Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke június 29-én Chisinauban megegyeztek, hogy évente egy-egy közös kormányülést szerveznek. A román és a magyar kormány már rendszeresen szervez ilyen közös kormányüléseket. /Román–magyar példa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Példátlanul nagy összeget fordít a román kormány az erdélyi közutak felújítására, mondta el Tánczos Barna közlekedési minisztériumi államtitkár, miután a kormány majdnem egymilliárd euró értékű útrehabilitációs program megvalósításáról határozott. Az államtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte a sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében többnyire magyarok lakta erdélyi településeken áthaladó, összesen 1100 kilométer utat javítanak meg. A program összértéke 987 millió eurót, ebből 450 millió eurót az Európai Befektetési Bank, 537 millió eurót a román kormány fedez. A román kormány még soha nem szavazott meg ennyi pénzt erdélyi utak felújítására. Az államtitkár a megjavítandó utak közül kiemelte a mintegy 155 kilométernyi, Maroshévíz és Kökös közötti szakaszt. /Példátlanul nagy összeg az erdélyi utak felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Ótelek önálló községgé alakulására kidolgozott törvénytervezet a végszavazáson nem kapta meg a minimálisan szükséges voksot a szenátustól, a parlamentnek az ügyben a döntő szót kimondó házától. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvény egyik kidolgozója szerint nem rosszindulatból utasították el, inkább figyelmetlenségből nem kapta meg a javaslat a kellő számú szavazatot. A jelenleg hat településből álló Újvár község lakosai 2005 áprilisában népszavazáson döntöttek Ótelek és Jánosfölde leválásáról, az Ótelek (amelyet majdnem kilencven százalékban magyarok laknak) központú új közigazgatási egység létrehozásáról. A közben rájuk zúdult pusztító árvíz miatt és az újjáépítés közben az önállósulás háttérbe szorult, de azután Toróék kijárták a kormány jóváhagyását, elfogadtatták a képviselőházzal a tervezetet, most meg elbukott az indítvány. Toró jelezte, megkeresik a módját annak, hogy szeptembertől miként indíthatnák újra a folyamatot. /Pataky Lehel Zsolt: Három szavazat hiányzott Ótelek önállósulásához. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

A kormány sürgősségi rendelettel több olyan intézkedést hagyott jóvá, melyek az államosított lakások visszaszolgáltatása nyomán kilakoltatott bérlőket szociális lakáshoz juttatná. Sürgősségi kormányrendelettel szociális lakásalapot hoztak létre. /S. L. : Lakásalap „földönfutóknak” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Parlamenti és politikai együttműködésről szóló megállapodást kötött július 2-án a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD), melyet Emil Boc és Theodor Stolojan pártelnökök írtak alá. A tíz pontba foglalt megállapodás nem rendelkezik jogerővel, és nem tartalmaz a két alakulat fúziójára, illetve jobb-közép gyűjtőpárt létrehozására vonatkozó utalásokat sem. A PD-PLD-megállapodás leszögezi, ellenzéki pártként szembe helyezkednek a jelenlegi kormánnyal, illetve a PSD-vel, amely „jelenleg Románia tulajdonképpeni kormányzó pártja”. /Hivatalos a PD és a PLD frigye. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Markó Béla július 2-án elbúcsúzott közeli munkatársaitól, július 3-án benyújtja kormányfő-helyettesi tisztségéről való lemondását a miniszterelnöknek. „A következő időszakban elsősorban a szövetség elnökeként lesz rám szükség” – mondta Markó Béla. A miniszterelnökkel megbeszélte, hogy ezután is rendszeresen konzultálnak, hiszen a kormányt továbbra is a két koalíciós szervezet alkotja: a Liberális Párt és az RMDSZ. Arra a kérdésre, hogy miért volt fontos az államminiszteri tisztség, Markó kifejtette, egy épületben dolgozott a miniszterelnökkel, s ha úgy adódott, bármikor bement hozzá, megbeszélték a problémákat. A felügyelete alá tartozó területeket valóban felügyelte. A népszavazás eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy Markó lemondott erről a tisztségéről. Markó szerint előállhat olyan helyzet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz egyáltalán képviselője Brüsszelben. /Szőcs Levente: ‘Nem tudtam eleget foglalkozni a saját szervezetem életével’. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Egy későbbi, nyár végéig megtartandó második ülésszakon fogja véglegesíteni az aláírásra váró közös jegyzőkönyv szövegét a román–magyar kisebbségügyi vegyes bizottság, miután július 3-i bukaresti ülésén nem jutott a megtárgyalandó kétoldalú témák végére – tájékoztatott Bukarestben Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára. A két ország kisebbségügyi kérdéseit érintő közös jegyzőkönyvet csak ezen a második ülésszakon fogják véglegesíteni, be kell még fejezni az ajánlások megszövegezését. A tervek szerint a nyár végéig lebonyolítják ezt a találkozót Budapesten vagy Bukarestben. A kétoldalú kisebbségi együttműködési szakbizottság társelnökei (Gémesi Ferenc és Mihai Gheorghiu, a határon túli románok ügyével foglalkozó külügyi államtitkár) csak ezután írhatják alá a dokumentumot. Főleg az oktatási és kulturális kérdések várnak még pontosításra mind Magyarország, mind Románia vonatkozásában. A magyar delegáció felvetett több kérdést a nyelvhasználattal kapcsolatosan az oktatás és a közigazgatás terén, illetve a helységnévtáblákat illetően. Jelezte: számos kérdésben a meglévő romániai jogszabályi háttér mellett gyakorlatiasabb eredményeket várna. Ugyanakkor Magyarország sem zárkózik el attól, hogy megvizsgálja, miként lehetne a romániai igényeknek megfelelően biztosítani a jobb minőségű román nyelvoktatást a magyarországi román kisebbség számára. A magyar fél ez ügyben aktív együttműködést kért, például azt, hogy a szomszédos ország segítse a magyar területen román nyelven oktatók képzését. Ha Magyarországon esetleg nem találnak román tankönyvírót, akkor Románia segíthet ebben is – mondta az államtitkár. A Sapientia Egyetem ügyében nagyjából sikerült véglegessé tenni a szöveget, ami az akkreditáció előmozdítását illeti. A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a romániai felsőoktatás helyzetét is alaposan át kell tekinteni a romániai magyarság szempontjából. Pontosítani kell a restitúciós folyamattal kapcsolatos felvetéseket is – mondta Gémesi Ferenc. A magyar fél szeretné, ha a román kormány amolyan jószolgálati, egyeztető feladatot vállalna az egyház és a román kulturális tárcsa között a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár hasznosítása ügyében. Külön „csomagot” képviselnek a közjogi kérdések. Budapest a romániai kisebbségi törvény elfogadtatásának ügyét az ajánlások között szeretné szerepeltetni, hiszen – mint Gémesi mondta – ez ügyben a román fél nem tudott előbbre lépni. „Szeretnénk tehát, ha ezt napirenden tartaná a román politika” – fűzte hozzá, utalva arra is, hogy Bukarest ugyanakkor a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét szorgalmazza. /Ülésezett a vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Traian Basescu államfő kijelentette: követelni fogja a kormánytól, hogy jelölje meg, milyen forrásokból kívánja fedezni a nyugdíjemeléseket. A parlament által elfogadott módosított nyugdíjtörvény csak akkor lép érvénybe, ha Basescu is aláírja. Basescu azzal fenyegetőzött: referendumot ír ki, amennyiben szeptemberig nem fogadják el az egyéni választókerületekről szóló törvényt. Az államfő ezúttal sem kímélte az újságírókat, akiknek – magyarázta – felkopna az álluk, ha nem volnának politikusok. Véleménye szerint a „firkászok” 80 százaléka pletykából, spekulációkból él. Basescu szerint elmozdításának kiagyalói a liberális Bogdan Olteanu, a PSD-s Viorel Hrebenciuc és az RMDSZ-es Verestóy Attila, akiket a maffiózó politikai rendszer kulcsfiguráinak nevezett. Kijelentette: az olyan politikusokkal, mint például Viorel Hrebenciuc, semmilyen együttműködést nem tud elképzelni. /Basescu szerint a nyugdíjemelés fedezet nélküli ígérgetés lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Az államfő támadásainak kereszttüzében Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője, valamint Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke állt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője visszautasította az államfő vádjait. „Nem hiszem, hogy jót tesz az államfő megítélésének, ha teljesen alaptalanul vádol különböző politikusokat” – szögezte le Verestóy. Hozzátette: ő több olyan politikussal is együttműködik, akik az államfőhöz közel állnak. /Basescu: egy mindenki ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

A kormány július 4-i ülésén jóváhagyta a Románia és Magyarország közötti határátlépésre vonatkozó megállapodást. A felek 2004. április 27-én írták alá Bukarestben a határátlépés ellenőrzésére vonatkozó egyezményt, amelyet a 2006. december 21-én aláírt megállapodás újított meg. A dokumentumokba foglalt megegyezés célja a két ország közötti átkelés megkönnyítése, és ezáltal a határforgalom folyamatossá tétele volt. Ennek értelmében Románia és Magyarország között életbe lépett az Unióban bevett szokás: két tagország hatóságai az őket elválasztó határszakaszon közösen végzik el az útlevél- és vámvizsgálatot. Cseke Attila államtitkár, a közös kormányülések egyik előkészítője elmondta, az úgynevezett „egy-megállásos” ellenőrzést ideiglenesen bevezették 2007. január 1-től, de csak mostantól alkalmazzák a közúti határforgalomban. /Kormányhatározat az „egymegállásos” határellenőrzésről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

A kormány július 4-i ülésének elején Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök megköszönte Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek a kormányban kifejtette tevékenységét. Markó is köszönetet mondott: “Sajnálattal hagyom el a kormányt, mivel nagyon jó csapattal dolgoztam együtt, és nem csupán kollégák, hanem partnerek, sőt, remélem, hogy barátok is voltunk. ” /Köszönet Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

A jól végzett munka tudatában búcsúzott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke miniszterelnök-helyettesi posztjától, a kabinet tagjaitól, a kormányfőtől. Úgy érzi, mind a kormány, mind a benne ügyködő magyar politikusok eredményes munkát végeztek, hozzájárultak az ország euroatlanti integrációjához, az ország általános gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A liberális–RMDSZ kormány csak jót mond magáról, dacára annak, hogy se az intézményi reformok, se az uniós pénzek lehívása terén nem jeleskedtek. A mezőgazdaság helyzete drámainak nevezhető, a tanügy a középszerűség melegágya, az infrastruktúra fejlesztése döcög, a nyugdíjasok hatvan százalékának 300 új lejből kellene megélniök. Az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként még a puha kulturális autonómiát szavatoló törvényt sem tudta átverekedni a parlamenten, a tanügyi törvény kisebbségellenes cikkelyeit képtelen volt megváltoztatni, az önálló Bolyai Egyetem újraindításáért folytatott harcot teljesen a civil szervezetekre bízta, nem jeleskedett az egykor államosított magyar vagyonok visszaszolgáltatása terén sem. /Simó Erzsébet: Talmi álmok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Basescu államfő kicsinyes és bosszúálló, nem akarja megbocsátani a 322 képviselőnek, hogy a felfüggesztésére szavazott. Ismét oligarchákat, maffiákat és maffiózókat emlegetett, pocskondiázta a kormányt és a miniszterelnököt. Mózes Edith, a Népújság munkatársa örül, hogy az RMDSZ által szorgalmazott módon szavazott, vagyis Basescu ellen, így neki nincs szégyellnivalója, azokkal ellentétben, akik haszonlesők módjára mindig a „győztesre” voksolnak, mert az elvekkel hadilábon állnak. Most szégyellhetik magukat Szász Jenőtől Gazda Zoltánig azok, „akik a magyar szavazókat megosztva, Traian Basescu köpönyege alatt véltek maguknak tartós menedéket lelni. S ebben az ügyben az RMDSZ-en belüli Basescu-pártiakról sem feledkezhetünk meg, hiszen éppen ezek kétszínű magatartása miatt volt olyan felemás vagy inkább semmilyen a kampány, amiért aztán – jellembajnokokként – újra csak Markó Bélán verték el a port. ” – kelt Markó védelmére a lap munkatársa. Azok a „független” és „kritikus” szemleírók, akik a Szász Jenő meg Gazda Zoltán szája íze szerint ostorozták Markó Bélát, nem látják be tévedésüket. Már csak a legostobábbak emlegetik fel vádként az RMDSZ-szel szemben, hogy nem Traian Basescu mellett tette le a voksát. /Mózes Edith: Megnyugodtam. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Hiábavalónak bizonyulhatnak a romániai nagykorrupció leleplezése érdekében tett ügyészi erőfeszítések, miután az Alkotmánybíróság precedens értékű döntést hozott Adrian Nastase volt miniszterelnök pere ügyében. A volt kormányfő ellen fél év alatt kétszer is vádat emeltek. Azzal vádolják: kormányfői mandátuma alatt az építkezési szakhatóság vezetőjétől összesen 1,3 millió euró értékű kenőpénzt kért cserébe azért, hogy megtartsa tisztségében. Emellett a nyomozók azzal is el akarják számoltatni őt, hogy a 2004-es választási kampány alatt a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként majdnem 1 millió eurót szerzett, amit a törvényes előírások megszegésével fordították a PSD választási kampányának finanszírozására. A 2004 végén kinevezett Monica Macovei igazságügyi miniszter szinte teljes mértékben kicserélte az ügyészi gárdát és megkezdték Adrian Nastase gyanús ügyeit vizsgálni. Most Nastase azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy ne „halandó” román állampolgárként, hanem egykori miniszteri rangú vezetőként kezelje őt a vádhatóság. Egyelőre csak a Calin Popescu Tariceanu kormányfő kabinetjének volt miniszterelnök-helyettese, az egymillió eurós adócsalással vádolt George Copos ellen indított per folytatódik, mivel az ő hasonló kérését elutasította a taláros testület. /Borbély Tamás: Füstbe ment nagykorrupciós küzdelem? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Helyzetfelmérésre és tanácskozásra hívta össze július 7-én Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont igazgatója a román és a magyar kulturális minisztérium illetékeseit, valamint a helyi és megyei önkormányzati képviselőket. A találkozó végén a felek megállapodást írtak alá, amely a további tennivalók listáját is tartalmazza. „A jogi helyzet tisztázása a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik, az előtanulmányok elkészíttetése a megyei önkormányzat, illetve az alkotóközpont feladata lesz” – vázolta a tárgyalás eredményét Kassay Péter igazgató. Dan Nicolae, a román szaktárca műemlékvédelmi igazgatóságának vezetője elmondta, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal 1998-ban kötött megállapodás a mindkét fél számára kiemelkedően fontos műemlékek jegyzékét is tartalmazza. A listán szerepel a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is. Sebestyén József, a magyar Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa a múlt év decemberi közös kormányülés eseményeit elevenítette fel. Ekkor döntötték el, hogy a két kormány anyagilag és szakmailag egyaránt támogatja a magyar és román kulturális örökséghez tartozó műemlékek felújítását, megőrzését. /Jánossy Alíz: Helyszíni szemlén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Ma az RMDSZ erősebb, mint valaha – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a 2004-es parlamenti választások után, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsa felhatalmazta az RMDSZ vezetőségét arra: folytassanak tárgyalásokat a Traian Basescu vezette D. A. Szövetséggel a kormányban való részvételről. Az RMDSZ sikeresen tárgyalt – ma már azt mondhatjuk: vesztére. Alig telt el két és fél év azóta, most az RMDSZ jobban meg van félemlítve, mint 1990 márciusában. Az RMDSZ tétován reagál, vezetőinek sokszor nem megfelelően érvelnek. Most arra kell tudni reagálni, hogy köztiszteletnek örvendő román értelmiségiek kérdőjelezik meg az RMDSZ létjogosultságát. Azt mondják: az etnikai pártok ideje lejárt, az Európai Unióban nincs már rájuk szükség. Ilyenkor kell tudni érvelni, rávilágítani a regionális (és ezen belül akár etnikai) pártok szerepére az Európai Unió régi tagországaiban, szembe kell tudni állítani a német, finn, észak-olasz stb. példát a hivatkozott franciával, spanyollal, kanadaival. /Salamon Márton László: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A kormány nem avatkozik be az igazságszolgáltatásba, az igazságszolgáltatásnak sem lenne szabad beavatkoznia a kormány teendőibe – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu kormányfő azokról az ügyészségi eljárásokról, melyeket az RMDSZ kormányzati és önkormányzati tisztségviselői ellen indítottak a magyar közösségek számára kiutalt pénzforrások miatt.,,Azt hiszem, néhány ügyész a 1990. előtti politikai rendszert veszi alapul” – nyilatkozta az ügyészségi eljárásokról a kormányfő. A Korrupcióellenes Ügyészség jelenleg Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Erdei Doloczki István Szatmár megyei képviselő, Szabó István szatmári tanácselnök és Riedl Rudolf, a megye alprefektusa ellen folytat vizsgálatot amiatt, hogy a magyar közösségek lakta erdélyi települések számára aránytalanul magas pénzforrásokat utaltak ki. /(-kas): Kiállt az RMDSZ-es tisztségviselők mellett a kormányfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

A napokban Király András parlamenti képviselővel Irházi János készített interjút, ehhez fűzte megjegyzéseit a cikkíró. “Amióta Markó Béla megkapta a kormányfő-helyettesi tisztséget, számtalan kérdést oldottunk meg, főleg oktatás, kultúra, művelődés terén. ” Markó Béla felügyelete alatt benyújtott a kormány egy új oktatási törvénytervezetet, amely a magyar oktatásra nézve az eddiginél is hátrányosabb. A romániai magyarság közművelődésére kiutalt pénzt a Markó Béla vezette Communitas Alapítvány kuratóriumai elsődlegesen az RMDSZ céljaira és klientúrájának utalják ki, állapította meg Nagy István. “Nagy Zsolt közismert, népszerű, hisz 23 éves kora óta az RMDSZ ügyvezetésén dolgozott. ” Valójában Tőkés Lászlóval ellentétben Nagy Zsoltról alig tudnak az emberek. “A népszavazást követően az RMDSZ részéről hiányzott az önkritikai hang. ” Mikor volt? /Nagy István: Csak ültem és ámultam. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Leonard Orban, a többnyelvűségért felelős európai biztos ellenzi az RMDSZ három európai parlamenti képviselője azon kezdeményezését, hogy újraalapítsák az 1959-ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet. Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly aláírásgyűjtésbe kezdtek az Európai Parlamentben az állami magyar Bolyai Egyetem újralapítása érdekében. A három EU-honatya azzal vádolja Románia mindenkori kormányait, hogy diszkriminatívak voltak a magyar kisebbséggel szemben, és felkérik az Európai Bizottságot és az Európai Miniszterek Tanácsát, hogy ítéljék el a román kormány hozzáállását, és kezdeményezzék azon eljárások elindítását, amelyek megkönnyítenék az egyetem megalapítását. Orban szerint “az Európai Bizottság nem kompetens az ügyben, lévén ez nemzeti vagy regionális, illetve az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Aláírta a nyugdíjak emelését elrendelő törvényt Traian Basescu államfő. A jogszabály szerint a nyugdíj kiszámításában fontos szerepet játszó nyugdíjpont – amelynek értéke jelenleg az átlagbér 31 százaléka – január elsejétől 37,5 százalékra emelkedik. Napokig kérdéses volt, hogy Basescu egyetért-e a kormány által javasolt és a törvényhozás által támogatott intézkedéssel, mert az államfő szerint Románia képtelen fedezni a csak jövő évben 2,5 milliárd eurós kiadást jelentő költséget. Az államfő hangsúlyozta: továbbra sem szűntek meg a kételyei. /Basescu beadta a derekát: emelik a nyugdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Demokrácia-deficit Romániában és Magyarországon címmel zajlott július 20-án beszélgetés a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Gabriel Andreescu egyetemi oktató az igazságügy terén található visszásságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a román alkotmánybíróság nem a demokrácia pillére, megkérdőjelezhető, politikai befolyástól sem mentes döntéseket hoz. Az ügyészség nem tartja be a demokrácia alapvető játékszabályait, semmibe veszi az ártatlansági vélelmet, és viszonylag gyakran alapvető állampolgári jogaiban sérti meg azokat, akiket valamilyen ügyben vizsgál. Lányi András magyarországi előadó kijelentette: 2007 történelmi dátum Magyarországon a demokrácia megcsúfolásában, erre az egyik legsúlyosabb példa a nemzeti vagyon kiárusítása, nagy részének idegen magánkézbe kerülése. „A demokrácia nem az, amikor a többség és a kormány bármit megtehet, hanem ellenkezőleg” – hangsúlyozta. „A román és a magyar történelem nem demokratikus rendszerek sora, csak nagyon rövid ideje tanuljuk a demokráciát” – mutatott rá Ovidiu Pecican történész. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ-en belül tapasztalható demokrácia-deficitről szólva elmondta: ez a párt szervezeti jellegéből is adódik. Baj, hogy például az SZKT tagjait nem választják, hanem küldik. Hogyha az SZKT a parlamentnek felel meg, létezni kellene „pártoknak” is, ezt a szerepet pedig a különböző politikai platformok tölthetnék be. Hangsúlyozta: a verseny hiánya rossz hatással van az érdekképviseletre, mindenki igyekszik „jóban lenni” a felső vezetéssel. Megoldást azt jelenthetne, ha átszerveznék a struktúrát, és minden tisztséget titkos szavazással lehetne betölteni, mivel most „be vannak betonozva” az emberek a vezető pozíciókba. /Farkas Imola: Lábbal tiporják a demokráciát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista a Tőkés–Markó-vitáról kifejtette, hogy a közösség alapvető problémáját belső demokráciájának tönkretétele jelentette, 2004-ben a helyhatósági választási törvény megszavazásával az RMDSZ megakadályozta politikai riválisa, a Magyar Polgári Szövetség választási részvételét. Most mindkét félnek fel kellene adnia támadó, egymást minősítő retorikáját. Budapest és a többi határon túli magyar szervezet is érdekelt az erdélyi magyar közösség brüsszeli képviseletében. Basescu a nép támogatására törekedve támadta a pártok oligarcháit. Néhány RMDSZ-vezető nevének említésével csupán a korrupció felszámolását akarta érzékeltetni. Az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szinte egyetlen, a magyar közösség javára szolgáló eredményt sem sikerült kiharcolnia a kormányban. /Rostás Szabolcs: Egységgel a szubjektivizmus ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Tízmillió lejt utalt ki a kormány az erdélyi megyéknek az idei tartalékalapból. Az RMDSZ lobbija nyomán a támogatásból Bihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye magyarlakta települései is részesültek. /Tízmillió lej erdélyi településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette PNL közeledik az ellenzéki szociáldemokratákhoz, a PSD-hez. A szociáldemokratáknak létérdekük, hogy időt nyerjenek a megerősödéshez a következő választásokig, a liberálisoknak pedig kormányon kell maradniuk. Adrian Nastase volt miniszterelnök javasolta: a két párt valljon színt. /Cseke Péter Tamás: A titkos puszi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Kuriózumszámba megy Háromszéken a Cuvantul Nou című napilap, mert 39 éven át kiadó nélkül létezett. Bekövetkezett az, ami várható volt, a leghosszabb életű román nyelvű napilap bukása. Július 25-én nem jelent meg a Cuvantul Nou (CN) napilap. Úgy hírlik, a Kovászna megyei adóhivatal állította le a kiadvány megjelenését, mert úgy vélik, a felhalmozott adósságok miatt a továbbiakban nem adhatják ki a lapot. 1989 után az újságírók egzisztenciális meggondolásokból nem kockáztatták meg egy, a CN-t kiadó vállalkozás bejegyzését. Attól tartottak ugyanis, hogy a megye 25 százaléknyi román ajkú lakossága képtelen lesz fenntartani a lapot. A szerkesztőség inkább a mindenkori kormány támogatására alapozott. Az 1990-es évek elején többnyire a hisztériakeltés biztosította a kormánypénzek folyósítását a lapkasszába. A CN főszerkesztői is az épp soron lévő hatalmi trend szerint váltakoztak. Azt hallani, hogy a kormány törölné a szerkesztőség felhalmozott adósságait, cserében egy újságkiadó kft. bejegyzéséért. Mostantól nem a szerkesztőség, hanem az azonos nevű alapítvány (FCN) adja ki újra a lapot. 1989 decembere előtt öt-nyolc ezres példányszámban nyomtatták az újságot, jelenleg alig 800 példányban. Ráadásul két éve konkurense a fiatal szabadelvűek által szerkesztett Observatorul de Covasna. Szintén két éve került piacra a konzervatív román erőket képviselő Adevarul de Covasna hetilap is. /Domokos Péter: Kisebbségi lombikújság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Egy ausztráliai román, bizonyos Laurentiu Fulga, internetre tette Románia volt ausztráliai, jelen pillanatban mexikói nagykövet asszonyának magánlevelezését Theodor Bakonszky elnöki tanácsossal, illetve Dorin Mariannal, a kormány kancelláriahivatalának vezetőjével. A levelekből egy-két pikáns kapcsolatra derül fény, s arra, hogy a politikai elit személyes ügyeit (például ha veszélyben van potom pénzen bérelt lakása) magas magánkapcsolatai révén próbálja megoldani. Romániában ma bárkit titkosszolgálatok által megszerzett anyagokkal tönkre lehet tenni. Ha valamelyik politikai kör ártani akar a vele rivalizáló csoportnak, a titkosszolgálatokhoz fordul, s azok készséggel szolgáltatnak anyagot. Ha kell, levelezéseik nyilvánosságra hozatalával, ha kell, az illetők megfigyelésével. A nagykövetek levelezésének többszörösen biztosítottnak kellene lenniük, mert Románia külpolitikájával kapcsolatos információk is áramlanak rajtuk. A titkosszolgálatok túl nagy hatalomra tettek szert, lehallgatnak mindenkit, akit akarnak, ügyészségi vagy bírósági engedéllyel, esetleg anélkül, embereket tesznek tönkre, kompromittálnak, azaz politikai rendőrségként működnek. /Simó Erzsébet: A titkosszolgálatok hatalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/ a következő célok megvalósításához kér együttműködést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól, a Székely Nemzeti Tanácstól és más romániai magyar politikai vagy civilszervezetektől: 1. A magyar nemzeti közösség jogállásának és intézményrendszerének bármely jelentős változásához elengedhetetlen az erős politikai képviselet biztosítása Brüsszelben, Bukarestben és az önkormányzatokban. Ennek érdekében választási együttműködést kell kialakítani, beleértve szükség esetén olyan közös lista elfogadását, amely megfelel a magyar választók akaratának. 2. A különböző autonómia-formák létrehozásához már most meg lehet állapodni egy közös cselekvési tervben: a) A kisebbségek jogállásáról szóló, az RMDSZ által kidolgozott, majd a román kormány által elfogadott törvénytervezet támogatása, beleértve természetesen a kulturális autonómia intézményeinek létrehozásáról szóló rendelkezéseket; b) A székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület működésének támogatása; c) A romániai közigazgatás általános decentralizációjának további szorgalmazása, egy valós helyi autonómia megteremtése végett; d) A gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről szóló RMDSZ-tervezet támogatása; e) A területi autonómiára vonatkozó közös koncepció kialakítása. 3. Az anyanyelvű oktatás és a nyilvános nyelvhasználat további bővítése, beleértve új önálló elemi és középfokú oktatási intézmények létrehozását, elsősorban a szórványban. Az állami magyar felsőoktatás bővítése, az önálló karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és az önálló állami magyar egyetem visszaállítása. A magyar nyelvű egyházi vagy alapítványi felsőoktatás megerősítése. 4. A jogtalanul államosított egyházi, közösségi és magántulajdon további restitúciója, a restitúciós törvény alkalmazásának felgyorsítása. 5. Az Erdély infrastrukturális fejlesztésére és modernizációjára vonatkozó RMDSZ-program közös vállalása, az RMDSZ ezirányú kormányzati és önkormányzati tevékenységének támogatása. 6. A fiatalok szülőföldön való megmaradását célzó program közös képviselete és érvényesítése. 7. Közös megoldások kialakítása a szociálisan nehéz helyzetben lévők segítésére, beleértve a jelenlegi nyugdíjreform támogatását. 8. Egyeztető fórumok kezdeményezése, ahol a romániai magyar értelmiségiek, civilszervezetek és egyházak véleményt cserélhetnek a vitás kérdésekben. 9. A parlamenti és önkormányzati demokrácia megerősítése. Olyan választójogi törvény támogatása, amely ezután is biztosítja a magyar közösség arányos képviseletét a parlamentben és az önkormányzatokban. /Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács álláspontja az RMDSZ-szel való tárgyalásról. Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával. A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja • a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés, • a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása, • a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben, • konszenzus-orientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában. Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be. Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a hozzárendelt cselekvési ütemtervet. A nemzeti összefogás programja I. Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások • a kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben • a Székelyföld területi autonómiájának támogatása • az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ- szervezetek által, • a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ képviselet által • az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan • az Európa Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ-képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobby-tevékenységet • A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan • az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása) • a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása • a PKE akkreditációs törvényének támogatása • a Sapientia EMTE akkreditációs folyamatának támogatása • a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben • a BKB kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása. • a megtisztulás folyamatának elindítása: • a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése • a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén • a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása • a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele • a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása. • A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete: • anyanyelvi misék • elemi oktatás, magyar nyelv oktatása • az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon. • Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása. • Az egyházi és közösségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása. • Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében • a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet és azt közzé teszik • erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghívnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét. II. Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében. Ehhez szükséges: • A választási törvények, valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére. • A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz: többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon. • Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni, illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani. • Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg. • A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor: • közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján, vagy • a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben). • Az Európai Parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze. • Megegyezés az RMDSZ érdekképviseleti monopólium-helyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról. III. A támogatási rendszer reformja • Annak érdekében, hogy a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjön, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni: • felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat • a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civilszervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálási folyamatának teljes depolitizálása. • A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács: Tőkés László elnök, Szilágyi Zsolt alelnök, Toró T. Tibor alelnök; Székely Nemzeti Tanács: Fodor Imre elnök. Kolozsvár, 2007. július 30./Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Régi kezdeményezésünk valósult meg végre, hiszen még 2000-ben fogadta el a kormány azt a rendeletet, amely létrehozta a Kisebbségkutató Intézetet – nyilatkozta Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője azt követően, hogy augusztus 2-án tartott ülésén a kormány elfogadta az intézmény szervezését és működését szabályozó határozatot. A mindenkori kormány mellett eddig nem működött olyan multidiszciplináris kutatóintézet, amely – háttérintézményként – segítené a helyes és hatékony kisebbségpolitikák kidolgozását és alkalmazását. A Kisebbségkutató Intézetnek lesz egy a magyarok és egy a romák problémáit kutató külön tagozata. Az intézet székhelye Kolozsváron lesz, vezetésére az jelentkezhet, aki legalább öt éve foglalkozik kisebbségkutatással. Az elnök és alelnök munkáját öttagú konzultatív tudományos tanács segíti, amely legalább havonta ülésezik. Az intézet alkalmazottai felméréseket, kutatásokat végeznek majd, például a népesedési tendenciákról, az elvándorlásról, ugyanakkor nyelvi, történelmi és kulturális témájú rendezvényeket (konferenciákat, vitákat, tudományos ülésszakokat) is szerveznek. A kutatóintézet költségvetési kiadásait a kormányfőtitkárságon keresztül fedezik, de működési költségei fedezésére támogatásokat kaphat bel- és külföldi szervezetektől, továbbá kiadhat könyveket, tudományos dolgozatokat, tanácsadást nyújthat szakterületén. Feladatai közé tartozik, hogy állandó kapcsolatot tartson fenn a hasonló feladatokat ellátó hazai és külföldi hivatalokkal és civil szervezetekkel. /Kisebbségkutató intézet létesül Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egy év elteltével sem kapott választ az államfői hivatalnak, a kormánynak és a parlamentnek elküldött levelére, amelyben Székelyföld autonómiájáról szóló tárgyalások elkezdését javasolta. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint a román politikai osztálynak az autonómiával szembeni magatartását tükrözi az a tény, hogy eddig nem érkezett válasz a levelükre. /Nem kapott választ az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A kormány legújabb határozata szerint a Spanyolországban és Olaszországban élő, dolgozó vagy odatelepült románok gyermekei számára lehetővé teszik a román nyelvű tanítást. A tanulás a román történelmi és földrajzi ismeretekre is kiterjed, a bevezetendő tantárgy neve ugyanis így hangzik: román nyelv, kultúra és civilizáció. Programját a román oktatásügyi minisztérium dolgozta ki, a pedagógusokat, tankönyveket és szemléltető eszközöket is az biztosítja, a spanyol és olasz hatóságok pedig vállalták, hogy tantermeket és számítógépeket bocsátanak az ottani román oktatás rendelkezésére. Eddig 20. 235 potenciális tanulót azonosítottak, Spanyolországban. A román hatóságok biztosítják a tanárok fizetését. Talán azt is megértetik a román közvéleménnyel, hogy ha a Spanyolországban és Olaszországban élő román gyermekeknek szabad román történelmet és földrajzot tanulni, a magyar gyermekeknek is lehetséges lehetne a történelem és földrajz anyanyelvű elsajátítása. /Kilin Sándor: Két mércével. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./