalékos évi gazdasági növekedést. Az ellenzéki pártok bírálták a tervezetet, hozzájuk csatlakoztak a demokrata pártiak is, bejelentve: megtörténhet, hogy nem szavazzák meg a költségvetést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

Az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége háromnapos látogatása Bukarestben ápr. 19-én befejeződött, a küldöttség az emberi jogok védelmének romániai gyakorlatáról tájékozódott. A küldöttség találkozott a román szenátus és a képviselőház emberjogi bizottságainak képviselőivel, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel, a román emberjogi ombudsmannal, az Emberi Jogok Védelmének Ligájával, a vallásügyi államtitkárral, valamint az (LADO) elnevezésű nem kormányzati, emberjogi szervezet vezetőjével. Kósáné Kovács Magda (MSZP), a küldöttség vezetője elmondta, hogy az elsősorban szakmai jellegű út megmutatta: az emberi jogok parlamenti kezelésében a magyar és a román törvényhozás helyzete nagyon sok téren eltér egymástól. Romániában kétkamarás parlament van, s azt tapasztalták, hogy a két ház viszonylag nehézkes működése rendkívüli módon felértékeli a kormányzati szerepet. Az állam és az egyház kapcsolata, az egyházak jogi elismerésének lehetősége szintén alapvetően különbözik a magyar gyakorlattól. Magyarországon ugyanis az emberi jogokat érintő alaptörvények már tíz évesek, Romániában pedig találkoztak olyan emberi jogi területtel, amelynek még ma sincs törvényi alapja. Ilyen például a lelkiismereti és vallásszabadság - állapította meg Kósáné Kovács Magda. Kiemelte, hogy sajátos, különleges színt jelentett a látogatásban a LADO vezetőjével folytatott megbeszélés. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke az emberi jogok sérelmét mint tartós konfliktusforrást próbálja meg a szervezetével kezelni. Ő sokkal jobban tart a potenciális kisebbségi konfliktusokról, mint azt a hivatalos állami szervekkel folytatott tárgyalásaink során tapasztaltuk - hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda. /Emberi jogok Romániában Magyar parlamenti küldöttség bukaresti tájékozódása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ A magyarországi emberjogi, kisebbségi és vallásügyi szakbizottság küldöttsége találkozott Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel, aki tájékoztatást adott a Nemzeti Kisebbségi Hivatal felépítéséről, feladatairól, törvénykezdeményezéseiről, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának menetéről és a hivatal nemzeti kisebbségek sajátos problémáinak megoldásáért kifejtett tevékenységről. A vendégek számos kérdést tettek fel, érdeklődtek a csángók helyzetéről, a kis lélekszámú nemzetiségek parlamenti képviseletéről, a diszkrimináció elleni törvény tervezetéről, a Nemzeti Kisebbségi Tanács státusáról és működéséről. A miniszter elmondta, hogy nem ütközött akadályba annak elfogadtatása, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei megfigyelőket küldjenek a népszámlálás törvényes keretek közötti lebonyolításának ellenőrzésére. /Magyar parlamenti képviselők Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

A parlament a napokban tárgyalta az ún. államtitok törvényt, amelynek jónéhány cikkelye heves vitát váltott ki. Rákóczi Lajos képviselő, az alsóház nemzetvédelmi bizottsága tagja elmondta, hogy Ceausescu irányítottságú jogszabály lenne, ha a szenátusi változatot fogadná el a törvényhozás. A képviselőház a tervezeten módosított, de még így sem megfelelő. Rákóczi Lajos elmondta, hogy nem hoztak egyhangú döntést. A tervezet szerint az államtitok védelme hazafias kötelesség. Rákóczi és néhány társa ezt nem akarta a törvénybe belevenni. Egy másik cikkely alpontja szerint amíg az államelnökség, katonaság és más fegyveres erők saját belső rendszert dolgoznak ki az államtitok védelmére, a parlament részére a titkok őrzését a hírszerző szolgálat biztosítja. A tervezetnek ezt a részét nem sikerült megváltoztatniuk. A harmadik cikkely, amelyben nem egyeztek meg, kimondta, hogy minden állampolgárnak kötelessége a hozzá eljutott titkokat a Román Hírszerző Szolgálathoz /SRI/, a képviselőházi változat szerint az intézmény vezetőjéhez továbbítani, aki eljuttatná azt a titkosszolgálathoz. Mindez visszaállítaná azt az informátori rendszert, amely Romániában a diktatúra alatt működött. Nem sikerült elérniük azt, hogy ezt a kitételt elvessék. A vita idején a kereszténydemokrata parasztpárt, amely ellenzéki korában tiltakozott e cikkelyek ellen, most megszavazta azokat. - A törvény végső megszavazása elmaradt. Arról döntöttek, hogy a kormánykoalíció pártjai tárgyalják meg e cikkelyeket és határozzanak felőlük. - A tervezet szerint a titkok három kategóriája: szigorúan titkosak, titkosak és szolgálati titkok. A törvény értelmében minden intézetvezető készít egy rangsorolást a cégénél lévő titkos dokumentumokról, ezt beküldi a kormányhoz, ahol ezt ismét rangsorolják. Ezt kétévenként meg kell ismételni. Az ilyen titkokat aztán nem lehet közölni, sugározni, beszélni sem lehet róluk. Akinek ilyen titok a tudomására jut, annak kötelessége erről a hírszerzőket értesíteni. - A parasztpártiak szerint mindezt a NATO kérte. Egyébként Romániában mindig azzal áltatják az adófizető polgárt, ha neki nem tetsző intézkedést akarnak bevezetni, hogy ezt a nyugat kéri. /Magyar Balázs: Besúgni kötelesség? Beszélgetés Rákóczi Lajos képviselővel, az alsóház nemzetvédelmi bizottsága tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Ápr. 25-én a képviselőház és a szenátus együttes ülése elfogadta az idei állami költségvetést. A törvény mellett 236 honatya szavazott, ellene 56, tízen tartózkodtak. Közben már Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttségének vezetője, aki az Otopeni repülőtéren kijelentette: a megbeszélések fő témája a költségvetés lesz. /Elfogadták az idei költségvetést! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

Naponta érkeznek jelzések, hogy a föld és az erdő tulajdonjogának visszaállítása feszültségek közepette zajlik. Sok helyen az állami erdészeti hivatalok is kerékkötői a tulajdonjog rendezésének. A kormány, a végrehajtói hatalom, amelynek alkotmányos kötelessége a törvények alkalmazása, maga is akadályokat gördít az igazságtétel útjába. Erről beszélt dr. Garda Dezső képviselő, az alsóház mezőgazdasági és az erdőkkel kapcsolatos visszaéléseket kivizsgáló bizottságának tagja, aki a minap sajtóértekezletet hívott össze a Képviselőházban. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy életbevágóan fontos a törvény alkalmazásának felgyorsítása, fel akarta hívni a figyelmet, milyen akadályok tornyosulnak a folyamat útjába. A szakminisztériumban is vannak olyan szakemberek, akik fenn akarják tartani a régi struktúrákat, így például a minisztérium törvényhozási osztályának a vezetője, Machedon, aki a Szocialista Munkapárt egyik vezetője. Megdöbbentő, hogy a kormány olyan sürgősségi rendeletet szándékozott kibocsátani, amely egyfelől alkotmányellenes, másrészt próbálja megakadályozni az erdők tulajdonjogának végérvényes rendezését. A tervezetet Romica Tomescu vízügyi, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter jegyezte, aláírta a belügyminiszter, egyetért vele az igazságügyi tárca. Egyelőre nem írta még alá a pénzügyminiszter. A tervezet szerint csak állami erdészeti hivatalok hozhatók létre, illetve működtethetők. Holott a már érvényben lévő 141-es törvény kimondja: az erdőtulajdonos választhat, hogy az állami erdészeti hivatallal őrizteti-gondoztatja-e erdejét, azzal köt szerződést, vagy a törvény alapján létrehozott magán erdészeti hivatalokkal. A tervezetben szerepel egy másik kitétel is, amely korlátozza a magyarlakta megyék, helységek erdőtulajdonosainak jogát is. Ennek értelmében, amit most erdészeti alapnak nyilvánítottak, az szentírás. Tehát ha valakinek beerdősödött a kaszálója vagy a legelője, akkor azt most erdőfelületként kezelik, nem pedig a telekkönyvben feltüntetett, fentebb jelzett minősége szerint. Ezeket nem lehet kisajátítani és az állami erdőalap részének nyilvánítani. - Súlyos gondot jelent, ha nem vehető igénybe a magán erdészeti hivatal alternatívája, mert akkor a tulajdonos kiszolgáltatott az állami erdészeti hivatal erdészeinek. - A visszaéléseket kivizsgáló bizottság jelentésében tucatnyi oldalra rúgnak a hatalmas erdőirtások, panamák, a tulajdonosok kijátszása, az állami cégek úgy rabolták az erdőt, ahogy nekik jólesett. - A Gyergyói-medencében már kijelölték, hogy hol létesítenek magán erdészeti hivatalt. Úgy kell gazdálkodni a közbirtokossági erdőkkel, hogy annak hasznát láthassa a faluközösség, mód nyíljon a szegények megsegítésére, az iskolák támogatására. /A föld- és erdőtörvény - a gyakorlatban. Résen kell lenni. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./

"Kétnapos oktatás- és ifjúságpolitikai fórumot rendezett a hét végén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban a Romániai Magyar Középiskolás Szövetség (RMKSZ) Kolozs megyei szervezete. A zömében kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmári stb. tizenévesek előtt politikusok és oktatási szakemberek tartottak előadásokat a tanügyi reform, a középiskolák működése, a sajátos ifjúsági kérdések és az egyetemi oktatás összefonódásáról. A rendezvényt Asztalos Ferenc képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottsága alelnökének előadása nyitotta meg. Asztalos az iskolák vezetőségének iskolatanácsokká (iskolaszékekké) alakulásának előnyeiről, valamint az iskolák új finanszírozási módozatairól világosította fel a tizenéveseket. A tanügyi reform óriási kihívás a szakma, az önkormányzatok és a diákok számára. Asztalos Ferenc felhívta fel a fiatalok figyelmét: míg Románia lakosságának 7,1 százaléka magyar, ez az arány fokozatosan csökken az óvoda-líceum "útvonalon": az óvodában még 6,5 százalékban képviselteti magát a magyarság, de az elemiben ez a szám már 5 %-ra esik vissza. Az elemi iskola-gimnázium határon már csak 4,5 százalékos a magyarság részaránya, a líceumokban, szakoktatásban, posztlíceális intézményekben tovább folytatódik az aránycsökkenés (3,7; 2,6; illetve 1,4 %). Ezt az arányt kétféleképpen lehetne javítani: az önálló magyar tannyelvű egyetem létrehozása, illetve a minőségi oktatás biztosítása által. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke tartott előadást a kisebbségi egyetemi oktatásról. /Szabó Csaba, Dobri Réka: Középiskolások oktatási fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

Máj. 7-én Csíkszeredában, a jégstadionban egy huligán széket dobott a pályára, megsebesítve Roxana Anzert, az Antena 1 tudósítóját. Még aznap este több bukaresti tévéadó és hírügynökség beszámolt az esetről, de a folytatásról is: helybeli szurkolók küldöttsége virágot vitt a tévériporternőnek, és a város nevében bocsánatot kért az incidensért. Két nap múlva, máj. 9-én a parlamentben Lazar Ladariu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, a Vatra Romaneasca ideológusa, a soviniszta uszítása révén hírhedtté vált, marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, politikai nyilatkozatott tett. Noha nem volt jelen a színhelyen, részletes helyzetjelentést tárt a képviselőház plénuma elé oly módon, hogy a csíkszeredai hokimeccset Románia történelmének összefüggéseibe ágyazta. Szerinte: "Ezeken a mérkőzéseken túl gyakoriak a románellenes megnyilvánulások. Nem viselhetjük el tovább, hogy a piros-fehér-zöld zászlók alatt csúfot űzzenek belőlünk." "Mi történik Csíkszeredában? Meg kell kérdezni azokat, akik kidülledt szemmel üvöltenek, fütyülnek, hurrogják és sértegetik az egész román népet. Radikális intézkedésekre van szükség. A huligánoknak egyszer s mindenkorra meg kell tudniuk és legalább most, az utolsó órában hozzá kell szokniuk, hogy Csíkszereda Romániában van, tehát román föld. Következésképpen ott, Románia szívében nem a piros-fehér-zöld, hanem a piros-sárga-kék zászlónak kell lengenie. Ott nem egy másik ország és másik hivatalos nyelv van. Azokat, akik úgy gondolják, hogy minden Budapestről, Soros közvetítésével jön, emlékeztetjük, hogy a hatalmasok közönye miatt vált lehetségessé a bécsi döntés, a Nincs kegyelem című könyv megjelenése, az Ipp, Treznea és Moisei községekben történt mészárlás, a románok elűzése Hargita és Kovászna megyéből, az elképzelhetetlen események Zetelakán és Oroszhegyen, Erdély történetének meghamisítása, a budapesti nyilatkozat és Marosvásárhely 1990-es tragédiája, Kolomban Gabor (!) és Tokes Laszlo gyújtó hatású nyilatkozatai, az ősi román vidékek elmagyarosítása, egy második hivatalos nyelv bevezetésének kísérlete..." Egy szó sem arról, hogy este a csíkszeredai közönség bocsánatot kért a megsebesül riporternőtől. Egy nappal előbb, május 8-án a Jurnalul National hírül adta: a képviselőházba beérkezett egy törvénymódosító javaslat, mely szerint Hargita és Kovászna megye román lakossága soron kívül kapjon egy-egy képviselőt és szenátort. /Barabás István: Szeredai veszedelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Máj. 16-án Mugur Isarescu miniszterelnök, Petre Roman külügyminiszter és Ion Diaconescu, a Képviselőház elnöke részvételével a tizenhat romániai felekezet képviselői aláírták az ország Európai Unióhoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Tőkés Elek, a vallásügyi államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a dokumentum szövegébe - a magyar történelmi egyházak feltételeként - bekerült az az igény is, amely szerint a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az integrációs folyamat lebonyolítása idején megoldja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a felekezeti oktatási rendszer fejlesztésének biztosítását és az egyházak szociális-karitatív tevékenységének állami alapokból történő támogatását. A találkozón felszólalásaik során az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben, s nyomatékosították, hogy csak e feltételek teljesítése függvényében hajlandók aláírni a támogató nyilatkozatot. /Szilágyi Aladár: Aláírták a Snagovi Nyilatkozatot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Egyedül Tőkés László püspök maradt távol, nem utazott el Snagovba. Tőkés püspök leszögezte: azon a hétórás megbeszélésen, amelyet Mircea Ciumara államminiszter folytatott a múlt hét végén a magyar egyházi vezetőkkel "semmiféle olyan egyezmény, amely megváltoztatta volna álláspontunkat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Máj. 19-20-án tartják Budapesten IV. Magyarország 2000 tanácskozást A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel a nyugati diaszpóra és a Kárpát-medencei magyar közösségek rangos képviselőinek részvételével. A meghívottak között szerepel az RMDSZ teljes képviselőházi és szenátusi frakciója is. A magyar kormány által szervezendő konferenciára Orbán Viktor miniszterelnök külön meghívót küldött Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek. Ebben többek között az áll: "Ha a magyar állam és a nemzet határai különböznek is, a nemzet és az állam érdekei egybevágnak. Ezért figyelünk oda a határainkon túl élő nemzettársaink véleményére, és ezért szívleljük meg azokat nemzetpolitikai döntéseink meghozatalakor. A szabadon választott, rendszerváltoztató parlament megalakulásának 10. évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy a nemzet boldogulásáért felelősséget érző, határainkon belül és kívül élő honfitársainkkal áttekintsük az ezredforduló kihívásaira adandó válaszainkat." A tanácskozásnak három fő témaköre a nemzeti kultúra a globalizáció világában, a nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve a magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Az Országházban tartandó konferenciát péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg. Ezt követően Tőkés László előadása hangzik el. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombat délelőtt értekezik a plenáris ülésen. A konferencia záróbeszédét Martonyi János külügyminiszter tartja. /Magyarország 2000 konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./ 1996-ban a sikeres magyarok találkozója, 1997-ben Magyarország képe a nagyvilágban, 1998-ban a magyarság szellemi erőinek összefogása Magyarország euroatlanti integrációja sikerében voltak a Magyarország-2000 rendezvények kiemelt témái. - A mostani konferencia - amelyet egyházi, média és oktatási kérdésekkel foglalkozó előkonferenciák előztek meg - három szekcióban tekinti át nemzetpolitikai szempontból az összmagyarság előtt álló kihívásokat: A Nemzeti kultúra a globalizáció világában - Nemzetpolitikai kilátásaink és a diaszpóra jövője - Magyar gazdaság Európában - Magyar gazdaság Kelet-Közép- Európában. - A térségből Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Markó Béla, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Birtalan Ákos, az RMDSZ parlamenti képviselője, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál, az MKP alelnöke, Duray Miklós, az MKP ügyvezetője, Bauer Győző, a szlovákiai Gyógyszerkutató Intézet igazgatója, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Várady Tibor, nemzetközi jogász vesz részt a konferencián. A nyugati magyarság részéről jelen lesz O'sváth György, az EU Bizottság tiszteletbeli igazgatója, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Gyarmathy György, a zürichi Műegyetem professzora, Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai szerkesztője, Borbándi Gyula, Németországban élő író, történész, Kende Péter, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke, Hámos László, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke és Lauer Edit, a Magyar-Amerikai Koalíció elnöke. Az ez évi konferencia jelentőségét erősíti, hogy várhatóan első alkalommal lesznek jelen csaknem teljes létszámban a határon túli magyarság parlamenti képviselői, Bukaresttől Ottawáig. /Negyedszer rendezik meg a Magyarország-2000 konferenciát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A főügyész felkérte a parlament képviselőházát, döntse el, hogy bíróság elé kerüljön-e Ioan Muresan mezőgazdasági miniszter, akit egymillió dollár eltérítésével vádolnak, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Máj. 23-án a képviselőházban megvitatták a legnagyobb ellenzéki párt, a TDRP privatizációról szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának álláspontját Ráduly Róbert Kálmán, helyettes frakcióvezető fejtette ki. Megállapította, hogy a privatizáció nem haladt a kormánykoalíció által kívánt ütemben, ennek okát azonban a volt kormánypártok, a mai ellenzékiek halogató, késleltető ténykedésében határozta meg. Az RMDSZ támogatja a privatizációs folyamatot, ezért az RMDSZ képviselőházi frakciója az indítvány ellen szavaz. A vita után a képviselőház elvetette az ellenzék egyszerű indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

A kormány rendeletet fogadott el, amelynek értelmében július elsejétől adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. Böndi Gyöngyike képviselő figyelmeztetett, hogy csupán a kétmilliót meghaladó pénzösszegre számítanak adót, tehát kétmillió lejig ezek a járandóságok adómentesek. A kétmillió feletti rész adója 18%-os. 1999. végén Romániában 6 millió nyugdíjast tartottak nyilván, 200 ezerrel többet 1998-hoz viszonyítva. Ezek közül 3,8 millió személy még a 90-es évek előtt ment nyugdíjba. Az adókötelezettség 90 000 nyugdíjasra vonatkozik majd, a sajtó szerint azonban a nyugdíjak átszámításával több személyt érint majd a kormányrendelet. /Július elsejétől. adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Miután a képviselőház már február 21-én megszavazta, május 23-án a Szenátus is elfogadta Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezését a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozóan. A szenátusi változat szerint a törvény 2001. január 1-től lépne hatályba, és lehetővé teszi a nyugdíjasok számára azt, hogy nem csak vasúton, hanem távolsági autóbuszon vagy hajón is utazhassanak 50%-os kedvezménnyel az évi 6 utazás keretében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24. - 1728. sz./