Ezer eurót, útiköltséget, illetve házaikért kártérítést kellene fizetnie a román államnak a Magyarországra áttelepedni kívánó romániai magyaroknak, ha a parlament elfogadja Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor erről szóló törvénytervezetét. A magyarellenes nézeteiről hírhedtté vált egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy erről szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. Elmondta: a jogszabálytervezet minden olyan romániai magyarra vonatkozna, aki nem ismeri el Románia Erdéllyel való egyesülését. „Figyelembe vettem egyes romániai magyarok honfoglalási szándékát, akik nem ismerik el az egységes román nemzetállamot” – nyilatkozta Funar, utalva arra, hogy az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának a jelszava „Új honfoglalás”. Gheorghe Funar szenátor azt javasolta a bukaresti szenátus házbizottságának, hogy kérjék Traian Basescu államfőtől és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől az RMDSZ kizárását a kormányból, illetve tiltsák meg a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, hogy részt vehessenek a november 25-i európai parlamenti választáson. /Funar pénzt adna a magyaroknak, hogy áttelepedjenek Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Az új tanügyi törvénytervezetnek kellett volna tartalmaznia azt a rendelkezést, mely szerint a nemzetiségi iskolákban a román nyelvet sajátos tankönyvek és tanterv alapján kell tanítani. Ez hiányzott a jogszabályból, de hiányoztak korábban már biztosított, anyanyelvi oktatással kapcsolatos jogok is, ezért az RMDSZ tiltakozására Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök leállította a tervezet beiktatását. Erről Markó Béla RMDSZ-elnök tájékoztatott a Kolozsváron tartott értelmiségi találkozón. Markó megerősítheti: az RMDSZ két napig tartó, feszült, kemény hangoktól sem mentes tárgyalást folytatott a miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel, amelynek az lett az eredménye, hogy visszakerültek a jelenleg érvényben lévő jogok a tervezetbe, a román nyelv sajátos oktatására vonatkozó célkitűzést azonban nem sikerült elfogadtatni a kormányzási partnerrel. Markó egyértelművé tette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan tervezet, amely nem hoz előrelépést a kisebbségi oktatásban, és választás elé állította a liberálisokat: vagy beiktatják az említett rendelkezést a törvény szövegébe, vagy pedig „a két párt útjai különválnak”. A miniszterelnök ezek után leállította a törvénytervezet beiktatását – mondta el Markó. /Tanügyi törvénystop. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A kormány fontos módosító indítványt fogadott el, amely szerint a megyei tanácselnököket is közvetlenül a polgárok választják meg. Traian Basescu államfő azonban máris jelezte, hogy a november 25-i referendum előtt nem hirdeti ki a törvényt, ezért a hosszadalmasnak ígérkező politikai vita miatt előfordulhat, hogy a következő választásokig semmi nem változik, és ismét pártlistákra lehet majd szavazni. Összesen közel száz módosító indítvány érkezett a kormány tervezetéhez. A legtöbb javaslatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) fogalmazta meg. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a megyei tanácselnököket is közvetlenül a szavazópolgárok választhatják meg. A tervezet szerint egyfordulós csata után nyerhetik el tisztségüket majd az új önkormányzati vezetők. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke a népszavazás bojkottálására szólítva fel híveit. A PSD viszont hivatalosan a Basescu által javasolt kétfordulós többségi szavazást támogatja, akárcsak a PD. /Borbély Tamás: A kormány várhatóan ismét elkerüli a bukást. Nem lesz bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Nemcsak a Demokrata Párt (PD) politikusai, de egyes prefektusok és polgármesterek is értetlenkedve fogadták a kormánynak azt a szándékát, hogy november 25-én külön szavazókörzetekben bonyolítsák le az EP-választásokat, illetve az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről kiírt referendumot. A PD elnöke, Emil Boc – aki egyben Kolozsvár polgármestere – szerint a kormány elképzelése nagy mértékben csökkentené a szavazói kedvet, emellett jelentősen megnövelné – 20-ról 40 millió euróra – a kiadásokat. Nem értett egyet a kormány szándékával György Ervin, Kovászna megye prefektusa sem. /Közös körzeteket szorgalmaz a PD. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Alig iktatta a szenátus Gheorghe Funarnak a kisebbségeknek nyújtandó „lelépési pénzt” tartalmazó törvényjavaslatát, a Kolozs megyei szenátor újabb kezdeményezéssel fordult a törvényhozó testülethez. Funar október 29-én benyújtott „Románia és a románok nyugalmáért hozott törvénye” megtiltaná a magyar nyelvű oktatást, megszüntetné a közigazgatási intézményekben és a kormányban a magyar funkciókat, betiltaná a magyar politikai szervezeteket. A javaslat szerint az intézményeknek, településeknek, hegyeknek, folyóknak, de még a személyneveknek is csak a román változatát lehetne használni. A Sajtófigyelő Ügynökség (AMP) tiltakozott, rámutatva: Funar javaslatai visszalépést jelentenek a közbeszédben, emlékeztetve a 90-es évekbeli interetnikus konfliktusokra. /M. L. : Funar megtiltaná a magyar oktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Az RMDSZ az európai parlamenti választásokra és nem a népszavazásra összpontosít a választási kampányban – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök október 29-én, Bukarestben. Markó hangsúlyozta, az egyéni körzetes rendszernek azon változatát támogatja, amelyért a kormány felelősséget vállalt: az RMDSZ elfogadta a kiegészítéseket, bár véleménye szerint komolyabb tárgyalásokra lett volna szükség. /Markó: Az RMDSZ a választásokra és nem a referendumra fog koncentrálni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kilencvennyolc magyar tanárának beadványát iktatta az oktatási miniszternél Toró T. Tibor képviselő, melyben az oktatók magyar tannyelvű természettudományi és humán tudományi kar létrehozását kérik. A beadvány mellé a képviselő felsorakoztatta az 1990-től máig tett sikertelen lépéseket az önálló anyanyelvű felsőoktatási intézmények létesítése érdekében. Az érintett szakok magyar tanárainak 83 százaléka írta alá azt a petíciót, melyet Toró T. Tibor képviselő nyújtott be az oktatási miniszternek. 1990-ben a romániai magyar közösség első követelései között szerepelt a Bolyai Egyetem visszaállítása, de ezt az akkori hatalom több ízben visszautasította, emlékeztetett a honatya. Az anyanyelvű oktatásra vonatkozó törvénykezés megváltoztatása érdekében az RMDSZ ötszázezer aláírást gyűjtött 1995-ben, majd az érdekvédelmi szervezet képviselői két törvénykezdeményezést nyújtottak be 1998-ban magyar állami egyetem létrehozásáért, de ezeket nem tárgyalták érdemben a plénumban. 2004-ben három önálló magyar kar létesítéséről egyezett meg az RMDSZ és a Nastase-kormány, de ezt az egyetem elutasította. 2005-ben négy magyar városban összehangolt tüntetéslánccal követelték több ezren a Bolyai Egyetem visszaállítását, ugyanabban az esztendőben három magyar kar létrehozása érdekében nyolcvan egyetemi tanár nyújtott be kérést, az egyetem szenátusa ezt visszautasította. 2006 februárjában világhírű tudósok nyílt levélben támogatták a Bolyai Egyetem visszaállításának ügyét, novemberben két magyar egyetemi tanárt azért rúgtak ki állásából, mert tiltakoztak a multikulturalitásra és a soknyelvűségre vonatkozó kirakatintézkedések ellen. 2007 júliusában három romániai magyar EU-képviselő kezdeményezte, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre az állami magyar egyetem ügyét, szeptemberben egyetemi hallgatók és tanárok kerékpáros tiltakozó körutat szerveztek Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy felhívják a figyelmet: ez a kérdés máig megoldatlan. Toró T. Tibor kérte Cristian Adomnitei oktatási minisztert, hogy járjon közben az egyetemi tanárok kérése ügyében. /Fekete Réka: Két magyar kar létesítését kérik az egyetemi tanárok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

Október 31-én fogadja el a román kormány az ötvenhatosokat rehabilitáló törvénytervezetet, melyet az Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki, az RMDSZ törvényhozóinak javaslatára. „Több RMDSZ-es kollégának volt ez az ötlete: a jómagamé, Eckstein Péteré, másoké, de Varga Andrea történész ötlete is volt. Ezek a gondolatok találkoztak, vagy más-más csatornán eljutottak az Igazságügyi Minisztériumhoz, amely végül is megszerkesztette a törvénytervezetet” – vázolta Frunda György szenátor a semmisségi törvény előkészítését. A készülő jogszabály lényege: felmentik mindazokat, akiket a kommunizmus idején – az 1956-os magyarországi forradalom idején vagy azt követően elítéltek – különböző „politikai bűnök” miatt. „Ezeknek az embereknek erkölcsi és anyagi kártérítés jár” – szögezte le a szenátor. A törvény kötelezné a bíróságokat, hogy a nyilvántartásukban szereplő ítéletek közül kiválasszák a politikai jellegűeket és azokat megsemmisítsék. A kárpótlásra az áldozatok vagy azok negyedik fokú leszármazottai lennének jogosultak a tervezet szerint. A tervezet az úgynevezett burkolt politikai ítéletekről is rendelkezik. Azok is kérhetik az ítéletek megsemmisítését, akiket nem politikai perben – például lopásért –, de politikai indíttatásra ítéltek el. A tervezet másik kezdeményezője, Eckstein-Kovács Péter szenátor nem túlságosan bizakodó az elfogadás esélyeit illetően. Kifejtette: a kormánykoalíció mindössze a parlamenti szavazatok 23 százalékával rendelkezik, ezért meg kell próbálniuk meggyőzni a legnépesebb frakciót adó Szociáldemokrata Pártot. Frunda György tavasszal kezdeményezett egy kormányhatározatot, amely az 1956-os kivégzettekről rendelkezne. A magyarországi forradalom idején, illetve után Romániában harminc embert ítéltek halálra és közülük huszonnégyet kivégeztek. A beadványra áprilisban azt válaszolta az akkori igazságügyi miniszter, hogy nem léteznek adatok a kivégzettekről. A politikai elítéltek dossziéi még mindig államtitoknak számítanak. Frunda György ajánlotta a helyi önkormányzatoknak, hogy nevezzenek el utcákat, tereket, parkokat az ötvenhatos áldozatokról. /Szőcs Levente: Jóvátétel ötven év után. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

November 1-jétől átlagban 225 lejjel növekednek a nyugdíjak. A kormány döntése értelmében november 1-től a nyugdíjpont értéke 30 százalékkal nő. Mintegy ötmillió nyugdíjas részesül nyugdíjemelésben. A nyugdíjasok nagy része, akiket majd megillet ez az intézkedés, jelenleg 501 és 750 lej havi járandóságban részesül. Továbbra is a mezőgazdaságban dolgozóknak lesz a legalacsonyabb a nyugdíjuk. Országos szinten több mint 13 ezer ember van, akik 40 lejes nyugdíjból próbálnak megélni. A hatóságok újabb nyugdíjemelést helyeztek kilátásba 2008. januárjában, amikor egy nyugdíjpont értéke 7,5 százalékkal emelkedik majd, azaz 541 lejről 581,3 lejre. /Mától nőnek a nyugdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A kormány október 31-én technikai okokból elhalasztotta a politikai ítéletek hatálytalanításáról szóló törvénytervezet vitáját. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Vizsgáló Intézet (IICCR), a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Igazságügyi Minisztérium volt vezetője, Monica Macovei kezdeményezésére létrejött közös tervezet augusztusban került a kormány asztalára. Ekkor Macovei utóda, Tudor Chiuariu kijelentette: „A volt politikai foglyok rehabilitálása és a kommunista diktatúrával szembenállók elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonása a sürgős teendők közé tartozik”. Az 1989. decemberi rendszerváltozás óta Romániában ez az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. A kormány törvénytervezete szerint az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között kihirdetett valamennyi politikai ítélet alanyi jogon semmis, továbbá megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe. A törvénytervezet azok morális és anyagi jóvátételét is célozza, akiket politikai megfontolásból, de közbűntények elkövetése vádjával ítéltek el. Az ilyen esetek közé tartozik például az 1980-as évek elején a rendszert nyíltan bíráló sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színművész politikai indíttatású, de az ítélet szerint közjogi elítélése; és idetartozik a 1987. november 15-i brassói zendülés résztvevői közül az a 61 személy is, akiket rendszerellenességük miatt politikai okokból ugyan, de az ítélet szerint közjogi vád, azaz huliganizmus miatt ítéltek el. /Benkő Levente: Késik, de nem múlik a jóvátétel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Az Olaszországban élő románok törvényszegéseit többnyire bűnözési és bevándorlási problémaként tüntetik fel, holott ez hangsúlyosan kisebbségi kérdés. A baj fő forrása a roma kisebbség romániai helyzetének rendezetlensége, ezt a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tudta kezelni. Romániának el kellene ismerni, hogy a romákat eddig nem sikerült integrálnia, ugyanis más tagállamnak, így Magyarországnak is gondot okoz Brüsszellel szembeni viszonyában az ottani cigány közösség. Ez a szemérmesség egyébként egész Európára jellemző. /Borbély Tamás: Bevándorlás és bűnözés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Traian Basescu államfő rendkívül heves támadást intézett a Tariceanu-kormány tagjai és több politikus ellen. Kijelentette, hogy Calin Popescu-Tariceanu kormányfő sorsa az Iliescu–Hrebenciuc csoporttól függ, amit a Ion Iliescuval folytatott gyakori tanácskozásai is bizonyítanak. Basescu szerint az erdélyi magyarság többé nem akarja, hogy olyan vezetők képviseljék őket, mint Markó Béla vagy Verestóy Attila. Markó Béla szövetségi elnök „mindentudónak” nevezte az elnököt, aki minden párt esetében ismeri a legjobb megoldásokat. Verestóy kijelentette: az RMDSZ 1990-től alkalmazza az egyéni választókerületes rendszert, hiszen a parlamenti választásokon részt vevő jelöltek a szövetségen belül rendezett választásokon elért eredményük alapján kerülnek fel az RMDSZ jelöltlistáira. /Fall Sándor, Nagy B. István: Államfői hidegzuhany. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Elítéli a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának vezetősége, hogy a kormány és a politikusok nem reagálnak az RMDSZ „Új honfoglalás” kampányára, mindez bátorítást, hallgatólagos cinkosságot jelent, vélik. Ioan Solomon, a fórum elnöke kijelentette: nem elsősorban az RMDSZ-t vádolják, hanem a bukaresti kormány tagjait, mivel megengednek egy ilyen kampányt. /Berzenkednek a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Az erdélyi magyar autonómiaigények továbbra sem szerepelnek a Gyurcsány- és a Tariceanu-kabinet tanácskozásának napirendjén. Nagyjából körvonalazódott a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik közös román–magyar kormányülés napirendi pontjainak jegyzéke. A romániai minisztériumok által benyújtott javaslatok nagy része a hétéves magyar–román operatív együttműködési program célkitűzéseit szem előtt tartva készült el, nyilatkozta Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára, az egyeztető küldöttség tagja. A hét végén lezajlott egyeztetésen elemezték a tárcáktól kapott javaslatok többségét, a jóváhagyott javaslatok pedig már bekerültek a közös kormányülés napirendi pontjai közé. Horváth Anna elmondta, a fejlesztési tárca javaslatai közül négyet fogadtak el az egyeztető felek. A két legfontosabb javaslat egyrészt a stratégiai együttműködési programok elsődleges hatásterveinek előkészítésére, pontosabban ezek közös finanszírozására vonatkozik, másrészt a közös fejlesztési pólusok kitűzése. A kormányülésen napirendre kerül a romániai szakminisztérium által javasolt távközlési együttműködési megállapodás is. A kormányfőtitkárság javasolt protokollum-tervezete a romániai Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között jönne létre, és amely a magyarországi román és a romániai magyar hadisírok jogi státusára vonatkozik. Az elfogadott javaslatok között van a TEN elnevezésű, a Budapest–Bukarest–Konstanca vasútvonalon zajló szállítás fejlesztésére vonatkozó megállapodás. Szerepel még a határ menti mellékutak korszerűsítésére létrehozandó közös munkacsoport, valamint a vasúti határátkelés egyszerűsítése. Nem került be viszont a Tánczos Barna szállításügyi államtitkár javaslata a dél-erdélyi autópályával kapcsolatban, amely szerint a két kabinet közösen határozna arról, hogy miként valósulna meg a sztráda magyarországi folytatása. Horváth Anna szerint nem született még megegyezés az oktatási, művelődésügyi és ifjúságpolitikai kérdésekben beterjesztett javaslatokról. Az államtitkár szerint a legfontosabb javaslat a határ menti együttműködési program. Előreláthatólag az autonómia kérdése sem szerepel majd a közös kormányülés napirendi pontjai között. A 2006 novemberében Budapesten rendezett második együttes kormányülésen a két kabinet tagjai tíz kétoldalú megállapodást írtak alá. A román és a magyar kormány vállalta, hogy együttműködik a Duna-medencére és a Tisza-vízgyűjtőre vonatkozó területfejlesztés, az építőipari vállalkozások kooperációjának ösztönzése terén. Megállapodás született, hogy a két állam köztisztviselői közös szakmai képzésben részesülnek, és hogy Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket építenek. Arról is megállapodtak, hogy a román és a magyar tudományos akadémia történészekből álló vegyes bizottságot alakít egy közös történelemkönyv megírására, Románia és Magyarország pedig fele-fele arányban finanszírozza a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását. Tavalyi kormányközi megállapodás eredménye az is, hogy 2007. január elsejétől a két ország állampolgárai útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal léphetnek a másik állam területére. Nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében, és az erdélyi autonómiaigények sem kerültek szóba. /Nagy B. István: Négycsillagos kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

A jelek szerint a román és a magyar kormány harmadik együttes ülése sem úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint amely jelentős áttörést hozott a két ország kapcsolatában. A találkozónak nem is ez a célja, a két kabinet az előző két alkalommal is az esemény adta politikai marketinglehetőségeket kívánta kiaknázni. Nagy változás, hogy Románia az Európai Unió tagja lett, a két szomszédos állam ugyanazon közösség tagja. A következő kormányülés napirendjén többnyire olyan témák lesznek, amelyek már az előző megbeszéléseken is szerepeltek, de nem valósultak meg, vagy teljesen súlytalanok. Az előbbi kategóriába a közös történelemkönyv megírására vállalkozó vegyes bizottság felállítása, míg utóbbiba az építőipari klaszterrendszer megalapítása illik leginkább. A két kormány ismét kerüli az autonómia, a Bolyai Egyetem vagy a Sapientia Egyetem közös finanszírozása ügyének megvitatását. Gyurcsány Ferenc nemrég időszerűtlennek nevezte a határon túli magyarok önrendelkezésének kérdését, Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a Tariceanu-kabinet nem zárkózik el az autonómiadisputától, mindössze Budapesttől várja ennek felvetését. /Rostás Szabolcs: Megkerült témák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Traian Basescu államelnök nem ért egyet a referendumtörvény módosításával, ezért a jogszabályt visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra. Az elnök azt a cikkelyt kifogásolta, amely szerint az önkormányzati, általános vagy europarlamenti választásokat a kormánynak el kell halasztania, ha egy napra tűzték ki az államelnök által kiírt népszavazással. /P. E. É. : Tologatják a referendumtörvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Terrorista cselekedetek gyanújával bűnvádi feljelentést tett a bukaresti Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet Nicolae Plesita nyugalmazott tábornok, valamint öt egykori román diplomata ellen. A kormány által két évvel ezelőtt létrehozott intézmény azzal vádolja a Szekuritáté Külföldi Hírszerzésének (DIE) volt parancsnokát és a öt volt bonni diplomatát, hogy közreműködtek a kommunista rezsim ellenállóinak meggyilkolásában, valamint megfélemlítésében. Az intézet szerint Nicolae Plesita, Dan Mihoc, Constantin Ciobanu, Ion Constantin, Ioan Lupu és Ion Grecu szervezte meg többek között 1981-ben a Ceausescu-diktatúra három nagy ellenállója, Paul Goma, Nicolae Penescu és Serban Orescu ellen irányuló – végül sikertelennek bizonyult – merényletet, amelynek során csomagba rejtett pokolgépet küldtek a célszemélyeknek. Másokat Plesitáék mérges gázzal, illetve bérgyilkosok alkalmazásával igyekeztek eltenni láb alól. Különben a feljelentést a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS), a CIA-tól, a kelet-német (STASI), valamint a magyar titkosszolgálattól (BM) származó dokumentumokra és tanúvallomásokra alapozták. A Marius Oprea történész vezette intézet korábban hasonló eljárást kezdeményezett 210 egykori börtönparancsnok és a gyermekeket beszervező szekustiszt ellen is. Augusztusban arra is javaslatot tett, hogy a volt szekusok és a politikai rendőrséggel közvetlenül együttműködő személyek nyugdíját csökkentsék a szakképzetlen munkásokéval egyenértékű szintre. Ez a rendelkezés egyebek mellett Nicolae Plesita szekustábornokra is vonatkozna, aki jelenleg ötezer lejes nyugdíjban részesül. A bukaresti katonai ügyészség által véglegesített bűnügyi dossziéban azzal gyanúsítják a DIE volt parancsnokát, hogy Ceausescu utasítására legkevesebb hét merénylet végrehajtásával bízta meg a Sakálként elhíresült nemzetközi terroristát. Carlos, azaz Iljics Ramirez Sanchez 1981. február 21-én például a Szekuritáté megrendelésére robbantott a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében. /Rostás Szabolcs: Szekusok célkeresztben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Várhatóan 12-15 kétoldalú megállapodást fogad el a román és a magyar kabinet a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik együttes kormányülésen – közölte Bukarestben Cseke Attila kormányfőtitkár. Cseke emlékeztetett arra, hogy a 2005-ben és 2006-ban elfogadott megállapodások jelentős részét már gyakorlatba ültették. A megvalósított megállapodások közé sorolta a határátlépés megkönnyítésére, illetve a konzuli hálózat bővítésére vonatkozó egyezményeket. A közúti közlekedés terén a felek megállapodást írnak alá a kisebb forgalmat lebonyolító határátkelőkön áthaladó másodrangú utak javításáról. Tervezik egy olyan listának az elfogadását is, amelyben konkrét határ menti projektek szerepelnek. /Mihály László: Egy tucat megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, RMDSZ-es politikus elmondta, ezúttal sem kerül napirendre az erdélyi autonómiatörekvések, a Bolyai Egyetem visszaállításának vagy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozásának kérdése. Emlékezetes, hogy tavaly Tariceanu kormányfő határozottan elutasította az etnikai alapú autonómiát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „az autonómiát nem szerzik, és nem adják, hanem többség és kisebbség párbeszéde alakítja ki”. Nemrég a magyar kormányfő időszerűtlennek nevezte az autonómia ügyét, szeptemberi budapesti látogatása során ugyanakkor Adrian Cioroianu román külügyminiszter közölte: Bukarest nem zárkózik el a kérdés megvitatásától, ha ezt a magyar hatóságok felvetik. /Rostás Szabolcs: Gyorsvasút a fővárosok között? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

A Simon Wiesenthal Központ felkérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, „nyilvánosan ítélje el Cioroianu kijelentéseit, menessze a kormányból, és kérjen bocsánatot az európai roma közösségtől”, mert Adrian Cioroianu külügyminiszter „a romák deportálásának” ötletét hangoztatta azt követően, hogy egy roma nemzetiségű román állampolgárt egy olasz nő meggyilkolásával vádoltak. A külügyminiszter azt mondta, egyiptomi látogatása során felmerült benne a lehetőség, hogy vásároljon egy területet az egyiptomi sivatagban, és oda küldje azokat a személyeket, akik foltot ejtenek országának imázsán. /A Wiesenthal Központ Cioroianu menesztését kéri. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette, hogy a kormány panaszt tesz az Európai Bizottságnál az olasz kormány által kiadott dekrétumtörvény kapcsán, ha kiderül, hogy létezik erre jogi alap. Rámutatott, az olasz kormány által elfogadott dekrétum nem csupán a román állampolgárokra vonatkozik, és nem vonatkozik a becsületesen dolgozó személyekre. /Tariceanu panaszt tesz az EB-nél az olaszországi dekrétum miatt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Véglegesítette a román és a magyar kormány az együttes kormányülés napirendjét – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Öt nagy témacsoport lesz, így területfejlesztés mellett gazdaság, infrastruktúra, közlekedés fejezet, valamint mezőgazdasági és környezetvédelmi kérdéskör is szóba kerül, akárcsak a kultúra, kisebbség, oktatás, illetve a szociális, egészségügyi témakör. Gémesi elmondta: 15 megállapodást írnak alá. Ezek között szerepel majd a hadisírok kölcsönös gondozásáról és a területfejlesztésről szóló egyezmény, de a két ország adóhivatala, valamint a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Miniszterelnöki Hivatal közötti együttműködési dokumentum is. A közúthálózatok összekapcsolásával kapcsolatban megállapodás születik arról, hogy a jövő év első felében elkészítik az autópálya-építés összehangolásának ütemtervét. A román fél azt szeretné, hogy Magyarországon is autópályák és ne gyorsforgalmi utak épüljenek a román–magyar határig. /Gémesi: öt témacsoport. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Nem az a kérdés, hogy mit tud Tőkés László az Európai Unióról (EU), hanem az, hogy az unió kit ismer, kinek a szavára figyel oda” – állapította meg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Magyarfenesen a kultúrházban, Tőkés László kampányrendezvényén. Tőkés László elmondta, nem maga számára, hanem az általa képviselt ügynek kér támogatást a szavazóktól, az Európai Unió ugyanis „Isten után a legmagasabb fóruma az erdélyi magyarságnak. ” Szilágyi Zsolt kampányfőnök azt hangsúlyozta, Tőkés Lászlónak fele annyi szavazatot kell összegyűjtenie, mint az RMDSZ-nek, ezért arra buzdított: aki biztos akar lenni abban, hogy nem marad brüsszeli képviselet nélkül az erdélyi magyarság, az szavazzon Tőkésre. Az RMDSZ jelöltjei egy időben járták a szórványt és a Székelyföldet. Winkler Gyula a szászvárosi református és evangélikus egyházközösségei közös istentiszteletén szólalt fel, a restitúció ügyében tett erőfeszítéseket említvén. Maroshévizen Frunda György a felújított, magyar tannyelvű Kemény János Líceumot és az újonnan megépített tornatermet látogatta meg. „Ha nem lennénk jelen a kormányban, nem tudtunk volna támogatást juttatni a magyarlakta településeknek. Azért van szükség az önök támogatására, hogy ezt a munkát folytathassuk” – hangsúlyozta. Markó Béla udvarhelyszéki településeken találkozott a választókkal. /Winkler a templomban, Tőkés a kultúrházban kampányolt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Miközben a liberálisok lezártnak nyilvánították az ügyet, az ellenzék továbbra is a külügyminiszter menesztését kéri Adrian Cioroianu korábbi, „fasisztoidnak” tartott kijelentései miatt, miszerint a romániai bűnözőket az egyiptomi sivatagba, munkatáborokba kellene száműzni. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szerint Cioroianu kijelentése „náci magatartásról” tanúskodik. Ugyanakkor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kormány továbbra is kiáll a külügyminiszter mellett. /B. T. : Nem hagyják Cioroianut. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Megemelte a minimálbért a kormány: januártól ötszáz lej lesz a legkisebb törvényes fizetés Romániában, ez 28 százalékos növekedést jelent a mai 390 lejes minimálbérhez képest. /Ötszáz lej a minimálbér. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

November 14-én tartja harmadik együttes ülését a román és a magyar kormány. A bukaresti, első közös kormányülést történelminek nevezte a sajtó. Azóta megszokottá vált, hogy évente egyszer magyar és román megállapodásokat ír alá. 2005-ben tíz pontban foglalták össze azokat a prioritásokat, melyeket az elkövetkező évben vállal a két kormány. A második, Budapesten tartott közös kormányülésen tíz, most tizenöt megállapodást ír alá a Tariceanu és Gyurcsány vezette két kabinet. Az előző két ülésen Markó Béla szövetségi elnök még miniszterelnök-helyettesként vett részt a munkában, azóta lemondott. Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket épít közösen a két ország – állapodtak meg tavaly a kormányok. Ezt a hosszú távú tervek közé sorolták. Az együttes üléseken nem beszélnek az autonómiáról. A kisebbségi törvény téma maradt, de nem valószínű, hogy most erről bővebben tárgyalnának. /Simon Judit: „Bejáratott” közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Kormányban és ellenzékben is következetes álláspontot képviselt a Demokrata Párt (PD) a kisebbségi törvénytervezetről – jelentette ki Emil Boc, a politikai alakulat elnöke. Boc Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nyilatkozatára reagált, miszerint Budapestről úgy látszik: a kormánykoalícióban maradt liberális párt és az RMDSZ továbbra is nyitott e témában, de a demokraták álláspontja változott. Boc hangsúlyozta: a jogszabály „ellentmond” Románia alkotmányának. A demokrata pártelnök azzal magyarázza Gyurcsány nyilatkozatát, hogy „a magyar miniszterelnök is sokszor úgy beszél, mint Adrian Cioroianu román külügyminiszter”. A Realitatea TV úgy tudósított: Gyurcsány támadást intézett a PD ellen azzal, hogy Traian Basescu államfő pártjának minősítette a demokratákat. /”Szóváltás”Gyurcsány és Boc között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Veszített szenzációjából a román és a magyar kormány együttes ülése. Aláírnak néhány egyezményt, megállapodást, félszóval felemlegetik az egymás területén élő kisebbségek nehéz sorsát, majd mindenki hazamegy. Nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem lett volna hozadéka a két kabinet eddigi találkozóinak. Megnyitották a csíkszeredai konzulátust, létrehozták a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetet, s megtörtént a határ menti térségeket összekötő néhány hídverés. Az erdélyi magyarság számára igazán fontos ügyek azonban minden alkalommal lemaradtak a napirendről. A különböző autonómiaformákról, a magyar egyetemről ezúttal sem tárgyaltak, ezért nem csak a román fél okolható. Gyurcsány Ferrenc elmondta, hogy a két népet továbbra is sok minden összeköti, a múlt keserűségeit magunk mögött kell hagynunk, közös jövőt kell építenünk. Gyurcsány bejelentette, minden szakképesítéssel rendelkező román állampolgár előtt megnyitják a magyar munkaerőpiacot. Gyurcsányék néhány éve még huszonkétmillió román bevándorlóval riogatta a választókat. Megkésett gesztusok, a fontos dolgok elhallgatása, így alakulnak a magyar―magyar, illetve a magyar―román kapcsolatok. /Farkas Réka: Elmaradt és megkésett gesztusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Épeszű ember nem nézheti jó szemmel azt, ha két nagystílű hazárdjátékos dönt a sorsát illető kérdésekről. Főleg akkor nem, ha egyiküket már elkapták, amint blöffölt. Ezért nem rajong a lap munkatársa a november 14-én nagy csinnadrattával levezényelt román–magyar együttes kormányülésért. Az esemény deklarált céljai között számos nagy horderejűnek ható gazdasági egyezmény szerepelt. A magyarországi munkapiac megnyitása román állampolgárok előtt kétélű fegyver. Egyrészt, szélesebb választási lehetőséget nyújt az egyénnek, másrészt fokozza a kivándorlást. Bukarestben bizonyára ezért gondolták úgy, hogy a növekvő hazai munkaerőhiány nem túl nagy ár. Más sarkalatos pontja a tárgyalásnak a két ország közötti úthálózat bővítésével kapcsolatos. Balkáni szinten is kevés az olyan térség, ahol annyira csapnivaló lenne a közlekedés, mint Erdélyben. Moldvában négysávos országutak vannak a nyomorgó falvak mellett. Másfél évtizeden keresztül politikai színezettől függetlenül valamennyi román kormány ezt erősítette. Ezért elsősorban az erdélyi úthálózatot kellene fejleszteni. Vannak olyan dolgok, amelyek miatt egy tisztességes magyar kormány nem ült volna egy asztalhoz a bukaresti miniszterekkel. Ilyen a tanügyi törvény magyar közösséget érintő része. A román miniszterelnök magyar kollégájához méltót hazudott a magyar sajtónak: azt állította, hogy Romániában a kisebbségekhez tartozó gyerekeknek évek óta (sic!) idegen nyelvként tanítják a román nyelvet. Valójában nagy nehezen eljutott oda a román törvénykezés, hogy legalább az elemi osztályokban tesz némi különbséget a román anyanyelvűek és a többi tanuló között, de ez még nagyon kevés. Az állami finanszírozású magyar egyetem ügyéről szintén nem tárgyaltak. A mostani tárgyaláson cinkosok ültek össze, utakat és egyebeket egyeztetni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Utak és cinkosok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Románia választás előtt áll. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezért tett olyan megállapításokat, amelyek a romániai EP-választásokhoz kapcsolódnak. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a romániai magyarság brüsszeli képviselet nélkül maradhat. Gyurcsány hazai riválisa, Orbán Viktor részt is vesz az egyik jelölt kampányában. Gyurcsány nyomatékosan leszögezte: a román államelnök által „felügyelt” Demokrata Pártot tartja felelősnek amiatt, hogy a kormánykoalíció kialakításakor ígéretesen indult, és a 2005-ös bukaresti közös kormányülésen még hangsúlyos kérdésként napirenden levő romániai kisebbségi törvény zátonyra futott. Azt már csak hozzágondolhatta a magyar miniszterelnök, hogy ugyanazt a Traian Basescut terheli a felelősség, „amiért Tőkésék eléggé kikupálódhattak ahhoz, hogy zsarolási pozícióba kerüljenek az RMDSZ-szel szemben”, állította a lap főszerkesztője. Salamon Márton László örvendetesnek tartja, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a hangsúlyok a szimbolikus térből egyre inkább a gazdaság területeire költöznek. /Salamon Márton László: Kikupálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./