Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának vezetője levélben fordult az RMDSZ képviselőházi frakciójához. Ebben a szövetség támogatását kérte ahhoz, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hozza nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek alapján kijelentette, hogy szükség van a sajtó képviselőinek lehallgatására, illetve a lehallgatás milyen konkluziókhoz vezetett, továbbá bebizonyosodtak-e a rendkívül súlyos vádak, és mikor szerelték le (ha leszerelték) a lehallgató berendezéseket. Mint ismeretes, jún. 6-án napvilágot látott egy dokumentum, amely szerint az SRI adatokkal és jelzésekkel rendelkezik arról, hogy tizenhárom személy, köztük Boros Zoltán, a Román Televízió Magyar Adásának a vezetője is, 1991. szept. 25. és 28. között az egyik fő kezdeményezője és résztvevője volt olyan rendkívül erőszakos, nagyméretű akcióknak, amelyek célja az ország demokratikus intézményeinek megdöntése volt, és ezért Gheorghe Donose RHSZ-ezredes (jelenleg az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja) a Katonai Ügyészség jóváhagyását kéri megfelelő technikai eszközök beszerelésére és (nemcsak telefon) beszélgetéseik lehallgatására. A lehallgatottak között szerepeltek többek között Stelian Tanase és Sorin Rosca Stanescu főszerkesztők is. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője elmondta: az RMDSZ kezdeményezni fogja az SRI-t felügyelő parlamenti bizottságánál annak kivizsgálását. /A lehallgatási botrány kivizsgálását kérik. Boros Zoltán ügyét támogatja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ Boros Zoltán kijelentette: "szeretném, ha az RMDSZ-frakció érintettként engem is meghallgatna, hiszen tudomásom szerint a testület legutóbbi ülésén távollétemben személyem ellen olyan kijelentések hangzottak el, amelyek szakmai hitelemet és becsületemet érintik". Boros Zoltántól elmondta, hogy Cristian Hadji-Culea, a Román Televízió elnök-vezérigazgatója írásban hozta tudomására, hogy július elsejei hatállyal felmentették főszerkesztői tisztségéből, és elrendelték nyugdíjazását. A parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága jún. 19-én többórás meghallgatás után elismerte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat 1991-ben valóban engedélyt kért a katonai ügyészségtől a 13 értelmiségi hat hónapos lehallgatására. A lehallgatásokból származó jelentéseket a SRI két központi egységéhez továbbították, míg később a megfigyelési adatait tartalmazó okmányokat megsemmisítették. Rostás Szabolcs: Júliustól nyugdíjazzák Borost. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

A képviselőház plénuma tegnap cikkelyenként elfogadta az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását megszabó törvénymódosító csomagot. A jogszabálytervezetről jún. 26-án tartja a végső szavazást a parlament. A rendeletet a 2000-es választások előtt hozta az Isarescu-kabinet, a jogszabály eredetileg egyházanként tíz-tíz államosított ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett. Az egy évvel ezelőtti képviselőházi vitában kikerült a szövegből az a tétel, mely egyházanként csak tíz épületre vonatkoztatta a jogszabályt, bekerült viszont egy olyan korlátozás, mely szerint nem adhatók vissza a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek. Az egyházfők május 7-én még inkább bírálták, mint dicsérték az RMDSZ-t a fordulatért. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek tényleges átadásáig ne tízéves átmenetet rögzítsen a törvény, hanem ötéves időszakot. A módosítást már a szenátus jogi bizottságában sikerült elfogadtatni. – Tőkés László püspök szerint korai volt az ünneplés a Lorántffy Gimnáziumért. Átiratban közölte a Bihar Megyei Tanfelügyelőség a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, hogy csak az esetben adhatja át a kormányhatározattal visszajuttatott Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium épületét, ha az egyház megtéríti az épület karbantartására 1948 óta költött összegeket. A püspök váratlan fordulatnak nevezte a tanfelügyelőség átiratát. A mostani átirat feltételekhez köti és 2006-ig tolja ki a tényleges birtokbavételt. A tanfelügyelőség egyelőre csak öt tantermet enged át az egyháznak használatra az utóbbi tulajdonába visszakerült épületben. /Gazda Árpád: Végső szavazás a restitúcióról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Szinte egyhangúlag fogadta el a román parlament alsóháza az államosított és kisajátított egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását rögzítő jogszabályt. A döntést – a korábbi restitúciós tapasztalatokból okulva – az egyházfők óvatos optimizmussal fogadták. A legutóbbi, nem hivatalosan összesített adatok szerint 2107 egykor államosított vagy kisajátított ingatlan kerülhet vissza az erdélyi magyar egyházak tulajdonába, a törvény értelmében. Az épületek közül 864 elemi iskolaként, 80 gimnáziumként, 102 közösségi otthonként működött egykor, de szerepel a listán 743 lakás, 43 templom, 47 monostor és 19 malom is. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte: most kell a törvény alkalmazási útmutatásait véglegesíteni, most kell a kártérítési törvényt elfogadni a természetben vissza nem igényelt épületekre. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a törvény nemcsak az egyházaknak, az egész magyar közösségnek is sokat jelent. Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke egyelőre kivár az értékeléssel. Az elmúlt években ugyanis többször örvendtek már egyes egyházi ingatlanok kormányrendelettel történt visszaszolgáltatásának; az elméletben visszaadott épületek közül azonban alig néhányat sikerült ténylegesen birtokba venni. "Az őszi prágai NATO-csúcs előtt valamit mindenképpen vissza fognak adni, mert ez az ország nemzetközi megítélését javíthatja, de nehéz elhinnem, hogy mindent visszakapunk" – tette hozzá az érsek. Tőkés László püspökbe n él a gyanú, hogy ez csupán a mostani politikai konjunktúrának szóló kirakatesemény. A püspök elmondta, amiatt is hiányérzete van, hogy a törvény nem rendezi a görög katolikus egyház ingatlanügyeit. /Gazda Árpád: Óvatos örömmel fogadták a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A román közszolgálati televízió (RTV) magyar adásának főszerkesztője, Boros Zoltán által a médiához eljuttatott közlemény nagy hullámokat vert. A főszerkesztő kifogásait, vádjait /a dialógus teljes hiánya lépett fel a szerkesztőség és a szövetség között/ Kelemen Hunor képviselő elutasította. Kelemen szerint Boros az RMDSZ-től a megfelelő időben több mint bizalmat kapott, ezért állításai mindenképpen rosszindulatúak, és ferdítőek. Még akkor is mellette álltak ki, amikor a Boros Zoltán által vezetett szerkesztőség már nem igazán honorálta ezt, inkább támadta az RMDSZ választott vezetőségét. Kelemen szerint Boros a rádió igazgatótanácsában gyakorlatilag a romániai magyarságot képviselte. A területi stúdiók vezetői már hosszabb ideje panaszkodtak Borosnak az igazgatótanácsban kifejtett tevékenységére. Boros egyetlenegy alkalommal sem jelent meg a heti tanácskozásokon, amelyen az RMDSZ által tisztségbe juttatottak találkoznak. – Boros azt állította, hogy több ízben fordult írásban a képviselőházi frakcióhoz, de beadványaira vagy nem kapott választ, vagy néhány sorral kifizették. Kelemen szerint Boros javaslatai olyanok voltak, amelyek nem hoztak semmi újat. Kelemen szerint az egész napos magyar nyelvű rádiózás bevezetése az RMDSZ gondolata volt. – Boros szerint az RMDSZ szeretné saját hatáskörébe vonni a bukaresti magyar médiát, ám szomorú lenne - teszi hozzá -, ha ezt csak úgy tudná megoldani, ha az RMDSZ-tisztségviselők családtagjait próbálná elhelyezni különböző sajtóorgánumoknál. Kelemen ezt cáfolta, szerinte Borosnál a székhez való esztelen ragaszkodásról van szó. /(Gyarmath János): A székhez való ragaszkodásról van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának vezetője arról tájékoztatott, hogy Verestóy Attila szenátor a szenátusi és Kelemen Attila a képviselőházi frakció nevében udvarias hangnemben visszautasította meghallgatási kérését. Boros Zoltán levélben fordult az RMDSZ parlamenti frakcióihoz, amelyben a szövetség támogatását kérte a sajtó egyes képviselőinek (többek között Stelian Tanase, Sorin Rosca Stanescu és jómaga) a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) általi lehallgatása kapcsán. /Elutasították Boros meghallgatását. Elmarad az RMDSZ támogatása? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Jún. 27-én ért véget az idei első (február–június) parlamenti ülésszak. Az említett időszakban a szenátus 401 törvénytervezetet fogadott el. Eckstein Kovács Péter szenátort szerint ezt az időszakot az elfogadott törvénytervezetek sokasága, a megfeszített munka jellemezte. Eckstein szerint a parlamenti ülésszak talán legfontosabb jogszabálya az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény. Az RMDSZ-szenátor kifejtette: fontosnak tekinthető a közigazgatási törvénynek a kisebbségekre vonatkozó szakaszainak gyakorlati alkalmazása, az egészségügyi biztosítás kötelezettségének eltörlése Magyarország vonatkozásában. Az RMDSZ azt szerette volna, ha a február–júniusi időszakban a szenátus ratifikálja a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját — jelentette ki Eckstein Kovács Péter. Kónya Hamar Sándor képviselő szerint az alsóház munkáját a sürgősségi kormányrendeleteknek törvényerőre emelése jelentette. A romániai magyarság vonatkozásában legfontosabb törvénynek Kónya azokat ítéli, amelyek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szólnak. A gond viszont az, hogy legtöbb esetben ezeket nem tartják be. Kolozsváron kivételt képez a Brassai-líceum épülete, amely visszakerült az unitárius egyház tulajdonába. Továbbra is gondot jelent viszont a Bocskai téri ingatlan, amely a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezete közötti együttműködési egyezmény aláírásának elodázását eredményezte. Szerinte a 12 év tapasztalata kimutatta, hogy amit normatív értelemben sikerült rendezni, azt a mindennapi életben nem alkalmazzák. Kónya bírálta az RMDSZ vezetését, mondván: a Szociáldemokrata Párttal kötött egyezmény során nem egy esetben került olyan helyzetbe, hogy saját társadalma, választói tábora ellenérzését kiváltó érdekeket kellett képviselnie. /Kiss Olivér, Papp Annamária: Véget ért a parlamenti ülésszak. Az RMDSZ részéről jó és rossz kompromisszumok születtek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

"Tartalmas volt a diakonissza-avatás idén is Marosvásárhelyen. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató aggódik, mert napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elő elsőfokú asszisztensekké. Az elmúlt tíz év nem volt könnyű. Az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre. A kezdetekre dr. Nagy Attila igazgató emlékezett: a főiskola szervezése 1992 nyarán kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére. Egy hónapig tartották az előadásokat a templom padjaiban, mert épületet nem akartak biztosítani. Később a sportiskolában Klósz Bálint igazgató befogta őket. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttek át az időközben felépült impozáns épületbe. Az iskolában lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, főorvosok és a gyakorlati oktatást végző asszisztensek. Egyetemi színvonalon adtak elő, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsák a hallgatókat. Ősztől csak az orvosi egyetemek mellett működő kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvű posztliceális iskola működik Erdélyben: itt Marosvásárhelyen, továbbá Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a marosvásárhelyiek helyzete lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelően csak az egyetemek mellett működő kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni. Az RMDSZ törvénymódosító indítványt nyújtott be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselőház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ősztől továbbra is működhetnek a szóban forgó iskolák. /Bodolai Gyöngyi: Egy lépés előre, kettő hátra? A megszűnés árnyékában az orvosi asszisztensképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) júl. 17-21. között a Maros megyei Nyárádszentmártonban lévő Lovasfogadóban szervezi meg első Nyári Akadémiáját. A román kormány részéről a meghívottak között szerepel Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Vasile Dancu információs miniszter, Vasile Puscas, Románia EU tárgyalási bizottságának vezetője, a szociáldemokratákat pedig Cosmin Gusa főtitkár képviseli. A magyarországi meghívottai között szerepel Magyar Bálint oktatási miniszter, Jánosi György ifjúsági és sportminiszter, Szabó Vilmos politikai államtitkár stb. Az RMDSZ országos vezetősége mellett meghívást kapott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója, jelen lesznek még hazai és határon túli ifjúsági szervezetek vezetői. Nem Tusványos ellenpontja mindez? /(anikó): A Tusványos ellenpontja? A MIÉRT Nyárádszentmártonban rendezi meg az I. Nyári Akadémiát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./"

"Június folyamán a képviselőház megszavazta a közpénzügyi törvényt. A jogszabály egyes előírásai nagymértékben csorbítják az egyetemi autonómiát. A képviselők döntése heves tiltakozási hullámot váltott ki mind a politikai pártok körében, mind az egyetemek vezetőségi körében. A szenátusi szavazás még hátravan. A kormánypárt által előterjesztett törvény szerint az egyetemek a költségvetésen kívüli forrásokból származó pénzalappal nem rendelkezhetnek szabadon, továbbá a felsőfokú oktatási intézmények a nem helyezhetik el jövedelmüket a bankokban, hanem kötelesek azt a kincstárhoz irányítani. A közpénzügyi törvény az egyetemek által meghatározott heti óraszámoknak a jogát is eltörli, valamint az oktatók teljesítménye függvényében meghatározott differenciált bérezési rendszert is megszünteti. A jogszabály az EU-csatlakozási tárgyalások menetét is veszélyezteti, hiszen Romániának 2000-ben éppen azért sikerült megnyitnia a tanügyi fejezetet, mert az akkor elfogadott jogszabályok lehetővé tették egy minimális egyetemi autonómiaszint biztosításást. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora sajtónyilatkozatában "inkompetenciával, anakronikus központosítási, és csupán a saját klientúráját kielégíteni óhajtó szándékkal" vádolta a tanügyminisztériumot. /(borbély): Új törvény szabályozza a felsőoktatás pénzügyeit. Csorbul az egyetemi autonómia? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Júl. 17-én ötödik alkalommal ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Az ülést Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitja meg, majd Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László magyar külügyminiszter tart előadást. A MÁÉRT-en az erdélyi küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke képviseli. Megerősítették ugyanakkor, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tagja a küldöttségnek. A MÁÉRT-ra nem névre szóló meghívók érkeztek, hanem a határon túli magyar szervezetekre bízták a döntést, hogy jelöljék ki azt az öt személyt, aki részt vesz az értekezleten. /Ma Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ "

"Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke reagált Székelyudvarhely polgármesterének kijelentésére, miszerint a magyarlakta vidékek közigazgatási-területi autonómiája jelenti az "egyetlen megoldást" a magyar kisebbség problémáira. Valer Dorneanu szerint Szász Jenő kijelentései "szokatlanok". "Bármennyire nyitottak legyünk és bármennyire jó kapcsolataink legyenek az RMDSZ-szel, soha nem engedjük meg az enklavizációt, vagy hogy a románok ne közlekedhessenek szabadon az országukban", mondta Dorneanu. /Reagálás Szász Jenő kijelentéseire. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 26./"

"Szept. 2-án megnyílt a folyó törvényhozási ciklus V. ülésszaka. Az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújító első ülésén titkos szavazással újraválasztották Verestóy Attila szenátort a frakció elnökének, Szabó Károly Ferenc szenátort frakció elnökhelyettesnek, Kereskényi Sándor szenátort frakció titkárnak választotta meg. A Szenátus Állandó Irodájában az RMDSZ-t erre az ülésszakra megillető titkári tisztségbe a frakció Puskás Bálint Zoltán szenátort ajánlotta. A plénum a jelölést megszavazta. - Az RMDSZ Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségébe. /RMDSZ Tájékoztató, szept. 2. - 2275. sz./"

"A parlament két háza szept. 2-án megkezdte az idei év második törvényhozási ülésszakát. Nicolae Vacaroiu, a szenátus házelnöke hangsúlyozta: az őszi ülésszakon prioritást élvez két jogszabály, amelyet a kormány kért a NATO-csatlakozás perspektívájában: a tisztségviselők vagyoni átvilágítása és a politikai pártok törvénye. Az RMDSZ parlamenti csoportja Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségére, a jelölést megszavazták. /Megkezdte őszi ülésszakát a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az RMDSZ képviselői csak jövőre, februárban választanak új frakcióvezetést. Jelenleg az elnöki tisztséget Kelemen Atilla tölti be, alelnökei Márton Árpád és Varga Attila, titkára Pataki Júlia. A felsőház egyik titkári helye az RMDSZ-t illeti, ezt továbbra is Puskás Bálint tölti be. A szakbizottságokban az RMDSZ egy kivételével megtartotta elnöki, alelnöki, illetve titkári helyeit. A kivétel az emberjogi bizottság, ahol az őszi ülésszakon Frunda György szenátor nem az elnöki, hanem az alelnöki tisztséget tölti be. Borbély László megtarthatta beosztását az állandó bizottságban. A szakbizottságok élén sem történt változás, az RMDSZ továbbra is egy elnöki, két alelnöki és négy titkári beosztást tudhat magáénak. /Simon Judit: Maradtak a frakcióvezetők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

"Rudolf Schuster szlovák államelnök szept. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Ion Iliescu államfő fogadta szlovák kollégáját. A két államelnök találkozója után a hivatalos delegációk is eszmecserét folytattak. Ion Iliescu és Rudolf Schuster jelenlétében a két ország művelődésügyi minisztériumának képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A szlovák államfő találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint Nicolae Vacaroiu szenátusi, illetve Valer Dorneanu képviselőházi elnökkel. Szlovákia támogatja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, jelentette ki Rudolf Schuster azt követően, hogy találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A szept. 10-én Bukarestben megrendezésre kerülő gazdasági fórum lehetővé teszi a szlovák és a román üzletemberek számára, hogy olyan projektekről tárgyaljanak, amelyek kiegyenlítik a behozatal és kivitel mérlegét. Adrian Nastase közölte, hogy a hét végén részt vesz a CEFTA-tagországok Pozsonyban megrendezésre kerülő kormányfői értekezletén. Rudolf Schuster szept. 10-én Temesvárra utazik, ahol üzletemberekkel és a romániai szlovák közösség képviselőivel találkozik. /Rudolf Schuster Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezetésével román parlamenti küldöttség tesz hivatalos látogatást Magyarországon szeptember 10. és 12. között. A delegációt fogadja Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A román küldöttség megbeszélést folytat Bársony András államtitkárral, és részt vesz az Országgyűlés, Németh Zsolt vezette külügyi bizottságának ülésén. A delegációban részt vesz Alexandru Lapusan, Kolozs megyei szociáldemokrata párti képviselő is, aki találkozni fog Kovács Tibor magyar kollégájával és a magyarországi román közösség képviselőivel. A küldöttségben az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök vesz részt. /Román küldöttség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Nem kötelező felmutatniuk a minimális pénzösszeget a látogatás céljából, meghívóval külföldre utazó román állampolgároknak, döntötte el szept. 10-én a képviselőház. A 2001/177-es számú törvényt módosító javaslatot Kerekes Károly nyújtotta be. A képviselő szerint azokat a személyeket, akik meghívó alapján látogatóba utaznak külföldre, méltánytalan egy bizonyos minimális valutaösszeg felmutatására kötelezni, ugyanis a vendéglátók fedezik a kirándulás költségeit. A módosító javaslat értelmében hasonlóképpen felmentik a pénzösszeg felmutatásának kötelezettsége alól azokat a személyeket, akik orvosi kezelés érdekében, különféle szimpóziumok, konferenciák, tanulmányok, kulturális vagy sportesemények alkalmával utaznak külföldre, de eltekintenek a pénzösszeg felmutatásától egy külföldön élő rokon megbetegedése vagy elhalálozása miatt szükséges utazás esetén is. Hasonlóképpen nem szükséges az összeg meglétének igazolása a szülők útlevelében szereplő, 14. életévüket be nem töltött gyermekek, valamint a célországban letelepedett vagy ott dolgozó szülőket meglátogató kiskorúak esetében. Nem kell igazolniuk a minimális összeg meglétét azoknak a román állampolgároknak sem, akik érvényes munkavállalási engedély birtokában dolgozni utaznak a célországba, illetve a kishatárátkelésre feljogosító igazolvány birtokosainak sem. A képviselőházban elfogadott módosító javaslatot a szenátus is tárgyalja majd. /Enyhítették a határátlépési rendszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"A romániai magyarság, az RMDSZ helyzetéről, a kedvezménytörvényről és Románia NATO-tagságra való felkészüléséről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke és küldöttsége folytatott szept. 11-én Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottságával. A romániai magyarság helyzetéről szólva a román házelnök kiemelte, hogy országa teljesíti a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi előírásokat. Vannak még rendezésre váró problémák, mint például az egyházi javak visszaszolgáltatása, ez viszont - mint mondta - nem csupán magyar probléma, hiszen az ortodox egyház is követeli tulajdonát az államtól. Tabajdi Csaba (MSZP) a megbeszélésen arra kérte mindkét ország képviselőit, hogy a kétoldalú problémákat ne vigyék ki nemzetközi színtérre. /Új alapokra helyezett parlamenti együttműködés. Novemberig elkészül a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Új korszakba léptek Románia és Magyarország kapcsolatai - jelentette ki Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke miután budapesti látogatásáról visszaérkezett Bukarestbe. A politikus elmondta: budapesti tárgyalásain egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok új korszakát az őszinteség, a pragmatizmus és a közös célok eléréséért folytatott együttműködés kell, hogy jellemezze. /Új korszak a román-magyar kapcsolatokban. Valer Dorneanu nyilatkozata budapesti látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Vekov Károly Kolozs megyei RMDSZ-képviselő szept. 24-i parlamenti felszólalásában a romániai falvak sanyarú helyzetére hívta fel a képviselőház figyelmét. Az ország lakosságának 40 százalékát kitevő falvakban sok helyen középkori körülmények között élnek az emberek. Az ott élők roppant nehéz életkörülményei, a falura ingázó értelmiségiek kálváriája, a vészesen elöregedő falusi lakosság az ország számára nagyon rossz bizonyítványt jelent. Miért halogatják a megoldáshoz szükséges jogszabályokat, például a földek és erdők visszajuttatását? - kérdezte. Agrártámogatási programokat kell kidolgozni, hangsúlyozta. /Vekov hatékony agrártámogatást sürget Az EU-felzárkózás előtt kell megoldani a falu gondjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Okt. 8-án a képviselőházban elfogadták /222 igen és 36 nem szavazattal, illetve 27 tartózkodással/ a román nyelv nyilvános helyeken, közkapcsolatokban, illetve közintézményekben való használatáról szóló jogszabályt. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a törvény ellen szavazott, az RMDSZ képviselői tartózkodtak. A kormánypárt néhány képviselője szintén tartózkodott, vagy a jogszabály ellen szavazott. A törvény szerint minden, román nyelven megfogalmazott írott vagy beszélt közérdekű szövegnek fogalmilag, nyelvtanilag helyesnek, a helyesírás és a központozás szabályainak megfelelőnek kell lennie. Minden, a romántól különböző nyelven írott vagy beszélt közérdekű szöveget méretétől függetlenül román fordítása kíséretében lehet közölni. Az előírások megszegése 20-50 millió lej értékű pénzbírsággal jár. A nem román nyelven sugárzott televíziós műsorokat román nyelven kell feliratozni, ha ez nem lehetséges, akkor élőben kell az adást fordítani. Szintén 20-50 millió lej a kiróható pénzbírság összege azokban az esetekben, ha a forgalmazott árukon szereplő idegen nyelvű szövegeket nem fordítják le románra is. Márton Árpád képviselő megindokolta az RMDSZ tartózkodó álláspontját. Mint elmondta, természetes az, hogy minden nyelvet megpróbálnak óvni a romlástól, amit az idegen szavak túlzott használata okozhat. Felmerült az is, hogy egy ilyen törvény a kisebbségi nyelvek használatának korlátozását szolgálhatja. Márton szerint sikerült olyan módosításokat kieszközölni, amelyek ezt az értelmezést nem teszik lehetővé, de a veszély még mindaddig fennáll. A törvényt a szenátus már elfogadta. /A képviselőház elfogadta a román nyelv használatáról szóló törvényt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Okt. 9-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Tanács ülésén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető elnök-helyettes, Frunda György a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Dr. Verestóy Attila az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Dr. Kelemen Atilla a Szövetség képviselőházi frakciójának elnöke és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Az Operatív Tanács közleményt fogadott el. A közlemény szerint az Operatív Tanács visszautasítja Tőkés Lászlónak a Szövetségi Képviselők Tanácsát rágalmazó állításait. Tőkés László intoleranciája, elvakultsága az RMDSZ belső demokráciát veszélyezteti. Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban. A belső választásokra az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa nem rendelt el határidőt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa elemezte a belső választások kérdését, és mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlen választásokat megrendezni úgy, hogy azt senki ne kérdőjelezhesse meg, rendkívül felelősségteljes feladat, az erről szóló döntést a következő kongresszusra bízta. Az egységes RMDSZ eddig is teljes elkötelezettséggel tudta képviselni a magyar nemzeti közösség ügyét. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elítéli azt, hogy Tőkés László a bírósághoz fordult. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"Vekov Károly RMDSZ-képviselő okt. 15-én napirend előtti felszólalásban számolt be a képviselőházban az okt. 12-én Kolozsváron történtekről. Vekov arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy Gheorghe Funar polgármester a jóérzést, a protokollumot, a román és a magyar kormány képviselőit, figyelmen kívül hagyva rászervezte az RMDSZ ünnepségére a sajátját, amelynek célja az ünnepség megakadályozása és egy közösség érzéseinek megsértése volt. A képviselő feltette a kérdést: szükség van-e interetnikus feszültségkeltésre? Vajon ki vállal felelősséget azért, ami történt, vagy történhetett volna? /Parlamentben a Fadrusz-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"Okt. 15-én az RMDSZ képviselői - Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője, Borbély László, Winkler Gyula és Asztalos Ferenc képviselők - találkoztak Ecaterina Andronescu oktatási miniszterrel, Okt. 16-án pedig a szövetség szenátusi és képviselőházi frakcióinak tagjai megbeszéléseket folytattak Miron Mitrea lakás, szállítás, valamint közmunkaügyi miniszterrel. Az oktatási tárca vezetőjével folytatott megbeszéléseken az RMDSZ képviselői kitértek az egyes iskolák magyar tagozatait érintő sajátos problémákra. Szó esett egyrészt azokról az épületekről, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak befejezni, ezért szükséges a minisztérium támogatása, Megegyezés született az RMDSZ ez irányú igényeinek támogatásáról. Megegyeztek a községek vízellátását szabályozó programnak két újabb - Kovászna és Szilágy - megyére történő kiterjesztéséről. Az ifjúsági lakások építéséről szóló programban megegyeztek az erdélyi megyékről. A képviselők elégedetlenségüket fejezték ki az erdélyi autópálya tervének további halasztása miatt. /Miniszterekkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. Megbeszélés Andronescuval és Mitreával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Szenátusi, majd képviselőházi elfogadása óta állandóan sajtótéma a George Pruteanu által beterjesztett nyelvtörvény, amelyet számtalan irányból gúnyolnak és kifogásolnak. Ion Iliescu államfő váratlanul Pruteanu védelmére kelt, mondván, a törvény igenis szükséges. A törvény képviselőházban elfogadott változata szerint minden közérdekű, idegen nyelvű, írott vagy beszélt szöveget kísérnie kell a román fordításnak is. A román tévéadók által sugárzott idegen adásokat el kell látni román felirattal. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek kiadványai, ideértve a kábeltévéken közölt rádióműsorok; a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott rádióadások; a nemzeti kisebbségek nyelvén élő közvetítésben sugárzott adások; a nemzeti kisebbségek helyi és regionális tévéadásainak vallásos, etnográfiai és szórakoztató jellegű műsorai. /(i): Kifogásolt nyelvtörvény. Iliescu államfő védelmébe vette George Pruteanut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője nov. 5-én politikai nyilatkozatban tiltakozott a Nagy Románia Párt szenátora múlt heti megnyilvánulása ellen, amelynek során az NRP színeit képviselő politikus - kivetkőzve emberi méltóságából - eltávolította a Marosvásárhelyen a városháza előcsarnokának faláról Bernády György emlékplakettjét. "Nem hinném, hogy a hasonló jellegű cselekedetek jelentenék számunkra az Európai Unióba vezető egyetlen járható utat" - szögezte le. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 5., 2321. sz./"

"Ion Iliescu államfő nov. 14-én elnöki üzenetben idézte fel a brassói munkások 1987. nov. 15-i lázadásának emlékét. A Zsil-völgyi bányászok 1977. évi sztrájkja mellett a brassói munkások tizenöt évvel ezelőtti lázadása előkészítette az 1989. decemberét, a Ceausescu-féle totalitarizmus és a román kommunizmus megdöntését- mutatott rá az elnöki üzenet. 1987-ben a sok tízezer tiltakozó elözönlötte a város főterét és megrohamozta a megyei pártszékházat, ahonnét kidobálták és elégették a diktátor képeit, szétverték az önkényuralmat jelképező épület berendezéseit. "Ugyanolyan szegények, kisemmizettek és félrevezetettek vagyunk, mint akkor voltunk. Az elmúlt 15 évben csak arra voltunk jók, hogy csúfot űzzenek belőlünk azok, akik akkor meghurcoltak, kínoztak és elítéltek bennünket, mert ők időközben még a parlamentbe is beültek" - idézte Florin Postolachinak, az 1987. november 15. Egyesület elnökének szavait a legjelentősebb politikai napilap, az Adevarul nov. 14-i száma. A román lapok megírták: a brassói lázadás megtorlásában annak idején számos mai román közméltóság, politikus és rendőrtiszt is részt vett. A sajtójelentések szerint Ristea Priboi, Adrian Nastase kormányfő egykori tanácsosa, a külföldi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság volt elnöke, a jelenlegi kormánypárt (PSD) egyik képviselőházi tagja, valamint Alexandru Ionas, mai rendőrtábornok, nemrég még a szervezett bűnözés elleni harcra bukaresti székhellyel létrehozott délkelet-európai SECI-központ egyik volt vezetője annak idején személyesen is részt vett a brassói tüntetők meghurcolásában és bántalmazásában. /A brassói lázadás évfordulója. Ion Iliescu üzenete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./"

"Nov. 18-án a képviselőház plénuma szakaszonként megszavazta a Pruteanu-törvény egyeztetett változatát. A jogszabály többek között előírja, hogy a külföldi termékek nevét, használati utasítását román nyelvre is fordítsák le. Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy az idegen nyelven írt, nyilvános helyen található szövegeket is le kell fordítani románra. /Képviselőházi igen a Pruteanu-törvényre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Nov. 25-én a képviselőház és a szenátus együttes ülésének témája Románia NATO-hoz való csatlakozási meghívása volt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy Románia jelen esetben két hibát követhet el: ha lebecsüli vagy ha túlságosan felértékeli e pillanat jelentőségét. - Ha lebecsülnénk azt, ami Prágában történt, akkor az azt jelentené, hogy Romániának a NATO-ba való meghívása kedvező geopolitikai fekvésének köszönhető, ha túlértékelnénk e pillanat jelentőségét, nem mérnők fel, hogy Romániának nehéz elvárásoknak kell megfelelnie. /A neheze most kezdődik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ "

"Nov. 26-án a képviselőház a párttörvény újratárgyalásakor arról döntött, hogy ezentúl 25 ezer taggal is lehet pártot alapítani. A jövőben elegendő lesz, ha csak 15 megyéből származnak a pártot alapítani óhajtók. Székely Ervin képviselő kifogásolta a törvénynek azt az előírását, miszerint a pártszékházakat tíz évig nem lehet eladni. /A képviselőház enyhítette a párttörvény előírásait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"