Febr. 13-án tárgyalta a képviselőház a Nagy-Románia Párt által benyújtott, a román nemzet egyesítéséről szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi frakciója úgy döntött, hogy a vitához nem kíván hozzászólni, és az indítvány ellen szavaz. Az indítványt a képviselőház plénuma 164 ellene és 64 mellette szavazattal elutasította. – A Számvevőszék tagjainak számát 25-ről 18-ra csökkentették. A létszámcsökkenés ellenére az RMDSZ-nek sikerült megőriznie mindkét helyét. Így az RMDSZ a Számvevőszék utólagos pénzügyi ellenőrző osztályára Szarka Editet, míg a bíráskodási osztályára Lokodi Emőkét jelölte. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 2142. sz./ A román nép természetes határai közötti békés úton történő egyesítésének a stratégiáját kérte számon a kormánytól egyszerű indítványában a Nagy-Románia Párt. A 68 képviselő által aláírt indítvány kezdeményezői az – egykor Románia részét képező – észak-bukovinai és besszarábiai területek bekebelezésének, annektálásának a stratégiájára gondoltak. A parlament reálpolitikai megfontolásból jelentős szavazataránnyal utasította el az indítványt. Az indítvány tárgya mégis elgondolkoztató. Elég csupán arra gondolni, mi lenne, ha ez a vita a magyar parlamentben zajlott volna, és az elcsatolt magyar területek békés úton történő visszaszerzésének a stratégiáját a második legnagyobb parlamenti párt kérte volna számon. Hogyan viszonyulna ehhez a magyar közvélemény, mit szólna Románia, az Európai Unió, miként látná mindezt a NATO? – tette fel a kérdést Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A határmódosítás nézőpontjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Febr. 12-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága alelnöke tárgyalt az oktatásügyi miniszterrel. Az Ecaterina Andronescuval folytatott megbeszélésről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő tájékoztatott: "Arra a megállapodásra jutottunk, hogy amennyiben a csángó közösség anyanyelvoktatás iránti igénye valós, az e körüli jogi kérdések tiszták, akkor a jelenlegi törvényes előírások értelmében ennek a kérésnek érvényt lehet, és érvényt is kell szerezni. A tanügyi törvény 121. paragrafusa, valamint az Európa Tanács legújabb ajánlásai alapján a csángóknak azon követelése, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, jogos, s ezáltal meg is valósítható." Megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán látogatást tesznek Bákó megyében. Beszélni fognak a csángó diákok szüleivel, a csángószövetség képviselőivel, a helyi iskolák igazgatóival, valamint a Bákó Megyei Tanfelügyelőség vezetőségével. Az a cél, hogy a következő tanévtől magyar nyelvű, csángóföldi oktatás intézményesüljön. /Bágyi Bencze Jakab: A csángók anyanyelvű oktatásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

A szenátus és képviselőház febr. 14-i együttes ülésén — mint azt Gálfalvy Zsolt, a közszolgálati televízió igazgatótanácsának tagja ismertette — meglepetésszerűen szóba sem jött az RTV vezetőségének leváltási ügye. Megfigyelők szerint a sajátos "elnapolás" annak a következménye, hogy a hatalomra éhes politikai körök még nem osztották el teljesen maguk között a tisztségeket. Mások szerint lélektani hadjárat útján próbálják megbénítani a televíziót. /Sz. Cs.: Még tisztségben Hadji Culeáék. Elnapolták az RTV-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete kérésére dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke szervezésében került sor febr. 15-én az RMGE országos és megyei vezetőinek, valamint Natea Ovidiu, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkárának és miniszterhelyettesének találkozójára. Az RMGE részéről a találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök, Bodó Géza országos vezetőségi tag, Csomos Attila megyei elnök, valamint Máthé László megyei alelnök. A megbeszélésen áttekintették a mezőgazdasági szubvenciók problémakörét, valamint az RMGE által évek óta beindított oktatás legitimitásának problémáit. A szakemberek áttekinthetőbb mechanizmusokat kerestek a mezőgazdasági gondok megoldására. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Több mint 160 ezer jogellenesen államosított ingatlanra nyújtottak be visszaigénylési kérvényt Romániában: közel 91 ezer természetbeni visszaigénylés és valamivel több mint 62 ezer kárpótlási kérelem érkezett. A 91 ezer természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó kérelmek közül összesen 1379 esetben született megoldás. Kolozsváron közel 2800 igénylést iktattak, ebből alig 50 esetében döntöttek a visszaszolgáltatás vagy kártérítés mellett. A pénzbeni kárpótlásról egy miniszterközi bizottság dönt majd, ezek nagyságát, illetve a visszaszolgáltatás módszertanát egy újabb törvény tartalmazza majd, amelyet a kormány legkésőbb 2003 februárjáig kell hogy elfogadtasson és életbe léptessen. Mint ismeretes, a kormány ígéretet tett arra is, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását külön törvényben rendezi. Az RMDSZ-szel történt egyeztetéseket követően eldőlt: e törvénytervezet megegyezik majd azzal, amelyet az RMDSZ a magyar történelmi egyházakkal közösen dolgozott ki, s amelyet a Szövetség benyújtott már mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban. /Lassan halad az ingatlan-visszaszolgáltatás. 91 ezer természetbeni, 62 ezer kárpótlási kérelem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök nemrég megbeszélést folytatott Ecaterina Andronescu nevelésügyi miniszterrel a moldvai csángók anyanyelvi oktatása ügyében. "Megegyeztünk abban, hogy ennek az igénynek a jelenlegi tanügyi törvény 121. paragrafusa értelmében érvényt kell szerezni. Ez kimondja, hogy azoknak a gyermekeknek a kérésére, akik nem részesülnek anyanyelvi képzésben, biztosítani kell az anyanyelv oktatásának lehetőségét. Emellett a közösség valós igényei számára az Európa Tanács legutóbbi ajánlásai alapján is érvényt lehet és kell szerezni" – nyilatkozta Asztalos. A miniszterrel abban is egyetértettek, hogy "illetékességi területén" a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) háborítatlanul kifejtheti tevékenységét. Asztalos Ferenc elmondta, tudomást szerzett arról, hogy a rendőrség nemrég ellenőrzést folytatott Hargita megyében a csángólakta vidéken oktató pedagógusok családjainál. "A csángókérdésre a protokollum alapján a legrövidebb időn belül próbálunk megoldást találni. Mégpedig úgy, hogy ne magánházakban, áldatlan körülmények között, bizonyos hatóságok képviselői által fenyegettetve folyjék az oktatás, hanem intézményesítetten, óra- és tanterv szerint" – szögezte le a képviselőház szakbizottságának alelnöke. - Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, a Bákó megyei bíróságon febr. 15-én tartották a tanfelügyelőség által a szervezet beszüntetése érdekében indított per első tárgyalását. A tanfelügyelőség szándéka egyértelmű: megfélemlíteni a klézsei Szeret Házban tanuló csángó gyermekeket, és azok szüleit. /Rostás Szabolcs: Megoldást hozhat a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

A képviselőház febr. 26-i ünnepi ülésén a képviselők esküt tesznek az ország és a nép iránti hűségükre. Ez azért szükséges, mivel az államfő kihirdette a honatyák ország és nép iránti hűségesküjéről szóló 8/2002-es törvényt. A jogszabály szerint a képviselők esküt tesznek az alkotmány és az ország törvényeinek tiszteletben tartására, a demokrácia, a polgári jogok és szabadságjogok, valamint "Románia egységének, területi integritásának", szuverenitásának és függetlenségének védelmére. Az esküt minden képviselő fennhangon elmondja, szövegét aláírja és átadja a házelnöknek. /Hűségesküre kötelezik a képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

A képviselőházban elfogadták a rendőrök jogállását szabályozó törvény valamennyi cikkelyét, amely az SZDP–RMDSZ protokollumnak megfelelően biztosítja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, olyan rendőröket is alkalmazzanak, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Tiltakozásul az ellenzék elhagyta a termet. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő javaslatára a törvénytervezetbe beiktatták azt az új cikkelyt is, amely megteremti a lehetőséget a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására. Az RMDSZ szerint lehetővé kell tenni, hogy azokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot a biztonsági szervek azon képviselői közt, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, legyen olyan is, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ-javaslatot követően nem késlekedett a nagyromániás Tudor Marcu és Damian Brudasca reakciója sem, akik szerint a javaslat impertinens és túllő a célon. Azzal vádolták a kormánypártot, hogy nagy engedményeket tesz az RMDSZ-nek. Pavel Abraham belügyminisztériumi államtitkár köztes megoldást javasolt: eszerint azokban a helységekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, kisebbségi nyelvet is ismerő rendőröket is alkalmazni kell. A kormánypárti Pavel Abraham "javított változatát" végül 107 képviselő megszavazta, 73 ellenezte, 10-en tartózkodtak. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozásképpen elhagyta a termet, és nem vettek részt a szavazáson, a procedúra megismétlését szorgalmazták. Szünet után kiderült: a szavazás érvényes. A törvénytervezet végső szavazásra a későbbiekben kerül sor. Toró T. Tibor elmondta: az RMDSZ és az SZPD-s Abraham javaslata közt a különbség abban áll, hogy az egyik számon kérhető, a másik pedig lehetőséget ad kibúvóra. Az RMDSZ előterjesztése értelmében kötelező lett volna, hogy bármely szolgálatban, amely a lakossággal kapcsolatban van, a kisebbség nyelvét ismerő személyt alkalmazzanak. A végül elfogadott "finomított" változat viszont csak annyit mond ki, hogy kötelező ilyen személy alkalmazása, ez pedig akár egy, az illető kisebbség nyelvét ismerő rendőrre is korlátozódhat. /P. J. A.–Sz. K.: Döntött a képviselőház: Magyar nyelvet ismerő rendőrök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Több téma is szerepelt a febr. 19-i RMDSZ–SZDP kiértékelésen. Megegyeztek a 90/100-as kormányrendelet azon passzusának eltörlésében, amely a helyi tanácsok hatáskörébe utalja át az utca- és az intézménynevek meghatározását, és amely ilyen formában ellent mond a helyi közigazgatási törvénynek. Természetesen ismét téma volt a nemzeti szimbólumokra vonatkozó kormányrendelet módosítása oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek is használhassák saját nemzeti szimbólumaikat. Szintén egyeztettek a rendőrök jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban, amelyet sikeresen meg is szavazott a képviselőház. Az SZDP tárgyalni fog az egyetem vezetőségével, úgy vélik, ha van politikai akarat, akkor ebben a kérdésben előre lehet lépni. A népszámlálás körüli nézeteltérésekre utalva Borbély László elmondta, a kormánypárt arra hivatkozik, hogy ha 1992-ben is regisztráltak "székely" nemzetiséget, akkor ezt a kategóriát most is el kell különíteni. /Sz. K.: BBTE: Nem feltételes módban fogalmaz az egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A parlament febr. 19-i ülésén Borbély László képviselő interpellált a marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyében. Marosvásárhely polgármestere, a helyi tanács idevonatkozó határozata ellenére nem hajlandó átvenni a színházat. E feszült helyzet következtében, a színház két művésze, Nicolae Cristache és Szélyes Ferenc művészek febr. 15.-én éhségsztrájkba léptek. Borbély kérte a 2001. évből származó kifizetetlen számlák rendezését, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház jogi helyzetének rendezését, továbbá a fizetéseket az év végéig fedező illetve a szükséges, sürgős javítások elvégzését fedező összeg kiutalását. /(Szász Attila): A képviselőházban történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Heves tiltakozással fogadta a parlamenti ellenzék azt a képviselőházban megszavazott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rendőrség az illető kisebbség nyelvét ismerő rendőröket is alkalmazzon. A javaslat az RMDSZ részéről származott, amelyet a kormánypárt is támogatott. A Nagy-Románia Párt nemzetárulásnak tartja a törvénytervezetet, amelyet minden valószínűséggel elfogad majd a szenátus is. - Jelenleg is vannak magyar rendőrök, tehát a törvény nem hozna újdonságot a rendőrség életében – jelentette ki Teodor Pop Puscas, Kolozsvár rendőrparancsnoka. Adrian Marian, a rendőrség szóvivője körülbelül 10 magyar rendőrről tud, de ilyen irányú pontos kimutatásaik nincsenek. A Kolozs megyei rendőrök összlétszáma 1600, ez a szám tehát nem tükrözi a magyarság számarányát. - Funar, Kolozsvár polgármestere A város méltatlan embere címmel illetné Ioan Rus belügyminisztert, a SZDP kolozsvári elnökét, amiért elfogadta az RMDSZ-szel szembeni alárendeltségi viszonyt, és támogatja mintegy 5000 román rendőr magyarosítását. Funar azt javasolta a belügyminiszternek, hogy költözzön magyarlakta vidékre, Sepsiszentgyörgyre vagy Csíkszeredába, de mivel ezek mégiscsak román területek, jobb lenne, ha egyenesen Budapestet választaná - áll Funar közleményében. /Balázs Bence: Magyar rendőrök kerestetnek. Kolozs megyében 1600-ból tíz a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A Volt Munkaszolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetsége már két éve törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amelyben bizonyos juttatásokat kértek. Ezt a törvénytervezetet a szenátus 2000. okt. 10- én megszavazta, majd átadta a képviselőháznak, ahol azóta is megvitatásra vár. A Szövetség vezetőtanácsa úgy látta, hogy Erdélyben nem elég erősek, ezért felhívást intéztek az ország többi megyéjéhez is. Így alakult meg idén febr. 6-án Bukarestben is a Kényszermunka-szolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetségének fiókszervezete. Kérésüket eljuttatták Markó Béla szövetségi elnökhöz is, és kértük ügyük támogatását. /Buzogány Dénes és Zsigmond Károly: Lesz-e kárpótlás vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

"A szenátus jogi bizottságának tagjai febr. 20-i ülésükön ellenséges hangot ütöttek meg a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelet vitáján, amely 36, a romániai magyar közösségtől elkobzott ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a bizottság tagja elmondta: az Egészségügyi Minisztérium államtitkára kérte, hogy a listáról iktassák ki azokat az épületeket, amelyekben jelenleg kórházak vagy humanitárius szervezetek működnek. A bizottság végül arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy kikéri a kormány álláspontját egyes épületek visszajuttatásával kapcsolatban, illetve felmérik, hogy eddig hány ingatlant adtak vissza az egyházaknak. A szenátus jogi bizottsága ugyanakkor pozitívan véleményezte a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlan (a Protestáns Teológiai Intézet melletti mezőgazdasági igazgatóság épülete) visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendeletet, amelyet a képviselőház korábban már megszavazott. /Újabb kirohanás az ingatlanok visszaadása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés László püspök nem olvasta el a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodást, ezért bírálja ezt a dokumentumot és a szövetség vezetését. Az RMDSZ elnöke rámutatott, Tőkés "a garanciák hiányáról beszél" anélkül, hogy tudná: a megállapodás "mind kéréseket, mind pedig garanciákat is" tartalmaz. Tőkés László az utóbbi időben tett kijelentései kapcsán, miszerint a szövetség jelenlegi elnöke nem marad meg ebben a tisztségében 2002 végéig, Markó úgy fogalmazott, hogy "éhes disznó makkal álmodik". Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következő kongresszusára 2003-ban kerül sor, ő pedig egyelőre nem szándékszik lemondani elnöki tisztségéről. Nyugtalanít az RMDSZ megalkuvó magatartása akkor, amikor a ritkán adódó, kedvező politikai konjunktúrából a szövetség jelentős tőkét kovácsolhatna a romániai magyarság javára - fogalmazott az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ újabb együttműködési megállapodásában nincsenek biztos garanciák a megállapodásban rögzített "homályos ígéretek" teljesítésére. /Markó Tőkésről: Éhes disznó makkal álmodik. A szövetségi elnök egyelőre nem szándékozik lemondani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti /febr. 21-i/ sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövetével folytatott találkozóról. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy Romániának a NATO-tagországokhoz való felzárkózása rendkívüli mértékben függ a csatlakozás érdekében a prágai csúcsig kifejtett tevékenységüktől, illetve a román politikai osztály teljesítményétől. Markó Béla hangsúlyozta, az integráció érdekében a román politikai elitnek meg kellene fosztani politikai töltetétől az olyan alapfeltételként megszabott kérdéseket, mint amilyen a tulajdon és a visszaszolgáltatás kérdése vagy az etnikumközi kapcsolatok. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a sajtóértekezleten közölte, hogy a rendőröknek a kisebbségi nyelvismeretére vonatkozó törvénye összhangban van a helyi közigazgatási törvénnyel. A képviselő érthetetlennek minősítette a liberálisok és demokraták politikai magatartását, akik a közös kormányzásuk idején a törvény mellett foglalták állást, most pedig a törvény megszavazásakor a két alakulat képviselői tiltakozásképpen kivonultak a teremből. A minősített információk védelmére vonatkozó törvényről a képviselő elmondta: az RMDSZ jelenlegi formájában nem szavazza meg a törvényt, ugyanis annak egyik előírása értelmében azok a személyek, akik anélkül, hogy tudnának róla, minősített információk birtokába kerülnek, börtönbüntetéssel sújthatók. Az RMDSZ a kormánypárttal folytatott további egyeztetések során a törvény fent említett előírásának módosítását szorgalmazza - hangsúlyozta Márton Árpád. /Markó Béla a NATO-csatlakozási esélyekről. A politikai elit felelőssége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ Az RMDSZ febr. 21-i sajtóértekezletén Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke a 118-as kormányrendelettel kapcsolatban, amely a nemzeti sürgősségi hívások rendszerének működését és megszervezését szabályozza, fontosnak tartotta hangsúlyozni: az alapintézmény tulajdonképpen a Különleges Távközlési Szolgálat, melynek minden telefonhálózat köteles rendelkezésére bocsátania az adatbázisában levő információkat, előbbi viszont köteles bizalmasan kezelni azokat. A Különleges Távközlési Szolgálat bizonyára a legtitkosabb a létező titkosszolgálatok közül - tette hozzá a szenátor, aki szerint a rendelet megszavazása előtt további tárgyalásokra lenne szükség a kormánypárttal, illetve más pártokkal, annak érdekében, hogy az alkotmánnyal összhangban levő, eurokonform törvény születhessen. Szabó Károly a továbbiakban szólt arról a sajtóban megjelent hírről, miszerint az egyik igazságügyminisztériumi államtitkár kijelentette: 34 honatyával szemben bűnügyi vizsgálat van folyamatban. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy Románia képviselőinek 10%-a van megfigyelés alatt - vonta le a következtetést a szenátor. „Nyitott probléma, hogy indítható-e bűnügyi vizsgálat képviselőkkel szemben, de felvetődik a kérdés: indítható-e bűnügyi vizsgálat bármelyik állampolgárral szemben, annak tudta nélkül?" A helyzet mindenképp tisztázásra szorul. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. Képviselők - megfigyelés alatt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Neves politikusok részvételével tartották meg Predeálon febr. 22–23-án a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti tárgyalások és megegyezések című szemináriumot. Az értekezleten az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Markó Attila helyettes államtitkár. A Szociáldemokrata Pártot többek között Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakcióvezető, Mircea Geoana külügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter képviselte. Mind a romániai felszólalók, mind a PER képviselői — Alen Kasoff elnök, Livia Plaks ügyvezető igazgató és Dan Pavel, a bukaresti iroda vezetője — úgy értékelték, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelentős befolyással volt az interetnikai kapcsolatokra. /Használ Románia külföldi megítélésének az SZDP–RMDSZ együtműködés felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Négy bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi az ellenzék ebben a parlamenti ülésszakban: a mezőgazdaságról, az onesti-i RAFO helyzetéről, a közköltségekről, illetve Erdély "elárulásáról". A képviselőház febr. 26-án tárgyalja a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt Mezőgazdaság című indítványát. A demokraták és a liberálisok úgy vélik: a kormányzó Szociáldemokrata Párt a csőd szélére sodorta a román mezőgazdaságot, ezért az agrárpolitika alapos újragondolását indítványozzák. Az indítványt a Nagy-Románia Párt is támogatja. Ugyanakkor Traian Basescu pártelnök bejelentette: a demokraták a liberálisok támogatásával benyújtják a szenátusban az Onesti-i RAFO és az SNTR adósságainak törlésére és átütemezésére vonatkozó egyszerű indítványt. /Tavaszi bizalmatlansági indítványok. Ma tárgyalják a mezőgazdaság helyzetéről szólót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte, a Polgári Szárny léte tény volt eddig is. Az RMDSZ képviselőházi frakciója egyszerűen l eldöntötte, hogy nincs szükség a csúcsvezetést bírálókra a parlamenti csoport vezetésében. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, s a kisebbségben maradtak közül kilenc képviselő megalakította a Polgári Szárnyat. A Polgári Szárny nem akar szavazógépezetté válni. A kormánypárttal folytatni akarják a dialógust, együtt akarnak működni vele, hogy a protokollumnak minden pozitívuma megvalósuljon. A Polgári Szárny vissza akarja hozni az alkotó dialógust a frakció munkájába. /Román Győző: Polgári értékek, magyar érdekek. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

A Nemzetépítő Platform nyilatkozatban üdvözölte a Polgári Szárny megalakulását az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül, mivel ennek révén ténylegesen is érvényesülhet az RMDSZ programjában meghirdetett politikai sokszínűség. "Mindaddig, amíg az RMDSZ csúcsvezetősége nem a konszenzusos alapon megfogalmazott célkitűzéseket veszi figyelembe a protokollum szövegének véglegesítésénél, szükségesnek tartjuk, hogy a Polgári Szárny képviselői monitorizálják az RMDSZ–SZDP-protokollum előírásainak betartását. – olvasható a nyilatkozatban. /Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

Febr. 26-án a képviselőház megszavazta a minősített államtitkokra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet az ellenzék és az RMDSZ kérésére tárgyalták újra a szakbizottságban, lényegesen jobb jelentést készítve a jogszabályról. Az RMDSZ javaslatára törölték azokat a cikkelyeket, amelyek szerint az állampolgárokat felelőssé tehették volna az államtitkok védelméért, így az államtitkok védelme kizárólag az illetékes intézményekre hárul. Ezt a változatot a képviselőház egyhangúlag szavazta meg. Azokat az RMDSZ javaslatokat, amelyeket nem sikerült a képviselőházi változatba belefoglalni, megpróbálják érvényre juttatni a szenátusi vita során. A törvény elfogadása a kormány törvényhozási prioritásai között szerepelt, hiszen az ország NATO-hoz való csatlakozásának egyik igen lényeges kritériuma az államtitkok meghatározása és fokozott védelme. Az alsóház ugyanakkor megszavazta a rendőrség jogállását szabályozó törvényt, amelynek képviselőházi változata előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a rendőröknek ismerniük kell az illető lakosság anyanyelvét. E cikkely elfogadása egyik kitételét képezi az RMDSZ és a kormánypárt között kötött protokollumnak. /Megszavazták a titokvédelmi és a rendőrség jogállását szabályozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A képviselőház febr. 26-án megvitatta a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt által kezdeményezett Mezőgazdaság nevű egyszerű bizalmatlansági indítványt. A beadványt a nagy-romániások is támogatták, a kormánypárt és az RMDSZ azonban ellene szavazott, így a bizalmatlansági indítványt szavazattöbbséggel elutasították. /(M. J.): Hiányoznak a mezőgazdasági alaptörvények. Elvetették az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A parlamentben a képviselők febr. 26-án esküt tettek az ország és a nép iránti hűségéről. A képviselők egyenként a szónoki dobogóra léptek és kezükkel a Biblián és az Alkotmányon felolvasták, aláírták, majd átadták a házelnöknek az eskü szövegét. A nemzeti kisebbségeket képviselő Metin Cerchez, Gelil Eserghep és Sali Negiat "Allah engem úgy segéljen!" felkiáltással zárták esküjüket, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők magyarul is elmondták az "Isten engem úgy segéljen" formulát. Hasonlóképpen, Madalin Voicu néhány szót cigányul is szólt. A képviselők hűséget esküdtek a haza iránt és megfogadták, hogy tiszteletben tartják az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédik a demokráciát, a polgárok alapvető jogait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását. A honatyák megesküdtek, hogy becsülettel és hűséggel teljesítik mandátumukat. Toró T. Tibor képviselő a Szabadságnak elmondta: az eskütétel alkalmával lényegében minden magyar képviselő "kettős fogadalmat" tett. Az egyik a hivatalos román eskü (ennek szövegét különben korábban az RMDSZ hasztalan igyekezett módosítani), a másikat pedig magában, saját maga előtt. Toró emlékeztetett arra a pillanatra, amikor 1992-ben Kolozsváron a Szent Mihály-templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai az autonómiára, a belső önrendelkezésre esküdtek, és sajnálatát fejezte ki, hogy ebből nem teremtettek hagyományt. /Képviselőházi hűségeskü-tétel . "Isten engem úgy segéljen!" — hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Mircea Geoana külügyminiszter Románia NATO-csatlakozásra való felkészüléséről is beszámolt febr. 28-án, a képviselőház külügyi bizottságában. A külügyminiszter úgy értékelte: Romániának "komoly esélye" van arra, hogy a NATO prágai csúcsértekezletén meghívást kapjon a csatlakozásra. Geoana hangsúlyozta, rendezni kell a korrupció kérdését, Bukarestnek pedig biztosítania kell a gazdasági reformok átláthatóságát. Ezt megelőzően amszterdami látogatásról hazatérő Adrian Nastase arról számolt be, hogy holland kollegája úgy nyilatkozott, hogy országa támogatja Románia észak-atlanti és uniós csatlakozását és támogatást nyújt a román kormánynak a csatlakozási folyamat mielőbbi és kedvező lezárása érdekében. Ezzel egyidőben Michael Guest amerikai nagykövet úgy nyilatkozott: még túl korai kijelenteni, hogy Románia kap-e meghívást a prágai csúcson a NATO-csatlakozásra, vagy sem, hiába ért el jelentős eredményeket a jogállamiság, illetve a katonai reform terén. /Geoana: Jó esély van a NATO-csatlakozásra. A nyugati politikusok meglehetősen tartózkodóak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A kormánypárt reményei szerint a parlamenti átülések hamarosan úgy módosítják az erőviszonyokat a törvényhozásban, hogy a Szociáldemokrata Párt részben megszabadulhat a kisebbségben való kormányzás korlátjaitól. Az elmúlt napokban ugyanis Nagy-Románia Párt képviselőházi csoportjából hárman is átültek a kormánypárthoz. A kormánypárt értesülése szerint a következő hetekben legkevesebb 10 további képviselő, illetve szenátor ül át. Jelenleg az SZDP-RHP koalíciónak 172 képviselője van, azaz már csak három új tag hiányzik ahhoz, hogy a koalíció a választásokon elért 42 százalékos eredményt feltornázza 50 százalék fölé. Az NRP képviselőházi csoportja időközben 69 főre csökkent. Méreteiben kisebb volt a mozgás a 120 fős szenátusban, ahol a kormánykoalíciót változatlanul 65 szenátor képviseli. Itt az NRP csak egy szenátort veszített, így jelenleg frakciójának 36 tagja van. A jövőben az SZPD-nek — legalább is elméletileg — nem lesz feltétlenül szüksége a romániai magyarokat képviselő RMDSZ szavazataira a törvényhozásban. /Fölöslegessé válhat az RMDSZ-SZDP megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke márc. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a párt képviselői meghatározatlan időre parlamenti sztrájkba lépnek, amennyiben a kormányzó Szociáldemokrata Párt megtartja képviselőházi tisztségében Ilie Neacsu és Sever Mesca képviselőket. A pártelnök meghatározatlan időre szóló parlamenti sztrájkról és a képviselők végleges visszavonásáról is beszélt, anélkül azonban, hogy pontosan megmondja, pártja melyik tiltakozást választja. A két képviselő az elmúlt héten lépett ki az NRP-ből és beiratkozott a kormánypártba. /Parlamenti sztrájkkal fenyeget az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház szociális bizottságának tagja Kolozsváron Szociális Civil Fórumon vett részt, melyen az utóbbi időben megjelent 21 törvényről értekezett Szociális védőintézkedések a román jogrendben címmel. A munkanélküli segélyről szóló új törvény március elsejétől lép életbe. Újdonsága: függetlenül attól, hogy orvos, tanár, képviselő vagy utcaseprő valaki, ha munkanélkülivé válik, fix összege kap kézhez, a minimálbérnek – ami március elsejétől 1,8 millió lej lesz – a 70%-át. Ha az illető egy–öt évig volt munkaviszonyban, akkor hat hónapig, ha öt–tíz év között, akkor kilenc hónapig, ha több mint tíz évig volt munkaviszonyban, akkor egy teljes évig kapja ezt az egyáltalán nem nagy pénzösszeget. Ha a munkanélküli a segély lejárta előtt álláshoz jut, tovább kapja a segély 30%-át mindaddig, amíg lejárna; ha valaki munkanélkülit alkalmaz, akkor a fizetés minimálbérrel egyenlő részét egy ideig az állam adja. A munkanélkülieknek a munkaerő-elosztónál háromhavonta meg kell jelenniük, kötelezően részt kell venniük átképzési tanfolyamokon. A legérdekesebb törvények egyike, melynek előterjesztője Böndi Gyöngyike volt, hogy a papák vagy mamák gyermekük születése után otthon maradhatnak két évig, illetve háromig, ha fogyatékos gyerekük születik. 1998-ig a nettó jövedelmet vették alapul a nyugdíj kiszámításnál és indexelték, mindenféle pótlékot beszámítottak. Január elsejétől elkezdődött egy átszámítási folyamat, mely 2004-ig tart, és visszamenőleg ’69-től számítják át a nyugdíjakat. Akik most, az új törvény szerint mennek nyugdíjba, azok lesznek az áldozatok, mert pontrendszerrel számítják ki nyugdíjukat. A nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az átlagbér háromszorosa. /Csomafáy Ferenc: Szociális védőintézkedések a román jogrendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Ezen a héten teljesülnek az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodásának határidőre nem teljesített pontjai – jelentette ki a Krónikának Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, a képviselőházi PSD-frakció vezetője. Arra kérdésre, hogy nem jelzi-e a határidők laza értelmezése azt, hogy a kormánypártnak a Nagy-Románia Pártból átállt képviselőkkel már nem lesz szüksége az RMDSZ-es szavazatokra, Viorel Hrebenciuc hangsúlyozta, ha meglenne a parlamenti többségük, akkor is szövetséget alakítottak volna ki az RMDSZ-szel. Markó Béla a Krónika hétvégi számában úgy vélte, a kormánypárt hozzáállása gyengíti a két politikai erő közötti bizalmat. Elmondta, az RMDSZ nem tolerálhatja a határidők ismételt figyelmen kívül hagyását. /Gazda Árpád: Pótolják a mulasztást. Ezen a héten teljesülnek az ígéretek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Az RMDSZ márc. 7-i bukaresti sajtótájékoztatóján bemutatták a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait, amelyeket az Iliescu államfővel folytatott márc. 7-i megbeszélésen is részleteztek. Az RMDSZ szerint az alkotmánymódosítás során az alaptörvény szövegéből törölni kell a "nemzetállam" kifejezést, újra kell fogalmazni a szuverenitás-elvet, világosan külön kell választani a parlament két házának hatáskörét, szélesíteni kell a helyi autonómiát és előírásokat kell bevezetni a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban. Az RMDSZ kéri, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a hatalom tagolásának elve: a képviselőház legyen a fő törvényhozó szerv, a szenátusnak külpolitikai és nemzetbiztonsági hatásköre legyen, alakíthasson vizsgálóbizottságokat és szűnjön meg a két ház közti közvetítés procedúrája. A szövetség javasolja a prefektusi intézmény megszüntetését is. Az államfőt a parlament válassza, a kormányfőnek pedig szélesebb hatásköre legyen. Az RMDSZ javasolja annak az alkotmányos előírásnak az eltörlését is, melynek alapján a kormány sürgősségi rendeleteket bocsáthat ki. A szövetség javasolja, hogy az alaptörvény erősítse meg a népügyvéd és az alkotmánybíróság hatáskörét, az alkotmányban pedig létezzen egy alfejezet, amely biztosítsa az anyanyelvhasználat igazságszolgáltatásbeli használatának lehetőségét azokban a térségekben, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését./RMDSZ-alkotmánymódosító indítványok. A szövetség Iliescunak is bemutatta elképzeléseit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az RMDSZ felhívásban kéri helyi szervezeteit, hogy március 15.-ét, nemzeti ünnepünket az előző évekhez hasonlóan ünnepeljék meg - fogalmazott közleményében Markó Béla szövetségi elnök. Március 15-nek emlékét Garda Dezső képviselő idézte fel a képviselőházban. "Bár a magyar forradalmat másfél éves küzdelemsorozata után leverték, reformjai, megvalósításai nem csak a magyarságnak, hanem az erdélyi románság számára is gyümölcsözőek voltak. A jobbágyság megszüntetése és földhöz juttatása a román paraszti társadalom felemelkedéséhez járult hozzá. Ugyanígy a román polgárság is élvezhette a kereskedelem szabadságával, a polgári gazdasági szerkezet kialakulásával járó előnyöket. A történelmi eseményeknek a pontos ismerete azonban lehetetlenné teszi napjainkban a román–magyar megegyezést. Ennek érdekében a román történészeknek le kellene mondaniuk például az olyan történelmi mítoszok hangoztatásáról, amelyek 40 000 román meggyilkolását és 200 román falu felégetését próbálják elhitetni korunk közvéleményével. Ezen elméletek történelmileg megalapozatlanok, dokumentumokkal pedig nem igazolhatók." — hangoztatta a képviselő. /Markó: Idén is méltósággal ünnepeljünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A képviselőház márc. 11.-i ülésén az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött megállapodás jegyében befejezte a 2000/1-es jogszabályt (Lupu törvényt) módosító és sürgősségi kormányrendelet szövegének cikkelyenkénti vitáját. Az általános vitánál Tamás Sándor képviselő kiemelte, hogy a sürgősségi kormányrendelet több olyan módosítást tartalmaz, amelyek megkönnyítik a 2000. évi 1. számú törvény alkalmazását. Példaként említette, hogy fontos módosítás az erdőterületek tulajdonjogát igazoló okiratok pontos felsorolása, illetve a közbirtokosságokat szabályozó cikkelyek egyértelműbbé tétele. A képviselőház elfogadta az RMDSZ módosító indítványai közül a következőket: az 1945–1959 között erőszakkal elvett, majd a kollektív gazdaságokba bevitt vagy az állam által bármilyen módon elvett földterületek az eredeti tulajdonosokhoz kerüljön vissza, amennyiben azok szabadok; az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdőterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdőterületeinek nagyságához. Tehát az egyházak és oktatási intézmények 30 ha felső határig visszakaphatnak erdőterületet, ezen felül még 20 ha felső határig terjedő, az egyes közbirtokosságokban található résztulajdonukat; sikerült törölni azt a megszorító rendelkezést, amely szerint a közbirtokossági tagok nem végrendelkezhetnek, nem adományozhatnak, és nem adhatják el résztulajdonukat. Tekintettel arra, hogy a parlament két háza különböző formában fogadta el a törvénytervezetet, egyeztetésre kerül sor. /Lezárulóban a Lupu törvény módosítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Dan Voiculescu, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányzó Román Humanista Párt (PUR) elnöke márc. 13-án felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy tartsa tiszteletben a Hargita és a Kovászna megyei román kisebbségi lakosságot. A humanisták elnöke a "tiszteletlenség" példájaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat le akarja bontani Mihai Viteazul szobrát, hogy helyette a város központjában parkolót építsen. Voiculescu ez ügyben levelet küldött Adrian Nastase miniszterelnöknek, mellékelve a tapasztalatokat, amelyeket a párt küldöttsége a közelmúltban Hargita, Kovászna és Maros megyében tett látogatása alkalmával szerzett. A beszámoló megállapításai szerint a három megye gazdasági helyzete rendkívül nehéz; ez vezetett többek között oda, hogy az utóbbi nyolc–kilenc évben a román anyanyelvű lakosság a térségben a felére csökkent. Majd hozzáfűzte, a Humanista Párt megpróbál saját frakciót létrehozni az alsóházban, és elérni, hogy 27 képviselője legyen, akárcsak az RMDSZ-nek. Voiculescu úgy vélte, így alternatívát tudnának kínálni a PSD-nek, a kormánypárt pedig nem kényszerülne olyan politikai döntések meghozatalára, melyek "veszélyt jelenthetnek Románia számára, illetve sértik a románok utóbbi időben amúgy is megtépázott öntudatát". Az RMDSZ vezetői cáfolták a humanista elnök állításait. Markó Béla elnök "valótlannak és nemkívánatosnak" nevezte Dan Voiculescu nyilatkozatát a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok elnyomásáról. A pár hónapja lecsengett Har–Kov-botrányra utalva a szövetségi elnök kései reakcióként értékelte a PUR-elnök felvetését. /Szőcs Levente: Kiszorítanák az RMDSZ-t. A PUR "felmelegíti" a Har–Kov-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./