Magyarország számára is fontos fejlemény az Európai Bizottság országjelentése, amely zöld utat biztosít Románia januári csatlakozásának – fejtette ki a múlt héten Marosvásárhelyen Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Vállalkozók Fórumán. A házelnök emlékeztetett arra, hogy az összejövetel egy május 15-i bécsi konferenciának a folytatása, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a szatellit-rendezvénye. Fontosnak nevezte a magyar–magyar kapcsolatok korszerű fejlődését, akárcsak az olyan együttműködést, amely elősegíti a kis- és középvállalatok életképességének javulását. Borbély László, a román kormány közmunkaügyi és területrendezési minisztere hangsúlyozta: Románia uniós csatlakozása után várhatóan élénkebb lesz a gazdasági együttműködés a két szomszédos ország között. /Kárpát-medencei Vállalkozók Fóruma. Magyarország üdvözli a kedvező országjelentést. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Újabb „bokszmeccs” zajlott a Demokrata Párt és az RMDSZ között. Radu Berceanu közlekedési miniszter az alárendeltségébe tartozó Borbély László tárca nélküli területrendezési és közmunkaügyi minisztert megdorgálta korábbi nyilatkozataiért, miszerint a mindenkori román kormány mostohagyerekként bánt Erdéllyel a beruházások szempontjából. Borbély a közlekedési miniszter nyilatkozatára reagálva közölte: továbbra is fenntartja korábbi nyilatkozatát, számokkal tudja bizonyítani, hogy Erdélyben kevesebb beruházást hajtottak végre, mint Románia többi történelmi régiójában. /-or-: DP–RMDSZ bokszmeccs az NLP és a Bechtel részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Felháborodott hangú közleményt bocsátott ki az SZDP aradi szervezete: az idei október hatodikai rendezvények “románellenes puccsá” alakultak át, az RMDSZ rendezvényéhez pedig a helyi hatóságok is hozzájárultak. “Miután néhány nappal korábban Románia miniszterelnök-helyettese, szembeszegülve az alkotmánnyal és az állam alapvető elveivel, támogatta Székelyföld autonómiájának eszméjét, visszatért erre Aradon”. A közlemény szerint ez a beszéd az RMDSZ “függetlenségi nyilatkozata”, melyet csak utólagosan és csak részlegesen fordítottak le. “Gavril Popescu a kormány képviselőjeként passzívan asszisztált a románokat ért példátlan sértésekhez, amikor a 13 tábornoknak emelt obeliszknél nem hangzott el Románia himnusza, de Magyarország himnusza, magyar nyelvű hazafias és vallásos énekek hangzottak el” – olvasható a közleményben. Az SZDP aradi szervezete a magyar hivatalos vendégek és az RMDSZ szónoklataiban irredenta hangokat vélt felfedezni, ezért követelte, hogy a kormány büntesse meg Gavril Popescu prefektust, váltsák le Bognár Levente alpolgármestert, s azt is, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot a szervezők nevében a románellenes magatartásért. /(Kilin): Nagy-Romániás hangszerelés az SZDP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a kormánytól és az Elnöki Hivataltól reakciót kér a székelyföldi területi autonómia-törekvések kapcsán. Az SZDP elnöke kifejtette, hogy a miniszterelnök a mai napig sem követelt “helyettesétől, Markó Bélától” magyarázatot a területi autonómiára vonatkozó kijelentései miatt. /Geoana magyarázatot kér. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Két évvel ezelőtt a Wiesel-bizottság tárta a közvélemény elé a romániai holokauszt sokáig elhallgatott történelmi tényeit, tragikus számadatait. Elie Wiesel író által vezetett bizottság javaslatára a kormány október 9-ét Romániában Holokauszt Emléknappá nyilvánította. Ezen a napon kezdődött meg ugyanis a Ion Antonescu tábornok vezette Romániában a zsidóság deportálása Transznisztriába. A Wiesel-jelentés szerint a romániai holokausztban 280–380 ezer személy vesztette életét, más kutatók az áldozatok számát 420 ezerre teszik. Ezekben a számokban a magyar és a német hatóságok által Észak-Erdélyből a koncentrációs táborokba vitt mintegy 130 ezer áldozat nincs benne. Az áldozatokra október 9-én országszerte gyászünnepségek keretében emlékeztek. /Holokauszt Emléknap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Élesen bírálta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt és az általa vezetett kormányt a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) nemrég kizárt Theodor Stolojan. Ő Valeriu Stoica volt NLP-elnökkel, illetve párttagságuktól szintén megfosztott Raluca Turcan, Cristian Boureanu és Radu F. Alexandru képviselőkkel együtt bemutatta a szabadelvű politikai erő fellendítését célul kitűző NLP-n kívüli liberális platformot. /B. T.: NLP-n kívül liberális platform alakult. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Mircea Geoana, az ellenzéki PSD elnöke szerint Markó Béla RMDSZ elnök autonómiára vonatkozó nyilatkozatai „aggasztóak” és újra kérte az Elnöki Hivatalt, a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot és a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra hivatalos álláspontjukat ezzel kapcsolatban. Geoana szerint „aggasztó” az a tény, hogy Markó Béla nemrég tett nyilatkozataiban „egy olyan vonalon tart ki, mely a maximalista-radikális variánst támogatja az autonómia felett, beleértve azon fantáziaötlet lehetőségét is, hogy a magyar nyelv Erdélyben hivatalos nyelv legyen a román mellett”. Geoana elmondta, hogy a PSD Országos Tanácsának ülésén, melyre november 3-án kerül sor Marosvásárhelyen, a szociáldemokrata alakulat egy, a nemzeti büszkeségről szóló dokumentumról fog tárgyalni. /Aggasztó autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Várhatóan november 16-án tartják a román és a magyar kormány második együttes ülését Budapesten. A román fél létrehozta a második közös kormányülést előkészítő öttagú bizottságot, amely összesíti a két kabinet 2005. októberben, Bukarestben tartott első találkozóján kötött kormányközi megállapodások eddigi eredményeit, és összeállítja a második ülés napirendtervezetét. A tavalyi ülésen tizenöt együttműködési megállapodást írtak alá a miniszterek. Az azóta eltelt egy évben gyakorlatilag minden román–magyar tárcaközi megbeszélésen szerepelt a tavaly elfogadott tervek megvalósításának témája. A tavalyi kormányülés egyik fontos hozadéka, hogy Csíkszeredában megkezdhette működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus, várhatóan november elején megnyitja kapuit egy hasonló román diplomáciai képviselet Gyulán. A román fél ígéretet tett, hogy prioritásként kezeli a kisebbségek helyzetével kapcsolatos jogszabályokat, ennek ellenére a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet a szenátusi elutasítás után elakadt a képviselőház jogi bizottságában. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök jelezte, javasolni fogja, hogy a két ország autópályáinak összekapcsolásáról szóló egyezmény aláírását. Egyezmény született a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működéséről is. A magyar kulturális intézet sepsiszentgyörgyi fiókja még mindig nem nyílt meg. /Fall Sándor: Tizenöt egyezmény vár kiértékelésre a két kabinet budapesti találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Tariceanu miniszterelnök október 22-23-án Budapesten tartózkodott, részt vett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc megemlékezési ünnepségein, október 23-án Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel, akivel a két kormány együttes üléséről tárgyalt. /Tariceanu–Gyurcsány-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

Bogdan Olteanu házelnök visszaküldte a képviselőház jogi bizottságához a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény legfontosabb cikkelyeit. A házelnök azért döntött így, mert a múlt héten a szaktestület gyakorlatilag a lényegétől fosztotta meg a jogszabályt. A jogi bizottság konzervatív (PC), szociáldemokrata (PSD), nagy-romániás (PRM) és RMDSZ-es tagjai ugyanis leszavazták azt, hogy az ANI a köztisztségviselők és közjogi méltóságok vagyonát és esetleges összeférhetetlenségeit ellenőrizze. Az RMDSZ, a PC és a PRM képviselői háborogva fogadták Olteanu döntését, a liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) pedig üdvözölték a házelnök eljárását. Monica Macovei igazságügyi miniszter ismét azzal érvelt, hogy az ANI létrehozását az Európai Bizottság is kérte a legutóbbi jelentésében. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azzal a felhívással fordult a képviselőkhöz, hogy a kormány által előterjesztett változatban fogadják el a törvényt. /Cs. P. T.: „Újabb kört fut” az ANI-törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Október 25-én a kormány elfogadta a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) küldött jóváhagyásra. A kormányfő szerint a hírszerző szolgálatokat szigorú politikai, jogi és gazdasági felügyeletnek veti alá a parlament, a titkosszolgálatok pedig csakis az ügyészség jóváhagyásával és annak felügyeletével bonyolíthatják le vizsgálataikat. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyek terrorista tevékenység vizsgálatára vonatkoznak. A kormány kizárta annak lehetőségét, hogy titkosügynökök épülhessenek be a parlamentbe, a politikai pártokba, a szakszervezetekbe, valamint a sajtóba. Radu Stroe kormányfőtitkár kifogásolta, hogy a kormányőrséget (SPP), valamint a telefonok lehallgatásával megbízott szolgálatot (STS) nem tekintették titkosszolgálatnak, így az említett intézményeket nem vonták belügyminisztériumi ellenőrzés alá. A közeljövőben a SPP és az STS működését külön törvények szabályozzák majd. /Barta Zoltán: A CSAT jóváhagyására vár a nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Kisebbségi jogokról, oktatási, művelődési, vallási kérdésekről, valamint gazdasági kapcsolatokról tárgyalt október 31-én Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes az olasz szenátus európai ügyekben illetékes bizottságának elnöke, Andrea Manzella vezette küldöttséggel. Az olasz küldöttség tagjai beszámoltak a területi autonómia terén szerzett tapasztalataikról, ugyanakkor arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben biztosítják a kisebbségi jogokat Romániában. Markó Béla elmondta: bár a diktatúra felszámolását követően sikerült számos egyéni jogot biztosítani a kisebbségi közösségek számára, a kollektív jogokat a következő időszakban kell kivívni. A beszélgetés alkalmával beszámolt az RMDSZ sajátos célkitűzéseiről, a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia jogi kereteinek megteremtéséről. Elmondta, annak ellenére, hogy a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet, a parlamentben nem sikerült megszerezni a pártok támogatását. A kultusztörvény kapcsán Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy amennyiben a szenátus által már megszavazott tervezet elfogadási folyamatát sikerül felgyorsítani a képviselőházban, már idén érvénybe léphet az egyházi törvény. /Markó Béla: A kollektív jogok kivívása következik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

A kormány elrontotta a nemzetbiztonsági törvények tervezeteit – állította Basescu államfő. Szerinte a kormány beavatkozása után a dokumentumok „alapos módosítást” igényelnek. – mondta. A kormány október 25-i ülésén elfogadta a nemzetbiztonsággal kapcsolatos törvények tervezetét. A négy jogszabályból álló csomag a nemzetbiztonságot, a hírszerzést mint tevékenységet, a két legfontosabb titkosszolgálat működését, valamint a hírszerzők jogállását helyezné új jogi alapokra. A tervezetek előterjesztését végül a kormány vállalta, de a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy a kabinet szakértői kiküszöböljék a civil társadalom által is kifogásolt ember- és polgárjogsértő előírásokat. A kormány új szabályokat dolgozott ki a titkosszolgálatok polgári ellenőrzését illetően is, szigorítva azt. /Sz. L.: Basescu: elrontották a nemzetbiztonság tervezeteit. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Együttműködési egyezményt írt alá a román kormány és a Romániai Gyerekekért Csoportosulás olyan egészségügyi személyzet felkészítésére, akik a gyermekelhagyás jelenségével foglalkoznak majd. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Emma Nicholson bárónő közös sajtóértekezleten ismertette a romániai gyermekvédelem terén elért eredményeket. Romániában a tanácsadó szereppel rendelkező csoportosulás 2000-ben alakult Emma Nicholson bárónő kezdeményezésére. Mind a bárónő, mind Tariceanu a szervezet társelnökeiként működnek, a szervezetben helyet kaptak EP- és EB-tagok, valamint az UNICEF, a Világbank és a WHO képviselői. /Nagy-Hintós Diana: Továbbra is gyakori a gyerekelhagyás. Elsősorban a jelenség megelőzésére igyekeznek összpontosítani. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a területi autonómiára vonatkozó nyilatkozatai miatt az SZDP által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány „felelőtlen szándék”, és célja felerősíteni a nacionalista retorikát. Elmondta: megszokott dolog, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványokat nyújtson be és a kormányt bírálja, de emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tizenöt év alatt egyetlen bizalmatlansági indítvány sem járt sikerrel. /Markó: a nacionalista retorikát erősítenék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma a november 16-i budapesti magyar-román kormányülésen, a közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékű összeg állhat rendelkezésre a következő időszakban, mondta Gémesi Ferenc, a kancellária szakállamtitkára, a parlament külügyi bizottságának ülésén. A magyar kormány arra törekszik, hogy a romániai magyarság Románia EU-csatlakozásának nyertese legyen – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Hozzátette: a magyar-román együttes kormányülésen az autonómia ügyéről vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéséről is szó lesz. Gémesi Ferenc értékelése szerint a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni. A november 16-i kormányülésen napirenden lesz a területfejlesztési, határ menti kapcsolatok erősítése, az agrárszférában való együttműködés, határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció, határátkelőhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kőolaj-készletezési együttműködés, környezetvédelmi témák (a verespataki aranybánya mellett uniós források igénybe vétele a Duna és a Tisza mentén), műemlékek felújítása. Utóbbi témában a magyar és a román kormány megállapodhat a kolozsvári Mátyás-szobor közös restaurálásáról. Ami a kisebbségi ügyeket illeti, Gémesi Ferenc azt mondta, olyan „jelentés és problémafelvetés” hangzik el, hogy miként látják a romániai magyarság és a magyarországi románság helyzetét. Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke közölte: magyar-román együttes kormányülésnek csak akkor van értelme, ha nemcsak a román fél számára hoz gyakorlati eredményeket. Megkérdezte, szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. A fideszes politikus szerint a magyar kormánynak fel kellene vetnie Székelyföld területi autonómiáját, a kisebbségi törvény elfogadásának kérdését, az egyházi javak visszaszolgáltatását és a kárpótlást, az önálló erdélyi magyar egyetem ügyét, valamint a munkaerő-áramlást is. Kozma József (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke szerint a kormányülés azért is szükséges, mert magyar-román viszonylatban meg kell próbálni bizalmat építeni, és nem állandóan a történelmi sérelmeket felhánytorgatni. /Román – magyar kormányülés: miről is kell beszélni? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

November 16–17-én immár másodjára tart együttes ülést Magyarország és Románia kormánya. Most sem várható, hogy érdemi eredmények születnének az ülésen. A magyar kormány – a határon túli magyarokra vonatkozó stratégia hiányában – minden jel szerint média eseménnyé alakítja a találkozót, a román fél viszont számára fontos konkrét eredményekkel távozhat Budapestről. Gyurcsány Ferencnél előtérbe került a „látványpolitika”. Ezzel a céllal került sor 2005. október 20-án az első magyar–román kormányülésre, 2005. december 20-án az osztrák–magyar kormányülésre, valamint 2006. január 26-án a horvát–magyar kormányülésre. A magyar–román kapcsolatokban rendszeresek az államfői, miniszterelnöki hivatalos látogatások és informális érintkezések. A kétoldalú érintkezések formalizálása elsősorban a román érdekeket szolgálta, így a román diplomácia sikeresen tudta leplezni merevségét, rendszeresen elutasító, sokszor destruktív álláspontját. A jelek azt mutatják, hogy nem lesz külügyminiszteri szintű jegyzőkönyv sem, ami a magyar fél kezdeményezése volt. Fontos lenne, ha a felek végre megállapodnak arról, hogy Románia mekkora részt vállal az eddig csak magyarországi költségvetési forrásokkal gazdálkodó Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásából, és az oktatási intézményt akkreditálja a román állam. Már az előző magyar–román közös kormányülésen egyetértés született arról, hogy a román kormány is bekapcsolódik a magyar költségvetésből létrehozott és fenntartott Sapientia működésének finanszírozásába. Erre azonban nem került sor. A román fél szorgalmazni fogja, hogy a magyar kormány mielőbb nyissa meg munkaerőpiacát a román állampolgárok előtt. Feltűnő a magyar kormány hallgatása ebben a kérdésben. A megnyitás elsősorban a romániai magyarokat érintené pozitívan, Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a Magyar Szocialista Párt belpolitikai céllal a közelmúltban két alkalommal (2002, 2004) is románellenes, romániai magyarok elleni kampányt folytatott. Számos lényegi kérdésről nem lesz szó, így az autonómiáról és a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról sem. (Budapest Analyses) /A második román–magyar kormányülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Szabadság átvette a Népszabadságból Kis Tibor cikkét. A magyar–román kormányülés kapcsán azokat nem éri csalódás, akik eleve nem várnak tőle sokat. A magyar–román viszony lényegében most is ott tart, ahol egy évvel ezelőtt. A határnyitással egyidejűleg a román kormányzat „a kisebbségi csavaron” próbál egyet húzni, ezt mutatja a román kisebbségi törvény parlamenti elsüllyesztése. A Népszabadság szerint a magyar–román kormányzati tanácskozást egyfajta teszt lehet. Kiderülhet, hogy a két kormány egyáltalán akarja-e saját kezdeményezésekkel serkenteni az együttműködést. /Kis Tibor, Népszabadság: Rossz reflexek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem támogatja a Calin Popescu-Tariceanu kormányfő által november 15-én a parlament két házának plenáris ülésén bemutatott 2007-es költségvetés-tervezetet. A költségvetés-tervezet szerint 2007-ben Romániában 1270 lej lenne az átlagjövedelem, ami 12,4 százalékos növekedésnek felel meg az idei évhez képest, és 1,8 százalékkal nőne a munkavállalók száma, ami százezer új munkahely létesülését jelenti. Tariceanu szerint 1990 óta jövőre utalják a legtöbb pénzt beruházásokra, és az általa vezetett kormány beindította az eddigi legátfogóbb és legnagyobb oktatási beruházási programot. Erdei István RMDSZ-es képviselő szerint az RMDSZ támogatja a költségvetés elfogadását, felhívta azonban a figyelmet, hogy a büdzsének eleget kell tennie a gázár- és energiadrágulás, valamint a vámügyi és határ-megerősítési feladatok okozta kihívásoknak. /G. G.: PSD-s nem a 2007-es büdzsére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Másodszor tart együttes ülést a magyar és a román kormány. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a budapesti ülést megelőzően az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjait arról tájékoztatta, hogy a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta „szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni, és folyamatos az együttműködés a szaktárcák között”. Közben a közösen tervezett Gozsdu Alapítvány román belpolitikai okok miatt lekerült a napirendről, gyakorlati előrelépés nem történt az erdélyi Sapientia Egyetem román állami támogatásának ügyében, nincs megnyugtató válasz a Verespatakon tervezett aranybánya miatti magyarországi aggodalmakra. A magyar parlamenti ellenzék sürgette, hogy magyar részről első helyen a székelyföldi magyar autonómia kérdését vessék fel. Hozzák szóba a régóta tervezett romániai kisebbségi törvény sorsát, a romániai magyarok kárpótlási igényeit. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyenesen azt kérdezte: szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar–román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. /Magyar–román kormányülést tartanak ma Budapesten. Németh Zsolt: szükség van-e ilyen ülésekre? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Az ÚMSZ újra átvette a Népszabadság egyik cikkét. Az újabb magyar-román kormányülés kapcsán valószínűleg azokat nem éri majd csalódás, akik eleve nem várnak tőle sokat. A magyar-román viszony lényegében most is ott tart, ahol egy évvel ezelőtt; bizonyos tekintetben talán még ott sem. A határnyitással egyidejűleg a román kormányzat „a kisebbségi csavaron” próbál egyet húzni. Basescu elnök a háttérben mintha éppen az RMDSZ kormányzati pozícióinak aláásásán ügyködne. /(Kis Tibor, Népszabadság) Emancipáció, nem szeparatizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A szaktárca sürgősen terjessze a kormány elé a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációs iratcsomóját, hogy a tanintézet még idén megkaphassa a végleges működési engedélyt, kérte Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke Mihail Hardau oktatási minisztertől. A tárca akkreditációs szakbizottsága két éve ellenőrizte, és jóváhagyásra javasolta az egyetemen működő református teológia-szociális munkás, valamint a vallástanár-német nyelv és irodalom szakokat. A végleges engedélyt azonban kormányrendelettel kell biztosítani. /Gergely Gizella: PKE: sürgetik az akkreditálást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Éppen aznap kézbesítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeinek a rektor újabb fenyítő levelét, amikor Budapesten közösen ülésezett a román és a magyar kormány. Míg a két ország, a két nép felhőtlen viszonyának a képeit sugározták a tévécsatornák, Erdély fővárosában a jó román–magyar viszony határai mutatkoztak meg. Markó Béla vagy Borbély László addig jó minisztere a román kormánynak, amíg a két ország közötti vasúti forgalom felgyorsításáról, vagy a Tisza vízgyűjtőterületének az egységes fejlesztéséről írnak alá szerződéseket, és nem kérik választóik nevében a Székelyföld területi autonómiáját, nem akarják Románia hivatalos nyelveként elismertetni a magyart. Hantz Péter és Kovács Lehel pedig akkor jó oktatója a multikulturális Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), ha megelégszik azzal, hogy megtarthatja magyarul az óráit; elfogadja, hogy a BBTE multikulturalitása az egynyelvű román feliratokban nyilvánul meg, és nem követel önálló állami magyar egyetemet. A budapesti közös kormányülés a látszat fenntartásának az intézménye. /Lázár Lehel: Látszatshow. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Mihail Hardau tanügyminiszter azt javasolja, hogy a Sapientia Egyetem oktatási és kutatási programját a magyar és román kormányok közösen finanszírozzák. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte, egyeztetések folynak arra vonatkozóan, hogy megállapítsák milyen módon finanszírozhatná a román állam a Sapientia Egyetemet. /Bukarest hajlik a Sapientia finanszírozására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Sólyom László köztársasági elnök hivatalában fogadta a magyar-román közös kormányülésen Budapesten tartózkodó Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és kormánya több tagját. A köztársasági elnök üdvözölte azokat a román megnyilatkozásokat, amelyek Koszovó és Abbházia esetében a területi autonómia biztosításában látják a tartós stabilitás és demokrácia biztosítékát, és kifejtette álláspontját, miszerint a szórványban élő kisebbségek számára a teljes kulturális autonómia, míg a tömbben élők számára a területi autonómia lehet a megoldás. A találkozón a köztársasági elnök bejelentette, hogy 2007 első negyedévében kész hivatalos látogatást tenni Romániában. A magyar államfő kifejezte reményét, hogy addigra a román parlamentben elfogadják a kisebbségi törvényt. /Sólyom László támogatja a területi autonómiát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Közel egy héttel a román és a magyar kormány együttes ülése után az illetékes budapesti hatóság még nem erősítette meg azt, hogy a román állampolgárok országuk uniós csatlakozása után személyi igazolvánnyal is beléphetnek Magyarország területére. A bukaresti belügyminisztériumban egyenesen cáfolták, hogy 2007. január elsejétől útlevél nélkül is át lehet jutni a szomszédos országba. A román fél hivatalosan még nem ajánlotta a magyar határőrségnek azokat a dokumentumokat, amelyeket a román állampolgárok a Magyarországra történő belépéskor használnak majd. A bukaresti belügyminisztériumban nem tudnak a román-magyar megállapodásról. A minisztérium még a múlt hónapban közleményt adott ki, amelyben leszögezi: a jelenleg érvényben lévő személyik nem alkalmasak arra, hogy az útleveleket helyettesítsék a hiányzó biztonsági elemek miatt. Januártól nem kell többé pénzösszeget felmutatni a magyar határon, és a Magyarországra beutazóknak nem kell rendelkezniük semmilyen, az úti céljaikat igazoló irattal. Nem lesz szükség ezentúl vízumokra sem, abban az esetben, ha a román állampolgár nem tartózkodik három hónapnál hosszabb ideig az adott uniós országban. /Cseke Péter Tamás, Mihály László: A bukaresti hatóságok ellentmondanak a román-magyar kormánymegállapodásnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Magyarok lakta települések önkormányzatai is kaptak a tervezettnél nagyobb állami bevételekből származó költségvetés-kiegészítések elosztásánál. Bihar megyében Berettyószéplak önkormányzata 900 ezer új lejt költhet a községi utak javítására, Nagyváradon bővítik a víz- és csatornahálózat. Szilágy megyében Krasznán korszerűsítik a megyei utak kereszteződését, Máramaros megyében Felsőbányán a római katolikus templom felújítására kaptak pénzt, Kapnikbányán folytathatják a megkezdett beruházásokat. Egymillió új lejt utaltak ki a Hargita megyei Szentegyházának a fűtésrendszer korszerűsítésére. A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyott további 9,6 millió új lejt mintegy 93 magyar, illetve vegyes tannyelvű tanintézetnek. /Kormánypénzek magyar településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Részben engedett november 23-án a kormány, és újabb négy százalékkal növeli jövőre a pedagógusok bérét. Az egészségügy alkalmazottak és a köztisztviselők továbbra is elégedetlenek. Négy-öt százalékos bérnövekedést jelent a tanárok számára az a 420 millió új lej, amelyet a kormány az oktatási beruházásokból a pedagógusok fizetésre csoportosított át – jelentette be közösen Sebastian Vladescu pénzügyi és Mihail Hardau oktatási miniszterA tanügyi szakszervezetek üdvözölték a kormány döntését. Közölték: folytatják a tiltakozó akciókat, mert még mindig vannak olyan követeléseik, amelyek teljesítetlenül maradtak. Továbbra is általános sztrájkkal fenyegetnek az egészségügyi alkalmazottak. /Beadta a derekát a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Markó Béla honoráriuma, rejtélyes szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében vizsgálódik a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek az elmúlt hetekben több erdélyi magyar könyvkiadótól levélben kértek tájékoztatást arról, hogy milyen szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban Markó Bélával, és ezek folyományaként milyen összegeket fizettek ki a miniszterelnök-helyettesnek. „Épp a napokban állítottuk össze a DNA által kért dokumentációt” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. Markó Béla miniszterelnök-helyettes márciusi vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május 2-án közölt írásában Markó azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. Jelezte, hogy nagyon rövid időn belül megjelenik egy gyermekverseskötete. A Markó-sorozat azonban nem jelent meg. – Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A Pallas-Akadémia jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium.” – mondta Tőzsér József. A Mentor Kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, ennek alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára. – Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni – vágott vissza ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdezte a Krónika, hanem a június-júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hozta. Markó kitért a válasz elől, jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy könyvkiadási ügyeiről is kérdezze a lap. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie. Az RMDSZ képviselői segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult. /Gazda Árpád: Ki lehet a honor-donor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Környezetmérnöki és hulladékgazdálkodási szakkal bővül a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi fiókja a következő tanévtől, tájékoztatott Fazakas József, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte, ez ügyben Kovászna megye és a tanintézmény elöljárói a napokban egyeztettek a gödöllői Szent István Egyetem vezetőségével, amely támogatta a két egyetem együttműködését. Fazakas kifejtette, első lépésként a sepsiszentgyörgyi egyetem infrastruktúrájának bővítésére, azaz kémia és biológia laboratóriumok létesítésére van szükség. Hozzátette, a két szakot a tervek szerint 50-50 diákkal indítják be, az oktatók pedig Gödöllőről érkeznek majd. Fazakas úgy vélte, az új szakok elindítása után a sepsiszentgyörgyi egyetem hallgatóinak létszáma pár év alatt 2500-3000 főre emelkedhet. Kijelentette, még idén leteszik a sepsiszentgyörgyi egyetemi campus alapkövét, és elkezdik a terület közművesítését. A munkálatokra a kormány idén egymillió lejt utalt ki az egyetemnek; a becslések szerint a befektetés értéke 20 millió lej. /Kovács Zsolt: Új szakokkal bővül a BBTE fiókja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./