Ünnepélyes, családias hangulatban avatták fel december 21-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány csíkszeredai kirendeltségét és információs irodáját. Az iroda egyrészt találkozóhelyül szolgál majd a csíkszéki sokgyermekes családok számára, ugyanakkor segíteni is kíván a bajbajutottakon. „Figyelni kell egymásra, fontos a gyermekelhagyás megelőzése” – mondta a megnyitón Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, az alapítvány vezetője. Hargita megyében a Szent Ferenc Alapítvány különböző házaiban mintegy 25–30 gyermek gondját viselik. A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért egyelőre tizenkét olyan családot tömörít, amelyben négynél több gyereket nevelnek. Dánél Sándor szerint – aki hétgyermekes családapa – a nagycsaládokat mostohagyerekként kezeli a kormány, szükség van tehát arra, hogy összefogjanak és egymáson segítsenek. A most megnyitott központ lehetőséget ad a találkozásra gyerekek és szülők számára. A magyarországi Nagycsaládosok Szövetségének összesen huszonöt tagegyesülete van Erdélyben, a Vajdaságban, Magyarországon, valamint a Felvidéken. /D. Balázs Ildikó: Betlehemi otthon a nagycsaládoknak. Felavatta csíkszeredai kirendeltségét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Január elsejétől az országos minimálbér 330 új lejre emelkedik a jelenlegi 310 lejes szintről, döntött a kormány a mintegy 630 ezer alkalmazottat érintő kérdésről. A szakszervezeti szövetségek eredetileg 430 lejes minimálbért kértek. A kormányülésen született döntés a szociális juttatások jövő évi megemeléséről is. A 4,8 millió gyermeket érintő nevelési támogatás 24 lejre emelkedik január elsejétől. Öt százalékkal növekszik a kiegészítő családi pótlék. A kormány januártól megemeli a kötelező garantált jövedelem értékhatárait. /K.L.I.: Megnövelte a kormány az országos minimálbért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Újabbkori kisajátítással, valamint elvtelen lobbizással vádolta karácsony harmadnapján kiadott közleményében Florin Tohaneanu sepsiszentgyörgyi ortodox esperes a kormányt, az RMDSZ-t és a Kovászna Megyei Tanácsot a Román Nemzeti Bank (BNR) egykori székháza körül kialakult tulajdonjogi vitában. Állítása szerint tavaly december végi határozatában az Adrian Nastase vezette kormány átadta az ingatlant a Kovászna és Hargita megyék görögkeleti püspökségének (ECH), s az átadást megerősítette január közepén a Tariceanu kabinet is. A megyei önkormányzat megfellebbezte a döntést Mona Musca művelődési tárcavezetőnél, de a minisztérium visszautasította a megyei tanács kérelmét. A közlemény szerint ezután telekkönyveztették az épületet az egyház nevére. Ez év végén azonban a megyei tanács elérte az előző kormányhatározat visszavonását. Demeter János megyei tanácselnök kijelentette, szó sincs arról, hogy az ingatlant az egyház nevére telekkönyveztették volna. /Domokos Péter: Kisajátítást kiált az ortodox egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Az RMDSZ színeiben megválasztott, kinevezett Háromszék megyei és megyeszékhelyi vezetők egyéves tevékenységét vette számba a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke, Gazda Zoltán. Megállapította, hogy a vártnál és a vállaltnál jóval kevesebbet teljesítettek. Sepsiszentgyörgy esetében jelentős előrelépésnek tartja, hogy új aszfalttal látták el a jelentősebb útszakaszokat, a nem modernizált utak viszont katasztrofális állapotba jutottak. Felhívta a figyelmet, hogy az útjavítások ,,nem az RMDSZ-es kormány támogatásával, hanem igen nagy méretű, felelőtlenül felvett bankkölcsönök révén valósulhattak meg”. Gazda emlékeztet, hogy az év elején Albert Álmos az adófizetőkhöz eljuttatott levélben sorolta fel az önkormányzat idei terveit. Az év végi mérlegnél kiderült, a tervek jó része nem teljesült. /(-kas): Gyengén teljesítettek vezetőink (Az MPSZ év végi mérlege). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

Jelenleg Kovászna megye a 7-es Központi Fejlesztési Régió tagja, olyan gazdaságilag erős megyék társaságában, mint Brassó és Szeben. György Ervin, Kovászna megyei prefektus szerint, a mostani régiós felállítás miatt a kevéssé fejlett Háromszék csekélyebb pályázati támogatást élvez. György Ervin úgy véli, az uniós csatlakozás csökkenti a gazdaságfejlesztési régió átszervezésének esélyeit. Háromszék a megyei képviselőtestület révén több alkalommal is kinyilvánította a régió átszervezésre irányuló óhaját, mert csak a székelyföldi fejlesztési övezet létrehozásásában látja a garanciát a vidék gazdasági fellendülésére. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök, a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének alelnöke hozzátette: a szövetség már kétszer megfogalmazta és eljuttatta a kormánynak azt a nyilatkozatot, amelyben a régiók újrafelosztását kérik. Kovászna megye például a hat megyéből álló régióból többnyire csak Hargita és Maros megyével, nem pedig Brassó, Szeben vegy Fehér megyével végez közösen fejlesztési projekteket. Csutak István, az Európai Integrációs Minisztérium államtitkára európai uniós szakemberekkel is egyeztetett a kérdésben, akik óvatosan kezelik a témát. „Az elmúlt 15 év tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a politikai döntés alapján 1968-ban megrajzolt megyésítési térkép távolról sem a legszerencsésebb „ – nyilatkozta az államtitkár. /A régiókat is átszabják 2006-ban? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Az új esztendő jelentős áremeléseket hozott Romániában. Január elsejétől többe kerül a földgáz, a fűtés, a villamos energia, az élelem, a ruházati cikkek és a kötelező gépkocsi-biztosítás. A legnagyobb drágulás a földgáznál jelentkezik (17 százalék), s a kormány 2006-ra további két gázáremelést ígér. A villamos energia csaknem két százalékkal drágul, a kötelező gépkocsi felelőség-biztosításért pedig a gépkocsi-tulajdonosoknak 33 százalékkal kell többet fizetniük. Az energia-áremelések nyomán előreláthatóan 10 százalékkal drágul az idén a kenyér, 5–6 százalékkal a többi élelmiszer és a ruházati cikkek. Január elsejétől egységesítették az adókat. Ezután minden fajta jövedelmet 16 százalékos adó terhel, így például a bankkamatokat és az értékpapírok forgalmazásából származó bevételeket is, amelyekre tavaly májusig egy százalékos, azóta pedig 10 százalékos adót kellett fizetni. Szintén 16 százalékos adót vetettek ki valamennyi 1990. január 1. után megszerzett telekingatlan eladásából származó jövedelemre. Január elsejétől adót kell fizetni a termőföldekre is. /Drágul az élet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

Továbbra is akadozik az egyházi ingatlanok restitúciója Marosvásárhelyen. A református egyház egyik rendkívül értékes, főtéri ingatlana visszaszerzéséért kész a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulni – nyilatkozta Lakatos Péter, a marosvásárhelyi református egyházközségek kuratóriumának elnöke. Az Országos Restitúciós Bizottság kedvezőtlen elbírálása után a tíz marosvásárhelyi református egyházközség kuratóriuma peres úton próbálta visszaszerezni a Rózsák tere 19. szám alatt álló ingatlant. A legfelsőbb bíróság azzal utasította el a reformátusok fellebbezését, hogy a főtéri ingatlanért az egyház egy másik épületet kapott. „1977-ben lemondtunk a főtéri épületünk másik feléről, ahhoz, hogy egy másik, szintén saját ingatlanunknak kapjuk vissza az ötven százalékát. Most pedig úgy állítják be, hogy mi megkaptuk azt, ami minket illet. Volt két ingatlanunk, s abból maradt egy” – jelezte Lakatos Péter. A református egyház még az előző kormány idejében kapta vissza Marosvásárhelyen a Szentgyörgy utcai volt leányiskola épületét. Csak az épület utca felőli részt vehették birtokba, a városháza és az iskola vezetősége hallani sem akar arról, hogy az udvar felőli részt átadja. Évekig nem fizettek bért, a vízdíjba nem pótoltak semmit, szerződést sem akartak kötni. Ennél is bonyolultabb Marosvásárhelyen az Ifjúsági Keresztyén Egylet egykori székházában helyet kapott bábszínház esete. Az épületet kormányrendelettel 2000 decemberében adták vissza, de Ioan Toganel egykori prefektus, a Maros Megyei Tanács jelenlegi jegyzőjének akadékoskodása nyomán a református egyháznak azóta sem sikerült birtokba vennie.. /Szucher Ervin: Viszontagságos restitúció. Akadozik a marosvásárhelyi református egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Január 6-án az OTV televíziós csatornán Ion Diaconescu meghívottjával, Ion Coja professzorral társalgott. A képernyő felső sarkában felirat hirdette: Tariceanu Budapest embere. A professzor utóbbi 16 év összes román kormányát és Románia volt elnökeit elmarasztalta, mert nem tettek semmit a román nemzeti érdekek megvédéséért és a magyar irredentizmus visszaszorításáért. Főleg a mostani kormányt ostorozta, s magát Tariceanu miniszterelnököt, mert behódolt az RMDSZ-nek és Budapest hálójába került. Nem jó román és hazafi, ezért kell eltávolítani a kormány éléről. A parlamentben az RMDSZ a kisebbségi törvény megszavazását sürgeti, amelyet a Tariceanu-kormány támogat. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mondja Coja, aki társaival azt tervezi, hogy Basescu elnökhöz fordul a törvény elvetése és a Tariceanu-kormány megbuktatása érdekében. Coja szerint a székelyek nem magyarok, hanem egy keleti dák törzs leszármazottai, akiket a rómaiaknak nem sikerült elrománosítani, a honfoglalás után viszont a magyarok elmagyarosították őket. /Horváth András, Csíkszereda: Budapest embere. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Az RMDSZ a folyamatos provokációk ellenére kormányon marad és a 2006-os év politikai stabilizációs tényezője kíván lenni a román kormányban és a parlamentben egyaránt. Így foglalható össze Markó Béla szövetségi elnök január 11-i nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a Demokrata Párt (PD) teljesen kiiktatná a kisebbségi törvénytervezetből a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem mond le a kulturális autonómiáról. Markó szerint a PD-nek el kell döntenie, hogy az RMDSZ-el vagy a Nagy-Románia Párttal akar koalíciót. /Gujdár Gabriella: A provokációk ellenére kormányon marad az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2005-ben a regisztrált 8,6 százalékos infláció meghaladta a Román Nemzeti Bank által kitűzött célszintet. A tavalyi infláció 9,1 százalékra csökkent a 2004-ben regisztrált 11,9 százalékhoz képest. 2004-ben 9,3 százalékos volt az éves infláció. 2005-ben a szolgáltatások terén történt a legszélesebb körű drágulás, a tarifák 13,1 százalékkal növekedtek. A központi bank és a kormány 2006-os inflációs célkitűzése 5 százalék plusz-mínusz egy százalékpont. /A tavaly a vártnál magasabb volt az infláció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

A nemzeti fejlesztési tervben, amelyet a kormány tavaly az utolsó ülésén fogadott el, Erdélyt ismét mostohagyermekként kezelik. Ez a politika olyan hátrányos helyzetbe sodorhatja Kolozs megyét, hogy még a legelemibb elképzeléseket sem tudják valóra váltani, figyelmeztet Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Románia 34 milliárd euróra számíthat a strukturális és kohéziós alapokból, ezt a támogatást a 2007–2013 időszakra kidolgozott fejlesztési terv alapján lehet majd megszerezni, megfelelő tervek révén. A kormány ebben az időszakban 1052 kilométer autópályát szándékozik építeni (jelenleg kevesebb, mint 200 kilométernyi autósztráda van). Kolozs megye, és általában az észak-nyugati régió tervei nem kerültek az országos érdekeltségek közé. /(i): Erdélyt ismét elhanyagolják. A Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint uniós pénzektől eshetünk el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Év eleji visszatérő kálvária a cukorbetegségben szenvedőknek hozzájutni az életüket jelentő szerekhez. Helyenként többórás sorok árán, máshol problémák nélkül lehet hozzájutni az életükhöz nélkülözhetetlen gyógyszerekhez. Közben Bukarestben az egészségügyi minisztériumi reformcsomagot ünnepelték. Traian Basescu államfő a jelenlegi kormány által eddig jóváhagyott törvénycsomagok legfontosabbjának nevezte az egészségügyi reformra vonatkozót. /Közelharc az életet jelentő inzulinért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

A költségvetési törvény vitája során évről évre felmerülnek az 1999-ben bevezetett ebédjegyekkel kapcsolatos kérdések. A gazdasági szakemberek a jövedelem-kiegészítésnek ezt a formáját megszüntetnék, mivel szerintük infláció-gerjesztő hatása van. A társadalomvédelmi politika viszont arra készteti a kormányt, hogy egyelőre ne mondjon le az ebédjegyekről, viszont az anyagi keretekre hivatkozva minden évben megpróbálják szűkíteni a jogosultak körét. Az ebédjegyek bevezetése Puskás Bálint RMDSZ-szenátor ötlete volt, az ő kezdeményezésére jött létre 1998-ban a 142-es számú törvény. A törvény kimondja, hogy az ebédjegyekkel csak élelmiszert lehet vásárolni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Élelmiszerjegyek – átmeneti, nemkívánatos fizetési eszközök. Romániában egy a szabály és más a gyakorlat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti politikusok is korrupciós botrányokba keveredtek: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ugyanis nyomozást indított George Copos miniszterelnök-helyettes ellen egymillió eurós adócsalás vádjával. A DNA ugyanakkor a Lottótársaság elnöke, Nicolae Cristea, valamint az Ana Electronic vállalat másik részvényese, Gilio Giuseppe Roza ellen is elindította a nyomozást. George Copos miniszterelnök-helyettes kijelentette: nem fél az ellene indított eljárástól. A kormány sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a DNA vizsgálata Copos üzletemberi tevékenységének arra az időszakára vonatkozik, amikor még nem volt a kormány tagja. /Farcádi Botond: Bűnügyi vizsgálat George Copos kormányfő-helyettes ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes kifejtette, átalakították az intézmény tevékenységét, az eddigi 121-ről 11-re csökkentették a minisztériumközi bizottságok számát, és létrehozták a közpolitikai egységet, amely a kormány által kiadandó jogszabályok láttamozásával van megbízva. Az év végén kiosztott kormánypénzekből Bihar megye 29 millió 496 ezer lejben részesült, s az összeg nagyságát tekintve országos szinten az első helyen áll. Szerinte ez egyrészt az RMDSZ által kifejtett lobbinak köszönhető, másrészt annak, hogy a helyi közösségek életképes projekteket készítettek. /Pap Melinda: Kormányfőtitkár-helyettesi szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke szerint az RMDSZ-t „ki kell dobni” a kormányból, mivel a román nemzet ellen dolgozik. Az RMDSZ „a nemzeti érdekekkel ellenkező törvényeket támogat”, jelentette ki sajtótájékoztatón Casunean. Hozzátette, „az RMDSZ a legkönnyebb erkölcsű nő a hazai politikában, már mindenki karjaiban megfordult, de elárulta az összes eddigi szeretőjét”. A Kovászna megyei SZDP elnöke kérte, hogy a pártvezetők adjanak ki egy nyilatkozatot, amelyben leszögezik, hogy többé nem működnek együtt az RMDSZ-szel, ha kormányra jutnak. /A nap hírei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Az anyanyelv-használati jog bővülését szavatolja a kormány által elfogadott közigazgatási reformcsomag. Az RMDSZ szorgalmazására ugyanakkor az új jogszabály-tervezet lehetővé teszi a kistérségi társulások létrehozását is. Azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbség számaránya időközben 20% alá esik, továbbra is biztosított az illető közösség anyanyelv-használati joga a közigazgatásban. Ugyanakkor az anyanyelvhasználat joga kibővül: azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20%-ot nemcsak a polgármesteri hivatalokban, hanem az ennek alárendelt intézményekben is használható lesz az anyanyelv. Jelentős előrelépésnek számít az is, hogy azon önkormányzatok esetében, amelyek tanácsaiban a nemzeti kisebbségek a tanácstagok 1/5-ét teszik ki, az üléseken használható lesz az illető kisebbség nyelve. Az eddigi rendelkezés szerint az anyanyelvhasználatra csupán azokban a tanácsokban volt lehetőség, amelyekben a kisebbség a tanácsi helyek egyharmadát foglalta el. A jogszabály-tervezetet hamarosan a parlament elé terjesztik, és várhatóan sürgősségi eljárással tárgyalják. A tervezet megnöveli a polgármesterek hatáskörét, akik összeállíthatják a költségvetést, kinevezhetik a helyi közszolgáltatók igazgatóit, vagy közügyekkel megbízott menedzsert is alkalmazhatnak maguk mellé. /Bővülő anyanyelv-használati jog. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Öt hónapos kényszerszünet után újraindult a tevékenység Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A könyvtár alagsorában jelentős károk keletkeztek a tavaly augusztusi árvíz nyomán. A román kormánytól nem érkezett semmilyen támogatás – mondta el Szabó Károly, az audiovizuális részleg vezetője. Magyarországi civil szervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyújtottak segítséget. /Szász Emese: Látogatható a könyvtár audiovizuális terme. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

Jó lenne, ha az államfői hivatalban lenne valaki, aki a tények ismeretében tájékoztathatná az elnököt a kisebbségek ügyeiről – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. “Minden alkalommal javasoltuk, hogy az államfőnek legyen kisebbségi tanácsosa. Mindegyik nyitottnak mutatkozott erre, de soha sem lett belőle semmi. Jó lenne, ha a román kormány és az elnöki hivatal behatóan foglalkozna a kisebbségben élő románság helyzetével, talán akkor jobban megértenék, hogy mit akar a romániai magyarság”, mondta Markó Béla. Adrian Saftoiu elnöki szóvivő elmondta, a kisebbségi kérdésekkel az államfői hivatalban a belpolitikai főosztály foglalkozik. Az államfő ennek a főosztálynak a munkájára alapozta múlt heti strasbourgi beszédét, amelyben több tárgyi tévedés található – többek között a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek számát, illetve a környező országokban élő románok jogait illetően. Az államfői hivatal belpolitikai főosztályának élén Claudiu Saftoiu elnöki tanácsos, a szóvivő asszony férje áll. Kisebbségi osztály tehát létezik, felelőse viszont nincs. /Szőcs Levente: Kisebbségi tanácsost Basescunak! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

“Illegitim érdekcsoportok erős befolyást fejtenek ki kormányszinten Romániában” – jelentette ki február 1-jén a Belügyminisztérium évi értékelőjén tartott beszédében Traian Basescu államelnök. Az elnök szerint a maffia típusú szervezkedések odáig mennek, hogy törvényeket fogadtatnak el a kormánnyal, ez a maga során pedig a parlamenttel, álindokokat hozva fel. Az államfő kemény támadást intézett a Calin Popescu-Tariceanu-kormány két minisztere ellen. Codrut Seres minisztert felkérte, hagyjon fel az előző kormányra emlékeztető gyakorlattal, ne próbáljon meg szerződéseket kötni anélkül, hogy tendert hirdessen rá. Basescu elnök kemény szavakkal bírálta Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert is. Az államelnök ugyanakkor megvédte Monica Macovei igazságügy-minisztert. /I.I.CS.: Tüzet nyitott a kormányra Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök jóváhagyta a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet vezetőtanácsának összetételét. A kormány a múlt év végén hozta létre az Intézetet, amely intézményi szempontból vizsgálja majd a kommunista rezsimet és a korszak hatalmi rendszerét, nyilvánosságra hozza az elnyomó struktúrákban dolgozó pártaktivisták, tisztek és bírák, illetve ügyészek nevét, továbbá felderíti az általuk elkövetett, javasolt vagy irányított visszaéléseket és bűncselekményeket. /Intézet a kommunizmus bűneinek vizsgálatára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A Demokrata Párt kéri, hogy az RMDSZ mutassa ki lojalitását Románia iránt, és első lépésként vonja vissza Frunda Györgyöt az Európa Tanács parlamenti Közgyűlésének (ETPK) román delegációjából, vagy pedig távozzon a kormánykoalícióból, jelentette ki Emil Boc pártelnök a DP országos testületének február 6-i ülése után. Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan alakulat, amely képviselettel rendelkezik Románia minden vezető szervében, sértse Románia érdekeit, és lépéseivel megkérdőjelezze az alkotmányos előírásokat. Nemcsak Funar székét, hanem retorikáját is örökölte Emil Boc – jelentette ki Markó Béla a demokrata politikus azon kijelentésére válaszolva, miszerint az RMDSZ vagy lojális a koalícióhoz, vagy lépjen ki a kormányból. Az RMDSZ-t támadók sorába beállt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, az NLP elnöke is, aki úgy nyilatkozott: Románia nem tekinthető olyan országnak, amelynek további követelményeket lehetne szabni a kisebbségi jogok kapcsán. A kisebbségi jogok védelme és a szerzett jogok tekintetében Románia olyan ország, amely „szinte mérce Európában”. Markó a Mediafaxnak azt nyilatkozta, Frunda György dicséretet érdemelne, mivel ő a „legeredményesebb romániai képviselő az Európa Tanácsban”, az RMDSZ pedig a DP-vel egyenjogú partner a kormánykoalícióban, tehát nem Boc határozza meg az RMDSZ helyét és szerepét a koalícióban. /Sz. K.: Kitessékelte az RMDSZ-t a kormányból Emil Boc. Markó: egyenjogú partnerek vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ „Mindenki elsősorban a saját érdekeit képviseli, a parlamentáris demokrácia alapszabályaihoz tartozik, hogy minden képviselő a saját lelkiismeret szerint dönt” – nyilatkozta a kérdéssel kapcsolatban Eörsi Mátyás SZDSZ-es európa tanácsi képviselő. Elmondta azt is, hogy nyilván mindenkit befolyásolhat az, hogy milyen országból jön, de nem ez a jellemző: „nálam például többször előfordul, hogy egyetértek egy román liberálissal, mint egy magyar szocialistával, a frakcióm – a liberális frakció – álláspontjai közelebb állnak hozzám.” „Teljesen egyértelmű, hogy Frunda György szenátor elleni támadással magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatot gerjesztettek, ezt most egyre fokozzák, és sajnos ezúttal már a koalíciós partnerek is részt vesznek ebben” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte: akik most Frunda György ellen hadakoznak, azok tulajdonképpen az európai eszmék ellen küzdenek. /Hátba támadta Emil Boc az RMDSZ-t, Markó nem kér kioktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Több mint másfél évtizeddel a rendszerváltás után elkezdődik a kommunizmus bűntetteinek vizsgálata. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök jóváhagyta a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet vezetőtanácsának összetételét. Az intézet hat évig működik majd a kormány alárendeltségében, a miniszterelnök irányításával, egy tizenegy civil társadalmi személyiségből álló tanács vezetésével. A testület tagja a Dennis John Deletant brit történész is. Deletant számos könyvet írt a román kommunista rendszerről. A BBC-nek nyilatkozva a történész elmondta, az intézetet vezető tanács első feladata annak meghatározása lesz, mit fed valójában a „kommunista bűntett” kifejezés. Másrészt meg kell határozni az elsődleges vizsgálati területeket. Deletant szerint a vizsgálatok egyik kiemelt témája lehet a Duna-Fekete-tenger csatorna építése. A miniszterelnök azt nyilatkozta, kizárólag tudományos intézetként működik majd. A csoport. Dennis Deletant viszont úgy véli, amennyiben a kutatások felelősséget állapítanak meg, az elkövetőket át kell adni az ügyészségnek. /Előállíthatják a kommunista megtorlókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a kormányt, hogy március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá Erdélyben. Az SZNT ezzel kapcsolatban levelet küldött Markó Béla kormányfő-helyettesnek. Az SZNT vezetősége szerint az erdélyi magyaroknak joguk van „a nemzeti ünnep zavartalan megrendezéséhez”, és ahhoz is, hogy a magyarlakta településeken március 15. munkaszüneti nap legyen, ezért kérik Markó Béla kormányfő-helyettest, hogy ennek érdekében tegyen törvényes intézkedéseket. A tanács minden erdélyi tanfelügyelőséghez eljuttat egy-egy kérést, hogy március 15-én a diákok részt vehessenek az ünnepségeken. /SZNT: nyilvánítsák munkaszüneti nappá március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean román külügyi államtitkár a hét végén aláírta Budapesten a Magyar-Román Kormányközi Vegyes Bizottság kisebbségügyi együttműködési szakbizottsága december 15-én, Battonyán tartott ülésének jegyzőkönyvét. A dokumentum tartalma csak a két kormány jóváhagyása után válik nyilvánossá. A jegyzőkönyv értékeli a két ország kisebbségi közösségeinek helyzetét és további feladatokat fogalmaz meg oktatási, egyházi, kulturális, valamint a kisebbségi jogok terén. „Az előző dokumentum ajánlásai közül számos dolog a mostaniban is szerepel, mert a problémák megoldásának egyik akadálya a pénz” – közölte Szabó Vilmos. Hozzátette: a különféle területeken a lehetőségek bővítését jelentős mértékben az határozza meg, hogy ehhez milyen költségvetési támogatást tudnak biztosítani a kormányok. Lucian Leustean elmondta, mindkét ország esetében pénzügyi kérdés például az egyházi ingatlanok renoválása vagy a kisebbségi iskolák gondjainak megoldása, amelyeket nem lehet egy év alatt rendezni, és nemcsak a két kormányon múlnak, hanem a helyi realitásokon is. Az aktuális kérdések között szerepelt a román parlamentben és közéletben is vitatott kisebbségi törvény. „A dokumentumban megfogalmazott álláspontunk szerint támogatjuk a román kormány által benyújtott törvényt – nyilatkozta Szabó Vilmos -, és a megbeszélésen szót ejtettünk arról is, hogy az RMDSZ által képviselt kulturális autonómiakoncepciót jónak találjuk, s fontos lenne, ha szerepelne a törvényben.” Lucian Leustean hozzátette: a törvény minden romániai kisebbséget érint és egy ilyen fontos jogszabály esetében természetes, hogy vannak viták. A múlt héten Brüsszelben bemutatott, csángókról szóló film kapcsán Leustean újságírói kérdésre kijelentette: a filmet nem látta, így nincs miről nyilatkoznia, egyébként pedig Romániában hivatalosan nincs elismerve csángó kisebbség. /Guther M. Ilona, Budapest: Kevés a pénz a kisebbségügyre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Erőteljes kampányba kezdtek az elmúlt napokban az ortodox egyházhoz és a nacionalista román pártokhoz közel álló erők annak érdekében, hogy az októberi bukaresti közös román–magyar kormányülésen a budapesti Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról aláírt egyezményt a törvényhozás ne hagyja jóvá. A megállapodás szerint a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnának az alapítványnak, amely Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) emlékének ápolását és a magyar–román kapcsolatok erősítését szolgálná. A magyar fél az egyezményt tavaly ősszel ratifikálta, a román kormány november végén nyújtotta be a törvényhozásnak a ratifikáláshoz szükséges törvénytervezetet. A román kabinet a Gozsdu-megállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt a parlamentnek meg kell erősítenie. A bukaresti képviselőház jogügyi szakbizottsága a tervezet megvitatását a múlt héten elnapolta, s erre a hétre a bizottság elé kérette Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, akitől részletes magyarázatokat vár. A Román Ortodox Egyház szinódusa az elmúlt napokban úgy döntött, hogy elöljáróinak szorgalmazniuk kell Godzsu végrendeletének tiszteletben tartását, aki vagyonát a magyarországi és erdélyi ortodoxokra hagyta. Emanoil Gojdu, akit a magyar kortársai Gozsdu Manóként ismertek, hatalmas vagyonát 1870-ben bekövetkezett halála előtt végrendeletileg „a tanulni vágyó ortodox román fiatalokat” segítő alapítványra hagyta. A Gozsdu Alapítvány 1870-ben kezdte meg működését Budapesten, az Erdélyi Ortodox Nemzeti Kongresszus (a későbbi erdélyi ortodox mitropólia) védnöksége alatt, majd székhelyét az első világháború után Nagyszebenbe tette át. Az alapítvány 1918-ig mintegy ötezer erdélyi román ortodox diáknak nyújtott ösztöndíj formájában támogatást. Román törvények értelmében a húszas évek elején Erdélyben olyan magyar alapítványi vagyonokat – például a Tanítók Házát Kolozsváron, a nagyszebeni Mária Terézia Árvaházat, vagy a Háromszéki Tanalapot – államosítottak, amelyek visszaköveteléséről később – akár a Gozsdu-vagyonért cserében – a román fél hallani sem akart. 1926-ig a románok szabadon rendelkezhettek a Gozsdu-alapítvány jövedelmével, de azt követően a magyar fél az alapítvány számláit zároltatta. A Gozsdu-vagyon rendezetlensége 1946-ban ismét felvetődött. Akkor a magyar fél álláspontja az volt, hogy mivel 1944. augusztus 23-án beállt a hadiállapot, a nemzetközi joggyakorlat szerint, a korábban kötött egyezmények semmissé váltak, s az egész kérdést újra kell tárgyalni. A románok a párizsi béketárgyalásokon komoly vagyoni követelésekkel álltak elő, s ezek között szerepelt a Gozsdu-vagyon visszaszerzése is. Ezeket a követeléseket azonban az oroszok sem támogatták. Miután 1948-ban Romániában megtörtént a teljes államosítás, a magyar fél szorgalmazta azt, hogy az államosított magyar vállalatokért és pénzintézetekért Románia fizessen kárpótlást. Ettől kezdve a románok a Gozsdu-vagyon kérdését nem erőltették, hiszen tudták: Magyarországnak sokkal nagyobb kártérítendő vagyona van, mint a román félnek. A két ország 1953. július 7-én pénzügyi egyezményt kötött. Ebben mindkét fél lemondott a másikkal szemben korábban támasztott valamennyi követeléséről. Az egyezményben a Gozsdu-vagyon név szerint ugyan nem szerepel, de a magyar fél teljesen egyértelműnek tartotta, hogy a románok ekkor a Gozsdu-vagyonról is lemondtak. Magyarország ekkor nagyságrenddel nagyobb vagyonkövetelésről mondott le, mint a románok. A két kormány 1997 után számtalan alkalommal tárgyalt a Gozsdu-örökségről. E tárgyalások nyomán született meg a tavaly októberben aláírt magyar–román egyezmény. /Tibori Szabó Zoltán: Gozsdu-vita újra, végkimerülésig? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Elfogadta a kormány az észak-erdélyi autópályát építő Bechtellel kötött szerződés újratárgyalt változatát. Az új egyezség szerint az állam minden évben csupán a költségvetésben megállapított összeg 30 százalékát folyósíthatja. /Borbély Tamás: Célegyenesben az észak-erdélyi autópálya. A kormány elfogadta az újratárgyalt szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

“Minket, Bihar megyében élő magyarokat is váratlanul ért a bukaresti magyarellenes hisztéria újabb hulláma. Ez a valódi eredményeket mellőző Gyurcsány-látogatás után előállt helyzet semmiképpen sem illeszkedik az elnök úr azelőtti, mindvégig magabiztos, sikert sugalló megnyilatkozásaihoz” – áll abban a Markó Bélához címzett nyílt levélben, melyet az Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete küldött szét a sajtónak. “Az újabb magyarellenes uszítás közvetlenül Románia uniós csatlakozása előtt zajlik. Akkor, amikor az RMDSZ a román kormánynak tagja, Ön pedig annak miniszterelnök-helyettese. Joggal kérdezhetjük tehát, ha Bukarest ezt most, a tavaszi országjelentés előtt meg meri tenni, mi lesz a tagfelvétel után?” – hangzik a bihari MPSZ kérdése. A szervezet értékelése szerint “megmagyarázhatatlan az a látszólagos hiszékenység, naivitás, amellyel az RMDSZ politikusai figyelmen kívül hagyták/hagyják a mindenkori román hatalom igazi természetét”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

A kisebbségi televíziós műsorok, a megfelelő tankönyvek, az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi törvény hiánya jelenti a legnagyobb gondot a kisebbségi közösségek számára – hangzott el a kormány mellett működő Etnikumközi Ügyosztály február 22-i bukaresti plenáris ülésén, amelyen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is részt vettek. “Ha megszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet a kormány által elfogadott formában, a felsorolt problémákat pontos szabályok alapján rendezni lehet majd. A tervezet szerint a kisebbségi közösségek képviselőinek beleszólásuk lesz az oktatásba, a médiába és a kulturális intézmények működésébe” – emelte ki felszólalásában Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, aki egyúttal aggodalmának adott hangot a tervezet halogatása miatt. /Gujdár Gabriella, Béres Katalin: Marad a PD-RMDSZ mosolyszünet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./