"Megoldódni látszik az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) között nemrég kirobbant konfliktus, amely az alprefektusi tisztség igénylése során kialakult nézeteltérés miatt állt elő. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök elmondta: jan. 16-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, Viorel Hrebenciuc-kal, a képviselőház alelnökével, és Miron Mitrea szállításügyi miniszterrel, akik egyetértettek azzal, hogy az RMDSZ Kolozs megyében tíz, a kormány hatáskörébe tartozó közintézmény vezetői tisztségét kapja meg. Kónya-Hamar tájékoztatása szerint a nevesítés már megtörtént, a jelöléskor elsősorban szakmai és nem politikai feltételeket vettek figyelembe. /Rendeződhet az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei közötti konfliktus. Tíz vezetői tisztség jutna a szövetségnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere közleményében meghívta a Kolozs megyei parlamenti képviselőket a jan. 24-én tartandó népgyűlésre, ahol személyesen szerezhetnek tudomást arról, ″hogy a kolozsváriak véleménye nem egyezik a román képviselők Bukarestben és nem Budapesten kinyilvánított véleményével.″ A polgármester a képviselőházban a helyi közigazgatási törvénytervezet már elfogadott cikkelyeire utalt, amely szerinte azt jelentené, hogy ″Kolozsváron hivatalos nyelv lesz a magyar″. Jan. 24-én elsősorban a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából szerveznek népgyűlést. Alexandru Lapusan RTDP-s képviselő a román sajtónak úgy nyilatkozott: Funarnak nem kell tartania a magyar nyelv bevezetésétől, hiszen ″Kolozsváron a magyar lakosság aránya csupán 17 százalék.″ (A képviselő nem ismeri az 1992-es népszámálás adatait, amely szerint Kolozsvár lakosságának 22,7%-a magyar nemzetiségű.) Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: ″A magántulajdon garantálása, a tulajdonviszonyok rendezése, az elkobzott javak visszaszolgáltatása, valamint a kisebbségi nyelvhasználat az európai jogharmonizáció része. Viselnie kell a következményeket annak, aki megsérti a parlament hozta törvényeket. A szomorú az, hogy a jogállam intézményei nem lépnek fel egy olyan polgármesterrel szemben, aki folyton megszegi a törvényeke.″ Hozzátette: természetesen nem tesz eleget a polgármester meghívásának. /Kiss Olivér: Tiltakozó népgyűlésre toboroz a polgármester. Alkotmányellenesnek tartja a helyi közigazgatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"Jan. 18-án megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a képviselőház. A jogszabály mellett 211-en szavaztak, ellenszavazat nem volt, egy képviselő tartózkodott. A Nagy-Románia Párt frakciója nem vett részt az ülésen. Tekintettel arra, hogy a törvény képviselőházi változata különbözik a szenátusitól, egyeztetésre kerül sor a két ház között. Anghel Stanciu (NRP) képviselő kijelentette: az egyeztetés után pártja megóvja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Megmaradtak a törvénynek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásai. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta: a kisebbségi nyelvhasználat terén a képviselőház négy cikkelyt ugyanolyan formában fogadott el, mint a szenátus, kettőt pedig jobb formában. A képviselőházi változat szerint használható az anyanyelv ott, ahol az önkormányzati testületben egyharmados a kisebbségiek aránya. A második jobbítás az, hogy kérésre, az illető egyén anyanyelvén is tudomásra hozzák az önkormányzati testület határozatát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke példa nélkül állónak minősítette a törvényt Romániában, s úgy fogalmazott, hogy kisebbségjogi szempontból ez a törvény- az új oktatási törvény mellett - az elmúlt év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára. /Áldását adta a képviselőház a helyi közigazgatási törvényre. Egyeztetni kell a két ház között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Jan. 29-én a romániai magyar felsőoktatás önállósodásáról, illetve ennek politikai esélyeiről tartott értekezletet Kolozsváron a Bolyai Társaság. A tanácskozáson az érintett felsőoktatási intézmények, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetői, valamint Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke vett részt. /Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./"

"Az Európa Tanács januári közgyűlésén Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát a jogi-emberjogi bizottságban újraválasztották. Frunda 1993-tól tagja a román ET-küldöttségnek. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanácsnak van egy közgyűlése, van 14 bizottsága és öt ideológiai vagy politikai csoportja. Viorel Hrebenciuc képviselőházi alelnök lett Románia részéről közgyűlési alelnök a következő hat hónapra vagy egy évre, s utána a további országok képviselői foglalják el a tisztségeket. Frunda György bizottsági szinten három testületnek a tagja, és a választották ismét alelnökké. Egyébként Frunda az Európai Néppárt csoporthoz tartozik, és azon belül a bővített büró tagja. A román küldöttségnek tíz tagja van és ezeknek tíz helyettese. Frunda helyettese dr. Kelemen Atilla. Frunda tagja még a monitorizálási bizottságnak, és a környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságnak is. - Sajtótájékoztatóján Vadim Tudor szenátor Frundát azzal vádolta meg, hogy terhelő, kompromittáló anyagot terjesztett róla. A valóság az, hogy Frunda egy román sajtókivonat-gyűjteményt osztott szét. Ez nem partizánmunka, hanem külföldön is vállalni kell azt, amit belföldön hangoztatta a szenátor. Ugyanis Romániában sovén, antiszemita, magyarellenes, Európa-ellenes, emberjog-ellenes nyilatkozatokat tesz a Nagy Románia Párt, odakint meg demokratának vallja magát. /Máthé Éva: "Az ajánlás politikai dokumentumból jogi eszközzé vált!" Interjú FRUNDA GYÖRGY szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./"

"Febr. 5-én, a parlamenti rendes ülésszak első napján megválasztották az Állandó Bizottság tagjait. A választások eredményeképpen Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor maradt a szenátus alelnöke. Febr. 5-én a képviselőházban is megválasztották az Állandó Bizottság tagjait, eszerint Borbély László képviselő folytatja háznagyi tevékenységét a képviselőházban. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 6. - 1901. sz./"

"Febr. 5-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Adrian Nastase kormányfő a földtörvényről egyeztetett. A találkozóról Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: Nem hivatalos megbeszélés történt, szó esett az ingatlantörvényről, a helyi közigazgatási törvénytervezetről, illetve a Lupu-féle földtörvényről. Megállapodtak abban, hogy a földtörvény esetében két, RTDP- és RMDSZ-szakértő csapat elemzi a kérdést. Az RMDSZ részéről Kelemen vezeti a csapatot. A helyi közigazgatási törvényt illetően az RTDP egy része más irányba akarja elmozdítani a dolgokat. Kelemen remélte, hogy ezt a próbálkozást is sikerül kivédeniük. /Kelemen: Az RTDP számára nem elég világos a közbirtokosság kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"A képviselőház febr. 6-i döntése értelmében a következő egyetemi tanévre a felsőoktatási intézmények szenátusának oly módon kell megállapítania a fizetéses helyek számát, hogy ez a szám szakonként ne haladja meg az állami költségvetésből finanszírozott helyek 25 százalékát. Ecaterina Andronescu miniszter asszony szerint a képviselőházi döntés nem csorbítja az egyetemi autonómiát. Andronescu azt is elmondta, hogy lényegében minden egyetem szenátusa kérvényezheti a vonatkozó 25 százalék fölött létesítendő fizetéses helyek számát, és engedélyezni is fogják ezeket - természetesen csak akkor, ha a kérések megalapozottak. /Korlátozzák a fizetéses egyetemi helyek számát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Nemrég a pénzügyminiszter említést tett arról, hogy legalább két hónappal, tehát május végéig elhalasztják a jövedelembevallási határidőt. Birtalan Ákost, a képviselőház szakbizottságának tagja kifejtette, hogy Romániának már régen meg kellett volna érnie arra, hogy a személyi összjövedelmi adót bevezessék. A Világbank már 1995-től támogatja az országot, hogy külföldi szakemberek segítségével kiépíthessék az új adózási rendszert. Úgy tűnik, inkább a kellő akarat hiányzik a bevezetéséhez. /Szükséges a személyi összjövedelmi adó. Birtalan Ákos: A lakosságot nem meggyőzni kell, hanem felvilágosítani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Febr. 10-én Marosvásárhelyen, a rádió székhelyén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Márton Árpád képviselő, a képviselőház kulturális bizottságának titkára, Kelemen Hunor képviselő, bizottsági tag, Kereskényi Sándor szenátor, a szenátus kulturális bizottságának tagja, Boros Zoltán, a rádió vezetőtanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Gheorghe Verman, a területi rádióstúdiók igazgatója, a kolozsvári és a temesvári területi rádiók igazgatói, munkatársai valamint rádiós, illetve médiaszakemberek tanácskozást tartottak többek között a közszolgálati rádiózás korszerűsítéséről. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ programjának megfelelően azt szeretnék elérni, hogy a meglévő közszolgálati rádiók magyar adásának időtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak. Egyelőre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a műsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. Ahhoz, hogy Erdélyben minőségi vétel legyen, átjátszóállomásokat, erősítőket kell felszerelni, ami sok pénzbe kerül. A rádiótársaság nem hátrál meg az anyagi áldozatoktól. A megbeszélésre Borbély Melindának a marosvásárhelyi rádió aligazgatói tisztségébe való beiktatása után került sor. /Megbeszélés a rádiós szakemberekkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./"

"A képviselőház febr. 13-án nevezi ki a helyi közigazgatási törvénytervezetről egyeztető parlamenti bizottság tagjait. A bizottságba három RTDP-s, két NRP-s, valamint egy-egy liberális és RMDSZ-es szenátor került. A bizottságban az RMDSZ-t képviselő Seres Dénes elmondta: George Pruteanut és Adrian Paunescut kizárták a testületből. /Alakulóban az egyeztető bizottság. Pruteanut és Paunescut kizárták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/"

"Febr. 14-én sajtóértekezlet tartott az RMDSZ-vezetés a bukaresti RMDSZ székházban. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta a közigazgatási törvény elfogadásának és alkalmazásának szükségességét. A szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, mely a törvény értelmében a választások előtt, idejében a Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) elé terjesztette jelölt-listáit - emelte ki a szövetségi elnök, majd rámutatott, hogy a CNSAS részéről érkező elhamarkodott nyilatkozatok elkerülése végett szükség van az átvilágítási törvény felülvizsgálatára, módosítására. Kelemen Atilla, a földtörvényt kidolgozó képviselőházi szakbizottság elnöke elmondta, hogy az RMDSZ a Lupu-törvényt jelenlegi formájában alkalmazhatónak tartja. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzó párttal aláírt protokollum értelmében az állami intézményekben dolgozó magyar szakemberek továbbra is betöltik tisztségüket. Ez a kérdés nem politikai, hanem nemzetiségi vetületű, hiszen a magyarok alulreprezentáltak a különböző minisztériumoknak alárendelt intézményekben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 14. - 1908. sz./"

"Febr. 15-én kinevezték a helyi közigazgatási törvényt egyeztető bizottság képviselőházi tagjait is. A bizottságban az RMDSZ-t Ráduly Róbert képviseli. A szenátus már febr. 12-én kinevezte tagjait. Az RMDSZ-t Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviseli. /Megalakult az önkormányzati törvényt egyeztető bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Ráduly Róbert az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, exháznagy elmondta, hogy belülről láthatta a házbizottság működését. Sikerült egy új termet megszerezniük, a titkárságot az eddiginél felszereltebbé tették, több szakértőt, munkatársat felvettek. Ráduly Róbert úgy látta, hogy az adminisztratív személyzet a képviselőházban túlméretezett. /Magyar Balázs: Az új parlamenti ülésszak elején. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Az RMDSZ kérésére nem került a képviselőház napirendjére az állami magyar egyetem újralétesítéséről szóló törvénytervezet, amelyet még 1998. jún. 16-án Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Szilágyi Zsolt, és Nagy István képviselők, majd júl. 25-én - kisebb módosításokkal - az RMDSZ-frakció is előterjesztett. Ez nem jelenti azt, hogy a szövetség lemondott volna az állami magyar egyetemről, de nem engedheti magát csapdába kergetni. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy amennyiben vitára került volna sor, egycsapásra leszavazták volna a törvénytervezetet. Az RMDSZ éppen ezt akarta elkerülni, hogy ne seperjék le végképp a tervezetet. Ki kell várnai, amíg megszületik a politikai akarat a hatalom részéről. /Székely Kriszta: Hangulatkeltés a parlamentben "Előrángatták" az állami magyar egyetemről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke elmondta, hogy a képviselőház csak idén januárban szavazta meg a helyi autonómia törvényét. A két házbeli szöveg között különbségek vannak, ezeket egyeztetni kell. A magyarságot érintő cikkelyek többsége ugyanolyan mindkét házbeli változat esetében, ezeket tehát nem kell megtárgyalni, elfogadottak. A 20 százalékos arányt például, hogy a nemzetiségek használhatják anyanyelvüket, nem kell újratárgyalni. Február végén már megszülethetne a törvény, de valószínűleg ezt a jogszabályt is alkotmánybíróság elé viszi a Nagy Románia Párt, ezzel tovább húzódik az érvénybe lépésének az ideje. Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanácsban azt mondta, hogy ez a törvény már érvényben van. Ezért majd mindent megtesznek, hogy mihamarabb alkalmazhassák a kész jogszabályt. /Magyar Balázs: Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke elmondja: Milyen lesz az autonómiatörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"

"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"

"Febr. 21-én elmaradt a képviselőház oktatásügyi bizottságában a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvény módosítását célzó nagy-romániás javaslat vitája, miután az RMDSZ, a kormánypárt, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői kivonultak az ülésről. Asztalos Ferenc bizottsági tagnak sikerült rávennie képviselőtársait, hogy ne támogassák az indítványt, amely a magyar nyelvű magánegyetem megalapítása ellen irányul. Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt képviselője, az oktatási bizottság elnöke javaslata kötelezővé tenné a román nyelvű szak indítását az újonnan létrejövő egyetemeken is, míg a jelenlegi akkreditálási törvény értelmében ez a kitétel csak a már létező egyetemek szétválásából, illetve egyesüléséből létrejövő felsőoktatási intézmények esetében kötelező. Ugyancsak febr. 21-én a képviselőház emberi jogi bizottsága nem tudott dönteni a BBTE multikulturális jellegét kimondó sürgősségi rendeletről. Eszerint a BBTE-n az oktatás román, magyar, német vagy más, az akadémiai társaság által elismert nemzetközi nyelven is folyhat. A rendeletet mindössze a képviselők fele támogatta. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 22. - 35. sz./"

"Febr. 21-én elkezdte munkáját a helyi közigazgatási törvényről egyeztető bizottság. Seres Dénes szenátor, a bizottság elnöke elmondta: a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban csupán két cikkely felől kellett döntenie a bizottságnak, amely az anyanyelvhasználatot szabályozza a helyi tanácsban. A testület úgy döntött, hogy a képviselőházi változatot fogadja el, amely szerint azokban a helyi tanácsokban, ahol egy adott nemzeti közösséghez tartozó önkormányzati képviselők aránya eléri az egyharmadot biztosítani kell az anyanyelvhasználatot, a román nyelvre történő fordításról pedig a polgármesternek kell gondoskodnia. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség száma eléri a húsz százalékot a határozatokat az illető közösség nyelvén is közzé kell tenni. - A testület úgy döntött, hogy a polgármester csak akkor függeszthető fel tisztségéből, ha előzetes letartóztatásban van. /Elkezdték az egyeztetést a helyi közigazgatási törvényről Döntöttek a polgármester felfüggesztésének módjáról. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"

"A képviselőház febr. 22-i ülésén Ráduly Róbert képviselő visszautasította a nemzeti kisebbségeket érintő sértő megjegyzéseket, amelyek két, a nemzeti kisebbségekhez tartozó képviselő mandátumának igazolása kapcsán hangzottak el. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 22. - 1914. sz./ A Jurnalul National megírta, hogy Ráduly Róbert febr. 22-én kivonult a képviselőházból, mert az ukrán képviselő "bozgor", a macedón pedig "kitaláció" jelzővel illette a magyar kisebbséget. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 23. - 34. sz./"

"Febr. 25-én Kolozsváron tanácskozott a magyar történelmi egyházak állandó tanácsa. Úgy határoztak, hogy mind a román, mind a magyar miniszterelnöktől meghallgatást kérnek. Kidolgoztak egy olyan dokumentumot, amelyben sürgetik a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. Ennek megalkotása lassan tizenegy éve húzódik. 1990 szeptemberében merült fel először a kultusztörvény meghozatalának szükségessége. Az előkészületek meg is történtek, sőt létezett egy szövegtervezet is, amelyet közösen dolgozott ki az akkor már hivatalosan is elismert tizenöt felekezet néhány képviselője. Az ügy azonban elakadt, mert szinte minden egyes érintett kormányhivatalban módosítottak a szövegen, egészen addig, amíg az már elfogadhatatlanná vált a kezdeményezők számára. Ezért 1999. december 2-án a romániai magyar felekezetek vezetői hivatalos átiratban kérték a kormányt, vonja vissza a képviselőházból a tervezetet. Most ismét napirendre került a kérdés. A Kolozsváron megfogalmazott beadványt a Vallásügyi Államtitkárságnak címezték, s abban összefoglalták az eddig történteket, ugyanakkor ismertették azt a minimumot, amelynek szerintük be kellene kerülniük a törvénybe. Különösen fontos a felekezeti oktatás státusának tisztázása és az egyházi javak visszaszolgáltatása. A dokumentum kidolgozásakor nem minden egyházi vezető volt jelen, ám a tervek szerint aláírja majd azt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, dr. Cristoph Klein evangélikus püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. - Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, a megbeszélésen arról is határoztak, hogy meghallgatást kérnek Adrian Nastase román kormányfőtől, az utóbbi időszakban felgyülemlett gondok tisztázásának szándékával. Az audiencián az egyházi főméltóságok felvetik majd többek között a felekezeti oktatás, az egyházi személyek méltó fizetésének, a restitutio in integrum elve alkalmazásának kérdéseit. Szóba került a mostani tanácskozáson az önálló magyar tudományegyetem létrehozása is. A résztvevők úgy döntöttek, a Sapientia Alapítvány ezzel kapcsolatos ügyeiről konzultálni szeretnének Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ezért tőle is audienciát kérnek. /Szeghalmi Örs: Egyházi vezetők tanácskoztak Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./"

"Febr. 22-24 között Predeálon tartotta a Project on Ethnic Relations (PER) szervezésében az "Etnikai Kisebbségek politikai részvétele és Románia európai csatlakozása. Az RMDSZ és a politikai pártok kapcsolata" című tudományos szemináriumot. A rendezvényen a kormánypárt részéről jelen volt Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakció-elnök, Cosmin Guse főtitkár és Valer Dorneanu, a Képviselőház elnöke és Razvan Ionescu képviselő. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, háznagy, Kelemen Hunor képviselő, a SZET elnöke, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök, az OÖT elnöke, valamint Eckstein-Kovács Péter és Seres Dénes szenátorok képviselték. Megjelent Christopher Donnelly, a NATO-főtitkár különleges tanácsadója is. A viták témái: a résztvevő szervezetek politikai szerepe és tapasztalata, az RMDSZ ellenzékben és kormányban, szélsőségesség a politikában, európai normák a kisebbségek helyzetéről. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy az RMDSZ céljait politikai eszközökkel, parlamenti úton akarja megvalósítani. Markó figyelmeztetett a szélsőséges nacionalizmus előretörésének veszélyére, és arra, hogy Romániában még egyáltalán nem történt meg a végleges szakítás ezzel a politikai áramlattal. Visszásnak nevezte azt a helyzetet, hogy a romániai magyarság számos megyében jóval számarányán és szakmai potenciálján alul tölt be vezető tisztségeket az állami intézményekben. Christopher Donnelly, a NATO-főtitkár tanácsadója hangsúlyozta, hogy világszerte aggodalommal figyelték a tavalyi választásokon a szélsőséges nacionalizmus előretörését. Románia integrációja szempontjából döntő jelentőségű, hogy a kormány és a parlament az elkövetkezőkben hogyan kezeli ezt a kérdést. /PER-szeminárium Predeálon. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26./"

"Febr. 28-án a képviselőház tanügyi szakbizottsága elvetette a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az akkreditációs törvényt módosító javaslatát. Eszerint csak akkor kaphat egy új felsőfokú tanintézet végleges működési engedélyt, ha annak legalább egy szakán román nyelven folyik az oktatás. Vekov Károly képviselő, a tanügyi bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: a szakbizottsági vitán végül Ecaterina Andronescu miniszter asszony javaslatát fogadták el, amely szerint a szaktárca egy átfogó törvény keretében szeretné a továbbiakban rendezni ezt a kérdést, ezért az NRP indítványának elvetésére kérte a testület tagjait. Asztalos Ferenc, a tanügyi bizottság alelnöke kifejtette: az NRP célja újabb feszültséget kelteni az RMDSZ és az RTDP között. A demokrata párti képviselők támogatták az NRP kezdeményezését. Az akkreditációs törvény módosítására tett javaslat hozta össze az NRP és a DP közötti furcsa szövetséget. /Elvetették az akkreditációs törvény módosítását. A demokraták a kezdeményező nagy-romániásokkal szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Kelemen Hunor, az RMDSZ Hargita megyei képviselője mandátumának első sajtótájékoztatója alkalmával a parlamentben történtekről számolt be. A Képviselőházban több, mint 700 kormányrendelet illetve sürgősségi kormányrendelet várja az elfogadást. A kormány és a kormányzópárt az Országos Audiovizuális Tanács működését szabályozó törvényt sürgősségi kormányrendelettel módosította - tájékoztatott Kelemen Hunor képviselő, hozzátéve: szerinte elfogadhatatlan, hogy a kormány egy olyan intézménynek az életébe avatkozzon bele, amely a parlamentnek van alárendelve. A nagy hatósugarú frekvenciák elosztását a jövőben nem az Audiovizuális Tanács, hanem a kormány végezné, a független elektronikus média alárendelését célozza. Kelemen Hunor elmondta: azt a törvénymódosítást, amely kötelezővé teszi a nemzeti himnusz eléneklését középiskolákban és egyetemeken, tévedésből látta el kézjegyével, ugyanis azt hitte, hogy a jelenléti ívet írja alá. /(kovács kinga): Beszámoló a parlamenti tevékenységről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

" A képviselőház emberjogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségügyi szakbizottsága hosszú vita után elutasította az 525/2000-es számú törvénytervezetet, amely kárpótlásban részesítené az 1951 és 1961 között katonai szolgálatukat munkaegységekben eltöltött személyeket. A bizottság kormánypárti képviselői azzal indokolták az elutasítást, hogy ezt a jogszabálytervezetet ki kell terjeszteni minden olyan személyre, aki 1945 és 1989 között a katonai szolgálat ideje alatt tulajdonképpen kényszermunkát végzett. Ezt a törvénytervezetet a szenátus már elfogadta. A mostani képviselőházi visszautasítást az időhúzás taktikája motiválja, s bár az az érv, hogy ennek a jogszabálynak a hatását 1989-ig indokolt kiterjeszteni, első látásra nagyon méltányosnak tűnik, mégis különbséget kell tenni azok között, akiket politikai nézeteik vagy társadalmi származásuk miatt ítéltek kényszermunkára, és azok között, akiket minden különösebb válogatás nélkül a diktátor grandomániás terveinek megvalósítására használtak fel. A szakbizottság a kormány kérésére elhalasztotta a Nemzeti Kisebbségi Kutató Intézet létrehozását kimondó 121/2000-es számú sürgősségi kormányrendelet megvitatását és elfogadását. Ezt tavaly, az RMDSZ programjának szellemében Eckstein-Kovács Péter volt miniszter kezdeményezte. A kormány képviselői arra nem tudtak válaszolni, hogy milyen változtatásokat akarnak eszközölni. A kormány és a PDSR ennek a sürgősségi kormányrendeletnek a visszavonásával megsértette az RMDSZ-szel megkötött egyezséget. Nem ez az első olyan eset, amikor a kormányzópárt nem tartja magát a politikai egyezséghez. /Kelemen Hunor: Konfrontáció vagy együttműködés? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./"

"Márc. 8-án a szenátus elfogadta a helyi közigazgatási törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A megszavazott szövegváltozat biztosítja a nemzeti közösségek számára az anyanyelvhasználat jogát a helyi önkormányzatokban azokon a településeken, ahol létszámuk meghaladja a 20 százalékot. Ugyancsak márc. 8-án a képviselőház is befejezte a jelentés szakaszonkénti vitáját, a végleges szavazást azonban jövő hétre halasztotta. A képviselők szinte egyöntetűen elfogadták az egyeztető bizottság jelentését, egyedül csak a nagy-romániások szavaztak a jogszabály ellen. A Nagy-Románia Párt ígéretet tett arra, ha a képviselőház a jelenlegi formában való elfogadás mellett dönt, az Alkotmánybíróságnál támadja meg a törvényt, mivel, szerintük, az a második hivatalos nyelvvé teszi a magyart, és sérti az alkotmány vonatkozó szakaszát. /Megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a szenátus. Az NRP megtámadja az Alkotmánybíróságnál a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./"

" A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kérte Ion Iliescu államfőt, hogy küldje vissza az államtitok védelméről szóló törvényt a parlamenthez újratárgyalás végett. Amennyiben a törvényhozás ismét napirendre tűzi a jogszabályt, a parasztpárt azt javasolja, hogy párhuzamosan vitassák meg a személyi adatok védelméről, illetve a közinformációk hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezeteket is. Hasonló az álláspontja a Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak is. Míg azonban a demokraták a jogszabály ellen szavaztak, a liberálisok és az RMDSZ fenntartásokkal ugyan, de megszavazták a törvényt. A liberálisok megkeresték az RMDSZ képviselőházi frakcióját, hogy csatlakozzon azokhoz, akik azzal fenyegetőznek: amennyiben Ion Iliescu mégis aláírja a törvényt, megtámadják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: az RMDSZ-nek azonban még nincs körvonalazott álláspontja a kérdéssel kapcsolatban. - Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a nemzetvédelmi minisztérium a NATO-tagországok szakembereinek a véleményét is kikéri a titokvédelmi törvényről. /Meg fogják támadni az Alkotmánybíróságnál a titoktörvényt - fenyegetőznek a pártok, a civil szféra és a média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

"Márc. 13-án a képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést. A jogszabály mellett 224-en szavaztak, 61-en ellenezték, ketten tartózkodtak. A Nagy-Románia Párt képviselői kijelentették, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mivel az második hivatalos nyelvvé teszi a magyar nyelvet. A szenátusban már a múlt héten sor került a végső szavazásra. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehéz küzdelem végére érkezett a román törvényhozás. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelvhasználat kérdése az élet minden területén megoldódott, egy nagyon fontos területen, a közigazgatásban azonban egészen komoly lehetőségek nyílnak a magyar nyelv használatára. Markó kifejtette: 1989 után az RMDSZ néhány fontos célkitűzést fogalmazott meg, többek között megteremteni a teljes körű anyanyelvi oktatás lehetőségét, visszaszerezni a magyar nyelv nyilvános használatára való jogot, megoldani a tulajdonjogi kérdéseket stb. A szövetségi elnök úgy véli: ilyen szempontból az elmúlt években a törvényhozás szintjén sikerült elfogadtatni a két legfontosabb - az oktatási és közigazgatási törvényt -, amelyek lehetőséget teremtenek az anyanyelvhasználatra. - A helyi közigazgatási törvényt eredetileg 1997 első felében sürgősségi kormányrendelet formájában fogadta el az akkori kormánykoalíció. Ez a jogszabály vezette be, többek között, a 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt, amely előírta, hogy azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladta a 20 százalékot, biztosítani kell az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban. A jogszabály a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről, valamint a tanácsüléseken való anyanyelvhasználat jogáról is rendelkezett. Az NRP az Alkotmánybíróságon támadta meg a rendeletet. Mivel annak egyes részeit a testület alkotmányellenesnek találta, a kormányrendelet érvényét veszítette és felfüggesztették annak alkalmazását. Időközben elkészült az új törvénytervezet, amelynek elfogadása körül éveken át folyt a huzavona. Amennyiben az NRP óvást emel a törvény ellen, a jogszabály mindaddig nem jelenhet meg a Hivatalos Közlönyben, illetve nem léphet érvénybe, amíg azt az illetékes jogi fórum nem vitatja meg. Az államfő csak ezután hirdetheti ki a törvényt. /Papp Annamária: /Végső formát nyert a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Márc. 13-án a képviselőházban Garda Dezső képviselő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a márciusi események jelentőségét méltatta. Beszédében hangsúlyozta, mennyire túlzottak azok az adatok, amelyeket egyes román körök terjesztenek az 1848-as forradalom román áldozatainak számáról, akiknek haláláért a magyarok lennének a felelősek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"