Tanulságos a harmadik román–magyar közös kormányülés külföldi médiavisszhangjait áttekinteni, a nagyobb világlapokat, mondjuk az International Herald Tribune-t, a Pravdát vagy más jól ismert kiadványokat. Közös ezekben a lapokban, hogy legnagyobbrészt az Associated Press írását veszik át. Az angol nyelvű hírügynökségi szövegben ott áll két mondat, amelyet érdemes magyarul is idézni: „A két szomszédos ország viszonya az évtizedek során gyakran igen feszültté vált, leginkább az 1918-ig az osztrák–magyar monarchiához és jelenleg Romániához tartozó Erdélyben élő magyar kisebbséggel kapcsolatos bánásmód miatt“ – írta a hírügynökség, hozzátéve: „Románia és Magyarország kapcsolata a két ország között 1996-ban megkötött barátsági szerződés után kezdett enyhülni, és ehhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy az egymillió négyszázezres romániai magyar kisebbség érdekeit képviselő párt azóta több román kormányban is részt vett. “Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa örömmel állapította meg, az RMDSZ-t így látják külföldön. /Székedi Ferenc: AP és EP. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Gyurcsány Ferencnek a román–magyar közös kormányülésen tett egyik kijelentése érthetetlen. Bejelentette, hogy Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett román munkaerő előtt, ez még a román kormány tagjait is meglepte. Őket azért, mert a magyar miniszterelnök javaslata akár pofonként is értelmezhető, lévén, hogy nem vennék jó néven, ha az egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küszködő Romániából a helyi szakácsokat, kőműveseket, ácsokat, vagy akár pincéreket importálna a szomszéd ország. Az erdélyi magyarokat Gyurcsány 2004. december 5-e utáni pálfordulása ejtette gondolkodóba. 2004-ben ugyanis azt mondta, hogy az állampolgárság feltétel nélküli kiterjesztése súlyos terhet rakna a magyar gazdaságra. Továbbá: nem tudni, milyen következményekkel járna, ha a határon túli magyaroknak megadnák a kettős állampolgárságot, mivel erről még nem készült hiteles tanulmány. Ugyanakkor azzal riogatta országa népét, hogy egy esetleges sikeres népszavazás után az erdélyi magyarság fejvesztve rohanna hozzájuk, elvéve ezáltal a tisztességes adófizető magyarok elől a kenyeret. Gyurcsány elhihetné, hogy nem áll szándékukban elhagyni Székelyföldet, írta a lap. A szocialista vezér szebeni közös fotó és eszem-iszom előtti bejelentése híres kijelentéseinek, beszédeinek, javaslatainak lajstromába tökéletesen beleillik, de a balatonőszödi gyászbeszéde továbbra is a dobogó legfelső fokán van. /Kozán István: Mókás pálfordulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

A magyar–román közös kormányülés legnagyobb ,,vívmánya” Gyurcsány bejelentése, hogy Magyarország jövő évtől kezdve megnyitja munkaerőpiacát a romániai polgárok előtt. Olyan időben történik ez a bejelentés, amikor az anyaország gazdasága a pangás állapotába jutott, s az értelmiségi szakmák képviselői – főleg orvosokról és tanárokról van szó – nyugatabbra próbálnak boldogulni. Senki nem feledheti el, hogy a gyászos 2004. december ötödikét megelőzően Gyurcsány Ferenc társaival 23 millió román munkavállaló, állampolgárságot követelő beözönlővel riogatta a magyar közvéleményt, főleg a baloldali érzelműeket és a lumpenproletárokat. Sikerrel. Romániának akkor már régen nem volt ennyi állampolgára. /Magyari Lajos: Hová lett a 23 millió? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök, független EP-képviselőjelölt november 15-én kritikával illette a román–magyar együttes kormányülésen megvitatott témákat, kifejtve: az RMDSZ lemondott arról, hogy a romániai magyar közösség alapérdekeit képviselje. Kijelentette: az RMDSZ a felelős azért, hogy kihagyták a magyar közösséget foglalkoztató fontos problémákat, többek között a Székelyföld autonómiájának kérdését, a kulturális autonómiát, a csángók helyzetét, a Bolyai Egyetem ügyét, az egyházi javak visszaszolgáltatását, a Sapientia – EMTE akkreditálásának, illetve a román állam által való finanszírozásának kérdését. /Tőkés László bírált. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Az új Btk. tartalmazni fogja azt az előírást, hogy a kommunizmus során elkövetett bűnöket emberiség elleni cselekedetként ítéljék meg – nyilatkozta Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter. „A kormány az új büntető törvénykönyvbe belefoglalja a kommunizmus bűneit is. A kommunista rendszer politikai jellegű üldöztetései az emberiség elleni bűncselekménynek fognak minősülni” – mondta a miniszter. -Az Európai Parlament november 15-én megszavazta Magyarország és másik nyolc uniós tagállam /Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta/ csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés egyebek közt a magyar–szlovák, a magyar–osztrák és a magyar–szlovén határon. /Aktuális röviden. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Traian Basescu államelnök a rádióban kérdésre válaszolva kijelentette, „fel kell készülnünk arra”, hogy lemondjunk a parlamentben kis százalékkal jelen levő pártokról, hiszen a jelenlegi politikai helyzet bizonyítja, hogy egy ilyen párt „zsarolással” képes diktálni a többségnek. „A jelenlegi választási rendszer monstrumot szült a demokrácia szempontjából: 20 százalékos támogatottságnak örvendő kormányunk van. A jelenlegi helyzet annak a következménye, hogy kis pártok vannak a parlamentben, amelyek zsarolással sokkal többet el tudnak érni, mint amit a választók biztosítottak nekik” – mondta Basescu. Az államelnök hangsúlyozta, a PNL és az RMDSZ csupán 20 százalékos támogatottsággal rendelkező kormányt hozott létre. „A kormány képviselete nagyon gyenge, és ez azt mutatja, hogy egy olyan párt diktál, amely 6 százalékot ért el” – mondta Basescu. /Az államfő megszabadulna a kis pártoktól. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Hunyad megye is részesévé válhat a napokban megtartott közös román–magyar kormányülés nyomán elfogadott fejlesztési projekteknek – nyilatkozta sajtóértekezletén Winkler Gyula távközlési miniszter. Véleménye szerint a Hunyad megyei hatóságoknak mindent el kellene követniük annak érdekében, hogy a 2015-ben megépítendő Budapest–Bukarest–Fekete-tenger gyorsvasút (TGV) áthaladjon a megyén. Úgyszintén lobbizni kellene annak érdekében, hogy a határ menti gyógyvizes üdülők leendő egyesületébe, melyben eddig Herkulesfürdő, Menyháza, Félix és Buziás szándékozik részt venni, bekerüljön a Hunyad megyei Algyógy is. A kormányülés kapcsán kitért a Téglás Gábor Iskolacsoport helyzetére, bejelentve, hogy a magyar kormány további támogatásáról biztosította az erdélyi szórvány tanintézményét az építkezés befejezését és a működtetését illetően. /Gáspár-Barra Réka: A keret megvan, lobbizni kell. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

Megjelent Dézsi Zoltán újabb könyve: A tehetség nyomában (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2007). Dézsi Zoltán tanár volt Gyergyószentmiklóson, 1989 után ugyanitt polgármester, azután Csíkszeredában a kormány Hargita megyei prefektusa. Összegyűjtött beszédeinek kötete a megye 1989 utáni korszakának kordokumentuma. A pedagógia terén kutatómunkát is végzett, ennek gyümölcse a most megjelent A tehetség nyomában. Munkája vezérmotívuma a család, iskola, társadalom felelőssége a tehetség felfedezésében és kiteljesítésében. Dézsi Zoltánt kinevezték az Állami Tartalékalapok igazgatójának. Székhelye azóta Bukarest. /Barabás István: Táltosok nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Október végén Kálmándon Scheffler János szatmári püspök születésének 120. évfordulójára emlékeztek és boldoggá avatásáért imádkoztak az egybegyűltek. Scheffler János Kálmándon járt iskolába, s itt érlelődött meg benne a papi hivatás. Rómában kánonjogi doktorátust szerzett, Budapesten a hittudomány „királygyűrűs” doktorává avatták. Volt káplán, plébános, hittanár, székesegyházi szónok, teológiai tanár, s a kolozsvári egyetemen az egyházjogi tanszék tanára. Kimagasló irodalmi és tudományos tevékenységéért Corvin-koszorúval tüntették ki. 1942-ben az újraegyesített szatmári egyházmegye püspöke lett. XII. Pius pápa győri püspökké nevezte ki, ő azonban nem menekült a rá váró megpróbáltatások elől, kérte a szentatyát, hogy Szatmáron maradhasson. A Securitate őt szemelte ki arra, hogy vezetője legyen a Rómától független romániai katolikus egyháznak. A felkérésre ennyit válaszolt: „Non possum!” (Nem tehetem!) A román kormány 1948. szeptember 17-én működését felfüggesztette, 1950-ben kényszerlakhelyre, Kőrösbányára száműzték. 1952. március 11-én letartóztatták. Arra próbálták rábírni, hogy Gyulafehérváron vegye át az állami egyházmegye kormányzását, de ezt nem vállalta. Egy idő múlva a jilavai földalatti (megsemmisítő) tömlöc foglya lett. 1952. december 6-án a börtönben meghalt. Jeltelen sírba temették. /Varga János: Scheffler János püspökre emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 18./

Traian Basescu államfő november 18-án, vasárnap Kolozsvárra látogatott, és részt vett a Demokrata Párt tagságának tömeggyűlésén, az azt követő sajtóértekezleten pedig az egyéni körzeti választási rendszer bevezetésére kiírt népszavazást népszerűsítette. Ezt szintén vasárnap tartják, az EP-választásokkal egy időben. Szerinte ki kell cserélni a politikai elitet, amelynek két érdemét ő is elismeri: létrehozták a piacgazdaságot és megvalósították az uniós tagságot. A Tariceanu-kormány öt minisztere ellen indult bűnvádi eljárás, a pártok nem képesek önmagukat megreformálni, a belső takarításhoz külső segédlet kell. Traian Basescu külön szólt a nemzeti kisebbségek jogalkotói képviseletének várható alakulásáról. Szerinte az új rendszerben a magyarok parlamenti képviselete sok megyében biztosított lesz, csupán a régi emberek helyébe kell újakat küldeniük. „Ha viszont marad a mostani rendszer, nem biztos, hogy legközelebb az RMDSZ eléri az 5%-os parlamenti küszöböt” – mondta. /Ezen a héten még toborozhatják a szavazókat az EP-választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Az RMDSZ-t is támadta az államfő, aki a Demokrata Párt kolozsvári kampányrendezvényén. Állítom, hogy a magyaroknak is előnyükre válik, ha Markó Béla vagy Borbély László és egy jobb hírnévnek örvendő magyar jelölt között választhatnak” – fejtegette Traian Basescu. Az államfő leszögezte: az általa javasolt választási törvény nem írná elő az öt százalékos bejutási küszöböt. „Az egyéni választókerületes szavazási rendszer az RMDSZ-nek is biztosítja a parlamentbe való bejutást, hiszen Kovászna, Hargita vagy akár Bihar, Szatmár megyékben is nagyszámú szavazatokat gyűjthetnek be. Aki azt állítja, hogy az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, nem akar szembenézni a választók akaratával” – állította sajtótájékoztatóján az elnök, aki szerint az RMDSZ sokkal többet kockáztatna a jövő évi parlamenti választásokon, ha a bejutási küszöb 5 százalék maradna. Borbély László meghívására reagálva, miszerint vegyen részt Marosvásárhelyen az RMDSZ kampányrendezvényen, az államelnök kijelentette, azért nem tett eleget a felkérésnek, mert Markó Béla RMDSZ elnök, a kampányra hivatkozva, nem látta szerencsésnek az államfő látogatását. „Meggyőződésem, a magyarok is szerették volna látni az ország vezetőjét” – mondta Basescu. Az RMDSZ elnöke reagált a szövetséget ért vádakra, leszögezve, az RMDSZ semmiféle érdekcsoportnak nem tagja. „Jelenleg egyetlen csoportosulás létezik, és ez az Európai Néppárt. Ennek valóban tagjai vagyunk, akárcsak a Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt” – mondta. /Nánó Csaba: Basescu: jobb magyarokat! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Nagyszebenben a magyar–román közös kormányülésen bájvigyorogtak a kormányfők. Igazából csak olyan kérdésekben született megállapodás, amelyeket a magyar és román megyei önkormányzatok már régen megbeszéltek egymás között a tényleg működő kishatár menti haveri forgalomban. Magyarország akkor nyitotta meg Erdély előtt is a munkapiacát, amikor már a fene sem akar odamenni dolgozni. Budapest–Bukarest gyorsvasút? Egy évtizede ígérik, a románokat nem érdekli a budapesti vonal, nekik Szófia, Isztambul meg Kisinyov látszik a célkeresztben. Gyurcsány a két ország történelmi-területi összeolvadását jósolta. Ettől aztán a románok termopán ablakain elrepedt a hőmérő. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Közel háromhetes halasztás után a kormány november 19-én elfogadta a politikai ítéletek semmissé nyilvánításáról szóló törvénytervezetet. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Vizsgáló Intézet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint a Monica Macovei volt igazságügyi tárcavezető kezdeményezésére létrejött és a kormányhoz benyújtott tervezet a rendszerváltozás óta az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. Eszerint alanyi jogon semmis, és hatályát, valamint jogi következményeit veszti az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között hozott minden olyan végleges bírósági vagy törvényszéki határozat, amelyet a kommunista rezsimmel való szembenállás miatt mondtak ki; egyben megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe. Eckstein-Kovács Péter jogász, RMDSZ-szenátor jelezte: módosító indítványt nyújt be, hogy „a politikai hátterű, de közjogi perekben elítéltek esetében ne az érintetteknek kelljen kezdeményezniük a jogorvoslatot, hanem az egykori vétkes állam jogutódjaként a mai kormányzat hivatalból kezdeményezze, és vállalja magára ezeknek a pereknek az ügyintézését”. /Benkő Levente: Körvonalazódik a jogorvoslat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

A Tariceanu-kormány megtette az első lépést, benyújtotta tizennyolc évvel a kommunizmus romániai összeomlása után a kommunizmusban kirótt politikai ítéletek és azok következményeinek törlését kimondó törvénytervezetet. Tökéletes jóvátétel nem létezik. Nincs az a törvény, az a pénz, amely feledtethetné a Szekuritate fogdáiban kapott veréseket, a vallatások kínjait, a börtönökben, munkatelepeken vagy kényszerlakhelyen elszenvedett, megaláztatást, a testileg, de főleg lélekben megnyomorított emberek és családok fájdalmát. /Balogh Levente: Az emberség esélye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Budapest, Bukarest és a RMDSZ közötti „titkos megállapodás“ állhat annak a hátterében, hogy a két ország hivatalosan hanyagolja a határon túli magyarság autonómiájának ügyét – fejtette ki Székelyudvarhelyen Tőkés László, aki Orbán Viktor Fidesz-elnök kíséretében érkezett a székely anyavárosba. A független EP-jelölt csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy tudomása szerint Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára nem vették fel a Nagyszebenben tartott közös román–magyar kormányülés napirendjére az autonómiát. A püspök utalt arra az interjúra, amelyet Gyurcsány Ferenccel a Gandul című román napilap közölt. Ez megerősíti a gyanút – mondta Tőkés –, hogy „titkos megegyezés“ áll a háttérben, amelynek gyökerei az 1994-ben megkötött román-magyar alapszerződéshez nyúlnak vissza. /Tőkés titkos paktumot sejt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Az RMDSZ soha nem kötött titkos egyezményt sem a román, sem a magyar kormánnyal, sem a kettővel együtt – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László igen távol áll a bejutáshoz szükséges 2,85 százaléktól, mivel „az adatok szerint megközelítőleg egy százalékot kaphat vasárnap”. /Markó: az RMDSZ soha nem kötött titkos paktumot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A kultuszminiszter bejelentette: nő a papok javadalmazását segítő állami hozzájárulás. A legalább 25 százalékos béremelés különösen a szegény környezetben vagy földrajzilag elszigetelt településeken szolgálók fizetését célozza. Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, állami pénzből is több jut az egyházaknak. – Az RMDSZ kormányzási stratégiája sokat jelentett az anyagiak elosztásában – vélekedett Adorjáni evangélikus püspök, azonban az egyházi alkalmazottak fizetésének jelentéktelen hányadát képezi az állami támogatás. Az egyház 153 alkalmazottjából csupán a püspök fizetését állja teljes egészében a kormány. A Máramarost is magába foglaló szatmári katolikus egyházmegyének 140 településen élnek hívei, de mindössze 50 működő plébániája van, tehát 50 lelkipásztor látja el a filiának számító 90 kisközösséget is. Schupler Tibor atya, a püspökség gazdasági igazgatója elmondta, hogy a papok többsége legalább 2-3 filiába jár rendszeresen. A filiákban nem egyszer megesik, hogy a papnak saját fizetéséből kell ezt vagy azt kipótolnia. Az egyházmegye tavalyi költségvetésnek 12 százalékát tette ki az állami támogatás. Schönberger Jenő püspök kezdeményezésére néhány éve létrehoztak egy szórványalapot, melyből utazásra vagy halaszthatatlan javításokra igényelhetnek a plébánosok. „Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, azt tapasztalom, hogy állami pénzből is több jut az egyházaknak” – nyilatkozta Kovács Sándor, a kolozsvári római katolikus Szent Mihály plébánia vezetője. Állami pénzből finanszírozták, többek között, a piarista templom felújítását, egyes templomok tatarozását. A hívek adományai a katolikus egyház bevételének csupán tíz százalékát teszik ki. /Papi fizetések: jól fogott a kormányzati részvétel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

November 21-én Marosvásárhelyen a Demokrata Párt elnöke és alelnöke a szervezet EP-jelöltjeit mutatta be. A párt EP-listavezetője Sorin Frunzaverde a legjobbnak nevezte a PD csapatát, a lista „igazi nemzeti lista”, amely bizonyítja, hogy „Erdély örök román föld”. Ioan Oltean alelnök arra biztatta az embereket, hogy menjenek el szavazni a referendumra, mert csak így válthatják valóra álmukat, miszerint „olyan kormányt akarunk, amelynek Markó Béla nem tagja”. Emil Boc DP-elnök kijelentette, az RMDSZ-t oda kell küldeni, „ahol a helye, azaz ellenzékbe”, mert az RMDSZ „megalázza Romániát azzal, hogy a magyar himnuszt énekli”. Hozzátette: „A PD sohasem fog az alkotmányról egyezkedni az RMDSZ-szel”. /(mózes): Átestek a ló másik oldalára. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

A Központi Választási Iroda adatai szerint este hét óráig a polgárok 27,29 százaléka járult az urnák elé, ez a legalacsonyabb részvételi arány Romániában az eddigi választásokon. „A legerősebbek vagyunk Romániában és a legnagyobbak Európában. Hivatalosan bejelenthetjük, hogy a Demokrata Párt megnyerte az europarlamenti választásokat” – mondta Emil Boc elnök az első exit- poll eredmények bejelentése után. „A PD célja a kormányzás” – mondta Emil Boc. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint a „gyenge kormány és a hataloméhes elnök lejáratta sok ember szemében ezt a választást, a távolmaradás az állampolgárok halk válasza az elnyúló politikai válságra. ” Az eredmények láttán Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke bejelentette: lemond szenátori mandátumáról, s erre a lépésre szólította fel párttársait is. /A székely szavazókedv döntött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

A kormány egyéni választókerületes szavazási rendszerét és az államfő által javasolt rendszert egyformán sok bírálat éri. A kormány tervezete az egyéni választókerületes szavazási rendszert úgy vezetné be, hogy közben a kisebbség képviseletét is szem előtt tartaná. A tervezet szerint a megszerezhető mandátumok fele a választókerületek győzteseinek jár, a másik felét pedig újraosztják a kerületekben. A Traian Basescu által javasolt rendszerben az a jelölt nyer egy adott választókerületben, aki megszerzi a fele plusz egy szavazatszámot. Ha az első fordulóban ez nem következik be, akkor az első két helyen álló jelölt megméretkezik a második fordulóban. Ez a rendszer azonban rontja a kis pártok esélyeit. /Isán István Csongor: Választási reform: de hogyan? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette: „Tőkés László a Székelyföldön tartja a legjobban azt a tizenhét évvel ezelőtti legendás alakját, amit a temesvári forradalom kölcsönzött neki, az emberek úgy emlékeznek rá, mint Temesvár hősére, vagyis ők nem a mai Tőkést ismerik. ” Kelemen nem számított Tőkés püspök bejutására. Szerinte Székelyföldön az RMDSZ kormányon volt, sok esetben a hatalommal azonosították, ezért a szövetség ebben az erdélyi térségben kopott meg a leginkább. A székelyek előtt népszerű Orbán Viktor a Székelyföldön erősen mitikus Tőkés püspök mellett kampányolt. Toró T. Tibor képviselő, arra számítva, hogy valami megváltozik a RMDSZ politizálásában. /Lokodi Imre: „Megint le fogunk ülni tárgyalni” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Traian Basescu elnök továbbra is szorgalmazza a politikai elit kicserélését, annak ellenére, hogy az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről kiírt népszavazás az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen volt. Az államfő tudomásul vette az eredményt, s kijelentette, hogy ez a referendum „lecke“ volt számára. A politikai vezetőkkel szeretné megtárgyalni, mi legyen a választási reformmal a referendum érvénytelensége után. A parlament egyébként már elfogadta a kormány által beterjesztett korábbi választási törvénytervezetet, amely szintén az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről rendelkezik, de eltér a Basescu által szorgalmazott rendszertől, amennyiben a töredékszavazatok újraosztását helyezi kilátásba. /Basescu: lecke volt számomra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Jó tucatnyi esztendővel ezelőtt hallotta először az újságíró: a szekuból kinőtt hírszerzők célja, hogy a Nemzetmentési Frontból kifejlődő két nagy párt létezzen Romániában és ezek felváltva kerüljenek hatalomra. Ehhez azonban fel kell számolni a történelmi pártokat, a nacionalistákat fel kell osztani kisebb csoportokra, az RMDSZ pedig jó lesz dísznek a hatalom kalapján. Akkoriban csak megmosolyogták ezt, mert e tervhez egy akkor másod-, harmadrendű politikusnak, Traian Basescunak a nevét kapcsolták. Abban az időben éppen a parasztpárt került hatalomra, a liberálisok is mindinkább erősödtek, C. V. Tudor és a nagy-romániások pedig népszerűségük csúcsán voltak. Aztán előbb eltűntek a süllyesztőben a keresztény-demokrata parasztpártiak. Lejáratásukhoz, nem kis mértékben, az akkori szállításügyi miniszter, Traian Basescu járult hozzá. Később a liberálisokat szerette volna besorjázni a demokrata pártiak közé, de ennek Calin Popescu-Tariceanu állt ellent. A két párt összeboronálására még Teodor Stolojannal, Tariceanu elődjével egyezett meg, azonban Tariceanu került a pártelnöki, s ezzel a miniszterelnöki székbe. Igaz, azzal az ígérettel, hogy néhány hónap múlva visszalép. Tariceanu azonban nem mondott le a kormányfői tisztségről. És ezzel megkezdődött a harc az időközben államfői bársonyszékbe került Basescu és a kormánypalotába magát befészkelő Tariceanu között. Megindították a kormány tagjai ellen a lejárató hadjáratot, Tariceanut ez sem zavarta. A cél megmaradt: két pártnak váltakozva kell kormányoznia, egy darabig Traian Basescu elnöksége alatt. Ezt nem tudták elérni a régi választási törvény szerint, ezért új választási törvényt hoztak létre. Tariceanu azonban s előbb lépett és elfogadtatott a kormánnyal egy új, nemcsak két párt parlamenti jelenlétét biztosító választási jogszabályt. Az államfőnek nem maradt más hátra, mint, hogy lejárassa a parlamentet és népszavazást rendezzen egy közvetlen választásért. /Román Győző: Egy vezér, két párt, egy nemzet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./

Az évtized végéig vadonatúj épületegyüttes állhat Bihar megyében a székelyhídi Petőfi Sándor Gimnázium, Érmellék legnagyobb magyar középfokú oktatási intézménye rendelkezésére. A tervek szerint 2008 nyarán átadják az új iskolát. Hegyesi Viktor, az iskola igazgatója közölte, az épület 22 tantermes szárnyának felépítését a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett hitelből fedezi. A Petőfi Sándor Gimnázium 5–12. osztályos diákjai jelenleg életveszélyes körülmények között tanulnak. /Gyergyai Csaba: Kastélyból iskolába készülnek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Elhamarkodottan nyilatkozott Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi és vámuniós felelőse a romániai regisztrációs adóról – jelentette ki Camelia Spataru, a román kabinet szóvivője. Korábban az EU-biztos kijelentette: a román kormánynak vissza kell fizetnie az idén autót vásárlóknak felszámolt regisztrációs adót még akkor is, ha Bukarest később az európai normáknak megfelelően módosítja az erre vonatkozó jogszabályt. Kovács emlékeztetett arra, hogy Magyarország esetében is hasonló döntés született. /Bukarest cáfolja Kovácsot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Borbély Károlyt, az Országos Ifjúsági Hatóság elnökét javasolja az RMDSZ Winkler Gyula helyébe a távközlési tárca élére, így a szövetségnek a kormányban Borbély Lászlóval együtt két Borbély nevű minisztere lesz. A jelölt végleges kinevezéséről Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöknek kell döntenie. „Én vállaltam, mert nem félek a munkától” – mondta Borbély, akinek utódját az ANT élén szintén az RMDSZ nevezi meg. A tisztség egyik legesélyesebb várományosa a Miért-társelnök Kovács Péter. Nehézséget okozott, hogy az RMDSZ vezetőinek ajánlatát több fiatal politikus is elhárította: köztük a jelenleg az ügyvezető elnökségen dolgozó Porcsalmi Bálint volt távközlési államtitkár és Tánczos Barna jelenlegi szállításügyi államtitkár. Utóbbi korábban jelezte: nem szívesen hagyja ott a májusban elkezdődött munkát. Winkler Gyula maga is elismerte: nem ment könnyen a jelölt megtalálása, mert a miniszteri tisztség nem kecsegtető. A Borbély Károly távozásával megüresedő ANT-elnöki tisztségre szintén az RMDSZ tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A tisztséget valószínűleg Kovács Péter, a Miért társelnöke kapja meg. /Cs. P. T. : Két Borbély, két tárca. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Miután már a harmadik alapkövét is lerakták, úgy tűnik, nincs akadálya, hogy Bukarestben felépüljön a Nemzet Megváltásának Katedrálisa. A gigantikus székesegyház Románia legmagasabb építménye lesz. A katedrális 6–7 ezer személyt fogadna be egyszerre, előtte hatalmas teret képeznének ki a különféle egyházi összejövetelek számára. Időről-időre megélénkült a katedrális körüli vita, 2004-ben a kormány a Károly Parkban jelölt ki helyet, végül mégis a parlament palotája mögötti 11 hektáros terület mellett döntöttek, ahol november 29-én, immáron Daniel pátriárka, elhelyezte a katedrális harmadik alapkövét. Gigi Becali 2 millió eurót adományozott a templom építésére, cserében az egyháztól a katedrális-alapító titulust kérte, amit, Daniel pátriárka aláírásával megkapott. A kormány adománya kiváltotta a romániai civil társadalom tiltakozását, több szervezet szerint ezzel a román állam vétett kötelező semlegessége ellen, és az alkotmányos előírásokkal szemben, hivatalos államvallási rangra emelte az ortodox vallást. /Egy katedrális, három alapkővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Alaptörvénybe ütközőnek minősítette december 12-én az alkotmánybíróság a kormány által javasolt és a parlament által korábban elfogadott választási törvényt, amely az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről rendelkezik. A jogszabály ellen Traian Basescu államfő emelt kifogást. A jogszabály értelmében a mandátumok körülbelül felét az egyéni választókerületek első helyezettjei nyerik el, a parlamenti helyek másik fele pedig az országos visszaosztás nyomán a választókerületekben második, esetleg harmadik helyen végzett jelölteket illeti meg. Az államfő az úgynevezett kiegészítő listákat kifogásolta. Az RMDSZ politikusa, Varga Attila jogászként csodálkozik a döntésen, amely gyakorlatilag megkérdőjelezi az arányosság elvének éppen az alkotmányban szentesített létjogosultságát. Basescu államfő szerint az alkotmánybíróság határozata után két lehetősége van a parlamentnek. Az egyik az, hogy alkotmányossá teszi a kormány felelősségvállalásával elfogadott jogszabályt, amihez viszont más cikkelyeket is módosítani kell. A visszaküldött törvény helyett a szociáldemokraták 2005-ben, vagy a demokraták nemrégiben benyújtott tervezetét vitatnák meg. Az államfő az előbbi szöveget tartja jobbnak. /B. T. : „Uninominális“ csődhelyzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A nyilvánosság tudatában kell tartani, hogy ne merüljön feledésbe a megalázás. Több tízezer férfit 1950 után, személyes szabadságuktól megfosztva, minden jogalap nélkül, katonai behívóval lapátos építőmunkára kényszerítettek, munkabér fizetése nélkül. Ez történt annak ellenére, hogy már 1930-ban a Nemzetközi Emberjogi Szervezet határozata kimondta: senkit sem lehet kényszermunkára fogni saját beleegyezése nélkül. Dokumentumok sorozata áll az érdeklődők rendelkezésére, de ezen a téren Romániában nem történt semmi. Nincsenek szabadon elérhető feljegyzések, történelemkönyvek a kényszerű katonai munkáról. Ismert, hogy nagyrészt ingyen munkaerővel épült fel az ország, ezt a módszert alkalmazták 1948-tól egészen 1989-ig. A hiteles feljegyzések szerint csak 1950–1961 között több mint 520 000 kényszer-munkaszolgálatos dolgozott ingyen egyenként 24–42 hónapon keresztül, gyenge ellátás mellett. Beszélni kell erről a múltról, mert az ország, a kormány nem hajlandó tudni minderről. Nem akarják tudomásul venni, hogy meg kellene téríteni a ki nem fizetett bért, ezáltal tudomásul kellene venni a munkaszolgálatosok létezését. Akkor ezeket a fiatalokat politikai megbízhatatlanságuk miatt nem hívták be fegyveres katonai szolgálatra. A Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetsége három emlékművet állíttatott, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Hétszáz példányban megjelentették a Katonasors /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címet viselő könyvet. A kötetben az egykori bajtársak visszaemlékezései sorakoznak. 2008 májusában rendezik meg a közép-európai országok volt munkaszolgálatos katonáinak kiállítását. Más közép-európai országokban a volt kényszer-munkaszolgálatos katonákat az állam, az ország tiszteli. Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetségét a magyar Honvédelmi Minisztérium elismeri és támogatja. Romániában a diszkrimináció áldozatául estek azok a volt munkaszolgálatos katonák, akik tényleges katonai idejüket a vasutak építésénél, katonai építményeknél töltötték le. Ezeket nem részesítik a 2002/309-es törvény által előírt kárpótlásban. A parlament két háza, a kormány, az államvezetés megsértette az emberjogi méltányosságot akkor, amikor másodszor is elutasította törvénymódosító kérelmüket. Ezért beadvánnyal folyamodnak a nemzetközi Emberjogi Bizottsághoz, az EU-parlamenthez. /Bartos Sándor volt munkaszolgálatos: Hogy ne merüljön feledésbe a megalázás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Csintalan Sándor volt szocialista politikust, aki a jobboldali Hír Televízióban szerepel, ismeretlenek véresre verték. A lap munkatársa sietett rögzítni, nem a balliberálisok verték meg, továbbá azon merengett, hogy Sólyom László köztársasági elnök mostani távolságtartása nem megkésett-e. A szélsőjobbosok jelentik a veszélyt. A lap szerint a Fidesz és a Jobbik között vannak kapcsolódási pontok, ideje lenne, hogy a kormány erélyesebben megvédje a demokráciát. /Szűcs László: Az ország rosszabbik arca. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Botrányos körülmények között kezdődött meg december 16-án Temesváron az 1989-es forradalom 18. évfordulója tiszteletére tartott rendezvénysorozat. A városházán rendezett megemlékezésen felidézték az akkori eseményeket, különös tekintettel arra, hogy a kommunista önkényuralom ellen vívott harc során 1104 ember meghalt, több mint háromezer pedig megsebesült. Az ünnepélyes hangulat akkor fulladt botrányba, amikor Puiu Fesan, a forradalmárok ügyeiért felelős államtitkár érdemoklevelet nyújtott át elődjének, Petrisor Morarnak. A részt vevők többsége bekiabálásokkal és füttyel fejezte ki nemtetszését, szerintük ugyanis a volt államtitkár részt sem vett a 18 évvel ezelőtti megmozdulásokon. Tiltakoznak a temesvári forradalom hősei amiatt is, hogy a Tariceanu-kabinet azt tervezi: Jászvásárt (Iasi) is a forradalom kirobbantásában élen járó várossá nyilvánítja. Jászvásáron mindössze bátortalan próbálkozás történt a diktatúra megdöntésére. Tőkés László szerint az istentelen és emberellenes kommunista diktatúra elleni bátor fellépés a temesvári református közösség számára elsősorban nem politikai, hanem erkölcsi ügynek számított. „Románia csak azáltal válhat igazán európai országgá, ha hű marad »Temesvár szelleméhez«, ha végérvényesen leszámol a kommunista, nacionalista múlt visszahúzó örökségével, ha a demokratikus rendszerváltozást hitbeli, erkölcsi megújulása által teszi teljessé. Társadalmunk ilyetén átalakulása minden pártpolitikán felül álló, erkölcsi ügy, melynek megvalósulása érdekében – saját jövőnk érdekében – valamennyiünknek össze kell fognunk” – szögezte le a jelenleg Ausztráliában tartózkodó református püspök. /Tőkés: az átalakulás erkölcsi ügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./