Románia számára jelenleg a legnagyobb politikai kockázatot az jelenti, hogy Moszkva meg akarja akadályozni az ország NATO-csatlakozását, például annak a nézetnek a terjesztésével, miszerint Csehország, Lengyelország és Magyarország felvételével a NATO nem erősödött, hanem gyengült - idézték a román lapok a képviselőház védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnökét. /Románia Moszkvát tartja akadálynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Jún. 27-án a képviselőház eltörölte amely az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot büntető törvényt. Ismeretes, az európai szervezetek nemegyszer bírálták, hogy a román törvények még mindig bűntettnek minősítik a homoszexualitást. A cikkely eltörlése ellen elsősorban az ellenzéki honatyák, köztük mindenekelőtt a nagy-románia párti képviselők szavaztak. A képviselők beiktattak egy olyan előírást, amelynek értelmében, ha a szexuális perverzió elkövetésére a nyilvánosság előtt kerül sor, az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, továbbá egy újabb cikkelyt a szexuális zaklatás büntetésére vonatkozóan is. Ennek értelmében egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szexuális zaklatásnak minősül minden olyan kísérlet, amely során az elkövető munkahelyén betöltött hatalmi pozíciójával visszaélve szexuális vágyainak kielégítésére próbálja kényszeríteni kiszemelt áldozatát. Szintén egytől öt évig terjedő börtönbüntetés jár a nemi betegségek terjesztéséért, amennyiben az elkövető tudatában van annak, hogy fertőzött. A szavazás előtt felolvasták Teoctist pátriárkának a plénumhoz intézett levelét, amelyben a román ortodox egyház felháborodását fejezi ki azon módosító indítvány miatt, amely "törvényesítené a természetellenes, tisztátalan szerelmet". /Nem büntetik többé a homoszexualitást. Az ortodox egyház tiltakozik a módosítás ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, aki ismét Romániába látogatott. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos beszámolt legújabb kolozsvári tapasztalatairól, ahol a Babes-Bolyai Tudományegyetem chartájának módosításával kapcsolatos kérdésekben tájékozódott. Az RMDSZ képviselői elmondták, hogy az RMDSZ nem tartja kielégítőnek a BBTE Szenátusa által tervezett módosításokat, amelyek a magyar és a német tanulmányi vonalra vonatkozó döntéshozatali jogosítványokat szabályozzák. - Markó Béla tájékoztatta az EBESZ főbiztosát arról, hogy a szenátus által már megszavazott helyi közigazgatási törvényt még mindig nem fogadta el a képviselőház, így késik a nyelvhasználati jogok törvénybe iktatása is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5. - 1758. sz./

Románia elkerülte az olyan etnikai konfliktusokat, mint amilyenekre a volt Jugoszláviában sor került, mert az erdélyi magyarok és románok együttműködést és demokráciát akarnak - derül ki az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megrendelt közvélemény-kutatásból, amelyet James C. Rosapepe amerikai nagykövet ismertetett júl. 8-án Bukarestben, Az etnikai kapcsolatok román modellje: az elmúlt tíz év, a következő tíz év címmel rendezett konferencián. Ez a felmérés igazolja Bill Clinton elnök tavalyi - sokat kommentált - , kijelentését miszerint Romániában példás megoldást találtak az etnikai kisebbségek helyzetének rendezésére - mondotta a diplomata. A felmérés szerint 64,2%-a a románoknak, és több mint 70%-a a magyaroknak úgy véli, hogy a román-magyar kapcsolatok jobbak, mint 1989 előtt. A tömbmagyarság 50%-a szerint a román-magyar kapcsolatok nem változtak, és egyharmaduk vélekedik úgy, hogy ezek a viszonyok javultak 1989-hez képest. Kevesebb mint a magyarok egyharmada, és a románok alig 15%-a véli úgy, hogy konfliktusos helyzet van a magyarok és románok között. Az erdélyi románok 66,4%-a vélekedik úgy, hogy a két etnikum közötti kapcsolatot az együttműködésre törekvés jellemzi. Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető a koszovói tragédia elkerülése Erdélyben, a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy a demokratikusabb rendszer miatt, illetve a magyarok türelmének, vezetőik bölcsességének köszönhetően nem került sor véres konfliktusokra románok és magyarok között. A románok 39,1%-a, a magyaroknak pedig a 47,3%-a vélekedik úgy, hogy a viszony javulni fog. A magyar lakosság 52%-a és a románok 45%-a szerint az RMDSZ-nek nagy szerepe volt a román-magyar kapcsolatok javulásában. A magyarok 94,2%-a és a románok 87,5%-a ért egyet az uszító cikkek, tévé- és rádióadások betiltásával. A magyarok 94,3%-a, illetve a románok 60,4%-a vélekedik úgy, hogy a másik nyelvének, kultúrájának megismerése nagymértékben közelítheti egymáshoz a két közösséget. Az eseményen jelen volt Mugur Isarescu kormányfő, aki maga is elégedetten nyilatkozott arról, ahogy Románia rendezte a nemzeti kisebbségi kérdést. - Románia az elkövetkező tíz évben is igyekszik javítani az ország területén élő etnikai közösségek helyzetén, a törvény által is szavatolni a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, nyelvének, vallásának, identitásának megőrzését. Ezt fogja szolgálni az új helyi közigazgatási törvény is, amelyet jelen pillanatban a képviselőház még vitat, és amely szavatolja az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban - mondotta Isarescu. A miniszterelnök emlékeztetett: szintén hamarosan napirendre kerül a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása, a Kisebbségi Hivatal működését szabályozó törvénytervezet, a mindenfajta megkülönböztetés eltörlésére vonatkozó törvénytervezet, illetve a nemzeti kisebbségi törvénytervezet. - A román hatóságok megkülönböztetett figyelmet fordítanak az elkövetkezendőkben is azoknak az elkobzott javaknak a visszaszolgáltatására, amelyek a nemzeti közösségek tulajdonát képezték - hangoztatta Isarescu. - Eckstein-Kovács Péter elmondta: hónapok óta elfogadásra vár egy olyan kormányhatározat, amely arról szól, hogy a hivatal jogi személyiséget kapjon, és pénzügyi függetlenséget nyerjen. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte, hogy ez a sokat emlegetett modell kirakatjellegű. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elégedettek az amerikaiak Erdélyből nem lett Koszovó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A magyarországi állampolgársági törvény három cikkelyének módosítása megoldaná a határon túli magyarok anyaországi jogállásának kérdését, számunkra utazási szabadságot biztosítana, és a szülőföldjükön maradást ösztönözné - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház titkára, Kolozs megyei RMDSZ-elnök. Kónya-Hamar elmondta: az RMDSZ már korábban eldöntötte, hogy kidolgozza a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. Ezután Magyarországról azt a tájékoztatást kapták, hogy a jelenleg hatályos, a magyarországi állampolgársági ügyeket rendező 1993. évi LXXXVI. törvény három cikkelyének módosításával megoldódnának a határon túli magyarok által elvárt kedvezmények. - Az RMDSZ elégedetlen a státustörvény jelenlegi koncepciójával, mert az nem rendezi a határátkelés és Magyarország Schengen-tagsága esetében a vízum ügyét. Markó Béla továbbította a magyar kormánynak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet javaslatát, miszerint ″a Kárpát-medencében élő magyar nemzet békés integrációjának folyamatában az egyik fontos eszköz a külhoni magyar állampolgárság intézményének megteremtése″ - mondta. Kónya szerint a leendő törvény alapján legfeljebb három hónapra adnának ki munkavállalási engedélyt. Aug. 15-ig elkészítik a tervezetet az RMDSZ szakértői a magyarországi Magyar Jogászok Szövetségének, illetve a Magyarországon Ösztöndíjjal Tovább Tanuló Doktoranduszok Szövetségének (RODOSZ) a közreműködésével. - Külhoni állampolgárság létezik például Spanyolországban, Hollandiában és más európai államokban is. /T. Sz. Z.: Augusztus 15-ig elkészül a külhoni állampolgárságról szóló törvény tervezete. A kettős állampolgárságot, illetve a különleges státust biztosító jogszabály helyett a magyar kormány már csupán törvénymódosításban gondolkozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Vida Gyula jogász és közgazdász életének nagyobbik részét szülővárosában, Szilágysomlyón töltötte. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ő volt az első elnöke, 1990 óta parlamenti képviselő, két ízben frakcióvezető, jelenleg a képviselőház gazdaságpolitikai-reformügyi-privatizációs állandó bizottságának az elnöke. Vida Gyula elmondta, hogy a fogadóóráin megjelenteknek körülbelül negyven százaléka román nemzetiségű. Az elmúlt négy évben 4192 személy jelent meg az irodában, ebből 2377 közvetlenül Szilágysomlyón és 1815 a városokban, falvakban tartott kihelyezett fogadónapokon. Seres Dénes szenátorral 1992-től megegyeztek: a szenátori iroda Zilahon, a képviselői iroda Szilágysomlyón működik. A legtöbben a tulajdonviszonyok rendezésére elfogadott törvények alkalmazásával kapcsolatban keresték fel, sokan támogatást kértek új munkahely szerzéséhez. Számtalan esetben tapasztalta, hogy a magyar nemzetiségűek hátrányos helyzetbe kerültek. Gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy etnikai jellege is van a leépítéseknek. Eredmény, hogy a szenátori irodával együtt az elmúlt kilenc évben Szilágy megyei magyar közösségének tagjai több mint 10 000 hektár telket, szántóföldet és erdőt kaptak vissza közbelépésükre, sokszor kemény politikai és jogi fellépés eredményeként. - Szilágy megyében a munkanélküliség háromszorosa, négyszerese a szomszédos megyékének, és meghaladja az országos átlagot. Vida Gyula az elmúlt években 38 szakmai találkozót és vállalkozásfejlesztő fórumot szervezett azzal a céllal, hogy a kisvárosokban és a községekben segítse a vállalkozásokat. - A jelenlegi törvényhozási ciklusban Pécsi Ferenc képviselőtársával törvényjavaslatot nyújtottak be az RMDSZ gazdasági programjának szellemében a kis- és középvállalatok fejlesztésére. Sikerült a törvényt elfogadtatni. Az Európai Unió szakértői megállapították, hogy ez a kis- és középvállalatok támogatására született legsikerültebb törvény Kelet- és Délkelet-Európában. Azonban Traian Decebal Remes pénzügyminiszter megpróbálta szabotálni a jogszabály alkalmazását, ami hátrányosan érintette a több mint ötszázezer kis- és középvállalkozót. Vida Gyula készíti az RMDSZ részére munkásságáról az írásos beszámolót, ez lesz az alapja a megmérettetésnek. A bizottságban megtárgyalt törvénytervezetekkel kapcsolatban nagyon sok módosító javaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy az elfogadott törvények tükrözzék az RMDSZ programját. Az elfogadott törvények alkalmazásának ellenőrzése a szakbizottsági meghallgatásokon történt. 52 parlamenti meghallgatásra történt megidézés, s ennek majdnem fele RMDSZ- javaslatra. Vida Gyula parlamenti tevékenysége alatt megállapíthatta: a maffia rendszerű korrupció átitatta az egész államapparátust. /Fejér László: A legnagyobb lélekszámú parlamenti szakbizottságot vezette. Beszélgetés VIDA GYULA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Szept. 4-én kezdődik a parlamentnek a novemberi választásokig hátralevő, csonka ülésszaka, amelynek két-két és fél hónapja hivatott arra, hogy megszavazzák a négy éven át halogatott, fontos törvényeket, mint például az egyházi és közösségi ingatlanok helyzetét rendezni hivatott törvény. Az RMDSZ számára a legfontosabb a helyi közigazgatási törvényt módosító törvény elfogadása a képviselőháznál van. A szenátusnál a kommunista időszakban elkobzott ingatlanokról szóló törvény megvitatása lenne a legfontosabb. Az első napon a képviselőház vezetésének megválasztására kerül sor. A képviselőháznak négy-négy alelnöke, titkára és jegyzője - háznagya - van, és ezek a tisztségek vándorolnak a parlamenti frakciók között a négy év során. - Az újonnan választott házbizottság - állandó büró - megtárgyalja a törvényhozási prioritásokat - mondotta Mátis Jenő. /Salamon Márton László: Csonka ülésszakot kezd a parlament. Évekig halogatott, fontos törvénytervezetek kerülnek terítékre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Szept. 4-én, az RMDSZ-frakció ismét Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort jelölte a Szenátus Állandó Bürója titkárának. A plénum a jelölést elfogadta és megszavazta. Az RMDSZ Képviselőházi csoportja vezetőjének Kelemen Attila Maros megyei képviselőt, frakcióvezető-helyettesnek Pécsi Ferenc Szatmár megyei és Ráduly Róbert Hargita megyei képviselőt, a csoport titkárának pedig Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4. - 1795. sz./

"Szept. 12-én megkezdődött az ortodox egyház kétnapos zsinata. Megvitatták a büntetőtörvénykönyvnek a homoszexualitásra vonatkozó szakaszának eltörlését. A zsinat javaslatot terjeszt elő a cikkellyel kapcsolatban, amelyben megoldásokat ajánl a probléma rendezésére. A zsinaton megvitatják többek között a román közösségek helyzetét az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, továbbá az oktatás helyzetét. - Teoctist pátriárka múlt nyílt levelet intézett az "Accept" Egyesület elnökének, Florin Buhuceanunak, amelyben a Szentírás vonatkozó passzusaira hivatkozva az egyháznak a homoszexualitással kapcsolatos határozott álláspontjáról tájékoztatta az egyesület elnökét. Ismeretes, hogy a képviselőház idén júniusban jóváhagyta a büntetőtörvénykönyv 200-as cikkelyének hatályon kívül helyezését, amely büntetést ír elő a hasonló neműek közötti szexuális kapcsolat esetében. A szakasz eltörlését a szenátusnak is jóvá kell hagynia. - A romániai homoszexuálisok helyzetének kérdésével foglalkozott az Amsterdamban múlt héten tartott "Három Év Romániában: harc a homoszexuálisok és a leszbikusok jogaiért" elnevezésű nemzetközi értekezlet is, amely egy jelentés elfogadásával zárult. Ebben leszögezték: a román társadalom még mindig nem mentes a szexuális kisebbségekkel szembeni diszkriminatív megnyilvánulásoktól. Az értekezleten megegyeztek egy három évre szóló, a holland kormány által finanszírozott program életbe ültetésére vonatkozóan, amely elősegítené a homoszexualitással kapcsolatos mentalitás megváltozását. /Az ortodox egyház zsinata ellenzi a homoszexaulitást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Helyi szinten elakad a tulajdont visszaszolgáltató törvények, kormányrendeletetek alkalmazása. Az államosított házak visszaszolgáltatását megszabó törvényt csak a képviselőház fogadta el. A jogszabály elakadt a szenátusban. A Lupu-törvényként emlegetett földtörvény teljes mértékben visszaszolgáltatja a közbirtokossági erdőket, legelőket a közösségeknek, ennek életbeléptetése azonban akadozik. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a helyhatóságoknál, megyei testületeknél akad el a törvények végrehajtása. Borbély László munkaügyi és területrendezési államtitkár arról tájékoztatott, hogy a kormány újabb egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról készül rendeletet kiadni. A minisztériumoknak nincs lehetőségük szorgalmazni a szabályozások gyakorlatba ültetését - szögezte le Pete István mezőgazdasági államtitkár. Garda Dezső képviselő szerint az emberek nem ismerik kellőképpen a törvényeket. Sokan most ébrednek fel, de némelyek még az utolsó pillanatban sem tartják fontosnak, hogy kérelmezzék jussukat. Az RMDSZ jogsegélyszolgálatát is egyre kevesebben keresik fel. "Felbomlóban vannak a közösségek, tagjaik már nem fognak össze, nem értesítik, nem segítik egymást" - vélte a képviselő. /Helyi szinten akadozik a Lupu-törvény alkalmazása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./"

A jövő héten terjeszti be a Képviselőház külügyi bizottságának illetékes albizottsága azt a törvénytervezetet, amely a határon túli románok jogállását szabályozza. A törvény alapján a külföldi állampolgársággal rendelkező volt román állampolgárok igényt tarthatnak elkobzott vagyonukra vagy kártérítésre. A törvényszöveg egy száz tagot számláló bizottság felállításáról rendelkezik, amely a világon élő volt román állampolgárok és utódaik törvényes képviseletét képezné. Tagjait az adott ország szervezetei, szövetségei választanák. Szilágyi Zsolt, az albizottság RMDSZ-es tagja szerint a törvény célja, hogy megkönnyítse a külföldön élő románok hazai befektetéseit. A diaszpórában élők ezzel támogatnák az ország euroatlanti integrációját is. /Készülő román státustörvény. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 15./

A Nagy-Románia Párt (NRP) megyei vezetősége ideiglenes szenátori és képviselői jelöltlistát állított össze. Egy dolog biztos: a szenátusi jelöltlistán Gheorghe Funar polgármester, a képviselőházin pedig Ioan Mihai Nastase városi tanácsos, megyei elnök lesz az első helyen. /Szenátorjelölt a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

"A Szövetségi Operatív Tanács arra törekedett, hogy döntései ne legyenek kirekesztő jellegűek - nyilatkozta Kelemen Attila, aki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjeként tagja a testületnek. Gazda Árpád megjegyezte, hogy nem lehet befogadónak tekinteni azt a döntést, hogy Kincses Előd négy évvel ezelőtt kettős állampolgárként is felkerülhetett a szenátorjelölti listára, most viszont alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy Kincses egyáltalán megpróbál beiratkozni a versenybe. Négy év alatt nem változott az alkotmány. Változott viszont a szemlélet. Az RMDSZ is szemet hunyt afelett, hogy Alexandru Herlea jelenlegi brüsszeli nagykövet két éven át kettős állampolgárként lehetett miniszter a román kormányban. Most viszont ugyanaz az RMDSZ nem tartja elégségesnek Kincses ígéretét, hogy lemond magyar állampolgárságáról, ha képviselőnek választják. Mindebből csak az látszik, hogy Kincsest mindenáron félre akarják tenni, ő pedig nem hagyja magát. Érdemes ezt üzenni a választóknak, tette fel a kérdést Gazda Árpád, hozzátéve. "Nem inkább a Kelemen Attila által említett befogadó szellemet kellene Erdély-szerte meghonosítani.?" /Gazda Árpád: Válogatós befogadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

A Bákó megyei románok elmagyarosításának veszélyére hívta fel Mugur Isarescu kormányfő figyelmét szept. 20-án Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt alelnöke, a képviselőház oktatásügyi bizottságának elnöke. A nacionalista politikus szerint a Moldvai Csángó Magyar Szövetség vezetői, nevezetesen Duma András, Istók György és a két Csicsó András (apa és fia) Klézsén és a környező településeken 1991-től folyamatosan nyomást gyakorolnak a román nemzetiségű lakosokra, félremagyarázva a történelmet és a vallási hovatartozást. Stanciu arra figyelmezteti Isarescut, hogy a csángók elmagyarosítását morálisan és anyagilag az RMDSZ és a magyarországi kormány támogatja. /A csángók magyarosításától tart a PRM. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

"Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár lemondását követelte Anghel Stanciu /Nagy-Románia Párt/ képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, aki Mugur Isarescu miniszterelnök közbelépését is kérte. Stanciu szerint Kötő megszegte a tanügyi törvény előírásait, és "az etnikai alapon történő megkülönböztetést támogatja". Stanciu kijelentette, Kötő József kezdeményezésére parancsot adtak ki, hogy a magyar nyelv tanítását kérő klézsei csángó szülők hamis névjegyzékét állítsák ki. Stanciu szerint az 1992-es népszámlálás alapján a Bákó megyei Klézse község nemzetiségi megoszlása a következő: a 6702 lakosból 6385-en vallották magukat románnak, 11-en magyarnak, 305-en csángónak, ami pedig az anyanyelvet illeti, 6516 személy anyanyelve a román, 15 személyé a magyar, 171-en pedig más nyelvet tartottak anyanyelvüknek. "A Magyar Csángószövetség terrorizálja a lakosságot, és kényszeríti a románokat, hogy magyarnak vallják magukat, az RMDSZ és a magyar kormány pedig különböző segélyeket folyósít a szövetségnek, amivel a listákra való iratkozásra csábítja a románokat" - állította Stanciu, aki szerint Duma András, ifj. és id. Csicsó Antal, valamint Istók György "a csángók eredetét tükröző történelmi igazság elferdítésére törekednek." A képviselő kérte az Andrei Marga által kibocsátott 2000/3113-as rendelet semmisnek nyilvánítását, és egy 669 klézsei csángó aláírásával ellátott beadványra hivatkozott, amelyben ezek a magyar kormány és az RMDSZ részéről történő nyomás gyakorlására panaszkodnak. - Kötő József a Szabadságnak elmondta, Anghel Stanciu akciója szervesen kapcsolódik az oktatásügyi minisztérium Bákó megyébe kiszállt bizottságának botrányos megfenyegetéséhez. Az államtitkár kijelentette, minden fenyegetés, nyomás ellenére kitart amellett, hogy a csángók gyakorolhassák az alkotmány és a tanügyi törvény garantálta jogukat, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. "Nem kívánunk történelmi vitába bocsátkozni a Nagy-Románia Párttal a csángók eredetéről, Anghel Stanciu kezdeményezésének pedig adminisztrációs következményeit is vállaljuk, munkatársaimmal együtt" - nyilatkozta Kötő József. - Szilágyi Zsolt, a csángók parlamenti képviseletére felkért Bihar megyei képviselő elmondta, valóban létezett egy beadvány, ami a Bákó megyei prefektus és Klézse polgármestere szervezte gyűlés nyomán született, ahol a megye elöljárói azt állították, hogy kötelező magyar oktatás bevezetése készül az iskolákban. - A magyar nyelv fakultatív módon történő tanítását kérő szülőknek minden joguk megvan ehhez - jelentette ki Szilágyi, aki szerint a tanügyminiszternek kötelessége betartani saját rendelkezéseit, és nem szabad engednie a Nagy-Románia Párt zsarolásának. /Salamon Márton László: Kötő József menesztését kérte Anghel Stanciu. A nagy-romániás képviselő a csángók beadványára hivatkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

Az olasz szenátus második olvasatban elfogadta azt az alkotmánymódosító törvényt, amely 18 parlamenti helyet biztosít a külföldön élő olaszok képviselői számára. A testület 194:5 arányban mondott igent az új törvényre, amelyet most már csak a képviselőháznak kell megszavaznia ahhoz, hogy érvénybe léphessen. A külhonban élő olaszok ügyében 1999. február 24-én voksolt először a képviselőház, akkor áldását adta arra, hogy ők is szavazati joggal rendelkezhessenek, s hogy megválaszthassák saját honatyáikat a római székhelyű parlamentben. Ennek érdekében módosították az alkotmánynak a választási jogot szabályzó 48. cikkét, és lehetővé tették egy "külhoni választókörzet" felállítását. /18 parlamenti hely a külföldön élő olaszoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Az RMDSZ képviselői tiltakozásul kivonultak a képviselőházi ülésről. Az RMDSZ képviselőházi frakciója mindaddig nem vesz részt az alsóház munkálatain, míg el nem kezdik megvitatni a helyi autonómia törvénytervezetét, a helyhatósági közhivatalok szervezésére és működésére vonatkozó törvénytervezetet, jelentette ki Ráduly Róbert képviselő. A tiltakozás amiatt történt, hogy elutasították az RMDSZ kérését: az 51. napirendi pontról a 11.-re tegyék át az említett törvénytervezetet. Ráduly elmondása szerint az RMDSZ javaslatát a parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a kisebbségek parlamenti csoportja, valamint a Román Szociáldemokrata Párt is támogatta. Az RMDSZ szerint azok szavazták le a kezdeményezést, akik nem támogatják a helyhatósági közigazgatási reformintézkedéseket, annak ellenére, hogy az európai intézményrendszerek megkövetelik ezt. /Honatyáink kivonultak a parlamentből. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ A képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága okt. 10-én elkezdte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény szakaszonkénti vitáját. Mint ismeretes, az egyeztetésre azért került sor, mert a parlament két háza eltérő szövegváltozatot fogadott el. A törvénytervezet egyik vitatott pontja, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben jelenleg közintézmények működőnek, szolgáltassák-e vissza természetben a volt tulajdonosoknak. Míg a képviselőház által elfogadott szövegváltozat ezt lehetővé teszi, addig a szenátusban jóváhagyott változat nem szavatolja ezt, és ellehetetleníti az egyházi és közösségi ingatlanok jelentős részének a természetbeni visszaszolgáltatását. Az egyeztető bizottság tagja, Seres Dénes Szilágy megyei szenátor a Szabadságnak elmondta: az eddigi vita során úgy néz ki, hogy a bizottság is a törvénytervezet szenátusi változatát fogadja el. Amennyiben ez bekövetkezik, az RMDSZ parlamenti frakciója a plenáris vitán valószínűleg nem fogja megszavazni a törvénytervezetet. /Az RMDSZ ragaszkodik korábbi álláspontjához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Az RMDSZ képviselőházi csoportja a múlt héten nem vett részt a plenáris üléseken, tiltakozásul amiatt, hogy a képviselőház a tárgyalandó törvénytervezetek napirendjében 54. helyre sorolta a közigazgatási jogszabályt. Az RMDSZ-es akció eredményeként a házbizottság megváltoztatta a sorrendet, így az alsóház okt. 16-án kezdi a törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Székely Ervin Bihar megyei képviselő elmondta, hogy az RMDSZ csak végső esetben nyúl ilyen eszközhöz. Ebben a törvényhozási ciklusban még nem vonult ki az RMDSZ. Az előzőben volt rá példa többször is, hogy az RMDSZ kivonult, amikor a magyarságot mint etnikumot érték támadások a parlament emelvényéről, viszont az, hogy megtagadtuk volna a törvényhozásban való részvételt, tehát parlamenti sztrájkba léptünk volna, ez még nem fordult elő. /Máté Zsófia: Az alsóház előtt a közigazgatási törvény. Elérte célját az RMDSZ tiltakozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

"Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

Okt. 25-én Kolozsváron ülésezik az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete. A magyar történelmi egyházak vezetői Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Verestóy Attila szenátusi és Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezetőkkel találkoznak. A megbeszélés témája a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ viszonya lesz. Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete időszakonként szokott összeülni, hogy a magyar közösséget és a magyar történelmi egyházakat érintő kérdésekben egyeztessenek, közös álláspontot alakítsanak ki. /RMDSZ-vezetőkkel találkoznak a magyar egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

A képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága okt. 24-én befejezte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet vitáját. Seres Dénes szenátor kifejtette: az RMDSZ továbbra is ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, hogy azokat az ingatlanokat is, amelyekben közintézmények működnek természetben szolgáltassák vissza jogos tulajdonosaiknak azzal a kitétellel, hogy meghatározott esetekben nem változhat az ingatlan rendeltetése. A bizottság végül úgy döntött, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben az állami költségvetésből működtetett szociális, kulturális és más intézmények találhatóak, illetve politikai pártok és diplomáciai testületek székházai, nem szolgáltatják vissza természetben: ezekért az ingatlanokért a volt tulajdonosok kárpótlást igényelhetnek. Azokat az ingatlanokat, amelyekben szakszervezetek és civil szervezetek székházai működnek, természetben visszajuttatják a volt tulajdonosoknak. Az RMDSZ a szakasz ellen szavazott, egy parasztpárti képviselő tartózkodott, a testület többi tagjai egyöntetűen elfogadták a szakaszt. Hasonló vita volt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésében is. A 8-as szakasz úgy rendelkezik, hogy ezt külön törvény szabályozza, ugyanakkor azt is előírja, hogy ezeket az ingatlanokat nem szabad elidegeníteni és az épületek rendeltetését megváltoztatni. Seres Dénes elmondta: az RMDSZ a szenátusi vitán azért nem szavazott a törvénytervezet ellen, és döntött a tartózkodás mellett, mivel a törvénytervezet jelentősen érinti a magyar közösséget is. Bár nem sikerült az eredeti elképzelésekből mindent elérni, lehetőség nyílik arra, hogy sok magyar ember kárpótlásban részesüljön. A bizottság jelentését a parlament két háza elé terjeszti. /Véget ért az egyeztetés ingatlanügyben. Az RMDSZ kérését visszautasították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Az 1956-os magyar forradalom befolyásolta a romániai értelmiségiek gondolkodásmódját - jelentette ki okt. 24-én dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő a képviselőház plénuma előtt a magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulójára emlékezve. Elmondta, hogy a kolozsvári egyetemi tanárok és diákok elsőként ekkor fogalmazták meg az egyetemi autonómia szükségességét. A romániai városokban kibontakozott értelmiségi mozgalmakat megszüntette a hatalom, a diákokat kizárták az egyetemekről, az események résztvevőit pedig nehéz börtönévekkel, kényszermunkával sújtották - emlékeztetett. Garda Dezső azt is elmondta, hogy a romániai kommunista hatalom a magyarországi forradalmi eseményeket, valamint a romániai szolidarizáló megmozdulásokat a hazai magyar kisebbség jogainak csorbítására használta fel. A legdurvább intézkedés a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem felszámolása volt - hangsúlyozta. /Megemlékezés a magyar '56-ról a román parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

"Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megye szenátora visszatekintett politikusi pályájára. Az 1990-es Nemzeti Megmentési Front titkára lett. A marosvásárhelyi események miatti csalódásában visszavonult, azután rájött: jobb, ha az ember az akaratát nyíltan próbálja révbe vinni. Kovászna megyei tanácsos volt 1992-től. 94-től a megyei RMDSZ elnöke lett, 95-ben megválasztották az SZKT alelnökének, és 96-ban szenátori mandátumot szerzett Kovászna megyében. 1998-ban a szenátus titkárának választották az RMDSZ-frakció javaslatára, és azóta is betölti e funkciót. - Nem nevezné kudarcnak az elmúlt négy évet. Pozitívnak tartja a tanügyi törvény megváltoztatását. Nem sikerült elérni a közigazgatási törvény megszavazását a képviselőházban. Meg kellett tanulni minden RMDSZ politikusnak a balkáni politikához viszonyulást. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának a halogatása nagy kudarc. A koalíció nem működött megfelelően. - Puskás Zoltánnak a nyugdíjtörvénynél 37 javaslata volt, amiből 36-ot elfogadtak. /Éltes Enikő: Beszélgetés Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megyei szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője készített interjút Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, abból az alkalomból, hogy benyújtották az RMDSZ államfő-jelöltje, Frunda György jelölését támogató 321 ezer támogató aláírást. A következő lépés az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltek listáinak letétele a megyei választási bizottságoknál. Az ország minden megyéjében elkészítették a szenátor- és képviselőjelölti listát, és minden lista végleges. A listák rövidesen közzéteszik. A közvélemény-kutatások az RMDSZ-t csaknem kivétel nélkül a szavazatok hét százaléka megszerzésére tartják esélyesnek. Gond azért akad. Kincses Előd bejelentette: sikerült Maros megyében összegyűjteni azt a háromezer aláírást, amely feltétele annak, hogy független jelöltként indulhasson. Markó szerint "volt kollegánk már nem is tudja elképzelni életét reflektorfény nélkül, s ennek érdekében mindent meg is tesz. Az utóbbi időben egyre több rosszat az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak." "Bejutásra a parlamentbe ugyanis semmi esélye, de a megszerzett voksokkal elérheti azt, hogy a szövetség egy emberrel kevesebbet küldhessen a képviselőházba." - Markó Béla arról tájékoztatott, hogy a külhoni állampolgársággal kapcsolatos aláírásgyűjtést még nem összesítették. A kérdés a múlt héten felmerült Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiken. Megegyeztek abban, hogy decemberben összehívják a Magyar Állandó Értekezletet. Ezen nemcsak a státusztörvényről, hanem a külhoni állampolgárság kérdéséről is szó lesz. Markó Béla beszámolt arról, hogy budapesti tárgyalásain nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kérdésekre, mert ez döntő fontosságú lehet a szülőföldön való megmaradás tekintetében. - Markó Béla egyre több jelzést kap arról, hogy Magyarországon dolgozó erdélyi magyaroknak bepecsételnek útleveleikbe, nem engedik őket vissza az ország területére. Az ittenieknek fontos jövedelmi forrás a magyarországi munka. /Gyarmath János: MARKÓ BÉLA a választások állásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26. - folytatás: okt. 27./

Gheorghe Ceausescu, a román képviselőház külügyi bizottságának alelnöke arra a kérdésre vár választ: valóban kötött-e Románia olyan titkos megállapodásokat 1992 és 1996 között Jugoszláviával, illetve Szlovákiával, amelynek értelmében katonai konfliktus esetén a három ország kölcsönösen segítette volna egymást, beleértve a katonai segítségnyújtást is. A parasztpárti képviselő a Román Legfelső Védelmi Tanácsához, a román külügy- és védelmi minisztériumhoz fordult kérdésével, kérve, hogy a külügyi bizottság hallgassa meg Ion Iliescu volt államfőt és Teodor Melescanu volt külügyminisztert. /Voltak-e titkos szerződések Románia, Szerbia és Szlovákia között? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Valószínűleg ebben a parlamenti ülésszakban már nem kerül sor a helyi közigazgatási törvénytervezet képviselőházi vitájára - nyilatkozta Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő. /A következő parlamenti ülésszakra marad a közigazgatási törvénytervezet megvitatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Elvileg a képviselőház napirendjére tűzhetik hétfőn az államosított ingatlanokról szóló bizottsági jelentés megvitatását, a kérdés csupán az, hogy a testület döntőképes lesz-e vagy sem - nyilatkozta Mátis Jenő képviselő. /Nincs sok esély az ingatlantörvény lezárására sem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

"Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"

"Okt. 31-én benyújtotta lemondását Mircea Chelaru hadtesttábornok, a hadsereg vezérkari főnöke. A lemondást Emil Constantinescu államfő elfogadta, és Chelaru utódává a szárazföldi erők eddigi vezérkari főnökét, Mihai Popescu hadtesttábornokot nevezte ki, egyúttal hadseregtábornokká léptette elő. Chelaru lemondása időben gyakorlatilag egybeesett azzal, hogy Bukarestben megalakult a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. A szövetség létrehozását a hadsereg, a belügyminisztérium, a titkosszolgálatok és a nemzetbiztonság kérdéseivel foglalkozó szervezetek 28 aktív, illetve nyugállományú tábornoka kezdeményezte. Az alapítók között volt Mircea Chelaru tábornok is. A Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége többek között a társadalom és a nemzet elleni támadások megelőzését tűzte ki céljaként. A katonák "nem nézhetik tétlenül a nemzeti értékek megalázását" - hangsúlyozta a szövetség alapító okirata. Mircea Chelaru tábornok a bolgár hadsereg vezérkari főnökével tartott találkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, hogy maffia típusú szervezetek fenyegetik Románia védelmi képességét, ezért a hadseregnek speciális alakulatokat kell létrehoznia ennek elhárítására. Chelaru kijelentette: egyre többet beszélnek "az autonomizálásról és helyi kormányzatokról Dobrudzsában és Olténia déli részén, ahol állítólag már egy enklávé létrehozását is emlegetik". Hozzátette, hogy erről szó volt az ország legfelsőbb védelmi tanácsában, Chelaru beszélt róluk az államfővel és a védelmi miniszterrel. - Az államfői hivatal közleményében tagadta, hogy a román állam egységét és biztonságát veszély fenyegetné, és cáfolta azt is, hogy az ország legfelsőbb védelmi tanácsa az idén foglalkozott volna a nem szokásos típusú fenyegetésekkel, illetve az enklávék létrehozására, valamint a román állam tekintélyének lejáratására irányuló törekvésekkel. /Lemondott a hadsereg vezérkari főnöke. Chelaru Románia külső fenyegetettségével rémítgetett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Mircea Chelaru hadtesttábornok az 1990-es marosvásárhelyi események idején főszerepet vállalt az összetűzésekben. Közvetlenül azután az új hírszerző szolgálat megalakításával bízták meg, ő hozta létre az úgynevezett antiirredenta csoportot, aminek feladata a magyarveszélyre való figyelmeztetés, az ország föderalizálása elleni védelem. 1990 végétől 1993-ig Jordániában katonai attasé volt. Visszatérése után végigjárt több katonai rendfokozatot, míg Victor Babiuc leváltását követően, idén vezérkari főnökké nevezték ki. Az esemény hátteréről Rákóczi Lajos képviselőt, az alsóház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja adott tájékoztatást. Amikor kinevezték vezérkari főnöknek, a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta Chelaru tábornokot, aki már akkor is keményen nyilatkozott a politikusok ellen, az RMDSZ-ről pedig egyszerűen elmondta: nincs keresnivalója a román politikai életben. Rákóczi Lajos ekkor tiltakozott, majd elhagyta a termet. Chelaru állította: a katonaságnak át kell alakítania a parlamentet úgy, hogy a szenátus katonatisztekből és papi méltóságokból álljon, a képviselőház pedig választott képviselőkből. Ez sokkolta a bizottság egyes tagjait, de voltak az ellenzék soraiból olyanok, akik támogatták elképzeléseit. - Chelar Sepsiszentgyörgyön járt, ahol helytelenítette, hogy Hargitában és Kovásznában a helyi tanácsok, úgymond, megakadályozzák a tiszti lakások, illetve csendőrlaktanyák és más védelmi objektumok létesítését. Ennek kapcsán mondta el, hogy információi vannak, miszerint Olténia déli részén és Dobrudzsában enklávék létesítése képzelhető el. - Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége megnyitó ülésére hivatalos volt Mircea Chelaru és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter is. Mindketten bejelentették részvételüket, de mégsem mentek el. Ezen az alakuló ülésen aktív tisztek is megjelentek. Iliescu pártja,az RTDP benne van ebben a szerveződésben, ezt mutatja, hogy megjelent Adrian Constantin nyugalmazott, a képviselőház ipari bizottságának szakértője. /Salamon Márton László: Az RTDP áll a katonatisztek politikai szervezkedése mögött. Interjú Rákóczi Lajos képviselővel, a védelmi bizottság tagjával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"