Traian Basescu elnök pünkösd napján, Nagyszebenben, az ünnepi szertartás után a katedrálisban a főpap oldalán ájtatoskodó hangnemben kijelentette, hogy a május 19-i referendum eredménye isteni elrendelésnek számít, merthogy a románok Isten akaratának tettek eleget, amikor túlnyomó többségükben mellette tették le voksukat. Markó Béla, az érdekvédelmi szervezet elnöke gyakori és a magyarság számára létkérdéseknek számító ügyekben való hallgatásával szerezte meg a miniszterelnök-helyettesi széket, amelyről most éppen felemelkedni szándékozik. Nem jutott eszébe, hogy szorosabb kapcsolatot létesítsen választóival, állapította meg a lap munkatársa, Németh Júlia, hogy határozottan kiálljon az erdélyi magyarságot érintő kérdések, a kisebbségi jogok törvénybe iktatása, az autonómia és a Bolyai Egyetem visszaállítása, az államilag támogatott magyar felsőfokú oktatás ügye mellett. Minderre jó lehetőség kínálkozott volna az Európai Unióban való felvétel előestéjén. Az RMDSZ belpolitikai hitelét akkor vesztette el, amikor első kormányzása idején az állami magyar egyetem ügyében vívott csetepatéban a kormányból való kilépéssel riogatott, miközben a miniszteri bársonyszékekhez való görcsös ragaszkodásról tett tanúbizonyságot. Azóta minden romániai párt számára nyilvánvalóvá vált: az RMDSZ feltételeit nem kell komolyan venni. Az a cinikus magatartás, amellyel évekkel ezelőtt az önálló magyar egyetemi oktatás ügyét a vezetőség az egyetemi autonómiára való hivatkozással egyetemi belügyként próbálta tálalni, most visszaütött. A multikulturálisnak kikiáltott Babes-Bolyain a magyar feliratokat kiakasztó adjunktusokat ki lehetett tenni az egyetemről, anélkül, hogy a tanügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes ezt határozott kiállással ellensúlyozta volna. Mindazt, amit a magyar egyetemi oktatók az utóbbi évtizedben többször is kezdeményeztek, az RMDSZ, az „érdekvédelmi” szervezet hitelteleníteni igyekezett. A sajtóban, hivatalos lapjában is. /Németh Júlia: Isteni elrendelés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Az RMDSZ nem fogja támogatni a demokraták /PD/ által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hozzátéve: „nem lenne erkölcsös, hogy a kormány ellen szavazzunk, amikor a kormány tagjai vagyunk”. Markó közölte, a jelenlegi kormány legfeljebb a PSD támogatására számíthatna egy parlamenti többség létrehozásában. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e aláírni a PSD-vel egy protokollumot a többség kialakítása érdekében, Markó azt felelte, ezt elsősorban a kormánykoalícióban kell megtárgyalni. /Nem támogatja az RMDSZ a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Traian Basescu államfő május 30-án mondott parlamenti beszédében támadta, törvénytelennek nevezte, majd távozásra szólította fel a Tariceanu-kormányt. Azt is felrótta a honatyáknak, fölöslegesen költöttek a népszavazásra, továbbá felszólította őket, hogy „hagyjanak fel a demokratikus improvizációval”. Az államelnök beszédében szembesítette a parlamentet a május 19-i népszavazás eredményeivel, és hangsúlyozta, a parlamenti pártok elnökei elmulasztották levonni a szükséges következtetéseket, vállalni a bukás felelősségét. Úgy vélte, a sikertelen népszavazás után a kormánynak le kellett volna mondania, és meg kellett volna szervezni az előre hozott választásokat. Túllépte alkotmányos hatáskörét az államfő – mondta a parlamenti beszédről Frunda György RMDSZ-es szenátor. Frunda szerint az államfő szándéka csupán a honatyák provokálása volt. Alkotmányellenesnek nevezte az államfői beszédet Crin Antonescu PNL-alelnök is. A romániaiak több mint fele, 54 százaléka vélekedik úgy, hogy le kell mondania tisztségéből a Traian Basescu államfőt felfüggesztő 322 parlamenti politikusnak, mert a referendum megerősítette tisztségében az elnököt – derül ki a felméréséből. /Basescu: távozzon a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A kormány május 30-i ülésén fogadta el Sepsiszentgyörgy, a kovásznai megyeszékhely címerét, amelyet Szekeres Attila tervezett, és az Országos Heraldikai Bizottság hagyott jóvá. A háromszögű pajzsban zöld hármas halmon kétbástyás arany várfal, melyet középen felvont rácsú, fekete kapujú, ezüst sisakos fehér templomtorony szakít meg. A jobb oldali bástya fölött sugárzó aranynaparc, a bal fölött sugárzó, növekvő ezüstfélhold látható. A középső halmon arany medálban a sárkánnyal küzdő Szent György lovag fekete „árnyéka” áll. /Címert kapott Sepsiszentgyörgy. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A Demokrata Párt (PD) május 31-én bejegyeztetésre benyújtotta a parlamentben. A Tariceanu kormánynak mennie kell című bizalmatlansági indítványát. Nem sok idő múlva Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke az indítványt visszaküldte a kezdeményezőknek azzal az indoklással, hogy a támogató listán 116 aláírás helyett csak 115 szerepel. Ez annak köszönhető, hogy az aláíráslistán Gheorghe Flutur neve kétszer szerepel. A bizalmatlansági indítványt a PD-n és a PLD-n kívül aláírták még a nemzeti kisebbségek, illetve független képviselők is, de legalább egy konzervatív párti is. – Orvosolni fogják az aláírás-listába becsúszott sajnálatos hibát, és ismét előterjesztik a bizalmatlansági indítványt – közölte sajtótájékoztatón Emil Boc, a DP elnöke. /Visszaküldték a demokraták indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Az államfő leváltására kiírt május 19-i népszavazás után mélyült a belpolitikai válság, amihez a két szemben álló tábor sorozatos téves döntései vezettek – jelentette ki Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az RMDSZ kormányból való esetleges kilépését nem tartja ésszerűnek, de szerinte a jelenlegi körülmények között egyik parlamenti párt sem lenne képes az ország kormányzására. Az RMDSZ szerepéről a referendum kapcsán azt mondta: monumentális tévedés volt az országos vezetőség részéről Basescu ellen hangolni saját választóit, amikor a közvélemény-kutatások az államfő elsöprő sikerét jósolták. “A második nagy pofont kapta az RMDSZ a saját szavazótáborából azután, hogy Tőkés László református püspöknek sikerült közel 150 ezer támogató aláírást összegyűjteni az európai parlamenti választásokon való induláshoz. Markó Béla szövetségi elnök szerint a kommunikáció volt rossz az RMDSZ és a választók között – szerintem a döntés volt rossz, és ebből le kellene vonni a következtetést” – fogalmazott Toró, felhívást intézve a romániai magyar–magyar kerekasztal megteremtésére, a különböző politikai nézeteket valló vezetők közötti párbeszédre a civil szféra bevonásával. “A jelenlegi vezetőségnek lenne kötelessége összehívni ezt, mielőtt lemond, amit Eckstein-Kovács szenátor követelt Markóéktól” – tette hozzá. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar–magyar kerekasztalt szorgalmaz Toró T. Tibor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Eredménytelenül végződött június 8-án Traian Basescu államfő és a politikai erők közötti konzultáció, mivel sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogadta el a Basescu által javasolt új kormánykoalíciót. Basescu javasolta előzőleg, hogy a jelenlegi PNL és RMDSZ alkotta kisebbségi kormányt a PNL, a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) váltsa fel. A megbeszéléseken részt vett még az RMDSZ, a Konzervatív Párt (PC) és a többi nemzeti kisebbségek frakciója. Basescu államfő szerint az említettek jóindulatukat bizonyították az átlátható parlamenti többség megteremtésére. Az államfő beszédében ismét rendkívül élesen bírálta a kormány tevékenységét. /Borbély Tamás: Eredménytelen Cotroceni-i konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Traian Basescu elnök bejelentette, hogy eredménytelenül végződött konzultációja a politikai pártokkal, elismerte, hogy súlyos kommunikációs hiány tapasztalható közte és a kormányfő között. Emil Boc, a demokraták /PD/ elnöke hangsúlyozta, a demokraták nem fognak olyan kormányban részt venni, amelynek a szociádemokraták /PSD/ is tagjai. /Eredménytelen konzultáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Az RMDSZ nem tartja időszerűnek egy új kormánykoalíció létrehozását célzó tárgyalásokat mindaddig, amíg létezik egy működőképes kormánykoalíció és létezik egy ezt támogató parlamenti többség – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő azt követően, hogy Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel és Winkler Gyula államtitkárral együtt megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel. Az államelnök újabb megbeszélés-sorozatra hívta a parlamenti pártokat, ezúttal egy, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a Demokrata Pártból (PD) és a Liberális Demokrata Pártból (PLD) álló kormánykoalíció esetleges létrehozása érdekében. /Az RMDSZ szerint nem időszerű az államfői kezdeményezés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Romániában a környező országoktól, Szerbiától, Ukrajnától és Magyarországtól eltérően a kisebbségek helyzete modellértékű – jelentette ki a magyarbarátnak nem nevezhető Traian Basescu. Olyan kormánnyal „büszkélkedhet”, amelynek legitimitását a legszámottevőbb helyi kisebbség politikai partnersége biztosítja. Az RMDSZ megjavíttatta az út- és ivóvízhálózatot, bevezettette a földgázt, művelődési otthonokat tett ismét használhatóvá, sportpályákat építtetett s még számtalan olyan megvalósítással büszkélkedhet, amiket csupán egy kormányon lévő párt képes elérni – mondta a napokban az egyik RMDSZ-kormánytag. Tette pedig mindezt „a legutóbbi népszavazáson kommunikációs zavarok miatt eltévelyedett nyáj újbóli egybeterelése céljából” – írta Németh Júlia, a lap munkatársa. Az emberek emlékeznének arra, hogy a néhány száz lelket számláló aprócska falvakban magyarul sajátíthatták el az ábécét nem ritkán még a nyolcadik osztályt is ott fejezhették be. Azonban ezeken e helyeken már nincs magyar iskola. Sok faluban, ahol egyetlen többségi sincs, a nebuló akkor is csupán az állam nyelvén tanulhat, hangzott el a Kolozsvári Rádió magyar adásában. Sok szilágysági, máramarosi, fogarasi faluban, ahol van magyar gyerek, esetleg csak magyar gyerek van, nincs magyar iskola. Az utak javításának akkor is meg kellett volna történnie, ha az RMDSZ nem tagja a kormánynak. Az RMDSZ-nek hatékonyabban fellépnie az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvi oktatás érdekében. A népszavazás az RMDSZ-t is ráébresztette a valóságra, az alakulaton belüli reformok szükségességére, az eddig alkalmazott stratégia megváltoztatására. /Németh Júlia: Kisebbségek paradicsoma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Traian Basescu államfő június 11-én felfüggesztette miniszteri tisztségéből Nagy Zsoltot, az RMDSZ politikusát, mivel az informatikai és távközlési tárcavezető ellen büntetőjogi eljárást folytat az ügyészség. Nagy Zsoltot a főügyészség nyomozói azzal gyanúsítják, hogy nemzetközi szervezett bűnözői csoportot támogatott. Az ügyészek telefonbeszélgetések lehallgatására és az érintettek megfigyelése alapján készített videofelvételekre alapozták a büntetőeljárás elindítását. Nagy Zsolt kijelentette, politikai döntés volt, hogy Traian Basescu elnök felfüggesztette. Szerinte az államfő azért hozta ezt a döntést, mert az RMDSZ bejelentette, hogy nem támogatja a PD egyszerű bizalmatlansági indítványát, és így nem lehet az RMDSZ támogatásával megvalósítani a kormány megbuktatását. Nagy Zsolt elmondta, felfüggesztése idején Porcsalmi Bálint államtitkár láthatná el a kommunikációs és távközlési tárca vezetését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az államfő döntésének politikai indítékai vannak. Az RMDSZ megalapozatlannak tartja a vádakat. Markó szerint erőteljesebben kellett volna megszólalnia a magyar kormánynak, és nagyobb figyelmet kellett volna fordítania Nagy Zsolt ügyére. /Basescu felfüggesztette tisztségéből Nagy Zsoltot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

A Kolozsvár Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közös nyilatkozatában aggodalommal állapította meg, hogy a kolozsvári Mátyás szobor évek óta folyamatosan romlik. Az illetékes hatóságok tétlenek, annak ellenére, hogy mind helyi szinten, mind a román és a magyar kormány közötti egyezség értelmében biztosított a felújításhoz szükséges pénzügyi keret. Azonnali cselekvésre szólítanak fel minden illetékest, hogy a világörökség nagy alkotásainak sorába tartozó szoborcsoportot megóvják. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Cáfolja Emil Boc pártelnök, hogy a Demokrata Párt (PD) június 11-én találkozott volna az RMDSZ-szel, és arra próbálta rávenni a magyar politikusokat, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, illetve hogy lépjenek ki a kormányból. A hírt Markó Béla szövetségi elnök is cáfolta. /Cáfolják a titkos RMDSZ–PD találkozó hírét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) rektora elmondta, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik felsőoktatási helyszíneként, az idén is 12 szakot indítanak az elsőévesek számára. A képzőművészeti, zenepedagógiai, angol nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, református vallástanár, szociológia szakokra felvételi vizsgát szerveznek. A visszajelzések szerint a végzett hallgatók hetven százaléka szakmájában helyezkedett el. A PKE intézményi akkreditációját, illetve három szak elismerését – vallástanári, német és szociális munka – május folyamán a kormány elé terjesztette az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Az éves tandíj 250–400 eurót tesz ki. A PKE saját költségvetéséből, szakonként a meghirdetett helyek 50–80 százalékára bejutó diákoknak a tandíj összegével egyenlő támogatást nyújt. A hallgatók 20 százalékának ezenkívül érdemi, tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjat is biztosítanak. Az egyetem közvetlen szomszédságában található korszerűen felszerelt Arany János Kollégiumuk, amely 220 diák befogadására képes. A tanári kar 160 fős, nagyrészt erdélyi, részben magyarországi neves oktatókból áll. A 2006–2007-es tanévben öt tanszék rendezett rangos nemzetközi konferenciát. E tudományos konzultációk anyagát önálló kötetekben, illetve a Partiumi Egyetemi Szemle című tudományos folyóiratban közölték. A könyvtár gazdag folyóirat-gyűjteménnyel és on-line adatbázissal rendelkezik. /Gergely Gizella: Keresztény szellem és tudományos kutatómunka. Partiumi Keresztény Egyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) semmilyen tisztséget nem kap a kormányban – szögezte le Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tévé-interjújában. A PSD válasza erre az volt, hogy ilyen körülmények között nincs miről tárgyalniuk. /Bogdán Tibor: Kormányfői elutasítás – a PSD nem kap posztokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Az Új Magyar Szó kiállt az RMDSZ vezetői mellett, hangsúlyozva, felelősségre vonni azokat a politikusokat, akik választóiknak tett ígéreteiket teljesítik, nyilvánvalóan súlyos szabályszegés. „Az RMDSZ immár évek óta, megbecsült közvetítőként törekszik nem csupán a román és magyar kormány közötti jó viszony ápolására, hanem a két ország olyan közös jövőképének a kialakítására, amely többek között egész sor, európai ihletettségű program véghezvitele nyomán jöhet létre. ” Az RMDSZ-nek kulcsszerepe van a két ország viszonyában. Nem véletlen, hogy a magyar külügyminisztérium nem hagyja szó nélkül mindazt, ami Bukarestben az RMDSZ- politikusokkal, illetve az RMDSZ-törvénykezdeményezésekkel történik. /Székedi Ferenc: Célok és eszközök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Nagy Zsolt felfüggesztett miniszter hangsúlyozta: egy jogállam alapja az ártatlanság vélelme. Amióta elindult az ellene és az RMDSZ ellen irányuló lejárató hadjárat, sok téves értelmezés és információ jelent meg. Ezért összefoglalta a történteket, hogy nyomon követhető legyen, hogyan alakult ez az ügy. Az ügyészség 2006. december 5-én fordult az államelnökhöz. A felsorolt vádak: hazaárulás, kémkedés, a nemzetbiztonság veszélyeztetése, csatlakozás szervezett bűnözői csoporthoz. A bizottság (három hónapnyi hezitálás után) nem javasolta az eljárás megkezdését, megállapítva, hogy nincsenek sem indítékok, sem bizonyítékok arra, hogy elkövette volna a felrótt bűncselekményeket. Ettől függetlenül az államfő zöld utat adott a kivizsgáláshoz. Az elnöknek lehetősége van felfüggeszteni a kormány tagját az eljárás kérésének pillanatától, azaz esetében december 5-e óta. Az „ügy” kronológiája 2006. november 22-én lát napvilágot a „kémügy”, amelyben 8 személyt vádolnak meg, közülük az egyik Nagy Zsolt személyes tanácsadója – December 5-én az ügyészség kéri a Nagy Zsolt elleni eljárás engedélyezését az államelnöktől. 2007. március 12-én Traian Basescu telefonon értesíti Markó Bélát, hogy zöld utat ad az eljárásnak. Március 13-án Nagy Zsolt találkozik az államelnökkel, aki elmondja, hogy ez az ügy hülyeség, alaptalan stb. és elmondja, hogy hivatalosan bejelenti a döntését. Május 4-én bejelenti az ügyészség, hogy elindította Nagy Zsolt miniszter ellen az eljárást. Május 7-ére beidézik, olyan dátumot választanak, amikor tudják, hogy a miniszter hivatalos magyarországi látogatáson van. Június 8-án a cotroceni-i egyeztetésen az államelnök tanácsosai azt kérik az RMDSZ-től, hogy lépjen ki a kormányból, mert ez szerintük megoldaná a helyzetet. Az RMDSZ nyilvánosan elutasítja a Demokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazását. Június 11-én az államfő aláírja a felfüggesztési rendeletet. /Nagy Zsolt: A tisztázás szándékával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

„Románia belügyeibe való beavatkozás”-nak, „szokatlan diplomáciai eljárásnak” minősítette a június 15-i román sajtó az RMDSZ politikusai ellen indított büntetőjogi eljárásokkal kapcsolatos magyar álláspontot. Az Evenimentul Zilei azt emelte ki, hogy Magyarország „meghúzta a fülét” a román igazságszolgáltatásnak. A Cotidianul címében azt emelte ki, hogy „Magyarország számon kéri a Nagy Zsolt és Markó Béla elleni ügyészségi vizsgálatot”. Petre Roman volt román külügyminiszter szerint sokkal jobb lett volna, ha Magyarország „békés úton” közli aggodalmát, például a két ország külügyminisztere vagy miniszterelnöke közötti telefonbeszélgetés révén, Adrian Severin, a PSD európai parlamenti képviselője kijelentette: nem számított ilyen megnyilvánulásra a modernnek és európainak tartott budapesti kormány részéről. A Romania Libera szerint „az RMDSZ ügyészség által vizsgált vezetői Budapesten is ügyvédekkel rendelkeznek”, hiszen „Magyarország védelmükre sietett”. Cristian Diaconescu a PSD jogászpolitikusa úgy nyilatkozott az újságnak, hogy a Magyarország szokatlan lépése „meghaladja a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok keretét”. A Ziua szerint Magyarország „nekitámadt” Romániának az RMDSZ miatt. /Budapest beavatkozott Románia belügyeibe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) az európai parlamenti választások „környékén, vagy azok után” írja alá a két alakulat közti együttműködési megállapodást azt követően, hogy a demokraták bíróság előtt érvénytelennek nyilvánítják a D. A. Szövetség protokollumát – jelentette be Emil Boc, a PD és Theodor Stolojan, a PLD elnöke. Június 18-án Emil Boc és Theodor Stolojan bejelentette, hogy benyújtották az egészségügyre vonatkozó, a kormányt elmarasztaló indítványukat. Röviddel ezután Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője is bejelentette hasonló szándékát. /Együttműködési megállapodást ír alá a PD és a PLD. Egyszerű indítványok a Tariceanu-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondását kérte négy demokrata párti európarlamenti képviselő, amiért az RMDSZ EP-képviselői a Bolyai Egyetem visszaállítását követelték, és elítélték a román kormány diszkriminatív magatartását. Szerintük az RMDSZ EP-képviselőinek cselekedete ront Románia megítélésén. – Nem lep meg a négy PD-képviselő magatartása, hiszen ismerjük a demokraták álláspontját a kisebbségi kérdésekről – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. – Több mint egy éve nem sikerül a parlamentben zöld ágra vergődni a kisebbségi törvény ügyében, a demokraták felrúgták a megegyezést. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a nyilatkozatban az RMDSZ-es EP-képviselők a mindenkori kormány kisebbségpolitikáját kifogásolták, azonban az angol fordításban a „mindenkori” jelző elmaradt. Ezért a kezdeményezők helyesbítést kértek. /Sz. K. : PD-ellentámadás Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

A román belpolitikai helyzet aktualitásai mellett uniós ügyekről és a magyar-magyar kapcsolatok tervezett eseményeiről folytatott megbeszélést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével június 19-én Budapesten. Markó Béla és Gyurcsány Ferenc kölcsönösen tájékoztatta egymást a magyar és román belpolitikai fejleményekről és áttekintették a következő őszi magyar- román kormányülés előkészületeit. A felek szót ejtettek a felkészülésről a kisebbségi vegyes bizottság július 3-i ülésére. A két politikus megvitatta a romániai magyarság anyaországi támogatását és értékelték a támogatáspolitikai rendszer – elsősorban a Szülőföld Alap – működését. /Gyurcsány Ferenc megbeszélése Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Az RMDSZ közbenjárására a kormány 67 magyar, illetve vegyes tannyelvű tanintézetnek hagyott jóvá összesen 7 633 000 lejt. A Tanügyminisztérium költségvetéséből elkülönített összeget az iskolák, óvodák felújítási munkálatokra fordíthatják. /7,6 millió lej magyar tannyelvű tanintézeteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Markó Béla bejelentette: július 3-án lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. Hangsúlyozta, az RMDSZ határozottan támogatja az EP-képviselők által benyújtott, az önálló magyar Bolyai Egyetem visszaállítását szorgalmazó kezdeményezést. Arra emlékeztetett, az RMDSZ-nek már 1990-től kezdve egyik fontos célkitűzése volt az önálló magyar egyetem létrehozása. Szerinte a kormánynak nincsenek eszközei egy önálló magyar tanintézmény létrehozására, de kezdeményezni tudja azt, hogy módosítsák az oktatási törvényt oly módon, hogy az lehetővé tegye a magyar egyetem létesítését. /Az RMDSZ kiáll az EP-képviselők kezdeményezése mellett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Negyvenegy EP-képviselő csatlakozott ahhoz az írásbeli nyilatkozathoz, amelyben az RMDSZ három európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla felkérte az EP-t, javasolja a román hatóságoknak, hogy tegyenek lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraalapítása érdekében. A reakciók nem maradtak el. A demokrata EP-képviselők a Tariceanu-kormány lemondását követelték, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig úgy vélte, az RMDSZ-nek távoznia kell a koalícióból, mert a kormány politikájával ellentétes törekvései vannak. A Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) újabb RMDSZ-ellenes jelentést fog küldeni az EP-be a Babes-Bolyai Tudományegyetem kapcsán – fenyegetőztek. /Brüsszelben népszerű a Bolyai Egyetem újraalapításának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, az Európai Parlamenthez benyújtott panasz a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kapcsán az utóbbi 17 év mindegyik kormányára vonatkozik, amelyek miatt nem érték el ezt a célt. Az RMDSZ elnöke elfeledte, hogy 1996–2000 között kormányon, 2000–2004 között pedig kormányközelben voltak, az általa vezetett párt jelenleg is kormányozza az országot, ő maga pedig államminiszterként évekig felelt egyebek mellett az oktatásért is! Markó hozzátette, támogatja az RMDSZ EP-képviselőinek kezdeményezését. Az RMDSZ-elnök rámutatott, őt magát is kritikák érték a kollégák részéről amiatt, hogy nem vetette fel ezt a témát Brüsszelben. Ismeretes, az RMDSZ három európai parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla több esztendei semmittevés után felkérte az Európai Parlamentet, küldjön egy levelet a román hatóságoknak, amelyben javasolja, hogy a román állam tegyen lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Egyetem újraalapítása érdekében, és panaszt tettek a román kormány „negatív és diszkriminatív hozzáállása” miatt. /Minden kormányra vonatkozó panasz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

A kormány a megyék döntő hányadát – a 41-ből 33-at – nyilvánított szárazság sújtotta területnek. Az aszálykárok nem kímélték a magyarlakta erdélyi megyéket sem. Július 15-ig kaptak határidőt a mezőgazdasági igazgatóságok szakemberei a kárigények pontos felmérésére. Maros megyében például az őszi gabonafélék hozamkiesése legalább 25 százalékos. Hargita megyében a búzában okozott aszálykár legalább 30 százalékos kiesést jelent, de hasonló veszteségre számítanak a zab és a sörárpa esetében is. /Domján Levente: Erdélyt sem kíméli az aszály. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

„Nem fog fájni a szívem, ha a magyar párt a múlté lesz” – vallja Tom Gallagher, a nagy-britanniai Bradford Egyetem Etnikai Konfliktusok és Béke Tanszékének vezetője, Kelet-Európa szakértő, a posztkommunista államok és különösképpen Románia legújabbkori történelmének kutatója a Romania Libera június 18-i számában. Sötét jövőt jósol az RMDSZ-nek. Annak az alakulatnak, amelytől, bevallása szerint 1990-ben még azt várta, hogy progresszív közép-európai erőként rendet teremt a romániai politikai élet dzsungelében. Mára viszont szerinte a magyar párt (?) gazdasági előnyöket hajhászó betyárok gyülekezetévé vált. Nem ismeri Tom Gallagher tudományos munkásságát, írta Németh Júlia, nem szeretné, ha az etnikai konfliktusok és a béke viszonya Tom Gallaghertől függne. Azt még Gallagher is beismeri, hogy etnikai alakulatként a román politikai zűrzavarban az RMDSZ nem tudott rendet teremteni. A román sajtóban a magyarellenes kirohanások újra megjelentek, mihelyt a magyar közösség határozottabban kinyilvánította óhaját az őt megillető jogok vonatkozásában. Az RMDSZ iránti bizalom megingott a magyar közösségben a szervezet sorozatos visszakozásai és helytelen politikai lépései nyomán. Ezt a bizalmi válságot kellett volna orvosolni. Ezzel szemben a csúcsvezetés homokba dugta a fejét, sőt a fiaskóért közvetlenül felelős kampányfőnököt még előléptette. Ezek után, immár kényszerhelyzetben, erőteljesebben kezdte hangoztatni azokat a jogos, de a román közvélemény szerint nacionalista követeléseket – kisebbségi törvény, autonómia, államilag támogatott anyanyelvi oktatás óvodától az egyetemig, a Bolyai Egyetem visszaállítása – amelyekért kormánypozícióban eddig sokkal határozottabban kellett volna kiállnia. Ezért a lap munkatársa egyetértett Tom Gallagherrel, hogy az RMDSZ kormányban való szereplésének a magyar kisebbség számára kézzelfogható hozadéka vajmi kevés volt. Németh Júlia sokszor bírálta az RMDSZ-t, aminthogy ezt a hozzá közel állókkal is megteszi. Azonban az érdekképviseletre mindaddig szükség van, ameddig a kisebbséget diszkrimináció sújtja. /Németh Júlia: Görbetükör. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26.

Levelet intézett Franco Frattini európai biztoshoz a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyik elbocsátott oktatója, Hantz Péter. A levél szerint „abszurd és anakronisztikus, hogy a 21. század Európájában romániai akadémiai vezetők, a román diplomácia hathatós támogatásával hadjáratot viselnek olyan alapvető kisebbségi jogok ellen, melyeket Európa minden jelentősebb nemzeti közössége élvezhet – a romániai magyarság kivételével”. „Diákjainkat már a középiskolai román nyelvvizsgákon diszkriminálják, a felsőoktatásban pedig számos fontos szak nem tanulható magyar nyelven” – olvasható a levélben. A levél szerint „Románia megoldatlan kisebbségi problémák egész sorát hurcolta be magával az Európai Unióba. Az RMDSZ, kormányon belül vagy kívül sem tudta elérni a Bolyai Egyetem újraindítását. A belpolitikai eszközök kimerülése, a mindenkori román kormány elutasító, kisebbségellenes magatartása miatt kellett az RMDSZ-nek az Európai Parlamenthez fordulnia. ” Hantz Péter a levélben azt kérte Franco Frattinitől, „vesse latba befolyását a romániai magyarságtól elvett Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. A romániai hivatalos szervek számára az európai fórumok, főleg a Bizottság javaslatai követendő irányvonalat jelenthetnek. ” /Lobbi a Bolyaiért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Június 28-án megszületett a kárpótlási rendszert működőképessé tevő sürgősségi kormányrendelet, a kárpótlásra létrehozott Proprietatea Alap részvényesei várhatóan csak egy év múlva kereskedhetnek értékpapírjaikkal. A kormány arról döntött, hogy az igénylésenként 500 ezer lejnél kisebb kárpótlási összegeket készpénzben fizetik ki, mégpedig maximum 100 ezer lejes éves részletekben, legtöbb öt éven keresztül. /Králik Lóránd: Sínre kerülhet a kárpótlás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

A képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a parlamenti nyári szünet idején rendeleteket bocsásson ki. A jogi bizottság módosításai nyomán azonban a kormány csak bizonyos területeken hozhat rendeleteket. /Kormányrendeletek a vakáció alatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./